ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Egy terület földtani adottságai meghatározzák a földhasználatot és ezzel együtt a talajvédelmet is.

Átírás

1 Földhasználat

2 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A földhasználatot, a termőföld geomorfológiai elhelyezkedése és a termőfelület adottságai (földtani, domborzati, hidrológiai és éghajlati) nagymértékben befolyásolják. Egy terület földtani adottságai meghatározzák a földhasználatot és ezzel együtt a talajvédelmet is.

3 Magyarország földterülete 14% termő terület művelés alól kivett terület 86%

4 Termőterület megoszlása 22% 1% 77% Erdő Egyéb Mg. Terület

5 Szántó aránya Magyarország Európai Unió teljes területben termőterületbe n Mezőgazdaság i területben 52% 23% 60% 31% 78% 55%

6 Termőterület helye a bioszférában Földünk három fő szférája: a levegőburok (atmoszféra), a vízburok (hidroszféra), a kőzetburok (litoszféra). Az atmoszféra szerkezetileg bontható: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra, magnetoszféra

7 A Föld Litoszféra Földkéreg Mag Földköpeny Hidroszféra (vízburok) Atmoszféra (légkör)

8 Talaj = pedoszféra A litoszféra és az atmoszféra közötti membrán, az emberi élet alapfeltétele. Geológiailag a szilárd földkéreg legkülső, morzsalékony felszíni rétege. Ásványi alkotókból, vízből, levegőből, élőlényekből és humuszból épül fel. Létrejötte: kőzetek (ásványok) fizikai + kémiai folyamatok (hidrolízis) mállással aprózódott kőzettörmelék + élő szervezetek (mikro-organizmusok: baktériumok, gombák) Legfontosabb tulajdonsága a termékenység: víz-, levegő- és ásványi anyag szolgáltatás, kedvező fizikai & kémiai környezet, A vegetációt és a faunát befolyásoló talajkémiai és fizikai tulajdonságok A globális vízkörforgásban betöltött szerep

9 Humusz a szerves anyagok bomlásával, azoknak a talaj élettelen alkotó elemeivel való bonyolult kölcsönhatások során kialakult bonyolult szerkezetű kolloid (1-500 nm) adszorpciós tulajdonságok. Talajtípusok Humusz kolloid komponensek aránya laza homok 5% alatt kötött homok 5-10% homokos vályog 10-30% vályog 30-40% agyagos vályog 40-50% agyag >50% A humusz kémiai alkotói: fulvo- és huminsavak, humin és humusz-szén.

10 Humuszképződés szárazföldön: nyers humusz moder mull. Nedves körülmények között a nagyobb szervesanyag-tartalmú tőzeg, vagy a kisebb szervesanyag-tartalmú kotu alakul ki. Az agyagásvány-humusz komplexek a talajmorzsák kialakítói. A talaj élővilága: az európai talajok 30 cm vastagságú rétegében 1 m 2 -en átlagosan 1 billió baktérium, 0,5 billió ostoros egysejtű, 1 milliárd gomba,

11 1 millió alga, 1 millió fonálféreg, 100 bogár, 80 földigiliszta és 50 pók él. A talaj állandó, dinamikus kölcsönhatásban van a többi szférával. Pl. 2-3 cm-es talajréteg képződéséhez egy lomberdő alatt kb év kell, míg lepusztulásához, ha növényzet nem védi, akár néhány óra v. 1-2 hét is elegendő. A fosszilis tüzelőanyagok régi földtörténeti korok élőlényeinek maradványaiból keletkeztek (pl. szén, kőolaj, földgáz).

12 A XX. szd.-i tudományos-technológiai fejlődés következtében az ember jelentős természetátalakító, geológiai tényezővé vált egyenlőtlenségek Műtrágyagyártás: szuperfoszfát: John Lawes (1842) Haber-Bosch ammónia szintézis (1909, 1918: Nobel-díj) 1940: 4 millió tonna 1965: 40 millió tonna 1990: 150 millió tonna N, szuperfoszfát és K műtrágya

13 Nagyon jelentős gazdasági-szociális-politikai és környezeti hatások: A műtrágyázás 2 milliárd ember élelmiszerellátását teszi lehetővé. Nélküle kb. 30 %-kal több termőterületre lenne szükség Minden 3. vagy 4. ember a N-műtrágyázásnak köszönheti az élelmiszerét Az intenzív műtrágyázás növeli a termelők közötti jövedelemkülönbségeket Vízszennyezés eutrofizáció

14 Befolyásolta a növényfaj-választást (kukorica) étkezési monokultúra: a szemes gabona termés 2/3-át 3 növényfaj adja: rizs, búza, kukorica. Kőolajfüggőség: élelmiszerünk napfényből [talajból] és olajból származik Tápanyag arányok felborulása: - intenzív P- műtrágyázás Zn hiány - intenzív N és K- műtrágyázás Mn hiány Szintetikus vegyületek előállítása: XIX. szd. közepe óta, környezeti felhalmozódás: XX. szd. közepe óta.

