19 H a l á s z a t Ipari halászat A hal, amit megeszünk A mélyvízi halbeszerzô út 2-4 hónapig is tarthat! A hajók sokkal nagyobbak néhányuk 80 méter hosszú és a fedélzetén fagyasztó berendezések vannak, amiben a halat tárolják. A halászok elkészítik a halfilét fagyasztás elôtt. Ezeket a filéket gyáraknak adják el, ahol tovább folyik a feldolgozásuk. A tonhal-halászat egy példa a mélyvízi halászatra. A tonhalra kerítôhálóval, fenékzsinórral, vagy horgászzsinórral halásznak (lásd 20-21. oldal) Olykor a tonhal-kerítôhálós hajók nagyon sokáig kint vannak a tengeren. A fagyasztóval felszerelt rakodóhajók begyûjtik a halat a halászhajókról és elszállítják a kikötôbe. A mélyvízi halászhajóknak néha nagyon messzire el kell hajózniuk, pl. Afrika partjaihoz, vagy a Csendes-óceánra. A halak, amelyekkel tenyésztett halakat etetnek Vannak halászhajók, amelyek olyan halakra halásznak, amelyekbôl olajat készítenek, vagy húst, amivel a tenyésztett halakat etetik. Az erre a célra használt halfaj leginkább a sallangos lazac, a szardínia, a norvég tôkehal, a homoki angolna és a perui szardella. A skandináv országok kék keszegre is halásznak e célból. Ezek a halak nem igazán kedveltek, ezért kicsi a kereskedelmi értékük. Ezekbôl a fajokból készített halhúst állati takarmányozásra is felhasználják, például csirkeeledelként. A legnagyobb kereskedelmi halászatot folytató EU ország Dánia, az eleségként szolgáló haltenyésztés alapján. Egyes országok, pl. Franciaország, kék keszegre halásznak, amit a hajófedélzeten a surimihez alkalmaznak (lásd 4. oldal). Folyótorkolatok A folyótorkolatoknál a friss folyóvíz és a tengervíz találkozik. Ez nagyon kedvez a planktonok* fejlôdésének, amely a halak egyik fontos tápláléka. A halak összegyûlnek a folyótorkolatoknál, hogy planktont fogyasszanak. Trópusi kerítôhálós tonhalhalászhajó Élet az óceán hullámain A halászok rendszeresen felhúzzák a kerítô- és fenékhálókat a hajó fedélzetére, kiválogatják a halakat, a köveket vagy más kifogott tárgyakat visszadobják a tengerbe, és elvégzik a hajó, a halászeszközök, vagy a háló javítását és karbantartását. A halászcsapat minden tagja sajátos munkát lát el és mindenkinek megvan a saját felelôssége. Szegényes idôjárási körülmények között ez a munka igen bonyolult lehet, és olykor veszélyes is. Természetesen a halászok esznek és alszanak is! A hajófedélzeti élet gyakran kényelmetlen, mivel számos embernek kell osztoznia kis helyen. Létfontosságú, hogy minden csapattag tisztelje a többieket. Mind a hivatásos, mind a hobbihalászok halásznak angolnalárvára a folyótorkolatokban. Az angolnalárva különleges kincs a konyhamûvészetben. Mivel a szárazföldön keletkezett szennyezôdést (pl. a nehézfémek, szennyvíz, mûtrágya stb.) beleengedik a folyóinkba, a folyótorkolatok gyakran szennyezettek. Valamit tennünk kell a védelmük érdekében! Egy planktontelep egy folyótorkolatban
20 H a l á s z a t Halászati módszerek A mélyvízi, a középvízi és a parti horgászat közötti választás a zsákmányolni kívánt halaktól és rákféléktôl függ. Néhány halászati módszer igen sajátos halászhajókat és eljárásokat igényel. Két fô halkategória létezik: a nyíltvízi és a fenékjáró halak csoportja. Az alkalmazott halászati módszereket a halak elôfordulási helye határozza meg. A fenékjáró halak a tenger vagy óceán fenekén élnek. A nyelvhal, a sima lepényhal és a naphal a tengerfenéki homokban vagy iszapban élnek. Más halfajok a tenger fenekén lévô sziklák között élnek, mint a tengeri angolna, a skorpióhal és a fûrészes sügér. Ezeket a halakat fenékhálóval, kopoltyúhálóval, tükörhálóval vagy mélyvízi halászzsinórral ejtik zsákmányul. A nyíltvízi halak a