Feladatok több évre a vízkárt szenvedett talajok gyógyítása

Átírás

1 Feladatok több évre a vízkárt szenvedett talajok gyógyítása Dr. Birkás Márta SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő A év októberében országunk különböző tájain járva nagyon fontos megállapítást tehettünk: a tartós szárazság ellenére növekedett a kímélően művelt talajok területe októberében a jók mellett a kényszerművelések eredményeit is észre kellett venni. A száraz talajokkal mind többen jól tudnak bánni, a túl nedvessel azonban szinte lehetetlen. A csapadék mennyisége akár előző év novemberétől, akár 2010 januárjától számítjuk sok bajt és kárt okozva ért el rekordokat. Az AGROFÓRUM októberi számában A talajok fekete évéről írtam, mivel a kár több hullámban jelentkezett. Az esőstressz szinte folyamatosan sújtotta a talajokat, nem várt módon ülepítette, a morzsásodásban oly fontos kolloidokat kilúgozta, a N-tápanyagot mélyebbre mosva indukált a növényállományokban hiányt; ahol nem volt árvíz, ott is megemelkedett a talajvízszint, és ott tört fel, ahol sok éve színét sem látták; a vízállások miatt kora tavasztól őszig maradtak vetetlen területek, de az ősz eleji esők után új vetések is kipusztultak. Aratatlan táblarészek még decemberben is előfordultak, és nem is kis számban. A viharok, jégverések dúlását nemcsak a termények, hanem a talajok is megszenvedték. Égető kérdés, lehet-e ennyi kár után okosan továbblépni? Bármilyen nehéz is lesz, igen! Néhány, igen fontos tanulság Jég- és viharkárok után több talajféleségen végzett állapotvizsgálatok azt mutatták, mélyebben lazult réteg esetén kisebb, sekély lazultságnál nagyobb bajok keletkeztek. Ahol évek óta gondot fordítanak a talajra, ott a jégverte 2-3 cm felső réteg kivételével sértetlen maradt a morzsás szerkezet (1. kép). Ezeken a talajokon, szikkadás után, csekély művelési ráfordítással (a károsodott 2-3 cm réteg porhanyítása) vetni lehetett. A mélyen lazult talajokat a nyári esők megülepítették, de nem rontották le a kapás növények gyökerezését. A művelési hiba eredetű vízpangás előző ősszel kialakult eketalp, vagy a tavaszi magágykészítéskor okozott gyúrás okán az esőket követően a szokottnál több kárt okozott, gyökérkimosódást (2. kép), vagy a kényszerérés miatt termésminőség-romlást. Az ilyen területeken megérte ún. tűzoltó vagyis a kívánatosnál nedvesebb talajon lazítást végezni (sokan éltek is vele), mivel így a repce- vagy a kalászos földek gazdái nagyobb biztonság tudatával várhatták az őszi esőket. A magas talajvízszint miatt károsodott területek aránya augusztus közepére valamelyest csökkent. A száradással cm-ig többé-kevésbé művehetővé vált talajokon az első feladat a vízborítás idején felszaporodott gyomoktól való mentesítés, a szellőztetés, a párologtató felület növelése volt. A méteres és még magasabbra nőtt gyomok miatt többnyire hagyományos tárcsával lehetett csak dolgozni (erre a feladatra alkalmas kultivátor kevesebb gazdaságban van). Arra sok helyen nem volt idő, hogy a talajba kevert magvak kikeljenek, azt elpusztíthassák, és az új vetések kissé jobb állapotú talajba kerüljenek. A korábban járhatóvá vált talajokon az első művelést igen helyesen perzselő gyomirtás előzte meg. A következő beavatkozás roszszabb esetben csak tárcsázás, jobb esetben keverő-lazító-porhanyító kultivátoros alapművelés lehetett. 1. kép Jég verte talaj: a felső 2-3 cm kérges, alatta szerkezetes, morzsás 2. kép Túl sok volt az eső, és túl sekély a vízbefogadó réteg február

