Földművelési rendszerek
|
|
- Endre Nemes
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földművelési rendszerek
2 A földművelési rendszerek helye a gazdálkodás rendszerében Földhasználati rendszer Földművelési rendszer Növénytermesztési rendszer Talajművelési rendszer
3 A földművelési rendszer fogalma termesztéstechnológiai, meliorációs, és szervezési eljárások összességét fogalja magába, amelyek a talajhasznosítás intenzitását és a talajtermékenység fenntartását jellemzik. A földművelési rendszerek megkülönböztetésének alapja: a talajhasznosítás és a termékenység fenntartásának módja
4 A földművelési rendszerek megkülönbözetésének alapja a talajhasznosítás módja: művelési ágak megoszlása vetésszerkezet termékenység fenntartásának: termesztéstechnológia meliorációs eljárások
5 A földművelési rendszer alkotóelemei Általános alkotóelemek: a talajhasználat, ill. vetésváltás rendszere a talajművelés rendszere a trágyázás rendszere a talajvédelem rendszere a növényvédelem rendszere talajvédelem rendszere vetőmagtermesztés rendszere
6 A földművelési rendszer alkotóelemei Kiegészítő elemek: - öntözés - a vízrendezés - talajjavítás - erdősítés A földművelési rendszereket a felsorolt általános és kiegészítő elemek alapján különböztetjük meg egymástól.
7 Földművelési rendszerek fejlődése parlagos, legelő/erdőváltó ugaros vetésváltó füvesherés szabad rendszer monokultúrás és iparszerű rendszerek újabb rendszerek (biológiai, fenntartható, alkalmazkodó, értékmegőrző, integrált)
8 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer alacsony népsűrűség, nomád vándorló életmód, primitív művelő eszközök a települések környékén a földterületek kisebb részét művelésbe vonták, majd néhány év után parlagon hagyták gabonafélék, esetenként konyhakerti növények termesztése 4-6 éves szántóföldi periódus (gyomosodás, csökkenő tápanyag), éves parlagos periódus (a terület 10-20%-a hasznosított) a talajtermékenység fenntartására, ill. helyreállítására nem fordítottak gondot
9 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer két fejlődési szakasz: ősparlagos és parlagos A növényi összetétel változása a parlagoltatott területen: gyomok 1-4 év tarackosok 5-7 év lazabokrú füvek 5-7 év sűrűbokrú füvek év árvalányhajas sztyeppstádium >20 év
10 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer
11 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer Erdőváltó földművelési rendszer: természetes erdők felégetése néhány évi szántóföldi termesztés (4-6 év) a szántóföldi periódusban a talaj termékenysége jelentős lecsökken, a humuszos réteg lepusztul.
12 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer Erdőváltó földművelési rendszer:
13 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer
14 Ugaros földművelési rendszer Európában VII. században jelent meg, X-XI. században vált általánossá, a parlagos rendszerből fejlődött ki, kialakultak a művelési ágak (a terület %-án), állandósult a szántóföldi növénytermesztés, a talajtermékenység helyreállítása, ugaroltatással történt, a gabonafélék 2-3 évi termesztését, egy termesztés nélküli periódus követte.
15 Ugaros földművelési rendszer A talajpihentetés célja a gyomok irtása, a talaj szerkezetének javítása, tápanyagok feltáródásának segítése, Jellemzője a nyomásos gazdálkodás: Kétnyomásos: gabona-ugar. Három nyomásos: gabona-gabona-ugar.
16 Ugaros földművelési rendszer Nyomásos gazdálkodás: Kétnyomásos rendszerben az adott évben a területet két részre osztották. Gabona Ugar Háromnyomásos rendszerben három részre osztották a területet. Gabona Gabona Ugar
17 Ugaros földművelési rendszer Megkülönböztetünk: teljes ugar, részleges ugar, tiszta (fekete ill. kései) ugar, foglalt (zöld) ugar. Német osztályozás szerint: Teljes ugar: egy évig tart az ugaros szakasz Részleges ugar: a gabona betakarításától az utónövény termesztéséig Orosz osztályozás szerint: Tiszta ugar: mely lehet fekete ugar és kései ugar. Foglalat ugar: rövid tenyészidejű zöldtakarmányok termesztése.
18 Ugaroltatás napjainkban Az ugaroltatás napjainkban is alkalmazott földművelési rendszer. A világ arid és szemiarid területein: ahol öntözésre nincs lehetőség, vízkészlet-gazdálkodási céllal. Az Európai Unió országaiban: agrárpiaci szabályzó mechanizmus egyik eszköze, az ugar kultúrállapotát fenn kell tartani részleges ugar, fekete ugar, zöld ugar alkalmazásával, a talaj védelmét isnszolgálja.