tengerek nyílt vizein élnek a tengerfenék és a felszín között. A szardínia, a tonhal, a hering és a szardella nyíltvízi halak. Ezeket a halakat számos halászati módszer alkalmazásával ki lehet fogni, pl. nyíltvízi fenékhálóval, kerítôhálóval, a víz felszínén úszó kopoltyúhálóval, vonóhálóval és úszó halászzsinórral. A fûrészes sügér fenékjáró hal A szardínia nyíltvízi hal A fenékháló A fenékháló egy tölcsér alakú hosszú háló, amelyet a halászhajó hátuljára erôsítenek. A fenékháló nagyobb szembôsége révén átengedi a legkisebb halakat (és a legfiatalabbakat), hogy életben maradjanak. A fenékhálót a tenger fenekén húzzák a tenger fenekén élô halak és rákfélék, köztük az ördöghal, az aranydurbincs, a közönséges tôkehal vagy a dublini-öböli garnélarák kifogásához. A tengerfenék és a felszín között úszó halakhoz, mint a tonhal, tengeri süllô és szardella, a hajó egy másfajta hálót használ, amit nyíltvízi vonóhálónak hívnak. Néhány esetben két halászhajó szükséges a nagyobb hálók használatához, aminek zsákos hálópár" a neve. Egy nyíltvízi vonóháló Ez a típusú halászat hatékony, de megvannak a maga hátrányai. A vonóhálók, különösen a fenékhálók mindent kifognak, ami az útjukba esik, és felpiszkálják a tenger fenekét, ami sok más teremtmény otthona. Egy nyíltvízi vonóháló tartalma
21 H a l á s z a t A kerítôháló A kerítôhálók nagy bekerítô hálók, amelyeknek az egyik végét belemerítik a vízbe, a másik vége pedig a felszínen úszik. Amint bekerítenek egy halrajt, egy kötél elzárja a háló alját, csak ki kell emelni a hálót és kiüríteni. A kerítôhálókat szardínia, szardella és tonhal halászathoz használják. Mind a nagy, mind a kis méretû halak fennakadnak ebben a hálóban, de a vonóhálóval ellentétben a kerítôháló nem lapítja szét a halakat. Kerítôháló Úszó kopoltyúhálók A kopoltyúháló: A kopoltyúháló a kopoltyúinál fogja meg a halat, de a hálónak elég nagynak kell lennie, hogy a kisebb halak keresztülúszhassanak rajta. - A rögzített hálók a tengerfenékhez vannak rögzítve. Ballaszttal süllyesztik le ôket és a súlyok eleresztésével emelik fel. Több kilométer hosszúak lehetnek. - Az eresztôhálókat a víz felszínén lebegtetik, mint egy függönyt, és a nyíltvízi halakra halásznak velük (szardínia, hering, tonhal, tintahal stb.). ezeket a hálókat gyakran éjszaka vetik ki és másnap reggel húzzák be ôket. Számos más, tüdôvel lélegzô tengeri teremtmény, mint pl. a teknôs, a delfin és a barna delfin, fennakadhat ezeken a hálókon ezért tiltotta be az Európai Unió az eresztôhálót 2002. január 1-jétôl. Egy kopoltyúháló A tükörháló: a tükörhálók 3 rétegnyi hálóból tevôdnek össze. Mikor egy hal beúszik valamelyik rétegbe, az bezáródik mögötte és foglyul ejti a halat. Zsinórok Távolsági zsinórok: a távolsági zsinórra, amely több kilométeres hosszúságú lehet, számos csalit erôsítenek. A távolsági zsinórt a tenger fenekén helyezik el a tengeri süllô, szürke tôkehal, közönséges tôkehal és fûrészes sügér halászatához, vagy a nyílt vízben úsztatják, hogy kardhalat, tonhalat és cápát fogjanak. Gyakran szardíniát és tintahalat használnak csaliként a távolsági zsinór horgain. Vontatott zsinórok: A vontatott zsinórt a hajó hátuljához kötve úsztatják, hogy makrélát és tonhalat fogjanak. A vontatott zsinór a vízben rángatózik, amely felkelti a halak érdeklôdését. Rákhálók és abroncsos merítôhálók A tonhalhalászathoz vitorlásokat és vontatott zsinórokat használnak. A rákfélék kifogásához használják a rákhálókat és az abroncsos merítôhálót, amellyel a tenger fenekén élô homárt, langusztát, pókrákot, fûrészes garnélarákot, az apró tengeri rákot fogják ki és még néhány halfajt. Minden rákhálóba csalit helyeznek.