2 3. kép A sok víz haszonélvezői 4. kép Megtévesztő: a gyom nem kel ki benne, s elhiszik, nincs is A nagy gyomnyomás, különösen a kakaslábfű (a keserűfűfélék, a muharfélék) tömeges kelése a vízjárta talajokon ugyancsak megszívlelendő tanulságokkal szolgált. Sokan úgy vélik, aláforgatva ezeknek a gyomoknak a magvai elpusztulnak, ezért nem törődnek vele, ha a tarlókon, vagy a kapás növények között magot érlelnek. Sok érvet hallunk a szántás gyomkorlátozó hatásáról, de arról is, hogy egyre hosszabb a gyommagvak túlélési ideje. Nos, 2010-ben a korábbi években aláforgatott, elpusztultnak hitt magvak a vízzel a felszínre kerülve, a vízfoltok szélére sodródva, talajt fogva keltek ki (3. kép); nem árt tudni, hogy a kakaslábfű eredendően rizsgyom volt. Ennek a vízkárokkal nehezített évnek egyik nagy tanulsága, hogy többen meggondolják, a gyommagvakat csak kelésre késztetve, majd műveléssel vagy vegyszerrel elölve száműzhetik a haszonnövények tábláiról. A tarlóhántást a jó gyomkelés, a hatásosabb irtás esélye érdekében is ki kell használni. A gyomok megfékezésére újabb esélyt kap a gazdálkodó, ha kultivátorral művelt talajon, vagy elmunkált szántáson több gyom kel ki, mint a durván hagyott felületen (4. kép). Szántással, mint láttuk, inkább a túlélésüket segítik elő. Az állományban kelt gyomok elleni védelem 2010-ben a talajok járhatatlansága miatt sem lehetett jól időzített; ráadásul a gépek mély keréknyomainak kiegyenlítése sok helyen azért sem sikerült, mert a benne összegyűlt víz nem tud a talajba szivárogni. Túlzott ülepedést, erőteljes szerkezet-eliszapolódást több talajféleségen, főként az alacsony szervesanyag-tartalmú erdőtalajokon, a gyengén humuszos homokokon, a szerkezet nélküli szikeseken, a hiányosan művelt kötött talajokon, illetve ott tapasztaltunk, ahol évek óta a talajok állapotából következtetve (5. kép) szervesanyag-pazarló gazdálkodást folytatnak, és ahol a morzsásodás, regenerálódás esélyét pl. tarlógondozással nem adják meg a talajoknak. Ülepedést állapítottunk meg őszi kalászosok talajain is, a sűrű vetés csak ideig-óráig akadályozta a száraz őszi időszakban keletkezett por lemosódását. Újabb, és keserű tanulság, ha túl sok a csapadék, kevesebb, és kisebb kár csak a folyamatosan gondozott talajokon remélhető. A klasszikus szakírók többször utaltak a csapadékos művelési idényben okozott károk helyreállításának nehézségeire. Bár az utóbbi húsz évben sokat javult a műveléshez rendelkezésre álló eszközök választéka, az őszi vetések, illetve az őszi alapművelések nyomán a nedves állapotú talajokon óhatatlan kialakult hibák a kisebb kárt okozó eszközök hiányát jelzik. Hasonlóan szélsőséges idényben, mint a 2010-es volt, az alkalmazkodás, a szakértelem a súlyosak helyett a könynyebben gyógyítható kár elérését tűzheti ki célul. Szerencsére több alkalmas művelőeszköz van a választékban. A kedvezőnél nedvesebb talajon menetszámot, s így kárt csökkenteni nem nagyon lehet henger nélküli kom- 5. kép A szervesanyag-pazarlás következménye: túlülepedett állapot február 6. kép Henger nélküli kombinátor szerkezetkímélés nedves talajon is 13

