A talajnedvesség megőrzését elősegítő talajgondozási- és művelési módszerek
|
|
- Ádám Csonka
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja, 2018 Budapest, A talajnedvesség megőrzését elősegítő talajgondozási- és művelési módszerek BIRKÁS Márta DSc A kutatásban közreműködtek: ÐEKEMATI Igor KENDE Zoltán PÓSA Barnabás Kutatásainkat támogatja: VKSZ Agrárklíma 2 projekt
2 A talaj nedvességveszteségét növelő tényezők 1) A csapadék talajba jutását akadályozó fizikai állapot, káros tömörség a felszínen, közel a felszínhez (tárcsatalp), és a cm rétegben bárhol (eketalp) 2) A nedvesség kiáramlását fokozó talajállapot nagy (rögös) felület és takaratlan, hő-stressznek kitett felszín alakítása 3) A talaj nedvesség készletének elvesztegetése: túlzott művelési menetszám, talajbolygatás hőségnapon, nagy gyomtömeg növényállományban vagy tarlón 4) Termőhelyi körülmények: talaj, tartós szárazság 5) Termőhelyhez (talaj, klíma) alkalmatlan növényi sorrend alkalmazása 5) A tenyészidőn kívüli (tarló-fázis) nedvesség gyűjtés lehetőségének kihasználatlansága
3 A talaj nedvességveszteségét csökkentő tényezők 1) A csapadék talajba jutását elősegítő talptól mentes, lazult talajállapot, a körülményeknek megfelelő lazult-réteg mélység 2) A nedvesség kiáramlását akadályozó talajállapot: egyenletes és/vagy konszolidált felszín, talaj- és nedvesség védő takarás 3) Nedvességveszteség csökkentő talajművelés: körülményekhez adaptált mélység, menetszám és mód 4) Nedvességveszteség csökkentő termesztési technológia: növényi sorrend, jól időzített gyomkorlátozás (állomány, tarló), a növények jó tápanyag-ellátása 5) Tenyészidőn kívüli (tarló-fázis) nedvesség gyűjtés 6) A kedvezőtlen termőhelyi körülmények enyhítése: talajhoz, növényhez adaptált öntözés, növény-kondíció javító anyagok
4 A talajállapot vizsgálatok helyszíne: GAK Kft. Hatvan-Józsefmajor tábláin Tartamkísérlet: F10, Tarlókísérletek búzatarlón: F11, F12, F13 F-14 X F-10 F-11 X kísérlet F-13 F-12 X X
5 A talajállapot vizsgálatok helyszíne: GAK Kft. Hatvan-Józsefmajor X X X X
6 Meggondolandó tapasztalatok és mérési eredmények a nyári tarlókísérletekben (2004 óta) és a talajminőségklíma tartamkísérletben (2002 óta) végzett vizsgálatokból Átlagos év: 2002, 2006 Száraz év: 2003, 2004, 2011, 2012 Csapadékos év: 2005, 2008, 2010, 2014, 2016 Száraz és átlagos év: 2007 Száraz és esős év: 2009, 2015, 2017 Esős és száraz év: 2013
7 A tarlógondozási kísérletekben kapott néhány fontos eredmény
8 Nedvesség (m/m%) Nedvesség (m/m%) Nedvesség (m/m%) a cm rétegben ( ) Hatvan térségi csernozjom talajon, eltérően művelt tarlón (79 nap) Csapadék: 95 mm LSD0.05: 5,02 HN SP K HT HTGY VSZ VSZ-SP L LE HN: hántatlan (takarás 10%) SP: síktárcsás hánt., 6-8 cm K: H. kultivátorral, 8-10 cm HT: H. hagy. tárcsával,10-12 cm HTGY: H. tárcsa és gyűrűshenger alkalmazása VSZ: szántás cm VSZ-SP: szántás cm, elmunkálás síktárcsával L: lazítás cm LE: lazítás cm, elmunkálás síktárcsával Az m/m% kisebb különbségeket mutat Pontosabb a talajállapotot is figyelembe vevő kimutatás mm-ben Kedvező idény javuló nedvesség tartalom yhn= 1,646x + 18,135 R 2 = 0,5086 yk = 4,172x + 17,405 R 2 = 0,9212 yhtgy = 3,496x + 18,11 R 2 = 0,9458 y SP= 4,24x + 17,31 R 2 = 0,9191 y LE= 4,183x + 15,605 R 2 = 0, HN SP K HT HTGY VSZ VSZ-SP L LE Lineáris (HN) Lineáris (SP) Lineáris (K)
