Természet és technika a gyermekkorban NATURBILD 1

Természet és technika a gyermekkorban NATURBILD 1 Leveg és víz Kézikönyv 1. rész: Pedagógiai fejlesztés óvodák és általános iskolák számára (4-8 éves gyerekek számára) A Naturbild munkaközösség tagjai: Antal Sándor, Barabási Tünde, Hans-Joachim Fischer, Anna Georgieva, Heged s Gábor, Astrid Huber, Kiss Gábor, Martina Knörzer, Iliana Mirtschewa, Elena Poyaskova-Grassler, Sági Norberta, Edita Szabóová 1 Projekt Naturbild - This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. 3

Természet és technika gyermekkorban Kézikönyv 1. rész: Pedagógiai fejlesztés A könyv az Európai Unió az Élethosszig Tartó Tanulás program támogatásával készült. Szerkeszt : Hans-Joachim Fischer, Heged s Gábor Nyelvi lektorálás: Sági Norberta, Szinger Veronika Tördelés, szövegszerkesztés: Tóth József Nyomdai munka: Createam Design Kft. Kiadás éve: 2009. Példányszám: 500 db ISBN 978-963-7294-80-8 Kiadó: Kecskeméti F iskola Tanítóképz F iskolai Kar 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14. Felel s Kiadó: Dr. Heged s Gábor 4

Partnerek: Magyarország: - A Kecskeméti F iskola Tanítóképz F iskolai Karának Pet fi Sándor Gyakorló Általános Iskolája és Óvodája, Kecskemét - Hétszínvirág Óvoda, Szolnok - Kastélydombi Óvoda, Budapest Németország: - Általános Iskola, Klingenberg - Óvoda, Klingenberg Bulgária: - 149. számú Sornitza Óvoda, Szófia - Todor Minkov Általános Iskola, Szófia Szlovákia: - Általános Iskola, Komárno, Eötvös u. 39. - Óvoda, Komárno, Eötvös u. 48. - Szenczi M. A. Óvoda, Szenc Románia: - Zsibongó Óvoda, Székelyudvarhely - Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely 5

Tartalom Oldal Bevezetés 7 1. Játék leveg vel és vízzel 11 (Hans-Joachim Fischer & Martina Knörzer) 2. Víz és leveg a pedagógusi segítséggel végrehajtott kísérletekben 25 (Astrid Huber) 3. Barkácsolás és konstruálás a gyermekkorban 37 (Gábor Hegedüs) 4. Víz és leveg a hétköznapi életben 49 (Norberta Sági) 5. A Leveg és a Víz mozgása. Játék és esztétikai mozgáskifejezés 59 (Edita Szaboóvá) 6. A képes gyermekkönyvek mint a természeti jelenségek megközelítésének, 73 a nyelvi fejlesztés és a fantázia kiterjesztésének eszközei (Iliana Mirtschewa & Anna Georgieva) 7. Gyermeki projektek mint a leveg és a víz természeti jelenségekkel való 83 szembesülés többszemlélet kerete (Tünde Barabási) 6

Bevezetés Bevezetés Jelen tanulmánykötet egy az Európai Unió által támogatott Comenius program keretében, nemzetközi együttm ködéssel megvalósult kutatás és innováció eredménye. Témája a természettudományos képzés alapozása az óvodás- és kisiskolás korban, melyet a leveg és a víz jelenségek példáján keresztül mutatunk be. A háttér Az Európai Unióban egyre fontosabbá válik a természettudományos és m szaki oktatás, összességében a reáltárgyak oktatása. Az általános iskola fels tagozatán és a középiskolában reform reformot követ annak érdekében, hogy a természettudományos oktatás hatékonyabbá, eredményesebbé váljon. Cél az alkalmazható tudás közvetítése és elsajátítása. A jó szándékú törekvések ellenére kutatások igazolják, hogy például Magyarországon a diákok és a leend pedagógusok többsége nem szereti a természettudományos tantárgyakat, e tantárgyakkal szembeni attit djeik negatívak. Véleményünk szerint a tanulók és az óvó- és tanítóképz s hallgatók averziói több okra vezethet k vissza. Ezek közül a következ ket emeljük ki: A természettudományok oktatásának reformját a közoktatás fels szintjére korlátozzák. Ugyanakkor erre a korra általában rögzül a gyermekek érdekl dési köre, kialakulnak tanulási szokásaik és az absztrakt gondolkodás módja. Az óvoda és iskola eddig nem reagált megfelel képzési kínálattal. Nem megfelel a természettudományos oktatás alapozása a kisgyermekkorban, az oktatás ismeret- és nem tevékenység központú. Így a természettudományok oktatásából kimarad a tapasztalatszerzés, az interiorizáció fázisa. Alig találunk olyan példát, hogy az óvodapedagógusokat és tanítókat felkészítik arra, hogyan dolgozzák fel a gyerekekkel a természeti jelenségeket. Az általunk megfogalmazott cél az, hogy már a nevelés korai szakaszában úgy alapozzuk meg a természettudományos ismereteket, hogy pozitív attit dök alakuljanak ki a gyermekekben, és érdekl dési körükbe lehet leg a természettudományok is belekerüljenek. Ezt minden gyermek oktatása esetében fontos szempontnak tartjuk, függetlenül attól, hogy milyen pályát fog választani. Ugyanakkor ez feltétele lesz annak is, hogy a gyermekek feln tt korukban is akarjanak tanulni, nyitottak legyenek a természettudományos jelenségekre. Az emberek következetes és tartós feln ttkori tanulási aktivitásának feltétele az, hogy akarjanak tanulni. Ha a tudással kapcsolatos kora gyermekkori tapasztalataik negatívak, els próbálkozásaik eredménytelenek voltak, akkor az iskola befejezését követ en nem fogják folytatni a tanulást. Abban az esetben sem fognak tanulni, ha nem állnak rendelkezésre megfelel, könnyen igénybe vehet tanulási lehet ségek. Nem fogják motiválni ket az olyan tanulási lehet ségek, amelyek tartalmi és módszertani vonatkozásban nem veszik figyelembe kulturális környezetüket és élettapasztalataikat. Nem fognak id t, energiát és pénzt áldozni további tanulásaikra, ha az addig megszerzett tudásuk, ismereteik és kompetenciáik elismerés és haszon nélkül maradnak. Az egész életre szóló tanulás programjának megvalósítása szempontjából a tanulásra késztet személyes motiváció és a tanulási lehet ségek széles választékának biztosítása jelenti a meghatározó tényez t. Nagyon fontos tehát a tanulás iránti igények, és ezzel párhuzamosan a tanulási lehet ségek választékának a fokozása, különösen azok körében, akik eddig nem sokat profitáltak az oktatásból. Arra kell törekedni, hogy mindenkinek legyen lehet sége kiválasztani a számára megfelel egyéni tanulási ösvényeket, ahelyett, hogy el re meghatározott tanulási utak 7

