A takarékszövetkezetek konszolidációjának gyakorlati problémái

NAGY KRISZTINA 27 A takarékszövetkezetek konszolidációjának gyakorlati problémái A magyar gazdaság 1989-90-ben mély, elhúzódó recesszióba került, melynek hatása csak mintegy 18-24 hónapos késéssel, 1991 és 1992 fordulóján jelentkezett a bankrendszerben, s ezáltal a bankok is válsághelyzetbe kerültek. Ez a válság a takarékszövetkezeti szférában is éreztette hatását. Több takarékszövetkezet került cs.dhelyzetbe, pl. Szíl és Vidéke, Heves és Vidéke, Gávavencseh. Takarékszövetkezet. A konszolidáció szükségessége, okai 1 Az a tény, hogy 1992-t.l kezdve számos hazai pénzintézet jutott a technikai, s.t többen a tényleges fizetésképtelenség stádiumába, sokakat meglepetésként ért. Az el.idéz. okok nagymértékben hasonlóak azokhoz, amelyek a fejlett ipari országokban is konszolidációs lépéseket tettek szükségessé. A magyar bankrendszer gazdasági - pénzintézeti környezetére jellemz. volt : rövid id. alatt több ezer új kisvállalkozás jelent meg a piacon, melyek nagy része nem rendelkezett elégséges saját t.kével, nem volt a piacról kell. áttekintése, üzleti ismerete; gazdasági-jogi szabályozási rendszer hézagos volt ill. nem voltak kell. összhangban egymással; a számviteli és az adószabályok lehet.vé tették a valójában be nem folyt kamatok eredményként való kimutatását, így a mérlegben kimutatott t.ke egy része soha nem létezett; az igazságszolgáltatás problémáit kihasználva az adósok jelent.s hányada menekült perekbe a fizetés elöl, s ennek következtében tízmilliárdos követelések fagytak be; a kétszint6 bankrendszer kialakítása mesterségesen történt, azaz az ügyfélkört és a korábban az MNB által nyújtott hiteleket szétosztották az "utódbankok" között, amelyek tartalékokat e hitelekkel együtt nem kaptak, s nem került sor az egységes bankpolitika kidolgozására és végrehajtására sem; a bankhitelek kamatát magasan tartotta az infláció, a jelent.s kockázat, a banki infrastruktúra fejlesztési igénye, a költségvetés növekv. hiteligénye; 1 Dr. Rusznák Tamás: Gondolatok a bankkonszolidációról Bankvilág 96/4

28 Cikkek az elhúzódó gazdasági recesszió, a magas hitelkamatok, a keleti piacok összeomlása miatt csökkent a pénzintézetek adósainak hitel-visszafizetési képessége, amit a kinnlev.ségek kockázat szerinti megoszlása is jól tükröz: A pénzintézeti rendszer követelésállományának alakulása / Mrd Ft / Megnevezés 1992. 1993.XII.31 Index 1. Problémamentes 1451 1661,5 114,5 2. Átlag alatti 38,7 81,5 210,6 3. Kétes 63,2 83,7 132,4 4. Rossz 84,5 186,3 220,5 5. Összes min0sített (2+3+4) 186,4 351,5 188,6 6. Összesen (1+5) 1637,4 2013 123 7. 5:6 11,4 17,5 1. Táblázat MNB Éves Jelentés 1993 A táblázatból kiolvasható, hogy míg a problémamentesnek min.sített követelésállomány 1993-ra 210,5 Mrd Ft-tal, 14,5 %-kal n.tt; addig az összes min.sített állomány 165,1 Mrd Ft-tal, 88,6 %-kal emelkedett, a rossznak min.sített követelések összege pedig több mint megduplázódott. A Takarékszövetkezetek esetében a helyzet még rosszabb volt. A Takarékszövetkezetek követelésállományának alakulása / MFt / Megnevezés 1992. 1993.XII.31 Index 1. Problémamentes 97.796 109.344 111,8 2. Átlag alatti 2.166 2.744 126,7 3. Kétes 2.592 2.952 113,9 4. Rossz 1.230 7.457 606,3 5. Összes min0sített (2+3+4) 5.989 13.153 219,6 6. Összesen (1+5) 103.786 135.650 130,7 7. 5:6 5,8 9,7 2. Táblázat Bankvilág 94/4 A takarékszövetkezeti szférában a problémamentes állomány növekedése csak 11,8 %-os (11548 MFt) volt, a rossznak min.sített követelésállomány nagysága pedig hatszorosára n.tt. a sz6kül. piacon, az élesed. versenyben az elérhet. kamatmarge csökkent, a bankok jövedelmez.sége fokozatosan romlott; a hazai tulajdonú pénzintézetek fokozatosan romló versenypozícióba kerültek a külföldi tulajdonú pénzintézetekkel szemben; a magas kockázat és a kevés alternatív befektetési lehet.ség miatt a lakossági és vállalati megtakarítások hosszabb id.n keresztül a pénzintézeti rendszerbe

áramlottak, id.legesen elfedve a problémákat és magas szinten tartva a pénzintézeti rendszer egészének likviditását; a magas likviditás azonban nem volt el.nyös, a potenciális hitelfelvev.k hitelképtelensége, a vállalkozás-hitelezés nagy kockázata miatt a forrásokból mindinkább csak a költségvetést tudták hitelezni; a felszámolási hullám miatt jelentkez. magas t.kekereslettel szemben alacsony t.kekínálat állt, mely a pénzintézeti hitelek fedezeteit drasztikusan leértékelte; a hitelezési korlátok, kamatplafonok felszabadítása el.bb történt, mint hogy a gazdasági folyamatok kiszámíthatósága, a pénzintézetek min.sítési, ellen.rzési rendszere reális esélyt adhatott volna a potenciális veszteségek hatékonyabb elkerülésére. A pénzintézetek egymást követ. válsága, fizetésképtelenné válása, a betétesek bizalomvesztése, a pénzintézetek természetes összekapcsoltsága miatt a teljes pénzügyi-gazdasági rendszer összeomlásához vezethet, s ezt a Kormány egyetlen országban, így Magyarországon sem engedheti meg. Bankkonszolidáció nélkül tehát az a veszély fenyegetett, hogy az egyes pénzintézetek csökken. mértékben és magasabb kamattal lesznek csak képesek forráshoz jutni, likviditása és jövedelmez.sége romlik, hitelezési aktivitása csökken, valamint megrendül a hazai pénzintézeti rendszerben ill. a magyar gazdaságban a bizalom. A konszolidáció célja, végrehajtása 2 A konszolidáció célja tehát a betétesek bizalmának fenntartása, a pénzintézet m6ködésének helyreállítása, a problémák tovagy6r6zésének megakadályozása. Ezen belül: a bankok t.kehelyzetének stabilizálása, tartalékhiányának megszüntetése, integrált bankinformatikai rendszerek létrehozatala, a veszteséget hordozó eszközök portfolión belüli növekedésének, ill. az ehhez kapcsolódó céltartalék igény növekedésének megállítása, majd csökkentése, a bankok versenyképességének javítása, a kockázatkezelés hatékonyságának növelése, a privatizáció el.készítése. 2 Balassa Ákos: A bankrendszer konszolidációjának utolsó szakasza Bankszemle 94/3 29

