Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK MAGYARORSZÁGON: A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGÉNEK INTÉZMÉNYESÜLÉSE Készítette: Kabai Viktor Levente Budapest, 2005.
Tartalomjegyzék I. Bevezető... 6 1 Rendszerváltás és társadalmi átalakulás... 6 2 Norma és civil társadalom... 7 3. Új vallási mozgalmak és a társadalmi átalakulás... 8 4 A Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének vizsgálata... 9 5. A dolgozat céljai és szerkezete... 10 II. Elméleti rész: a vallás makro- és mikrotársadalmi szinten... 11 II.1. A vallás makrotársadalmi szinten... 11 II.1.1. A vallások besorolása és a valláshoz kötődő fő szociológiai elméletek... 11 1.1.2 A vallás definíciója... 11 1.1.3. A vallás funkciói és diszfunkciói... 12 1.1.1. A vallás válfajai... 13 1.1.4. Vallás és gazdaság... 13 1.1.5..Vallás és modernitás... 14 1.1.6. Vallás és szekularizáció... 15 1.1.7.A vallásos gondolkodás kritikája... 15 II.1.2. A vallás intézményi formái és az új vallási mozgalmak... 17 1.2.1. Egyház, felekezet, szekta, kultusz... 17 1.2.2.Szekta vagy ÚVM?... 18 1.2.3. ÚVM-ek és a társadalmi átalakulás... 18 1.2.4. Elméletek az ÚVM-jelenségre... 19 1.2.5. Az ÚVM-ek besorolása... 20 1.2.6. ÚVM-ek és makrotársadalmi funkció... 22 1.2.7. Összegzés: az ISKCON/MKTHK, mint ÚVM... 23 II.2. A vallás mikrotársadalmi szinten... 24 II.2.1 Vallás a csoport szemszögéből (szociálpszichológiai megközelítés)... 24 2.1.1. A vallás és a szociálpszichológia kapcsolata... 24 2.1.2. Csoport és közösség... 24 2.1.3. A közösség, mint forma... 25 2.1.4. A közösség, mint életciklus: társas kapcsolatok... 26 2.1.5. Kitekintés: ÚVM-ekben ható szociálpszichológiai tényezők... 27 2.1.6. Konformitás... 27 2.1.7. Csoportgondolkodás... 28 2.1.8. Összegzés: a vallás, mint csoport identitás... 28 II.2.2. A vallás az egyén szemszögéből (valláspszichológiai megközelítés )... 30 2.2.1. Pszichológiai vallás-elméletek... 30 2.2.2. Az ÚVM-ben ható pszichológiai tényezők... 30 2.2.3. Vallás és identitásválság... 31 2.2.4. Identitás és makrotársadalmi hatások... 31 2.2.5. Vallás awilber-féle modellben és a Maslow piramisban... 32 2.2.6. A tekintélyelvű és humanisztikus vallás... 33 2.2.7. Megtérés-jelenségek pszichológiai értelmezése... 33 2.2.8. Elhárító mechanizmusok... 35 2.2.9. A szociálpszichológiai és pszichológiai tényezők összegzése... 36 3
III. Gyakorlati rész: Az ÚVM-ek Magyarországon és az MKTHK intézményesülése... 37 III.1. Az új vallási mozgalmak Magyarországon 1989 után... 37 1.1. Vallás és vallásosság Magyarországon: az egypártrendszer öröksége... 37 1.2. Szekularizáció Magyarországon... 39 1.3. A magyar társadalom felekezeti összetétele... 40 1.4. Az ÚVM-ek megjelenése Magyarországon... 42 1.5. A Magyarországon bejegyzett ÚVM-ek besorolása... 45 1.7. Összegzés... 49 III.2 Az MKTHK intézményesülése Magyarországon és a mozgalom elemzése... 51 III.2.1. Az ISKCON/MKTHK intézményesülésének folyamata... 51 2.1.1. Az ISKCON gyökerei és intézményesülése... 51 2.1.1.1 Hinduizmus... 51 2.1.1.2 A Krisna tudat... 51 2.1.1.3. A nemzetközi alapító... 52 2.1.1.4. A könyv: Bhagavad-gïtā... 52 2.1.1.5. Az ISKCON nemzetközi intézményesülése... 54 2.1.1.6. Az ISKCON hét célja... 56 2.1.2. Az MKHTK magyarországi megjelenése és intézményesülése... 57 2.1.2.1. Magyarországi megjelenés és intézményesülés... 57 2.1.2.3. Az MKTHK legitimációs küzdelme... 58 2.1.2.4. Az MLTHK szervezeti felépítése... 59 2.1.2.5. Az MKTHK gazdasági működésének alapjai... 60 2.1.3. Az MKTHK a magyar társadalomban... 62 2.1.3.1.Világtól való elfordulás vagy világra való nyitás?... 62 2.1.3.2. Az MKTHK társadalmi jelenléte... 63 2.1.3.3 Az Ételt az életért program... 65 2.1.3.4. A somogyvámosi Krisna-farm... 65 2.1.4. Összegzés: az MKTHK intézményesülése... 67 III.2.2. Az MKTHK szociológiai jellemzői a magyar társadalom viszonylatában.. 69 2.2.1. Életkor szerinti megoszlás és a nők és férfiak aránya... 69 2.2.2. Házasok aránya és életkor szerinti megoszlása... 70 2.2.3. Iskolázottság... 71 2.2.4. Lakóhely szerinti megoszlás... 72 2.2.5. Vallási hovatartozás csatlakozás előtt... 73 2.2.6. Összegzés: az MKTHK szociológiai jellemzői... 73 III.2.3. Az MKTHK pszichológiai és szociálpszichológiai elemzése... 75 2.3.1. Belépés jelenségek... 75 2.3.1.1 A mozgalomhoz való csatlakozás útjai... 75 2.3.1.2. A mozgalomhoz való csatlakozás motívumtára... 77 2.3.2. A csoporton belül... 79 2.3.2.1. A vonzó elemek... 79 2.3.2.2. Változások a kapcsolatokban... 80 2.3.2.3. Új hívők bevezetése a Krisna-tudatba... 82 2.3.2.4. A Krisna-tudatú hívők értékrendje... 84 2.3.2.5. Az európai és magyar identitás az MKTHK-ban... 86 2.3.3. Kilépések és eltávolodások... 88 2.3.4 Összegzés: az MKTHK-nál megfigyelhető pszichológiai és szociálpszichológiai jellegzetességek... 90 4