3 7. kép Magágykészítő-vetőgép síktárcsaeleme 8. kép Hová lehet elvezetni, ha a csatorna már tele van, vagy nincs is? binátor (6. kép), vagy magágykészítővetőgép (7. kép) nélkül. A vízkárok elkerülésének biztonságát segítené az adott időszakban felesleges víz elvezetése és tárolása (8. kép), továbbá a talaj sérülékenységét, eliszapolódási hajlamát csökkentő szervesanyag-kímélő eljárások alkalmazásának ösztönzése. Régen tapasztalt nehézségek az őszi idényben A szeptemberi esők (> 100 mm) miatt számos helyen nem lehetett elkezdeni a talaj gyógyítását. Az őszi kalászosok a vetésterület felén kényszerűen szántott vagy tárcsázott talajba kerültek. A vetések a novemberi tavaszias időben jobbára kiegyenlítődtek, s az átteleléssel sem lehet sok baj. A gondokat a majdani tenyészidő időjárási szélsőségei fokozhatják, az összegyúrt, tömör talp a talajban esős, de száraz idényben is termésrontó kockázat. További kérdés, lesz-e esély a károsan tömörödött talajok gyógyítására a következő idényben, és el lehet-e kezdeni ezt a fontos munkát a repceés a gabonatarlók hántásával. Sajátos képet mutattak a tárcsázott talajok október végén. A többször szeles időben az összegyúrt, ökölnyinél is nagyobb rögök viszonylag hamar kiszáradtak (9. kép), így a vetőmag száraz talajba került, amelyben nem volt olyan kisebb frakció, amely a 10 cm alatti nedves rétegből közvetíthette volna a vizet a csírázáshoz. Így a keléshez bármennyi is volt előtte újabb esőre kellett várni. Más tapasztalat, a tárcsával összegyúrt, gyakran cm vastag réteget kisebb esők is hamar átáztatták, ilyen talajon járva a tárcsatalpig süppedtünk a vizes masszában (10. kép). Ezek a jelenségek újólag a nedves talajt kíméletesebben művelő eszközök használatára, és beszerzésük támogatására irányítják a figyelmet. A tenyészidőben vízjárta kukoricaföldeken a betakarítás (mostanáig sem fejeződött be) mérhetetlen taposási kárral, szerkezetpusztítással járt együtt. Több kísérlet történt az így károsodott talajok felszántására (a zúzatlan vagy az adapterrel hiányosan aprított szár újabb okot adott erre), bízva a szalonnás hantok kifagyásában. A baj nem a hantok porhanyulásával lesz, hanem a cm alatt kialakult, vagy tovább vastagodott eketalp-tömörödéssel. Jobb az esélye annak, hogy az eketalp-tömörödés mélyebben van, mint a tárcsatalp, ezért a vízbefogadás vagy a gyökerezés mélyebb rétegig terjedhet majd. Tudunk olyan esetekről, hogy a vízfoltokat is felszántották (a kétségbeesés érthető, de a talajnak okozott újabb kár aligha). Jobb döntést hozott az, aki kivár nem csak a kukoricatarlókon és tavasszal kíséreli meg vethető állapotba hozni a talaját, lehetőleg nem olyan eszközt használva (nem ekét), amely növeli a betakarításkor már tetemes károkat. Sokan tervezik a felszínen fagyott, esetleg hóval fedett traktorral járható talaj felszántását (11. kép), remélve, az után is lesz újabb porhanyító fagy. Ilyen kényszerű döntés esetén sem szabad elfelejteni a szántott réteg aljának elkerülhetetlen összetömörítését, a talaj vízbefogadó képességének adott rétegre korlátozását. A nem vízjárta, de esőktől ülepített kukoricatarlókon a kombájn-adapter zúzásminőségének elégtelensége kiegészítő aprítást tett szükségessé. Jobban jártak azok, akik nem hagyományos tárcsát használtak erre, hanem bármilyen alkalmas zúzót (pl. RZ), mert így elkerülték a talaj összegyúrását. Az így kialakult zúzott szárhossz ( kép) mentesített a szántás (aláforgatás) kényszerétől. A talajminőség fenntartásában érdekelt gazdálkodók a mélyebben járó kultivátorokat búza alapművelésre a kisebb károkozás előnyével (biztonságával) használták (14. kép). Nem újdonság a mélyebben járó kultivátorok alkalmassága az őszi alapművelésre (akár kukorica után!), mivel ezek az eszközök tömör talptól mentesen alakítják ki a téli csapadék befogadását lehetővé tevő lazult réteget. A 2010 késő őszén csak a talaj 9. kép A keléshez esőre kellett várni! február