30 Cikkek A konszolidáció lebonyolítása több lépésben történt. A./ Állami garanciavállalás Els. lépésként 1991-ben, a kereskedelmi bankok által 1987-ben az MNB-t.l örökölt és kétesnek min.sített hitelek összegének mintegy felére, 10,3 Mrd Ft értékben, az állam garanciát vállalt. A garanciavállalás célja a veszteségek állam és bankok közötti megosztása volt. B./ Hitelkonszolidáció 1992-ben került sor a bankkonszolidáció második fázisának tekinthet. hitelkonszolidációra. A konszolidáció a 7,25 %-nál rosszabb t.kemegfelelési mutatóval rendelkez. bankokra terjedt ki, így a konszolidációban 14 kereskedelmi bank és 68 takarékszövetkezet vett részt. A konszolidáció keretében az állam megvásárolta a bankok részér.l felkínált rossz követeléseket, ezekért 20 éves lejáratú, a hitelkövetelések után a piacihoz közelálló kamatozású ( A -kötvény), a kamatkövetelésekre pedig ehhez képest fele kamatlábú ( B -kötvény), forgatható állami értékpapírokkal fizetett. A kereskedelmi bankok és a Takarékszövetkezetek eredetileg 150,3 Mrd Ft-nyi rossz min.sítés6 hitelt ajánlottak fel megvételre, ebb.l 28,5 Mrd Ftot az állam képvisel.i további 16,9 Mrd követelést pedig az eladók vontak vissza, miután megismerték a hitelkonszolidáció végleges feltételeit. Tehát a pénzügyi kormányzat az eladásra felkínált kinnlev.ségekb.l 104,9 Mrd Ft - takarékszövetkezetek nélkül 102,5 Mrd Ft - összeg6 követelést fogadott be, 80 Mrd Ft értékben. Ezen túl egyes bankok helyzetének rendezése során további, több mint 10 Mrd Ft kötvénykibocsátás történt. A hitelkonszolidáció azonban több hiányossággal rendelkezett: 1. A hitelkonszolidáció részleges volt, csak a rossznak min.sített követeléseket vette figyelembe. A befektetéseket és más kinnlev.ségeket a konszolidáció nem érintette. 2. Túlzott mérték6 kötvénykibocsátás történt, mivel a hitelköveteléseket az indokoltnál magasabb áron vették meg, ugyanis nem kell. mértékben vették figyelembe a már megképzett kockázati céltartalék mértékét. 3. A költségvetés terheinek mérséklése céljából magas hitelkonszolidációs díjat kívántak megállapítani. Valamint a B -kötvények kamatlába az A - kötvényekének csak 50 %-át tette ki. Az 1993. évi bankkonszolidáció el.készítése során, ezért eltörölték a hitelkonszolidációs díjat és kicserélték a B -kötvényeket A -típusúra.

4. Az állam által megvásárolt követelések hatékony kezelése nem megoldott. A banki hitelek konszolidációját nem követte az érintett életképes adósok pénzügyi helyzetének rendezése. Kedvez.en értékelhet. viszont, hogy a konszolidáció eredményeként a bankok rossznak min.sített portfoliója jelent.sen csökkent, t.kehelyzetük javult és 1993. évi m6köd.képességük fennmaradt. Az 1992. évi hitelkonszolidáció révén átmenetileg javult ugyan a bankok TMMja, de a gazdasági visszaesés folytatódása, a jelent.s számú cs.d- és felszámolási eljárás, az export visszaesése miatt a bankok ügyfélkörében nem következett be számottev.bb javulás. Mindez oda vezetett, hogy a bankok portfoliója tovább romlott. 1993 végére a bankok portfoliójának min.sége hasonló képet mutatott a hitelkonszolidáció el.tti állapothoz, mivel az összes kihelyezésen belül a min.sített állomány részaránya ismét 17 %-ot tett ki. Az eredeti elgondolás szerint a rossz követeléseket a piaci szerepl.k vásárolták volna meg. Mivel erre nem volt lehet.ség, világossá vált, hogy elkerülhetetlen egy újabb állami konszolidációs akció, s erre 1993 végén került sor. Ez már alapvet.en bankkonszolidáció (felt.késítés) volt, amit azonban megel.zött egy kiegészít. portfoliótisztítás. C. / Vállalatorientált banki portfoliótisztítás 3 Az állam 1993-ban a bankoktól az általuk 1992. dec. 31-ével rossznak min.sített követeléseken túlmen.en egyes - általa megjelölt - vállalatok hiteleit is megvásárolta, abban az esetben is, ha azokat a pénzintézetek csak kés.bb vagy egyáltalán nem min.sítettek rossznak. A kormány 12 többségi állami tulajdonban lev. ipari nagyvállalatot nemzetgazdasági fontosságúnak min.sített, és úgy döntött, hogy enyhíti pénzügyi terheiket. El.bb elengedték vagy átütemezték az állammal szembeni adósságuk egy részét, majd az állam 1993 végén hitelkonszolidációs kötvények ellenében megvásárolta a hitelez. pénzintézetekt.l a 12 közül 11 nagyvállalattal szembeni követeléseiknek tekintélyes részét. Ugyanilyen tartalmú döntést hozott a kormány még 3 többségi állami tulajdonban lev. vállalattal, valamint a MÁV-val szemben fennálló bankkövetelések megvásárlásáról. Az állam a bankkonszolidációban részt nem vev. bankoktól hasonlóképpen megvásárolta meghatározott élelmiszer-ipari vállalatokkal szembeni követeléseik jelent.s részét, valamint megvásárolta a bankoktól a mez.gazdasági vállalkozásokkal szemben az aszály miatt behajthatatlanná vált követeléseiket. 31 3 Dr. Botos Katalin: Elvesz(t)ett illúziók

32 Cikkek E banki portfoliótisztítás keretében az állam az érintett pénzintézeteknek összesen 57 Mrd Ft összeg6 hitelkonszolidációs kötvényt adott át. D./ Bankkonszolidáció Harmadik ütemben, 1993-ban történt államkötvény-apporttal, valamint alárendelt kölcsönt.ke nyújtásával az újrat.késítés, azaz a bankkonszolidáció. A bankkonszolidáció módszerének megválasztását alapvet.en meghatározta az IMF és a Világbank közös küldöttségének ajánlása. A módszer lényege az, hogy a pénzintézeteknek el.bb teljeskör6en és a nemzetközi normák tekintetbevételével újra kell min.síteniük eszközeiket; ezt követ.en 1993. december 31-ig teljesen meg kell képezniük az új min.sítésnek megfelel. kockázati céltartalékokat; s a veszteséget a t.ke csökkenése terhére kell fedezni. A negatív t.ke kialakulását megel.zi, ill. a szükséges pozitív t.ke létrejöttét biztosítja az állam által végrehajtott t.keemelés. A újrat.késítési módszer hátránya, hogy alkalmazása révén tovább n. az állam tulajdoni részesedése a bankokban, viszont el.nye, hogy ehhez egyértelm6bben és szervezettebben kapcsolható a bankok szervezeti-, irányítási-, m6ködési rendszerének felülvizsgálata és korszer6sítése. A bankkonszolidáció lebonyolítása 1993 júliusában 23 pénzintézet jelezte az MNB felé, hogy valószín6leg részt kíván venni az újrat.késítésben. A PM hivatalosan augusztusban kérte fel a pénzintézeteket, hogy nyilatkozzanak a konszolidációban való részvételi szándékukról, ekkor 16 pénzintézet jelentkezett. A részvételre elfogadott bankokkal a PM részvételi megállapodást kötött. A megállapodás alapján az érintett bankok bels. adatai hozzáférhet.vé váltak, és az állam jogot kapott a bank átvilágítására. Az átvilágítás során megítélték a bank helyzetét és jöv.jét, ajánlásokat tettek a bels. szervezeti-, irányítási-, m6ködési rendszer kidolgozására. A bankok felt.késítése két szakaszban történt: els. szakasz 1993 decemberében, a szeptember 30-i tényadatok alapján, a bankokat a 0 %-ot kismértékben meghaladó t.kemegfelelési mutató eléréséig t.késítették fel. A bankok felt.késítését állami tulajdonszerzéssel, azaz hitelkonszolidációs kötvények átadásával érték el. A konszolidáció els. szakasza 8 pénzintézetet érintett, s az állam összesen 130 Mrd Ft érték6 konszolidációs kötvényt adott át a pénzintézeteknek. Az alapt.ke emelése nyomán az állami tulajdon részesedése a jegyzett t.kében az érintett 8 bank