IV. Összefoglaló... 92 1. Még egyszer az ÚVM-ek besorolásáról... 92 2. ÚVM-ek Magyarországon a rendszerváltozás után... 93 3. Az MKTHK intézményesülése és jellemzői... 93 V. Táblázatok és ábrák jegyzéke... 96 VI. Irodalomjegyzék... 97 * * * 5
Új vallási mozgalmak Magyarországon: a Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének intézményesülése I. Bevezető Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi az aktualitása az ÚVM-ről szóló szakdolgozatnak a BGF-KKFK főiskolai karán. 1. Rendszerváltás és társadalmi átalakulás 1989-ben Közép-Európában egy új történelemi folyamat indult meg. Olyan, addig kommunista, egypártrendszerű országok tértek át a demokratikus államrendszerre, és integrálódtak a világgazdaság globális hálójába szinte egyik napról a másikra, melyekben a történelem során ez a rendszer még nem tudott fennmaradni hosszabb időn keresztül. Az 1989-ben meginduló rendszerváltással, majd az európai és transzatlanti integráció során a közép-kelet európai országok lényegében egy gazdasági és politikai rendszert importáltak. Tanulmányaim során ennek gazdasági és politikai oldalát tanulmányozva merült fel bennem a kérdés, hogy mi ennek az átalakulásnak a mikro- és makrotársadalmi vonatkozása? Véleményem szerint a politikai és gazdasági átmenet mellett, a legfontosabb átalakulásról, a társadalmi átmenetről, az integrációhoz szükséges társadalmi átalakulásról kevés szó esik ma Magyarországon. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU demokratikus és kapitalista alapokra épülő nemzetek feletti szerveződése olyan országokban jött létre, melyek kellő demokratikus hagyománnyal és érettséggel rendelkeztek. A demokratikus rendszer mobilis, de megszilárdult társadalmi alapokra épült fel, egy szerves fejlődési folyamat eredményeként. E szerves fejlődési folyamatnak az alapja a társadalmi norma és értékrend volt. Ahhoz, hogy a politikai és gazdasági átalakulás tényleges változást eredményezzen, nélkülözhetetlen a rendszerek társadalmi meggyökerezése. Kelet-Közép Európában ez a felülről vezérelt átalakulás speciális anomáliákat termel ki. A részvételi demokráciától való távolmaradás, a gazdasági versenyszellem befogadásának és a fogyasztói társadalomra való átállás nehézségei, mind olyan jelek, amelyek felhívják figyelmünket a kelet-közép európai társadalmak rejtett feszültségére. A feszültségek kezelhetőek, de a sablonok átvétele kritikus álláspontot és új gondolkodásmódot kíván meg. Kelet-Közép Európa és benne Magyarország kulturális hagyománya a más történelem, más 6
geopolitikai adottságok miatt eltér a nyugat Európai országok kulturális alapjaitól. Ezt a kulturális-társadalmi alapot nem lehet figyelmen kívül hagyni a felzárkózás és átalakulás stratégiájának alakításakor. A társadalmi átalakulás, és egy valódi, nem csak nevében demokratikus rendszer bázisának megteremtői az alulról jövő társadalmi kezdeményezések. Az alap az emberek gondolkodásának, megváltozása, a mindennapi gondolkodás átalakulása. Ez részben alapul a gazdasági-politikai környezet és az anyagi környezet, az élettér megváltoztatásán, mely visszahat az emberek mindennapi életmódjára, a kultúra átalakításán át a belső gondolkodásra és életmódra. Emellett azonban nélkülözhetetlen az értékek és normák felmutatása, melyek belső, tudati bázisát képzik a lejátszódó folyamatoknak. Véleményem szerint a társadalmi átalakulás letéteményesi a gazdasági szférán kívül eső szerveződések, amelyek lehetnek civil szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, vagy egyházak is. 2. Norma és civil társadalom A fenti nézőpontból értelmezhető a jelenlegi Magyarországi folyamatok meghatározó tényezője: a rendszerváltozás után létrejött érték és norma-vákuum. 1 A váratlan és erőszakmentes változás előtt és alatt megindultak azok a szellemi erjedési folyamatok, amelyek az új gondolkodás és értékrend alapjait képezhetik, azonban ezek végső kiforrása és társadalmi leképződése, bár részben folyamatban van, részben még várat magára. Ennek okai összetettek és elemzésük és feltárásuk meghaladná egy szakdolgozat kereteit. Mindenképpen fontos szerepe van ebben a Kádár rendszer ateista, egyházakat háttérbe szorító politikájának, a paternalista, egyéni kezdeményezésre és kockázatvállalásra kevéssé építő közgondolkodásnak, a fennálló rendszerrel szembeni apátiának illetve a megélhetés központú gondolkodásmódnak. A norma és értékvákuum szellemi terének leképeződése a társadalomban az intézmények hiánya, az érték- és érdekvédő szervezetek, társadalmi szervezetek kifejletlensége. Az alkotmányos, szekularizált országban ez a tér tulajdonképpen a civil szféra. Ebben a térben jut fontos szerep a civil és non-profit szervezetek mellett a hagyományos és új vallási szerveződéseknek. Miért fontosak az egyházak? A társadalmat összefogó erőket felbonthatjuk két részre. Az egyik a külső összetartó erők, az intézményi formák, a jogszabályi, alkotmányos keretek. A másik a belülről jövő, eszmei, és értékegység. A belülről jövő erő a közösség ereje, a szellemi átfogó erő. A fogyasztói-individuális verseny társadalomban ez a közösségi erő az, 1 SZÁNTÓ János: Vallásosság egy szekularizált társadalomban, 38. old 7