4 2011. február 15

5 10. kép A cm mély lazult réteg a tárcsatalp fölött hamar átázik, járni sem lehet rajta 11. kép Nem hasznos döntés traktorral járhatatlansága mellőzte ezeket a gépeket a földekről. A nedvesebb talajon a kultivátorkések nyomán keletkezett szíjak esetleg szemet bántóak (15. kép), de sokkal kisebbek, ezért télen jobban átporhanyulnak, mint az ekével felvetett hatalmas hantok. A talajgyógyítás fogásai A gyógykezelést valamennyi, a es tenyészidőben és a művelési idényben vízkárt és taposási kárt szenvedett talajon meg kell kezdeni. A pangó víz a földeken a termesztést alapvetően akadályozó tényező, elvezetése (majd tárolása) szükségszerűen országos és kistérségi megoldások összehangolásával folyhat. 1) Feladatok a teljes idényre Az elmúlt évben a tartós vízborítás, a technológiával kapcsolatos taposási terhelés és a kényszerművelés egyaránt kárt okozott a talajokban (kilúgzás, ülepítés, gyúrás, kenés), ezért a kárcsökkentést éves programmá kell tenni. A javítás szükséges, az újabb károkozás nem kívánatos. A javítás és a minél kevesebb károkozás feltétele az akkor is, ha nehezen teljesíthető, hogy a talajokat csak a művelésre alkalmas nedvességnél bolygassák (2010 őszén erre alig volt esély). A talajélet újrapezsdítése két módon lehetséges, egyik a fokozatos mélyítés, vagyis a biológiailag aktív réteg kiterjesztése (tarlóműveléstől alapművelésig megvalósítható), a másik a durva beavatkozások (a nedves vagy a száraz talaj szántása) helyett szerkezetet kímélő és a lazultságot javító eljárások alkalmazása. Mindkét módnál szerves anyagot (tarlómaradvány, elölt gyom- vagy zöldtrágyamaradvány) is okszerű a talajba juttatni. A gyomok visszaszorítását éves programmá kell tenni, okszerűen kombinálva a vegyszeres és a mechanikai eljárásokat. Mivel a talajba aláforgatott gyommagvak csekély százaléka pusztul el (16. kép), a kikelesztés és az irtás (szándékosan nem szabályozást írtam) sorozata lesz hatékony. A kedvező talajállapot és az egyenletes felszín jobb gyomkelést eredményez, így ad esélyt az irtásra, amelyet jól is kell időzíteni. Jó gyomkelés várható az ősszel egyenletesen hagyott talajokon, a szakszerűen és sekélyen hántott tarlókon, az egyenletesre munkált nyár végi és őszi alapművelések nyomán. A hántott tarlón kelésre kényszerített gyomok irtásában minél több helyen használni kell a kémiai elölés módszerét. 2) Teendők a tavasszal is vízzel borított talajokon Ezzel a veszéllyel is szembe kell nézni a magas talajvízszint és a várható áradások miatt. Amíg a talaj nem járható, várni kell. Célszerű lenne 12. kép Kedvező zúzott szárméret 13. kép Hosszabb, mint kellene, de legalább hasított február

