A klímakárok csökkentése tarlóműveléssel és zöldtrágyázással

Átírás

1 Kutatási megállapodás, mely létrejött a a, Szent István gyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézet, Földműveléstani Tanszék, b, Szent István gyetem Józsefmajori Kísérleti- és Tangazdaság Hatvan Józsefmajor, c, Vaderstad Kft között klímakárok csökkentése tarlóműveléssel és zöldtrágyázással címmel. Hatvan Józsefmajor, január 01. december 31. Kutatási jelentés összefoglaló értékelés készítette: Kovács ttila egyetemi adjunktus, tanüzem igazgató ottlik László Ph. hallgató SZI Növénytermesztési Intézet GÖÖLLŐ

2 1. kutatás célja Összefoglalás 2. evezető 3. nyag és módszer 3.1. kísérlet kezelései 3.2. kísérletben alkalmazott munkagépek 3.3. vizsgálati módszerek és eszközök 3.4. Vizsgálatok időzítése 3.5. kísérlet beállítás körülményei 4. redmények 4.1. talaj penetrációs ellenállása 4.2. talajnedvesség alakulása 4.3. z agronómiai szerkezet alakulása 4.4. Szén-dioxid emisszió és szerves szénveszteség 4.5. Talajhőmérséklet alakulása 4.6. felszín takartság változása 4.7. Növényfenológiai vizsgálatok eredményei (zöldtrágyanövények darabszáma, zöldtömege, gyökerezési mélysége, gyökértömege, gyomviszonyok) 5. Következtetések, javaslatok 6. Irodalomjegyzék 7. Fényképmelléklet Tartalomjegyzék

3 1. kutatás célja összefoglalás 2009 júliusában őszi búza tarlón beállított, a kutatás tárgyát képező kísérlet elsődleges célja a globális felmelegedés következtében a szántóföldi növénytermesztést egyre inkább nehezítő klímaszélsőségek, valamint a nyári tarlóművelés és a zöldtrágyanövény termesztés kapcsolatának kutatása. Korábbi kutatásainkban megállapítottuk, hogy a talajkímélő tarlóhántási és ápolási módszerek alkalmasak a klímakárok csökkentésére. izonyítottuk, hogy a zöldtrágyanövény termesztés fizikai és biológiai úton javítja a talaj lazultsági állapotát, valamint növeli a szervesanyag tartalmát. zen eredményekre alapozva állítunk be új kísérletet, melyben a tarlóhántás és a zöldtrágyanövények vetésének időzítése adja a kutatás tárgyát. 2. evezetés Tarlóművelés kísérletnek az elmúlt évek időjárási változékonysága és a szélsőségesnek mondható nyári klimatikus körülmények adnak jelentőséget. Visszatekintve a korábbi évek nyári időjárási jellemzőire, látható, hogy megnövekedett az aszályos hőségnapok száma. Továbbá a csapadék időbeli eloszlása is kiszámíthatatlan, változékony lett. klímakárokat a kedvező talajállapot mérsékelheti, de fordított esetben fel is erősítheti. kárenyhítő talajállapot jellemzői a tartós lazultság, a morzsás szerkezet, a tevékeny biológiai élet, és újabban a növényi maradványokkal részben takart, védelmi célokat támogató felszín. Nyári betakarítású növények után tarlóműveléssel van lehetőség a fenti állapotot kialakítani. tarlóművelés a learatott terület gondozása a talaj nedvességforgalmának fenntartása és a művelhetőség javítása érdekében. Két folyamata lehet, a tarló sekély hántása (aratás után mielőbb), és a kigyomosodott, árvakeléses felszín ápolása (3-5 héttel a hántást követően) mechanikai vagy kémiai módszerrel. tarlóhántás céljai száraz és átlagos idényben: 1. a talaj vízveszteségének csökkentése. 2. a hő- és levegőforgalom szabályozása. 3. művelhetőség javítása biológiai tevékenység pezsdítése révén. 4. a tarlómaradványok felszínen hagyása (mulcs) illetve a talajba keverése. 5. növényvédelmi hatás (az árva- és gyomkelés előmozdítása, a kártevők- és kórokozók életfeltételeinek korlátozása). sapadékos idényben a fő feladatok: 1. a talaj nedvességforgalmának kedvező alakítása (a befogadás és a veszteség szabályozása). 2. a talajszerkezet védelme az eliszapolódástól (kihasználva a maradványok takarását). 3. a hő- és levegőforgalom szabályozása (a változóan meleg és csapadékos napokon); 4. a biológiai élet kímélése a váltakozó hő- és hideg stressztől. 5. növényvédelmi hatás. Közép-Kelet-urópában így hazánkban is hagyományosnak mondható tárcsás és szántásos tarlóhántási gyakorlatok nem mérséklik az aszályos periódusok jelentős talajnedvesség veszteségét. z a veszteség számos esetben gátolja az eredményes nyár végi, őszi talajművelési feladatok elvégzését. hagyományos tarlóművelés nagy talajbolygatással jár, ami jelentős nedvesség- és szerves szénveszteséget generál. szénveszteség szoros kapcsolatban van a talaj humusztartalmának változásával. Kísérletek igazolják, hogy a szénvesztő nyári művelések velejárója a humusztartalom csökkenése is, ami már rövidtávon kedvezőtlenül hat a művelhetőségre óta folyó tarlóművelési kísérleteink bizonyították, hogy a sekély, mulcshagyó hántási módok síktárcsával, kultivátorral alkalmasabbak a klímakárok enyhítésére. kisebb 3

