Mikroökonómia I. (KGIB2) ELTECON-BA, tavaszi félév Tanszék: ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék (tanszéki adminisztráció: Lágymányos Északi Tömb 359) Tárgyfelelősök: Horn Dániel (horndnl@gmail.com, Lágymányos Északi Tömb 351), Kőhegyi Gergely (gkohe@elte.hu, Lágymányos Északi Tömb 350) Kreditek száma: 6 Heti óraszám: 0+4+0 (előadás+tantermi szeminárium+laboratóriumi/géptermi szeminárium) Előfeltételek: Matematikai alapok (KGIA1), Analízis (KGIA2), Bevezetés a közgazdaságtanba (KGIB1) Követelmény: (GY) gyakorlati jegy Tárgyleírás: A mikroökonómia a közgazdaságtan nyelve. Fogalmai és modelljei adják minden közgazdasági elemzés alapját. Az alkalmazott közgazdaságtan alapszak kétféléves mikroökonómia blokkjának első tagjaként, ennek a kurzusnak a keretében a fogyasztás- és termeléselmélet, valamint a parciális egyensúlyelemzés eszköztárával ismerkedhetnek meg a hallgatók. A félévet az előfeltételként megjelölt tanulmányok főbb pontjainak átismétlésével kezdjük. A mikroökonómiai modellkészítés szemléletmódjának kialakítása érdekében felelevenítjük a bevezetés a közgazdaságtanba című tárgy alapfogalmait és a kereslet-kínálat alapmodelljét, valamint az optimalizálás matematikai eszköztárát és konkrét problémákon keresztül összekapcsoljuk a kettőt. Ezután a fogyasztói döntés elemeit vesszük sorra és levezetjük az egyéni döntésekből a piaci keresletet. A félév második felében a termelői döntés problémáját vizsgáljuk meg tökéletes verseny, majd monopólium körülményei közt és levezetjük abból az aggregált piaci viselkedést. A félévet a termelési tényezők keresletére, majd kínálatára vonatkozó döntések vizsgálatával, illetve a az aggregált viselkedések abból való levezetésével zárjuk. Ezek a modellek teremtik meg az alapot a második félév haladó mikroökonómiai problémáinak elemzéséhez. Tananyag: Szemináriumok anyaga: A coospace rendszeren elérhető segédeanyagok és az órákon elhangzottak Tankönyv: Jack Hirshleifer, Amihai Glazer, David Hirshleifer (2009): Mikroökonómia. Budapest: Osiris Kiadó (ELTECON-könyvek sorozat) 1 8, 12. és 13. fejezet (A továbbiakban: Hirshleifer, illetve HGH)
Példatár: Berde Éva (szerk.) (2009): Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény. Budapest: TOKK Ajánlott irodalom és példatárak: o Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon. Budapest: KJK (2001) o Kertesi Gábor (szerk.) (2004): Mikroökonómia előadásvázlatok. http://econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_00.pdf o Nechyba, Thomas J. (2011): Microeconomics: An Intuitive Approach with Calculus. South-Western. o Theodore Bergstrom, Hal R. Varian (2002): Mikroökonómiai gyakorlatok. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó o Berde Éva, Petró Katalin: Mikroökonómia példatár. Budapest: Aula (1995) Részletes tematika heti bontásban: 1. hét: 1. óra: A közgazdaságtan tárgya és módszerei I. (alapvető közgazdasági fogalmak átismétlése és rendszerezése a Bevezetés a közgazdaságtanba c. tárgy alapján). Mi a mikroökonómia? Leíró és normatív vizsgálódás. Racionalitás. Szűkösség. Egyéni döntéshozatal és társadalmi viselkedés. A piac és a piaci kudarcok fogalma. A pozitív és normatív elemzés különbsége. A kurzus témáinak elhelyezése. (kötelező: Hirshleifer 1. fejezet; ajánlott: Kertesi 1. előadás, Nechyba chapter 1) 2. óra: A közgazdaságtan tárgya és módszerei II. 2. hét: A közgazdasági modellezés alapjai. A gazdasági rendszer elemei. Modellezés és matematikai modellek. Változók (endogén változók), paraméterek (exogén változók) és függvények