Savanyú talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Átírás

1 Savanyú talajok javítása Dr. Blaskó Lajos

2 A talaj védelme A talajvédelem célja 58. A talajvédelem célja a termıföld termékenységének és minıségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelızése, illetıleg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltetı közös feladata. 59. (1)A talaj védelmét a termıföld minıségét veszélyeztetı vízés szélerózió (a továbbiakban együtt: erózió), a szélsıséges vízháztartási helyzetek, a szikesedés, a savanyodás és egyéb fizikai, kémiai és biológiai romlást, illetve szennyezést elıidézı beavatkozások, folyamatok megelızésére, valamint a talaj termékenységének fenntartására alkalmas, szakszerő talajvédı mővelési eljárásokkal, talajvédelmi beavatkozásokkal és létesítményekkel kell biztosítani. (2)A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg.

3 A környezet savasodásának mérséklési lehetıségei A savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon a) nem savanyító hatású mőtrágyákat, illetve szerves trágyát szükséges kijuttatni, vagy a savanyító hatású mőtrágyát megfelelı mésztrágyázással kiegészíteni, b) a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kalcium mennyiségének pótlására, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából meszezést talajtani szakvélemény alapján kell végezni

4 Javítást igénylı talajok a szántó- és gyephasználatban lévı területeken nagy homoktartalom VÁRALLYAY (1999) savanyú kémhatás szikesedés mélyebb rétegek szikesedése talajszerkezet leromlása, a talajtömörödése

5 A talajjavítás területe között 30év 100év

6 Talajjavítás területe (ha) Év Talajjavítás a ) összesen savanyú szikes homok

7 Ca/ Mg/ K/ Na a talaj növény rendszerbben Ca, Mg mint t ápanyag NövényiCa-, Mg-felvétel Közvetett tápanyag -hatás szinergizmus ant agonizmus Ca Mg Na K mint bázialkot ó ph,y1,y2,t-s, N,P,K,mikroelemfelvét el Toxikus ionok Ca Mg Na fizikai hat ás Talajszerkezet Elemek kilugzodása és megköt ıdése

8 A talaj kémia javítással elérendı célállapota Ca Mg H K Na Optimális talaj: Ca=80% Mg=10-15% K= 1-3% Na<5% szikesedés H<5% talajsavanyodás Javítóanyag mennyiség (M) számítása : empírikus módszer M=Y1*KA*1,73

9 A talajhoz adandó mész mennyísége függ : hidrolitos aciditás (y1) kicserélı és puffer kapacitás ----ennek közelítı becslése: KA Lúgos ph A pufferkapacitás mértéke befolyásolja a mészigényt. A nagyobb kicserélı kapacitással rendelkezı talajok több meszet igényelnek Pufferolás Al hidrolizis miatt Savanyú Mészadag

10 K A Arany féle kötöttség Magyarországon használatos A talaj fizikai féleségére utal Definíció szerint: 100 g talajra fogyott desztillált víz a fonalpróba eléréséig kanál fonalpróba talaj

11 Javítóanyag-szükséglet empirikus meghatározása CaCO 3 t/ha = y 1 * 0,1 KA*1,73 A javítóanyag mennyiségének kiszámítása tapasztalati képlet alapján történik, a talaj hidrolitos aciditása és Arany-féle kötöttségi száma alapján : ahol y 1 = hidrolitos aciditás KA = Arany-féle kötöttségi szám 1,73: kh ról ha-ra való átszámítás szorzója (*erdetileg kh-ra volt számítva)

12 Meszezı anyagok CaCO 3 tartalmú javító anyagok mészkı dolomit mésztufa-por mésziszapok - cukorgyári - péti mész - lápi mész

13 Egyéb, nálunk ritkábban használt meszezı anyagok Meszezı anyagok: CaO (égetett mész, gyors mész ), Ca(OH) 2 (mészhidrát), CaMg(CO 3 ) 2 (dolomitos mész) gipsz CaSO 4 *2H 2 O

14 A mész reakciója a talajjal A mész semlegesíti az oldat savanyúságát: CaCO 3 + 2H + H 2 O + CO 2 + Ca 2+ A Ca lecseréli a kicserélhetı alumíniumot (X : a kation kicserélı helyek) 3CaCO 3 + 2AlX + 3 H 2 O 3CaX + 2Al(OH) 3 + 3CO 2

15 Meszezés hatása a talajra Javul a talajszerkezet Csökken a talajsavanyúság Nı a N és P szolgáltató képesség Nı a kicserélhetı Ca és Mg mennyisége Csökken az oldható Fe, Al, Mn mennyisége Kedvezıbb a Mo felvétel Csökken a B, Cu, Co, és Zn mozgékonysága Baktériumok aránya nı

16 Növények és a ph A növények ph igénye A legtöbb trópusi növény Kávé, azalea A legtöbb Vad és Termesztett növny Mérsékelt éghajlaton Lucerna Sókedvelık < Erısen savanyú Mérsékelten savanyú Gyengén savanyú Semleges Gyengén lúgos Erısen lúgos Talaj ph tartomány

17

18 Mezezés hatása a termésre Az között beállított savanyú talajjavítási kísérletek részletes katasztere (CSATHÓ 1998) Fıbb következtetések: Jelentısebb termésnövekedés meszezés hatására a 6 ph-nál savanyúbb talajokon mutatható ki A meszezéssel elért termésnövekedés 0,1-1,5 GE t/ha értékek közé tehetı Meszezés hatására nagyobb termésnövekedés a mélyebben kilúgozott talajokon volt.

