A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője



Hasonló dokumentumok
Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A fenntartható energetika kérdései

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Speckoll_megújuló 2007

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Budapest, november 25.

93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Szélenergia hasznosítás jöv je 2020 ig Wind Industry s vision for 2020

Megújuló energia források magyarországi felhasználása

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

BSC II.évf _megújuló 2007 augusztus 27. Általános alapismeretek és áttekintés 1.rész. Dr. Bank Klára, egyetemi docens

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

NCST és a NAPENERGIA

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Kerekasztal vita a megújuló energiaforrások kiaknázásának hazai helyzetéről (tények, tervek, támogatások, lehetőségek)

Erőműépítések tények és jelzések

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

A megújuló energiahordozók szerepe

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Nagyok és kicsik a termelésben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A biomassza rövid története:

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; és 3. cikk

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

AZ EURÓPAI BIOENERGIA POLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

Az elosztott termelés szabályozási környezete

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

A szélenergia hasznosítás mai helyzete

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Tartalom Szkeptikus Konferencia

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Átírás:

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője Horváth J. Ferenc elnök Magyar Energia Hivatal Magyar Szélenergia Társaság I.Magyar Megújuló Energia Konferencia Budapest, 2006. október 27. AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK SO 2 -kibocsátás mérséklése 1980-hoz képest a Kén-II. Egyezmény alapján 2000-re 45 % 2005-re 50 % 2010-re 60 % CO 2 -kibocsátás mérséklése 1992. Rio de Janeiro: 1985-1987-hez képest nem lehet növekmény 2000-ig 1997. Kyoto: korábbi vállalás 6 %-os mérséklése 2010-ig Energiatakarékossági és forrásszerkezet-átalakítási, valamint megújuló energiahasznosítási programmal a vállalás teljesíthető 2 Szénféleségek Olajtermékek Földgáz Levegő Víz Egyéb anyagok A HAGYOMÁNYOS ERŐMŰVEK KÖRNYEZETI HATÁSAI LEVEGŐ Széndioxid Kéndioxid Ülepedés Nitrogén-oxidok Szén-monoxid (csapadék) Por Vízgőz Tüzelőanyagok Hagyományos erőmű Távhő VÍZ Hő Olajok Sók Villamos energia Villamos hálózat Hőhálózat Oldódás TALAJ Salak Pernye Olaj Fogyasztó 3 CO 2 -SEMLEGES KÖRFOLYAMAT Napenergia Erdő,mező Elemi szén (C) Víz (H 2 O) Fa Ásványi anyagok Oxigén (O 2 ) Széndioxid (CO 2 ) Hamu CO 2 -semleges tüzelés Elemi szén (C) 4 A PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA A VILÁGON A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA A VILÁGON 6% 2% 11% 24% 5% 2% 12% 23% 17,2% 1,6% 38,8% 8,7% 13,7% 4,4% 37,2% 21% 24% 16,8% 36% összesen 448 EJ 34% összesen 682 EJ szén olaj gáz atom víz megújulók 17,4% 8,1% összesen 16 074 TWh 2,5%/a 31,7% 4,2% összesen 31 657 TWh szén olaj gáz atom víz megújulók Forrás: IEA, World Energy Outlook 2005,, MAVIR ZRt. 5 Forrás: IEA, World Power 2006, p.12, MAVIR ZRt. 6 1

A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS VÁLTOZÁSA AZ EU-25-BEN (2006-os jelzés) HALMOZATLAN ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 4500 TWh + 1,44 %/a 18% + 3,77 %/a megújuló 3100 TWh 14% 6% 18% 2% 36% -2,75%/a + 4,12 %/a olaj gáz 30% 17% -0,75 %/a atom 32% 27% + 0,78 %/a szén Forrás: EU-Kommission., MAVIR ZRt. 2004 2030 7 8 AZ ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 2005-BEN PJ % Szén és szénféleségek 132,3 10,2 ebből: lignit 53,8 4,2 Olaj és olajtermékek 428,1 33,1 Földgáz 509,7 39,4 Primer villamosenergia* 173,9 13,4 Megújuló energiahordozók 51,0 3,9 Forrás összesen 1295,0 100,0 ebből import*** 863,2 66,7 * Vízerőművi, atomerőművi és import villamosenergia ** Az atomerőművi villamosenergiát hazai termelésként véve számításba AZ ERŐMŰVI TÜZELŐANYAG- FELHASZNÁLÁS SZERKEZETE 2005-BEN Atomerőmű* 147,4 31,7 Vízerőmű* 2,0 0,4 Szén 83,5 17,9 Olaj 6,6 1,4 Földgáz 132,2 28,4 Villamosenergia-import* 62,3 13,4 Egyéb 31,5 6,8 Összesen 465,5 100,0 Részarány az országos felhasználásból 41,2 * 10 MJ/kWh egyezményes egyenértékkel számolva 9 10 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Környezetvédelmi lexikon: megújuló energia: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik; VET 3. 29.: megújuló energia: a geotermikus, a nap-, szél-, a bio- és a vízenergia 2001/77/EK irányelv, 2. cikk a) megújuló energiaforrások : geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája); MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓKRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK 2001/77/EK irányelv az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia 1997-es 12,9 %-os részarányát 2010-re 21 %-ra növeli (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv ajánlása: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3 %-os részarányát 2010-re 12 %-ra növeli 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról 11 12 2