Természet és technika a gyermekkorban igénybevételére kényszerülne. Mindez egyszer en annyit jelent, hogy az oktatási és szakképzési rendszernek kell az egyéni igényekhez és szükségletekhez alkalmazkodnia és nem fordítva. 2 Mindehhez új szemléletre van szükség az iskolarendszer minden szintjén, mind az oktatásirányítás, mind a pedagógusok körében. Az új szemlélethez új tananyagtartalmakat, új módszereket, új tantárgyi szerkezetet kell biztosítani. Legf képpen pedig fel kell készíteni az új kihívásokra a pedagógusokat és a pedagógusjelölteket. Az új szemlélethez elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböz tantárgyakat ne a nevelés és oktatás céljaként, hanem kizárólag eszközeként értelmezzük. Ne a követelményekre, hanem a gyermekekben meglév lehet ségekre, különböz ségekre és szükségleteikre helyezzük a hangsúlyt! A még mindig elterjedt merev és káros osztályzási gyakorlat helyett egy olyan tanulási kultúrát kell propagálni, mely a gyermek aktivizálásának és tevékenykedtetésének, tevékenységének nagyobb jelent séget tulajdonít. Ez azt is jelenti, hogy a manuális tevékenységet szorgalmazó tantárgyaknak nagyobb teret kell biztosítani. Az oktatási rendszerünk minden szintjén, az óvodától a fels tagozaton át a pedagógusképzésig az idézett memorandum szellemében paradigmaváltásra van szükség. A kézikönyv feladatai Ebben a tanulmánykötetben egy olyan pedagógiai stratégiát mutatunk be Önöknek, mellyel a 4-8 éves gyermekekkel feltárhatók a természeti jelenségek és a technikai kérdések. Ez a stratégia a gyermekek aktív tanulására épít, a gyermekek kreatívan és konstruktívan megalkotják, kicserélik és továbbfejlesztik világképüket. Az oktatást az implicit tudás kibontakoztatásaként értelmezzük, mely a gyermekek felfedez játékában, a gyermeki mozgásban, a közös játékban jön létre. Az oktatás feladatának tekinti ezen túlmen en a gyermeki tudás definiálását, a nyelvi megfogalmazást, a tudatosítást, a koncepcióalkotást és magyarázatot. Tehát a gyermeki kreativitás, konstruktivitás és aktivitás, valamint a gyermekek közötti tudásátadás fejlesztésér l van szó. Jelen pedagógiai stratégia a gyermeki tudás és problémamegoldás fejlesztésének, megfigyelésének és magyarázatának lehet ségeit tárgyalja. Mindkét tekintetben többperspektivikus megközelítést választottunk. A természeti jelenségekkel és technikával való foglalkozást játékként, a jelenségek értelmezéseként, esztétikai interpretációként, szociális folyamatként, konstruktív barkácsolásként és problémamegoldásként értelmezzük. Kapcsolatot teremtünk a költészettel és a gyermekirodalommal, és mindezeket a megközelítési lehet ségeket gyermekprojektekben egyesítjük. Híd az óvoda és iskola között Ennek a pedagógiai stratégiának az a feladata, hogy az óvoda és iskola között többszörösen létez szakadékot áthidalja, és hogy számukra közös oktatási alapot dolgozzon ki. E célból a természettel és technikai témákkal való korai ismerkedés szükségességét hangsúlyozzuk, mégpedig egy, a gyermekek fejl désének megfelel, többperspektivikus pedagógiai alapon. A természettudományos kulcskompetenciák fejlesztését is feladatunknak tekintjük. 2 Az Élethosszig Tartó Tanulás Memoranduma, Brüsszel, 2000. 10. 30. 8