15 Környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) bekerülnek az élelmiszerláncba Bányászat: fémek, nyersanyagok és energiahordozók környezeti hatások Erózió: 60-80%-át emberi tevékenység okozza (0,3-0,5% termőter. vesztés) víz, szél, jég hatása, pl.: Sárga folyó, Dust Bowl A talajművelés megtartó példái: Inka Birodalom, Dél-Afrika Öntözés talajsavanyodás Gépesítés talajtömörödés

16 milliárd tonna Évente átlagosan megmozgatott talaj és kő (szikla) mennyisége Szél erózió Gleccserek Hegyképződés Óceáni vulkáni tevékenység Emberi tevékenység Víz

17 A termőterületet képező domborzati formák 1. Völgyek és alkotórészeik 2. A síkságok 3. Medencék 4. Hegyek, hegységek 5. Vizes, mocsaras, lápos területek

18 A termőterületet képező domborzati formák 1. Völgyek és alkotórészeik völgyvonal, szegélyvonal, völgyfenék, völgyoldal, völgyfő, völgytorok, völgytorzó. A völgy helyzete szerint megkülönböztetünk: fő völgyet, oldal völgyet, mellékvölgyet.

19 A termőterületet képező domborzati formák Völgyek típusai I.: 1. szerkezeti völgyek, 2. hasadékvölgyek, 3. szinklinális völgyek, 4. tektonikus völgyek, 5. folyóvízi és glaciális erózió által kialakított völgyek, 6. konzekvens völgyek, 7. szubkonzekvens völgyek, 8. reszekvens völgyek, 9. inszekvens völgyek, 10.obszekvens völgyek.

20 A termőterületet képező domborzati formák Völgyek típusai II.: 11. teknő völgyek, 12. korráziós völgyek, 13. karszteróziós völgyek, 14. karsztos szárazvölgyek, 15. keresztvölgyek, epigenetikus völgyek 16. szurdokvölgy, 17. V-alakú völgyek.

21 A termőterületet képező domborzati formák 2. A síkságok Típusai: 1. feltöltött síkság, 2. glaciális síkság, 3. vegyes feltöltésű síkság, 4. lepusztulással keletkezett síkságok.

22 A termőterületet képező domborzati formák 3. Medencék endogenetikus medencék, szerkezeti medencék, vulkáni eredetű medencék, exogenetikus medencék, folyóvízi erózióval kialakított medencék, szabad illetve irányított glaciális erózió által kialakított medencék, elgátolt medencék.

23 A termőterületet képező domborzati formák 4. Hegyek, hegységek Hegyek típusai: körülburkolt hegy, eróziós szigethegyek, terasz-szigethegy, réteglépcső, tanúhegy, köbörc, sasbérc, exhumálódott hegy.

24 A termőterületet képező domborzati formák 4. Hegyek, hegységek Hegységek típusai: vulkáni hegység, gyűrt hegység, röghegység, lépcsős alakzatok töréslépcső felxura lépcső

25 A termőterületet képező domborzati formák 5. Vizes mocsaras, lápos területek 1. tőzegláp, 2. síkláp, 3. felláp, 4. szimmetrikus felláp, 5. hegy- és dombvidéki láp, 6. lejtős, gerinc- és nyeregláp.