4 bolygatási mélység kisebb nedvesség- és szénvesztő felületet eredményez. felszínen maradó, ill. a felszíni rétegbe egyenletesen bekevert mulcs (zúzott szalma) több fontos védelmi feladatot is ellát. Árnyékoló hatásánál fogva csökkenti a nedvességvesztést. Védelmet nyújt a heves zivatarok, csapó esők leiszapoló, szerkezetromboló, hatásától is. részleges takarás mérsékli az eróziós és deflációs károkat. mulcsborítás alatt a felszíni réteg hőmérséklete akár 2-3 o-kal is alacsonyabb lehet, ami kedvező hatású a biológiai életre pl. földigiliszták, hasznos baktériumok és a gyommagvak kelésére. Zöldtrágyanövény termesztés zöldtrágyázás adott termőhelyen növényállomány létesítése fő- vagy másodvetéssel a teljes zöldtömeg talajba juttatása érdekében (Késmárki és Petróczki, 2003). Kahnt 1986-os megfogalmazása szerint a zöldtrágyázás a talaj termékenységének fenntartása és fokozása a növények teljes hozamának felhasználásával. zöldtrágyanövény termesztéshez kapcsolódik a köztes védőnövény (catch-crop) fogalma is, melyeket leginkább a tápanyag-lemosódás csökkentése, megakadályozása és talajvédelmi erózió, defláció célból termesztenek. evált gyakorlat a nyugat-európai földművelésben, hogy a korán lekerülő kultúrnövények után a tarlóba (direkt módon, vagy hántás után) catch-crop növényt vetnek, melyet egészen késő őszig, vagy akár kora tavaszig a területen tartanak. védőnövény bedolgozása szárzúzást követően forgatásos, vagy újabban nehézkultivátoros módon történik. zöldtrágyázás évezredes múltra tekint vissza, jelentőségét a XIX. és XX. században csökkentette a korszerűbbé vált istállótrágya kezelés és felhasználás, valamint a műtrágya használat elterjedése. zöldtrágya elsősorban a talajtermékenység fenntartását és a kultúrállapot javítását szolgálja. Nagy mennyiségű szerves tápanyagot szolgáltat, a makroelemek mellett jelentős mikroelem tartalmával gazdagítja a talaj készleteit. gyes szerzők szerint (ntal, 2000) a zöldtrágya tápelem tartalmával korrigálni lehet az utónövény szükségletét is. tápanyag-szolgáltató hatás mellett sokkal jelentősebb a talaj kultúrállapotának javulása, mely a morzsalékosabb talajszerkezetben, kedvezőbb lazultságban, aktívabb biológiai tevékenységben (földigiliszták, mikroorganizmusok) és jobb művelhetőségben nyilvánul meg. zeket az agronómiai előnyöket a szakma egyre inkább újra felfedezi, és mind többen kombinálják a nyári tarlóművelést és a zöldtrágyanövény termesztést. z elmúlt évek nem várt időjárási szélsőségei, változékony nyári-őszi csapadékviszonyai felhívják a figyelmet néhány agronómiai nehézségre is a zöldtrágyanövény termesztéssel kapcsolatban. Fontos kérdés, hogy milyen növény termesztése ajánlott az adott viszonyok között. Hazánkban eredményesen leginkább a mustár, az olajretek és a facélia (mézontó fű) termeszthető. zek mellett persze vethető takarmányrepce, borsó és pillangós keverékek is, de a tapasztalatok szerint ezeknek költségesebb a vetőmagjuk és nagyobb a vízigényük, ami a leginkább limitáló tényező a termesztés során. zöldtrágyanövény termesztéstechnológiájának másik alapvető része a vetésidő és a talajelőkészítés. Megoszlanak a vélemények, hogy melyik a biztonságosabb termesztési rendszer. 1. közvetlenül betakarítás után vetés a tarlóba, direkt módon, vagy sekély hántás után; 2. tarlóhántás, majd ápolás elvégzése és vetés csak augusztus második felében, számítva a csapadékosabb időszak eljövetelére. z elmúlt évek nyári klímaszélsőségei megdöntötték a 2. változat elismertségét és felismerve, hogy nem lehet a kiszámíthatatlan augusztusi csapadékban bízni, egyre inkább terjed a gyakorlatban a zöldtrágyák tarlóba vetése. z esetben precízebb vetéstechnika szükséges (nagy csoroszlyaterhelésű, tarlóba vetésre is alkalmas vetőgéppel) szükséges, de hosszabb a tenyészidő, adott esetben nagyobb zöldtömeg érhető el as kísérletünkben ez a korai 4

