Talajművelési ABC (IX.): vetés

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talajművelési ABC (IX.): vetés"

Pál Székely
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 1. oldal (összes: 13)

2 2. oldal (összes: 13)

3 Vetés A szaporítóanyagnak a különböző módon hagyományosan, kímélően stb. előkészített talajba juttatása. A vetés előtt egyengetés, vetés után vagy azzal egy menetben felszínalakítás, tömörítés ajánlatos vagy kívánatos. A vetés módját a művelési rendszerhez célszerű adaptálni. A vetés módja nem ronthatja az előzőekben kialakult talajállapotot (a javítás előnyös). További elvárás a kár nélküli vagy csekély kárral járó munka. Nedves talajon azon vetési módok hatása kedvezőbb, amelyeknek a kenő és gyúró hatása csekély, s a vetés előtti beavatkozás elmunkálás sem rontotta a talaj állapotát. A korszerű vetőgépek mulcsos talajba is pontosan vetnek. A gyomosság nagyobb kockázat a tarlómaradványoknál, ezért a gyommentesség minden vetésmódnál fontos feltétel. Napjainkban a vetési mód lehet: Hagyományos vetés. 3. oldal (összes: 13)

A termőhelyi körülményeknek megfelelő mélységű és módú (forgatásos vagy forgatás nélküli) alapműveléssel, annak elmunkálásával, a biztonságos keléshez előkészített talajba vetnek külön menetben

4 A termőhelyi körülményeknek megfelelő mélységű és módú (forgatásos vagy forgatás nélküli) alapműveléssel, annak elmunkálásával, a biztonságos keléshez előkészített talajba vetnek külön menetben (többnyire sorosan). Bármely sorközű növény vetésére megfelel (1. fotó). A hagyományos vetés a megelőző munkák nagyobb száma, azok kedvezőtlen talajkörnyezeti hatása miatt kerülhet hátrányba. Száraz talajon az alapművelés és elmunkálás minősége (rögösség, porosodás), kihatása (mennyire növelte vagy csökkentette a nedvességveszteséget) rontja a hagyományos vetés eredményét, a kelés nem lesz egyöntetű. Száraz talajon a forgatás nélküli alapművelés többnyire vetésminőség javító. Nedves, de járható talajon az alapműveléskor keletkezett állapothibák fokozzák a hagyományos vetés kockázatát. Szántáskor és tárcsázáskor művelőtalp-tömörödés alakulhat ki, amely vetéskor már nem javítható, ezért a tenyészidőben a növény fejlődésének korlátjává válik. 4. oldal (összes: 13)

5 A talajállapot kímélése, a termesztési technológiai követelmények teljesítése, a gazdaságosság érdekében a minél kevesebb munkamenettel elért jó minőség előnyösebb. Számításba kell venni az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodás kockázatát. Magágykészítés és vetés egy menetben. A talajkörülményeknek megfelelő alapműveléssel (szántással vagy anélkül) és elmunkálással előkészített talajon egy menetben magágykészítés és vetés, felszínkonszolidálás, erre a célra konstruált kombinált géppel. Az őszi és tavaszi kalászos gabonák és más, sűrű vetésű növények vetésére egyre gyakrabban alkalmazzák. A széles sorközű növények vetése egyes típusoknál vetőelemcserével megoldható. A magágykészítő és vetőelem elkülönül (maga a munka nem), ha az előbbi a traktor elejére függesztett (front-tiller), s a vetőgép az erőgép mögött jár. A takarékos és talajkímélő szemléletű gazdálkodás egyik fontos vetési módja (2. fotó). 5. oldal (összes: 13)

6 Az alapművelés állapota hatással van az egymenetes magágykészítés és vetés minőségére. Ha a felszín egyenletes, mérsékelt rögösség vagy tarlómaradványok a felszínen nem rontják a gép és a vetés hatékonyságát (3. fotó), emellett a további nedvességveszteség is megelőzhető. Nedves talajon az alapműveléssel elért rosszabb minőség csak a vetés mélységéig javulhat. A módszer nagy előnye, hogy a korábbi talajállapot-hibákat nem erősíti fel. 6. oldal (összes: 13)