19 Ugaroltatás napjainkban Az új szabályozás szerint a gazdálkodóknak ökológiai célterületet kell kialakítania az összterület 5 %-án. Ökológiai célterületbe az alábbi elemek számíthatóak be: az ugaroltatott terület, a teraszok, tájképi elemek, határsávok, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, mezőgazdasági erdősített területek, erdőmenti határsávok, rövid vágásfordulójú sarjerdő, köztes növények, nitrogén megkötő növények.
20 Vetésváltó földművelési rendszer Az ugaros földművelési rendszerből fejlődött ki. A XVI-XVII. században a mai Belgium és Hollandia területén alakult ki A XVIII. században Angliában, majd Franciaországban, a XIX. Században Németországban vált általánossá. Hazánkban a XIX. század végén városok és ipari létesítmények (cukorgyár) közelében, valamint intenzív állattartást folytató gazdaságokban kezdett terjedni.
21 Vetésváltó földművelési rendszer A talajhasználatban bekövetkezett változások: szántóföldi művelésre alkalmas takarmánytermő területek feltörése, takarmánynövények termesztése a szántóföldre helyeződött át, bővült a termesztett növényfajok száma (gabona, takarmány és ipari növények), megszűnt az ugaroltatás, kialakult a vetésváltásra alapozott növénytermesztés, változatos növényi sorrend és összetétel jellemzi.
22 Vetésváltó földművelési rendszer A talajhasználatban bekövetkezett további változások: Ugaros szakasz helyét elfoglaló pillangós növények fontos szerepet játszanak a talajtermékenység fenntartásában. A fejlődő állattenyésztés lehetővé tette az istállótrágya használatát. XIX. század második felében megkezdődött a műtrágya használata. Fejlődésnek indult a gépesítés: gőzeke, traktor az aratás gépesítése, cséplőgép. Termésnövekedés. Természeti törvények megismerése, kutatómunka fejlődése.
23 Vetésváltó földművelési rendszer A norfolki négyes vetésforgó kialakulása: Eredeti háromnyomásos rendszer 1. Ugar 2. Őszi gabona 3. Tavaszi gabona Módosított háromnyomásos rendszer 1. Répa 2. Őszi gabona 3. Tavaszi gabona Norfolki négyes vetésforgó 1. Gyökérnövények 2. Tavaszi árpa vöröshere alávetéssel 3. Vöröshere 4. Őszi búza
24 Füvesherés földművelési rendszer A természetes növényzet hatására bekövetkező kedvező talajképződési folyamatot használja ki a rendszer. A szántóföldet több évig egyéves növényekkel hasznosítják, majd ezután néhány évig takarmányozási céllal fűféléket termesztenek. Füves növényzet helyreállítja a leromlott talajszerkezetet, javítja a talaj vízgazdálkodását, növeli a talaj humusztartalmát, és a felvehető tápanyagtartalmat. A füvek és pillangósok együttes vetésével a talaj eredeti állapota gyorsabban helyreáll.
25 Füvesherés földművelési rendszer A parlagos periódus első fázisa (gyomos fázis) a talajműveléssel helyettesíthető. A második fázis (lazán bokrosodó füvek) kedvező hatása az aprómorzsás szerkezet kialakítása. A harmadik fázisban a talaj szerkezeti elemeinek vízállósága fokozódik. A laza bokrú füvek és az évelő pillangósok mesterséges telepítéssel gyorsítható ez a folyamat.
26 Szabad földművelési rendszerei Hazánkban az első világháborút követő időszakban terjedt el. A vetésváltós rendszerből alakult ki. Jellemzői: A növényi összetétel évről évre és tervszerűtlenül változott. Az évenkénti vetésváltás elvét nem tartották be. Vetésforgót nem alkalmaztak. A takarmánynövények aránya és összetétele az állattenyésztés igényétől függően évről-évre változott. Az árutermelő növények összetétele és aránya a piaci szükséglethez igazodott. Talajtermékenység fenntartása istálló tárgyával és műtrágyával történt. Gyakran nem választották meg a megfelelő előveteményt. Jelentősen javult a talajművelés minősége. A szabad földművelési rendszer bizonyos elemei a mezőgazdasági nagyüzemekben és családi gazdálkodásokban ma is megjelenik.