szerepe. Az elemzés különböző szintjei. (Hirshleifer 1. fejezet) (kötelező: Hirshleifer 1. fejezet; ajánlott: Kertesi 1. előadás, Nechyba chapter 1) 1. óra: Az elemzés eszközei I. A Kereslet-kínálat modellje (matematikai reprezentáció, az egyensúly értelmezése és meghatározása, komparatív statika, paraméterek változása általában és kormányzati beavatkozások esetén (adók, kvóták, árplafon, stb.) Matematikai reprezentáció és értelmezés. (kötelező: Hirshleifer 2. fejezet; ajánlott: Kertesi 3-4, 12. előadás, Varian 1. fejezet)
2. óra: Az elemzés eszközei II. 3. hét: Különböző piacok modellezése (piacmeghatározás, izolált piacok, piacok összefüggése, az általános és parciális egyensúlyi megközelítés lényege.) Mikroökonómia és makroökonómia viszonya. Egyéni döntéseken alapuló társadalmi viselkedés. Optimumkeresés általában. Határ- és átlagos mennyiségek, valamint azok összefüggései. Matematikai konzekvenciák. A feltételes és feltétel nélküli optimalizálás matematikai eszköztárásnak átismétlése. (kötelező: Hirshleifer 2. fejezet; ajánlott: Kertesi 2. előadás) 1. óra: Preferenciák és hasznosság I.. A fogyasztói döntés és ízlés modellezése. Árukosarak, jószágtér és fogyasztási halmaz. Preferenciák fogalma intuitív megközelítésben, geometriai reprezentáció kéttermékes esetben. Preferenciák reprezentációja hasznossági függvénnyel. Ordinális és kardinális hasznoság. A hasznossági függvény mint többváltozós függvény. A határhasznon fogalma, származtatása és értelmezése. Közömbösségi görbék fogalma, származtatása, értelmezése és tulajdonságai. A helyettesítési határarány. (kötelező: Hirshleifer 3. fejezet; ajánlott: Kertesi 5-6. előadás, Varian 3-4. fejezet, Nechyba chapter 4A) 2. óra: Preferenciák és hasznosság II. 4. hét: Többváltozós hasznossági függvények (folyt.). Geometriai reprezentáció és analitikus függvényvizsgálat. Speciális preferenciák (helyettesítés, kiegészítés, telítettség, konkavitás), nevezetes hasznossági függvények. Kardinálisan és ordinálisan ekvivalens skálák, preferenciarendezést megőrző transzformációk. Alkalmazás: a jótékonyság modellezése. (kötelező: Hirshleifer 3. fejezet; ; ajánlott: Kertesi 5-6. előadás, Varian 3-4. fejezet, Nechyba chapter 4A-5A) 1. óra: Preferenciák és hasznosság III. A fogyasztói ízlés matematikailag precíz leírása. Relációk fogalmának átismétlése, újraértelmezése. A preferenciarendezés mint a fogyasztási halmaz felett értelmezett reláció. A racionalitási posztulátum. Preferenciarendezések tulajdonságainak újradefiniálása. Preferenciarendezések reprezentációja hasznossági függvénnyel, a pozitív monoton transzformáció fogalma. (ajánlott: Nechyba chapter 4B) 2. óra: Preferenciák és hasznosság IV. Jószágok tulajdonságai és osztályozása. A preferenciák és a hasznosság forrása és mérhetősége. Empirikus módszerek az ízlés leírására. Külső körülmények változásának hatása (kormányzati beavatkozás és marketing). A fogyasztói döntés korlátai. A költségvetési korlát fogalma és matematikai modellje. Költségvetési egyenes és költségvetési halmaz. Változók és paraméterek
