Galaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.

Hasonló dokumentumok
Az univerzum szerkezete

Kozmológiai n-test-szimulációk

Csillagok parallaxisa

Aktív magvú galaxisok és kvazárok

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 3.

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

A nagy skálás szerkezet statisztikus leírása

Az Univerzum szerkezete

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

Abszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok április 5. 1 / 28

A galaxisok csoportjai.

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Bevezetés az asztrofizikába

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Gravitációelméletek tesztelése gömbhalmazokkal

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

Gravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

2011 Fizikai Nobel-díj

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Földünk a világegyetemben

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

Szupermasszív fekete lyukak. Kocsis Bence ELTE Atomfizikai Tsz. ERC Starting Grant csoportvezető

Geofizikai kutatómódszerek I.

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Minden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa?

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

A sötét anyag és sötét energia rejtélye

Készítsünk fekete lyukat otthon!

A csillagc. Szenkovits Ferenc

M57 - Gyűrűs köd - planetary nebula

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

Válaszok a feltett kérdésekre

Extragalaktikus csillagászat

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szakmai beszámoló. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA KÖZGYŰJTEMÉNYEK KOLLÉGIUMA Pályázati azonosító: 3506/2055

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Az optika tudományterületei

A sötét anyag nyomában

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István


Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Termék modell. Definíció:

A csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal

A világegyetem elképzelt kialakulása.

Hogyan mozognak a legjobb égi referenciapontok?

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Keresés képi jellemzők alapján. Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel

Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!?

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Abszorpciós spektroszkópia

STATISZTIKA. A Föld pályája a Nap körül. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687)

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

Milyen színűek a csillagok?

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások

METRIKA. 2D sík, két közeli pont közötti távolság, Descartes-koordinátákkal felírva:


Speciális relativitás

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209

Csillagászati megfigyelések

Számítógépes képelemzés 7. előadás. Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Valószínűségszámítás összefoglaló

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Projektfeladatok 2014, tavaszi félév

INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?

Evans-Searles fluktuációs tétel Crooks fluktuációs tétel Jarzynski egyenlőség

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

Az Einstein egyenletek alapvet megoldásai

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Az időmérés pontossága fontos, mert a távolságmérést erre alapozzuk.

Edwin Hubble amerikai megfigyelő csillagász érdeme. Hubble 1920-ban cefeida típusú

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Az elektromágneses hullámok

Átírás:

Galaxishalmazok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. március 17.

Szatellitgalaxisok Nagy galaxisok körül keringő törpegalaxisok a Tejút körül 14-16 szatellit, pl. a Sagittarius törpegalaxis feltehetően más galaxisok körül nagyon kicsi felületi fényesség, nehéz detektálni alacsony fémtartalom Kölcsönhatnak a nagy galaxissal az ár-apály erők csillagokat szakítanak le a törpegalaxisról ún. streamek alakulnak ki

A Sagittarius stream Forrás: sdss3.org

Galaxiscsoportok és -halmazok Galaxisok gravitációsan kötött rendszerei galaxiscsoportok galaxishalmazok (klaszterek) csoportok halmazok galaxisok száma: N < 50 50 1000 átmérő: D 1,5 Mpc 6 Mpc sebességdiszperzió: σ v 150 km s 1 800 1000 km s 1 teljes tömeg: M 2 10 13 M 1 10 15 M tömeg-fényesség arány: M/L 260 M /L 400 M /L A nagy M/L arány nagy mennyiségű sötét anyagra utal. Klaszter széle : ahol a szökési sebesség összemérhető a Hubble-tágulással.

Közvetlen környezetünk: a Lokális Csoport Három nagy spirálgalaxis: Androméda Tejút Triangulum galaxis összesen több mint 50 galaxis és törpegalaxis Paramétereink M 1.3 10 12 M σ v 60 km s 1 A lokális csoport tagjai a tömegközéppont felé hullanak a rendszer nem virializálódott a Hubble-törvény itt nem érvényes Mi is részei vagyunk egy szuperhalmaznak (ld. később)

Galaxishalmazok katalógusa George Abell (1958) több mint 4000 galaxishalmazt tartalmazó katalógus fotólemezeken, szemmel azonosítva Klaszterek jellemzése számosság kompaktság távolság (a 10. legfényesebb jó standard gyertya) A legnagyobb klaszterek Virgo klaszter: 1300 2000 galaxis, 1,5 10 15 M Coma klaszter: 1000 körüli galaxis alkotja

Virializáció Dinamikailag relaxált klaszter 2K + U = 0 a relaxációs idő 1 ln N -nel megy a legnagyobb klaszterek már virializáltak a σ v sebességdiszperzióból kiszámolható a dinamikai tömeg Relaxált klaszterek radiális profilja σ 2 v GM R a galaxisokhoz hasonlóan R függvényében integráljuk az intenzitást az elliptikus galaxisoknak megfelelő R 1/4 profil

Sűrűség morfológia-reláció A galaxisok morfológiája attól függ, hogy hol vannak a klaszteren belül központi régió: szinte csak óriás elliptikus galaxisok szélső régió: a spirálgalaxisok dominálnak Konklúzió: a központi régióban levő galaxisok már sokszor ütköztek elvesztették a korongjukat az ütközések során nagyra nőttek