közül 7-ben elérte vagy meghaladta a 75 %-ot. A 8 érintett banknál összesen 114,4 Mrd Ft t.keemelésre került sor. Az állam ezen túlmen.en 1,9 Mrd Ft értékben vásárolt részvényeket a bankok azon tulajdonosaitól, akik e szándékukat kifejezésre jutatták, valamint 5 Mrd Ft alárendelt kölcsönt.két nyújtott a konszolidációban részt nem vev. Országos Takarékpénztárnak. második szakasz A második szakasz lebonyolítására 1994. II. negyedévében került sor, az 1993. december 31-i adatok alapján. Ebben a szakaszban az állam további tulajdont szerzett, majd meghatározott szint felett alárendelt kölcsönt.két nyújtott, s mindkett.t hitelkonszolidációs kötvények átadása útján valósította meg. A nagybankok és a Takarékbank esetében a felt.késítés mértékét 8 %- ban határozták meg, mégpedig oly módon, hogy 1994 májusában, a részvényt.ke állam általi emelése révén a bankok t.kemegfelelési mutatója az 1993. december 31-i adatok alapján 4 %-ra emelkedett, majd ezen túl 1994 végéig az állam további, mintegy 4 % mértékig alárendelt kölcsönt.két bocsátott a bankok rendelkezésére. A pénzintézetek e második lépés keretében a - felt.késítés feltételeként - konszolidációs programokat dolgoztak ki, amelyekben el.irányozták irányítási, szervezeti és m6ködési rendszerük korszer6sítését, gazdálkodásuk hatékonyságának javítását. E programokat a bankok közgy6lései hagyták jóvá, a teljesítést az állam mint meghatározó tulajdonos folyamatosan ellen.rzi. 33 A takarékszövetkezeti integráció, valamint a takarékszövetkezetek konszolidációja Az Állam döntést hozott arról, hogy a bankok stabilitásának meger.sítését szolgáló állami konszolidációba az Integrációban résztvev. azon takarékszövetkezeteket is bevonja, amelyek erre rászorulnak. Tehát csak azokat a takarékszövetkezeteket lehetett konszolidálni, amelyek tagjai a takarékszövetkezeti integrációnak. A takarékszövetkezetek konszolidációja az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap-on (OTIVA) keresztül valósult meg. Az Alap 1993. november 9-én alakult. Az alapító okiratot a Magyar Köztársaság nevében a Pénzügyminisztérium képvisel.je és 233 takarékszövetkezet írta alá. Az OTIVA létrehozását az Integrációs Szerz.désben határozták el a takarékszövetkezetek.

34 Cikkek Takarékszövetkezeti integráció Az integráció 1993. októberében jött létre, a takarékszövetkezetek 93,6 %-a, azaz 233 takarékszövetkezet írta alá az integrációs szerz.dést és ezzel létrejött a vidéki bankhálózat szervezeti kerete. Az integráció célja az volt, hogy a takarékszövetkezetek észszer6, kölcsönös el.nyöket biztosító együttm6ködés segítségével továbbfejl.djenek úgy, hogy: növelve piaci részesedésüket, m6ködésük hatékonyságát és jövedelmez.ségüket, a magyar pénzintézeti rendszer versenyképes szerepl.i legyenek, és ennek érdekében pénzügyi-gazdasági együttm6ködést valósítanak meg; meghatározó szerepük legyen - f.leg vidéken - a lakosság és a kisvállalkozások részére nyújtott pénzintézeti szolgáltatások terén; az egyeztetett fellépés el.nyeit kihasználva növekv. mértékben vegyenek részt a nagyobb vállalkozások finanszírozásában is; az ügyfeleik által megkívánt mérték6 és színvonalú nemzetközi bankkapcsolatokkal rendelkezzenek; m6ködésük biztonságának növelése érdekében közös intézményvédelmi alapot és közös ellen.rzési szervezetet hozzanak létre; az együttm6ködés megkönnyítése érdekében standardizált pénzügyi szolgáltatásokat kínáljanak ügyfeleik részére. A takarékszövetkezetek gazdálkodási önállóságuk és felel.sségük megtartása mellett tevékenységüket az integráció követelményeinek megfelel.en összehangolták. Ennek keretében vállalták, hogy üzleti tevékenységüket egyeztetett módon folytatják, egymás közötti kapcsolataikat fejlesztik, kifelé egységesen lépnek fel; egymást kölcsönösen tájékoztatják minden olyan kérdésr.l amelynek jelent.sége van az integráció céljainak megvalósítása szempontjából, s ennek érdekében egységes információs rendszert alakítanak ki; közös biztonsági rendszert építenek ki, melynek célja a t.kemegfelelés javítása, a likviditásmenedzselés er.sítése, az intézményvédelem és ennek keretében a bels. ellen.rzés létrehozása. Az integráció megvalósulását az OTIVA, a Takarékbank és az OTSZ tevékenysége segíti. Az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) a pénzintézeti törvény alapján m6köd. önkéntes intézményvédelmi alap. A szövetkezeti hitelszektor javára történt szerkezet-átalakítási intézkedések keretében a magyar kormány és az EK-PHARE-Program együttm6ködésével

1993-ban alakult meg. Az Alapot a magyar kormány 2,7 Mrd Ft-tal, az EK- PHARE-Program 3 millió ECU-vel látta el. Jelenleg 231 takarékszövetkezet tartozik az Alaphoz. OTIVA tagja: Az a takarékszövetkezet, mely alapítóként vagy csatlakozóként az OTIVA tagjává válik. Az Állam a takarékszövetkezetek biztonságának garantálása céljából tagja az OTIVA-nak. 35 OTIVA célja: takarékszövetkezetekkel szembeni bizalom er.sítése, takarékszövetkezetek jó üzleti hírnevének biztosítása, takarékszövetkezeti tagok és az ügyfelek biztonságának er.sítése, válsághelyzetek kialakulásának megel.zése ill. kedvez.tlen hatásainak kiküszöbölése, takarékszövetkezeti integráció el.segítése. OTIVA feladatai: ellen.rzés Az OTIVA által végzett ellen.rzés célja az, hogy a takarékszövetkezetek m6ködésében jó el.re feltárja azokat a veszélytényez.ket, amelyek válsághelyzetek kialakulásához vagy a gazdálkodási eredmények romlásához vezethetnek, és ezekre felhívja az érintett takarékszövetkezet és az OTIVA igazgatóságának figyelmét. Az ellen.rzési eljárás a takarékszövetkezet rendszeres adatszolgáltatásából, helyszíni ellen.rzésekb.l, egyeztet. tárgyalás megtartásából áll. Az OTIVA valamennyi takarékszövetkezetben legalább kétévente átfogó helyszíni ellen.rzést tart. Vizsgálják a folyamatos fizet.képesség fenntartásának biztosítását, hitelkérelmek elbírálásának rendszerét, követelésállomány min.sítését, forrásállomány összetételét, jövedelmez.séget. Átfogó ellen.rzéseken kívül az OTIVA soron kívüli helyszíni- és célellen.rzéseket is végezhet. válságelhárítás Az OTIVA a takarékszövetkezeteknél el.forduló negatív fejlemények esetén javaslatokat dolgoz ki a válsághelyzet kialakulásának vagy elmélyülésének megel.zésére, és pénzügyi segítséget nyújt e javaslatok megvalósításához. A javaslat kiterjedhet a tagszövetkezet szervezetével, irányításával, gazdálkodási rendjével kapcsolatos változtatásokra is. A válságelhárítási tevékenység általános és operatív támogatásból áll. Általános támogatás során az OTIVA a takarékszövetkezett.l kapott adatok alapján elemzéseket végez, melynek eredményeként a takarékszövetkezetet min.sít. kategóriákba sorolja. A kategóriák alapja a t.keellátottság valamint az OTIVA által