19 A meszezésre jól reagáló növények terméstöbblete a javítást követı 1-4 év átlagtermései alapján Terméstöbblet (GE t/ha) 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 cukorrépa kukorica kender 0 0,25 0,5 0,75 1 y 1 xk A mészadag

20 A mészadag csökkentési lehetıségei Kevésbé kötött, savanyú talajokon a számított mészadag fele is hatásos Nagy agyagtartalmú savanyú talajokon, ahol a meszezéstıl a fizikai- vízgazdálkodási tulajdonságok javítását is elvárjuk, teljes adagú meszezésre van szükség.

21 A homok talajok javítási eljárásai A homok talajok javítási eljárásaiban a talajok szénsavas mésztartalmától függıen jelentıs eltérések vannak Savanyú homoktalajok Meszes homoktalajok javítása

22 Kötött talaj Homok talaj Ca

23 Savanyú homoktalajok javítása Megkülönböztetı ismérvek: Kis adszorpciós kapacitás Ca-,Mg-,K- katinok abszolút hiánya Talajjavítás esetén a Ca/Mg/K- ionarányok további romlása Területük: ha Nyírség, Somogy Többkomponenső javítóanyagok Dolomit ırlemények Önporló dolomitok Különbözı mértékben égetett dolomitok Magnezit-ipari mésziszap Hagyományos javítóanyag +MgSO 4 kiegészítés

24 Különbözı kémiai talajjavítási módok termésnövelı hatása savanyú homoktalajon (Nagyhalász) (Balogh adatai alapján) *

25 Kalcium-magnézium tartalmú dolomitok alkalmazása módosítja a savanyú talajok javítóanyag számításának módja A. számításhoz ez esetben is a talaj hidrolitos aciditását (y1) és Arany- féle kötöttségi számát (KA) vesszük figyelembe, de a dolomitban lévı magnézium mennyiségét átszámítjuk CaCO 3 ekvivalens értékre: D (t/ha) =0,1 KA y1 0,173*100/ CaCO 3 eq% ahol: D = javítóanyag-szükséglet t/ha K A = Arany-féle kötöttségi szám y 1 = hidrolitos aciditás CaCO 3 eq% = az eredeti nedvességi állapotú anyag Ca- és Mg-tartalma CaCO 3 egyenértékben kifejezve.

26 Kalcium-magnézium tartalmú dolomitok alkalmazása módosítja a savanyú talajok javítóanyag számításának módja Az egyenérték számítás az alábbiak szerint történik: A javítóanyag Ca %* 2,50 = CaCO 3 % A javítóanyag Mg % * 4,17 = CaCO 3 % A kalciumtartalom alapján számított CaCO 3 % és Mg-tartalomból számított ekvivalens CaCO 3 % összege adja a javítóanyag összes hatóanyagtartalmát. (Megjegyzendı, hogy a magnézium nagyobb ekvivalencia szorzója miatt a CaCO 3 %-ban kifejezett javítóanyag tartalom 100%-nál nagyobb is lehet.)

27 A CaCO 3 egyenértékre való átszámítás: Ca C O CaCO Mg 24 Ca---CaCO3 Ca%*2,5 (100: 40 =2,5) Mg----CaCO3 Mg%*4,17 (40: 24=1,67; 1,67*2,5 =4,17)

28 Meszezés adagja Y1*0,1KA*1, Melioratív adag A talajtulajdonságoktól függıen a szokásos adag 5-15 t/ha CaCO 3 között van. A savanyú talajok javításának várható tartamhatása 8-10 év. A hatás jelentıs ideig meghosszabbítható ha 4-5 évenként 1-2 t/ha ún. fenntartó meszezés alkalmazásával gátoljuk a talaj újbóli elsavanyodását.

29 A mésztrágyázás szintén 1-2 t/ha CaCO 3 alkalmazását jelenti olyan savanyú talajokon, ahol elızıleg nem volt melioratív meszezés. A mésztrágyázást az indokolja, hogy a melioratív adagok alkalmazására csak korlátozott lehetıségek vannak, ugyanakkor a talajsavanyúsággal összefüggı legnagyobb probléma az alumínium toxicitás mérséklése és a tápanyagok érvényesülésének javulása, a növény kalcium felvételének biztosítása már ilyen kis adagokkal is javítható.

30 ELİADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Az elıadás a kalcium talaj-növény rendszerben betöltött szerepét, a meszezés hatásait (toxikus ionok mobilitásának csökkenése, a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javulása, termésnövekedés) részletezi. Ismerteti a savanyú talajokra alkalmazható javítóanyag-féleségeket, a javítóanyag szükséglet számításának módját.

31 ELİADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Birkás M. (szerk.) (2006): Földmővelés és földhasználat. Mezıgazda Kiadó, Budapest BLASKÓ L.: (2005) A talajjavítás jelene és jövıje. (In.: szerk. Stefanovits P. Michéli E.: A talajok jelentısége a 21. században. Budapest ) Kátai J. Jávor A. (szerk.) (2002): Talaj és környezet. Tudományos ülés kiadványa, Debrecen. Nyíri L. (1980) Gyakorlati útmutató a kalciumot kis mennyiségben tartalmazó savanyú talajok meszezéséhez és mélymőveléséhez. MÉM Agroinform, Budapest. Pepó P. Jávor A. (szerk.) (2003): Talajjavítás talajvédelem. Tudományos ülés kiadványa. Debrecen.

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET Elıadás anyagát készítették: Dr. Blaskó Lajos