Klaszterek kialakulása és fejlődése A legkorábbi klaszterek jelek arra, hogy a klasztereződés már z 8 körül elindult Hubble infravörös és Chandra röntgen megfigyelések Butcher Oemler-effektus z < 0.5 klaszterek is még fejlődnek a távolabbi klaszterekben több a kék galaxis a legnagyobb klaszterekre igaz

Gaxishalmazok központi galaxisai Klaszterek középpontjában óriás elliptikus galaxisok morfológiai osztály: cd más néven: legfényesebb klasztergalaxisok 1 Kicsit különböznek a többi galaxistól 0,8 magnitúdóval fényesebbek a második legfényesebbnél a radiális profiljuk kicsit más nagyon nagy távolságig tartó diffúz köpeny Mitől lettek ilyen nagyok? a galaxisok behullási rátája túl kicsi elegendő a galaxisok szokásos összeolvadása? kannibál galaxisok: valamilyen plusz effektus rásegít a környező kisebb galaxisok bekebelezésére a nagy galaxisok csillagokat szakítanak le a környező kisebb galaxisokból 1 brightest cluster galaxy (BCG)

Sebességdiszperzió Halmazok sebességdiszperziója: 200 1000 km s 1 jelentős Doppler-eltolódást okoz közeli halmazoknál összemérhető a Hubble-tágulással Isten ujjai effektus Következmény egy halmaz 3D térben közvetlenül nem térképezhető fel a legnagyobb vöröseltolódású tagok nem távol vannak, hanem a középpont felé hullnak

Sötét anyag A klaszter dinamikai tömegét a látható anyag nem adja ki valami plusz gravitáló összetevő nélkül a klaszter nem maradna egyben tudjuk, hogy már régóta egyben van, hiszen nem lennének benne óriás elliptikus galaxisok képes volt virializálódni Sötét anyag Fritz Zwicky (1933) 40 évvel később: rotációs görbe megfigyelések

A sötét anyag eloszlása Galaxisokban a rotációs görbe konstans: izotermikus gömb ρ(r) = 3v 2 (R) 4πGR 2 Galaxishalmazokban számítógépes szimulációkból: Navarro Frenk White-profil ρ(r) = ez kevésbé csúcsos a középpontban de ez is szinguláris ρ 0 ( ) 2 R R S 1 + R R S

Gravitációs vöröseltolódás Vöröseltolódás: Doppler-eltolódás: látóirányú sebességkomponensből Transzverzális Doppler: relativisztikus effektus Kozmológiai: a tér tágulásából Gravitációs: relativisztikus effektus Szemléletesen: a fénynek ki kell másznia a potenciálgödörből. Földi kimutatása: Pound Rebka-kísérlet (Mössbauer-spektroszkópia) Galaxishalmazokban középen levő galaxisok mélyebb potenciálban átlagosan nagyobb redshift a Doppler-sebességek kiátlagolódnak kellő konfidenciával még nem sikerült kimutatni

Galaxishalmazok röntgenben Galaxisközi gáz 2 nagyon ritka, ezért a saját röntgensugárzására átlátszó tömege 3 5 10 13 M ez néhányszorosa a galaxisokat alkotó csillagok tömegének a hiányzó tömegnek így is csak egy részét adja ki A galaxishalmazok röntgenben fényesek a galaxisközi plazma extrém forró: 10 7 10 8 K a röntgensugárzás oka: fékezési sugárzás Röntgenben emissziós vonalak is megjelennek magas rendszámú ionok, pl. Fexxv, Fexxvi a galaxisközi gáz már nem primordiális korai időkben került oda, ma már nem tudna kiszökni a galaxisokból 2 intracluster medium (ICM)

A hűtőáramlások 3 (nem létének) problémája A klaszterekben levő galaxisközi gáz erősen sugároz gyorsan kellene hűlnie, kb. 1 Gyr skálán a gyors hűlés a gáz beáramlását okozná a külső régiók felől nem látunk ilyet, közeli és távoli klasztereben is forró a gáz Mi tartja forrón a gázt? valaminek fokozatosan fűtenie kell legjobb jelöltek: aktív galaxismagok lökéshullámok útján fűtik a plazmát 3 cooling flow

Turbulens a ramla sok fu to hata sa Forra s: Werner Norbert et al., Nature (2014)

Klaszterek automatikus azonosítása Röntgenben diffúz ködökként jelennek meg Optikai stb. tartományban szemmel vagy algoritmikusan azonosíthatók Vöröseltolódás-térképek ma kb. 1,5 millió galaxis vöröseltolódását ismerjük adott még a két égi koordináta Feladat: automatikusan azonosítani a galaxiscsoportokat és halmazokat két galaxis akkor tartozik azonos klaszterbe, ha térbeli távolságuk egy adott limitnél kisebb friends-of-friends algoritmus

Klaszterek vs. szuperklaszterek A szuperklaszterek galaxishalmazoknál nagyobb struktúrák: 100 Mpc olyan nagyok, hogy nem kötöttek gravitációsan a részei a Hubble-áramlással mozognak idővel szét fognak esni Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a a nagy tömegkoncentrációk irányába kollektív mozgás történik a lokális csoport a Virgo klasztertől távolodik ezt nem magyarázza a Hubble-tágulás kell lennie egy nagyobb tömegnek: Nagy Attraktor ezek tömege néhányszor 10 5 10 6 M, kb. 90% sötét anyag a lokális csoport pekuliáris sebessége a Hubble-áramlathoz képest: v pec = 627 km s 1

A Laniakea szuperhalmaz Forra s: Tully et al., Nature (2014)