amely felbomlik, látszólag eltűnik. Ha nincs mi ellen együtt lenni, akkor valamiért kell együtt lenni, ami nehezebb feladat. Lényegében a közösségi norma rohamos hanyatlásának, a közösségi identitás hiányának és az individuális értékek előtérbe kerülésének folyamata az, amely mentén az ÚVM-ek megjelenése a legjobban értelmezhető. 3. Új vallási mozgalmak (továbbiakban: ÚVM) és a társadalmi átalakulás Ami új jelenség nálunk, az már megtörtént máshol. Éppúgy az USÁ-ban, mint Nyugat-Európában 1, az ÚVM-ek megjelenése, és taglétszámuk (rövidebb ideig tartó) robbanásszerű növekedése a társadalmi átalakulás, illetve az azt követő konszolidáció korszakát jellemezi. A nyugati demokráciákban ennek korszaka a 1960-70-es évek közötti évtized: a mozgalmak európai terjeszkedése erre az időszakra tehető. Mind az USA-ban, mind Európában, az ÚVM-ek felbukkanása a fogyasztói társadalmak megjelenésével egyszerre mutatkozó jelenség, amely ilyen szempontból a társadalom általános norma és értékválságához köthető. Wuthnow 2 az ÚVM-ek megjelenésének a következő főbb okait adja: II. világháború utáni gyors társadalmi változások, a kulturális forrongás, továbbá a felsőoktatás széles körűvé válásával jelentkező gyors értelmiség-képződés. Magyarországon eltérő feltételek mellett bár, de ezek a vonások azonosak. Tudományos szempontból a vallás a társadalom összes alrendszerével kapcsolatban áll. Egyszerre szellemi tartalom, világi intézmény, társadalmi jelenség, és egyéni, azaz pszichológia jelenség. A vallási jelenségek elemezése ezért összetett feladat., és a tudományos elemzésnek meg vannak a maga határai. A személyes meggyőződés, és hit minden embernek alkotmányos joga, a demokratikus állam alapja, hogy világnézetileg semleges. Ugyanakkor az emberiség hagyományos erkölcsi és értékrendszere alapjaiban vallásokhoz nyúlik vissza, és világnézeti megalapozottságú. Már a szakirodalom előzetes tanulmányozása során feltűnt, hogy az egyes egyházak nyilatkozatai, attitűdjei más egyházakkal szemben helyenként mennyi elfogultságot tartalmaznak. Én a dolgozatban törekedtem egy objektív képet mutatni, és elsősorban szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológia szempontból értékelni. Egy fontos tényezőt számításba kell venni az ÚVM-ek vizsgálatakor: a média torzító erejét. Az ÚVM-ek összesített taglétszáma nem éri el a nagy egyházakhoz tartozó hívők 1%- át. A jelenség azonban, amelyet a szakdolgozat írásakor vizsgálni igyekeztem, nagyobb jelentőségű, minthogy csupán a társadalom 1%-át érintse. A kisközösségek szerveződése és újjászerveződése úgy vélem az ezredforduló, és az utána következő évek fő fejlődési vonala 1 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, 197. old 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 365. old 8
lehet. Mikor vallási mozgalmakról beszélünk, mindig gondoljunk arra, hogy a csoportok ily módon való szerveződése a társadalom más alrendszereiben is megfigyelhető, bizonyos eltérésekkel. 4. A Magyarországi Krisna Tudatú Hivők Közösségének (továbbiakban: MKTHK) vizsgálata Az MKTHK, az ISKCON 1 magyarországi egyházának bemutatását részben az egyház ismertsége, részben a szociológia források hozzáférhetősége indokolta, valamint az, hogy magyarországi felbukkanása és intézményesülése jól szemlélteti az ÚVM-ek intézményesülésének folyamatát. Az MKTHK egy olyan vallási mozgalom, melynek a mozgalmon kívülre irányuló tevékenysége is számottevő, és úgy gondolom ez külön figyelmet érdemel. Horváth Zsuzsa vallásszociológus kutatási tervet készített a MKTHK szociológiai vizsgálatához. 2 A terv módszerként: irodalom és dokumentum elemzésre, és kvalitatív kutatási (kérdőíves) módszerek alkalmazását ajánlja. A terv célként jelöli meg a 1. közösség szervezeti formáinak, normarendszerének és vallásgyakorlatának módszeres leírását, a tagok demográfia és szociológiai jellemzését; 2. az érintett rétegek, és az érintettség okainak, 3. erősebb elkötelezettség, szélesebb társadalomtól eltérő normarendszert követésének; 4. felekezet többrétegűsége, elkötelezettség szerint tagolódásának vizsgálatát; 5. a mozgalom társadalmi fogadtatását. Ez a szakdolgozat terjedelmi okok miatt, illetve azért, mert egy tudományos megalapozottságú kvalitatív kutatás meghaladná a kereteket, a mozgalom elemzésénél elsősorban másodlagos (statisztikai) forrásokra illetve egy saját készítésű interjúra támaszkodik. A szakdolgozat második felének alapját Kamarás István: Krisnások Magyarországon c. műve képzi, 3 mely teljes körű kvalitatív és kvantitatív szociológiai kutatásokon keresztül feltérképezi a hazai krisnások helyzetét. A feltárt adatok átvételénél olyan csoportosítására törekedtem, amely hozzájárul a szakdolgozatban bemutatni kívánt folyamatok szemléltetéséhez. 1 International Society Society for Krishna Consciousness (Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közössége) 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 319. old 3 KAMARÁS István: Krisnások Magyarországon, Iskolakultúra, Bp., 1998. 9