27 Monokultúrás földművelési rendszer A termelés koncentrálásának és specializációjának szélsőséges formája. Monokultúrában termesztett növények: USA-ban búza, kukorica, gyapot, Kínában rizs, Egyiptomban, Kubában cukornád termesztése folyik monokultúrás rendszerben, Mo-n a kukorica termesztés esetében találkozunk monokultúrás termesztési móddal. Bizonyos években a terület egy részén un. megszakító növényeket termesztenek (pl. USA-ban somkórót).
28 Jellemzői: Monokultúrás földművelési rendszer A termelés magas és alacsony színvonalát egyaránt jelentheti (extenzív és intenzív). Talajhasználat tekintetében az egyoldalúság jellemzi (időszakosan megszakító növények termesztése). A talajtermékenységének fenntartását az intenzív rendszerekben műtrágyázással oldják meg. Elmaradottabb rendszerekben a tápanyag-ellátás istállótrágyázással történik. Széles sortávú növények termesztése esetében különös figyelmet kell fordítani a talajvédelemre (USA bakhátas művelés). Az egyoldalú növénytermesztés kedvez a kórokozó és a kártevők és gyomok elszaporodáshoz (magas szintű növényvédelemre van szükség).
29 Előnyei: Monokultúrás földművelési nagyobb lehet a jövedelem, a talajt a termesztett növény sajátosságaihoz lehet igazítani, az éghajlat sok esetben egy bizonyos növény számra a legalkalmasabb (kukorica öv), a termelő szakértőjévé válik az adott növény termesztésének, a termelő nincs elfoglalva egész évben, a gépesítés költsége kisebb. rendszer
30 Napjaink földművelési rendszerei 1. Iparszerű termelési rendszerek 2. Alternatív (ökológiai) gazdálkodási rendszerek 3. Integrált növénytermesztési rendszerek Jellemzőik: Természeti erőforrások fokozatos helyettesítése mesterséges erőforrásokkal. A környezet állapota (talajdegradáció, élővizek szennyeződése, szermaradványok stb.) egyre romlik. A termésátlagok jelentős növekedése.
31 Napjaink földművelési rendszerei A termésátlagok növekedése Magyarországon
32 Iparszerű termelési rendszerek Az erőforrások hatékony kihasználásával, korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával törekednek nagy termések elérésére. Jellemzői: A Mo-n az 1970-es évek elején kezdődött. Kezdeti időszakban egy-egy növény (kukorica, burgonya, búza, szója) iparszerű termesztési rendszerére korlátozódott. Jó minőségű vetőmag, korszerű gépek és a műtrágya széleskörű használata. Termelési költségek jelentősek. Kémiai anyagok rendszeres, olykor túlzott használata (következmények: talajsavanyodás, szermaradványok, vízbázisok szennyezése). A termesztési tapasztalatok felhasználásával folyamatosan fejlesztik.
33 Alternatív (ökológiai) gazdálkodási rendszerek Cél az ökológiailag elérhető termésszint. Jellemzői: Az üzemi körforgás folyamataira alapoz, kisebb mértékben használ fel ipari háttérből származó energiát. A tájnak megfelelő biológiai alapok használata. A talajtípusnak megfelelő kímélő művelést alkalmaznak. A vetésforgó gyomkorlátozó, talajtermékenység fenntartó szerepének kihasználása. Szintetikus műtrágyák helyett szervestrágyák használata. Nitrogénfixáló növények termesztése a vetésforgóban. Megfelelő szakértelmet kíván (toxinok megjelenésének kockázata).
34 Integrált növénytermesztési rendszerek Cél a növény igénye, a termőhelyi adottságok és a gazdálkodási körülmények közötti összhang megteremtése, javítása vagy fenntartása. Jellemzői: A termelés jövedelmezőségének elérése a legkisebb környezetkárosítás mellett. A rendelkezésre álló istállótrágya használata, a további szükséglet műtrágyával kiegészítve. A tarlómaradványokat a talaj szervesanyag-utánpótlási forrásaként hasznosítják. Zöldtrágyanövények vetésforgóba történő beillesztése. Optimális termésszint elrése.
35 Integrált növénytermesztési rendszerek Jellemzői: A talajművelés célja a kedvezőtlen talajállapot enyhítése, a termesztéstechnológiai beavatkozások hatékonyságának növelése. Csak a feltétlen szükséges műtrágya adagok és kémiai növényvédőszerek használata. A gazdaságosan optimális termésszint elérése.
