Talajvédelem
Új kihívások A környezet védelme, a természeti értékek megırzése elsıdleges fontosságú. A mezıgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erıforrásokat használ. A termıföld minden bizonnyal a legısibb, a legrégibb természeti erıforrásunk, termelıeszközünk. Elsıdleges igény a megfelelı mennyiségő és egészséges, jó minıségő élelmiszer elıállítása. Új kihívás az élelmiszer-biztonság. Ez csak a termıföldtıl a fogyasztó asztaláig történı folyamatos ellenırzésen keresztül valósulhat meg.
A talaj alapvetı funkciói /Várallyay, 1993/ feltételesen megújuló (megújítható) erıforrás A többi természeti erıforrás integrátora, transzformátora A primer biomasszatermelés alapvetı közege, az élıvilág primer tápanyagforrása Hı, víz és növényi tápanyagok raktára A talajt érı különbözı stressz-hatások puffer közege A természet hatalmas szőrı és detoxikáló rendszere A bioszféra jelentıs részének élıhelye, gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme Világörökségek hordozója
A termıföld helye és szerepe A föld szilárd részének mindössze 11%-a termıföld. Az EU-15-ök átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. A hazai természeti kincsek /erıforrások/ minimum negyede, de egyes szakértık szerint közel harmada a termıföld.
Az 1994. évi LV. törvény a termıföldrıl 58. A talajvédelem célja a termıföld termékenységének és minıségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelızése, illetıleg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltetı közös feladata. 59. (2) A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg. 61. A földhasználó köteles a termıhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztéstechnológiai és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédı gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
A talajok környezeti állapotát befolyásoló fontosabb tényezık Talajsavanyodás Erózió Talajok termıképessége Talajszennyezés nehézfémek növényvédı szermaradékok kommunális eredető szennyezés szervestrágya, hígtrágya tárolás és felhasználás
Mőtrágyák nehézfém tartalma Kádár 1992 Nitrogén mőtrágyák 1982. Pétisó: 0,24 % Sr Ca, P és Sr Foszfor mőtrágyák %-os mennyiségben Ca, Mg, S tized %-os mennyiségben Al, Fe, K, Na, Si, Sr hazai szuperfoszfátokban 1 % Sr nem elhanyagolható az As Cd! Kálium mőtrágyák elhanyagolható mennyiségben Cu, Cd, Ba, Sr, Zn, Mn
Toxikus elem tartalom mőtrágyákban 1995 2003 Ellenırzött minták Toxikus elem Vizsgálatok száma Határértéket meghaladó toxikus elem tartalmú minták száma (db) száma (db) aránya (%) Nitrogén mőtrágyák 965 t o x i k u s e l e m e k e t n e m m é r t ü n k Foszfor mőtrágyák 761 As 695 16 2.30 Cd 744 88 11.83 Cr 741 30 4.05 Kálium mőtrágyák 759 As 627 1 0.16 Cd 651 2 0.31 Cr 654 1 0.15 Komplex és 3361 As 2492 66 2.65 mikroelemes Cd 2714 415 15.29 mőtrágyák Cr 2580 70 2.71 Megjegyzés: a figyelembe vett határértékeket a 8/2001(I.26.) FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza Forrás: Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok által végzett termésnövelı anyag ellenırzések
Megváltozott helyzet Az EU-s belépésünk után az ún. EK mőtrágya kategóriába megszőnt az engedélyeztetés. Reális veszély a magas nehézfém /fıleg Cd/ tartalmú mőtrágyák hazai megjelenése. Fokozni kellene az ellenırzést, de erre nem vagyunk felkészülve. Intézkedési mozgásterünk jelenleg nincs.