26 Földfelszín változása 1. letarolódás 2. lejtőlepusztulás lejtőcsuszamlás, hegyomlás, kőfolyás, talajfolyás, területi erózió. 3. védekezés A legsürgősebb beavatkozás a talajba szivárgó víz mennyiségének csökkentése

27 Folyóvíz felszínalakító munkája A folyóvíz eróziós tevékenysége (E) egyenesen arányos a folyóvíz tömegével (m) és sebességének (v) négyzetével: E=m v 2

28 Az agronómiai talajvédelem feladatai Művelési ágak megválasztása, elhelyezése Területek táblásítása Talajjavítás Erózió és defláció elleni védekezés Talajvédő termesztéstechnológia

29 Földrendezés talajvédelmi követelményei Földrendezés: művelési ágak (szántó, rét, legelő, kert, erdő) arányának és helyének megállapítása Síkvidéki területen: a művelési ágak térbeli elhelyezkedése során elengedhetetlen a defláció megállítása (talajvédő fásítás, gyepfelület megőrzése) Gyepek feltörésének és szántóföldként való hasznosításának termékenységi és talajvédelmi korlátjai vannak Gyakori belvíz elöntések korlátozzák a szántóként történő hasznosítást

30 Földrendezés talajvédelmi követelményei Egyes területekre olyan művelési ág kerüljön ami legjobban védi a talajt Szántóföldi hasznosításra a 20 %-nál nagyobb lejtésű területek nem alkalmasak, Rendkívül köves és vízfolyásokkal sűrűn szabdalt területen sem célszerű szántóföldi művelést folytatni Erdősíteni kell a 25 %-nál meredekebb táblákon, valamint olyan lejtőkön ahol a humuszos réteg már igen vékony (10-15 cm)

31 Szántóföldi tábla: a szántóföldi művelésbe vont terület természetes vagy mesterséges határokkal körülzárt legkisebb egysége, amelyen azonos agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak ha-nál nagyobb táblák kialakítása általában nem indokolt: a tábla talaja heterogén, A táblásítás alapelvei növeli az erózió és a defláció kártételét, táblán belül nagy a szállítógépek mozgása, a tábla vízforgalmát nem lehet kiegyenlítetté tenni.

32 A táblásítás alapelvei Talajtani, növénytermesztési szempontból közel homogén termőhelyi egységek létrehozása Talajvédelmi szempontból kedvezőtlenek a lejtő irányú, keskeny parcellák A termőhely meg nem szűntethető tereptárgyainak figyelembe vétele, úthálózat kialakítása Különböző égtájak felé lejtő területek nem kerülhetnek egy táblára (eltérő termőhelyi adottságok)

33 Táblásítás - tereprendezés A humuszos réteget le kell hordani és tereprendezés után vissza kell teríteni Eróziónak kitett területen a talajt tömöríteni kell A lejtős tábla művelhetőségének megteremtése céljából az árkokat hasadékokat fel kell tölteni (segíthetik az erózió kialakulását) A tábla alakja és mérete tegye lehetővé annak önálló vízforgalmi egységként történő kezelhetőségét A munkagépek egyforma minőségű munkát akkor végeznek, ha a tábla talajának nedvesség állapota homogén

34 A táblásítás alapelvei lejtős területeken Hosszabb oldalukkal a lejtő irányára merőlegesen elhelyezett táblák kialakítása szükséges A talajvédelmi táblák szélesség- és hosszaránya 1:3-10 között változhat (sík és enyhén lejtős ter.: 1:1.5-3) Különböző égtájak felé lejtő területek nem kerülhetnek egy táblára A tábla szélességének olyannak kell lennie, hogy megakadályozza az eróziós károk kialakulását Kritikus lejtőhossznál nagyobb szélesség esetében a lefolyó víz ereje meghaladja a megengedhető mértéket

35 A táblásítás alapelvei lejtős területeken Kritikus táblaszélesség 5-12 %-os lejtőknél m %-os lejtőkön m %-os lejtőkön m Egy lejtőn általában több tábla kialakítása szükséges, hosszú oldalukkal követve a szintvonalakat Igen meredek lejtőkön sávok kialakítása szükséges, melyek szélessége m Az úthálózat kijelölésével egyidejűleg kell meghatározni a telepítendő fasorokat, védősávokat

36 A táblásítás alapelvei lejtős területeken A talajvédő táblásításnak az erózió által kialakított hármas termőhelyi tagozódásból kell kiindulnia: erózió mentes, eróziós és szedimentációs szakaszok A terület hármas tagozódását a termesztett növények fejlődésükkel, színükkel és egész habitusukkal jól jelzik Erodált részeknek alacsony a termékenysége, rossz a vízforgalma, kényszerérés miatt a növények hamarabb takaríthatók be, a másik két szakaszon jóval később érik el a növények az érettségi állapotot. az erózió elleni védelem alapvető követelménye, hogy e három lejtőszakaszt önálló termőhelyi egységként (tábla) kell hasznosítani