Mezgazdasági alapok. Földterületek mvelési ágak szerint. Földmvelési rendszerek. Növénytermesztés fejldése
Mezgazdasági alapok Földterületek mvelési ágak szerint - Szántó (48,5%) - Kert (1%) - Gyümölcsös (1,1%) - Szl (1%) - Gyep (11,4%) Mezgazdasági terület (63%) - Nádas (0,7%) - Erd (19,1) - Halastó (0,4%)
RészletesebbenTalajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat)
Talajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat) Klasszikus vetésforgó a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb
RészletesebbenVetésforgóvetésváltás
Vetésforgóvetésváltás Növényi sorrend változatok I. Klasszikus vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerő rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb idıre állandó, a növényeket térben
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika költségvetése
A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között
RészletesebbenTDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)
MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,
RészletesebbenÁtál ás - Conversion
Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés
RészletesebbenMÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről
MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenTerület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenTEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.
1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenDebreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Hagyományos talajművelési rendszerek, új talajművelési irányzatok www.agr.unideb.hu/~ratonyi Dr. Rátonyi Tamás egyetemi
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenEco new farmers. 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba. 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története
Eco new farmers 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész - Az ökológiai gazdálkodás története www.econewfarmers.eu
RészletesebbenMezőgazdasági munkás moduljai
Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot
RészletesebbenZöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.
Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás
RészletesebbenA talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában
A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában Birkás Márta egyetemi tanár, MTA doktora Szent István Egyetem Gödöllő 2015. június 17. 2015 A TALAJOK NEMZETKÖZI ÉVE A talajokat
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenFöldesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,
Kicsiből nagyot Ahogy Franciaországban láttuk Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő, 2017. 12. 14. ? Termesz kolónia (több millió egyed) Méhcsalád (40-80 000 egyed) Éves mérlegfőösszeg: 103,58 Mrd USD
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenTartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként
RészletesebbenTermészet- és környezetvédelmi technikus. Természet- és környezetvédelmi technikus
123-06 Természet- és környezetvédelemi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 93. évi XLVI. törvény (Stt.)
RészletesebbenDr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse
Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse Alapvető fehérjeforrás Hüvelyes növények Nemzetközi Éve (fenntartható élelmiszer termelés, egészséges táplálkozás,
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 3. Előadás A mezőgazdasági vállalatok termelési szerkezete A mezőgazdasági vállalatok termelési
RészletesebbenA vetésforgó alapelemei:
A vetésforgó kialakulása Háromnyomásos rendszer 1. szakasz: ugar 2. szakasz: őszi gabona 3. szakasz: tavaszi gabona Módosított háromnyomásos rendszer 1. szakasz: répa 2. szakasz: tavaszi gabona 3. szakasz:
RészletesebbenSZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015
SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015 Település, 2014. hónap nap E-kérelem Dolgozunk a megoldáson - lesznek megszemélyesített adatok - ugyanazon jogcímek maradnak az e-kérelemben, s benne maradnak a régi EMVA
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.
RészletesebbenZöldségfélék tápanyagutánpótlásának
Zöldségnövények tápanyagutánpótlása Jegyzet 73. 80. o. Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba, levélre vagy légtérbe történő
RészletesebbenA zöldítés gyakorlati tapasztalatok
A zöldítés gyakorlati tapasztalatok Zöldítés Diverzifikáció Főnövény: május 1-jétől szeptember 30-ig 10-30 ha szántó 2 kultúra, 30 ha felett 3 EFA másodvetés is lehet főnövény diverzifikáció szempontjából
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenJELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár
RészletesebbenA Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot
A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenTalajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenDombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O
ESETTANULMÁNY Helyszín: Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Agyagos vályog mészkövön ph 7,7 humusz%. 1,8 P 2 O 5 Nem megfelelő mennyiségben K 2 O kielégítő mennyiségben
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.
A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók
RészletesebbenVETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS
VETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS növénytermesztési rendszerek típusai, felépítése, természettudományos alapjai vetésforgó összeállításának alapjai növénytermesztési rendszerek és a termés összefüggései Legfontosabb
RészletesebbenA mezőgazdaság és természetvédelem
KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében
RészletesebbenTALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai
TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁG. extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás
A MEZŐGAZDASÁG 1. A mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők: a) Természeti tényezők: éghajlati adottságok (napsugárzás időtartama, hőmérséklet, csapadék mennyisége, eloszlása) vízrajzi adottságok
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
Részletesebbenwww.mkk.szie.hu/dep/talt/fj
www.mkk.szie.hu/dep/talt/fj Környezet kímélő technológiák, a talaj környezeti tompító képessége Emberi életminőség megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszer; jó minőségű víz; kellemes környezet.