36 Cikkek meghatározott kockázati osztályok. Operatív támogatás során a takarékszövetkezetnek egyedi szakmai segítséget ill. pénzügyi támogatást nyújt. Támogatás módjai: hitelnyújtás, kezességvállalás, t.kejuttatás. integráció segítése Az OTIVA el.segíti az integráció fejlesztését, szolgáltatásokat nyújt a tagszövetkezetek számára és tevékenységével el.segíti az integrált együttm6ködést. A takarékszövetkezeti integráció fejl.dését jelent.sen el.remozdította az európai és a kanadai szövetkezeti mozgalmat képvisel. szakemberekb.l álló nemzetközi tanácsadó testület. A kötelez. BAF jelentések készítéséhez az OTIVA kidolgozott egy ellenörz.-adatgyüjt. programot, ami az integrációban, 1995. év folyamán általánosan bevezetésre került. A program alkalmazásának eredményeként elhanyagolható mérték6re csökkent a hibás jelentések száma, és a jelentésszolgáltatással egyid.ben kerül frissítésre az OTIVA bels. információs rendszerének adatbázisa. OTIVA vagyona Az OTIVA vagyona a tagok, valamint külföldi vagy belföldi jogi és természetes személyek pénzbeni vagy természetbeni hozzájárulása eredményeképpen keletkezik. Eredményes m6ködéséhez szükséges, hogy a pénzben és jegybankképes értékpapírban álló vagyona legalább a takarékszövetkezetek mindenkori összesített mérlegf.összegének 5 %-a legyen (törzsvagyon). A törzsvagyon elérése érdekében a takarékszövetkezetek évenként mérlegf.összegük 1 ezrelékének megfelel. összeget fizetnek be pénzbeni hozzájárulásként. Annak érdekében, hogy az OTIVA vagyonnal történ. ellátása biztosítva legyen, az alapító takarékszövetkezetek az alapítást megel.z. évi zárómérlegük f.összegének 0,5 ezrelékét fizették be hozzájárulásként az OTIVA részére, mintegy 52.858.238 Ft értékben. Az állam 2,7 Mrd Ft állami t.kerészesedéssel és 5,9 Mrd Ft alárendelt kölcsönt.kével járult hozzá az induló vagyonhoz, melyet konszolidációs kötvény formájában, névértéken bocsátott az OTIVA rendelkezésére. OTIVA közgy6lése évenként egy pótbefizetést rendelhet el akkor, ha az Alap vagyona a törzsvagyon mértéke alá süllyed, és a rendkívüli befizetés szükséges az OTIVA feladatainak ellátásához. Az Alap bankszámláját és értékpapírszámláját a Takarékbank vezeti, vagyona felhasználható minden olyan tevékenység finanszírozására, mely arra szolgál, hogy megel.zze a takarékszövetkezeteknél a válsághelyzet kialakulását. Az OTIVA pénzügyi támogatást csak a rendes gazdálkodás helyreállítását biztosító feltételek elfogadása esetén nyújthat. A Takarékbank részvénytársasági formában m6köd. bank, amely betölti az integráció központi bankjának feladatkörét, s így lehet.vé teszi az integráció

koordinált fellépését a pénz-, hitel- és t.kepiacon. A Takarékbank 1989. július 01-én, 1035 MFt alapt.kével jött létre, privatizálására 1997-ben került sor. 1997. április 02-án a privatizációs pályázat gy.zteseként az ÁPV Rt. a DG Bank és a Hungária Biztosító konzorciumát nyilvánította ki. A bank 61 %-át kitev. részvénycsomagát példátlanul magas, 532 %-os árfolyamon, 4,4 Mrd Ft-ért vásárolta meg a DG Bank. A Hungária Biztosító a t.keemelés után 5 % tulajdont szerez, további 5 %-nyi részvényt pedig a munkavállalóknak ajánlanak fel. A takarékszövetkezetek továbbra is meghatározó jelent.ség6 tulajdonosai maradnak a banknak, képviseletet kapnak a Felügyel. Bizottságban, tulajdonosi részesedésükt.l függetlenül összesen 25 % plusz egy szavazat arányú jogokat gyakorolhatnak a bank közgy6lésén, tehát stratégiai kérdésekben egyetértésük nélkül nem lehet döntést hozni. A takarékszövetkezetek opciót kapnak arra is, hogy meger.södésükkel id.vel többségi részesedést szerezhessenek. A Takarékbank feladatai közé tartozik, hogy menedzseli az egész integráció likviditását, devizam6veleteket végez, a bankközi pénzpiacon fellép a csoport nevében. A takarékszövetkezetek a Takarékbanknál pénzforgalmi számlát tartanak; s saját kihelyezésükön, valamint a napi likviditáshoz szükséges pénzeszközökön felüli szabad forrásaikat a Takarékbanknak ajánlják fel, amely ezt elfogadni köteles. A Takarékbank a takarékszövetkezetek kérésére folyószámlahitel-keretet nyit, s köteles a takarékszövetkezetekt.l származó forrásainak a folyószámlahitel-kerettel le nem kötött részét, amennyiben erre igény van, az integráción belül kihelyezni. A Takarékbanknak dönt. szerepe van továbbá az integráció standardizált termékeinek fejlesztésében. Az OTSZ-t a takarékszövetkezetek hozták létre 1989-ben. Az OTSZ a tagjai érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet. El.segíti a tagszövetkezetek központi bankbani magatartásának egyeztetését; az integrációs célok megvalósulását segít. szolgáltatásokat nyújt a takarékszövetkezetek részére; kialakítja az integráció egységes üzleti arculatát; meghatározza az érdekképviseleti politikát és stratégiát. Továbbá feladatai közé tartozik még a takarékszövetkezetek érdekében végzett PR-tevékenység, a külkapcsolatok szervezése, a szakmai és jogi tanácsadás, oktatás-képzés szervezése. Takarékszövetkezetek konszolidációja Az Állam és az OTIVA 1993. decemberében szerz.dést kötöttek, melyben az Állam megbízta az OTIVA-t a takarékszövetkezetek konszolidációjának megszervezésével és lebonyolításával. 37