Toxikus elemek vizsgálata a Talajvédelmi információs Monitoring (TIM) program keretében A minták 1-2%-ában magasabb a Ni érték a határértéknél Messze 1% alatti a határértéket meghaladó Cu-tartalom A határértéket közelíti az Pb és Cd tartalom a minták egy kis részénél, ami egyértelmően antropogén hatás Egyetlen mintában sem éri el a határértéket a Cr és Co Az ország bizonyos területein magasabb az As-tartalom, ami geokémiai feldúsulást jelent
Szennyvizek, szennyvíziszapok mezıgazdasági elhelyezése Talajtani szakvélemény szükséges és a talajvédelmi hatóság engedélye. Jelenleg 10.000 ha mezıgazdasági területre van engedély. Mintegy 6700 ha-on van tényleges elhelyezés. 2002-ben 41.000 t sz.a.-ra számolt szennyvíziszap elhelyezés történt. Nagy kihívás a közeljövı a csatornázottság javulásával.
Hígtrágya tárolása és elhelyezése Talajtani szakvélemény birtokában a talajvédelmi hatóság engedélyezi a mezıgazdasági elhelyezést. Az 5 évvel ezelıtti becsült mennyisége 11 millió m 3 évente, ehhez 80.000 ha mezıgazdasági terület szükséges. Alig van olyan hígtrágyás telep, ahol a tárolás megfelelı lenne. A szennyezésmentes tárolók kialakítása több mint 8 milliárd Ft-ot igényelne /2001. évi számítások/. A talajvédelmi hatóság az elmúlt hat évben 521 esetben adott ki engedélyt hígtrágya elhelyezésére, összesen 46.686 ha-ra.
Szervestrágya tárolása és felhasználása Sajnálatos módon az utóbbi években már csak alig 4 millió t szervestrágya keletkezik. Trágyatárolás helyzete: sertéstelepek 36%-a, szarvasmarha telepek trágyatárolóinak csak 10%-a felel meg a követelményeknek. A trágyatárolás követelményeknek való megfelelése kb. 13 milliárd Ftot igényelne /2001. évi számítások/.
Felszíni vizeink minısége A felszíni vizek nitrát koncentrációjának évi átlagértékei csak kevés helyen haladják meg az 50 mg/l értéket /a mintavételi helyek kevesebb mint 10%-ában/. A nitrát-szennyezettségi szint az utóbbi években átlagban csökkent /több helyen mutat csökkenést, mint növekedést/. Általában a téli idıszakban fordulnak elı az éven belüli nagyobb nitrát koncentrációk. Az eutrofizációs jelenség nagyon jelentıs az álló és folyóvizeinkben, de már a belépı határvizek problémát jelentenek /mezotróf, eutróf/. Az utóbbi idıszakban kismértékő javulás mutatkozik.
A felszín alatti vizeink minısége Az 1846 monitoring pont 2000-2002 idıszakra vonatkozó adatai alapján nem mutat nagyfokú szennyezettséget. A nitrát tartalom az összes pontok 8,5%-ában haladja meg az 50 mg/l határértéket, annak ellenére, hogy a nitrát monitoring a leginkább nitrát-érzékeny felszín közeli vizekre koncentrál. Tehát a kijelölt nitrát monitoringból levonható következtetések a valóságos helyzetnél rosszabb képet festenek a felszín alatti vizek összességének nitrát szennyezettségi állapotáról. A mélyebb rétegvizek gyakorlatilag nitrátmentesek, ugyanakkor ezek alkotják a felszín alatti vízkészletek /elsısorban az ivóvízkészletek/ túlnyomó részét. Az 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú pontok részaránya 4,9%-ról 8,5%- ra nıtt az elmúlt 6 év alatt. Tehát kimutatható a felszín alatti vizeink nitrát-koncentrációjának növekedése.
Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon termék kg/ha 10.00 8.00 6.00 4.00 2.00 0.00 1960 1963 1975 1990 1993 1996 1999 inszekticid fungicid herbicid
Felszíni vizeink növényvédıszer-maradvány monitoring vizsgálatai Az elmúlt közel 20 évben 26-56 mintavételi helyen évente 300-400 vízmintát vizsgálunk. Az utóbbi idıben nıtt a pozitív esetek száma, ma már közelíti a 150-et. A minták 18-20%-ában található növényvédıszer-maradvány. Leggyakrabban kimutatható hatóanyag: atrazin acetoklór HCH diazinon propizoklór metolaklór MCPA 2,4-D
Követelmények 1. A termıhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termıhelyi igényeinek eddiginél sokkal jobb összehangolása (vetésforgó, alternatív növények). 2. A mai követelményeknek megfelelı talajmővelési eljárások alkalmazása. A talajtömörödés megakadályozása. 3. A talajdegradációs folyamatok megelızése és mérséklése, valamint a talaj vízgazdálkodásának javítása. 4. A hagyományos szervesanyag-gazdálkodás elemeinek visszaállítása (recycling). Területhez igazított állattartás, állatlétszám, zártabb tápanyagforgalom. 5. A talajaink termıképességének a megırzése. Konkrét laboratóriumi vizsgálatra alapozott tápanyag utánpótlás. Nem a szokásos, hanem a hiányzó, illetve minimumban lévı tápelemek pótlása a növény igényéhez, tápanyagfelvételi dinamikájához igazodva. 6. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaihoz szakmailag illeszkedı mőtrágyaféleség megválasztása.
Következtetések A hazai mezıgazdaság intenzifikálása kb. 10-15 évvel késıbb kezdıdött, mint a nyugat-európai országoké, majd 1990-tıl sokkal extenzívebbé vált a kívánatosnál. Ez igaz: a kemikáliák felhasználására és az állatlétszám alakulására is. A mezıgazdaság mint potenciális szennyezı érdemben csak a hígtrágyás trágyatárolásnál jöhet szóba, mint pontszerő szennyezés. Fentiekbıl adódóan talajaink kifejezetten tisztának tekinthetık, emiatt kiváló minıségő élelmiszerek elıállításának nincs akadálya /élelmiszer-biztonság/. Ezt az egyértelmően elınyös helyzetet feltétlenül ki kellene használnunk, de ez már nem szakmai kérdés, hanem agrárpolitika.
Földrendezés talajvédelmi követelményei Földrendezés: mővelési ágak (szántó, rét, legelı, kert, erdı) arányának és helyének megállapítása Síkvidéki területen: a mővelési ágak térbeli elhelyezkedése során elengedhetetlen a defláció megállítása (talajvédı fásítás, gyepfelület megırzése) Gyepek feltörésének és szántóföldként való hasznosításának termékenységi és talajvédelmi korlátjai vannak Gyakori belvíz elöntések korlátozzák a szántóként történı hasznosítást
Földrendezés talajvédelmi követelményei Egyes területekre olyan mővelési ág kerüljön ami legjobban védi a talajt Szántóföldi hasznosításra a 20 %-nál nagyobb lejtéső területek nem alkalmasak, Rendkívül köves és vízfolyásokkal sőrőn szabdalt területen sem célszerő szántóföldi mővelést folytatni Erdısíteni kell a 25 %-nál meredekebb táblákon, valamint olyan lejtıkön ahol a humuszos réteg már igen vékony (10-15 cm)
Az erózió víz általi talajpusztulás
Kedvezıtlen adottságú területek (1992) SAVANYÚ TALAJOK ERÓZIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET DEFLÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET TALAJTÖMÖRÖDÉS SZIKES TALAJOK VÍZZEL IDİSZAKONKÉNT VESZÉLYEZTETETT SÍK TERÜLETEK KEMÉNY VAGY KÖVES TALAJ MÁSODLAGOS SZIKESEDÉSSEL SÚJTOTT TERÜLETEK VÍZZEL VESZÉLYEZTETETT VÖLGYEK VAGY HEGYOLDALAK 0 500 1000 1500 2000 2500 1000 ha
Az erózió mértékét befolyásolja: Csapadék: intenzitás, idıtartam, cseppnagyság, olvadó hó mennyisége, hóolvadás idıpontja Talaj: szerkezete, nedvesség állapota, vízforgalma, növényborítottsága Lejtı: hossza, meredeksége, alakja, kitettsége