22 T e n g e r i a k v a k u r a l t ú Sósvízi akvakultúra A tenger számos hal, rákféle és kagylóféle természetes élôhelye. De vajon lehet-e ôket tenyészteni? Kagylófélék tenyésztése A speciális tengerparti területeken már régen is alakítottak ki kagylótelepeket. Kagylótelepeket hoztak létre az Atlanti-óceán partvidéke mentén, de a legtöbb osztrigatelep Franciaországban van. Haltenyésztés Pár éve alakult ki a haltenyésztés. A lazac a legjobb példa erre. A legtöbb lazactelep az Atlanti-óceán északi vizeiben van. Manapság Skócia és Írország a legnagyobb haltenyésztô ország. Más tengerekben, fôleg a Földközi-tengeren tengeri keszeg és tengeri Egy osztrigatelep: az osztrigákat osztrigazsákban tenyésztik. süllô telepeket találhatunk. Görögország Európa legnagyobb tengeri süllô tenyésztôje. Kutatásokat folytatnak annak kiderítésére, hogy hogyan lehet az olyan népszerû halakat tenyészteni, mint pl. az óriás laposhal és a tonhal. Édesvízi haltenyésztés Édesvizekben pisztrángot, csukát, sügért és számos pontyfajtát tenyésztenek, de ne feledkezzünk meg a fûrészes garnélarákról és a folyami rákról sem. Pisztrángtelepeket találhatunk a gyors folyású vizeinkben, míg a tavak a pontyoknak nyújtanak ideális élôhelyet. Az édesvízi haltelepeket fôleg a fogyasztók igényének kielégítése céljából hozzák létre, de a folyók halállományát, valamint a sporthorgászati célból mûködtetett tavakat is ezekbôl telepítik újra. Olaszország régóta tenyészt angolnákat a lagúnákban. Ez Hollandiában is hagyomány, ahol az angolna zöld mártásban" a holland konyha specialitása. A halak is, mint minden más élô szervezet, hulladékot is termel. A haltenyésztôknek figyelniük kell, hogy a hulladék nehogy jelentôs méreteket öltsön. A vadon élô halak fôleg más élô zsákmány állatokkal táplálkoznak, pl. halakkal, rákfélékkel és kagylófélékkel. Azonban a haltelepeken takarmányt kapnak, mint a halhús, amelyet más halakból készítenek.
23 T e n g e r i a k v a k u r a l t ú A haltenyésztés nehézségei A halak etetése A fiatal tenyésztett halakat, amelyek nemrég keltek ki az ikrából, zsenge ivadékoknak* nevezzük. A zsenge ivadékok apró állatokkal táplálkoznak, amelyet zooplanktonnak vagy állati planktonnak hívnak. Ezek az állati planktonok mikroszkopikus méretû növényi planktonnal vagy fitoplanktonnal táplálkoznak. És ez azt jelenti, hogy az elôbbieket szintén tenyészteni kell! Szerencsére, mára már tökéletesítették az elôállítási technikákat, amelyekkel ennek a táplálékláncnak az elemeit biztosítják. Ahhoz, hogy egy hal növekedjen, hallisztet és más növényi eredetû alkotóelemeket tartalmazó, szemcsés takarmánnyal etetik. Nagyon fontos, hogy annyi takarmányt kapjon a hal, amennyire szüksége van. Ha túletetik ôket, a víz, amelyben élnek, szennyezett lesz. A víz minôsége Minden halnak és kagylófélének jó minôségû vízre és megfelelô életfeltételekre van szüksége. A víz sótartalma, hômérséklete és a víz folyása olyan tényezôk, amelyekre nagyon kell figyelni. A kagylók és osztrigák megszûrik a vizet, amelyben élnek, hogy a benne lévô planktonnal* táplálkozzanak. Ha bármilyen szennyezôdés vagy méreganyag kerül a vízbe, az a testükbe kerül. A közegészségügyi szakemberek folyamatos ellenôrzéseket végeznek és minden olyan kagylót vagy osztrigát kivonnak a kereskedelmi forgalomból, amiben az ember számára káros anyagokat találnak. A haltenyésztônek állandóan figyelemmel kell kísérnie a víz minôségét. Tengeri süllô és keszeg tenyésztés a Földközi-tengeren A víz minôségének ellenôrzése egy folyótorkolatban A tengerpart elrendezése A haltelepeket elhelyezésénél a tengerparton döntô tényezôk a környezeti szempontok. Néhány a turizmussal és iparral kapcsolatos tevékenység összeférhetetlen a halászattal és az akvakultúrával, mivel szennyezô anyagokat is termelnek, és nagyobb teret igényelnek. Nyári turizmus Kétféle vízszennyezôdés létezik: - Mesterséges" szennyezôdés, amelyet az ipar termel. Például számos nehézfém beépül a kagylófélék szervezetébe, ami azután az emberi szervezetre mérgezô. - Természetes" szennyezôdés, amely az anyagok természetes körforgása során keletkezik. Tavasszal, pl. jelentôs mértékben szaporodnak el a baktériumok, amelyeket cianobaktériumként ismerhetünk. Ezek a baktériumok nem ártalmasak a kagylók számára, mivel kiszûrik azokat, de az ember szempontjából veszélyesek lehetnek. Ezért van az, hogy bizonyos idôszakokban betiltják a kagylófélék fogyasztását. A tengervízben lévô toxikus mikroalga jelenlétének vizsgálata