5. A dolgozat céljai és szerkezete A dolgozat céljai: a) a magyarországi ÚVM-ek helyzetének bemutatása és csoportosításuk, b) az MKTHK megjelenésének és intézményesülésének leírása, c) a mozgalom elemzése szociológiai, szociálpszichológia és pszichológiai szempontból, d) a vallási mozgalom leírásán keresztül általános mikro- és makrotársadalmi folyamatokra való rámutatás. A dolgozat szerkezetileg két részre bomlik: Az első rész az elméleti megközelítést alapozza meg és a vallás főbb ismérveit gyűjti össze, szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai aspektusból. A második részben pedig az ÚVM-ek Magyarországi helyzetének felvázolásán keresztül rátérünk a MKTHK leírására és vizsgálatára. A római számos jelölést a fő- és az alfejezeteknél tartottam meg, a kisebb fejezeteknél elhagytam. 10
II. Elméleti rész: a vallás makro- és mikrotársadalmi szinten AZ ÚVM jelenség behatárolásához első lépésben áttekintem a valláshoz kötődő fő szociológiai elméleteket, majd a vallás intézményi formáin keresztül rátérek az ÚVM társadalmi hátterének elemzésére. Ezt követi a vallás vizsgálata csoportos és egyéni szempontból, amely által az megkísérelem összegyűjteni azokat a főbb szociálpszichológiai és pszichológiai elméleteket, melyek az ÚVM-ek és azon belül az MKTHK vizsgálatánál szükségesek lehetnek. II.1. A vallás makrotársadalmi szinten II.1.1. A vallások besorolása és a valláshoz kötődő fő szociológiai elméletek 1.1.1. A vallás definíciója A szociológia számos definíciót ismer a vallásra, melyek mindegyike kifejezi a vallás egy-egy aspektusát. Durkheim megközelítése szerint a vallás szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. 1 A szent fogalma a profánhoz képest értelmezhető: profán mindaz, ami az adott társadalomban szokásosnak vehető, szent az, amelyek nem hétköznapiak, meghaladják az általános léttapasztalatokat. Yinger megfogalmazásában a vallás olyan hit- és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel birkózik. Ebben a definícióba nem szerepel Isten létébe vetett hit, tehát e definíció alapján, mint Andorka is írja elképzelhető hogy egy teljesen ateista filozófiának is vallás funkciója legyen. 2 Véleményem szerint a vallás pontos definíciója problematikus, ugyanis a vallás funkciója változhat vallásonként, csoportonként, egyénenként. Társadalmi szinten Yinger megfogalmazása elfogadható, azonban a szociálpszichológiai is pszichológia dimenziók tárgyalásánál látni fogjuk, hogy a vallás fogalma ennél árnyaltabb. A fogalom komplexitására rámutat a vallás funkciónak összetettsége. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 584. old 2 Uo. 11
1.1.2. A vallás funkciói és diszfunkciói A vallásnak a társadalom több szintjét átfogó funkcióit O dea alapján 1 a következőképpen csoportosítjuk: a) a szellemi közösség (egyéni és csoportos) diverzitáson felülálló egységének képviselete, fenntartása b) az istenben való hit, a felsőbb hatalom társadalmi szintű képviselete c) a normák szakralizálása, a csoportcélok egyéni célok felé emelése, társadalmi rend legitimálása d) alap a fennálló társadalmi sémák kritikájához e) a normatív (erkölcsi és szokás/rítus) rendszeren keresztül a mindennapi életmód, életrend szabályozása, a közösség külső formáinak megteremtése, fenntartása f) a kultusz és szertartás révén emocionális biztonság, identitás, biztos vonatkoztatási pont nyújtása g) segítség az egyénnek önmaga megértésében, azonosság érzetet nyújtása h) segítség az egyén érési folyamatában, az egyéni élet válságaiban i) támasz és vigasz nyújtás Megfigyelhetjük, hogy nehéz határvonalat húzni az egyes funkciók között, illetve, hogy nem törekedhetünk a funkciók teljes leírására. A funkciók összetettsége abból ered, hogy a vallás a társadalom minden szintjén hat. A funkciókat csoportosíthatjuk a hármas bontásban, a makrotársadalmi, mikrotársadalmi (köztes, csoport), és egyéni szint szerint. A g)- i) pontok már az egyén szinten hatnak, azonban a valóságban a funkciók nem különülnek el. A vallás ugyanúgy hat a csoporton keresztül, mint egyéni szinten visszahathat a csoportra, illetve a csoport által a társadalomra. Az összetettségnek egy összefogó pontja van: az emberi lélek. A lélek a vallás alanya, tárgya és eszköze. Mivel az egyéni lélek mindennel kapcsolatban áll, így maga a vallás is áthatja a társadalom minden szintjét. O dea felsorolja a vallás diszfunkcióit is 2, melyeket szintén csoportosíthatunk hármas bontásban: a) gátolhatja az igazságtalanság elleni tiltakozást azáltal, hogy megbékíti az elnyomottakat, b) a szakrális normarendszer, a papi funkció akadályozhatja a tudás fejlődését, 1 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 152. old 2 Uo., 153. old 12
