Földművelési rendszerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Földművelési rendszerek"

Átírás

1 Földművelési rendszerek

2 A földművelési rendszerek helye a gazdálkodás rendszerében Földhasználati rendszer Földművelési rendszer Növénytermesztési rendszer Talajművelési rendszer

3 A földművelési rendszer fogalma termesztéstechnológiai, meliorációs, és szervezési eljárások összességét fogalja magába, amelyek a talajhasznosítás intenzitását és a talajtermékenység fenntartását jellemzik. A földművelési rendszerek megkülönböztetésének alapja: a talajhasznosítás és a termékenység fenntartásának módja

4 A földművelési rendszerek megkülönbözetésének alapja a talajhasznosítás módja: művelési ágak megoszlása vetésszerkezet termékenység fenntartásának: termesztéstechnológia meliorációs eljárások

5 A földművelési rendszer alkotóelemei Általános alkotóelemek: a talajhasználat, ill. vetésváltás rendszere a talajművelés rendszere a trágyázás rendszere a talajvédelem rendszere a növényvédelem rendszere talajvédelem rendszere vetőmagtermesztés rendszere

6 A földművelési rendszer alkotóelemei Kiegészítő elemek: - öntözés - a vízrendezés - talajjavítás - erdősítés A földművelési rendszereket a felsorolt általános és kiegészítő elemek alapján különböztetjük meg egymástól.

7 Földművelési rendszerek fejlődése parlagos, legelő/erdőváltó ugaros vetésváltó füvesherés szabad rendszer monokultúrás és iparszerű rendszerek újabb rendszerek (biológiai, fenntartható, alkalmazkodó, értékmegőrző, integrált)

8 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer alacsony népsűrűség, nomád vándorló életmód, primitív művelő eszközök a települések környékén a földterületek kisebb részét művelésbe vonták, majd néhány év után parlagon hagyták gabonafélék, esetenként konyhakerti növények termesztése 4-6 éves szántóföldi periódus (gyomosodás, csökkenő tápanyag), éves parlagos periódus (a terület 10-20%-a hasznosított) a talajtermékenység fenntartására, ill. helyreállítására nem fordítottak gondot

9 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer két fejlődési szakasz: ősparlagos és parlagos A növényi összetétel változása a parlagoltatott területen: gyomok 1-4 év tarackosok 5-7 év lazabokrú füvek 5-7 év sűrűbokrú füvek év árvalányhajas sztyeppstádium >20 év

10 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer

11 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer Erdőváltó földművelési rendszer: természetes erdők felégetése néhány évi szántóföldi termesztés (4-6 év) a szántóföldi periódusban a talaj termékenysége jelentős lecsökken, a humuszos réteg lepusztul.

12 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer Erdőváltó földművelési rendszer:

13 Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer

14 Ugaros földművelési rendszer Európában VII. században jelent meg, X-XI. században vált általánossá, a parlagos rendszerből fejlődött ki, kialakultak a művelési ágak (a terület %-án), állandósult a szántóföldi növénytermesztés, a talajtermékenység helyreállítása, ugaroltatással történt, a gabonafélék 2-3 évi termesztését, egy termesztés nélküli periódus követte.

15 Ugaros földművelési rendszer A talajpihentetés célja a gyomok irtása, a talaj szerkezetének javítása, tápanyagok feltáródásának segítése, Jellemzője a nyomásos gazdálkodás: Kétnyomásos: gabona-ugar. Három nyomásos: gabona-gabona-ugar.

16 Ugaros földművelési rendszer Nyomásos gazdálkodás: Kétnyomásos rendszerben az adott évben a területet két részre osztották. Gabona Ugar Háromnyomásos rendszerben három részre osztották a területet. Gabona Gabona Ugar

17 Ugaros földművelési rendszer Megkülönböztetünk: teljes ugar, részleges ugar, tiszta (fekete ill. kései) ugar, foglalt (zöld) ugar. Német osztályozás szerint: Teljes ugar: egy évig tart az ugaros szakasz Részleges ugar: a gabona betakarításától az utónövény termesztéséig Orosz osztályozás szerint: Tiszta ugar: mely lehet fekete ugar és kései ugar. Foglalat ugar: rövid tenyészidejű zöldtakarmányok termesztése.