24 T e n g e r i a k v a k u r a l t ú Osztriga- és kagylótenyésztés Az osztrigatenyésztés vagy osztrigakultúra ôsi hagyomány. A rómaiak idejében kezdett Európában elterjedni. Európai telepek A kagylófélék tenyésztése számos európai országban hagyomány. Spanyolország és Olaszország Európa legfôbb kagylótenyésztôje. A hollandok is sok kagylót tenyésztenek. A Földközi-tengertôl az Északi-tengerig minden országban különbözô módokon tenyésztik a kagylókat. Még Belgiumban is ez a nemzeti étel! Franciaország állítja elô az Európai Unióban fogyasztott osztriga 90%-át. Cölöpös kagylók A kagylótenyésztés folyamatát azzal kezdik, hogy tavasszal begyûjtik a fiatal kagylókat. A kagylóikrák fiatal kagylólárvák, amelyek természetes módon tapadnak rá a tengerben lévô építményekre, beleértve a köteleket, amelyeket e célra helyeznek el a kagylótenyésztôk. Ezeken a köteleken helyezkednek el a kagylólárvák, majd a gazdasági zónákba viszik ôket, ahol a talajhoz rögzített facölöpökre tekerik, és dagálykor ellepi ôket a víz. A tengerjárás mozgásainak köszönhetôen a kagylók kiszûrhetik a vízbôl a planktonokat*, amelyekkel táplálkoznak. Két év után adhatják el ôket. Cölöpös kagylók A nemkívánatosak A tengeri csillagot nem kedvelik az osztriga- és kagylótenyésztôk, mivel ez a kagylófélék természetes ellensége. A karjain lévô kis szívókorongokkal körbeöleli a kagylót és kinyitja a kagylóhéjat. A tengeri csillag körbezárja a kagylót, majd kinyomja a gyomrát, és a testén kívül emészti meg azt. Egy másik nem kívánatos állat az osztrigafúró. Ez egy csigafajta, amely, mint a neve is jelzi, lyukat fúr a puhatestûek héjába, és megeszi ôket.
25 T e n g e r i a k v a k u r a l t ú Függôkagylók A Földközi-tengeren nagyon gyenge a tengeráramlás. A tenyésztett kagylók fatáblákról lelógó köteleken helyezkednek el. Így mindig víz alatt vannak. Spanyolország egy vezetô függôkagyló-tenyésztô ország. Osztrigaparkok Az osztrigaivadékokat a tengerfenékre lehelyezett meszelt csempékkel, üres héjakkal és mûanyag csövekkel fogják ki. Ezután a fiatal osztrigákat leválasztják ezekrôl a tárgyakról, és sajátos telepekre viszik ôket, amelyek neve az osztrigapark. Az osztrigákat fitoplanktonnal etetik, és nagyon lassan növekednek. Csak 3-4 év után lehet ôket fogyasztani. Oxigéntelítô egy osztrigamedencében Kagylókultúra függô köteleken Számos országban az ünnepek alatt tradicionális ételként fogyasztják az osztrigát. De ez a hagyomány nem véletlenül alakult ki: az osztrigának ugyanis télen van a legjobb íze, mivel akkor nem szaporodik. Ne fogyassz osztrigát az ívási idôszakban, azaz májusban, júniusban, júliusban és augusztusban! Ebben az idôszakban nagyon zsírosak, és gyakran kevésbé ízletesek. Továbbá mivel ezek az év legmelegebb hónapjai, az osztrigák általában romlékonyabbak, és a szállításuk problémás lehet. Az osztrigák érzékenyek az élôvizük minôségére. Gyakran kell ellenôrizni, hogy a víz mentes-e a szennyezôdésektôl és mérgezô élôszervezetektôl, ami veszélyes lehet az osztrigák, illetve a vásárlók számára. Költöztetés tiszta vízbe Mielôtt eladják ezeket a kagylóféléket, medencékbe, más néven halnevelô tavakba helyezik ôket, amelyeket tiszta vízzel töltenek fel. Ez letisztítja róluk az összes szennyezôdést. Pár nap múlva a kagylók és osztrigák készen állnak a fogyasztásra. Olykor a kagylóféléket speciális osztrigatartályokba rakják, ahol egy mikroalga, a kék navicula fejlôdik. Ez az alga különleges színt és ízt ad a kagylóféléknek.