6 14. kép Alapművelés búza alá kisebb kárral! 15. kép Talaj szíj nem szép, de átporhanyul azonban a vízkáros területek megjelölve igen súlyos, súlyos, közepes feltérképezése, dokumentálása (17. kép) egy majdani hasonló helyzet kezelése, esetleg egy térségi mentesítési terv előmozdítása érdekében. A mélyről feltörő (vad-) víz ellen a lazítást hiába vetik be, nem szállítja mélyebbre a vízszintet (A tudnivalókról részletesebben a Talajművelők zsebkönyvében olvashatnak). 3) Teendők, ha elmaradt az őszi alapművelés Az elmaradt őszi alapművelést a talajokon minél kisebb kárt okozó eljárásokkal ajánlatos pótolni, és akkor, ha a járhatóság feltételei megvannak. A talajt kíméletesen lazító és egyben porhanyító, a maradványok keverését elfogadhatóan végző eszközök használata lesz előnyösebb. Talán nem véletlen, hogy a kultivátorok alkalmazását, több mint egy évszázaddal ezelőtt is, a talajok kultúrállapot-kímélő eljárásának tartották ( vele a talajba kultúrát viszek, Manninger G. A., 1938). Nem ajánlott a kora tavaszi szántás ott, ahol az ekével újabb, a termesztés biztonságát rontó hibák keletkeznek. A szántás melletti döntés mélységbeli korlátot jelent (ami ősszel jó, az tavasszal nem), s hiba nélkül csak a szánthatóság nedvességénél végezhető el. A szántások elmunkálásához: a jól szántható talaj egyszerű eszközzel is elmunkálható; a nedves talajon végzett szántás esetén várni kell, a vízvesztés adott esetben hasznos is lehet, de a túlzott kiszárítással a magágykészítés minősége kerülhet veszélybe. 4) Teendők az ősszel szántott talajokon Első feladat a kárfelmérés, meg kell tudni (ásóval, pálcaszondával), van-e tömör réteg a szántás alatt (18. kép). Ez a tudás a lehetséges kockázatok felmérése miatt szükséges. A szalonnásan szántott talaj alatt különösen, ha több éve csak szántanak vastagabb tömör réteg alakulhatott ki. Ahol kedvezőbb nedvességnél szántottak, sajnos ott is lehet előző évben, években okozott talp (pl. a november közepe után végzett szántások alatt). A felszínelmunkálás időzítését a talaj járhatóságához kell szabni. Nagy eltérések lehetnek táblaszinten belül is, amelyeket kocsiból nehezen deríthetnek ki. Előfordulhat, hogy egy táblához két-háromszor is vissza kell térni, mert egyes részei később szikkadnak (befolyásolja a talajvízszint, de az őszi kár mértéke is; az alul összegyúrt talajba nehezen húzódik le a víz, ugyanakkor a felszíni 2-5 cm már száraz is lehet). A művelhetőség megítéléséhez (tenyérpróba) abból a rétegből kell mintát venni, ameddig az elmunkáló besüpped, tehát ne a felszín állapota szerint döntsenek. 16. kép Túlélik az aláforgatást 17. kép Térségi szinten kellene kezelni? február 17

7 18. kép Ásópróba nedves, tömör állapotú talajban 19. kép Kultivátorral művelt talaj felszíne kevesebb gond lesz vele tavasszal Nem ajánlott a hagyományos tárcsás elmunkálás az újabb károkozás veszélye miatt. A síktárcsa szárazabb (és rögösebb) talajra való. Nyirkos talajon kisebb kár várható a cross-board rugós simítók, a henger nélküli kombinátorok (6. kép), vagy a forgóelemes kombinátorok nyomán. A jobban átporhanyult talajokon a fogassal kombinált simító is megfelelhet, de a simítóelem nem gyalulhat, tehát figyelni kell a nedvességre. Az idejében szántott és még ősszel elmunkált szántásokon (ilyen is volt) ugyanúgy figyelni kell a károk elkerülésére; több időt kell a táblákon tölteni, sok a víz miatt kiesett terület, a jót különösen kímélni kell. 5) Teendők az ősszel kultivátorral művelt talajokon Ezeken a talajokon a fagyok után a kisebb felület (19. kép) miatt remélhetően kevesebb lesz az apró frakció. A korai gyomkelés a kitavaszodástól függ majd, számítani kell rá, és időben kezelni is kell. A tavaszi munkákat (a vetést is beleértve) a jó lazultság megkímélésének ajánlatos alárendelni. 