Bevezetés A leveg és a víz példája A kézikönyv a leveg és a víz témák példájára szorítkozik. Nem arra törekszünk, hogy a természettudományos képzés tantervét kidolgozzuk, hanem egy pedagógiai koncepciót fejlesztünk ki. Tartalmi tekintetben talán találhatunk a könyvpiacon segítséget, de megfelel pedagógiai stratégiát, melyekkel az ötletek megvalósíthatók lennének, nem. Az itt, a leveg és víz példáján bemutatott stratégia könnyen felhasználható más témák esetében is, s ezért tanítók és óvodapedagógusok számára módszertanilag kulcsfontosságú lehet. Többperspektivikus-integratív szemlélet A stratégia egy többperspektivikus, integratív szemléletet képvisel, mely a 4-8 évesek nevelési-oktatási feltételeinek a leginkább megfelel. A kézikönyv ötleteket nyújt: 1. a leveg vel és vízzel való felfedez játék fejlesztéséhez. 2. ahhoz, hogy kísérletekkel hogyan fejlesszük a gyermekek természeti jelenségekkel kapcsolatos magyarázatalkotási képességét. 3. a konstruktív barkácsoláshoz és technikai kérdésfeltevésekhez a leveg és a víz témakörben. 4. a mozgás-improvizációhoz, a táncos, mozgásos és játékos koreográfiák megvalósításához, melyekben a gyerekek a leveg r l és vízr l alkotott elképzeléseiket esztétikusan fejezhetik ki. 5. a gyermekkönyvek felhasználásához, a természeti jelenségeknek (víznek és leveg nek) a fantázia, nyelv és költészet eszközeivel való feldolgozásához. 6. a leveg vel és vízzel való játékos, magyarázó, konstruktív, kutató találkozáshoz. 7. gyermeki projektek megvalósításához, melyek átfogó tartalmi keretei lehetnek a vízzel és leveg vel való ismerkedésnek. szociális folyamatok esztétika: mozgás játék, játék, kipróbálás projektek A LEVEG ÉS ÉS VÍZ VÍZ TERMÉSZETI JELENSÉGEK barkácsolás, konstruálás hétköznapi élet élet kísérletek, magyarázatok fantázia, irodalom, nyelv nyelv 9

Természet és technika a gyermekkorban A Naturbild projekt Ez a kézikönyv dokumentálja a Technika és természet a korai nevelésben (Naturbild) elnevezés projekt els eredményeit. A projekt multilaterális, és az Európai Közösség az Élethosszig Tartó Tanulás elnevezés program keretében anyagilag támogatja. A projektben hat európai ország intézményei vesznek részt. Minden résztvev egy-egy fentebb megnevezett aspektus kifejlesztésén dolgozik: Kecskeméti F iskola Tanítóképz F iskolai Kar: Dr. Heged s Gábor Barkácsolás, konstruálás, Dr. Sági Norberta Hétköznapok, hagyományok felfedezése Selye János Egyetem Komárno (Szlovák Köztársaság): PaedDr. Edita Szabóová, Mgr. Kiss Gábor Esztétikum: Mozgás, kifejezés Pädagogische Hochschule Oberösterreich, Linz (Ausztria): Dr. Astrid Huber Kísérletek, koncepciók, magyarázatok Pädagogische Hochschule Ludwigsburg (Németország, koordináló intézmény): Prof. Dr. Hans-Joachim Fischer, Dr. Martina Knörzer Játék, szociális folyamatok Babes-Bolyai Egyetem, Székelyudvarhely (Románia): Dr. Barabási Tünde, Dr. Antal Sándor Gyermekprojektek Hl. Kl. Ochridski Egyetem Szófia (Bulgária): Prof. Dr. Iliana Mirtschewa, Dr. Anna Georgieva Fantázia, irodalom, nyelv A kézikönyv kifejlesztésekor minden résztvev intézmény egy óvodával és általános iskolával dolgozott együtt, ahol az ötleteket kipróbálták a gyakorlatban. Úgy véljük, hogy ezáltal sikerült az ötleteket és eljárásokat a gyerekek tanulási szükségleteihez és igényeihez, lehet ségeihez igazítani. A Naturbild projekt 2008 decemberében indult és kétéves lefutású. Az els munkafázisban jelen kézikönyv fejlesztésén dolgoztunk. A második szakaszban nagyobb körben próbáljuk ki a kifejlesztett stratégiákat, módszereket. A projekt harmadik szakaszában a kipróbálás eredményeinek kiértékelése következik. Err l készül majd egy második kézikönyv, mely egyrészt bemutatja az eredményeket, másrészt pedig a leveg és víz természeti jelenségekkel való gyermeki találkozás módjait dokumentálja és elemzi majd. Ezzel majd a gyermeki akciók és magyarázatok megértéséhez, értelmezéséhez, valamint megfigyeléséhez nyújtunk segítséget. Reméljük, hogy ez a tanulmánykötet Önnek is segítséget és ösztönzést nyújt a tanulmányaiban, illetve oktató- és nevel munkájában, és hogy a korai természettudományos nevelés területét feltárja majd Ön el tt. Úgy véljük, hogy a kora gyermekkori természettel kapcsolatos tapasztalatok, valamint ezek reflexiói, éppen a természettudományos oktatás alapjainak meger sítése iránti igény miatt, úgy az egyéni tanulási lehet ségeket, mint a társadalmi kihívásokat tekintve, hasznosak és elengedhetetlenek a jöv generációi számára. Honlap: http://www.projekt-naturbild.eu 10