26 T e n g e r i a k v a k u r a l t ú Földközi-tengeri haltenyésztés Kevesebb, mint 10 éve a Földközi-tengeri akvakultúra szakemberei tökéletesítették a halászati módszereket annál a két halfajnál, amelyeket az ízük miatt értékelnek nagyra: tengeri süllô és tengeri keszeg. Számos halgazdaságot építettek ki a Földközi-tenger partvidékén. A tengeri süllô és a tengeri keszeg A tengeri süllô és a tengeri keszeg is ragadozó halfaj, amelyek a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánban fordulnak elô. Azonban a Földközi-tengerben gyorsabban fejlôdnek, mivel az ottani víz melegebb. A számukra optimális vízhômérséklet 25 C. Elsôsorban ezért létesült a legtöbb feketesügért és tengeri keszeget tenyésztô halgazdaság a Földközi-tengeren. A tengeri keszeg A tengeri süllô Ikragyûjtés A tenyésztés folyamata az ikra begyûjtésével kezdôdik. Az ikrát általában a természetes vizekbôl kifogott és fogságban lévô halak rakják le. Mivel az ikra a vízben szabadon mozog, könnyebb ôket a halnevelô tavak felszínérôl begyûjteni. A halak ívási idôszaka decembertôl márciusig tart, fajtól függôen. Az ikráknak 15 C körüli édesvízre van szükségük ezt könnyû szabályozni a tavakban. Egy tengeri süllô körülbelül 300 000 ikrát rak le, aminek 65-95%-ából lesz halivadék. Nyílttengeri tengeri süllô ketrec Nyílttengeri tengeri süllô gazdaság
27 T e n g e r i a k v a k u r a l t ú Halivadék tenyésztés A bébihalnak vagy halivadéknak, ami az ikrából kikel, még mindig van elraktározott élelme a gyomrukhoz csatolt tasakban, aminek vitellus a neve. De ettôl kezdve a haltenyésztônek kell ôket megfelelô takarmánnyal ellátnia. Ezek az állatok planktonnal táplálkoznak, amit speciális laboratóriumokban állítanak elô. A tenyésztôk fokozatosan hozzászoktatják a halivadékokat a halliszthez, és 40 nap múlva az ivadék eléri a pár milliméteres hosszúságot és a pár grammos súlyt. Ekkor már el lehet ôket adni más specializálódott gazdáknak, akik a fejlôdésüket segítik elô. Halivadék szaporítás Akvakultúra céljából kiemelt tengeri süllô ivadék Fejlôdés Számos módszert alkalmaznak a tenyésztôk a kishalak fejlôdésének segítségére. Ha van hely a tengerben, akkor a halak felneveléséhez a tengerparton víz alatti ketreceket használnak. Ezek a területek védettek és kizárólagosan halgazdaságok számára vannak fenntartva. Ha nincs megfelelô hely számukra vagy a feltételek nem kedvezôek, akkor a haltenyésztôk tavakat építenek. Mindkét esetben rendszeresen kell cserélni a vizet, és a tisztaságukat ellenôrizni kell, hogy megakadályozzák a túlszaporodást, ami betegségekhez vezet. A gazdász halhús és halolaj alapú szemcsével eteti halait. A gazdász másik feladata, hogy elkülönítse a halakat méretük szerint különben a nagyobbak megtámadják a kisebbeket! Egy tengeri süllô 12 hónap alatt éri el a 350 grammos súlyt, míg egy tengeri keszeg 10 hónap alatt. Halnevelô tavak A tengeri süllôt elsôsorban a Földközi-tengeren tenyésztik. Találhatunk gazdaságokat Észak-Franciaországban is, ahol halnevelô tavakat használnak, amelyeket atomerômûvek táplálnak, és a meleg vizet felváltja az atomerômû vízkörforgásának hidegebb vize. Az így termelt víz 26-27 C-os, ami a tengeri süllô számára ideális. Tengeri süllô-gazdálkodás
r a 28 S z á r a z f ö l d i l t ú a k v a k u Édesvízi haltenyésztô vagyok Találkoztunk Christiane Michaud-val, aki a franciaországi Deux-Sèvres vidéken pisztrángot tenyészt. Az alábbiakból mindent megtudhatsz a munkájáról. - Mi a foglalkozása? Lazacpisztráng-tenyésztô vagyok. Salmonidae családba tartozó halakat tenyésztek: Fario pisztrángot, szivárványos pisztrángot és sebes pisztrángot. A férjemmel együtt vezetjük az üzletet." Halivadékok a mesterséges keltetô laboratóriumban son kívüli halnevelô tavakba helyezzük. 2 000 m 2 -nyi tavunk van." Christiane és a férje - És hogyan tenyészti ezeket a halakat? A tenyésztés elsô fázisát a házunk melletti két mesterséges keltetô laboratóriumban végezzük el. Ezután a halakat a váro- - Mi lesz késôbb ezekkel a halakkal? A halak fele más tenyésztôkhöz kerül, akik felnevelik ôket emberi fogyasztás céljára. A másik felével újratelepítjük a folyókat fontos a folyókból kifogott halak pótlása. Akkor engedjük szabadon a halakat, amikor halászati tilalom van. A vállalkozásunk a fürge cselle szaporításával kapcsolatban is folytat kutatásokat abban a reményben, hogy ezt a halfajt is tenyészthetjük." Ikragyûjtés a szaporításhoz Élô pisztráng berakodása