37 Az erózió víz általi talajpusztulás

38

39

40 Kedvezőtlen adottságú területek (1992) SAVANYÚ TALAJOK ERÓZIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET DEFLÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET TALAJTÖMÖRÖDÉS SZIKES TALAJOK VÍZZEL IDŐSZAKONKÉNT VESZÉLYEZTETETT SÍK TERÜLETEK KEMÉNY VAGY KÖVES TALAJ MÁSODLAGOS SZIKESEDÉSSEL SÚJTOTT TERÜLETEK VÍZZEL VESZÉLYEZTETETT VÖLGYEK VAGY HEGYOLDALAK ha

41 Az erózió mértékét befolyásolja: Csapadék: intenzitás, időtartam, cseppnagyság, olvadó hó mennyisége, hóolvadás időpontja Talaj: szerkezete, nedvesség állapota, vízforgalma, növényborítottsága Lejtő: hossza, meredeksége, alakja, kitettsége

42 Az erózió formái 1. szétiszapolódási erózió: A talaj felső rétege szétiszapolódik (morzsák szétesnek) Jó szerkezetű talajon is gyakori Elsősorban a talaj felső 2-3 cm-es rétegét érinti A vízbeszivárgás mélységéig hathat Csökken a talaj vízvezető képessége és a légjárhatósága A felszín lazítása szükséges a kialakulása esetén (kapálás, kultivátorozás)

43 2. Csepperózió: Az erózió formái Az esőcseppek mechanikai ütőhatására bekövetkező morzsaszétesés Megelőzi a szétiszapolódási eróziót A széteső talajrészek a szelvényben lefelé irányba elmozdulnak, eltömik a makropórusokat A csapadék ütő hatása következtében a talajrészek a levegőbe kerülhetnek (felcsapódás cm-ig) A felcsapódó talajrészecskék oldal irányban is elmozdulnak

44 3. Síkvidéki erózió: Az erózió formái Alig látható térszíni (1%-os lejtő) különbségek esetén Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemző eróziós formája Legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi hetero-genitásának kialakulása A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás, gyökérfulladás jelentkezik Szikeseken padkás képződményeket hoz létre

45 4. Dombvidéki erózió: Az erózió formái Sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a felületi vízképződés, vízmozgás és ennek következtében kialakuló vízforgalmi heterogenitás Először a legértékesebb feltalaj ( A szint felső rétegei) pusztul le, majd a lejtő egyes részein a B szint is teljesen lepusztulhat A lepusztult talaj a lejtő lábánál halmozódik fel, itt rétiesedés és láposodás indulhat meg Átmosásos erózió (síkvidékeken is) talajt nem szállít magával csak oldott anyagokat (tápanyagokat)

46 4. Dombvidéki erózió: Az erózió formái Felületi rétegerózió: leggyakoribb és legkárosabb eróziós forma A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre Rendszerint lassú lefolyású, nem hagy tartósan látható nyomokat Sekély műveléssel elmunkálható Kialakulása: nyári záporok és a téli hóolvadás idején Rétegerózió következtében kb. 1.4 millió ha erősen erodált

47 4. Dombvidéki erózió: Az erózió formái Vonalas erózió: barázdás, árkos, szakadékos Abban az esetben, ha a rétegerózió erősödésével kisebb-nagyobb mélyedések keletkeznek Megbontja a termőhely egységét, akadályozza a táblásítást, a termesztéstechnológiát

48 4. Dombvidéki erózió: Az erózió formái A felületi erózió legkönnyebben a talaj szerves és szervetlen kolloidjait sodorja magával Hazánkban az erózió sokkal gyorsabban pusztítja a talaj humusz készletét, mint amilyen mértékben szervestrágyázás, gyökér és tarlómaradványok azt pótolni tudják Ahogy vékonyodik a humuszos feltalaj, úgy romlanak a talaj kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságai Eróziós folyamat során néhány évtized alatt teljesen lepusztulhatnak a talajok, amelyek évezredek során alakultak ki

49 Az erózió formái 4. Dombvidéki erózió: agyagbemosódásos barna erdőtalajon Ha az A szint lepusztult, A vörösbarna B szint kerül a felszínre Majd a sárgásbarna C szint következik Az erózió a tömődött B szint esetében lelassul A B C Vízvezetőképesség

