A stressz
Alapfogalmak Selye János: A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármely igénybevételre. A stressz-elıidézı hatás vagy stresszor-aktivitás szempontjából mindegy, hogy az a dolog vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e vagy kellemetlen; csupán az számít, hogy milyen mértékő az újraalkalmazkodás iránti szükséglet. Stresszhelyzet: amikor az emberek olyan eseménnyel szembesülnek, melyek megítélésünk szerint veszélyeztetik fizikai és pszichikai jóllétüket Stresszorok: a stresszt kiváltó tényezık mindazok az ingerek, melyek a szervezetet alkalmazkodásra késztetik Univerzális stresszorok: - fizikai behatások (sérülés, hideg, meleg, zaj, mérgezı anyagok, fertızések stb. ) - pszichoszociális stresszorok (tömeg, izoláció) Más tényezık esetében nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Stresszreakciók: a stresszhelyzetekre adott válaszok
A stresszesemények jellemzıi A stresszesemények általában besorolhatók az alábbi kategóriák valamelyikébe (vagy ezek közül egyszerre többe) 1. traumatikus események 2. befolyásolhatatlan események 3. bejósolhatatlan események 4. az egyéni élet során bekövetkezı, kihívást jelentı események 5. belsı konfliktusok
Traumatikus események Ritkán elıforduló, rendkívüli események: - természeti katasztrófák (földrengés, árvíz) - ember által okozott katasztrófák (háború, nukleáris baleset) - végzetes szerencsétlenségek (pl. autóbaleset) - testi épséget veszélyeztetı támadás (pl. nemi erıszak, szándékos emberölés)
Befolyásolhatóság Minél befolyásolhatatlanabb egy esemény, annál stresszesebbnek tőnik => mert nem vagyunk képesek ellenırzésünk alatt tartani és megakadályozni a bekövetkezését Befolyásolhatatlan és súlyos: - egy szeretett személy halála - a munkahely elvesztése - egy komoly betegség Befolyásolhatatlan és kevésbé súlyos: - a barátunk megharagudott ránk, és nem áll szóba velünk - lekéssük a vonatot Az esemény befolyásolhatósága MEGÍTÉLÉSÉNEK fontossága => a befolyásolhatóságba vetett hit még akkor is csökkenti a szorongást, ha nem élünk a beavatkozás lehetıségével.
Bejósolhatóság Egy esemény stresszessége függ attól is, hogy vannak-e információink a bekövetkezésének tényérıl és idejérıl. Egy elıre látható esemény még akkor is kevésbé tőnik stresszesnek, ha befolyásolhatatlan. Magyarázatok: - az eseményt megelızı figyelmeztetı jelzés hatására beindul a kellemetlen inger hatásának csökkentésére irányuló folyamat elıkészítése - ha van jelzés, van a kellemetlen helyzet elıtt egy biztonságos idıszak, mikor elengedhetjük magunkat Bejósolhatatság miatt stresszkeltı: - egyes foglalkozások (pl. tőzoltó) - súlyos betegségek (pl. rák)
Az életkörülmények változása Holmes és Rahe: minden jelentıs mértékő alkalmazkodást igénylı esemény stresszesnek tekinthetı Életesemények skálája (leginkább stresszes helyzettıl a legkevésbé stresszesig, sorba rendezve; mind pozitív, mind negatív események) Életesemény Házastárs halála Válás Különélés Börtön Baleset vagy betegség Házasság Állás elvesztése Nyugdíjazás Terhesség Anyagi helyzet változása Néhány példa: Szakmai érdeklıdés változása 36 Kiemelkedı személyes sikerek Költözés Karácsony Stresszérték 100 73 65 63 53 50 47 45 40 39 28 20 12
Belsı konfliktusok - egymással összeegyeztethetetlen vagy egymást kölcsönösen kizáró célok vagy cselekvések esetén - két belsı szükséglet vagy motívum összeütközésekor - függetlenség vs. függıség - intimitás vs. magány - együttmőködés vs. versengés - impulzusok vs. erkölcsi követelmények
Stresszreakciók
Pszichés stresszválaszok 1. FÉLELEM, SZORONGÁS A szorongás és a félelem egy felfogott fenyegetésre adott normális válasz. A félelem: alapja többnyire egy-egy jól körülhatárolt konkrét fenyegetés. - konkrét (pl. fájdalomtól való félelem; szeparációs félelem) - szimbolikus (sötéttıl, haláltól, fantázia teremtette állattól) A szorongás: valamilyen homályos vagy rosszul felfogott fenyegetés váltja ki. A szorongást akkor tekintı abnormálisnak, ha olyan helyzetekben fordul elı, melyeket az emberek többsége könnyedén megold. (fiziológiás szorongás patológiás szorongás)
Poszttraumás stresszzavar (PTSD) Súlyos traumák hatására alakulhat ki. Tünetei: - beszőkülés: a mindennapi élettıl való eltávolodás, a világ dolgaival szembeni teljes érzéketlenség - a trauma állandó újjáélése álomban vagy ébren (emlékbetörés flashback) - a szervezet fokozott aktivációs szintje (arousal) - alvászavarok, koncentrációs zavarok, nyughatatlanság - bőntudat Jelentkezhet közvetlenül az eseményeket követıen, de kiválthatja egy hetekkel, hónapokkal, esetleg évekkel késıbb bekövetkezı sresszes esemény.