5 vetésidő tarlóba vetve és hántást követően is bizonyult eredményesebbnek az augusztusival szemben. bben közrejátszik, hogy július közepéig rendszeresen volt csapadék, a kezdeti fejlődés tehát biztosítva volt. Kockázati tényező lehet a korai vetésidő esetében az állati kártevők betelepedése és kártétele, ami ellen bizonyos évjáratokban védekezni is szükséges lehet. lsősorban a keresztes virágú kultúrnövények károsítói okozhatnak nehézségeket. zt a 2008-as nyári kísérletünkben megtapasztaltuk. Valószínűsíthető, hogy a szomszédos őszi káposztarepce területekről, betakarítás után áttelepült a repcebolha, amely jelentős lombkártételt okozott a mustár zöldtrágyán, a korábbi vetésidejű kezelésekben. fenti kérdések adják a kísérletünk aktualitását, melynek segítségével igyekszünk válaszokat találni a tarlóművelésre és zöldtrágyanövény termesztésre irányuló agronómiai kérdésekre. klímakár csökkentés különösen a nyári művelés gyakorlatában sürget okszerű szemléletváltozást. Kísérleteink az okszerű szemléletváltozást is elősegítik. 3. nyag és módszer z aratás napján hántás és vetés egy menetben Rapiddal ratás napján hántás, vetés augusztusban Rapiddalz aratást követően 2 nap múlva hántás és vetés egy menetben z aratást követően 1 hét múlva hántás és vetés egy menetben Rapiddal z aratás napján hántás arrier-rel, majd 1 hét múlva vetés Rapiddal z aratást követően 1 hét múlva hántás és vetés egy menetben Rapiddal z aratás napján hántás és vetés egy menetben Rapiddal z aratás napján hántás arrier-rel, majd 1 hét múlva vetés Rapiddal ratás napján hántás, vetés augusztusban Rapiddalz aratást követően 2 nap múlva hántás és vetés egy menetben z aratás napján hántás arrier-rel, majd 1 hét múlva vetés Rapiddal z aratást követően 1 hét múlva hántás és vetés egy menetben Rapiddal Rapiddalz aratást követően 2 nap múlva hántás és vetés egy menetben ratás napján hántás, vetés augusztusban z aratás napján hántás és vetés egy menetben Rapiddal 3.1. Kísérlet kezelései 5 kezelés 3 ismétlésben, véletlenszerű sávos elrendezéssel. 1. ábra: a kezelések véletlenszerű sávos elrendezése. kezelések jelölése a továbbiakban: : ; : ; : ; : ; : kísérletben alkalmazott munkagépek 5