50 Az erózió formái 4. Dombvidéki erózió: agyagbemosódásos barna erdőtalajon A B szint vízáteresztő-képessége rossz Az érkező csapadék nem tud a talajba szivárogni és megindul a lejtő irányába Az A szint vékonyodásával a talajművelés során kedvezőtlen kolloidikai tulajdonságú talajréteget forgatunk a felszínre Romlik az A genetikai szint tulajdonsága, fokozódik a művelőtalp-réteg képződésének veszélye Fokozódik a termőhely vízforgalmi heterogenitása

51 Az erózió formái 4. Dombvidéki erózió: csernozjom talajokon könnyen erodálható löszön keletkeztek Igen erős az erózió kártétele Az erózió lassan indul meg, amikor a humuszos szint lepusztul az erózió sebessége felgyorsul Az A szint aerobilitása a szántóföldi művelés során megváltozik, melynek okai: Növényfedettség hiánya miatt jelentkező csepperózió A talaj mechanikai károsodása művelés során

52 Az erózió elleni védekezés Földrendezés Táblásítás Talajjavítás Az egész vízgyűjtőrendszer vízrendezése Műszaki talajvédelem Erdészeti előírások alkalmazása Talajvédő termesztéstechnológia

53 Az erózió elleni védekezés Talajvédő termesztéstechnológia Talajművelési irányelvek: A talajművelés az erózió elleni védekezés leghatékonyabb eszköze, egyben a gyorsított erózió egyik leggyakoribb okozója Legfontosabb alapelv, hogy minden műveletnek a lejtő irányára merőlegesen kell történnie Leghatékonyabb, ha munkagépeknek követik a szintvonalakat Az erőgépek gazdaságosabban is üzemeltethetők

54 Az erózió elleni védekezés Talajvédő termesztéstechnológia Talajművelési irányelvek: Sima helyett hullámos talajfelszínt kell kialakítani A talajnedvesség megőrzésére kell törekedni A talaj felső cm-rétegét érintő művelés esetén nagy az erózió veszélye, el kell hagyni a sekélyen művelő eszközök (kultivátor, tárcsa) önálló alkalmazását Kombinálni kell a sekélyen dolgozó eszközöket középmély lazítással

55 Az erózió elleni védekezés Talajvédő termesztéstechnológia Alkalmazható talajművelő eszközök: A 0-5%-os lejtőkön síkvidéki gépek is jól használhatók 5-10 %-os lejtőkön vontatott ágyeke, valamint függesztett eszközök használhatóak 12-17%-os lejtőn függesztett ágyeke és függesztett munkagépek %-os lejtőn függesztett váltvaforgató eke, vagy fogatos szántás, valamint sorközművelés szükséges

56 Talajvédő termesztéstechnológia Alapművelés: Az erózió elleni védekezés A szántással történő alapművelés lejtős területen is az egyik alapvető művelési eljárás A talajszerkezet leromlásával járó szakszerűtlen forgatás felgyorsítja az erózió kártételét A talajvédő szántás legfontosabb szabálya, hogy a barázdaszelet a domb felé forduljon Minél ormosabb felszínt alakítsunk ki a szántással A talajvédő szántás feltétele a váltvaforgató eke használata

57 Talajvédő termesztéstechnológia Alapművelés: Az erózió elleni védekezés A lejtő irányában elvégzett szántást azonnal el kell munkálni A lejtő irányába húzódó mélyedések (keréknyom, osztóbarázda stb.) vízgyűjtőként viselkednek, melyekből rövid idő alatt barázdás, árkos erózió alakulhat ki A talaj felszínére juttatott kemikáliákat mélyebbre kell bedolgozni a talajba a lejtő alján káros mennyiségben felhalmozódnak, talajvízbe, élővizekbe kerülhetnek

58 Talajvédő termesztéstechnológia Alapművelés: Az erózió elleni védekezés Lejtős területen a mélyművelés egyetlen lehetséges módja a mélylazítás Tömör réteg jelenléte esetében a csapadék nem tud a talajba szivárogni és megindul a lejtőn lefelé A tömör rétegek átlazítására kell törekedni A lazítás mélysége igazodjon a tömör réteg mélységéhez