Játék leveg vel és vízzel 1. Játék leveg vel és vízzel (Hans-Joachim Fischer & Martina Knörzer) Ebben a fejezetben el ször bemutatjuk, hogy a gyermekjáték az els és alapvet közelítési mód a természeti jelenségekhez, majd fejlesztésének lehet ségeir l szólunk. Egészen pontosan a vízzel és a leveg vel való játékról lesz szó. A következ kompetenciákat sajátíthatja el a pedagógus: Felismeri azokat az ismertet jegyeket és tulajdonságokat, amelyek a gyermeki játék tanulásban betöltött szerepét mutatják. Elképzelése lesz a jó játékról és annak feltételeir l. Elképzelése lesz arról, hogy a gyerekek hogyan játszhatnak vízzel és leveg vel. Meg tudja ítélni, hogy a gyerekek milyen tapasztalatokat gy jthetnek játék közben. Meg tudja ítélni, hogy mely anyagok, tárgyak és eszközök alkalmasak arra, hogy a vízzel és leveg vel való játékos tapasztalatgy jtést ösztönözzük. Olyan helyzeteket tud teremteni, melyben a gyerekeket a vízzel és leveg vel való játékra ösztönzi. Segíti a gyerekeket a tapasztalatszerzésben és azok reflektálásában. Megérti a játék alapvet jelent ségét és annak hatását a természeti jelenségekkel való találkozás egyéb formáira: a barkácsolásra, az esztétikai megjelenítésre, a természeti jelenségek célzott és kísérletez felfedezésére, a képzeletre és fantáziára, a szociális együttm ködésre. Az itt összeállított ötleteket többszörösen kipróbáltuk a gyakorlatban. Kisebb és nagyobb gyerekek számára egyaránt alkalmasak. 1. El ször néhány alapvet gondolatot osztunk meg Önökkel a játékkal kapcsolatban. Ezeket a gondolatokat pedagógiai-módszertani indoklásnak szánjuk, és a játék legfontosabb elveit, a játékra ösztönzés szellemiségét hivatottak bemutatni. 2. Ezt követ en konkrét ötleteket mutatunk be arra vonatkozóan, hogy mit lehet leveg vel és vízzel játszani, milyen eszközök és tárgyak hasznosak hozzá. Ezek az ötletek nem merítik ki a lehet ségek tárházát, és nem is kell ket mindenképpen követni. A gyerekeknek esetleg teljesen más ötleteik lesznek, de ezeket kipróbáltuk és hasznosnak bizonyultak. 3. Végül arról szólunk, hogy a helyzetek és stratégiák hogyan fejleszthetik a leveg vel és vízzel való játékot. Hogyan lehet alkalmas anyagokat, eszközöket beszerezni? Milyen térbeli, id beli és szociális adottságok ösztönzik a játékot? Hogyan ösztönözheti a feln tt a játékot? Hogyan lehet a játékra reflektálni? 1. Alapvet gondolatok a természeti jelenségekkel való játékról Röviden összefoglaltuk a legfontosabb gondolatokat. Minden gondolatnál rávilágítunk annak gyakorlati jelent ségére is. A játék funkcióköre (Bujtendijk): A játék bels elképzelésekb l, ötletekb l, elvárásokból, érzésekb l fakad, ezeket fejezi ki, ezeket a realitással konfrontálja. A játék során éppen ezért helyet kell adnunk a gyerekek saját ötleteinek, és a realitásra is szükség van. 11