c) konzervativizmus megnehezítheti a változó körülményekhez való alkalmazkodást, d) prófétai funkciója utópizmushoz vezethet, gyakorlati cselekvést gátolhatja, e) egyéneket olyannyira a csoporthoz köti, hogy előtérbe kerül a többi csoporttal való konfliktus, a konszenzus lehetősége gyengül, f) függőséget alakíthat ki a vallás intézményeitől és vezetőitől, ezáltal akadályozhatja az egyén önálló érését. A vallás gátló tényezőit, funkciót csoport és egyéni szinten elemzem a II.2.fejezetben. 1.1.3. A vallás válfajai 1 A vallások csoportosításánál Giddens az alábbi megkülönböztetéseket teszi. A sámánizmus alapja egy olyan egyénben való hit, aki képes irányítani a szellemeket, és kapcsolatot tart fenn a természetfölötti erőkkel. A totemizmus az állatokat, növényeket, vagy az egyéb természeti jelenségeket ruházza föl természetfölötti hatalommal és köréjük építi rituáléit. Az animizmus lelkekben vagy szellemekben való hitre épül. Külön csoportot képeznek a monoteista vallások: mint például a judaizmus, a kereszténység és annak különböző ágai valamint az iszlám. A távol-keleti vallások, mint például a Krisna-tudat alapját képző hinduizmus is, politeisták, jellemzi őket a reinkarnációba vetett hit valamint az irányított hitterjesztés hiánya. A kelet etikai vallásai közé sorolja Giddens az istenképpel nem rendelkező buddhizmust, a konfucianizmust, és a taoizmust. A vallások fenti csoportjai az emberiség különböző fejlődési szakaszához kapcsolhatóak. Jelen történelmi pillanatban a monoteista vallások dominálnak, illetve azok keveredését és közeledésének lehetünk tanúi. A Krisna-tudat, bár monoteistának nem nevezhető, a többi felé helyezkedő személyes istenkép (Krisna) fontos tényező, amely kiemeli őt a többi hindu irányzat közül. 1.1.4. Vallás és gazdaság 2 Vallás és gazdaság kapcsolatában a fő kérdés, hogy a gazdasági és a tudati viszonyok milyen viszonyban állnak egymással. Marx nézete szerint a gazdasági alap határozza meg a társadalmi felépítményt, ugyanakkor a vallás visszahathat a gazdasági alapokra. Weber, aki átfogóan tanulmányozta a fő vallások hatását a gazdasági viszonyokra, kimutatta, hogy a vallási rendszerek lényegesen befolyásolták, hogy egy adott országban milyen gazdasági rendszer alakult ki. A vallás hol visszafogta, hol elősegítette a kapitalista társadalom felé való fejlődést. 1 GIDDENS, Anthony, Szociológia, 439-442. old. 2 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 551. old. 13
Az új vallási mozgalmak kialakulása során láttuk, hogy a megjelenésük közvetlen kapcsolatban van a fogyasztói társadalom értékválságának jelentkezésével. Véleményem szerint ezt úgy foglalhatjuk össze, hogy az ember több, mint amit a kapitalista rendszer alapját képző homo oecomenicus emberkép magába rejt, és részben az ÚVM-ekhez való csatlakozások, részben más civil szférában jelentkező törekvések azok, amelyek ellensúlyozni kívánják a profitra és önérvényesítésre törekvő értékrendszer egyoldalúságát. Thomas Merton 1 állítja a Krisna-tudat alapítójáról, Bhaktivedanta Swamiról: azt a hasznos figyelmeztetést hozza el a Nyugatnak, hogy a mi magasan aktivizált és egyoldalú kultúránk olyan krízissel került szembe, amely önmegsemmisítéssel végződhet, mert nélkülözi egy hiteles metafizikai tudat belső mélységét. E mélység nélkül erkölcsi és politikai kijelentéseink nem többek puszta szavaknál. 1.1.5. Vallás és modernitás A modernitás fogalma két fő szál mentén értelmezhető. Az első, a direkt politikai gondolkodás, a cél-eszköz gondolkodás megjelenése. Machiavelli korában megtörténik az a gondolkodásbeli váltás, mely által a hatalom megszerzéséért vívott küzdelemben a cselekvő mentesül az általános társadalmi konvencióknak való megfelelés terhe alól. A másik, gazdasági síkon pedig a homo oeconemicus emberkép térnyerése dominál. A profit, a haszon és a megélhetés orientált gondolkodás értékrend változással járt. Kísérő és erősítő jelensége ez az individualizáció folyamatának, az egyéni értékek és értékrendek felemelkedésének. A személyes siker az anyagi világban való érvényesülés alapján valósul meg. A hagyományos értékrendek relatívvá válnak, és a társadalom újraszerveződik a az anyagi valóságban elért eredmények menetén. A tudományos technikai fejlődés által megkezdődik a világ varázstalanítása, mely a vallási rendszert alrendszerré teszi. Ezzel párhuzamosan a vallási identitás, mint a közösség identitás alapja, rész-identitássá, megkülönböztető identitássá válik. A más meghatározottságú, elsősorban az materiális alapú identitással szemben megkérdőjeleződik a létjogosultsága. Az ÚVM-ek törekvése ilyen szempontból az identitás vallási alapokra való (vissza)helyezése, és modern fogyasztói társadalomhoz való viszonyulás újrafogalmazása. 1 PRABHUPADA, A.C. Bhaktivedanta Swami: A Bhagavad-Gïta, úgy ahogy van, külső borító. 14