szerepe. Külső körülmények változásának (kormányzati beavatkozás, vállalati döntések és marketing) hatása a költségvetési korlátra. (kötelező: Hirshleifer - 4. fejezet; ajánlott: Kertesi 5. előadás, Varian 2. fejezet, Nechyba chapter 2A) 5. hét: 1. óra: Fogyasztói elmélet I. Heurisztikus közelítés a fogyasztói optimumhoz. Geometriai szemléltetés (konvexitás kapcsolata a szükséges és elégséges feltételekkel, a sarokmegoldások matematikai problémája és közgazdasági értelmezése). Analitikus fogyasztói optimum-feltételek kardinális és ordinális hasznossági függvény esetén. Optimumkeresés többféle módszerrel jól viselkedő hasznossági függvények esetén. (kötelező: Hirshleifer 4. fejezet; ajánlott: Kertesi 7. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 6A-6B) 2. óra: Fogyasztói elmélet II. 6. hét: Optimumkeresés többféle módszerrel helyettesítő és kiegészítő jószágok esetén és egyéb speciális esetekben. Külső körülmények (kormányzati beavatkozás, vállalati döntések és marketing) változásának hatása a fogyasztói optimumra. (kötelező: Hirshleifer 4. fejezet; ajánlott: Kertesi 7. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 6A-6B) 1. óra: Fogyasztói elmélet III. A fogyasztó viselkedése változó körülmények között. Modellezési kérdések, a változók és paraméterek szerepe. Jövedelemajánlati görbe. Engel-görbe. Árajánlati görbe. Keresleti görbe. A kinyílvánított preferencia eljárás. (kötelező: Hirshleifer 4. fejezet; ajánlott: Kertesi 8. előadás, Varian 6-7. fejezet, Nechyba chapter 9A-9B) 2. óra: Fogyasztói elmélet IV. 7. hét: Parciális hatások összegzése, a keresleti függvény fogalma. Egyéni keresleti függvények meghatározása különböző preferenciák esetén. Javak osztályozása. Egyéni keresletek aggregálása. Egyéni és piaci kereslet. (kötelező: Hirshleifer 4. fejezet; ajánlott: Kertesi 10. előadás, Varian 15. fejezet, Nechyba chapter 9A-9B) 1. óra: Fogyasztói elmélet V. Jövedelemkompenzációs eljárások, valamint az árváltozások helyettesítési és jövedelmi hatása. A hatásfelbonás problémája és különböző megközelítései. A különböző hatások meghatározása. Hatások elkülönítése és a javak osztályozása. (kötelező: Hirshleifer 4. fejezet; ajánlott: Kertesi 9. előadás,
Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 7A-7B) 2. óra: Fogyasztói elmélet VI. 8. hét: A hatásfelbontás módszerének általánosítása, a haszonmaximalizálás és kiadásminimalizálás kapcsolata. Az indirekt hasznossági függvény és a kiadási függvény fogalma és tulajdonságai. Dualitási összefüggések. A Szluckij-tétel különböző hatásfelbontások mellett. A tétel következményei és a kereslet törvénye. Az egyéni keresleti összefüggések érvényesülése aggregált piaci szinten. (ajánlott: Kertesi 9. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 10B.1) 1. óra: Fogyasztói elmélet VII. Rugalmasság fogalmának átismétlése. Jövedelem- és árrugalmasságok egyéni és aggregált szinten. A javak újabb osztályozása. Speciális rugalmasságok (Hicks-kompenzált és Hicks-Allen féle rugalmasság). Rugalmassági összefüggések, a dualitás és a Szluckij-tétel újrafogalmazása rugalmassági fogalmakkal. (kötelező: Hirshleifer 5. fejezet; ajánlott: Kertesi 10. előadás, Varian 5. fejezet) 2. óra: Fogyasztói elmélet VIII. 9. hét: A fogyasztói döntés modellkeretének legfontosabb következményei egyéni és aggregált piaci szinten, a fogyasztói elmélet összefoglalása. Keresleti függvény-formák és rugalmasságok kapcsolata. Javak osztályozása a piaci kereslet alapján. Keresleti függvények és a fogyasztói viselkedés emprikus meghatározásának lehetőségei és korlátai. A kereslet érzékenységét befolyásoló tényezők. Adagolás és egyéb keresletelméleti alkalmazások. (kötelező: Hirshleifer 5. fejezet; ajánlott: Kertesi 11. előadás, Varian 5. fejezet) 1. óra: Termelői elmélet és tökéletes verseny I. A vállalat, mint döntéshozó egység. Vállalkozó, tulajdonos, menedzser. A mikroökonómia vállalatfelfogása. Profit, bevétel és költségek. Költségtípusok, költséggörbék átismétlése. Geometriai reprezentáció és függvényvizsgálat. A rövid és hosszú táv megkülönböztetése mikroökonómiai szempontból. A vállalat egyéni optimális döntése. (kötelező: Hirshleifer 6. fejezet; ajánlott: Kertesi 19. előadás, Varian 5. fejezet) 2. óra: Termelői elmélet és tökéletes verseny II. Az üzembezárási feltétel. A vállalati kínálat meghatározása rövid és hosszú távon. Döntés több telephely esetén. Tökéletes versenyzői egyensúly rövid és hosszútávon. Feltételek és következmények értelmezése. Termelési externáliák