Az erózió formái 1. szétiszapolódási erózió: A talaj felsı rétege szétiszapolódik (morzsák szétesnek) Jó szerkezető talajon is gyakori Elsısorban a talaj felsı 2-3 cm-es rétegét érinti A vízbeszivárgás mélységéig hathat Csökken a talaj vízvezetı képessége és a légjárhatósága A felszín lazítása szükséges a kialakulása esetén (kapálás, kultivátorozás)
Az erózió formái 2. Csepperózió: Az esıcseppek mechanikai ütıhatására bekövetkezı morzsaszétesés Megelızi a szétiszapolódási eróziót A szétesı talajrészek a szelvényben lefelé irányba elmozdulnak, eltömik a makropórusokat A csapadék ütı hatása következtében a talajrészek a levegıbe kerülhetnek (felcsapódás 50-60 cm-ig) A felcsapódó talajrészecskék oldal irányban is elmozdulnak
Az erózió formái 3. Síkvidéki erózió: Alig látható térszíni (1%-os lejtı) különbségek esetén Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemzı eróziós formája Legnagyobb kártétele a termıhely vízforgalmi hetero-genitásának kialakulása A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás, gyökér-fulladás jelentkezik Szikeseken padkás képzıdményeket hoz létre
3. Dombvidéki erózió: Az erózió formái Sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a felületi vízképzıdés, vízmozgás és ennek következtében kialakuló vízforgalmi heterogenitás Elıször a legértékesebb feltalaj ( A szint felsı rétegei) pusztul le, majd a lejtı egyes részein a B szint is teljesen lepusztulhat A lepusztult talaj a lejtı lábánál halmozódik fel, itt rétiesedés és láposodás indulhat meg Átmosásos erózió (síkvidékeken is) talajt nem szállít magával csak oldott anyagokat (tápanyagokat)
Az erózió formái 4. Dombvidéki erózió: Felületi rétegerózió: leggyakoribb és legkárosabb eróziós forma A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehetı észre Rendszerint lassú lefolyású, nem hagy tartósan látható nyomokat Sekély mőveléssel elmunkálható Kialakulása: nyári záporok és a téli hóolvadás idején Rétegerózió következtében kb. 1.4 millió ha erısen erodált
Az erózió formái 4. Dombvidéki erózió: Vonalas erózió: barázdás, árkos, szakadékos Abban az esetben, ha a rétegerózió erısödésével kisebbnagyobb mélyedések keletkeznek Megbontja a termıhely egységét, akadályozza a táblásítást, a mővelést
4. Dombvidéki erózió: Az erózió formái A felületi erózió legkönnyebben a talaj szerves és szervetlen kolloidjait sodorja magával Hazánkban az erózió sokkal gyorsabban pusztítja a talaj humusz készletét, mint amilyen mértékben szervestrágyázás, gyökér és tarlómaradványok azt pótolni tudják Ahogy vékonyodik a humuszos feltalaj, úgy romlanak a talaj kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságai Eróziós folyamat során néhány évtized alatt teljesen lepusztulhatnak a talajok, amelyek évezredek során alakultak ki
Az erózió elleni védekezés Erdészeti elıírások alkalmazása Kopárok és tisztások fásítása (25% feletti lejtıkön) A tarvágások megszüntetése Táblák mezıvédı erdısávokkal történı szegélyezése Az erdısítés szerepe az erózió elleni küzdelemben: Csökkenti a gyors hóolvadást A felületi vizek kialakulását és talajsodró hatását A víz nem tud felgyorsulni a lejtın Csökkenti a talaj átfagyásának mértékét Javítja a talaj szerkezetét
Defláció A szél felszínalakító tevékenysége következtében kialakuló talajpusztulás Legfıbb okai: az erdık irtása gyepterületek felszámolása a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezés (lápok lecsapolása) potenciálisan deflációveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)
A deflációt befolyásoló tényezık Szél: sebessége, iránya, örvénylése Talaj: - morfológiai és agronómiai szerkezete - szemcseösszetétele - szerves-anyag tartalma - nedvesség állapota - érdessége - növényborítottsága A terület (tábla): kitettsége, a deflációs terület hossza