r a 29 S z á r a z f ö l d i l t ú a k v a k u - Hány alkalmazottjuk van? Két, teljes idôben dolgozó munkásunk van, az egyik a férjem. Én többnyire az irodai munkával foglalkozom." Ezután megetetjük a halakat. Természetes elôfordulási helyükön a vízben található rovarokat és tüskés pikót fogyasztanak. A tenyésztett halaknak ez nem elég. Extra takarmánnyal látjuk el ôket, nagyon ügyelve a minôségre és mennyiségre. A munkanapunk délután 5 és 6 között ér véget." - Hogy néz ki egy munkanapja? Reggel 7 órakor felkelünk, hogy 8.30-kor el tudjuk kezdeni a munkát. A mesterséges keltetô laboratóriumokban kezdünk. Fertôtlenítenünk kell a csizmáinkat, mielôtt bemegyünk, hogy ellenôrizzük az inkubátorok hômérsékletét, ahol az ikrákat tartjuk. Ezután elmossuk a kis medencéket, ahová az ivadékokat helyeztük. Megmérjük, megszámoljuk a halivadékokat, és eltávolítjuk az elpusztult példányokat. Minden nap feljegyezzük egy naplóba, amit tapasztalunk. Ezeket a dokumentumokat megmutatjuk a vizsgálatokat végzô állatorvosoknak. A halak etetése - Év közben változik a munkája? Minden évszakban vannak speciális feladatok. Ôsszel például a lehullott leveleket kell eltávolítanunk a tavakból. Még riasztó jelzésünk is van, amire az éjszaka közepén is felkelünk, ha egyszerre sok falevél hullott le! Nyáron különösen figyelnünk kell a tavakban lévô vízmennyiségre, mivel a forrásból származó víz mennyisége csökkenhet. Úgyhogy évente 365 napon át kell figyelnünk a halainkra!" Délelôtt 10 órakor elmegyünk a kinti tavakhoz. A forrásunkból 12,5 C-os víz folyik az árkokba egész éven át. Meg kell tisztítanunk a be- és kifolyó vízrostélyokat. A halakat méretük szerint osztályozzuk ha nem tennénk, megennék egymást! A halat A keltetô laboratórium csak akkor helyezzük át egyik medencébôl a másikba, amikor még nem ettek, így elkerüljük a hulladék leülepedését a szállító medencékben. Ugyanezt a szabályt alkalmazzuk, amikor a vevôinkhez szállítjuk a halakat. Pisztrángcsomagolás
30 Halászat és akvakultúra A lazac, a nagy utazó Ki vagyok én? Édesvízi vagy tengeri hal? Attól függ! Egy kissé bonyolult hal vagyok a tudományos besoroláshoz sokkal inkább, mint például rokonom, a pisztráng, bár mindketten a Salmonidae családba tartozunk. Egy páratlan életstílus Édesvízben és tengerben is élek. Ez a koromtól függ. A gyors folyású édesvízi folyókban jövök világra és ebben az idôszakban fiatal lazacként ismernek. Körülbelül 2 éves koromig maradok a folyóban, amikor kétnyaras lazaccá válok. Ekkorra készen állok a tengerbe való vándorlásra. A Balti-tengerben élek vagy olykor a még északabbra lévô Norvégiában 1-5 évig, a ragadozókkal szembeni szerencsémtôl függôen! Amint kifejlett lazaccá válok, elhagyom a sós vizeket, hogy visszatérjek a szülôfolyómba. Egy édesvízi születés Elôször csak a folyó fenekén lévô kavicsmederben rejtôzô kis ikra vagyok. Ahhoz, hogy világra jöjjek, az ikrának ki kell kelnie! Amint kikeltem, ivadék vagyok, egy apró áttetszô hal. Még mindig mozdulatlan vagyok, és a kavicson rejtôzködöm, a gyomrom alatti tasakból táplálkozom. Ez a tasak lát el élelemmel, ami segít túlélnem az elsô pár napot. Amint mindent elfogyasztottam a tasakból, el kell hagynom a rejtekhelyemet, hogy élelmet keressek. Ekkor bizony könnyû prédája vagyok számos ragadozónak, köztük a pisztrángnak és a sügérnek. Természetesen nekik is kell enniük, de jobb szeretném, ha nem én lennék a zsákmány! Sok testvéremet lenyelik egy szippantással, ezért még jobban elrejtôzöm a kavicson, és elkapom az apró állatokat, amelyek a szám mellett úsznak el. Növekedni kezdek. A nagy utazás a tengerhez Amint megnôttem egy kicsit, és a gyönyörû ezüstös pikkelyeim teljesen kifejlôdtek, meghallom a tenger hívó szavát. Kész vagyok a nagy utazáshoz és ahhoz, hogy a sós vízben éljek. Kétnyaras lazac lett belôlem. Megkezdem a tengerbe való vándorlást egy csapatban testvéreimmel és unokatestvéreimmel, amit igen eredeti módon teszünk meg. Hátrafelé úszunk a farkunkkal elôre követjük az áramlatot, és az orrunk a kavics felé néz, vagyis ahonnan jöttünk. Sok száz, sôt ezer kilométert utazunk így, hogy a víz sodrásával haladunk elôre, és közben a sziklákkal összeütközünk. A víz íze kezd megváltozni, elôször kevésbé, majd nagyon sóssá válik. Megérkeztünk az úti célunkhoz, és most már a nagy nyílt tenger felé fordulhatunk. Az óceán a miénk Nagy rajokban folytatjuk az utunkat, amíg el nem érjük az Atlanti-óceán hidegebb területeit ezért hívnak minket atlanti lazacnak. A hideg tengerzónák rákfélékben gazdagok finom kincs a számunkra! Ragadozó halak vagyunk, a tenger raga dozói. Pár év múlva teljesen kifejlôdünk, több mint 1 méter hosszúságúak és több mint 25 kg-osak is lehetünk. Ebben az idôszakban már csak egyetlen dolog maradt, amitôl félnünk kell, ez a halászok hálóitól, az ízletes rózsaszín húsunk ugyanis ízletes csemege az emberek számára, fôleg az ünnepek alatt.