18 Ugaroltatás napjainkban Az ugaroltatás napjainkban is alkalmazott földművelési rendszer. A világ arid és szemiarid területein: ahol öntözésre nincs lehetőség, vízkészlet-gazdálkodási céllal. Az Európai Unió országaiban: agrárpiaci szabályzó mechanizmus egyik eszköze, az ugar kultúrállapotát fenn kell tartani részleges ugar, fekete ugar, zöld ugar alkalmazásával, a talaj védelmét isnszolgálja.

19 Ugaroltatás napjainkban Az új szabályozás szerint a gazdálkodóknak ökológiai célterületet kell kialakítania az összterület 5 %-án. Ökológiai célterületbe az alábbi elemek számíthatóak be: az ugaroltatott terület, a teraszok, tájképi elemek, határsávok, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, mezőgazdasági erdősített területek, erdőmenti határsávok, rövid vágásfordulójú sarjerdő, köztes növények, nitrogén megkötő növények.

20 Vetésváltó földművelési rendszer Az ugaros földművelési rendszerből fejlődött ki. A XVI-XVII. században a mai Belgium és Hollandia területén alakult ki A XVIII. században Angliában, majd Franciaországban, a XIX. Században Németországban vált általánossá. Hazánkban a XIX. század végén városok és ipari létesítmények (cukorgyár) közelében, valamint intenzív állattartást folytató gazdaságokban kezdett terjedni.

21 Vetésváltó földművelési rendszer A talajhasználatban bekövetkezett változások: szántóföldi művelésre alkalmas takarmánytermő területek feltörése, takarmánynövények termesztése a szántóföldre helyeződött át, bővült a termesztett növényfajok száma (gabona, takarmány és ipari növények), megszűnt az ugaroltatás, kialakult a vetésváltásra alapozott növénytermesztés, változatos növényi sorrend és összetétel jellemzi.

22 Vetésváltó földművelési rendszer A talajhasználatban bekövetkezett további változások: Ugaros szakasz helyét elfoglaló pillangós növények fontos szerepet játszanak a talajtermékenység fenntartásában. A fejlődő állattenyésztés lehetővé tette az istállótrágya használatát. XIX. század második felében megkezdődött a műtrágya használata. Fejlődésnek indult a gépesítés: gőzeke, traktor az aratás gépesítése, cséplőgép. Termésnövekedés. Természeti törvények megismerése, kutatómunka fejlődése.

23 Vetésváltó földművelési rendszer A norfolki négyes vetésforgó kialakulása: Eredeti háromnyomásos rendszer 1. Ugar 2. Őszi gabona 3. Tavaszi gabona Módosított háromnyomásos rendszer 1. Répa 2. Őszi gabona 3. Tavaszi gabona Norfolki négyes vetésforgó 1. Gyökérnövények 2. Tavaszi árpa vöröshere alávetéssel 3. Vöröshere 4. Őszi búza

24 Füvesherés földművelési rendszer A természetes növényzet hatására bekövetkező kedvező talajképződési folyamatot használja ki a rendszer. A szántóföldet több évig egyéves növényekkel hasznosítják, majd ezután néhány évig takarmányozási céllal fűféléket termesztenek. Füves növényzet helyreállítja a leromlott talajszerkezetet, javítja a talaj vízgazdálkodását, növeli a talaj humusztartalmát, és a felvehető tápanyagtartalmat. A füvek és pillangósok együttes vetésével a talaj eredeti állapota gyorsabban helyreáll.

25 Füvesherés földművelési rendszer A parlagos periódus első fázisa (gyomos fázis) a talajműveléssel helyettesíthető. A második fázis (lazán bokrosodó füvek) kedvező hatása az aprómorzsás szerkezet kialakítása. A harmadik fázisban a talaj szerkezeti elemeinek vízállósága fokozódik. A laza bokrú füvek és az évelő pillangósok mesterséges telepítéssel gyorsítható ez a folyamat.

26 Szabad földművelési rendszerei Hazánkban az első világháborút követő időszakban terjedt el. A vetésváltós rendszerből alakult ki. Jellemzői: A növényi összetétel évről évre és tervszerűtlenül változott. Az évenkénti vetésváltás elvét nem tartották be. Vetésforgót nem alkalmaztak. A takarmánynövények aránya és összetétele az állattenyésztés igényétől függően évről-évre változott. Az árutermelő növények összetétele és aránya a piaci szükséglethez igazodott. Talajtermékenység fenntartása istálló tárgyával és műtrágyával történt. Gyakran nem választották meg a megfelelő előveteményt. Jelentősen javult a talajművelés minősége. A szabad földművelési rendszer bizonyos elemei a mezőgazdasági nagyüzemekben és családi gazdálkodásokban ma is megjelenik.