Természet és technika a gyermekkorban Határokat keresni: A játék során a gyerekek mindig a tapasztalati lehet ségeik határáig mennek. Játszanak a határokkal, néha túl is mennek rajta, és ezáltal tágítják a világgal és önmagukkal kapcsolatos tapasztalataikat. A játék során rizikóra, kihívásra és az említett határokkal kapcsolatos tapasztalatokra is szükség van. Elemei tapasztalatok szerzése: A játék során alakulnak ki a tapasztalatszerzés energetikai és esztétikai alapjai: éberség, figyelem, kíváncsiság, feszültség, öröm, találékonyság, kitartás, a pillanatnak való élés, intenzitás, az átélés bels végtelensége, bátorság, ügyesség stb. Ezért a játékot nem szabad kívülr l pedagógiailag megrendezni és kijelölni, annak önhordónak kell lennie és saját magából kell kifejl dnie. 1.kép: Ha vizet öntünk a lufira, akkor ideoda ugrál, mintha menekülne a vízfolyam el l Saját maga visszatükrözése: A gyerekek a játékban magukra találnak. Saját tapasztalataikat, életük eseményeit, történeteit, személyiségüket a természeti jelenségekkel való találkozáskor ki-/eljátsszák, és közben speciális természeti tapasztalatokat gy jtenek. Ezekben a tapasztalatokban tükröz dik életük. Ezért a játéknál szükség van arra, hogy a személyiség kibontakozásának teret engedjünk. Játék a szociális térben: A gyerekek a játékban más gyerekekkel találkoznak. Mozdulataik, ha például természeti jelenségekkel játszanak, mindig szociális térben történnek. Visszhangra találnak, impulzusokat kapnak, más mozdulatokhoz kezdenek idomulni, majd más mozdulatokkal játszanak. A játék egy utánzási folyamat is, melyben más mozdulatok saját, kreatív újrateremtése, utánzása történik meg. Ezért a játékhoz szükség van a szociális térre. 2.kép: Ha pumpáljuk a vizet, buborékolni fog A gondolkodás mint mozgás: A játék az implicit tapasztalatok médiuma. Mozgás, érzés, akció. Kisebb gyerekeknél a gondolkodás kizárólagos médiuma. Miel tt a gondolkodás elszakad a küls mozgástól, bels vé válik, és mint cselekvés a képzeletben is lehetségessé válik, küls indoklás szükséges. A kisgyermekek mozgásban, észlelésben, érzésekben gondolkodnak. Nagyobb gyerekek gondolkodása is profitálhat ebb l a testiségb l. Ezért a játékhoz spontaneitás, testmozgás, akció és szellemi-testi kihívás szükséges. 12

Játék leveg vel és vízzel A megértés összekapcsolás: A világ megértése az implicit tapasztalatok segítségével válik lehet vé. A megértés összekapcsolás. Minden új tapasztalatot összekötünk már meglév tudással. Minél több a meglév tudás, minél mélyebb és jelent ségteljesebb, minél szorosabb és intenzívebb lesz az élettapasztalatok szövete, annál több, a megértést segít összekapcsolás lehetséges. Ezért fontosak a lehet leggazdagabb és legintenzívebb, legmegbízhatóbb játéktapasztalatok. Ismétlés és variáció: Ahhoz, hogy kapcsolatokat képezzen a gyermek, újra és újra meg kell tapasztalnia, össze kell kötnie és ki kell próbálnia dolgokat. Ez is a gyermeki játék egyik fontos jellemz je. Újabb és újabb ismétlései, variációi lesznek egy játéknak. Ezért a játéknak saját térre, id re van szüksége, hogy kiélhesse magát. A játék divergáló, kreatív: A jelenségeket minden létez oldalról körbejátssza, a világ minden kis résébe beleüti az orrát. Minden mozdulat, minden akció egy a világgal szemben felállított hipotézis, kérdés. A játék kiszabadul, mindent akar, hosszú kerül utakat tesz meg, s közben az id nem számít. Teljesen ellentétes a tudományos gondolkodással, ahol konvergáló és produktív módon a fontosra, lénye-gesre, helyesre szorítkozunk, ahol rövid úton, módszertanilag kiszámított eljárásokkal közelítünk meg egy jelenséget. Ezért a játéknak kívülr l nem határozhatjuk meg, hogy mi fontos és helyes, nem szabad korlátozni vagy siettetni. 3.kép: Néha sikerül egészen nagy buborékokat kicsalni a vízb l A játék reflexiója: Már kisebb gyermekek is képesek rá, hogy arra, amit a játékban tesznek vagy megvalósítanak, reflektáljanak. A reflexió is utat keres magának, és megtalálja azt a médiumot, melyen keresztül az élményt kifejezésre hozhatja. Így rendezi és tudatosítja magában a tapasztalatot a gyermek. Ennek módja és a rendezés, illetve tudatosítás foka egészen különböz lehet. A Reggio-pedagógia a gyermekek száz nyelvér l beszél, s ehhez hozzátartozik az utánzás, a festés és rajzolás, az elbeszélés, egészen a fogalmi modellezésig és tárgyilagos elméletek gyártásáig. A gyerekeknek sokféleképpen kell alkalmat és kihívásokat biztosítani ahhoz, hogy játékaikra reflektálni tudjanak. Hétköznapiság és életközeliség: A játékhoz megfelel játékkörnyezetre, autentikus jelenségekre és eszközökre van szükség. Ezeknek életközelinek, hétköznapinak kellene lenniük, hogy a megértést megkönnyítsék. A mesterséges játékvilágok, a csillogóvillogó, túlbonyolított eszközök akadályozzák a játékot. A jelenségeknek a játékban, a 13