A megújuló energiaforrások százalékos részesedése az energiafelhasználásból az EU országaiban (2004) Ausztria 22,84% Svédország 28,61% Belgium 2,04% Egyesült Királyság 1,37% Dániak 13,84% Ciprus 1,61% Finnország 23,67% Csehország 3,23% Franciaország 6,42% Észtország 11,77% Németország 4,41% Magyarország 3,64% Görögország 5,15% Lettország 44,98% Írország 1,81% Litvánia 7,91% Olaszország 5,61% Málta 0,00% Luxemburg 1,51% Lengyelország 5,29% Hollandia 2,72% Szlovákia 3,86% Portugália 14,49% Szlovénia 11,79% Spanyolország 6,59% EU (25) 6,35% Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,9 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: 88,2 % tűzifa és egyéb biomassza 8,0% geotermia 2,0 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 1,1 % egyéb 13 14 Megújuló részarány a bruttó fogyasztás %-ában 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia A tagállamok közötti eltérések 1997-ben 2010-ben, vállalt Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Összesen 15 A megújuló energia-bázison termelt villamos energia támogatása Termelés Fajlagos támogatás Kategóriák 2004 2005 2005/2004 2004 2005 GWh % Ft/kwh KÁP-os megújuló összesen 724,0 1 574,4 217,5 7,8 8,8 Ebből: - biomassza, biogáz 676,6 1 514,8 223,9 7,8 8,8 - szélerőmű 5,4 9,8 181,9 7,4 9,3 - vízerőmű 42,0 49,8 118,5 7,6 8,2 Hulladékhasznosító 40,0 99,0 247,6 7,4 7,0 Gáznyomásejtő 7,1 2,4 34,4 7,3 7,0 Nem KÁP-os vízerőmű 160,2 147,4 92,0 - - ÖSSZES megújuló 931,3 1 823,2 195,8 - - 16 Átvett villamos energia (GWh) 3000,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 1603,0 124,0 A kötelező átvétel keretében értékesített villamos energia és KÁP kifizetések alakulása 2003-2005 között 863 8048 65,0 2 029,0 10 853 5 642 724,0 349 47,1 2 567,4 1 574,4 460 2003 2004 2005 Kapcsolt termelés (GWh) Megújuló termelés (GWh) Hulladék+Nyomásejtő termelés (GWh) Kapcsolt KÁP (MFt) Megújuló KÁP (MFt) Hulladék+Nyomásejtő KÁP (MFt) 707 17 054 13 869 101,5 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 KÁP (MFt) 17 A megújuló energiahordozókból termelt villamos energia átvételi árai 2006-ban (1) 1. Az időjárástól függő energiaforrások (nap, szél) esetében az átvételi ár minden zónaidőben..23,83 Ft/kWh Támogatás (KÁP) átlagos mértéke (2006.I. félév): 13 Ft/kWh 2. Az időjárási körülményektől nem függő esetekben: csúcsidőszak....27,06 Ft/kWh völgyidőszak 23,83 Ft/kWh mélyvölgy időszak. 9,72 Ft/kWh átvételi átlagár (2006.I.félév)..23,7 Ft/kWh támogatás (KÁP) átlagos mértéke (2006.I.félév)...12,4 Ft/kWh 18 3

A megújuló energiahordozókból termelt villamos energia átvételi árai 2006-ban (2) 1. Az átvételi árakat minden év január 1-jével, a KSH által közzétett, előző évi fogyasztói árindex figyelembevételével kell meghatározni. 2. 2005. októberétől kezdődően: Amennyiben a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás aránya az adott hónapban, vagy naptári évben meghaladja a 90 %-ot, akkor a megtermelt villamos energiára (az adott időszakban) részlegesen sem vonatkozik az átvételi kötelezettség. Kötelező átvétel alá tartozik viszont a teljes villamosenergiamennyiség, ha a fosszilis tüzelőanyag felhasználás aránya nem haladja meg a 10 %-ot. 3. A kötelező átvétel mértékét a Magyar Energia Hivatal állapítja meg. 19 A megújuló energiabázison termelt villamos energia árának változása az EU-15 országokban cent/kwh 9 8 7 6 7,27 Forrás: EURPROG Reports 7,42 7,57 7,78 7,88 7,97 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 folyó áron 8,09 20 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MAGYARORSZÁGI ERŐMŰPARKRÓL A SZABÁLYOZHATÓ ERŐMŰVEK HAVI ÁTLAGOS KITERHELÉSE Forrás: MAVIR ZRt. 21 Forrás: MAVIR ZRt. 22 SZÉLSEBESSÉG 75 MÉTEREN DINAMIKAI MÓDSZERREL A SZÉLERŐMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA 1. A Hivatalnak figyelembe kellett vennie, hogy a termelt villamos energia kötelező átvétele milyen hatást gyakorol a villamosenergiarendszer biztonságára, együttműködő képességének megőrzésére, valamint szabályozhatóságára. 2. Összhangban korábbi tájékoztatásaival, jogszabályban meglévő lehetőségeivel és kötelezettségeivel, a Hivatal a MAVIR szakvéleménye alapján 330 MW szélerőmű teljesítményben korlátozta az engedélyezhető összkapacitást. 23 3. A Hivatal a jogszabályban előírt feltételek ellenőrzése mellett, a honlapján nyilvánosságra hozott tájékoztatásaival összhangban meghatározott időpontok előtt benyújtott engedélykérelmekből, egységes elvek alapján állította össze az engedélyezhető projektek listáját. 24 4