6) Gondos tarlóművelés esély a talajszerkezet javulására A víz- és taposási károk enyhítésében igen fontos, hogy a talajok megújulási időt kapjanak. Ez sekélyen nem vizes állapotban hántott, kellően takart (gondolni kell a nyári csapó esőkre) talajokban következhet be. A megújuláshoz mikroba táplálék (tarlómaradvány) szükséges. Jól gondolja meg az, aki eddig oly könnyen eladta a szalmát, hogy a talaja a fontosabb, vagy esetleg a szalma értékénél lényegesen alacsonyabb bevétel. A talaj az optimális magasságig nevelt zöldtrágyanövények alatt is pihen. A talajba kevert zöldtrágya a szalmához, repceszárhoz hasonlóan segíti a szerkezet megújulását. Kötöttebb talajon a várható ülepedés miatt vélhetően szükség lesz levegőztető művelésre, amelyre a hántott tarlónak a gyomok fejlettségéhez időzített ápolása felelhet meg. A 2010-ben vízkáros homoktalajokon igen sok volt (20. kép) a szervesanyag-juttatás (zúzott szalma, szár, zöldtrágya növény) legalább a művelési idény végéig javíthatja a hordképességet, és mérsékeli a viszszaülepedést. 7) Talajlazítás a hántott tarlókon A jól sikerült tarlóhántást sok más előnye mellett a talajállapotot javító, mélyebb alapművelés feltételének megteremtésére is számításba kell venni. Gyógyító lazításra szorul valamennyi talaj, ahol 2010 őszén tárcsás alapművelést végeztek. A sokáig levegőtlen altalajba kultúrát kell vinni, mélyíteni kell a biológiailag aktív réteget. Előfordulhat, hogy 20. kép Vízkárt szenvedett homoktalaj szervesanyagjuttatás szükséges 21. kép A sokévi kímélő művelés látható eredménye jó szerkezet február

8 2011. február 19

9 a tavaly augusztusi (tűzoltó) lazítások hatása elveszett az ismétlődő esők alatt (ellenőrizni kell ásóval, pálcaszondával), ezért még több lehet a gyógyítandó talaj. Ha a következő idényben mégsem adódna lehetőség a lazításokra, akkor legalább a tárcsatalpak átmunkálására (kultivátorral) fordítsanak gondot. Amennyiben a 2010-es évhez képest szárazabb nyári idény következne, az erősen tömörödött talajok javítása is megvalósítható. Ez a nem könnyű feladat fokozatos mélyítéssel sekély tarlóművelés, kissé mélyebb ápolás, a tömör rétegnél mélyebb lazítás teljesülhet. 8) Nyári feladatok Sok hónappal előre nehéz tervezni, ám néhány megszívelendő tanács már most is adható a károsodott talajok gyógyításának folyamatossá tétele érdekében. A felszínvédelem; a takarás idejét a tarlóművelést követően, sőt, az alapozó művelés utáni időszakig célszerű meghosszabbítani. Ez azt jelenti, hogy mulcshagyó alapművelést kell alkalmazni, olyan eszközzel, amely nem gyúr tömör talpat a talajba. A talajok hordképességének növelése, az eliszapolódás, porosodás megelőzése érdekében minden művelési beavatkozásnál, s különösen az alapozó művelésnél a szervesanyag- és szénkímélés legyen szem előtt (szükséges bolygatás igen, kárt okozó vagy felesleges nem). A talajmegújulás ne szakadjon meg, ezért kerüljék a nyári szántást, s még inkább a késő őszi szántást, főként, ha a talaj túl nedves lenne. A talajszerkezet kímélésére a művelési rendszer minden lépésében fordítsanak gondot. A jó döntésekhez talajállapot-ismeret szükséges; az ellenőrzést táblaszinten kell elvégezni: aratás után a tavalyi károk megismerése, a tarlóművelést követő 3-4. héten, a lazíthatóság eldöntése, alapművelés után a tényleges eredmény megismerése, vetés után (21. kép) az egész évi talajgyógyítás kritikus elemzése érdekében. A talajállapot-kutatásokat támogató projekt: OM-00381/2008; OM-01289/2009-HR-43/2008, CZ-9/2009; vállalatok: Agroszen Kft., GAK Kht. Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság, Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., Belvárdgyulai Mg. Zrt., Dalmandi Mg. Zrt., Róna Kft. Hódmezővásárhely, Terra-Coop Kft. Szentes, Mezőgazdasági Zrt. Szerencs, Kverneland Group Hungária Kft., Vertikum Kft., Väderstad Kft. Köszönet a határszemlékért a fentebb felsorolt gazdaságoknak, a talajkímélésre nyitott szakembereknek: Abauji Charolais Mezőgazdasági Zrt. (Léh), Albert Agro E. C. (Bácsbokod), Bólyi Mg. Zrt., Czinagro Kft. (Bekecs), Dunavecsei Mg. Zrt., Galgamenti Szövetkezet (Tura), Lajtos János (Sárbogárd), Légrádi Miklós (Lengyeltóti), Mikó & Mikó Kft. (Enying), Orosfarm Zrt. (Orosháza), továbbá köszönet a beszámolókért: Boris László (Elek), Búza István (Soponya), Nyeső Tamás (Szolnok), Simon László (Nagyvenyim), Tóth Szabolcs (Lovászpatona), Plótár István (Dióskál). Fotó: Dr. Birkás Márta GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA A tápanyagellátásról időszerűen Az utóbbi pár év különösen ellentmondásos volt a mezőgazdaságban, sokszor vegyült üröm az örömbe. Mostanában a magas terményárak adnának okot a bizakodásra, viszont a belvízzel érintett területek nagysága jelentősen ront a gazdálkodók optimizmusán. Természetesen a magas terményárak elsődleges oka mindig a kereslet megnövekedése az árak akkor magasak, ha gyengébb a termés. Tavaly a sok csapadék, a viharkárok és a betakarításkor érkező esők rontották le a termésátlagokat; idén a megkésett vetés és a belvízhelyzet nehezíti a helyzetet. Az olyan területeken is, ahol nem áll a felszínen a víz, a talajok vízzel telítettek és a talajvíz szintje nagyon magas. Ez szinte lehetetlenné teszi a talajművelést, az őszi szántások nagy részének elmaradása mellett sok helyen valószínűleg késni fognak a tavaszi munkálatok is. Lássuk, hogy a tápanyag-gazdálkodás szempontjából ebben a helyzetben mit érdemes figyelembe venni. A vízborítás, illetve a vízzel telítettség elsősorban a talaj nitrogéntartalmára van negatív hatással. A nitrogén különböző vegyületek formájában van jelen a talajban, és az egyes vegyületek közötti átalakítási folyamatokat mikroorganizmusok végzik. Ezek megfelelő működéséhez oxigén is szükséges. A vízzel borított területeken, illetve ahol a talaj víztartalma meghaladja a 80 %-ot, a talajban nem marad elég levegő. Ebben az esetben olyan baktériumok szaporodnak fel, amelyek a nitrátot visszaalakítják N 2 molekulává, azaz légköri nitrogénné; csökkentve ezzel a talaj N-tartalmát. A folyamat 5 C felett indul meg, ezért enyhe télvégi időjárás és belvíz esetén mintegy 8-15 % nitrogénveszteséggel kell számolnunk. A másik fontos dolog, hogy ha a talajok tavasszal ki is száradnak, a szerkezetük jelentősen rosszabb lesz, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a többi tápanyag (foszfor, kálium) felvehetőségét is. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy vízoldható foszfor- és káliumtartalommal rendelkező műtrágyákat adjunk a tavaszi vetésű kultúrák alá, így segítve elő a növények korai, lendületes növekedését. A kiváló minőségű LINZER WARE műtrágyákkal kapcsolatosan keresse bizalommal értékesítő kollégáinkat! Vári Rita Linzer Agro Trade Hungary Kft február