Természet és technika a gyermekkorban játékon keresztül elérhet knek kell lenniük. Ezért ügyelni kell arra, hogy a gyerekek játékvilága hétköznapi és életközeli legyen. 4. kép: A kisfiú egy szívószállal repteti a tollat A feln tt szerepe abból áll, hogy a) lehet vé teszi a játékot és a gyerekeket játékterek és helyzetek kialakítása által ösztönzi, b) a gyerekek játékát értelmezi, megérti, hogy fejleszteni tudja, és c) a gyerekeknek lehet séget nyújt arra, hogy játékukra reflektáljanak. A feln tt a játék közben elindíthat olyan folyamatokat, amelyek a gyerekeket további tapasztalatok irányába sodorják, és gondolkodásra késztetik ket. Ezek a játékukban újabb és újabb lehet ségeket nyitnak meg. Az ilyen beszélgetések a reflexió, a nyelvi megfogalmazás, a tudatosítás, az áttekintés, a fejben való rendezés szigetei az implicit gyermeki játék óceánjában. Nyitott és kötött játék: A gyermeki játék eredetileg nyitott, egy adott környezetben valósul meg, és kihasználja annak adottságait, gazdagságát. Saját utakat és jelenségeket választhat, tematikailag sz külhet vagy tágulhat, vagy akár újabb irányt vehet. Ezért fontos, hogy nyitott és tartalmas játékkörnyezetet kínáljunk a gyermekeknek. De tematikailag lesz kített, jelenségekben szegény környezetben is gazdag gyermeki játék tud kifejl dni. Igen, a tematikai koncentráltság és lesz kítés olyan tapasztalatokhoz vezethet, melyekb l aztán a nyitott játék új impulzusokat meríthet. Új témákat, kérdéseket, hipotéziseket nyerhetnek bel le a gyerekek. Ezért a témáktól nem kell félteni a gyerekeket. 5. kép: A felszívott vatta a szívószálon marad 14

Játék leveg vel és vízzel Jelenségkörök és tapasztalati mez k: Ha a megértés azon alapszik, hogy tapasztalatokat egymással összekötünk, akkor játéktereket is berendezhetünk úgy, hogy azok egymással rokon jelenségeket tartalmazzanak, melyek a játékban és a játék reflexiójában egymást er sítik, egymásra hatnak. Ilyen kapcsolatokat jelenségkörökön belül, de akár jelenségkörök között is kereshetünk. Ezért a gyermeki játék a tematikailag strukturált játékterekb l igen sokat tud profitálni. 6.kép: A csavarok úsznak a vizen, ha hungarocellbe fúrjuk ket. Akkor könnyebbek? Játék négy világban: A gyerekek játéka különböz világokban él, melyekb l impulzusokat nyer: a) egy fizikai, tárgyi világban, melyben a természeti jelenségeket meg lehet érinteni, észlelni és érezni lehet, b) egy akcióvilágban, melyben a gyerekek a jelenségekkel valamit csinálnak, c) egy értelmezési világban, melyben a gyerekek elvárásai, elképzelései, ötletei kialakulnak azzal kapcsolatban, hogy mit lehet csinálni a tárgyakkal, és azok hogyan viselkednek, és d) egy negyedik, pedagógiai világban, melyben a feln tt a helyzeteket kialakítja, definiálja, a folyamatokról saját magyarázatokat és elméleteket gyárt és érvényesít, és ahonnan a gyerekekkel interakcióba lép. A játék e négy világ dinamikájából profitál. A negyedik világnak fejleszt leg kellene hatnia a másik háromra. Ennek a felel ssége, hogy a folyamatokat ne fékezze le és ne zavarja meg semmi. 15

Természet és technika a gyermekkorban 2. Játék a vízzel és a leveg vel: Ötletek, játékformák, témák, tapasztalati mez k, anyagok, tárgyak és eszközök Játékok a természetben: Konstruktív játékok folyó víz partján: hidat készíteni; tárgyakat, tutajokat, hajókat úsztatni, rakományt rakni rá stb.; vízkerekeket felállítani, vizet duzzasztani a patak környékén mozogni, felfedezni: a patakot átugrani, a patakon átkelni, vízbe lépni, a patak folyását követni a vízben fürdeni és úszni, játék a vízben labdával, matraccal stb. es ben és pocsolyákban játszani. Víz, föld, homok: vízzel keverni, sárkészítés, vízfolyások és medencék: tavat és árkot ásni, vizes homokból építkezni. Vizet meríteni és vezetni: cs vezetékeket lefektetni, öntözni és spriccelni, meríteni és áttölteni. Úszás és merülés: hajókat építeni és kipróbálni, a vízben tárgyakat úsztatni és elmeríteni. 7. kép: Játék a vízzel A vízben való játékra számtalan lehet ség van. (7. ábra). Bármi gondolkodásra, kipróbálásra, magyarázatra, kísérletezésre ösztönözhet. Egyszer, a gyerekekhez közel álló jelenségeket kell megragadni és a gyerekek számára érthet vé tenni. A játékötleteket, játékformákat és a témákat aztán már a gyerekek alakítják ki. 16