hatása a kínálatra. (kötelező: Hirshleifer 6-7. fejezet; ajánlott: Kertesi 19-20. előadás, Varian 5. fejezet) 10. hét: 1. óra: Monopólium I. A piaci erő és a tiszta monopólium fogalma. Monopóliumok kialakulásának okai. Tiszta monopóliumok optimális döntése. Döntés lineáris kereslet esetén. Az optimum és a keresleti árrugalmasság kapcsolata. Haszonkulcsos árképzés. Alkalmazások: A monopólium mint modell és mint létező piacforma. (kötelező: Hirshleifer 8. fejezet, kivéve 8.4 alfejezet; ajánlott: Kertesi 21. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 23A) 2. óra: Monopólium II. 11. hét. Monopólium összehasonlítása a tökéletes versenypiaccal. Monopólium és gazdasági hatékonyság: jóléti hatások elemzése. A monopólium mint piaci kudarc. Kormányzati beavatkozás a jóléti veszteség csökkentése érdekében: adóztatás, versenypolitika és szabályozás. (kötelező: Hirshleifer 8. fejezet, kivéve 8.4 alfejezet; ajánlott: Kertesi 21. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 23A) 1. óra: Tényezőpiacok és jövedelemelosztás I. Termelés és tényezőfelhasználás egyetlen termelési tényező esetén. A technológia és a termelési függvény közgazdasági fogalma. A mérethozadék fogalma újragondolva és kapcsolata a termelési függvénnyel. A határtermék fogalma. Termelési függvények és költségfüggvények kapcsolata. A költségminimalizálás és a profitmaximalizálás kapcsolata. Egyetlen termelési tényező kereslete. Több termelési tényezős technológiák. A rövid- és a hosszútáv mikroökonómiai fogalma. Nevezetes termelési függvények. (kötelező: Hirshleifer 12. fejezet; ajánlott: Kertesi 15. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 11A) 2. óra: Tényezőpiacok és jövedelemelosztás II. 12. hét: Többváltozós termelési függvények, izokvantok, határtermékek, technikai helyettesítési arány. A mérethozadék fogalma. Geometriai reprezentáció és analitikus függvényvizsgálat. Tökéletes versenyző vállalat profitmaximalizálási feladata. Az optimális tényezőfelahsználás és az optimális kínálat meghatározása. Profitmaximalizálás különböző mérethozadéki viszonyok mellett. Vállalati tényezőkeresleti, kínálati és profitfüggvény. (kötelező: Hirshleifer 12. fejezet; ajánlott: Kertesi 15-16. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 12A)
1. óra: Tényezőpiacok és jövedelemelosztás III. Termelés és tényezőfelhasználás több termelési tényező esetén. A vállalat költségminimalizálási feladata. Optimális feltételes tényezőfelhasználás. Vállalati méretnövelés különböző időtávok mellett. Feltételes tényezőkeresleti függvények és a költségfüggvény újragondolva. (kötelező: Hirshleifer 12. fejezet; ajánlott: Kertesi 16-17. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 12A-12B) 2. óra Tényezőpiacok és jövedelemelosztás IV. 13. hét: Kapcsolat a költségminimalizálás és profitmaximalizálás között, dualitási összefüggések. Iparági tényezőkereslet. Versenyzői tényezőpiac és monopszónium. Jóléti elemzések. Alkalmazások: a munkapiac és a minimálbér törvények. (kötelező: Hirshleifer 12. fejezet; ajánlott: Kertesi 16-17. előadás, Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 12A-12B) 1. óra: Tényezőpiacok és jövedelemelosztás V. Termelési tényezők kínálata és egyensúly a tényezőpiacokon. Az erőforrástulajdonosok optimális döntése. Jövedelemajánlati görbe és árajánlati görbe a munkapiacon. A Szluckij-tétel újragondolása készletek mellett. A munkakínálati függvény meghatározása. (kötelező: Hirshleifer 13. fejezet, kivéve 13.2 alfejezet; ajánlott: Varian 5. fejezet, Nechyba chapter 3A-3B, 9A- 9B, 12B) 2. óra: Tényezőpiacok és jövedelemelosztás VI. Alkalmazás: a társadalombiztosítás ösztönző hatása. Az egyéni tényezőkínálat és a piaci tényezőkínálat kapcsolata és befolyásoló tényezői. Egyensúly a tényezőpiacokon. Alkalmazás: a jövedelemegyenlőtlenségek lehetséges forrásainak mikroökonómiai elemzése. Funkcionális jövedelemelosztás. Hagyományos és modern felfogás. Tőkeértékelés és a gazdasági járadék értelmezése. (kötelező: Hirshleifer 13. fejezet, kivéve 13.2 alfejezet) Összefoglalás és kitekintés a második félév témáira. Gyakorlati jegy megszerzésének feltételei és kialakításának módja: Házi feladatok (20/100 pont): o 5 csoportos (a félév elején előre kijelölt csoportbeosztás alapján) és 10 egyéni házi feladat (EHF) lesz a félév során + 2 szorgalmi egyéni házi feladat (SZEHF). o Minden időben beadott egyéni házi feladatért maximum 10 Hf-pont jár (a szorgalmiért is).
o Minden időben beadott csoportos házi feladatért csoportonként maximum m*n Hf-pont jár, ahol m az adott csoportos házi súlya és N a csoport tagjainak száma. o Az egyéni pontok megoszlásáról a csoport tagjai tetszőlegesen döntenek. Az 1. és 2. csoportos házi feladatnál m=10, a 3.-nál m=40, míg a 4.-nél és az 5.-nél m=20. o A csoportos házi feladatok beadásakor a címlapon mindig fel kell tüntetni, a tanulmány címét, a csoport és a feladat számát, a csoport tagjainak nevét, a csoportvezető nevét, valamint az egyéni pontszámok kialkudott megoszlását százalékos formában (ahol csoport összpontszám =100%), továbbá a feladat kiírásakor megjelölt egyéb információkat. o A csoportos házi feladatoknál a csoportok a minden feladatra egy csoportvezetőt választanak, aki a feladat végrehajtását irányítja. Minden csoportos feladathoz más csoportvezetőt kell választani. o A csoportos házi feladatokhoz egy jegyzőkönyvet is csatolni kell, amelyben meg kell jelölni a feladat erejéig választott csoportvezetőt, a jegyzőkönyv vezetőjét (aki nem lehet azonos a csoportvezetővel), a csoport többi tagját valamint a rögzíteni kell, hogy a csoport tagjai közül ki melyik részfeladatot hajtotta végre, illetve melyik ötlet kitől származott. o Minimumfeltétel: Mindegyik házi feladatot legalább "megfelelt" szintre kell teljesíteni. o Késve maximum három alkalommal lehet beadni házi feladatot, a negyedik alkalom már a félév nem teljesítésének minősül. o A késve beadott házi feladatokért, illetve nem elfogadott házi feladatok javításáért nem jár pont. o A szorgalmi időszak végéig az összes nem elfogadott házi feladatot pótolni kell (vagyis nem beadott házi feladattal a kurzus nem teljesíthető). o A 3., 4. és 5. csoportos házi feladat angol nyelven való beadásával (az angol tanár előzetes, aláírásával igazolt jóváhagyásával) plusz 10-10-10 Hf-pont szerezhető. o A beadott házi feladatoknak (különösen a csoportos házi feladatoknak) nem csak szakmai, de formai szempontból is el kell érnie a megfelelt szintet ahhoz, hogy pontot érjen. (Vagyis be kell tartani az informatikából tanult szövegszerkesztési szabályokat és az esszéírás tárgyból tanult normákat.