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. A fontosabb növények vetésterülete, június augusztus 16. Gabonából többet, ipari növényből kevesebbet vetettek
STATISZTIKAI TÜKÖR 219. augusztus 16. Kevesebb szántó, több gyümölcsös Gabonából többet, ipari növényből kevesebbet vetettek Hazánkban és Európában egyaránt mérsékelten növekszik a búza termőterülete Ismét
RészletesebbenA hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában
A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi
RészletesebbenA földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel
A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,
RészletesebbenEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával
KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai című előadás tananyaga Környezetgazdálkodási Osztályvezető 2008. Bevezetés: A termeléstől elválasztott közvetlen támogatási
RészletesebbenA Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/
A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési
RészletesebbenA Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek
A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),
RészletesebbenA projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. NÖVÉNYTERMESZTÉS. szerkesztette: Hidvégi Szilvia
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. NÖVÉNYTERMESZTÉS szerkesztette: Hidvégi Szilvia DE AMTC AVK 2007 HEFOP 3.3.1 P.-2004-06-0071/1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenA MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László
A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági
Részletesebben10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám
10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 42. szám A vidékfejlesztési miniszter 29/2011. (IV. 22.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. hét Előadás áttekintése Az őszi búza integrált, fenntartható termesztéstechnológiájának agrotechnikai
RészletesebbenA precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből
A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből A jövő mezőgazdasága fókuszban a hatékonyság NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Gödöllő, 2018. november 22. Előadó: Dr. Gulyás Zoltán
RészletesebbenFö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28
Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenKörnyezet- és egészségbarát növényvédelem
Környezet- és egészségbarát növényvédelem Pál János Levegő Munkacsoport Gazdafórum Túrkeve, 2006. május 23. Iparszerű növényvédelem Elvek: célja a teljes kártevőmentesség elérése előnyben részesíti a hosszú
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam
RészletesebbenI. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április
I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.
RészletesebbenJELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2011. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenKörnyezetkímélı technológiák
Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP)
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenTisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing
Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia I.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia I. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. szeptember 25. Növényteresztési, földhasználati rendszerek
RészletesebbenPillangós növények a zöldítésben
Pillangós növények a zöldítésben Két nagy csoportot különböztetünk meg a zöldítésben használt pillangós növényfajok esetében: I. A nagymagvú pillangósok ( hüvelyesek) - Őszi-tavaszi borsó - Szója - T.bükköny
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenAranykalászos gazda moduljai
Aranykalászos gazda moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Gazdálkodásához kapcsolódó információkat gyűjt Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot
RészletesebbenA Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János
A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 1933 Az Intézet átszervezései Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenMezőgazdálkodás AKG nélkül
Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talaj tápanyag-utánpótlásának aktuális kérdései. A precíziós mezőgazdaság Új növénytermesztési stratégia
RészletesebbenK+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK
K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+3+4) 40 % K₂O vízoldható kálium, káliumoxidban kifejezve (= 33,2 % K) 6 % MgO vízoldható magnézium, magnéziumoxidban kifejezve (= 3,6
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
RészletesebbenSzennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás
Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szász Imola Vízgazdálkodási szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ELŐZMÉNY Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási
RészletesebbenMikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz
Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz FÓKUSZBAN A GYÖKÉR 100 millió 1 milliárd baktérium grammonként nagy része hasznos, egy része nem FÓKUSZBAN A GYÖKÉR A cégről dióhéjban: Az AGRO.bio
RészletesebbenTalaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal
Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal Pecze Rozália Syngenta rozalia.pecze@syngenta.com Miért Zöldítünk? Klíma károk mérséklése Természeti erőforrások védelme
RészletesebbenDr. Tasi Julianna Szent István Egyetem
Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem Végzettségek: Agrármérnöki diploma, Szent István Egyetemen, 1980 2006-ban PhD fokozatot szerzett növénytermesztési és kertészeti tudományok területén Kutatási terület:
RészletesebbenIsmertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!
1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény
RészletesebbenDöntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
Részletesebben8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek
8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS. Növénytermesztés
ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó szervezet által bejelentett, az ellenőrző szervezet által nyilvántartott termelési helyszínek adataival együtt érvényes
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
Részletesebben