9 Nedvesség (mm, 0-50 cm) A talajnedvesség alakulása 100 nap alatt eltérő nyári művelések esetén (Hatvan, ) Csapadék: 154 mm 1.nap mm 100.nap mm LSD0.05: 16 mm HN SP K HT HTGY VSZ VSZE HN: hántatlan (laza takarás 60%, magas tarló); SP: síktárcsás hántás, 6-8 cm, K: Hántás kultivátorral, 8-10 cm, HT*: Hántás hagyom. tárcsával,10-12 cm, HTGY: Hagyományos tárcsa és gyűrűshenger alkalmazása VSZ*: szántás cm, VSZE: szántás cm, elmunkálás síktárcsával L*: lazítás cm, LE: lazítás cm, elmunkálás síktárcsával *: gyakorlatból vett minták
10 Nedvesség (mm, 0-60 cm) Tarlóművelések nedvesség mérlege 70 napra a talaj 0-60 cm rétegében (Hatvan, ) 300 Csapadék: 15 mm 1.nap mm nap mm LSD0.05: 43,9 mm HN SP K HT HTH SZ HN: hántatlan (takarás 15%); SP: síktárcsás hántás, 6-8 cm, K: Hántás kultivátorral, 8-10 cm, HT*: Hántás hagyományos tárcsával,10-12 cm, HTH: Hagy. tárcsa és porhanyító henger alkalmazása SZ*: szántás cm *: gyakorlatból vett minták
11 Talajnedvesség (mm) Nedvesség (mm) Tarlóművelések nedvesség mérlege 85 napra a talaj 0-60 cm rétegében (Hatvan, ) Csapadék: 85 mm LSD0.05: 12,15 mm 1.nap 30.nap 45.nap 70.nap 85.nap HN HNT SP SPH K KH L LH SZ SZEH HN: hántatlan (takarás 15%); HNT: hántatlan, takarás 85%); SP: síktárcsás, 6-8 cm, K: Hánt. kultivátorral, 8-10 cm, SZ: szántás cm, elmunkálva H: plusz hengerezés 260 HN Száraz idény! A plusz hengerezés haszna 3-12 mm, de szántott talajban 0-53 mm yhnt = 5,33x + 215,37 R 2 = 0,509 ysp = 6,41x + 196,35 R 2 = 0,7266 ysph = 8,06x + 196,56 R 2 = 0,8571 yszeh = 0,08x + 176,42 R 2 = 0,0002 y SZ= -9,74x + 153,08 R 2 = 0, HNT SP SPH K KH L LH SZ SZEH Lineáris (HNT) Lineáris (SP) Lineáris (SPH) Lineáris (SZ)
12 Nedvesség (mm) Nedvesség (mm) Tarlóművelések nedvesség mérlege 87 napra a talaj 0-65 cm rétegében (Hatvan, ) Csapadék: 125 mm LSD0.05: 8,3 mm HN0 HN25 HN50 HN100 SP HTH SZ SZE SZSP Tarló takarás (%): 0 25, 50, SP: síktárcsás, 6-8 cm, HTH: Hagyom tárcsázás cm, hengerrel, SZ: szántás cm, SZE: szántás cm elmunkálva, SZSP: szántás cm, elmunkálva síktárcsával ysz = 3,8657x + 193,72 R 2 = 0,1283 yhn50 = 7,0629x + 241,81 R 2 = 0,3314 y SZE= 6,2657x + 195,15 R 2 = 0,2108 yhn100 = 8,2x + 237,67 R 2 = 0,3231 yszsp = 7,2x + 204,67 R 2 = 0, HN0 HN25 HN50 HN100 SP HTH SZ SZE SZSP Lineáris (HN50) Lineáris (HN100) Lineáris (SZ) Lineáris (SZE) Lineáris (SZSP)
13 Nedvesség (mm) Tarlóművelések nedvesség mérlege 89 napra a talaj 0-65 cm rétegében (Hatvan, ) Csapadék: 153 mm LSD0.05: 35,4 mm HN HNT50 HNT100 SP K SZ SZSP L LSP Tarló takarás %: 10, 25, 50, 100 SP: síktárcsás hántás, 6-8 cm, K: kultivátoros hántás 8-10 cm, SZ: szántás cm, SZSP: szántás cm, elmunkálva síktárcsával L: lazítás cm, LSP: lazítás cm, elmunkálva síktárcsával A jó-közepes csapadék viszonyok mellett a mérsékelt talajbolygatás előnye igazolható