GWh 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év Egyéb biomassza (mezőgazdasági) Biogáz Víz Szél Biomassza (erdei) 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részaránya EU felé vállalás 3,6 % 0,60% 2,20% 7,50 % 6,50% 4,53% 2003 2004 2005 2010 25 26 ENERGETIKAI NÖVÉNYTERMESZTÉS (1) ENERGETIKAI NÖVÉNYTERMESZTÉS (2) Fajtái fás szárú, különböző vágásfordulójú növények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.), száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek), olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése, etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése 27 Környezeti hatások csökkennek a felhasználáskori környezetszennyező-anyag kibocsátások, mérséklődnek az eróziós károk, rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO 2 -megkötés) Szociális hatások javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén, a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek jobban hasznosulnak, munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság. 28 IE DK Forrás: Ecofys/ EURELECTRIC jelentés MEGÚJULÓ ENERGIA TÁMOGATÁSI RENDSZEREK AZ EU15 ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON ÁTVÉTELI TARIFÁK GE PT LU GR ES PÁLYÁZATOK FR H AT NL UK BIZONYÍTVÁNY RENDSZEREK ÁTVÉTELI KÖTELEZETTSÉG BE IT NL UK SE H FI ADÓÖSZTÖNZŐ 29 A TÁMOGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI KONCEPCIÓJA (1) 1.A jelenlegi rendszer legfőbb elvei Az átvétel kötelezettje a közüzemi nagykereskedő és a szolgáltató. Az átvételi árak hatóságilag megállapított - három zónaidős (a nap- és szélenergia esetében az egyes zónaidőkben azonos nagyságú) energiadíjak, amelyek évente egyszer indexálásra kerülnek. Az átvételi árak a kompenzáció (KÁP) mértékével magasabbak a közüzemi nagykereskedelmi árnál. A KÁP fedezetét a rendszerirányítási díjba épített díjelem teremti meg. 30 5

A TÁMOGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI KONCEPCIÓJA (2) 2. A változtatás elvei A kötelező átvételt el kell választani a közüzemtől. Célszerű szétválasztani a megújuló bázisú termelés, a hővel kapcsolt termelés és az egyéb kötelező átvétel szabályozását. A változtatás hasson a piacosabb működés irányába. Az új támogatási szisztéma ne nehezítse a rendszer fizikai szabályozhatóságát, legyen több évre előre látható. A módosítás ne legyen sokkszerű, illeszthető legyen az új működési modellhez. A TÁMOGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI KONCEPCIÓJA (3) 3. A javasolt továbblépés A kötelező átvétel külön mérlegkör(ök)ön keresztül valósuljon meg, kijelölt non-profit Kötelező átvételi Mérlegkör Felelőssel (KMKF). Az átvételi árak mellett szabályozásra kerül a menetrendtől való eltérés következménye is. A villamos energia elsődleges vásárlója a KMKF. A KMKF a kötelezően átvett villamos energiát rögzített szabályok szerint allokálja a végfogyasztókat ellátó kereskedők között. A KMKF az elszámolóház szerepét tölti be. Rendelkezni kell tehát a kereskedőkre (ideértve az egyetemes szolgáltatókat is) történő allokáció során alkalmazott árakról is. A KMKF lehet akár a rendszerirányító vagy annak leányvállalata, esetleg a piaci szereplők által létrehozott külön szervezet is. 31 32 A Zöld mérlegkör elvi kapcsolatrendszere Megújuló energiaforrású erőművek Pénzügyi folyamatok Szerződéses folyamatok Hálózat Zöld mérlegkör KMKF Kiegyenlítő energia MAVIR Fogyasztó Kereskedők, Egyetemes szolgáltatók 33 HAZÁNK TELJES MEGÚJULÓ ENERGETIKAI POTENCIÁLJA Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006 34 Köszönöm figyelmüket! Horváth J. Ferenc 35 6