Az elosztott termelés szabályozási környezete

Átírás

1 Az elosztott termelés szabályozási környezete A villamosenergia-ellátás új technológiai lehetőségei november 30. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály grabnerp@eh.gov.hu Tartalom Technológiai lehetőségek Jogi lehetőségek a hatályos szabályozás alapján Összegzés

2 Termelők a piacon (teljesítőképesség arányában) Ország A legnagyobb A 3 legnagyobb Ország A legnagyobb A 3 legnagyobb Ausztria 45% 75% Luxemburg nincs adat nincs adat Németország 30% 70% Görögország 100% 100% Egyesült Királyság 20% 40% Írország 85% 90% Svédország Lengyelország 15% 35% Norvégia Csehország 65% 75% 15% 40% Finnország Szlovákia 75% 85% Dánia Magyarország 30% 65% Franciaország 85% 95% Szlovénia 75% 85% Olaszország 55% 75% Észtország 90% 100% Spanyolország 40% 80% Lettország 95% 100% Portugália 65% 80% Litvánia 50% 80% Hollandia 25% 80% Ciprus 100% 100% Belgium 85% 95% Málta 100% 100% Kerekített értékek Forrás: EU Bizottság Éves beszámoló a a belső villamosenergia- és földgázpiacról, 2005 Konvergáló technológiák és infrastruktúrák Forrás: EPRI

3 Az infrastruktúra jövője XX. század technológiája Elektromechanikus rendszerek Egyirányú kommunikáció (vagy nincs) Centralizált erőműfejlesztés Sugaras topológia az elosztóhálózat döntő részén Viszonylag kevés mérési pont és ezek többsége sincs on-line módon feldolgozva A beavatkozások jelentős része manuálisan történik Viszonylag szűk körben alkalmaznak döntéstámogató rendszereket Korlátozott árinformációk XXI. század technológiája Digitális rendszerek Kétirányú kommunikáció Decentralizált erőműfejlesztés Hurkolt topológia az elosztóhálózat döntő részén Sok mérési pont és kiterjedt on-line adatfeldolgozás Elterjedt alkalmazása a különféle automatizált berendezéseknek A döntéstámogató és állapotbecslő rendszerek kiterjedt alkalmazása Folyamatos árinformációk Forrás: Mauch, K., Foss A.: Smart Grid Technology Overview, 2005 Átalakuló üzemirányítási lehetőségek Jelen Jövő Forrás: Mauch, K., Foss A.: Smart Grid Technology Overview, 2005

4 Az érintett szabályozási területek Erőművek engedélyezése Megújulók, valamint a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelők támogatási rendszere EU jogi vonatkozások További hatóságok szerepe A Kereskedelmi Szabályzat lehetőségei Néhány fogalom Erőmű: olyan energia-átalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energiaforrás, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel [VET] Kiserőmű: az 50 MW teljesítmény alatti erőmű [VET] Erőműegység: technológiailag önálló egységként kezelhető, közcélú villamos hálózati csatlakozással rendelkező, villamosenergiatermelésre (is) alkalmas berendezés (kazán és/vagy erőgép és generátor), vagy berendezéscsoport az adott telephelyen [56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet] Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében [VET] Szélerőmű park: azon szélerőművek összessége, amelyek ugyanazon tulajdonos tulajdonában vannak, és amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz vagy közvetlen vezetékhez ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak [Vhr].

5 Engedélyezési környezet a VET alapján [51. (1)] 0,5 MW P < 50 MW Elsődleges energiaforrásának megválasztása, Elsődleges energiaforrásának megváltoztatása, Létesítése Villamosenergia-termelése, Villamos energia termelésének szüneteltetése, Villamos energia termelésének megszüntetése Kiserőmű megszüntetése P 50 MW Elsődleges energiaforrásának megválasztása, Elsődleges energiaforrásának megváltoztatása, Létesítése, Villamosenergia-termelése, Villamosenergia-termelésének szüneteltetése, Erőmű megszüntetése Az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő: Bővítése Teljesítményének növelése Egyszerűsített engedélyezési eljárás A Hivatal a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, a létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki. [VET 52/A. ] Az egyszerűsített engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. [VET 52/D. ]

6 Általános engedélyezési szempontok [Vhr 33. ] Villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetése nem ütemezhető oly módon, hogy az veszélyeztesse a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását, illetve az azzal kapcsolt távhő fogyasztását, Az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében csak a korszerű technikának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesíthetők, Ne veszélyeztesse az ország egyes energiahordozókkal való folyamatos, biztonságos ellátását, Előtérbe kell helyezni a kapcsolt energiatermelést, valamint a megújuló energiaforrásból és hulladék energiával történő villamosenergia-előállítást, A villamosenergia-termelés módja és üzemviteli viszonyai ne veszélyeztessék a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását. Speciális szabályok megújulók (1) A kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét a Hivatal az erőmű létesítési és termelői működési engedélyében, illetve a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg. [Vhr. 41/A. (1)] Figyelembe kell venni [VET 19., Vhr. 41/A. (2)] : Magyarország nemzetközi vállalásait a megújuló villamosenergiatermelésre, A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia versenyképességét, Az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását, A villamosenergia-fogyasztók teherviselő képességét, A rendszerirányítónak a Vhr 41/B. (1) bekezdése alapján adott nyilatkozatát, A közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató közüzemi villamosenergia-ellátási kötelezettségének mértékét, Az adott beruházáshoz igénybe vett egyéb támogatás mértékét.