7 A gép magágykészítő egysége alapművelés utáni körülményekhez igazodva rögrendező-, porhanyító- (lehet síktárcsa, kultivátor, forgóborona), egyengető- és a vetés mélységében tömörítőelemet foglal magába. A vetőegység tarlómaradványos talajokra dupla- vagy triplatárcsás nyitócsoroszlyát (feladata a tarlómaradványok átvágása és a beállítás szerinti mélységben a vetőbarázda kiképzése), a magtartályt, a vetőelemet, a magvezető csövet és végül a tömörítő- és felszínérdesítő elemet tartalmazza (4 5. fotó). A tömörítőelem a talajt nyomja a magvakhoz. A hengerek nyomán maradt sima felszínt pálcás boronasor érdesíti, hogy a talaj később ne iszapolódjon vagy cserepesedjen. A gépek művelőnyomos technológiának megfelelő felszereltséggel, talajfertőtlenítő szert, starter trágyát kijuttató egységgel is rendelkezhetnek. Meggondolandó: 7. oldal (összes: 13)

8 Jobbak a vetés körülményei különösen száraz idényben, ha alapműveléskor a talaj felszínét közel egyenletesre munkálják. Az ősszel omlékonyan szántott, a tél folyamán egyenletesen átázott, majd megszikkadt talajon a gépkombinációk előzetes egyengetés nélkül is jó magágyat készítenek és pontosan vetnek. A dupla- vagy triplatárcsás nyitócsoroszlyával épített gépek nem érzékenyek a felszínen maradt jól zúzott szárra vagy szalmára. Az alkalmazási előnyöket a talaj-, nedvesség- és költségkímélés mellett a növényvédelmi feladatoknak való megfelelés (a sorok sávja tiszta, védőszerrel kezelhető) is igazolja. Művelés és vetés egy menetben. Hántott vagy hántatlan tarlón előzőleg sekélyen hántott vagy bolygatatlan talajon a vetéshez kedvező talajállapot körülmények létrehozása a teljes felületen vagy sávosan, vetés, majd a talajfelszín cél szerinti formázása. A művelés és vetés kockázata a talaj mélyebb rétegeinek állapota és a gyomosság lehet, függően az alapgéptől. Hibáktól mentes talajon 8. oldal (összes: 13)

9 csekély nedvességveszteség mellett kiegyenlített vetési és kelési minőség érhető el. Az alapgép a talaj lazítására, porhanyítására, a tarlómaradványok részleges talajba keverésére vagy mulcsolására alkalmas (6. fotó). Az alapgéppel kombinált vetőelem összetett feladatot lát el, a magvak talajba helyezése és a vetősor tömörítése mellett oldalra tolja vagy átvágja a vetősorba eső tarlómaradványokat. Ezt a módot elsősorban a másodvetésű zöldtrágyanövények és a repce vetésére fejlesztették ki. 7. fotó: Bakhátba vetett kukorica Sávos vetés. Megművelt sávokba vetés a módszerhez kifejlesztett eszközzel, majd a vetősor visszatömörítése. (Lásd: Talajművelés V. [1]). Direktvetés. Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. (Ezt következő számunkban ismertetjük. A szerk.) Bakhátba vetés. Lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal kialakított magasított sorba vetés (7. fotó) speciális géppel. (Lásd lejjebb.) Szórt vetés. A magvak egyenletesre munkált felszínre szórása kézzel vagy géppel. A vetés után a magvak talajba munkálása és a felszín tömörítése szükséges (egy vagy két munkamenetben). Bakhátas művelés és vetés 9. oldal (összes: 13)

8. fotó: Kukoricavetés előtt felújított bakhátak Állandó sor- és sorköz formáció létrehozása lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal (8.