38 Cikkek Az OTIVA vállalta, hogy t.két bocsát a takarékszövetkezetek rendelkezésére, annak érdekében, hogy a takarékszövetkezetek t.kemegfelelési mutatója elérje az el.írt szintet. A takarékszövetkezetek felt.késítése két módon történt: Az OTIVA vagyoni hozzájárulásként Hitelkonszolidációs államkötvényt adott át a takarékszövetkezetek részére, amelyek részjegyet adtak cserébe az OTIVA részére. A takarékszövetkezetek az OTIVA-nak, mint a szövetkezet tagjának részjegyei alapján részesedést fizetnek. Az OTIVA és a takarékszövetkezetek - a szövetkezet t.kehelyzetének függvényében - évenként megállapodhatnak, hogy az OTIVA lemond a részesedésr.l. A takarékszövetkezetek a lemondás eredményeként nyert forrástöbbletet kizárólag szavatoló t.kéjük növelésére fordíthatják. Az OTIVA tagsági jogviszonyának megsz6nése esetén a takarékszövetkezeteknek az OTIVA-val el kell számolniuk és az OTIVA részjegyei összegét, ill. részesedését ki kell fizetniük. A takarékszövetkezetek a részjegyek összesített összegét mind készpénzben, mind Konszolidációs Kötvény formájában kifizethetik az OTIVA részére. Az OTIVA vállalta, hogy a takarékszövetkezetek kezdeményezésére tagsági viszonyát kilépés útján megszünteti. A vagyoni hozzájárulás kamatának a jogosultjai a szövetkezetek, így a kamat a takarékszövetkezeteknél marad. Az OTIVA alárendelt kölcsönt#két nyújtott a takarékszövetkezetek részére. Az alárendelt kölcsönt.ke adás a Konszolidációs Kötvénynek a takarékszövetkezetek részére névértéken, hitelben történ. eladásával történt. Az OTIVA a vételár halasztott megfizetése formájában - határozatlan id.re - hitelt nyújtott a szövetkezetek részére a Konszolidációs Kötvény megvásárlására. Az OTIVA vállalta, hogy e hitelszerz.dést 5 éves felmondási id. megtartásával mondja fel. A takarékszövetkezetek vállalták, hogy az alárendelt kölcsönt.két a felmondás közlését követ. 5 év alatt szavatoló t.kéjükb.l fokozatosan kivonják és a felmondási id. lejártakor a hitelt egyösszegben visszafizetik az OTIVA részére. A takarékszövetkezetek a vételár megfizetése helyett jogosultak a hitel lejárata napján a Konszolidációs Kötvényt névértéken visszaszolgáltatni az OTIVA részére. A szövetkezetek az OTIVA által nyújtott hitel után kamatot fizetnek. A kamat mértéke és fizetésének esedékessége megegyezik a Konszolidációs Kötvény kamatáéval. A takarékszövetkezetek konszolidációja, hasonlóan a kereskedelmi bankokéhoz, szintén két lépésben történt, az eltérés csak annyi volt, hogy az els. szakaszban a takarékszövetkezeteket nem 0 %-os t.kemegfelelési mutatóig t.késítették fel, hanem 4 %-ig, ami 2 %-ig vagyoni hozzájárulás címén részjegy jegyzést, e felett alárendelt kölcsönt.ke nyújtást jelentett az OTIVA részér.l. A

konszolidációban bármely takarékszövetkezet részt vehetett, ha a 93. évi TMMja nem érte el a 4 %-ot és tagja volt az integrációnak. Az els. lépésben 72 takarékszövetkezet vett részt a konszolidációban. Az els. lépést 1994 végén követte a második. A 72 takarékszövetkezetb.l 48 nem került be a második körbe,.k a törvényi limitet saját er.b.l, leggyakrabban vagyonátértékelési különbözet révén érték el. A megmaradtakhoz csatlakozott még az a 10, akinek TMM-ja 1994. szeptember végén nem érte még el a 8 %-ot. A takarékszövetkezetek összesen 7,1 Mrd Ft értékben kaptak konszolidációs kötvényt, ebb.l 5 takarékszövetkezet vitt el 2,5 Mrd Ft-ot. A t.kejuttatás megoszlását és a konszolidációban résztvett takarékszövetkezetek megoszlását a 3. és a 4. Táblázat tartalmazza. T.kejuttatás mértéke a bankkonszolidáció során Bankkonszolidáció Tksz-ek Vagyoni Alárendelt Összesen száma hozzájárulás (eft) kölcsönt0ke (eft) - I. ütem 68 4.610.186 384.937 4.995.123 - II. ütem 35 1.826.477 278.400 2.104.877 Összesen: 6.436.663 663.337 7.100.000 3. Táblázat OTIVA adatai alapján A konszolidációban résztvett Takarékszövetkezetek száma a konszolidálás mértéke szerint Konszolidálás mértéke (eft) Tksz-ek száma - 1.000 1 1.000-10.000 22 10.000-50.000 26 50.000-100.000 14 100.000-200.000 14 200.000-500.000 1 500.000-5 Összesen: 83 4. Táblázat OTIVA adatai alapján A két szakaszban történ. megvalósítást az indokolta, hogy 1993 végén feltétlenül cselekedni kellett, hogy az érintett bankok 1993. évi mérlegei ne mutassanak cs.dhelyzetet, ellehetetlenülést, illetve 1993 végére még nem álltak rendelkezésre kell. pontossággal a szükséges adatok, továbbá kímélni kellett az 1994. évi költségvetést is. Az OTIVA a bankkonszolidáció révén taggá vált a takarékszövetkezetekben, a pótlólagos t.ke fejében 1 szavazattal, de a takarékszövetkezeti alapszabály 39

40 Cikkek jellegéb.l fakadóan tulajdonosként nem tudott befolyást gyakorolni. Ezért a konszolidálás feltételeit a Konszolidációs Szerz.désben rögzítette, melyben a takarékszövetkezetek különféle kötelezettségeket vállaltak. Így többek között vállalták, hogy : 1) 100 %-os céltartalékot képeznek az 1993. december 31-i min.sített eszközállomány alapján, ill. a céltartalék 100 %-os szintjét folyamatosan fenntartják; 2) az általuk nyújtott hitelek id.tartama nem haladhatja meg a 3 évet; 3) tagjaik részére nem fizetnek részesedést, amennyiben veszteségesek, vagy t.kemegfelelési mutatójuk 4 %-os, ill. e szint alá csökken; 4) forrásaiknak az összetételét úgy javítják, hogy lehet.ség szerint növelik a relatíve olcsóbb források részarányát; 5) munkavállalóik szakképzettségének színvonalának emelése érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket; 6) intézkedési tervet készítenek, amely arra vonatkozik, hogy a takarékszövetkezet miként szándékozik megszilárdítani pénzügyi helyzetét és elkerülni portfoliójának ismételt leromlását, ill. a takarékszövetkezet m6ködésének felülvizsgálata alapján az OTIVA jogosult az intézkedési terv módosítását, kiegészítését vagy új intézkedési terv kidolgozását kérni, s a takarékszövetkezet köteles az OTIVA által elfogadott intézkedési tervben foglaltakat teljesíteni; 7) együttm6ködnek az OTIVA-val a takarékszövetkezetek átfogó konszolidációs programjának megvalósításában; 8) együttm6ködnek az OTIVA-val, az Integráció szerveivel és az Integráció tagjaival a Takarékszövetkezeti Integráció megvalósítása érdekében; 9) az OTIVA-t minden köz-, és küldöttgy6lésre meghívják; 10) általános üzleti feltételeiket úgy módosítják, hogy az lehet.séget adjon arra, hogy a banktitok körébe tartozó adatokat is szolgáltathassanak az OTIVA részére; 11) az OTIVA ellen.rzést végz. képvisel.i részére minden szükséges információt megadnak; 12) félévente adatokkal alátámasztott beszámolót készítenek az OTIVA részére az intézkedési terv ill. a konszolidációs program megvalósulásáról, továbbá megküldik az OTIVA-nak a BAF részére készített negyedéves jelentést, az MNB részére negyedévente készített fedezeti kimutatást, a BAF és az MNB által végzett helyszíni ellen.rzés jegyz.könyvét. Az általános feltételek mellett az Alap egyedi feltételeket is meghatározott, ezeket, valamint alkalmazásuk számát az 5. Táblázat tartalmazza.

