18 Interjú Dr. VÁRY Annmáriávl MA MÁR NEM PÁLYÁRA, HANEM ÁTMENETEKRE ÉS MÓDOSÍTÁSOK SOROZATÁRA KELL FELKÉSZÜLNI. D r. Váry Annmári kliniki és pálytnácsdó szkpszichológus, pszichoterpeut, Wekerle Sándor Üzleti Főiskol docense. Több, mint 40 éve fogllkozik pszichológiávl, pályáját gyermekpszichológusként kezdte, mjd felnőtt kliniki szkpszichológusként z OORI bleseti mozgássérült osztályán dolgozott. Ezt követően z Országos Munkügyi Központ vezető pszichológusként munknélküliség kezelésének kérdéseivel fogllkozott, és z ehhez kpcsolódó szolgálttások kiépítésében dolgozott. Különböző modellek kidolgozásábn működött közre intézményi együttműködések fejlesztését, z önkéntesség elterjesztését, csoportos pálytnácsdás bevezetését pártfogó szolgáltb, vezetői tnácsdást, egészségfejlesztési és prevenciós progrmokt iskolák számár, illetve tnártovábbképzést fejlesztését célzó területeken. Munk és pálytnácsdó szkpszichológusi végzettségét z ELTE-n szerezte,mjd Kndábn tnult csoportos pálytnácsdást. A témábn írt könyve Mi legyek h még ngyobb leszek? címmel jelent meg 2004-ben. Mgyr Cochszemle: M már mindenki számár ismertek hzánkbn különböző pálytnácsdási szolgálttások, de nem volt ez mindig így. Hogyn indult el itthon pálytnácsdás? Dr. Váry Annmári: Ezen területen erős hgyományink vnnk, Mgyrorszá-
19 gon hetvenes években egy jól kiépült intézményes pályválsztási rendszer jött létre, mely később, kilencvenes évekre már felbomlott. Olyn elméletlkotók fémjelzik zokt kori éveket, mint például Csirszk János, kinek személyiségre és pályár vontkozó tnítási ngyobb figyelmet és hírnevet érdemelnének. A kilencvenes évek közepén, növekvő munknélküliség kezelését végző szervezetben dolgoztm. Én kliniki szkpszichológusként kerültem z Országos Munkügyi Központb, hol z országbn dolgozó húsz kollegávl együtt zt szolgálttási rendszert dolgoztuk ki, mely elsősorbn munknélkülieknek szólt, de z iskoli pályválsztást is segítette, együttműködések szervezésével. Egyik elképzelés z, hogy h fitlok jól válsztnk pályát, kkor munkáb vló átmenet is könnyebb lesz. Ez szervezeti form, Munkügyi Központok Pszichológi Szkszolgált is megszűnt már. Egyéni pályválsztási tnácsdásr nincs túl sok lehetőség, inkább pályválsztási kiállítás, börze, csoportos tájékozttás épült be z intézmények életébe. Kevés olyn képzés vn, hol ezen területen lehet diplomát szerezni, mint például munkválllási tnácsdás, vgy pályorientációs tnár posztgrduális képzés. Több kkreditált képzés létezik ugyn, ezek 30-40 órábn próbálják felkészíteni pedgógusokt pályválsztás segítésére, zonbn ennyi idő nem elég rr, hogy egy szemléletmód kilkuljon kérdésről, illetve hogy lposn megismerjék munkerőpic és foglkozttás széles témkörét, nem beszélve módszerek elsjátításáról. M Mgyrországon mennyire tekinthető áltlánosnk, hogy tnácsdóhoz fordulnk pályválsztás előtt fitlok, illetve pálymódosítás előtt állók? VA: Áltlábn kkor fordulnk tnácsdóhoz szülők, mikor jelentkezési lpokt kell kitölteni. De sokkl korábbn kellene, kkor, mikor még vn lehetőség rr, hogy érdeklődési területein fitl kipróbálj mgát. Az én tpsztltim szerint csupán szülők egy töredéke gondolkodik tnácsdó megkeresésén, nincs ilyen kilkult rutin,
hogy időben megnézzük, mi iránt érdeklődik gyermekünk, és ennek érdekében Pedig sok elmenjünk más szkemberhez. esetben szinte utomtikusn megyünk vizsgáltokr. M sem merem zt állítni, hogy köztudtbn benne lenne, miképpen lkul pályérdeklődés, és mit lehet tenni ennek kilkulásáért. Például h gyerek szétszedi gépeket és mindenféle kctot gyűjtöget, szülők gykrn csk szemetelést látják benne. Nem is beszélve számítógépekhez kpcsolódó elmérgesedő vitákról bár egyértelmű, hogy ez jövő munkeszköze, sokn tiltják hsználtát, függetlenül ttól, hogy mire hsználj gyermek gépet. A pálymódosítás eseteiben már többnyire felnőttekről vn szó, és sokn gondolják zt, hogy ugyn, mit tud más segíteni, h én mgm nem tudom, mit szeretnék? A felnőttek sokszor olyn esetekben kérnek pálymódosításbn segítséget, mikor más ok mitt érkeznek pszichológushoz/tnácsdóhoz, és kiderül, hogy pálymódosítási helyzetben vnnk, z is táplálj feszültségeiket. 20