6 tarlóhántás: Vaderstad arrier síktárcsával, 6-7 cm munkamélységben. Időzítés: a kezeléseknek megfelelően. zöldtrágya vetés: Vaderstad Rapid magágykészítő (direkt) vetőgéppel, 2,5 cm mélységre, 2,5 kg magmennyiséggel (mustár+olajretek 50:50%-os keveréke) Vizsgálati módszerek és eszközök talaj lazultság: mechanikus penetrométerrel, 0-50 cm-ig, -es léptékkel. talaj nedvességtartalom: PT-1 elektronikus nedvességmérő műszerrel, 0-50 cm-ig, 10 cm-es léptékkel. O2 kibocsátás és szénveszteség mérés: Testo 535 szén-dioxid gáz analizátorral, 3 ismétlésben, perces időközökkel. kapott O2 fluxációs értékből szerves szénveszteség számítása. agronómiai szerkezet meghatározás, ISO standard szerint. Rög>10 mm; morzsa:2,5-10 mm; aprómorzsa: 0,25-2,5 mm; por<0,25 mm frakciók százalékos arányának meghatározása, valamint a szerkezetváltozás kimutatása a kísérlet tartama alatt. mulcsborítás százalékos meghatározása standard fotósorozat segítségével. Talaj- és klímavédelmi szempontból hasznos takarási arány megállapítása a kísérlet tartama alatt. talajhőmérséklet vizsgálata: elektronikus talajhőmérővel 0-50 cm mélységig, -es léptékkel. zöldtrágya növény magasságának, gyökerezési mélységének és zöldtömegének meghatározása. Vetésidők eredményességének értékelése a zöldtömeg alapján. kiegészítő vizsgálatok: ásópróba, földigiliszta-szám vizsgálat Vizsgálatok időzítése z első vizsgálatot a tarló talajállapot bírálata képezte. második az első kezelés beállításakor történt, majd ezután 2 hetes ismétléssel kísérlet beállítás körülményei talajtípus: középkötött (K:40), mészlepedékes csernozjom. parcellaméret: 6X100 m; 12 db parcella. elővetemény: őszi búza, tárcsás alapműveléssel, 4 t/ha termésátlaggal. betakarítás időpontja: , szalmazúzással. kísérlet beállítás időpontja: az első kezeléssel. 6

7 4. redmények 4.1. talaj penetrációs ellenállása tarló talajállapota rendszerint tömörödött a betakarítás időszakára. tarlóművelés egyik feladata a talajállapot javítása, vagyis a lazultság helyreállítása. tömörödés megszüntetésére alkalmas lehet a kíméletes tarlóhántás, a talajtakarás (mulcs borítás), de a zöldtrágya növények termesztése is. földigiliszták és egyéb a talajban tevékenykedő élő szervezetek szintén lazítják a talajt. tömörödöttség tapasztalataink szerint szorosan összefügg a nedvességi állapottal is. száraztalaj nagyobb talajellenállást mutat, mint a nyirkos vagy nedves. Vizsgálati eredményeinkből a 10 és a cm mélységben mért tömörödöttségi adatokat mutatja a 2. és 3. ábra. 2. ábra jól szemlélteti, hogy a és kezelések segítették leginkább a talaj lazulását. külön menetes tarlóhántás, majd zöldtrágya növény-vetés a talajállapot javítás szempontjából eredményesebb módszer, mint a direktvetéses. 2. ábra: talajellenállás alakulása a kezelésekben, -es mélységben. 3. ábra: talajellenállás alakulása a kezelésekben, cm-es mélységben. 7