41 Egyedi feltételek Alkalmazásuk száma Beszámolási kötelezettség, dokumentáció 56 M@ködésre vonatkozó feltételek 40 Fúzió, együttm@ködés, beolvadás 20 Hitel- és betétállományra von. Feltételek 17 Elnöki, ügyvezet0i funkció szétválasztása 10 Új f0könyvel0 6 Pályázatkiírás ügyvezet0 igazgatói posztra 5 Alapszabály módosítás 3 5. Táblázat OTIVA adatai alapján A takarékszövetkezetek támogatása Az 1995-96-os években 13 takarékszövetkezet számára kellett támogatást nyújtani, összesesen 2.378.226 eft értékben. Bár a takarékszövetkezetek egy része résztvett a konszolidációban, mégis szükség volt újabb támogatásra, mivel sok esetben a konszolidáláskor nem tárták fel teljes mélységében a helyzetet, azaz nagyobb volt a t.kevesztés, mint amit a konszolidációba való bejelentkezéskor kimutatott a takarékszövetkezet, tehát a céltartalékképzés nem az el.írásoknak megfelel.en történt, a képzett kockázati céltartalék nem felelt meg a portfolió összetételének. A szükséges mértékig megképzett céltartalék pedig annyira lerontotta a takarékszövetkezetek saját t.kéjét, hogy a TMM nem érte el a 8 %-ot, s ez a pénzintézeti tevékenység megvonásával járt volna, ezért az OTIVA kötelezettséget vállalt a TMM 8 %-ra való feltöltésére a következ. mérési id.pontig (következ. negyedév). A feltöltés feltételei között szerepeltek többek között a következ.k : intézkedési terv készítése a jövedelmez.ség javítására, portfolió tisztítására, esetleges egyesülési, beolvadási lehet.ségek megvizsgálása, vezetés szakmai színvonalának emelése, f.állású elnöki poszt helyett, társadalmi elnök és ügyvezet. vezesse a takarékszövetkezetet. A többlet céltartalék-igény következtében az OTIVA saját vagyonából, 1995-ben és 1996-ban 2.288 millió Ft vagyoni hozzájárulás és 90 millió Ft alárendelt kölcsönt.ke támogatás nyújtása vált szükségessé 13 takarékszövetkezet részére. A 13 szövetkezetb.l 6 már korábban konszolidált volt.

42 Cikkek Takarékszövetkezetek részére nyújtott támogatás 1995-1996 Vagyoni hozzájárulás OTIVA vagyonából nyújtott támogatás / eft / 1995 1996 Alárendelt kölcsönt0ke Összesen Vagyoni hozzájárulás Alárendelt kölcsönt0ke Összesen Mindösszesen Konszolidált Tksz.-nek 701.850 6.677 708.527 290.000 10.000 300.000 1.008.527 Integrált, de nem konsz. Tksz-nek 717.143 43.508 760.651 579.048 30.000 609.048 1.369.699 Összesen 1.418.993 50-185 1.469.178 869.048 40.000 909.048 2.378.226 6. Táblázat OTIVA adatai alapján A bankkonszolidáció során az OTIVA szerepe az volt, hogy az állammal kötött szerz.dés értelmében, a konszolidációs kötvényeket eljuttassa a takarékszövetkezetek felé. Így ebben az értelemben az OTIVA mintegy közvetít. szerepet játszott. A konszolidációt követ. támogatási igények elbírálása során azonban az Integráció érdekeinek els.dleges figyelembevétele kapott hangsúlyt, s ennek érdekében az Intézményvédelmi Alap forrásainak meg.rzése, hosszú távú stabilitásának biztosítása. Az Integráció er.sítése, a takarékszövetkezeti tagok biztonságának növelése és a bizalom fokozása érdekében az OTIVA megalkotta a Támogatási Szabályzatát, mely a következ.ket tartalmazza: válságkezelés továbbfejlesztésének alapelvei, például : az integráció érdekei megel.zik az egyes szövetkezetek érdekeit, az OTIVA vagyonával úgy kell gazdálkodni, hogy a vagyon értéke meg.rz.djön, mindenkor megfelel. likvid forrás álljon rendelkezésre, pénzügyi támogatás csak a gazdálkodás helyreállítását, valamint meg.rzését biztosító feltételek tagszövetkezeti elfogadása esetén nyújtható; válságmegel.zés, válságkezelés eszközei szakmai segítségnyújtás, pénzügyi támogatás. A Támogatási Szabályzatban megfogalmazott alapelvek alapján az ehhez szükséges források megteremtése céljából - a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával, 1996. május 28-án - döntés született a bankkonszolidáció során a takarékszövetkezeteknek juttatott konszolidációs kötvények azonos célra

történ. újrafelhasználásáról és ezzel összhangban a konszolidációs kötvények visszavételér.l. A konszolidációs kötvények visszavételére csak olyan takarékszövetkezet esetében kerülhet sor, amely m6ködése a visszavételt követ.en is megfelel a mindenkori jogszabályi el.írásoknak. A tervek szerint évente mintegy 500 millió Ft bankkonszolidációs t.kejuttatás kivonására és ennek támogatási célra történ. újrafelhasználására kerülne sor. Ezzel az átcsoportosítási lehet.séggel a takarékszövetkezeti szektornak jutatott 7,1 milliárd Ft konszolidációs államkötvény és annak kamata az egész szektor t.kehelyzetének és jövedelmez.ségének javításában segítene; mindig annál a tagszövetkezetnél, ahol az adott id.pontban szükséges. A fel nem használt, felhalmozódott közös vagyon a takarékszövetkezeti tagok, szövetkezeti pénzintézeti szektor biztonságát növelné, a bizalom er.sítését szolgálná. 43 A takarékszövetkezetek helyzete a konszolidáció után Az integrált takarékszövetkezetek száma az elmúlt négy évben nem változott jelent.sen, s a szektor mintegy 92 %-át tették ki. 1993-ban 235 integrált takarékszövetkezet volt, 1996-ban pedig 231 takarékszövetkezet tartozott az integrációhoz. 1995-ben 5 takarékszövetkezet olvadt be más takarékszövetkezetbe, 2 pedig egyesült. A beolvadásoknak és az egyesüléseknek a rentabilitás megteremtése volt az indítóoka. Az integráció tagszövetkezeti számának változásához az is hozzájárult, hogy 1995-ben 4 takarékszövetkezet kért és nyert felvételt az integrációba. 1996-ban szintén történtek beolvadások és integrációba történ. felvételek is. Az 1. számú Melléklet alapján megállapítható, hogy míg a takarékszövetkezetek mérlegf.összeg szerinti piaci részaránya 1993-ban 4,3 %-ot, 1994-ben 4,2 %-ot, 1995-ben 4,1 %-ot tett ki, addig a lakossági összes betétb.l 12,3 %; 10,9 % és 9 % volt a piaci részesedés. Ez pedig közel háromszoros mérték6 piaci részesedést jelent ezen a téren, ami azt jelenti, hogy a takarékszövetkezet f.ként a lakosság pénzintézete, s a f. üzletág továbbra is a lakossági betétgy6jtés.