59 Talajvédő termesztéstechnológia Trágyázás: Az erózió elleni védekezés Differenciált vagy kiegyenlítő trágyázásra szükséges az eróziós szakaszok figyelembe vételével A humuszos szint elhordásával a növényi táplálkozás szempontjából fontos elemek hiányoznak a feltalajból Viszonylagos túlsúlyba kerülnek azok az elemek, amelyek nem biológiai felhalmozás, hanem mállás folyamán szabadulnak fel A nitrogén mennyisége jelentősen csökken az erózió hatására

60 Talajvédő termesztéstechnológia Trágyázás: Az erózió elleni védekezés A foszfor mennyisége szintén csökken, de a csökkenés kisebb mértékű (50%-a ásványi eredetű) A talajpusztulás hatására eltolódás mutatkozik meg a tápanyagok egymáshoz viszonyított arányában is Karbonátos alapkőzet esetén, a talajpusztulás folyamán egyre közelebb kerülnek a felszínhez a karbonátban gazdag rétegek

61 Talajvédő termesztéstechnológia Trágyázás: Az erózió elleni védekezés Az erózió mértékétől függően a művelt réteg felső rétegének mésztartalmában és aciditási viszonyaiban nagy különbségek adódnak A domb felső vízválasztó szakaszában és a lejtő aljában általában mésztrágyázás szükséges Az erodált szakaszokon fölösleges esetleg káros is lehet a mésztrágyázás

62 Az erózió elleni védekezés Talajvédő termesztéstechnológia Növénytermesztési módok: A vetési és a növényápolási munkákat a szintvonalak irányában kell végezni A növényzet védő hatása az esőcseppek energiájának felfogásában, a gyökerek szerkezetjavító, víz-, és hordalékmozgást korlátozásában nyilvánul meg A növényzet talajvédő hatása annál jelentősebb, minél sűrűbb állományt alkot és minél hosszabb a tenyészideje

63 Az erózió elleni védekezés Talajvédő termesztéstechnológia Növénytermesztési módok: Termesztett növények csoportosítása talajvédő hatás szerint (talajtakarás időtartama és mértéke): Jó talajvédő hatás: füves here, kaszált gyep, évelő pillangós takarmánynövények Közepes talajvédő hatás: őszi vetésű gabonák, őszi és tavaszi takarmánykeverékek Gyenge talajvédő hatás: hüvelyes növények Rossz talajvédő hatás: kapásnövények

64 Az erózió elleni védekezés Talajvédő termesztéstechnológia Növénytermesztési módok: 10-12%-nál meredekebb lejtőkön szalagos növénytermesztési módot szükséges alkalmazni a vízszintes táblákat további részekre (szalagokra) kell osztani a szalagokon felváltva jó, közepes és gyenge talajvédő hatású növényeket kell termeszteni fedett tarló alkalmazása= kalászos gabonák közé vörösherét vetnek

65 Az erózió elleni védekezés Erdészeti előírások alkalmazása Kopárok és tisztások fásítása (25% feletti lejtőkön) A tarvágások megszüntetése Táblák mezővédő erdősávokkal történő szegélyezése Az erdősítés szerepe az erózió elleni küzdelemben: Csökkenti a gyors hóolvadást A felületi vizek kialakulását és talajsodró hatását A víz nem tud felgyorsulni a lejtőn Csökkenti a talaj átfagyásának mértékét Javítja a talaj szerkezetét

66 Folyóvíz felszínalakító munkája Erózió típusok: 1. a felsző szakasz jellegű vízfolyás eróziója, 2. a középszakasz jellegű vízfolyás eróziója, 3. az alsó szakasz jellegű vízfolyás eróziója.

67 Defláció A szél felszínalakító tevékenysége következtében kialakuló talajpusztulás Legfőbb okai: az erdők irtása gyepterületek felszámolása a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezés (lápok lecsapolása) potenciálisan deflációveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)

68 Szél: sebessége, iránya, örvénylése Talaj: morfológiai és agronómiai szerkezete szemcseösszetétele szerves-anyag tartalma nedvesség állapota érdessége A deflációt befolyásoló tényezők növényborítottsága A terület (tábla): kitettsége, a deflációs terület hossza

69 A defláció előfordulásának időszakai A deflációs napok március és május közötti időszakra esnek Leggyakoribb deflációs időszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek) A tél fagya a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi A talajelőkészítés során a magágykészítő gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés

70 A defláció elleni védekezés Mezővédő erdősávok telepítése Megfelelő nagyságú/alakú táblák kialakítása Növények védő hatásának kihasználása Talajvédő termesztéstechnológia Mesterséges szélfogók kihelyezése