8 3. ábra mutatja, hogy a tarlóművelési módok kisebb hatással vannak a mélyebb talajrétegek állapotának változására talaj nedvességi állapotának változása a különböző tarlóművelések hatására z 1. táblázat a talajnedvességi adataink 10 és cm mélységben mért átlagait tartalmazza. Lényeges eltérések nem találhatók az egyes kezelések között. lmondható, hogy már 10 cm-es mélységben is kedvező nyirkos talajállapot volt jellemző, még hőségnapokon is. z a megállapítás hangsúlyozza a tarlóművelés szerepét és kiemeli a tarlóhántás és felszíntakarás fontosságát. 1. táblázat: talajnedvesség alakulása a kezelésekben: 16.júl.júl 12.aug.aug,8,3,3 cm,3 31,3,5,0 cm,6,4,3 31,9,9,4,7 cm,7,5,3 31,3,8,1,1 cm,3,4,1 31,1,1,6 24,9,5 cm,5,6 31,5,3,3, talaj agronómiai szerkezetének alakulása a különböző tarlóművelések hatására 4. ábra: a morzsafrakció arányának alakulása a kezelésekben. 4. ábrán a talaj morzsafrakciójának arányai láthatók a különböző kezelésekben és vizsgálati időpontokban. morzsa (2,5-10 mm-es aggregátumok) mennyisége és százalékos aránya 8

9 minősíti leginkább a talajszerkezetet. Szerkezetesnek az a talaj mondható, amely morzsafrakció-aránya meghaladja a -35%-ot. z a minőség különösen a szélsőséges tavaszi és nyári időjárási körülmények hatására többnyire nem jellemző a hántatlan vagy frissen hántott tarlókra, csak a gondos tarlóművelés és a talaj biológiai beéredése után érhető el. ár nem minden vizsgálati időpontban egyértelmű, de igazolható az a megállapítás, miszerint a és tarlóművelési variánsok mutatták a legkedvezőbb hatást a talajszerkezetre. z alapján a külön menetes tarlóhántás és későbbi zöldtrágyavetés jobban elősegíti a morzsásodást, mint a direktvetéses változatok. nnek oka a biológiai tevékenységben és a beéredésben keresendő, ugyanis a tarlóhántás pezsdíti a talajéletet, elősegíti a beéredést talaj szén-dioxid emissziójának vizsgálata és a szerves szénveszteségek alakulása a különböző tarlóművelések hatására talajművelést minősíti a szén-dioxid kibocsátás mértéke. Tapasztalataink szerint a bolygatás növeli a O2 fluxációt. 2. táblázat a kezelésekben mért átlagértékeket mutatja. Megállapítható, hogy a legtöbb esetben a alig haladják meg a légköri szén-dioxid arányát a kibocsátás értékek. z a mérsékelt bolygatásból következik, hiszen a mind a külön menetes hántásra és vetésre, mind pedig a direktvetéses tarlókezelések kímélő módozatok. direktvetés esetében bolygatás csak a vetőcsoroszlyák által történik, max. a felszín 10%-án. síktárcsás tarlóhántás esetében tömörítő henger zárja a bolygatott felszínt, ami eredményesen mérsékli a fluxust. Nagyobb értékeket csak a 4. mérési időpontban tapasztaltunk, ami valószínűsíthetően a párásabb klímaviszonyok és a nagyobb gyomborítottság következménye. 2. táblázat: szén-dioxid fluxus értékek alakulása a kezelésekben Kezelések Fluxus-ppm 363,0 364,0 357,0 4,0 375,0 369,0 367,0 361,0 438,0 368,0 383,0 386,0 369,0 635,0 376,0 378,0 379,0 366,0 423,0 357,0 383,0 388,0 373,0 634,0 375,0 3. táblázat: szerves szénveszteség értékek a kezelésekben: Kezelések Szénveszteség-kg/ha/nap 1,8 0,8 1,2 8,4 1,7 2,6 1,2 1,7 9,9 0,8 4,4 3,8 2,8 35,9 1,9 3,8 2,8 2,4 7,9 0,1 4,4 4,0 3,3 35,7 1,7 talaj szerves szénvesztesége arányos a szén-dioxid kibocsátással. folyamatos nagymértékű szénvesztés káros hatású a talajállapotra, hiszen csökken a szervesanyagtartalom és közvetve a humusztartalom, ami számos negatív következménnyel jár. Romlik a kultúrállapot nő a klímaérzékenység. 3. táblázat szemlélteti a szénveszteségi adatokat a különböző kezelésekben és vizsgálati időpontokban. mért értékek nem jelentősek, a tarlóművelési módok szervesanyag- és szénkímélőnek minősíthetők. Fontos következtetés, hogy a külön tarlóművelésre és vetésre épülő változat nem jár nagyobb szénveszteséggel, 9