10 8. fotó: Kukoricavetés előtt felújított bakhátak Állandó sor- és sorköz formáció létrehozása lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal (8. fotó); a vetősor az év legnagyobb részében legalább centiméterrel magasabb a sorköznél. Más meghatározással a sor és a (járt) sorközök szintbeli eltérésével kialakított termesztési módszer. A modern bakhátas művelés (ridge-till) az Észak-Amerikában lejtős táblákra kimunkált talajvédő módszerek egyike. A hazai gyakorlatban a bakhátas, ágyásos felszín kialakítása szántóföldi körülmények között gyakran alkalmazott kertészeti termesztési módszer. Ágyásos műveléssel termeszthető a vöröshagyma, a fokhagyma, a fűszerpaprika és a levélzöldségek. Bakhátas műveléssel termeszthető a sárgarépa és más gyökérzöldségfélék. Magas bakhátban termeszthető a spárga (legalább 50 cm magas) és a torma. A burgonya speciális, primer és szekunder (úgynevezett félmagas) bakháttal művelt növény. Ültetéskor alakítják ki a primer, kelés előtt 2 4 nappal a szekunder bakhátat. A második töltögetés egyben mechanikai gyomirtás, amely a talaj levegőztetését is elősegíti. Vetést követő elmunkálás 10. oldal (összes: 13)

11 9. fotó: Iszapfilm-alakzatok 10. fotó: Bevetett talaj, védő felszínnel (napraforgó-elővetemény, kultivátoros alapművelés) 11. oldal (összes: 13)

11. fotó: Vetőmag-kukorica magágyfelszín. Első védelem az eliszapolódással szemben A magvak betakarása, a meglazított talaj magvakhoz nyomása és a magágy felszínének formálása.

12 11. fotó: Vetőmag-kukorica magágyfelszín. Első védelem az eliszapolódással szemben A magvak betakarása, a meglazított talaj magvakhoz nyomása és a magágy felszínének formálása. Végezhető a vetéssel egy menetben, a vetőgép sortömörítő elemeivel (4 5. fotó) vagy a vetőgéphez kapcsolt elmunkáló elemmel. A vetőgépek leghátsó eleme gyakran felszínérdesítő pálcás borona. A vetést követően, külön művelettel magtakaró fogassal, gyűrűs hengerrel történhet. A felszín minősége a vetés után, kelés előtt alkalmazott herbicidek érvényesülése miatt lehet kérdéses. A preemergens herbicidek hatékonyságát a csapadék, a talaj legfelső rétegének beázása alapvetően határozza meg. Az aprómorzsák kisebb áztató esővel is átnedvesednek. Nedves talajban jobb a gyomkelés, a preemergens herbicid a gyomnövénybe jutva fejti ki hatását. A nagy mennyiségű csapadék e tekintetben nem előnyös; a vegyszer mélyebbre mosódik annál, hogy a kelő gyomokra hatással legyen, másrészt a talajfelszín is eliszapolódik. Az iszapfilm kiszáradáskor levegőtlen kéreggé válva akadályozza a kelést (9. fotó). Meggondolandó: A talajnedvesség, a hőmérséklet és a levegőforgalom tömörítéssel és a felszín formálásával szabályozható. Víz- és széleróziónak ellenálló, azok hatásait mérséklő, ugyanakkor a vetés utáni kémiai kezelésekre alkalmas felület kialakítása célszerű ( fotó). Cserepesedésre hajlamos talajokon a profilos felszín kiképzése előnyös. A lehető legkevesebb taposással járjon. 12. oldal (összes: 13)

[2] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [3] Szerző: Birkás Márta Közzététel ideje: 2018. 04. 14.

13 [2] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [3] Szerző: Birkás Márta Közzététel ideje: , szombat, 09:20 A forrás webcíme: oldal (összes: 13)

Hasonló dokumentumok

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),