71 A defláció elleni védekezés A növények védő hatása növelhető: Évelő növények, őszi vetésű növények nagyobb arányú termesztése Eltérő időben talajt borító növények sávos elrendezése Szélre érzékeny növények (len) védelme a szél irányára merőlegesen szalagokban elhelyezett védő növényekkel (rozs, kukorica) Árvakelések, szármaradványok talajvédő hatásának kihasználása Zöldtrágyának szánt növények termesztése

72 A defláció elleni védekezés A talajvédő termesztéstechnológia szabályai: Talajművelés az uralkodó szél irányára merőlegesen történjen Lazítás után rögtön tömöríteni kell a talajt gyűrűs hengerrel Őszi szántás felülete ormos legyen Vetőágy készítése során a az apróbb talajrészek a mag közelébe kerüljenek, a talaj felszínén a nagyobb talajalkotó részek maradjanak Futóhomok és kotus talajoknál a tarlóművelést valamint az őszi alapművelést el kell hagyni, művelni közvetlenül a vetés előtt szükséges

73 A defláció elleni védekezés A talajvédő termesztéstechnológia szabályai: Kotus és láptalajon nehéz, un. lápi hengerrel kell a talaj felszínét tömöríteni, Kis adagú öntözés igen hatásos lehet a defláció elleni védekezésben A védekezés egyéb módszerei: Holt növényi részek talajba dolgozása (1-1.5 t/ha szalma terítése) Talajtakarás műanyag fóliával Homokkötés kémiai módszerekkel

74 A szél felszínalakító munkája A szél munkavégző képessége szerint lehet: 1. Felső szakasz jellegű: ha nagyobb a munkaképessége, mint ami a hordalék elszállításához szükséges. 2. Középszakasz jellegű: ha a munkavégző képesség elegendő a keletkező hordalék elszállításához. 3. Az alsó szakasz jellegű: ha a szél munkavégző képessége kisebb, mint ami a hordalék elszállításához szükséges.

75 A szél felszínalakító munkája 1. Szélmarás (defláció) 2. Felhalmozódás (akkumuláció) 3. Futóhomok kényszerformái: homokbucka, lepelhomok, bálnahátbucka, barkán. 4. Félig kötött homokformák vándordűnék, szélbarázda, garmada, maradékgerinc, maradékkúp.

76 A talajaink érzékenysége savas terhelésekre A savanyodásért felelős környezeti tényezők: légköri szennyezések okozta savas kiülepedés és savas esők műtrágyázás savanyító hatása Talajaink érzékenysége: Nem érzékenyek: karbonátos talajok Érzékenyek: a csökkent karbonát tartalmú, semleges kémhatású talajok már nem érzékenyek: az erősen elsavanyodott talajok

77 A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége

78 A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei 1. Fosszilis tüzelőanyagok kén tartalmának csökkentése. 2. Füstgázok emissziójának csökkentése száraz eljárás: mészkővel (CaCO3) (kéndioxid kivonás hatékonysága nedves eljárás: CaCO3/CaO szuszpenzióval (90-95 %-os hatékonyság) 3. Okszerű műtrágya felhasználás Csak a tervezett termésszinthez szükséges tápanyagok kiadagolása Savanyító hatású műtrágyák elhagyása

79 A talaj tömörödését befolyásoló tényezők Talajtényezők: Talajszerkezet Agyagásványok Szervesanyagok Kicserélhető kationok Művelési módok Nedvességtartalom Talajélet, és talajlakók száma Tömörödési hajlam

80 A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei Éghajlati tényezők: Nedvességállapot változása Víz halmazállapot változásai Csapadékmennyiség, és intenzitás Kipárolgás

81 A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei Talajhasználat: Vetésforgó Gépesítettség színvonala Művelési rendszer (hagyományos, forgatás nélküli) Ápolás, növényvédelem Betakarítás és szállítás

82 A tömör talaj következményei A víz, levegő- és hőháztartás romlik A szerves anyag lebontási folyamatok lassulnak A humuszbontó folyamatok erősödnek, A növények gyökérlégzése, tápanyag- és vízfelvétele csökken A talajok megművelése több energia befektetést igényel, A talaj termékenysége csökken A talajélet intenzitása csökken A talaj kultúrállapota romlik Az eróziós és deflációs veszély növekszik