10 mint a direktvetéses. 4. vizsgálati időpontban minden kezelés nagyobb veszteséget mutatott, ami a beéredés és az intenzívebb tarlómaradvány bontás következménye. Később a bomlási folyamat alább hagyásával a szénvesztés ismét lecsökkent (5. ábra). 5. ábra: szénveszteségek alakulása a kezelésekben talajhőmérséklet vizsgálat eredményei 4. táblázat: talajhőmérséklet adatok alakulása a kezelésekben. Kezelések Mélység 16.júl.júl 12.aug.aug 23.szept 2 cm 34,0 32,0 cm,0 2 cm , ,0 cm,0 2 cm 34,0 31,0 cm,0 2 cm 35,0 32,0 cm,0 2 cm 34,0 31,0 cm,0 talajhőmérséklet befolyásolja a nedvességveszteséget, a mikrobiológiai tevékenységet, a gyomok és az árvakelés csírázását, valamint egyéb, pl. növénykórtani folyamatokat is. magasabb talajhőmérséklet nagyobb nedvességveszteséggel párosul. 4. táblázat tartalmazza a hőmérséklet vizsgálat eredményeit. Lényeges eltérés csak a felső 2 és 10 cm-es mélységben tapasztalható. külön menetes tarlóhántás és későbbi vetés esetében ( és variáns) néhány o-kal magasabb értékeket mértünk. z a nagyobb mértékű talajbolygatás következménye, hiszen a tarlóhántás után kisebb a mulcsborítás, mint 10

11 direktvetésben. felszín nyitottabb és sötétebb árnyalatú (nagyobb felületen bolygatott feketére művelt), aminek következtében jobban felmelegszik (6. ábra). 6. ábra: talajhőmérséklet adatok a különböző tarlóművelésekben tarlómaradvány borítottság vizsgálatának eredményei Korábbi tarló-klíma kísérletek (SZI Növénytermesztési Intézet) bizonyították a mulcshagyás jótékony hatását a talaj- és klímavédelemben. z is bebizonyosodott, hogy a tarlóművelésre kedvezőbbek a mulcshagyó talajművelési változatok. kísérletben minden kezelés (-) mulcshagyó. felszíntakarás arányát és a borítottság változásának tendenciáját szemlélteti az 5. táblázat. külön menetes hántásra és későbbi vetésre épülő variánsokban ( és ) a borítottság kisebb mértékű, hiszen a tarlóhántás teljes felület megmunkálással jár, míg a direktvetés csak 10%-os bolygatás. klímavédő tarlóhántás követelménye a min %-os takarás teljesült, hiszen a kísérletbeállítás után 60-65%-os mulcsborítást mértünk, és a kísérlet zárásakor is elérte a -40%-ot a takartság. Kezelések 5. táblázat: a mulcsborítás alakulása a kezelésekben Mulcsborítás aránya-% Fontos megállapítás, hogy a szalmazúzás és terítés minősége rendkívül fontos. Főként a direktvetéses kezelésekben akadályozta a zöldtrágyanövények csírázását és kezdeti fejlődését a rosszul aprított és elterített szalma. Hasonló fontossággal bír az egyenletes tarlómagasság is. 11