Például hivatkozások nélküli/rosszul hivatkozott dolgozatokat kérdés nélkül, 0 ponttal adunk vissza átdolgozásra.) o Az egyéni házi feladatokat személyesen, óra előtt kell beadni. Kivételes esetben (e-mail-es jelzéssel egybekötve) a coospace-en is be lehet adni (vagy begépelve vagy szkennelve). Ekkor a fajl neve: eltecon_mikroi2012_xhf_yyy, ahol x a házi feladat száma, yyy a hallgató vezetékneve. o Csoportos házi feladatokat a coospace-re kell feltölteni a megadott időre.doc vagy.pdf formátumban. A fájl neve: eltecon_mikroi2012_xhf_ycs, ahol x jelenti a házi feladat y a csoport számát. A jegyzőkönyvet tartalmazó fájl neve: eltecon_mikroi2012_xhf_ycsjk, a fenti jelölésekkel. o Az összesen elérhető 200 Hf-pontot 10-zel osztvakapjuk a kurzuson elérhető pontok számát. Írásbeli ZH-k (80/100 pont): o A félév során az órák időpontján kívül két ZH-t írnak a halgatók. A negyedéves ZH-t (várhatóan a 9. héten), az első 8 hét anyagából (ezzel maximum 40/100 pont szerezhető) és a Féléves ZH-t (várhatóan a vizsgaidőszak első hetében), a 9-13. hét anyagából (ezzel maximum 40/100 pont szerezhető). o Minimumfeltétel: A negyedéves és féléves ZH külön-külön legalább 50%-ra való teljesítése. o A ZH-k pótlására, illetve javítására egy-egy lehetőséget biztosítunk. o A ZH-kat egy kijelölt alkalommal lehet megtekinteni. Megajánlott jegy: o A fentiek alapján a legalább elégséges szinten teljesítő hallgatók megajánlott jegyet kapnak. A megajánlott jegyek ponthatárainak kialakítása a ZH eredmények ismeretében történik (haranggörbe-módszerrel). o Az elégséges szint eléréséhez a minimumfeltételek teljesítése mellett összesen legalább 51 pont szükséges. Aki nem teljesíti a minimumfeltételeket, nem kap aláírást a tárgyból. Aki teljesíti a minimumfeltételeket, de nem éri el az 51 pontot, elégtelen (1) gyakorlati jegyet kap. Szóbeli kollokvium: o A megajánlott jegy a teljes félév anyagából tett szóbeli kollokviumon egy jeggyel módosítható (rontani is lehet!), de a szóbeli kollokvium nem kötelező.
o Szóbeli kollokvium esetén a kollokviumon szerzett jegy lesz a gyakorlati jegy, szóbeli kollokvium nélkül pedig a megajánlott jegy lesz a gyakorlati jegy. o Jeles (5) gyakorlati jegy csak szóbeli kollokviummal szerezhető.
Féléves időbeosztás: tananyag (a fenti tematika szerint) egyéni HF kiadás Egyéni HF beadás Csoportos HF kiadás Csoportos HF beadás ZH 1. hét 1. CSHF 2. hét 1. EHF 2. CSHF 1. CSHF 3. CSHF 3. hét 2. EHF 1. EHF 4. hét 3. EHF 2. EHF 2. CSHF 5. hét 4. EHF 3. EHF 6. hét 5. EHF 4. EHF 7. hét 6. EHF 5. EHF 4. CSHF 3. CSHF TAVASZI SZÜNET 8. hét 7. EHF 6. EHF 4. CSHF 8. SZEHF 9. hét 9. EHF 7. EHF 5. CSHF 1. ZH 8. SZEHF 10. hét 10. EHF 9. EHF 1. jav. ZH 11. hét 10. EHF 12. hét 11. EHF 5. CSHF 13. hét 12. SZEHF 11. EHF 12. SZEHF 2. ZH 2. jav. ZH