31 Halászat és akvakultúra Vissza a gyökereimhez Mostanra egy lenyûgözô, ezüstös, testes, de fürge hal lett belôlem. Itt az idô a szaporodásra, és ez jelenti kezdetét a második zarándokutamnak vissza a gyökereimhez. A többiekkel együtt indulunk ismét útnak, hogy megtegyük ugyanazt a több száz, sôt akár több ezer kilométert, amit idejövet megtettünk. Ezúttal szembenézünk ellenségeinkkel, a halászokkal, akik gyakran a folyó torkolatánál várakoznak, vagy más halászokkal a skandináv országok folyóinál a medvékkel! A medvék nagy élvezettel fogják ki a lazacokat, igazi szakértôk! Duzzasztógátakkal lezárt folyókon vannak lazaclépcsôk speciális folyosók, amelyek megkönnyítik a vízsodrással szembeni utazásunkat. Még arra is képesek vagyunk, hogy felugráljunk a vízeséseken! A kavicsmeder Amint megtalálom azt a kavicsmedret, ahol születtem, párt keresek, és szaporodni kezdünk. Számunkra egyszerû a szaporodás: a vízbe bocsátjuk a szaporító sejtjeinket, a hímivarsejtet és a petesejtet, és a vízáramlat együtt sodorja ôket. Így születik meg a családom! A megtermékenyített ikrából ivadékok kelnek ki, amelyekbôl késôbb a kétnyaras lazacok lesznek, akik képesek több ezer kilométert a folyás irányában leúszni. És az élet körforgása így megy tovább! És nekem, habár igen kimerült vagyok, még egyszer el kellene mennem a tengerhez és elkezdeni egy új utazást.
32? Halászat és akvakultúra És holnap? A tenger nem kifogyhatatlan éléskamra. Be kell tartanunk pár alapszabályt, ha meg akarjuk menteni ezt a természetes élelemraktárt, ami alapvetô az ember és környezete számára. A tengerbôl származó táplálék megújuló élelemforrás, de ha mértéktelenül kizsákmányoljuk, el fog tûnni. A tengerben élô állatoknak és növényeknek elég idôre van szükségük a szaporodáshoz. Európai jogszabályok Az 1970-es évek óta az Európai Unió az alábbi szabályok bevezetésén dolgozik: a kifogott halak mérete; az alkalmazott hálók, fenékhálók (hálóméret) és más halászeszközök, hogy bizonyos fajokat megôrizzenek; a tengerbôl kihalászott halmennyiség; a halászatra felhatalmazott hajók száma. Az Európai Unióban hálózatokat szerveznek az európai tengerpart megfigyelésére, hogy megmentsék a tengervíz és a tengerpart minôségét. Biztosítanunk kell, hogy a következô generációk is élvezzék a tenger adta lehetôségeket. A szardínia kirakodása és jégbe pakolása Idegenforgalom Mikor a turisták nyáron megérkeznek a tengerpartra, konfliktusba kerülhetnek a vidék halászati és kagylóféléket elôállító vállalkozásaival. Számos turista szeret kagylót gyûjtögetni, víz alatt halászni, garnélarák-halászatra, tengeri halászatra megy sétahajókon, stb. De még a turistáknak is, mint minden amatôr horgásznak, tisztelnie kell a vonatkozó törvényeket.