27 Monokultúrás földművelési rendszer A termelés koncentrálásának és specializációjának szélsőséges formája. Monokultúrában termesztett növények: USA-ban búza, kukorica, gyapot, Kínában rizs, Egyiptomban, Kubában cukornád termesztése folyik monokultúrás rendszerben, Mo-n a kukorica termesztés esetében találkozunk monokultúrás termesztési móddal. Bizonyos években a terület egy részén un. megszakító növényeket termesztenek (pl. USA-ban somkórót).

28 Jellemzői: Monokultúrás földművelési rendszer A termelés magas és alacsony színvonalát egyaránt jelentheti (extenzív és intenzív). Talajhasználat tekintetében az egyoldalúság jellemzi (időszakosan megszakító növények termesztése). A talajtermékenységének fenntartását az intenzív rendszerekben műtrágyázással oldják meg. Elmaradottabb rendszerekben a tápanyag-ellátás istállótrágyázással történik. Széles sortávú növények termesztése esetében különös figyelmet kell fordítani a talajvédelemre (USA bakhátas művelés). Az egyoldalú növénytermesztés kedvez a kórokozó és a kártevők és gyomok elszaporodáshoz (magas szintű növényvédelemre van szükség).

29 Előnyei: Monokultúrás földművelési nagyobb lehet a jövedelem, a talajt a termesztett növény sajátosságaihoz lehet igazítani, az éghajlat sok esetben egy bizonyos növény számra a legalkalmasabb (kukorica öv), a termelő szakértőjévé válik az adott növény termesztésének, a termelő nincs elfoglalva egész évben, a gépesítés költsége kisebb. rendszer

30 Napjaink földművelési rendszerei 1. Iparszerű termelési rendszerek 2. Alternatív (ökológiai) gazdálkodási rendszerek 3. Integrált növénytermesztési rendszerek Jellemzőik: Természeti erőforrások fokozatos helyettesítése mesterséges erőforrásokkal. A környezet állapota (talajdegradáció, élővizek szennyeződése, szermaradványok stb.) egyre romlik. A termésátlagok jelentős növekedése.

31 Napjaink földművelési rendszerei A termésátlagok növekedése Magyarországon

32 Iparszerű termelési rendszerek Az erőforrások hatékony kihasználásával, korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával törekednek nagy termések elérésére. Jellemzői: A Mo-n az 1970-es évek elején kezdődött. Kezdeti időszakban egy-egy növény (kukorica, burgonya, búza, szója) iparszerű termesztési rendszerére korlátozódott. Jó minőségű vetőmag, korszerű gépek és a műtrágya széleskörű használata. Termelési költségek jelentősek. Kémiai anyagok rendszeres, olykor túlzott használata (következmények: talajsavanyodás, szermaradványok, vízbázisok szennyezése). A termesztési tapasztalatok felhasználásával folyamatosan fejlesztik.

33 Alternatív (ökológiai) gazdálkodási rendszerek Cél az ökológiailag elérhető termésszint. Jellemzői: Az üzemi körforgás folyamataira alapoz, kisebb mértékben használ fel ipari háttérből származó energiát. A tájnak megfelelő biológiai alapok használata. A talajtípusnak megfelelő kímélő művelést alkalmaznak. A vetésforgó gyomkorlátozó, talajtermékenység fenntartó szerepének kihasználása. Szintetikus műtrágyák helyett szervestrágyák használata. Nitrogénfixáló növények termesztése a vetésforgóban. Megfelelő szakértelmet kíván (toxinok megjelenésének kockázata).

34 Integrált növénytermesztési rendszerek Cél a növény igénye, a termőhelyi adottságok és a gazdálkodási körülmények közötti összhang megteremtése, javítása vagy fenntartása. Jellemzői: A termelés jövedelmezőségének elérése a legkisebb környezetkárosítás mellett. A rendelkezésre álló istállótrágya használata, a további szükséglet műtrágyával kiegészítve. A tarlómaradványokat a talaj szervesanyag-utánpótlási forrásaként hasznosítják. Zöldtrágyanövények vetésforgóba történő beillesztése. Optimális termésszint elrése.

35 Integrált növénytermesztési rendszerek Jellemzői: A talajművelés célja a kedvezőtlen talajállapot enyhítése, a termesztéstechnológiai beavatkozások hatékonyságának növelése. Csak a feltétlen szükséges műtrágya adagok és kémiai növényvédőszerek használata. A gazdaságosan optimális termésszint elérése.