Játék leveg vel és vízzel 8. kép: Anyagok, melyeket a gyerekek kipróbáltak a vízben A következ, a gyerekek hétköznapi életében elérhet anyagok, tárgyak és eszközök alkalmasak arra, hogy saját tapasztalatokat szerezzenek: Víz és homok : homokozó, locsolókannák, lapátok, vödrök, épít anyagok: kövek, fadarabok stb. Úszás és merülés : medence/nagyobb edény, hungarocell, szivacsok, különböz fadarabok, parafa dugók, fakéreg, kövek, csavarok, pénzérmék, tetsz leges apró tárgyak. Az anyagok különböz tárgyi tulajdonságokat képviselnek (könny nehéz, nagy kicsi, vékony vastag, érdes sima, puha kemény, üreges teli stb.). Vizet meríteni és vezetni : Vödrök és edények, tölcsérek, m anyag zacskók, csövek, sz r k, merít kanalak stb. Természet : ne adjunk semmi anyagot, a gyerekeknek a környezetb l kelljen magukat ellátniuk; más témákhoz kapcsolódó anyagok és eszközök; labdák, matracok és hasonlók a vízben való játékhoz. 17

Természet és technika a gyermekkorban Mozgó leveg t érezni: Egy lufit ide-oda ütögetni, összenyomni, felfújni, elereszteni, hangot kiadatni vele, Mélyet lélegezni, a leveg t benntartani, kilélegezni, Pumpa: valamit felpumpálni, a szelepet az ujjunkkal befogni, a leveg t összenyomni, a szelet érezni, szalagokat, kend ket lebegtetni a szélben, Fák, felh k, es a szélben Viharos szél, valamit a szélbe kitartani (pl. eserny t) Fújni: egy tollat a leveg ben tartani Egy pitypangot elfújni Egy teniszlabdát szívószállal fújni, hajtani Egy szélkereket fújni, t zbe fújni, Kend kkel, fóliával szelet kavarni. Leveg és víz: Lemerülni, leveg t benntartani, buborékokat elengedni, labdát a víz alá nyomni, majd kiugratni, ráfeküdni, a vizet fújni, buborékoltatni, a vízfelületen zajokat kelteni. Mosogatni: edényeket a vízbe nyomni és kihúzni, Szívószállal a vízbe fújni, Szappanbuborékokat úsztatni. Repülni, lebegni: egy papírrepül t reptetni, papírsárkányt reptetni, leveleket, magvakat, tollakat lebegtetni és reptetni, madarakat, pillangókat megfigyelni. 9. kép: Játék a leveg vel A leveg témakörhöz is (9. ábra) összeállítható a tapasztalati mez k szerint az alkalmas anyagok, tárgyak és eszközök listája: Leveg és víz : medence/nagyobb edény, tálak, szívószálak és csövek, labdák, karúszók, szappanbuborékok stb. Mozgó leveg, leveg t érezni : hajszárító, porszívó, ventillátor, lufi, papírzacskó, tollak, vatta, legyez k, zászlók, szélkerék, pumpa, furulya, sípok stb. Repülés : repül k, propellerek, sárkányok, papír, falevelek, leveg kígyók, magvak stb. 18

Játék leveg vel és vízzel 3. Játék a leveg vel és a vízzel A következ kben praktikus tanácsokat adunk a vízzel és leveg vel való játék szervezéséhez, pedagógiai kíséretéhez és fejlesztéséhez. 10. kép: Vajon elbírja-e a hajó a rakományt? Hogyan használjuk fel az alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket a játék során? 1. A gyerekek számára eszközöket és anyagokat készítünk el. Játékdoboz vagy játéksarok formájában tematikus eszköz- és anyaggy jteményt, illetve m helyt készítünk össze. A leveg és víz témáknál a fentebb javasolt tárgyakból is lehet választani. Tapasztalataink szerint el ször néhány (kevés) anyag elegend, melyeket akár újból és újból kikészíthetünk. A gyerekek újabbnál újabb lehet ségeket fognak felfedezni, és nem fognak unatkozni. Még az a tény sem csökkenti a játék iránti lelkesedésüket, hogy már rég ismert, látszólag banális tárgyakról van szó. Id vel új tárgyakkal b víthetjük vagy helyettesíthetjük a játékban lév ket. A túl sok eszköz inkább árt a játéknak, mintsem használ. A gy jtemény összeállításánál tekintettel lehetünk arra, hogy a gyerekek mit szeretnek játszani, de tudatosan b víthetjük olyan tárgyakkal is, melyek segítségével a gyerekek fontos tapasztalatokat szerezhetnek. Mi el ször a gyerekeket leveg vel, majd vízzel hagytuk játszani, végül pedig összekapcsoltuk a két tapasztalati mez t. Játékfázist úgy kezdhetünk a gyerekekkel, hogy a tárgyakat kiterítjük eléjük. A gyerekek elbeszélései és reflexiói a kés bbiekben ugyancsak a tárgyak el tt fognak megtörténni. 2. A gyerekek szereznek be néhány anyagot: már egy projekt vagy egy m helymunka kezdetén, miután a leveg és víz témakört bevezettük, vagy kés bb. Megkérjük a gyerekeket, hogy hozzanak a témához hétköznapi tárgyakat. Pl. néhány eszközt ahhoz, hogy homokkal és vízzel tudjanak játszani, olyan anyagokat, melyek vezeték készítésére alkalmasak lehetnek, tárgyakat, melyek segítségével a leveg r l tapasztalatokat szerezhetnek stb. Ajánlatos az ilyen házi feladatokat rövid határid re adni, és esetleg a szül kkel is megbeszélni. Fordítva is verhetünk hidat az otthon és az iskola között: a mi kísérleti csoportunkból egy gyerek hazavitte a szívószálat, ami fújáskor megszólalt neki. Otthon a n vérével egyfajta pánsípot készített bel le, vagyis különböz hosszúságú szívószálakat kötözött össze. 3. A gyerekek megfelel anyagokat, tárgyakat és eszközöket keresnek vagy állítanak el : a patakon átvezet hídhoz köveket, botokat, föld- és f darabokat hordanak össze a környezetb l; hogy homokból és vízb l tudjanak valamit építeni, a helyszínen keresnek megfelel tárgyakat stb. 19