12 4.7. Növényfenológiai vizsgálatok eredményei: zöldtrágyanövények talajállapot-javító hatása igazolt, ezért is elterjedtek alkalmazásuk a nyári tarlóművelésben. kísérlet beállításakor célunk volt vizsgálni, hogy mely tarlóhántási és vetési változat esetében fejlődnek a legerélyesebben a zöldtrágyanövények. 6. táblázat foglalja össze a kísérlet zárásakor tapasztalt fenológiai jellemzőket. 6. táblázat: a zöldtrágya növények értékmérői a kísérletben: Kezelések Növény-szá Zöldtömeg- Gyökerezési Gyökér-tö m-db/m2 kg/m2 mélység-cm meg-kg/m ,3,4 * 18,2 0,5 5,5 20,8 2,2 32,9 22,2 2,4 22,2 23,8 2,1 22,6 *:az elhúzódó kelés miatt án kiértékelve! 0,8 0,05 1,1 1,1 1 Több tényező is kedvezőtlenül befolyásolt a zöldtrágyanövények csírázását és kezdeti fejlődését (csapadékhiány, rosszul aprított, vonódott szalma, heterogén tarlómagasság, repcebolha kártétel), aminek eredményeképpen a m2-enkénti darabszám minden variánsban elmaradt a várttól. kezelések között lényeges különbség nem tapasztalható a darabszám tekintetében, viszont a variáns zöldtömege elmarad a többi kezelésben mértétől. zöldtrágya növények zöldtömege igen csekély, mintegy fele a kedvezőnek tartotthoz képest. direktvetéses változatok gyökerezési mélysége megközelíti a tömörödött talajréteget. Későbbi (október vége-november) bemunkálási időpontban már feltehetően még mélyebbre hatolnak, így lazítva a talajt. gyökértömeg egy ha-ra átszámítva eléri a 10 tonnát, ami jelentős mennyiség. Fejlettebb állományokban ennek a 3-4-szerese is lehet a gyökértömeg, ami igen intenzív lazító hatással rendelkezik és rendkívüli mennyiségű szervesanyag forrás, ami kiegészül a zöldtömeggel is. kísérleti időszak végéhez közelítve a gyomok is megerősödtek, ezért nem lehet eltekinteni a gyomborítottság adatoktól (7. táblázat). 7. táblázat: a gyomborítottság és a gyomtömeg a kezelésekben: Gyom-borított Gyomtömeg-k ság-% g/m2 Kezelések ,4 0,04 1,5 1,1 1,1 zöldtrágyák fejlődését nehezítő fentebb ismertetett okok miatt a gyomok szinte akadály nélkül növekedhettek, aminek eredményeképp hasonló zöldtömeg arány értek el. Üzemi 12