14 Talajnedvesség (mm) Talajnedvesség takaratlan és 50%-ban takart talaj 0-65 cm rétegében előző ősszel eltérő művelés esetén (Hatvan, ) 350 Csapadék: 85 mm LSD0.05: 7, 0 mm Nincs takarás Takarás 50% L SZ K SK T DV L: lazítás cm, SZ: szántás cm (elm.), K, SK: kultivátoros művelés 22-25, cm), T: tárcsázás cm, DV: direktvetés Adott száraz idényben (89 nap) a talaj kitettsége kritikus Az 50% felszíntakarás a jórészt száraz nyáron hasznos volt (22-38 mm) Hasonló idényben jobb eredményt lehet elérni nagyobb takarással
15 Talajnedveség (mm, 0-60 cm) Eltérő takarás arány hatása az előző ősszel eltérően művelt talaj nedvességére (Hatvan, ) Csapadék: 30 mm 246 LSD0.05: 4,8 mm , , L SZ K SK T DV L: lazítás cm, SZ: szántás cm (elm.), K, SK: kultivátoros művelés 22-25, cm), T: tárcsázás cm, DV: direktvetés Száraz nyári idény (44 nap): A 15% takarás kevés A 25-35% takarás átlagos nyári idényben jó, száraz idényben kevés Az 55-60% takarás előnye mm; NB: száraz évet követő száraz év
16 Következtetések - Tarlógondozás A csapadék intenzitás és eloszlás az utóbbi 18 évben bármely idényben kedvezőtlen: a vízbefogadás és a talajban való visszatartás feladata a korábbinál is szükségesebb. Nedvességgyűjtés kritikus időszakai: nyári aratás után, áttelelés előtt, télen. Kiemelt figyelmet érdemel a tarlógondozás és az őszi alapművelés módja. Tarlógondozás: Nyári aratás után a talajban maradt nedvességből minél többet vissza kell tartani, a hulló csapadékból ugyancsak, lehetővé téve a talajba jutását is. Száraz nyári idényben a kezdeti (aratás utáni) szint megtartása vagy kisebb (5-20 mm) vízveszteség is eredmény Alkalmas módszerek: - bolygatatlan, 60%-ban takart tarló (kémiai gyomirtással) - sekély ( 10 cm), mulcshagyó ( 50%) bolygatás + felszínkonszolidálás Alkalmatlan: - Mély bolygatás, nagy, rögös felület, üreges állapot, mivel: a felső 60 cm rétegből mm víz eltűnhet. - Elmunkált szántás esetén min. 30 mm-rel több nedvesség marad. - Száraz nyáron az elmunkálatlan tarlóművelés következménye min mm veszteség a felső 60 cm rétegben
17 Következtetések - Tarlógondozás Hosszabb száraz, rövidebb nedves időszakok váltakozása (3 hónap alatt legalább mm) nyáron több módszer alkalmazását engedi meg, a lehullott csapadék és a talajban aratás után maradt víz érdemi mennyiséget ad; Ajánlott: - hántás nélkül jó takarást hagyva, - sekély, mulcshagyó művelés, - mélyebb, mulcshagyó művelés felszínzárással, - lazítás vagy szántás felszínzárással (kisebb vízveszteség bekövetkezhet) Nyári szántás: - Száraz idényben elmunkálással is vízvesztő, de ekkor a vesztség csökkenthető. - Elegendő csapadék esetén egymenetes felszín porhanyítással, lezárással lehetséges, ekkor a vízveszteség tűrhető; Az elmunkálatlanhoz képest vízgyűjtés is alakulhat! Nyári talajlazítás: - A rögös felszín száraz idényben vízvesztő (Kérdés a talaj állapota lehetővé teszi-e az elmunkálást) - Hatásos: felső rétegben kissé nyirkos, alsó (25-30 cm alatt) száraz talajon a felszíni réteg konszolidálásával