Mezgazdasági alapok. Földterületek mvelési ágak szerint. Földmvelési rendszerek. Növénytermesztés fejldése

Mezgazdasági alapok. Földterületek mvelési ágak szerint. Földmvelési rendszerek. Növénytermesztés fejldése Mezgazdasági alapok Földterületek mvelési ágak szerint - Szántó (48,5%) - Kert (1%) - Gyümölcsös (1,1%) - Szl (1%) - Gyep (11,4%) Mezgazdasági terület (63%) - Nádas (0,7%) - Erd (19,1) - Halastó (0,4%)

Részletesebben

Talajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat)

Talajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat) Talajhasználati módok (vetésforgó, vetésváltás, monokultúra, kötetlen talajhasználat) Klasszikus vetésforgó a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb

Részletesebben

Vetésforgóvetésváltás

Vetésforgóvetésváltás Vetésforgóvetésváltás Növényi sorrend változatok I. Klasszikus vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerő rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb idıre állandó, a növényeket térben

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Hagyományos talajművelési rendszerek, új talajművelési irányzatok www.agr.unideb.hu/~ratonyi Dr. Rátonyi Tamás egyetemi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Eco new farmers. 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba. 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története

Eco new farmers. 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba. 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története Eco new farmers 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész - Az ökológiai gazdálkodás története www.econewfarmers.eu

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában Birkás Márta egyetemi tanár, MTA doktora Szent István Egyetem Gödöllő 2015. június 17. 2015 A TALAJOK NEMZETKÖZI ÉVE A talajokat

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,

Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő, Kicsiből nagyot Ahogy Franciaországban láttuk Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő, 2017. 12. 14. ? Termesz kolónia (több millió egyed) Méhcsalád (40-80 000 egyed) Éves mérlegfőösszeg: 103,58 Mrd USD

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége

Részletesebben

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként

Részletesebben

Természet- és környezetvédelmi technikus. Természet- és környezetvédelmi technikus

Természet- és környezetvédelmi technikus. Természet- és környezetvédelmi technikus 123-06 Természet- és környezetvédelemi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 93. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse

Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse Alapvető fehérjeforrás Hüvelyes növények Nemzetközi Éve (fenntartható élelmiszer termelés, egészséges táplálkozás,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 3. Előadás A mezőgazdasági vállalatok termelési szerkezete A mezőgazdasági vállalatok termelési

Részletesebben

A vetésforgó alapelemei:

A vetésforgó alapelemei: A vetésforgó kialakulása Háromnyomásos rendszer 1. szakasz: ugar 2. szakasz: őszi gabona 3. szakasz: tavaszi gabona Módosított háromnyomásos rendszer 1. szakasz: répa 2. szakasz: tavaszi gabona 3. szakasz:

Részletesebben

SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015

SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015 SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015 Település, 2014. hónap nap E-kérelem Dolgozunk a megoldáson - lesznek megszemélyesített adatok - ugyanazon jogcímek maradnak az e-kérelemben, s benne maradnak a régi EMVA

Részletesebben

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.

Részletesebben

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának Zöldségnövények tápanyagutánpótlása Jegyzet 73. 80. o. Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba, levélre vagy légtérbe történő

Részletesebben

A zöldítés gyakorlati tapasztalatok

A zöldítés gyakorlati tapasztalatok A zöldítés gyakorlati tapasztalatok Zöldítés Diverzifikáció Főnövény: május 1-jétől szeptember 30-ig 10-30 ha szántó 2 kultúra, 30 ha felett 3 EFA másodvetés is lehet főnövény diverzifikáció szempontjából

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:

Részletesebben

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O ESETTANULMÁNY Helyszín: Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Agyagos vályog mészkövön ph 7,7 humusz%. 1,8 P 2 O 5 Nem megfelelő mennyiségben K 2 O kielégítő mennyiségben

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben

VETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS

VETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS VETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS növénytermesztési rendszerek típusai, felépítése, természettudományos alapjai vetésforgó összeállításának alapjai növénytermesztési rendszerek és a termés összefüggései Legfontosabb

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁG. extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás

A MEZŐGAZDASÁG. extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás A MEZŐGAZDASÁG 1. A mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők: a) Természeti tényezők: éghajlati adottságok (napsugárzás időtartama, hőmérséklet, csapadék mennyisége, eloszlása) vízrajzi adottságok

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

www.mkk.szie.hu/dep/talt/fj

www.mkk.szie.hu/dep/talt/fj www.mkk.szie.hu/dep/talt/fj Környezet kímélő technológiák, a talaj környezeti tompító képessége Emberi életminőség megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszer; jó minőségű víz; kellemes környezet.