7 Speciális szabályok megújulók (2) A kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének, valamint a működési engedély időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni a beruházás várható megtérülését A VET 95/A. -ában meghatározott szabályok szerinti átvételi ár és a külön jogszabályban meghatározott ártámogatási rendszer figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy az erőmű, kiserőmű által igénybe vett támogatás nem haladhatja meg a hatékonyan működő erőmű, kiserőmű beruházáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírásának és a működéshez szükséges nyereségnek az összegét. Jogharmonizációs feltételek A Közösség alkotta jogforrások fő formái a rendelet, az irányelv és a határozat. A rendelet elfogadástól kezdve kötelező erővel bír a tagállamokban, ez a közösségi jogalkotás legerősebb formája (közvetlenül alkalmazhatók, az egyes nemzeti jogrendek részévé válnak). Az irányelvek általános jelleggel fektetik le az egyes közösségi célkitűzéseket, melyeket a tagállamoknak kell átültetni a nemzeti jogrendjeikbe. Az acquis communautaire (közösségi vívmányok) részét képezi az Európai Bíróság esetjoga is. A tagállamok eltérő szabályainak puszta ténye (ha az a közös piac létrehozására és működésére hatással van) elegendő alapot biztosít a Római Szerződés 94. cikkelye alapján történő harmonizációra.

8 A legfontosabb Közösségi jogszabályok (villamos) A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről (1228/2003/EKr) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (2003/54/EK) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacion való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (2004/8/EK) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról (2001/77/EK) az üvegház hatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelemi rendszerének létrehozásáról és a 96/91/EK tanácsi irányelv módosításáról (2003/87/EK) A speciális szabályok szerepe az EU jog alapján A Római Szerződés 87. cikkelye szerint állami támogatásnak minősül bármilyen típusú támogatás, melyet az állam nyújt, vagy állami forrásból finanszíroznak, és egyes vállalkozások vagy termelési ágak kedvezményezésével a tagországok közötti kereskedelemben torzítja, vagy torzíthatja a fennálló versenyt. A Szerződés 87. cikkelyének 2. és 3. bekezdése lehetőséget biztosít a támogatási tilalom feloldására egyes esetekben, így például a közösségi környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához nyújtott támogatások esetében is. Az 2001/77/EK Irányelv 4. cikke alapján a Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül értékeli a tagállamokban megvalósított támogatási rendszerek alkalmazását. A Bizottság értékelésének szempontjait a környezetvédelem állami támogatásáról szóló Közösségi Iránymutatás (2001/C 37/03) tartalmazza.

9 További hatóságok szerepe A Hivatalnak be kell nyújtani a csatlakozási szerződés eredeti vagy hiteles másolati példányát és nyilatkozni kell a szükséges egyéb engedélyek meglétéről [Vhr 15/b melléklet] A legfontosabb egyéb engedélyek a csatlakozási szerződéshez: Az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye(k) a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 317/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet alapján Építési engedély (nem elvi engedély!) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény és a 297/2005. (XII.23.) Korm. rendelet alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól, mint a sajátos energiaellátási építmény esetén jogosultsággal rendelkező hatóságtól A mérlegköri elszámolás alapjai A termelő, a kiserőmű üzemeltetője köteles mérlegkört alakítani vagy valamely mérlegkörhöz csatlakozni, ha egyik mérlegkörhöz sem csatlakozik, önálló mérlegkörnek minősül [Vhr 27. ] Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. [Vhr 27. ] A kötelező átvétel elszámolása mérés alapján történik és az erőműegységből kiadott villamos energia átvételére vonatkozik. Részletes szabályok a Kereskedelmi Szabályzatban Mérlegkörök között csak menetrend alapú tranzakció lehetséges A kötelező átvétel keretében termelő erőműnek és az átvevőnek egy mérlegkörbe kell tartoznia.

10 Rendszerszintű szolgáltatások Jelenlegi helyzet Tervezett állapot Primer Szekunder Perces Órás MAVIR felelősség Primer Szekunder Perces Órás MAVIR felelősség Már ma is lehetséges a fogyasztói szerepvállalás! Összegzés A jelenlegi jogszabályok az erőmű, erőműegység, elszámolási pont fogalom rendszer alapján állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, amely kevés lehetőséget ad a technológiai fejlődés követésére. Jelenleg nincs megfelelő szabályrendszer a kötelező átvétel keretében termelők külön mérlegkörben történő elszámolására. A mérlegkör rendszer szabályai területi kötöttségektől mentes összefogási lehetőséget biztosítanak. A mérlegkörök kiegyenlítő energia elszámolása csak minden körre egységes formában alkalmazhat. A hatósági áras kiegyenlítő energia torz ösztönző rendszert teremt. Az egyes energetikai termékek árképzési anomáliái súlyos rendszerbiztonsági kockázatokat is jelenthetnek. Órás és perces tartalékok tekintetében a fogyasztónál rendelkezésre álló szabályozási képesség már ma is felajánlható. A tartaléktartás felelőssége átgondolandó.

11 Köszönöm a figyelmüket! Dr. Grabner Péter osztályvezető grabnerp@eh.gov.hu