2. HARAG, AGRESSZIÓ Harag: támadó jellegő emóció, amely az embert agresszív aktusra készteti Agresszió: minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában - valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. frusztráció agresszió hipotézis (Dollard, Miller) Minden olyan esetben, ha céljának elérésében megakadályoznak valakit, agresszív késztetés alakul ki benne, hogy megtámadja a frusztrációt okozó tárgyat vagy személyt ha a frusztrációt okozó személy túlzottan erıs vagy befolyásos az agresszió áttolódhat másra (pl. a fınök helyett a családtagokra)
Az agresszió osztályozása 1. antiszociális proszociális (a viselkedés morális tartalma szerint) 2. instrumentális (eszközjellegő) indulati (céljellegő) 3. támadó védekezı támadó: a. fajon belüli (hímek között) b. fajok közötti (zsákmányoló) védekezı: a. territórium védelme (hímek) b. utódok védelme (nıstények) c. önvédelmi 4. autoagresszió (öngyilkosság, önsértés) heteroagresszió (mások ellen irányul)
3. FÁSULTSÁG ÉS DEPRESSZIÓ frusztráció kiválthat visszahúzódást, fásultságot Stresszhelyzet állandósulása esetén => tanult tehetetlenség (Seligman, 1975) (Kísérlet - kutyák áramütés; ha a kutyának korábban nem volt lehetısége menekülni, akkor sem próbálkozott ezzel, ha egy lámpa felvillanása jelezte, hogy áramütés következik) Befolyásolhatatlan események hatására alakulhat ki => az emberek úgy érzik, hogy nem képesek a helyzeten változtatni Még ha ez valójában nincs is így, korábbi tapasztalataik miatt akkor is tehetetlennek érzik magukat, amikor képesek lennének a helyzeten változtatni. Kísérlet 1. alkalommal - megoldhatatlan matematikapéldát kaptak; 2. alkalommal könnyő feladatot => sokan meg sem próbálkoztak vele korábbi tapasztalataik miatt
4. KOGNITÍV KÁROSODÁSOK Súlyos stressz hatására az érzelmi reakciókon túl jelentıs kognitív károsodások is kialakulhatnak - koncentrációs nehézségek - a logikus gondolkodás szétesése - a figyelem elterelhetısége Okai: - az információfeldolgozást zavaró magas érzelmi arousal (minél nagyobb fokú a szorongás, düh és elkeseredés, annál kevésbé képes az egyén a megfelelı gondolkodásra) - figyelemelterelı gondolatok a stresszor megjelenésekor (pl. vizsga izgulunk, hogy mi lesz, ha nem jut eszünkbe semmi nem olvassuk el rendesen a kérdést, ezért nem értjük meg) Következmények: Képtelenség az alternatív lehetıségek mérlegelésére => merev ragaszkodás a meglevı, de eredménytelen viselkedéshez Visszatérés gyermeki, az adott helyzetben értelmetlen viselkedésmintákhoz Óvatos emberek még óvatosabbak; akár teljes befelé fordulás Agresszív emberek - dühöngés
Élettani (fiziológiás) stresszválaszok Szervezetünk a stresszorokra bonyolult válaszsorozatokkal reagál Felkészülés a veszélyhelyzetre üss vagy fuss ( fight or flight ) - fokozott energiatermelés (a zsírt és fehérjéket cukorrá alakító hormonok szabadulnak fel; szaporább szívverés, légzés; az anyagcsere felgyorsulása - minden felesleges tevékenység (pl. emésztés) beszüntetése - endorfinok termelése (természetes fájdalomcsillapítók) - a bırerek összehúzódása (az esetleges vérzés gyorsabb elállítása) A fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenırzése alatt álló idegi-hormonális rendszer aktivációjából fakad: 1. Szimpatikus idegrendszer 2. Adrenokortikális rendszer
Általános adaptációs szindróma (Selye J.) 1. Alarm v. vészreakció a veszély megjelenésére testünk a szimpatikus idegrendszer mozgósításával válaszol 2. Ellenállás támadás vagy menekülés 3. Kimerülés ha a támadás vagy menekülés nem vezetett eredményre az állandó készenlét és a próbálkozások kimerítik a szervezet fiziológiai tartalékait