1.1.6. Vallás és szekularizáció Kezdetben a szekularizációs elméletek azt állították, hogy a modern társadalmakban a racionális gondolkodás elterjedésével és a gazdasági-társadalmi fejlődéssel a vallás fokozatosan el fogja veszíteni fontosságát. Durkheim meglátása szerint a vallások a történelem során fokozaton teret veszítenek, és a társadalom egyre kisebb részére vannak hatással. Weber a világ varázstalanítására helyezi a hangsúlyt, amely folyamat által a modern társadalomban fokozatosan tért hódít a vallási magyarázatokkal szemben a jelenségek racionális magyarázata. 1 Az újabb elméletek szerint a szekularizáció nem a vallás eltűnését, hanem annak változását jelenti. Ilyen jelenség például a zsidó-keresztény kultúrkör racionális elemekben való gazdagodása, és az érzelmi motívumok háttérbe szorulása 2 Más részről pedig a hagyományos egyházi funkciók újbóli térnyerése társadalmi szinten, az állami intézmények alternatívájaként, mint például az oktatás, beteg- szegénygondozás. A változás többrétű: átalakul a vallási szervezetek struktúrája, erősödik a felekezeti csoportok önállósága, illetve változik maga a vallásosság dimenziója: a vallásosság belsővé válik, és növekedhet terjed a maga módján vallásosak csoportja. 3 1.1.7. A vallásos gondolkodás kritikája Marx nézetében 4 a valláskritika alapgondolata az, hogy ember hozta létre a vallást, és nem fordítva. A vallás Marx szemében az osztálytársadalom terméke. A vallás egyszerre a társadalmi elidegenedés terméke, és osztályérdekek kifejezése, a megváltoztathatatlan viszonyokra adott ideológia. A vallás ilyen szempontból legitimáló erő is, amely adott társadalmi osztályok számára igazolja, hogy helyzetüket valamiféle magasabb hatalom rendelte így. 5 A vallási mozgalmak megítélésének tekintetében fontos szemszög az, hogy a civil társadalom szereplőiként hozzájárulnak-e valamilyen módon a társadalmi anomáliák ellensúlyozásához, igyekeznek-e változtatni az emberek gondolkodásán pozitív értékek felmutatásán keresztül, vagy elfordulnak a társadalmi valóságtól és csupán a vallási tökéletesedésre koncentrálnak. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 552. old. 2 Uo. 3 GIDDENS, Anthony, Szociológia, 460. old. 4 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 106. old. 5 Uo. 108. old. 15
A vallás valódi vagy illúzió mivoltának megítélése helyett a dolgozatban azt az aspektus vizsgáltam, hogy a vallásos magatartás és érzület, a vallási identitás mennyiben segíti az adott egyén személyiségének érlelődését, kibontakozását, és közösségi integrációját, illetve milyen esetben korlátozza azt. 16
II.1.2. A vallás intézményi formái és az új vallási mozgalmak 1.2.1. Egyház, felekezet, szekta, kultusz A vallások közösségeinek különböző intézményi formái vannak a társadalomban. Az egyház nagyobb létszámú társadalmi szervezet, elkülönült és képzett papsággal, továbbá az egyház a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza. Ezenfelül az egyház tagságába az adott társadalom népességének nagyobb része beletartozik és az egyház kapcsolódik az állammal. 1 Weber szerint egyház az, ami hozzájárul az adott társadalom kultúrájának fenntartásához, szekta az, amelyek ettől eltérő kultúrát követnek. A felekezet, mint vallásos szerveződés egyház és szekta között, elfogadja, hogy többvallású társadalomban él. Greeley 2 szerint a modern társadalom felekezeti társadalom, ami azt jelenti, hogy több, államtól független felekezet él együtt a társadalomban. Howard Becker 3 felekezet és kultusz között tesz különbséget. A felekezet megállapodott szekta, amely alkalmazkodott a társadalmi körülményekhez, miként a kálvinizmus, amely szektaként indult el. A szekta 4 kisebb létszámú szervezet, nincs specializált papsága, és a belépések általában felnőttkori csatlakozással történnek. Szemben az intellektuális elemekkel, a vallásos érzelmek, élmények kerülnek előtérbe. A szekták általában más vallási szervezetek tagjait nem tartják vallásosnak. Fejlődésüknek lehetséges útja a felekezetté alakulás. Leeuw szerint a szekta elsősorban olyan egység, amely elválik a közösségtől, hogy sajátos módon nyerje el az üdvözülést. A szektában az általános életcél mellett különös cél a vallás. A szekta specifikusan vallási céloknak szenteli magát és nem csak a teljes, hanem a világi közösségtől is leválik. 5 A szekta társadalmi szinten nem integrálódik, zárt, befelé növő közösséget teremt, amely csak asszimilálva tud terjeszkedni, gyarapodni. A kultuszok a vallási mozgalmak közül a legmúlandóbbak, jellemzően elutasítják a külvilág normáit. 6 A kultusz olyan vallási vagy nem vallási csoportosulás, amely valamilyen hit vagy rituálé körül alakul ki. (Például: sátánizmus vagy boszorkányhit.) 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 548. old. 2 Uo., 549. old 3 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, old. 4 a szó eredeti jelentése: kimetszés. 5 VAN DER LEEUW, G.: A vallás fenomenológiája, 230. old 6 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 548. old. 17