33 Halászat és akvakultúra A víz minôsége Minden folyó a tengerbe ömlik. A folyó szennyezôdéseket szállít magával: a saját tisztítónövénnyel nem rendelkezô városi és nagyvárosi szennyvíz, ipari hulladékok, vagy az intenzív mezôgazdasági tevékenységbôl származó trágya, rovarirtó szerek és hígtrágya formájában. Nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk a tenger megmentéséért. Különben a halászat és az akvakultúra eltûnik a mezôgazdasági tevékenységek sorából. Zöld alga A zöld alga tápsókkal táplálkozik, amelyek a mezôgazdasági trágyákból származnak. Ha túl sok trágya kerül a tengerbe, illetve a talajvízbe és a folyókba, elszaporodik a zöld alga a tengerparton. Hulladék a tengerben Hulladék a tengerpartunkon Az alga megakadályozza a kagylófélék fejlôdését, elfoglalja az életterüket, felhasználja a fényt és az élelmet. Olykor beszennyezi a turista strandokat. És holnap? A zöld alga eltakarítása A tengerek halkészlete pár éve kimerülôben van. Egyszerûen túl sokat halászunk! És ahelyett, hogy abbahagynánk, a halászhajók egyre nagyobb teljesítményûek és hatékonyabbak. Tehát sokkal jobbak vagyunk a halászatban, mint azelôtt! Fontolóra kellene vennünk, vajon a tenger mindig képes lesz-e ellátni minket élelemmel. Az 1999-es Erika-olajszennyezés A tenger, az emberiség jövôje?
34 T é r k é p e k Halászat A kifogott halak, rákfélék és puhatestûek mennyisége tonnában Ausztria 0 Franciaország 580 000 Németország 220 000 Belgium 30 000 Görögország 150 000 Olaszország 280 000 Dánia 1 400 000 Hollandia 510 000 Portugália 210 000 Egyesült Királyság 830 000 Írország 280 000 Spanyolország 930 000 Finnország 145 000 Luxemburg 0 Svédország 410 000 Forrás: Eurostat 1998 Európai Unió 5 975 000
35 T é r k é p e k Akvakultúra Az elôállított hal és kagylófélék mennyisége tonnában Ausztria 3 000 Franciaország 270 000 Németország 74 000 Belgium 850 Görögország 80 000 Olaszország 250 000 Dánia 43 000 Hollandia 120 000 Portugália 7 500 Egyesült Királyság 137 000 Írország 44 000 Spanyolország 320 000 Finnország 15 000 Luxemburg 0 Svédország 6 000 Forrás: Eurostat 1996 Európai Unió 1 370 350
36 Halászat és akvakultúra Összes algatermelés Felhasználás Gumi 48% Élelmiszer 52% Termelési forrás Készlet 10% Gazdálkodás 90% Elôállító országok Egyéb országok 10% Ázsia 90% 1997-ben az összes algatermelés elérte a 8 millió tonnát (aminek 90%-át gazdaságokban termelték). Az elôállított alga majdnem 75%-a barna alga, 24%-a vörös alga és kevesebb, mint 1%-a zöld alga.
37 S z ó s z e d e t Szószedet Autokláv: erôs, fûtött tartály, amelyet a magas nyomást és magas hômérsékletet igénylô folyamatoknál használnak. Érlelés: az érés folyamata. Fehérje vagy protein: az élô szervezet nagy részét képezô anyagok. A fehérje nélkülözhetetlenek a szervezet fennmaradásához. A hús, hal tojás és számos zöldség nagy mennyiségû fehérjét tartalmaz. Fürge cselle: Kis hal, amely általában áramlatokban él. Fûszer: olyan anyag, amit ételízesítôként használnak, pl. a só vagy pirospaprika. Iszapkotró: olyan fémháló, amellyel a tenger fenekét kotorják. Ivadék, halivadék, zsenge ivadék: fiatal, nemrég kikelt hal. Kivonat: olyan termék, amit más anyagból állítottak elô. Meszelt (meszes) cserép: az osztrigafogáshoz használt cserepeket lemeszelik, ami megkönnyíti az osztrigaikra leválasztását hónapokkal késôbb. Molekula: egy élôszervezet legkisebb eleme. Partra szállít: termékek, pl. hal kirakodása hajóról. Pigment: az az anyag, amely az élô szervezet színét adja. Plankton: a nagyon apró állatok (zooplankton), és növények (fitoplankton), amelyek a vízben lebegve élnek. Trágya: termôföldbe kevert anyag, amivel nagyobb termést tudnak elérni. Sótartalom: egy anyagban lévô só mennyisége. Sótlanítás: a só eltávolítása valamibôl.
Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs 23-25 Rue de la science B te 11 B-1040 Bruxelles tel : + 32.2.230.42.10 fax : + 32.2.280.18.05 Email : ceja@ceja.be http://www.ceja.org A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában, az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült. Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. Telefon/fax: 06 1 3200 429 e-mail: agrya@agrya.hu web: www.agrya.hu