A stressz hatása az egészségre A folyamatosan jelenlevı stresszorok kimerítik szervezetünk erıtartalékait fogékonyabbá tehet a betegségekre A krónikus stressz okozhat - gyomorfekélyt - magas vérnyomást, szívbetegségeket - károsítja az immunrendszert (vírusos és bakteriális fertızések) Pszichofiziológiás betegségek: olyan testi elváltozások, melyek kialakulásában gyaníthatóan az érzelmek játsszák a központi szerepet tünetei szöveti rendellenességgel és fájdalommal járó fiziológiai rendellenességeket tükröznek (vagyis a stressz okozta gyomorfekély megkülönböztethetetlen a nagy mennyiségő aszpirin rendszeres fogyasztása miatt kialakult gyomorfekélytıl)
Stresszválasz és pszichés tényezık Pszichoanalitikus elmélet valós (objektív) szorongás fenyegetı helyzetre adott ésszerő reakció neurotikus szorongás a tényleges veszélyhez képest aránytalan reakció (az elfogadhatatlan impulzusok és a valóság korlátai közötti tudattalan konfliktusok eredménye) Az események attól válnak stresszessé, hogy tudattalan konfliktusokat mozgósítanak bennünk. => akinek több és súlyosabb tudattalan konfliktusa van, annak az élete csupa stressz és megpróbáltatás.
Behaviorista elmélet A stresszválaszokat megtanuljuk a különbözı helyzetekhez kötni. A szorongás klasszikus kondicionálás útján alakul ki. (pl. megbukunk vizsgán a teremben, ahol a vizsga folyt, görcsbe rándul a gyomrunk) Ha valaki mindig és azonnal elkerüli a szorongáskeltı helyzeteket sosem fogja megtudni, hogy talán többé már nem is veszélyesek.
Kognitív elmélet Attribúciós stílus az a jellemzı mód, ahogy a személy oksági magyarázatokat (attribúciókat) ad fontos eseményekre pesszimista (depresszív) attribúciós stílus - a negatív eseményeket belsı, stabil, globális okoknak tulajdonítja - a pozitívakat külsı, idıleges és specifikus okoknak optimista attribúciós stílus - a negatív eseményeket külsı, idıleges és specifikus okoknak tulajdonítja - a pozitívakat belsı, stabil, globális okoknak Az attribúciós stílus meghatározza, hogy általában mennyire tartjuk stresszesnek az eseményeket, és a nehéz helyzetekben mennyire viselkedünk tehetetlenül vagy lemondóan. A pesszimista attribúciós stílusú emberek gyakrabban reagálnak a kellemetlen eseményekre tanult tehetetlenséggel, és gyakrabban betegszenek meg.
Viselkedési stílusok A típusú személyiség vagy viselkedési stílus: szélsıséges versengés, kikapcsolódási képtelenség, teljesítményközpontúság, türelmetlenség, düh, kétségek; - fokozottan ki van téve a szívkoszorúér-megbetegedés veszélyeinek B típusú személyiség vagy viselkedési stílus: humorérzék, nyugalom, derő, laza, bosszankodás nélküli viszonyulás az élethelyzetekhez; C típus: rákra hajlamos: élet értelmébe vetett hit megrendülése, veszteség-élmények, lelki magány, tehetetlenség súlyosan gátolt immunrendszer
Megküzdési stratégiák 1. Problémaközpontú megküzdés - a probléma meghatározása - alternatívák azonosítása - elınyök és hátrányok mérlegelése - döntés és végrehajtás Irányulhat a külvilágra, de befelé is (pl. célok módosítása) Az általában ilyen megküzdési stratégiát alkalmazók kevésbé lesznek depressziósak.
2. Érzelemközpontú megküzdés Annak megakadályozása a cél, hogy a negatív érzelmek elhatalmasodjanak az egyénen, és megakadályozzák a probléma megoldását; alkalmazható befolyásolhatatlan helyzet esetén is. Viselkedéses stratégiák - testmozgás, - alkohol vagy más szer fogyasztása, - düh levezetése, - érzelmi támaszkeresés Kognitív stratégiák - a probléma idıleges félretétele - a helyzet súlyosságának csökkentése nézıpontváltás által Elkerülı stratégia - elhárító mechanizmusok alkalmazása (elfojtás, racionalizáció, reakcióképzés, projekció, intellektualizáció, tagadás, áttolás) Negatív érzelmeken való rágódás - másoktól elszigetelıdve keseregni azon, hogy milyen nyomorultul érezzük magunkat