1.2.2. Szekta vagy ÚVM? Szociológiai meghatározás szerint az új vallási mozgalmak kifejezés a közelmúltban megjelent szekta vagy kultusz jellegű mozgalmakat jelöli, melyek egy részére a vallásosság csak tágan értelmezhető. 1 A szakdolgozatban az ÚVM fogalmat tágabb értelemben használom. Ide sorolom a fentieken kívül a keresztény egyházak megújulási (elsősorban adventista és újpünkösdista) mozgalmait és lokális közösségi szerveződéseit, valamint a Magyarországon nem hagyományos vallások mozgalmait. Horváth Zsuzsa 2 vallásszociológus munkáiban kerüli a szekta szó használatát, mivel az a magyar nyelvben pejoratív tartalommal bír, ami javarészt annak köszönhető, hogy az 1945 után Magyarországon a szekta szó törvényen kívüli csoportosulást jelentett 3, míg a legális szerveződésekre jogilag a szabadegyház, illetve kisegyház szót használták. A fentiek alapján a szakdolgozatban a felekezet, gyülekezet, illetve az ÚVM megnevezést használom. Szektának tekintem azt a csoportot, amely a világ abszolútumát kisajátítja, magát felsőbbrendű szerveződésnek, egyedüli képviselőnek tartja, és a rajta kívül álló, eltérő vallású embercsoportokat kirekeszti a közösségéből passzív vagy aktív módon. Ilyen értelemben a szekta szót fenntartom olyan mozgalmak megnevezésére, amelyek egyértelműen befelé forduló, világtól elzárkózó, destruktív vallási csoportok. 1.2.3. ÚVM-ek és a társadalmi átalakulás A modern társadalmakban az új vallási mozgalmak jelentkezése részét képzi a társadalmi átalakulással járó folyamatoknak. A jelenség háttérben a társadalom atomizálódása, az individuális értékek előtérbe kerülése, a fogyasztói társadalom kétes értékrendje és a szekularizációs folyamatok állnak. Az ÚVM, mint jelenség maga, vallási természetű, azonban mint jelenségcsoport, úgy vélem azonos szinten mozog a civil szféra általános szerveződésének, a különböző kisebbségi kezdeményezéseknek, a gazdasági-politikai rendszerváltással járó össztársadalmi újjászerveződésnek. Kölcsönhatásról beszélhetünk: ahogy a változás kitermeli a maga intézményi szerveződéseit, úgy ezek a szervezetek hatással vannak a változásra magára. Ebből a társadalmi interakcióból az ( éppen a gyors változásra reagálni nem tudó) szekta jellegű szerveződések lényegében elszigetelődnek, kivonulnak. A változásban résztvevő felekezetek, új és megújuló egyházi szerveződések azonban megpróbálnak lépést tartani, új válaszokat adni az új kérdésekre, megfelelni a szellemi piac új igényeinek. 1 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 549. old. 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 339. old. 3 A szektásság emellett a kommunista párt központi vonalától való elszakadást is jelentette. 18
Ahogy a bevezetőben említettük, Wuthnow állapítja meg, hogy az új vallási mozgalmak kialakulásának hátterében Nyugaton a II. Világháború utáni gyors társadalmi változások, kulturális forrongás, illetve a felsőoktatás-révén megnövekedett értelmiség képződés áll. Az ÚVM-ek terjeszkedését illetően Kelet-Közép Európában kettős hullám figyelhető meg: egy, a nyugat-európai jelenségekkel közel egyidejű szerveződés a 70-es-80-as évek során, a lappangó szakasz, majd a rendszerváltások utáni időszak, amikor a meglévő folyamatok felszínre kerültek, intézményesültek, illetve új folyamatok indultak be. 1.2.4. Elméletek az ÚVM-jelenségre 1 Az elméletek több aspektusból adnak magyarázatot az ÚVM-ek megjelenésére. Ezek az elméletek szintén csoportosíthatóak a makrotársadalmi, a csoport és egyéni okokra épülő érvelés szerint. E három szint együttes hatásáról beszélhetünk. Bechan megközelítése szerint az ÚVM-ek a modern fogyasztói társadalmak anyagias individuális, tudomány dominálta kultúrája, technicizált racionalitása ellen a 1960-as években lázadó ellenkultúra hatékonyabb utódai. Az úgynevezett poszthippi elmélet is a lázadó ellenkultúrából indul ki: ebben az értelemben az ÚVM-ek az ellenkultúra ellenkultúrájaként jelennek meg, és a pszichodelikus utópia 2 helyére ékelődnek be. Pszichológiai megközelítés szerint az egyén mozgatórugó a csatlakozás folyamatában az identitás keresés, a személytelen, bürokratikus struktúrák uralta modernvalóságban. Hunter megfogalmazásában az új vallási mozgalmak a modernitás elleni antropológiai tiltakozásként értelmezhetőek. Csoport-szintű magyarázatot jelent az identitást meghatározó és átadó hagyományos közösségi formák (család) háttérbe szorulása a nagy mobilitású ipari társadalmakban. Az ÚVM-ek a fiatalok számára a valahová való szoros kötődés, a csoporthoz tartozás, a közösség tapasztalatát adják meg. Barker 3 rámutat arra, hogy az elméletek megmagyarázzák, miért csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz, de nem magyarázzák meg, miért nem csatlakozik mindenki. E téren véleményem szerint az egyéni lelki tényezők játszanak szerepet, illetve az, hogy az általánosnak tekinthető társadalmi krízis a társadalom mely rétegeiben csapódik le átlag feletti erővel, hol jelentkezik személyes, megélt válságként. A gyakorlati részben megpróbálom 1 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 251-263. old. 2 KAMARÁS István: Kis magyar reliográfia, 199. old. 3 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 253. old. 19