18 Néhány adat a nedvességveszteség csökkentéséhez télen Gyakrabban nem remélhető jó beázás télen Az utóbbi 20 (?) évben a talaj téli vízvesztése tipikus jelenség Száraz évet követő tél előtt kiemelt figyelmet érdemel az őszi alapművelés módja
19 Talajnedvesség (mm) Talajnedvesség eltérően elmunkált szántott talaj 80 cm rétegében (Hatvan, , 04.02) Csapadék a téli félévben: 64 mm LSD0.05: 16,6 mm SZ SZ-T SZ-TS SZ-TE SZ-ŐE SZ: szántás cm, SZ-T: szántás cm (eketalp), SZ-TS: szántás cm, kora tavaszi simítózás, SZ-TE: szántás cm, kora tavaszi porhanyítás, SZ-ŐE: szántás cm, őszi porhanyítás Száraz tél: Az eketalp hátrányos A szántás tavaszi elmunkálása száraz idényben hátrányos lehet, a késedelem nagy vízvesztéssel járhat A szántás őszi elmunkálása (egyengetés!) alkalmas nedvességnél ajánlott
20 Nedvesség (mm) Talajnedvesség áttelelés után, előző ősszel művelt talaj 0-65 cm rétegében (Hatvan, ) Takaratlan Takart Téli félév: 142 mm LSD0.05: 18, L Sz K SK T DV L: lazítás cm, SZ: szántás cm (elm.), K, SK: kultivátoros művelés 22-25, cm), T: tárcsázás cm, DV: direktvetés Megj: Szántott talaj: csak szalmacsomók a felszínen A felszíntakarás közepesen kedvező téli beázás esetén is nagy jelentőségű: a nedvesség többlet e kísérletben mm Áttelelésre alkalmas: kis felület, kellően, kellő mélységig lazult
21 Okosabban kell rá vigyáznunk?!
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
OM-00381/2008 projekt A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrárélelmiszertermelési
A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrárélelmiszertermelési vertikumban (2009-2012) Földműveléstani kutatások: záró beszámoló 4 kutatási év (2008.12.01.-2012.11.30.)
A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek
A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),
Változó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés
NAIK MGI 2016. 11.09. Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok kutatása és alkalmazása Változó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés Dr. Birkás Márta MTA doktora
A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában
A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában Birkás Márta egyetemi tanár, MTA doktora Szent István Egyetem Gödöllő 2015. június 17. 2015 A TALAJOK NEMZETKÖZI ÉVE A talajokat
Talajművelési ABC (VII.): tavaszi vetésű növények művelése
1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) Idetartoznak a tavaszi kalászosok (tavaszi árpa, zab, tritikálé), hüvelyesek (borsó, bab, szója, lóbab), évelő pillangósok (lucerna, vörös here), olajnövények
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai
TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás
A talajművelés segítse a talajminőség javulását!