13 méretben ez eredménytelenné teszi a zöldtrágyanövényekkel történő tarlóművelést. Leginkább a direktvetéses változatokban okozott problémát a gyomosodás. 5. Következtetések, javaslatok a, talajtömörödöttséget leginkább a tarlóhántásra és külön menetes vetésre épülő tarlóművelési változatok ( és ) támogatták. direktvetéses variánsok kevésbé pezsdítették a talajéletet és nem kielégítő mértékben javították a nedvességforgalmat. Így a felszíntakarás ellenére elmaradt a tömörödött talaj lazulása. Tömörödésre és ülepedésre hajlamos talajokon nem célszerű hántatlanul hagyni a tarlót, ill. zöldtrágya vagy catch-crop növényeket vetni. b, talaj nedvességi állapotát egyik tarlóművelési változat sem befolyásolta kiugró mértékben. gyedül a legfelső, felszíni réteg száradt ki jobban a tarlóhántásos kezelésekben, mivel itt teljes felületen történt bolygatás és a mulcsborítás kisebb mértékű volt. -es mélység alatt azonban a beéredés gyorsabb és határozottabb volt e változatokban. c, talajélet élénkülését, valamint a nedvesség- és hőháztartása javulását a tarlóhántás elősegíti. d, talajszerkezet javulását eredményesebben segíti elő a tarlóhántásos kezelés. morzsásodás intenzívebb a kímélő hántást következtében. direktvetéses variánsokban a talajszerkezet alakulása jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, így klímaérzékenyebbnek minősíthető. e, szén-dioxid kibocsátás és a szerves szénveszteség mértéke egyik kezelésben sem volt kiugró. tarlóhántásos változatokban a felszín visszatömörítése, míg a direkvetéses variánsokban a bolygatás hiánya mérsékli a O2 kibocsátást. Mind a tarlóhántásra és későbbi zöldtrágyanövény vetésre, mind a direktvetésre épülő tarlóművelési módok szénkímélőnek tekinthetők. f, zöldtrágyanövények kelését és kezdeti fejlődését leginkább a talaj nedvességi állapota, szerkezetessége és a tarlómaradványok zúzásminősége és egyenletes eloszlása befolyásolja. Megfigyeléseink alapján úgy véljük, hogy a tarlóhántásra és külön menetes vetésre épülő változatok nagyobb biztonsággal alapozzák a zöldtrágyanövények kelését. gyre inkább szélsőséges nyári klímaviszonyok között meggondolandó az aratást közvetlenül követő direktvetés alkalmazása. iztosabbnak bizonyult a tarlóhántás után külön menetben vetés és a tarlóhántás, majd augusztusi tarlóápolás utáni vetés. z esetekben a beéredett talajállapot nagyobb biztonsággal alapozhatja a kelést és fejlődést. g, zöldtrágyanövények fejlődését és a technológia eredményességét nagymértékben befolyásolja a kártevők megjelenése. z keresztes virágú növények vetésterületének növekedésével egyre inkább veszélyforrás a repcebolha kártétele. llenük leginkább átgondolt területhasználattal és jól időzített vetéssel tudunk védekezni. gynél több inszekticides védekezés vélhetően gazdaságtalanná teszi a zöldtrágyanövény-termesztést. h, nyári betakarítású növények zöldtrágyanövény-vetéses tarlóművelése talajállapot és klímaérzékenységet csökkentő hatású. hazai klimatikus adottságok mellett az alábbi technológia lehet a leginkább biztonságos: növényi maradványok zúzása és egyenletes terítése betakarítással egy menetben, kombájnra szerelt eszközzel, talajkímélő, mulcshagyó tarlóhántás közvetlenül betakarítás után, tarlóápolás szükség szerint időzítve, zöldtrágyanövény vetése augusztusban, zöldtrágyanövény zúzása és bedolgozása minél később (okt. vége-nov.). 13

14 6. Irodalomjegyzék ntal, J Növénytermesztéstan II. pp , 5-0., 9-4. irkás, M. exter,. R. Kalmár, T. ottlik, L Soil quality soil condition production stability. ereal Research omm. 34, 1: irkás, M. Jolánkai, M. Stingli,. ottlik, L z alkalmazkodó művelés jelentősége a talaj- és klímavédelemben. GRO-21 Füzetek, 51. pp ottlik, L., Stingli, Soil quality improvement and climate stress mitigation by stubble-mulch tillage. ereal Research omm. 37. pp exter,. R o soils change when climate changes? UROSOIL onference, Wien, 25- ugust, Proc. Harnos, Zs Klímaváltozással összefüggő hazai kutatások: VHV folytatása. KLÍM-21 Füzetek, 49. pp Tóth,. Koós, S arbon-dioxide emission measurements in a tillage experiment on chernozem soil. ereal Research omm. 34, 1:

15 7. Fénykép melléklet 1. kép: a kísérlet helyszíne: SZI Kísérleti és Tangazdaság, Hatvan Józsefmajor. 2. kép: kísérleti parcellák a beállításkor, én. 3. kép: talajkímélő, mulcshagyó tarlóhántás síktárcsával. 15

16 4. kép: direktvetés 5. kép: zöldtrágyanövények a direktvetéses kezelésből, án. 6. kép: morzsás szerkezetű, de száraz talajállapot án. 16