behatárolni, mennyiben játszanak szerepet egyéni, csoportos és makrotársadalmi tényezők az ÚVM-ekhez való csatlakozásban. Az ÚVM-ek térnyerésének egyik aspektusa lehet Magyarországon a meglévő hagyományos egyházaktól való elfordulás. Az egyházi intézményben és vezetőkkel szembeni megrendült bizalom, a modern világ gyors változásaira, erkölcsi problémáira élhető választ tudni nem adó dogmatikus egyházi álláspont, és a jelen problémáira új válaszokat adó új vallások megjelenés, olyan tényezők, amelyek az ÚVM-ek felé terelhetik a vallási keresőket. Az ÚVM-ek elterjedésének makrotársadalmi hátterét tekintve Süle 1 az előzőekben leírtakhoz hasonló diagnózist állít fel. Az ÚVM-ek kialakulását elősegítő tényezők: a) a század második felében megjelenő önimádó társadalmak, b) individualizálódó életformák térnyerése, c) tradicionális társadalmi formák szétesése, d) elidegenedés, a szorongás általánossá válása, e) szellemi család keresése: felnövő generációk hiányos identitásfejlődése, f) elzárkózás a meglévő vallás helyi, méltatlan képviselő elől, a régi vallások merevsége. 1.2.5. Az ÚVM-ek besorolása Bryan Wilson tipológiája alapján Robertson a következő mátrixot alkotta meg a vallási szervezet fajtákra. 2 1. Táblázat. Az ÚVM-ek besorolása legitimációs alap és a tagság elve szerint Legitimációs alap Pluralista legitimáció Kizárólagos legitimáció Exkluzív Intézményesedett szekta Szekta Tagság elve Inkluzív Felekezet Egyház Az exkluzivitás-inkluzivitás osztályozás a szervezethez történő csatlakozás, a kiválasztás és tagság minőségét jelzi. Míg az exkluzivitásnál kemény követelményrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki taggá váljon, addig az inkluzivitásnál a szervezethez való csatlakozás rituális, formai. Az exkluzivitás lényegében 1 SÜLE Ferenc: Valláspatológia, 255-294. old. alapján 2 HAMILTON, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom, 242. old. 20
azt jelenti, hogy a vallási célon túl, a világi célt, az életmódot, életrendet is követni kell. Ennek alapja pedig az, hogy a szervezet, illetve annak tagjai erősebb csoport-kontrollt gyakorolnak egymásra. A pluralista illetve kizárólagos legitimáció felbontás azt jelenti, hogy a szervezet magát egyedüli képviselőnek tartja-e, vagy elfogad-e saját magán kívül más szervezeteket. A dolgozatban ÚVM-nek tekintem a pluralista legitimációt elfogadó szervezeteket, függetlenül az exkluzív-inkluzív bontástól, tekintve hogy ez utóbbi egy szervezeten belül változhat., azaz a vallási szervezethez különböző szinten tartozhatnak egyének. Wilson az ÚVM-eket a következő módon sorolja be 1 a) Világot elutasító ÚVM. Jellemzői: az én tagadása, a jelen spirituális romlottságának hirdetése, isten vagy guru imádása, nyílt vallási jelleg. (Krisna-tudat) b) Világot igenlő ÚVM. Jellemzői: az egyénre irányultság, élhető élet hirdetése. Fontos a személyes siker, hatalom, elégedettség, ami nem kielégítő, azon az egyén változtatni képes, laza szervezet, közös rituálék hiánya. (Szcientológiai Egyház, TM) c) Világnak otthont adó ÚVM, hagyományosabb jellegű vallási mozgalmak, egyén belső életére irányulnak. (újpünkösdista mozgalmak.) Horváth Zsuzsa a különböző vallási mozgalmak csoportosításánál a vallási csoportok eredetének vizsgálatából indul ki. Ebben a bontásban a következő kategóriákat kapjuk. 2 a) már meglévő felekezetekből kinőtt, (karizmatikus katolikus) b) ázsiai vallásos hagyományokra épülő, (Hare Krisna, TM, Bhagwan) c) Human potential, emberi képesség tanára építő (Szcientológiai Egyház) d), régi tanításra épülő új szervezet, (Család) e) fekete sátánista, boszorkány, f) és egyéb, besorolhatatlan mozgalmak (Egyesítő egyház) A fenti tipológiák alapján a gyakorlati részben megpróbálok egy saját csoportosítási rendszert felállítani, amelyben a Magyarországon bejegyzett ÚVM-ek elhelyezhetőek. Az MKTHK besorolására még a fejezet végén visszatérek. Megjegyzendő, hogy a Wilson által a kategóriába sorolt Hare Krisna mozgalom azóta változásokon ment át és a Magyaroszágon működő MKTHK-ra nem feltétlenül érvényes Wilson megállapítása. 1 Uo., 233. old. 2 HORVÁTH Zsuzsa: Hitek és emberek, 363. old. 21