44 Cikkek Az eszközök összetételének alakulása a. / Integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetek Eszközszerkezet alakulása 140000 120000 93.XII.31 100000 MFt 80000 60000 94.XII.31 40000 20000 95.XII.31 0 1. Eszköz összesen 2. Kincstárjegy és jb.képes épok 3. Pint-kel szembeni követelés 4. Ügyfelekkel szembeni követelés 96.XII.31 el.zetes adat Év Az eszközszerkezeten belül meghatározó részt képez a kincstárjegyek és jegybankképes értékpapírok állománya, a pénzintézetekkel ill. az ügyfelekkel szembeni követelésállomány, bár ez az arány a 93. évi 88,3 %-ról 96-ra 84,5 %- ra csökkent. Legnagyobb változás a kincstárjegyeknél mutatható ki, melyek állománya az elmúlt négy évben több mint négyszeresére n.tt. A növekedésben közre játszott, hogy az állampapírok hozama még mindig kedvez.bb, mint a bankközi piacon elhelyezett pénzeszközök után elérhet. kamat. Pénzintézetekkel szembeni követelésállomány 1995-ig fokozatosan csökkent, 1996. év végére viszont er.teljes növekedés figyelhet. meg, melynek oka a kötelez. jegybanki tartalékolás 1997. évi változására való felkészülés. Ugyanis a 6/1996. rendelkezés értelmében megsz6nt a kötelez. jegybanki tartalék állampapírban való teljesítésének lehet.sége és a pénzintézeteknek a kötelez. tartalékot forint pénztárállományban, MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlán kell tartaniuk. Az ügyfelekkel szembeni követelésállomány szintén csökkent, a 94-es látszólagos növekedés ellenére is, hiszen 1996-ban nem éri el a 93-as szintet. Ezzel szemben a vállalkozói követelésállomány fokozatosan n., 96-ban már 11.714,6 MFt-ot tett ki, szemben az 1993-as évi 8.108,5 MFt-tal /2.számú Melléklet/, ezáltal nemcsak a vállalkozói követelésállomány nagysága, hanem aránya is n.tt, ami véleményem szerint növeli a takarékszövetkezetek kockázatát.

b. / Konszolidált takarékszövetkezetek 45 Eszközszerkezet alakulása MFt 70000 60000 50000 40000 30000 20000 93.XII.31 94.XII.31 95.XII.31 10000 0 1. Eszköz összesen 2. Kincstárjegy és jb.képes épok 3. Pint-kel szembeni követelés 4. Ügyfelekkel szembeni követelés 96.XII.31 el.zetes adat Év A konszolidált takarékszövetkezeteknél is meghatározó részt képez az eszközökön belül a kincstárjegyek és jegybankképes értékpapírok állománya, a pénzintézetekkel ill. az ügyfelekkel szembeni követelésállomány, s.t itt ez az arány valamivel nagyobb, 89-99 %. Bár ez az arány itt is csökkent, a 93. évi 99,1 %-ról 1996-ra 88,1%-ra. Legnagyobb növekedés a kincstárjegyeknél mutatható ki, melyek állománya az elmúlt négy évben több mint háromszorosára emelkedett. Pénzintézetekkel szembeni követelésállomány 1995-ig fokozatosan csökkent, 1996-ban viszont er.teljes növekedés (82,5 %-os) figyelhet. meg. Az ügyfelekkel szembeni követelésállomány a 94-es növekedés után fokozatosan csökkent, de az állomány még így is meghaladja a 93-as szintet. Az integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetekkel szemben a vállalkozói követelésállomány a 94. évi viszonylagos növekedés ellenére tovább csökkent, 96-ban már csak 7.612,8 MFt-ot tett ki, szemben a 93. évi 8.622,5 MFt-tal. Ez a csökkenés már óvatosabb hitelezési politikára utal.

46 Cikkek Portfolió elemzés, min.sítés a. / Integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetek Portfoliómin.sítés 1993-1996 / MFt / Megnevezés 1993. 1994. 1995. 1996. 94/93 95/94 96/95 1. Problémamentes 70.813 58.500 45.678 44.148,2 82,6 78 96,6 2. Külön figyelend0 2.519,7 4.589,6 6.141,6 5.958,2 182,1 133,8 97 3. Átlag alatti 1.545,1 2.032,8 2.354 1.682,3 131,6 115,8 71,5 4. Kétes 2.670 2.599,4 2.426 1.161,4 97,4 93,3 47,9 5. Rossz 8.397,9 12.084,5 10.995 4.082,9 143,9 91 37,1 6. Összes nem problémamentes (2+3+4+5) 15.132,7 21.306,3 21.916,7 12.884,8 140,8 102,9 58,8 7. Összesen (1+6) 85.945,7 79.806,3 67.594,7 57.033 92,8 84,7 84,4 6/7 aránya 17,6 26,7 32,42 22,6 7. Táblázat OTIVA adatai alapján A 7. táblázatból kiolvasható, hogy a problémamentes állomány az elmúlt években fokozatosan csökkent, de a csökkenés mértéke az elmúlt évben már csak 3,4 %-ot tett ki. A nem problémamentes állomány 1996-ban az el.zetes adatok szerint jelent.sen, több mint 40 %-kal csökkent, az 1994-1995-ben tapasztalt növekedéssel szemben; az összes állomány viszont csak 0,3 %-kal csökkent, ezért a nem problémamentes állomány aránya 22,6 %-ra esett vissza, amely így nem éri el az 1994-es szintet (26,7 %). A több mint 40 %-os csökkenés oka a portfoliótisztítás, követelés-eladás illetve leírás. A külön figyelend. és az átlag alatti állomány a 94-95-ös növekedés után 1996- ban ugyan csökkent, de ez a visszaesés a külön figyelend. állománynál nem jelent.s és így még mindig duplája az 1993. évi állománynak (1993 : 2.519,7 ; 1996 : 5.958,2). Az átlag alatti állománynál a csökkenés nagyobb mérték6 (közel 30 %-os) volt. A kétesnek és a rossznak min.sített állomány 1994 óta csökken, 1996-ban ez a csökkenés mindkét állománynál meghaladta az 50 %-ot. Ennek oka a követeléseladás, ami szinte minden esetben a rossz min.sítés6 követelések állományát csökkentette. A rossz min.sítés6 követelések összege 1996-ban már csak 4.082,9 MFt-ot tett ki, szemben a 1995. évi 10.995 MFt-tal.

b. / Konszolidált takarékszövetkezetek 47 Portfoliómin.sítés 1993-1996 / MFt / Megnevezés 1993. 1994. 1995. 1996. 94/93 95/94 96/95 1. Problémamentes 21.692 17.894 13.241 16.067,1 82,49 74,00 121,3 2. Külön figyelend0 671 1.467 1.832 2.810,4 218,63 124,88 153,4 3. Átlag alatti 799 758 718 772,4 94,87 94,72 107,6 4. Kétes 1.424 1.119 1.084 600,9 78,58 96,87 55,4 5. Rossz 6.284 8.582 7.183 5.866,4 136,57 83,7 81,7 6. Összes nem problémamentes (2+3+4+5) 9.178 11.926 10.817 10.050,1 129,94 90,70 92,9 7. Összesen (1+6) 30.870 29.820 24.058 26.117,2 96,6 80,68 108,6 6/7 aránya 29,73 39,99 44,96 38,48 8. Táblázat OTIVA adatai alapján A konszolidált takarékszövetkezeteknél, a nem konszolidált takarékszövetkezetekkel ellentétben, a problémamentes állomány a 94-95-ben tapasztalt fokozatos csökkenés után 1996-ban 21,3 %-kal növekedett. A nem problémamentes állomány 1996-ban, az el.zetes adatok szerint 7 %-kal, 95-ben pedig 9,3 %-kal csökkent, a 94. évi 30 %-os növekedéssel szemben ; az összes állomány viszont 1996-ban a korábbi csökkenések után 8,6 %-kal n.tt, ezért a nem problémamentes állomány aránya 38,48 %-ra esett vissza, amely így nem éri el az 1994-es szintet (40 %). A konszolidált takarékszövetkezeteknél a nem problémamentes állomány aránya nagyobb, mint a nem konszolidáltaknál, és a problémamentes állomány arányának növekedése még nem éri el a nem konszolidált takarékszövetkezetekét. A külön figyelend. és az átlag alatti állomány az elmúlt évben n.tt, de ez a növekedés az átlag alatti állománynál nem jelent.s, viszont a külön figyelend. állomány 53,4 %-kal n.tt. A kétesnek és a rossznak min.sített követelések összege 1994 óta csökken, 1996-ban a kétes állomány jelent.sebben csökkent, mint a rossz. A csökkenés mértéke nem éri el a nem konszolidált takarékszövetkezeteknél tapasztalt mértéket.

