Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban"

Ödön Sipos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, JÚNIUS 17.

2 Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei (víztakarékos, mulcshagyó, kultúrállapotot fenntartó) 3. Modern talajművelő eszközök a gyakorlatban

3 Talajművelés tendenciái Magyarországon Jó termőhelyi adottságok, szélsőséges időjárási jelenségek Javuló technológiai színvonal Szaktudás jelentőségének felismerése Legújabb kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása Gazdaság méretétől függő eredményesség

4 A szárazság/aszály elleni technológiai megoldások Öntözés??? Elővetemény??? Fajta??? Talajművelés??? Tápanyagellátás??? NEM!!! IGEN!!! IGEN!!! IGEN!!! IGEN!!!

5 A talajnedvesség forgalom szabályozása Veszteséget fokozó tényezők Talajállapot A károkat enyhítő tényezők 1) A lehullott csapadék talajba jutását akadályozó fizikai állapot -káros tömörség a felszínen és a felső 30 cm rétegben 2) A talaj nedvesség-vesztését növelő talajállapot -fedetlen felszín (Pl. hántatlan tarló) -nagy felület -túlzottan laza, vagy túlságosan tömör állapot a felszínen 1) A csapadékvíz talajba jutását elősegítő talajállapot -a felső 30 cm réteg kedvező lazultsága 2) A nedvesség-vesztést csökkentő talajállapot -talajtakarás (alapművelésig, vetésig) -kis felület -megfelelően tömörített állapot a felszínen

6 A talajnedvesség forgalom szabályozása Veszteséget fokozó tényezők Talajművelés A károkat enyhítő tényezők 1) A talaj bolygatása hőségnapok előtt és alatt -tarlóhántás a szükségesnél mélyebben a felszín nyitva hagyásával -középmély/mélyszántás elmunkálás hiányában -középmély/mélylazítás elmunkálás hiányában -sok, és a körülményekhez nem alkalmazkodó talajmozgatás 1) A talaj kíméletes bolygatása (lazítás, porhanyítás, tömörítés) -sekély hántás, a hántott felszín lezárása, a tarlómaradványok 30 %-át a felszínen hagyva -forgatás nélküli alapművelés és a felszín tömörítése -lazítás porhanyítással és felszín egyengetéssel kombinálva -sávos művelés/ a művelés elhagyása (direktvetés)

7 A talajnedvesség forgalom szabályozása Veszteséget fokozó tényezők Termesztéstechnológia A károkat enyhítő tényezők 1) Vetésváltás hiánya/hosszú tenyészidejű növény/ek termesztése több évig 2) Szakszerűtlen/hiányos trágyázás 3) Elgyomosodás 1) Vetésváltás a rövid és hosszabb tenyészidejű növények váltogatása 2) A termőhelyhez, a talajhoz, a növény igényéhez igazodó trágyázás 3) Gyommentesség (gyom-mulcs)

8 Benyújtott EFA területek EFAKO EFA típus darabszám terület (ha) Súlyozott területek Beadott szántó táblák Parlag Terasz Fás sáv Magányos fa Fasor Fa- és bokorcsoport Táblaszegély Kis tó Vizes árok Kunhalom Gémeskút Vízvédelmi sáv (állóvíz) 13 Vízvédelmi sáv (folyóvíz) Erdőszél (termeléssel) Erdőszél (nem termeléssel) Energiaültetvény Erdősített terület Másodvetés Nitrogénkötő növények Összesen Táblaszintű EFA területek

9 Nitrogénmegkötő növények EFA területként Megnevezés Országos igényelt terület ha Lucerna Szója (takarmány+mag) Borsó Vöröshere Zöldbab Takarmánybükköny Szarvaskerep Fókuszterületként való igénylés ha

10 Talajművelés szerepe az aszálykárok enyhítésében (2013) 5 4,7 4 3, , ,6 Szántás Tárcsázás Kultivátorozás Direktvetés

11 Kukorica aszályos évben Szántás Direktvetés

12 Talajnedvesség tartalom (tömeg%) Talajnedvesség-tartalom alakulása talajművelés hatására D T SZ L+T L+SZ Művelés Átlagos évjárat Aszályos évjárat Csapadékos évjárat

Talajtípus: mészlepedékes csernozjom Nyári szántás Nyári szántás + elmunkálás Tárcsázás 16-20 cm

13 Talajtípus: mészlepedékes csernozjom Nyári szántás Nyári szántás + elmunkálás Tárcsázás cm Középmélylazítás + tárcsázás Kultivátor cm Direktvetés >40 % <20 % % % <20 % >40 %

14 Őszi szántás Tavaszi szántás

15 Taposott talajfelszín Növényi maradványok a vetés után Növényi maradványmentes talajfelszín

16 EKE Művelés előtt után Talajművelés hatására nő a lazultság, megváltozik a levegőellátottság, gyors gázcsere indul meg. A talaj megnövekedő oxigéntartalma intenzív mikrobiális tevékenységet indukál. A szerves anyag lebomlásakor keletkező szén-dioxid a légkörbe távozik.

17 48 57 g.m Bolygatatlan talajfelszín cm cm cm cm cm cm

18 Alapművelés ekével

19 Talajkímélő művelés tárcsával 1. Új fejlesztések síklapú tárcsák 2. Több eszköz kombinációi 3. Lezáróelemek m munkaszélesség

20 Talajkímélő művelés tárcsával

21 Kultivátor kombinációk

22 Talajgyógyítás mélylazítóval

23 Magágykészítés és vetés egy menetben

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket

Hasonló dokumentumok

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),