XXIV. Biokultúra Tudományos Nap Budapest, 2011.12.03. Tápanyag-, talajerő- és talajgazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban A talajművelés segítse a talajminőség javulását! Dr. Birkás Márta MTA doktora
FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Középmély lazításra alapozott rendszerek Szántás nélküli
A talajokat is sújtó kedvezőtlen időjárási jelenségek belátható időn belül nem csökkennek, a hatásuk sem lesz enyhébb. Több az időjáráshoz köthető
Kecskemét, 2017.11.23 Birkás Márta MTA doktora A klímaváltozás hatásai a zöldséggyümölcs termesztésre, különös tekintettel a talajművelés kérdéseire Kutatásainkat támogatja: VKSZ-12-1-2013-0034 Agrárklíma
Talajművelési ABC (IX.): vetés
1. oldal (összes: 13) 2. oldal (összes: 13) Vetés A szaporítóanyagnak a különböző módon hagyományosan, kímélően stb. előkészített talajba juttatása. A vetés előtt egyengetés, vetés után vagy azzal egy
OM-00381/2008 projekt A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár- élelmiszertermelési vertikumban (2009-2012)
OM-0081/008 projekt A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár- élelmiszertermelési vertikumban (009-01) Földmőveléstani kutatások: 1. évi beszámoló 1. évi feladat:
Talajművelési ABC (III.)
1. oldal (összes: 12) 2. oldal (összes: 12) Talajfelszín A talajszelvény legfelső, a levegővel közvetlenül érintkező része, amely leginkább kitett az időjárási és gazdálkodási tényezőknek. 1. fotó: Időjárási
Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés
1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) Sávos művelés és vetés (strip-till) Művelés bolygatatlan talajú, tarlómaradványokkal takart esetleg kémiai gyomkorlátozásban részesített tarlón a vetősornál szélesebb
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Hagyományos talajművelési rendszerek, új talajművelési irányzatok www.agr.unideb.hu/~ratonyi Dr. Rátonyi Tamás egyetemi
FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.
velés (a szellemi hagyaték folytatása) MTA doktora Szent István n Egyetem birkas.marta@mkk.szie.hu mkk.szie.hu
Győrffy Béla B Emlékülés, Martonvásár, r, 2015.01.14 Okszerű talajművel velés Győrffy Béla B nyomán (a szellemi hagyaték folytatása) Birkás s Márta M MTA doktora Szent István n Egyetem Gödöllő birkas.marta@mkk.szie.hu
meddig jutottunk a talajállapot károk enyhítésében?
Ahogy a termesztéstechnológiában, úgy az Agrofórumban is kiemelt szerepe van a talajművelésnek, egészen a bő két évtizeddel ezelőtti lapalapítástól kezdve. Így hát nem meglepő, hogy az ilyen témájú cikkek
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
Zárójelentés az OTKA T kutatási témában. A projekt címe: A talajminőség javítás és fenntartás talajhasználati alapjai
Zárójelentés az OTKA T049.049 kutatási témában A projekt címe: A talajminőség javítás és fenntartás talajhasználati alapjai A projekt címe angolul: Land use bases for soil quality improvement and maintenance
Talajminőségi tényezők II.
Talajminőségi tényezők II. Alkalmazkodó talajművelés 2. gyakorlat AM MSc I. PósaBarnabás Posa.Barnabas@mkk.szie.hu Talajminőség II. szervesanyag Szervesanyag humusz: biológiai folyamatok anyag- és energiatartaléka,
Környezetkímélı technológiák
Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Csökkentett menetszámú, művelettakarékos talajművelés Előadás áttekintése Csökkentett menetszámú művelés Direktvetés
4. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI
4. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI BIRKÁS MÁRTA JOLÁNKAI MÁRTON Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást a növénytermesztésben
FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre Előadás áttekintése Az egyes főtípusba tartózó mezőségi talajok erdőtalajok
SZENT ISTVÁN EGYETEM. Doktori (PhD) értekezés tézisei A FELSZÍNTAKARÁS JELENTŐSÉGE A TALAJVÉDELEMBEN ÉS A KLÍMAKÁROK ENYHÍTÉSÉBEN.
SZENT ISTVÁN EGYETEM Doktori (PhD) értekezés tézisei A FELSZÍNTAKARÁS JELENTŐSÉGE A TALAJVÉDELEMBEN ÉS A KLÍMAKÁROK ENYHÍTÉSÉBEN Bottlik László Gödöllő 2016 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője:
Jobb őszi talajműveléssel a klímakárok enyhítéséért
12 2008. 19. évf. 10. szám FÓKUSZBAN AZ ŐSZI TALAJMŰVELÉS Jobb őszi talajműveléssel a klímakárok enyhítéséért Dr. Birkás Márta Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő...gyakran
Talajminőségi tényezők I.
Talajminőségi tényezők I. Alkalmazkodó talajművelés 1. gyakorlat AM MSc I. Pósa Barnabás Posa.Barnabas@mkk.szie.hu Talajminőség I. - Talajtényezők Fizikai fázis szilárd Biológiai fázis Talaj=3+1 fázisos
Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?
1. oldal (összes: 13) 2. oldal (összes: 13) Direktvetés Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. Talajbolygatás csak a vetősorban a magárok kihasításakor a felszín legfeljebb
Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
A talajművelés története
i.e. 4000 i.e. 3000 A talajművelés története Öntözéses földművelés a folyóvölgyekben Első ekeábrázolás. Az eke rendszeres használata (Kína, India, Mezopotámia, Egyiptom) i.e. 2000 Az eke használata Európában
Segítsük a talajok gyógyulását okszerű műveléssel!
Kilúgzó, ülepítő esők, vízelöntések után Segítsük a talajok gyógyulását okszerű műveléssel! Dr. Birkás Márta SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő A 2010-et a
Ne feledd: a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! Stefanovits Pál
Ne feledd: a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! Stefanovits Pál Talajművelési alapfilozófia Mechanikus szemlélet Erővel akarja elérni a kívánt hatást(tör,zúz,vág) Nem a klasszikus szerszám, sokszor
Feladatok több évre a vízkárt szenvedett talajok gyógyítása
Feladatok több évre a vízkárt szenvedett talajok gyógyítása Dr. Birkás Márta SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő A 2009. év októberében országunk különböző
Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal
Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal Pecze Rozália Syngenta rozalia.pecze@syngenta.com Miért Zöldítünk? Klíma károk mérséklése Természeti erőforrások védelme
TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk. Cziráki László 2014.
TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk Cziráki László 2014. A talajművelés fogalma Olyan eljárás, amely során megváltoztatjuk a talaj állapotát A talajművelés célja A növények számára legkedvezőbb
Talajművelési rendszerek
Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje
Életrajz. Dr. Birkás Márta egyetemi tanár Telefon: 28-522-000/1674 E-mail: birkas.marta@mkk.szie.hu Fogadóóra: hétfő 15.00-17.00 SZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522-000 EXT. 1671 E-MAIL: NOVENYTERMESZTES@MKK.SZIE.HU Életrajz Dr. Birkás
FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Tárcsás művelés Talajmarás Jellemző műveletek: Keverés
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A NÖVÉNYTERMESZTÉSI GYAKORLATRA
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A NÖVÉNYTERMESZTÉSI GYAKORLATRA Birkás Márta * 1. Bevezetés A növénytermesztés a több célra élelmiszer, takarmány, vetımag, energia, zöldtrágya hasznosítható növényi biomassza elıállítása
SZENT ISTVÁN EGYETEM. Doktori (PhD) értekezés A FELSZÍNTAKARÁS JELENTŐSÉGE A TALAJVÉDELEMBEN ÉS A KLÍMAKÁROK ENYHÍTÉSÉBEN.
SZENT ISTVÁN EGYETEM Doktori (PhD) értekezés A FELSZÍNTAKARÁS JELENTŐSÉGE A TALAJVÉDELEMBEN ÉS A KLÍMAKÁROK ENYHÍTÉSÉBEN Bottlik László Gödöllő 2016 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője:
TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós
TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk
A klímakárok csökkentése tarlóműveléssel és zöldtrágyázással
Kutatási megállapodás, mely létrejött a a, Szent István gyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézet, Földműveléstani Tanszék, b, Szent István gyetem Józsefmajori Kísérleti-
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
Szántóföldi kultivátorok
Szántóföldi kultivátorok - Magágykészítő vagy könnyű kultivátorok Feladatuk: Szántáselmunkálás, magágykészítés. Művelési mélység: 5-15 cm Művelő szerszám: rugós száron: kétoldalt ívelt művelőszerszám.
MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
MUNKAANYAG. Bereczki László. Talajművelési alapgondolatok. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés
Bereczki László Talajművelési alapgondolatok A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-009-50 A TALAJMŰVELÉS
A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában
A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi
SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A projekt címe
SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2010 A projekt címe A klímaváltozás káros hatásainak megel zése, el rejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban A projekt azonosítója NTTIJM08 A projekt nyilvántartási
A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
Mezőgazdasági területek ÜHG forgalma. Gelybó Györgyi Dencső Márton, Horel Ágota, Kása Ilona, Potyó Imre Tóth Eszter
Mezőgazdasági területek ÜHG forgalma Gelybó Györgyi Dencső Márton, Horel Ágota, Kása Ilona, Potyó Imre Tóth Eszter Tartalom Bevezetés (ÜHG (CO 2!) forgalom jelentősége, szárazföldi ökoszisztémák szerepe,
Szántóföldi kultivátor PrimusPlus
Szántóföldi kultivátor PrimusPlus Tarlóhántástól a szántás kiváltásáig nagyobb területteljesítmény forgatás nélkül erősebb vázfelépítés előnyösebb talajszerkezet HU PrimusPlus: tarlóhántásra és alapművelésre
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A VÍZGAZDÁLKODÁS METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Budapest, 2016. november 24-25. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos, Pósa
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!
1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma
1. A talaj agronómiai szerkezetének vizsgálata az eltérő talajművelési kezelésekben
Zárójelentés 1. A talaj agronómiai szerkezetének vizsgálata az eltérő talajművelési kezelésekben A talajok állapota azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a nedvességforgalom hatékonyságán keresztül
Új, napi értékelésekhez használható, hazai fejlesztésű aszályindex
Új, napi értékelésekhez használható, hazai fejlesztésű aszályindex A Hungarian Drought Index (HDI) bemutatása Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Országos Vízügyi Főigazgatóság Budapest
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Globális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Lazításos talajművelés gépei szántóföldi kultivátor nehéz kultivátor közép mély lazító mélylazító
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai
Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai A talajok többségének jellegzetes szerkezete, struktúrája van
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)
MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,
SZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között
SZENT ISTVÁN EGYETEM Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között Doktori (PhD) értekezés tézisei Földesi Petra Gödöllő 2013 A doktori iskola megnevezése:
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
KITE mulcsművelési megoldások
RMAT H ÁT TÉ R ÓGIA IN F O OL IKA I AGROTECH N KITE mulcsművelési megoldások Előszó A precíziós növénytermesztésben a legfontosabb cél a homogén növényállomány létrehozása és fenntartása a költségek csökkentése
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. hét Előadás áttekintése Az őszi búza integrált, fenntartható termesztéstechnológiájának agrotechnikai
Őszi sörárpa termesztéstechnológia
Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem
FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Kultivátoros művelés A tökéletes munkához tartozik az
MUNKAANYAG. Király Csaba. Talajművelési rendszerek és a talaj használata. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek
Király Csaba Talajművelési rendszerek és a talaj használata A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek A követelménymodul száma: 3112-08 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
Általános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
SZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM MŰVELÉS-HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE FIZIKAI PARAMÉTEREKKEL TARTAMKÍSÉRLETBEN ÉS SZÁNTÓFÖLDI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Doktori (Ph.D) értekezés tézisei GECSE MÓNIKA Gödöllő 2005 SZENT ISTVÁN EGYETEM
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt.
A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt. Precíziós gazdálkodás a KITE értelmezésében Olyan műszaki, informatikai, információstechnológiai
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
A TALAJMŰVELÉS ESZKÖZEI
A TALAJMŰVELÉS ESZKÖZEI A zöldségfélék talajállapot igénye és a műveléssel szembeni elvárások 1. Növény Talajállapot-igény Alapművelés Magágy Paradicsom igényes kultúrállapot fenntartás Mély, forgatásos,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1223 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből
A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből A jövő mezőgazdasága fókuszban a hatékonyság NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Gödöllő, 2018. november 22. Előadó: Dr. Gulyás Zoltán
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Klímaváltozás: A hidrológiai ciklus felgyorsulása ÁRVÍZ BELVÍZ ASZÁLY SZÉLSŐSÉGEK
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint
MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két