21 MC: Milyen lehetőségei vnnk tnácsdónk, pszichológusnk, hogy pályválsztásbn segítsen, zon túl, mit szülők, illetve tnárok tudnk nyújtni fitlok számár? VA: A pálytnácsdó leglább három területet próbál összhngb hozni: z egyéni sjátosságokt, munk jellemzőit válsztott területen, és szkm iránt várhtó keresletet, megélhetési lehetőséget. De ehhez hozzátehetnénk még csládi trdíciókt és elvárásokt, környezet nyújtott lehetőségeket, társdlom átlkulási folymtit, közeljövő változásit, és így tovább. Hogy ezekből hányt vesz figyelembe szülő? Nehéz megmondni, mert többnyire más szempontokt követ: mennyibe kerül, milyen messze vn, milyen híre vn, ki megy még od, ki ismeri, stb. A gyermek egyéniségének megítélése is más szülő, pedgógus és szkember nézőpontjából. A pedgógusok többsége hárítj ezt feldtot, joggl, hiszen nincsenek rá felkészülve, és nem egyértelmű, hogy ez jelenleg z ő feldtuk. Tnárok számár trtott különböző tréningeken és pályorientációs tnár posztgrduális képzés okttójként Szent István Egyetemen zt tpsztltm, hogy pedgógusok szívesen fogllkoznk z említett három ngy terület kérdéseivel, érdekli őket jövő munkerőpic, z egyéni döntések befolyásolási lehetőségei, de nem egyértelmű, hogy ezt nekik kell végezniük. Vnnk olyn álláspontok, melyek szerint cslád dolg gyermek pályválsztásávl törődni, hiszen h más befolyás ltt dönt, zt nem feltétlenül fogdják el. MC: Mi különbség z áltlános pályválsztási tnácsdás és pszichológii tnácsdás között? VA: A pszichológii tnácsdás zt segítő kpcsoltot jelenti, mellyel személyiségben rejlő erőforrásokt segítjük összpontosítni egy dott problém megoldásánk céljából. Ez tnácsdási form közel áll rövid terápiákhoz. Például, h egy fitlt z gátol szkmválsztásbn, hogy sját mgát és lehetőségeit lulértékeli,
22 kkor pszichológii tnácsdás segíthet. A pálytnácsdás viszont egy döntéselőkészítő folymt, melyben információt gyűjtünk és elemzünk, lterntívákt állítunk fel, és vizsgáljuk zok következményeit, végül kiválsztjuk legjobbnk tűnő lterntívákt, így készítve elő z egyén döntését. MC: És mi történik kkor, h rosszul válsztottunk mgunknk fogllkozást? Milyen következményekkel járht hosszú távon, h vlki olyn pályán dolgozik, melyben nem érzi mgát komfortosn? VA: Azt gondolom, z legrosszbb, h nem válsztunk, csk sodródunk, bár így is előfordulht, hogy jó helyre sodor szél. Másrészt gond lehet bból, h olyn munkát végzünk, mi nem segíti fejlődésünket, hnem folyton pnszkodó, elégedetlen, elkeseredett állpothoz vezet. A munk többnyire megélhetés forrás, kevesen engedhetik meg mguknk, hogy olyn foglkozásbn érezzék jól mgukt, melynek jövedelméből nem tudnk megélni, és z lcsony kereset z emberek önértékelésére is htássl lehet. A felgyorsult változások korát éljük, z is fontos, hogy váltni tudjunk, fel tudjunk készülni jövőre, ezért hsznos, h olyn szkmát tnulunk, melyből vn átmenet más területekre, illetve lehet rá építkezni, tovább lehet bővíteni tudást és lehetőségeket. A rosszul válsztott pályán előbb-utóbb elveszítjük z elköteleződést, munkából fkdó örömöt, eltűnik lelkesedés, és ezzel megteremtődik nnk lehetősége, hogy teljesítmény sem felel meg z elvárásoknk. Hogyn, milyen jelekből vehetjük észre sját mgunkon, hogy munkánk már nem megfelelő számunkr, és pályát kellene módosítnunk? Mit tegyünk ilyen esetben? Sjnos sokn ismerik z érzést, hogy nem jó helyen vnnk munk világábn. Ilyenkor nem csk kedvetlenség szembetűnő, hnem fárdékonyság és más testi lelki tünetek is. Ezt z állpotot nem kellene megvárni, hnem már kkor, mikor felismerjük, hogy nem szeretjük zt munkát, mit végzünk, el kell kezdeni gondolkodni más lehetőségekről. A pálymódosítás nem állásváltozttást jelent, hnem egy más típusú
23 munkár vló áttérést. Éppen ezért nem könnyű, lehet, hogy huzmosbb ideig kell rá készülni, tnulni, kipróbálni. H pálymódosítás mellett döntünk, mi szükséges hhoz Ön szerint, hogy vlóbn sikeres legyen változttás folymt? VA: Vnnk olyn vélemények, hogy m már nem pályár, hnem átmenetekre (creer trnsitions) és módosítások soroztár kell felkészülni. Változnk szkmák és változnk fogllkozttási formák is, változnk zok területek, melyeken munkát lehet szerezni. Ki gondolt voln fél évszázddl ezelőtt, hogy tömegsport sok munk- és üzleti lehetőséget kínál? Kevesen figyelnek fel ezekre változásokr, pedig digitális társdlom első évtizedei már elmúltk. Egyelőre többség rgszkodik múlt jól bevált megoldási módjihoz, munk életviteli sémáihoz, és zokt vetíti ki jövőre, ám hmr szembesül zzl, hogy régi megoldások m már nem htékonyk. H sikeresen szeretnénk pályát módosítni, fontos, hogy jövő trendjeit vegyük figyelembe, újszerű lehetőségeket keressünk. Olvsóink nevében is köszönjük szépen válszit! Az interjút Dobos Elvir és Dobos Dorin készítette.