48 Cikkek Forrásállomány alakulása a. / Integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetek Megnevezés 1993. Forrásszerkezet változása 1993-1996 / MFt / 1994. 1995. 1996. Összes 1993 % forráshoz 1994 % viszonyított 1995 % arán y 1996 % 1. Összes forrás 79.461 88.602 100.652 135.581 2. Pint.-kel sz. kötelezettségek 377 334 181 309 0,47 0,38 0,18 0,23 3. Ügyfelekkel sz. kötelezettségek 66.439 68.814 67.127 87.300 83,6 77,6 66,7 64,4 - ebb0l tak.betét és lakossági csekkszámla 60.049 62.598 60.094 70.457 75,6 70,7 59,7 52 4. Kötvény 2.941 5.568 15.464 26.896 3,7 6,3 15,4 19,8 5. 2+3+4 69.757 74.716 82.772 114.505 87,8 84,3 82,2 84,5 9. Táblázat OTIVA adatai alapján A 9. táblázatból megállapítható, hogy az ügyfelekt.l származó betétállomány nominálisan emelkedett, a 95. évi látszólagos csökkenés ellenére is, de az összes forráshoz viszonyított aránya fokozatosan csökken. Ügyfelekt.l származó betétállományhoz hasonlóan változott az abban meghatározó részt képvisel. takarékbetét és lakossági csekkszámla állománya is. Az összes forrásállományon belüli aránya legjelent.sebben 1995-ben csökkent, 1996-ban már csak az összes forrásállomány 52 %-át teszi ki. Míg a hagyományos betétállomány abszolút összegben a t.késítés mértéke alatt vagy megközelít.leg azonos mértékben növekedett, addig az értékpapír típusú betétek állománya 9,5-szeresére, aránya 5,6-szorosára n.tt négy év alatt. A betétszerkezet ilyen irányú átrendez.dése kedvez.tlenül hatott a takarékszövetkezetek jövedelmez.ségére, ugyanis az értékpapír típusú betétek után fizetett kamat nagyobb, mint a könyvesbetéteké. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségállomány szintén visszaesett, jelent.s csökkenés 1995-ben következett be, s a 96. évi növekedés után se éri el év végén a 93-as szintet. Aránya az összes forráshoz viszonyítva nem jelent.s.

49 b. / Konszolidált takarékszövetkezetek Megnevezés 1993. Forrásszerkezet változása 1993-1996 / MFt / 1994. 1995. 1996. Összes 1993 % forráshoz 1994 % viszonyított 1995 % arány 1996 % 1. Összes forrás 37 269 44 822 56 638 67 507 2. Pint.-kel sz. kötelezettségek 203 93 145 79 0,54 0,2 0,25 0,11 3. Ügyfelekkel sz. kötelezettségek 31 303 35 648 40 224 45 701 84 79 71 67,7 ebb0l tak.betét és lakossági csekkszámla 28 434 32 092 35 962 40 077 76,3 71,6 63,5 59,3 4. Kötvény 1 685 2 585 7 718 12 180 4,5 5,7 13,6 18 5. 2+3+4 33.191 38.326 48.087 57.960 89 85,5 84,9 85,9 10. Táblázat OTIVA adatai alapján Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek alakulása megegyezik az integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetekével, a nominális növekedés ellenére az összes forráshoz viszonyított arány 67,7 %-ra csökkent. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között itt is meghatározó részt képez a takarékbetét és a lakossági csekkállomány, melynek aránya 1996-ra 59,3 %-ra csökkent. A kötvények és más kamatozó értékpapírok állománya az elmúlt négy évben több mint hétszeresére emelkedett, az aránya az összes forráson belül megnégyszerez.dött. A forrásszerkezet kedvez.tlen átrendez.dése itt is megfigyelhet., de nem olyan mértékben, mint a nem konszolidált takarékszövetkezeteknél. A konszolidációs szerz.désben a takarékszövetkezetek vállalták a relatív olcsóbb forrás állományának növelését, ezt a vállalásukat azonban - a piaci viszonyok alakulása miatt - csak részben tudták teljesíteni, ami a jövedelmez.ség alakulására kedvez.tlenül hatott. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állománya szintén csökkent, a csökkenés mértéke a konszolidált takarékszövetkezeteknél jelent.sebb, az állomány aránya az összes forráshoz viszonyítva 96-ban már csak 0,11 %, szemben a 0,22 %-os integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezeti aránnyal.

50 Cikkek Egyes t.keelemek alakulása a. / Integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetek T.keösszetétel változása 1993-1996 / MFt / Megnevezés 1993. 1994. 1995. 1996. Mérlegf0összeg 79.460,9 88.601,5 100.651,8 135.581 Szövetkezeti vagyon 979,9 1.080,1 1.410,9 1.889 T0ketartalék -részjegy -bankkonsz. sz. t0kejuttatás - ingatlan átértékeléséb0l adódó t0ketartalék 813,8 0 1.009,2 0 1.247,2 0 1.110,6 0 0 1.541,1 1.280,7 1.097,1 Eredménytartalék 1.387,4 1.227,2 1.646,4 2.267,6 Általános tartalék 699 1.034,1 1.240,7 1.164 Mérleg sz. eredmény -47,3 418,1 1.705 1.810,9 Saját t0ke összesen 3.832,6 6.309,7 8.530,9 11.105,4 Szavatoló t0ke 3.818,1 6.421,9 8.727,5 11.121,4 T0kemegfelelési mutató 5,82 15,62 25,22 22,55 11. Táblázat OTIVA adatai alapján Az integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetek saját t.ke pozíciója 1996-ban tovább er.södött, bár a növekedés üteme (1996-ban 30,2 %) fokozatosan csökken. A saját t.ke mérlegf.összeghez viszonyított arányát tekintve is pozitívan változott (1994-ben 7,1 %, 1995-ben 8,5 %, 1996-ban 8,2 %). A saját t.ke állományának növekedése, a Takarékbanki részvényleértékelés, valamint a garanciabiztosítással összefüggésben a szektornak juttatott t.kekompenzáció eredménye. A t.kestruktúra meghatározó részét képez. t.ketartalék 95-ben 0,9 %-os, 96-ban 11 %-os csökkenést mutat. A szövetkezeti vagyon értéke viszont (33,9 %-kal) n.tt, ami részben az integrációba újonnan belép.k vagyonnöveléséb.l, részben strukturális átrendez.désb.l ered. A saját t.ke elemek pozitív változásával a takarékszövetkezetek aktivitásának biztonsága javuló tendenciát mutat, a növekv. saját t.ke ill. reálértékben csökken. idegen forrással finanszírozott eszközérték következtében. Az integrált, de nem konszolidált takarékszövetkezetek jövedelmez.sége javult, a mérleg szerinti eredmény 93-as negatívuma után 94-ben 415,1 MFt-ot, 95-ben 1705 MFt-ot, 96-ban 1810,9MFt-ot tett ki. A szavatoló t.ke az elmúlt négy év