Természet és technika a gyermekkorban 11. kép: Vajon a tipli azért úszik, mert üreges és a nyílást hungarocellel betömték? A beszélgetésben a gyerekek mesélnek a játékukról. Milyen játéktérre van szükség a vízzel és leveg vel való játékhoz? A tér a játékmozgást behatárolja. A tér lehet sz k, vagy tágabb és nyitottabb. A fiúk játéka gyakran mozgásigényesebb, mint a lányoké. A nyitott terek ezért jók. A teret a hétköznapi környezetben válasszuk ki, vagy engedhetjük a gyerekeket idegenben, egy új, szokatlan, különleges tapasztalati világot felfedezni. A tér lehet módszertanilag és tematikailag er sebben strukturált, de lehet nyitott is. Eszerint a vízzel és leveg vel való játékhoz a következ térbeli alternatívák választhatók: 1. Küls tér: erdei patak, homokozó, uszoda, tó stb., az intézményen kívül. Rendszeres kirándulások, felfedez utak az intézményen kívül. A jelenségeket a természetben keressük fel. 2. Az intézmény kialakított küls tere: homokozók, vizes helyek stb. 3. Ad hoc berendezett játéktér az intézmény épületében: játszószoba, játéksarok, játékdobozok. Mennyi id re van szükség a vízzel és leveg vel való játékhoz? 1. A rendszeres szabad játékid az óvodai élet mindennapjainak intézményesített része. Az iskolában is kijelölhet k és meghatározhatók az oktatáshoz illeszked, tematikus játékid k. A gyerekekkel együtt kialakítható, reflektálható és vállalható egy saját játékkultúra. A szünetekben, az iskolai élet részeként, vagy akár m helymunkaként is lehet játszani. Mellékesen itt is el készíthet k a tematikus kínálatok (pl. leveg és víz témakörben). 20

Játék leveg vel és vízzel 2. Ezen túlmen en a projektek is tartalmazhatnak saját id szerkezettel játékos elemeket. Egy leveg és víz projekt egy hosszabb id tartamot is átfoghat. Ennek elején és végén egy-egy projekthét, közte pedig heti fix id pontok állnak rendelkezésünkre. A vízzel és leveg vel való játék az elején állhat el térben, majd visszaszorulhat. A tárgyak azonban maradnak, így a gyerekek a projekt különböz szabad id szakaiban úja és újra visszatérhetnek hozzájuk. A játék implicit alapot képez és háttértapasztalatot jelent, melyek a jelenségekkel való explicit találkozásokat lehet vé teszik és gazdagítják. Milyen szociális formákra van szükség? A következ k bizonyultak fejleszt hatásúnak a vizsgálataink során: 1. Spontán csoportok: A játékot lényegében a csoportdinamika táplálja, melyben a mozgások egymásra hatnak, néha konfliktusszer en egymásnak ütköznek, egyesülnek vagy kísérik, kiegészítik, ösztönzik egymást. A játék szabadságának a szabad szociális csoport felel meg. A 13. kép: A lányok más témákat választanak és valósítanak meg játékukban, mint a fiúk 12. kép: Építés és egyensúlyozás visszavonulást is lehet vé kell tenni. Megfigyeltük, hogy azokat a gyerekeket, akik el ször nehezen kapcsolódtak be a játékba, lassan a többiek játéka magával ragadta. 2. Vegyes életkorú csoportok: az óvodában a vegyes csoport egyre általánosabb, az iskolában azonban azonos korúak egy osztályban a gyerekek. A kisebb gyerekek a nagyobbak utánzásából és játékából profitálnak. A nagyobb gyerekek számára is komplexebb lesz a szociális tér, amelyben tevékenykednek, az játékuk is gazdagodik ezáltal. 3. Intézményeket átfogó csoportok: óvodás és iskolás gyerekek jól tudnak együtt játszani. Ez a vegyes életkor elvének fokozott alkalmazását jelenti, és ez gazdagítja a játékhelyzetet. Továbbá ez által hidat vertünk az intézmények között, és az átmenetek leküzdésére is próbát tettünk. A vizsgálataink során egy ilyen helyzetben is megfigyeléseket végeztünk. 4. Milyen szabályokat követ a játék? El fordulhat, hogy a játék nem sikerül. F leg a fiúk játéka mehet át esetenként agresszív, túlzott mozdulatokba, melyek a többi gyerek játékterét besz kítik, a többi gyerek figyelmét elterelik, az anyagot tönkretehetik. Az ilyen helyzeteket 21