Részletesebben

Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI

Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A fontosabb növények vetésterülete, június augusztus 16. Gabonából többet, ipari növényből kevesebbet vetettek

STATISZTIKAI TÜKÖR. A fontosabb növények vetésterülete, június augusztus 16. Gabonából többet, ipari növényből kevesebbet vetettek STATISZTIKAI TÜKÖR 219. augusztus 16. Kevesebb szántó, több gyümölcsös Gabonából többet, ipari növényből kevesebbet vetettek Hazánkban és Európában egyaránt mérsékelten növekszik a búza termőterülete Ismét

Részletesebben

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai című előadás tananyaga Környezetgazdálkodási Osztályvezető 2008. Bevezetés: A termeléstől elválasztott közvetlen támogatási

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),

Részletesebben

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. NÖVÉNYTERMESZTÉS. szerkesztette: Hidvégi Szilvia

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. NÖVÉNYTERMESZTÉS. szerkesztette: Hidvégi Szilvia A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. NÖVÉNYTERMESZTÉS szerkesztette: Hidvégi Szilvia DE AMTC AVK 2007 HEFOP 3.3.1 P.-2004-06-0071/1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági

Részletesebben

10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám

10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám 10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 42. szám A vidékfejlesztési miniszter 29/2011. (IV. 22.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. hét Előadás áttekintése Az őszi búza integrált, fenntartható termesztéstechnológiájának agrotechnikai

Részletesebben

A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből

A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből A jövő mezőgazdasága fókuszban a hatékonyság NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Gödöllő, 2018. november 22. Előadó: Dr. Gulyás Zoltán

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Környezet- és egészségbarát növényvédelem

Környezet- és egészségbarát növényvédelem Környezet- és egészségbarát növényvédelem Pál János Levegő Munkacsoport Gazdafórum Túrkeve, 2006. május 23. Iparszerű növényvédelem Elvek: célja a teljes kártevőmentesség elérése előnyben részesíti a hosszú

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam

Részletesebben

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2011. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP)

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia I.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia I. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia I. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. szeptember 25. Növényteresztési, földhasználati rendszerek

Részletesebben

Pillangós növények a zöldítésben

Pillangós növények a zöldítésben Pillangós növények a zöldítésben Két nagy csoportot különböztetünk meg a zöldítésben használt pillangós növényfajok esetében: I. A nagymagvú pillangósok ( hüvelyesek) - Őszi-tavaszi borsó - Szója - T.bükköny

Részletesebben

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Aranykalászos gazda moduljai

Aranykalászos gazda moduljai Aranykalászos gazda moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Gazdálkodásához kapcsolódó információkat gyűjt Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot

Részletesebben

A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János

A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 1933 Az Intézet átszervezései Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talaj tápanyag-utánpótlásának aktuális kérdései. A precíziós mezőgazdaság Új növénytermesztési stratégia

Részletesebben

K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+3+4) 40 % K₂O vízoldható kálium, káliumoxidban kifejezve (= 33,2 % K) 6 % MgO vízoldható magnézium, magnéziumoxidban kifejezve (= 3,6

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás

Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szász Imola Vízgazdálkodási szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ELŐZMÉNY Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási

Részletesebben

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz FÓKUSZBAN A GYÖKÉR 100 millió 1 milliárd baktérium grammonként nagy része hasznos, egy része nem FÓKUSZBAN A GYÖKÉR A cégről dióhéjban: Az AGRO.bio

Részletesebben

Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal

Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal Talaj- és vízvédelem Biodiverzitás növelése Helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal Pecze Rozália Syngenta rozalia.pecze@syngenta.com Miért Zöldítünk? Klíma károk mérséklése Természeti erőforrások védelme

Részletesebben

Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem

Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem Végzettségek: Agrármérnöki diploma, Szent István Egyetemen, 1980 2006-ban PhD fokozatot szerzett növénytermesztési és kertészeti tudományok területén Kutatási terület:

Részletesebben

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! 1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény

Részletesebben

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok

Részletesebben

8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek

8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS. Növénytermesztés

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS. Növénytermesztés ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó szervezet által bejelentett, az ellenőrző szervezet által nyilvántartott termelési helyszínek adataival együtt érvényes

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben