Dátum: Kiegészítés Aláírás

Bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 5527 Bucsa, Kossuth u. 61. Tel./fax: 66-493-038 E-mail: iskola.bucsa@bucsa.hu OM: 028343 BUCSAI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Készítette: Koczka Istvánné igazgató Módosítva: Dátum: Kiegészítés Aláírás 2007. 09. 20. A nem szakrendszerű oktatás 2007. 12. 20. IPR Kompetencia alapú oktatás NAT kompetencia területei 2008. 09. 01. Alapfokú művészetoktatás 2011. 03. 30. Nem szakrendszerű oktatás megszüntetése Tanulók értékelésének módosítása 2011. 07. 26. 3/2011.(I.26.) NEFMI rendelet: alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának módosítása 2011. 09. 30. Enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátása 2013. 03. 31. A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény és a NAT alapján

Tartalomjegyzék 1 RÉSZ AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 1 1.1 BEVEZETÉS... 1 1.2 HELYZETELEMZÉS... 2 1.2.1 Az intézmény társadalmi környezete... 2 1.2.2 Tárgyi feltételek... 2 1.2.3 Személyi feltételek... 2 1.2.4 Tanulók szociális helyzete, összetétele... 3 1.2.5 Az intézmény eredményessége, kapcsolatai, hagyományai... 3 1.3 NEVELÉSFILOZÓFIÁNK... 4 1.3.1 Alapelveink... 4 1.3.2 Az intézmény céljai... 6 1.3.3 Az intézmény feladatai... 6 1.3.4 Az intézmény IPR alapú cél- és feladatrendszere... 7 1.3.4.1 Eljárások, nevelési módszerek... 9 1.3.5 Feladataink megvalósítását szolgáló nevelési stratégiánk... 10 1.3.5.1 Alsó osztályosok... 10 1.3.5.2 Felső osztályok... 10 1.3.6 Jövőképünk meghatározó elemei... 10 1.3.7 Alapvető értékek... 11 1.3.8 Pedagóguskép... 12 1.3.9 Az egyes művészeti területek konkrét oktatási, nevelési céljai... 12 1.3.9.1 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói... 12 1.3.9.2 Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói... 12 1.3.9.3 Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói... 14 1.3.9.4 Az alapfokú színművészeti képzés célrendszere és funkciói... 15 1.4 KOMPETENCIÁK... 15 1.4.1 Kulcskompetenciák... 15 1.4.2 Eszközök, eljárások a kompetenciák fejlesztésére... 17 1.5 A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 18 1.5.1 Célok, feladatok, eszközök, módszerek... 18 1.6 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 21 1.6.1 Jogszabályi háttér... 21 1.6.2 Hosszú távú pedagógiai célok... 21 1.6.3 Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok... 22 1.6.4 Tanórai keretek... 23 1.6.5 Tanórán kívüli foglalkozások... 23 1.6.6 Az egészségvédelem jeles napjai... 23 1.6.7.Kapcsolattartás külső partnerekkel... 23 1.6.8 Szempontok a módszerek kiválasztásakor... 24 1.7 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 27 1.7.1 Célok, feladatok, eszközök, módszerek... 27 1.8 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI... 29 1.9 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI.. 34 1.10 A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK... 38 1.10.1 Pedagógiai tevékenység... 38 1.10.2 Leggyakoribb felzárkóztató módok... 38 1.10.3 A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programok... 39 1.10.3.1 Cél... 39 1.10.3.2 Feladat... 39 1.10.3.3 Eszközök... 39 1.10.3.4 Tevékenységek... 39 1.10.3.5 A pedagógiai tevékenység alapelvei... 40 1.10.4 A beilleszkedési- és magatartászavaros tanulók beilleszkedését segítő program... 40 1.10.4.1 Alapelvek... 40 1.10.4.2 Cél... 40 1.10.4.3 Feladat... 40 1.10.4.4 Eszközök... 41 1.10.4.5 A pedagógiai tevékenység alapelvei... 41 1.10.4.6 A nevelési célok teljesülési kritériumai... 41 I

Tartalomjegyzék 1.11 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (A RÉSZKÉPESSÉG ZAVAR TÜNETEIT MUTATÓ) TANULÓK NEVELÉSE-OKTATÁSA... 43 1.11.1 Alapelvek... 43 1.11.2 Cél... 43 1.11.3 Az intézmény feladatai... 43 1.11.4 Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei... 44 1.11.5 A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó szabályok... 44 1.11.5.1 Mérés... 44 1.11.5.2 Értékelés... 45 1.11.5.3 Tárgyi feltételek... 45 1.11.5.4 Személyi feltételek... 45 1.11.6. Enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése... 45 1.11.6.1. Alapelv... 45 1.11.6.2 Cél... 46 1.11.6.3 A nevelésükhöz szükséges feltételek... 46 1.11.6.4 Értékelés... 46 1.11.6.5 Taneszközök, segédeszközök... 46 1.11.7 Pedagógiai szakszolgálat... 47 1.11.7.1 Logopédiai ellátás... 47 1.11.7.2 Feladata... 47 1.11.7.3 A beszédjavítás tevékenységi formái... 47 1.11.7.4 Gyógytestnevelés ellátás... 47 1.11.7.5 Az iskolai gyógytestnevelés célja... 47 1.11.7.6 A gyógytestnevelés feladatai... 48 1.11.7.7 Csoportok szervezése... 48 1.12 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 49 1.12.1 Pedagógiai tevékenység... 49 1.13 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 50 1.13.1 A pedagógusok kötelessége... 50 1.13.2 Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység célja, feladatai... 50 1.13.3 A GYIV felelős munkája... 50 1.13.4 Együttműködés más intézményekkel... 50 1.13.5 Tevékenységek, fórumok iskolánkban fenti céljaink szolgálatában... 50 1.14. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 51 1.15. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 53 1.15.1Tanuló- pedagógus együttműködése... 53 1.15.2Szülő- pedagógus együttműködése... 53 1.15.3A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai... 54 1.15.4A szülő-pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei... 54 1.15.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel... 55 1.16.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 57 1.17.AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1.18.AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA... 58 1.18.1. Törvényi háttér... 58 1.18.2. Hosszú távú pedagógiai célok... 59 1.18.3.Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok... 60 1.18.4.Tanórai keretek... 61 1.18.5.Tanórán kívüli lehetőségek... 61 1.18.6.Szempontok a módszerek kiválasztásakor... 62 1.18.7.Kapcsolattartás külső partnerekkel... 63 1.19. AZ ISKOLA FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAMJA... 64 1.19.1. Jogi háttér... 64 1.19.2. Alapelvek... 64 1.19.3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja... 64 1.19.4. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok... 65 II

Tartalomjegyzék 1.19.5. Módszertani elemek... 66 1.19.6. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban... 66 1.20. A NEVELÉSI- OKTATÁSI PROGRAM ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE... 67 1.20.1. Az ellenőrzés, értékelés célja... 67 1.20.2. Az ellenőrzés, értékelés területei... 67 1.20.3. Ellenőrzési, értékelési terv... 68 1.20.3.1. Az általános iskola ellenőrzési, értékelési rendszere... 68 1.20.4. A pedagógusok munkájának értékelése... 69 1.20.4.1. Az értékelés szempontjai... 69 1.20.4.2. Az értékelés formái... 70 1.20.5. A tanítási óra elemzése... 70 1.20.5.1. Az értékelés szempontjai... 70 1.20.5.2. Az értékelés formái... 70 1.21. A PEDEGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVELŐ- OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 70 1.21.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges eszközök... 71 1.21.2. Az alapfokú művészetoktatáshoz szükséges eszközök... 71 2. RÉSZ - AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 72 2.1.TANTERVEK... 72 2.2 TANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSE... 77 2.2.1. A modulok szöveges értékelése... 77 2.2.2. A logopédián használt értékelés... 77 2.3. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNYBEN FINANSZÍROZOTT IDŐKERET... 78 2.4. CSOPORTBONTÁS ELVEI:... 78 2.4.1.Emelt szintű matematika csoportra vonatkozó szabályok... 79 2.5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE... 80 2.5.1.Ellenőrzési formák... 80 2.5.2.Az értékelés szempontjai... 80 Értékelési formák... 80 2.5.4.A tanulók tanulmányi munkájának értékelése... 81 2.5.5.1.A tanulók magatartásának értékelése... 85 2.5.5.2.A tanulók szorgalmának értékelése... 86 2.5.5.3.Szorgalom minősítése a művészeti nevelésben-oktatásban... 87 2.6. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS.... 88 2.6.1. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése... 88 2.6.2. Ellenőrzés, értékelés... 88 2.7. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS HELYI TANTERVE... 89 2.7.1. Zeneművészeti ág: furulya tanszak... 89 2.7.1.1. Zeneművészeti ág: zongora tanszak... 90 2.7.1.2. Táncművészeti ág: néptánc tanszak... 92 2.7.1.3. Képző- és iparművészeti ág: Festészet tanszak... 93 2.7.1.4. Színművészeti-bábművészeti ág: színjáték tanszak... 95 2.8. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT A PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 97 2.9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE... 99 2.9.1. A program céljai... 99 2.9.2. Eljárások, nevelési módszerek... 99 2.9.2.1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek... 99 2.9.2.2. Az integrációt elősegítő módszertani elemek... 100 2.9.2.3. Műhelymunka a tanári együttműködés formái... 100 2.9.2.4. A háromhavonta megtartott kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei... 100 2.9.2.5. Multikulturális tartalmak... 101 2.9.2.6. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása... 101 2.9.2.7. Együttműködés az esélyegyenlőség biztosítása érdekében... 101 2.9.2.8. Pedagógiai tevékenységek... 101 2.9.2.9. Felvilágosító programokon való részvétel... 102 2.9.3. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek:... 102 III

Tartalomjegyzék 2.10. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 103 2.10.1. Alapfokú művészetoktatás... 104 2.10.1.1. A tanulók felvételének szempontjai... 104 2.11. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 104 2.11.1. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek... 104 2.12. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, FEGYELMEZÉSÉNEK ISKOLAI ELVEI... 104 2.12.1. A tanulók jutalmazása... 104 2.12.2. A tanulók fegyelmezése... 106 2.13. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI... 106 2.13.1. Alapelvek... 106 2.14. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI... 107 2.14.1. Alapelvek... 107 2.15. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA. 109 2.16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 109 2.17. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI... 116 2.18. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 117 2.19. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 119 2.20. HATÁLYOS RENDELKEZÉSEK... 119 2.20.1. A pedagógiai program érvényessége... 119 2.20.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 119 2.20.3. A pedagógiai program módosítása... 120 2.20.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 120 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 121 4. MELLÉKLETEK... 122 IV

1 RÉSZ AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 BEVEZETÉS Az iskolafenntartó által jóváhagyott pedagógiai program 2001. szeptember 1-jétől az iskolák egyik alapdokumentuma. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 44. (1) bekezdése szerint az intézményben a nevelő és oktató munka a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program az iskola szakmai stratégiai programja, mely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola működésének minden területét. Rögzíti az intézmény nevelő- oktató munkájának szakmai szabályait és feltételeit, tájékoztatja a szülőket és tanulókat az intézményben igénybe vehető közoktatási szolgáltatásokról és rögzíti azok igénybevételének feltételeit. Az iskolánk Pedagógiai programjának felülvizsgálatát, kiegészítését a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX.21.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet módosítása tette szükségessé. 2004-ben megtörtént a pedagógiai program elemzése, az új elemek beépítése, illetve egyes tartalmi elemek módosítása. Felülvizsgálatra került a helyi tanterv, ezen belül a tantervi célok, tantárgyrendszer, óraszámok, követelmények, tananyag. A nevelőtestület a NAT-ban foglaltak alapján élt az autonómia adta lehetőségekkel és helyi viszonyokhoz igazítva alkotta meg programját. 2007-ben újabb elemekkel bővült pedagógiai programunk. A kiegészítést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2006. évi módosítása (CXXI. Törvény) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás és a NAT módosítása tette szükségessé. Az integrált pedagógiai rendszert 11/1994. (IV. (.) MKM rendelet 39/E -nak megfelelően működtetjük. A kompetencia alapú oktatás a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendeletet módosító 202/2007. (VII. 13.) kormányrendelet alapján került bevezetésre. 2008. szeptember 1-től az alapfokú művészetoktatás kidolgozására a 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet Az alapfokú művészetoktatási követelményei és tantervi programjának bevezetése alapján került sor. 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezetésre kerül a 3/2011.(I.26.) NEFMI rendelettel kiadott 2. sz. melléklet, amely az alapfokú művészetoktatás új tantervi programját tartalmazza. 2013-ban a pedagógiai program felülvizsgálatát a 2012-ben módosított NAT, A köznevelésről szóló CXC. törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján kellett elvégezni. 1

1.2 HELYZETELEMZÉS 1.2.1 Az intézmény társadalmi környezete Az intézmény Békés megye egyik leghátrányosabb településén működik. Gazdaságilag elmaradott terület. Ipari tevékenységet nem folytatnak a községben. A lakosok mezőgazdaságból igyekeznek megélni. Az apró magángazdaságokban csak a családtagok dolgoznak. A munkanélküliség évek óta magas. Egyetlen előnye a falunak, hogy a 4-es főúthoz közel van, így könnyen megközelíthető. A községben az Önkormányzat az alapvető feladatait ellátja. Ennek lakosságmegtartó ereje van. A családok egyre nehezebb anyagi helyzetük miatt, a gyermekük taníttatásában keresik a kiutat. Ehhez kérik tőlünk a segítséget. Az iskolával szembeni elvárásaikat is e célnak rendelik alá. Igénylik az óvodát a nyolc évfolyamos iskolát (nem szeretnék kollégiumba adni gyermeküket nagyon korán). Támogatják abban az intézményt, hogy az iskolában adjunk lehetőséget a gyermekek számára a felvételi követelmények elsajátítására. A szülők és az intézmény pedagógusai között jó, segítőkész kapcsolat alakult ki. Évről-évre az egyre nagyobb létszámban jelentkező részképesség zavaros tanulók miatt speciális igényként jelentkezett a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás kidolgozása. 2006-ban pályázati lehetőséget kihasználva kezdtünk el foglalkozni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésével. Ez a program nagymértékben segíti a szociális háttér miatt lemaradók felzárkóztatását. Az egyénre szabott személyiségfejlesztés kiemelt feladata a rendszernek. 1.2.2 Tárgyi feltételek Az iskolai oktatás intézményeinek épületeit folyamatosan karbantartották. Minden tanulócsoportnak saját terme van, ezen kívül tornaszobával, technika fiú-és lányműhellyel, könyvtárszobával, számítástechnika teremmel és a központi iskolában bitumenes pályával rendelkezünk. Az intézményhez tartozó konyhát 2007. január 1-e óta a Bucsa-Ép Kft működteti. Az iskolához megfelelő területű udvar tartozik. Minden épületnél kisebb zöldövezetet alakítottunk ki. A Bocskai úti iskolánál a biztonságosabb környezet feltételeinek megteremtése érdekében az udvar lekerítése 2006-ban megtörtént. 2008 tavaszán az iskola mellett megnyílt játszótér a mindennapos testmozgás megvalósítását is szolgálja. A szemléltetőeszköz állomány a nyertes pályázatoknak köszönhetően megfelelő. 2011-ben a TIOP pályázat az intézmény informatikai infrastruktúráját erősítette. Az eszközök folyamatos fejlesztése, karbantartása szükséges. 1.2.3 Személyi feltételek Az intézményben stabil, aktív dolgozói kör alakult ki. Évente 1-2 változás történik. A szakos ellátottság évek óta 90 % körül mozog. 2

1.2.4 Tanulók szociális helyzete, összetétele A szülők nehéz anyagi körülmények között nevelik gyermekeiket. Döntő többségüknek nincs keresete, szociális juttatásból tartják családjukat. Mivel megélhetési gondjaik vannak, művelődésre, szórakozásra, kirándulásokra nem tudnak pénzt fordítani. Az iskolától elvárják, hogy a tanórán kívüli tevékenységeit is ellenszolgáltatás nélkül lássa el. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 30-45%. 1.2.5 Az intézmény eredményessége, kapcsolatai, hagyományai Az óvodából iskolába átmenetet segítő programnak köszönhetően az iskolába való átmenetet a gyerekek nehézségek nélkül élik meg A tanítónők türelmes munkájának köszönhető, hogy a gyerekek szorongás nélkül veszik az iskolai akadályokat. Az iskolás gyermekek rendszeresen vesznek részt különböző helyi, területi és országos tanulmányi versenyeken, ahol eredményesen szerepelnek. Egyre nagyobb létszámmal és növekvő eredménnyel zárjuk a Zrínyi Ilona matematika versenyt. Szép hírét vitték az iskolának a területi, megyei, országos versenyeken résztvevő tanulóink. A továbbtanuló gyerekek eredményeiről a középiskolák később értesítenek bennünket, illetve a diákok beszámolnak munkájukról. A felvettek száma és a végzettek alapján elmondhatjuk, hogy megfelelően készítjük fel a tanulóinkat a középiskolára. Intézményünk évek óta sok figyelmet fordít arra, hogy a tehetséges gyerekeknek legyen módja többet tudni, mint a tananyag. A jó képességű gyerekeknek 5. osztálytól emelt szintű matematikaoktatást szerveztünk, ahol az ismeretanyag magasabb követelményekkel, történő oktatásával felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra, elegendő időt biztosítunk a tanultak elmélyítésére, különböző tanulmányi versenyeken vehetnek részt. Egyre több szakkör működik, melyek gyakran a gyerekek továbbtanulását, pályaválasztását segítik. Hosszú évek óta rendszeresen van színházbérletünk a Jókai Színházba. Alapfokú művészetoktatással 2005. szeptember 1-e óta foglalkozunk. Három tanéven keresztül a karcagi Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kihelyezett tagozatai működtek intézményükben: furulya tanszak, festészet tanszak, színjáték tanszak és néptánc tanszak. 2007-ben kiváló minősítést kaptak a tanszakok. 2008. szeptember 1-től intézményünk önállóan vállalta fel a művészetoktatást a már működő tanszakokkal. Tanulóink több mint 50%-a vesz részt művészeti képzésben. A művészeti intézményegység által szervezett versenyeken szépen szerepelnek a tanulóink. Állandó fellépők a környező települések programjain. Kialakultak hagyományaink. Ezek: Rákóczi napok, Magyar Kultúra Napja, Vers-és prózamondó verseny, Kazinczy szépolvasó verseny, Bemutatkozik az iskola, sportrendezvények. Diákönkormányzat által szervezett: karácsony, farsang, hulladékgyűjtés, kirándulások. Osztályok rendezvényei: Anyák Napja, mikulás, kirándulások. SZK rendezvényei, melynek bevételeiből az iskolás tanulókat támogatják: Mikulásbál, Gyermeknap. 3

1.3 NEVELÉSFILOZÓFIÁNK Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. ( Szent-Györgyi Albert) 1.3.1 Alapelveink Intézményünk meghatározó szerepet tölt be községünk életében, a gyermekek nevelésében. Ezért felelősséget érzünk a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséért, a gyermek és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a következőket tartjuk szem előtt: A gyermek, a tanuló harmonikus személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. Fejlesztjük az igényüket az egészséges életmód, a tiszta környezet és életfeltétel iránt, ehhez megfelelő hangulatos, barátságos, ízléses környezetet biztosítunk számukra intézményünkben. Gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatásáról, alapvető társadalmi és magatartási normák megismertetéséről, elfogadásáról, úgy mint: tisztesség, őszinteség, emberség, tolerancia, humánus magatartás, érzelemgazdagság, lelkiismeretesség, kompromisszumkészség, nyitottság, család fontosságának tudata). Fontos teendőnknek érezzük az alapvető tanulási szokások kialakítását, az ismeretszerzés fejlesztését, a megfigyelő, a problémamegoldó képesség, valamint a kreatív gondolkodásmód kialakítását. Hangsúlyt fektetünk a megfelelő tudás kialakítására, a tárgyi ismeretek elsajátításán keresztül, miközben alapvető jártasságokat, képességeket, készségeket, illetve a gyakorlati életben alkalmazható tudást fejlesztünk. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll. Megvalósításánál a legfontosabb a személyes példaadás és ezen keresztül a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Ezáltal az általános, emberi értékek átadása. Fontosnak ítéljük meg kapcsolataink ápolását intézményen belül (tagintézményekkel) és kívül, együttműködésünk fejlesztését az önkormányzattal, az SZMK-val, az iskolaszékkel, a községi könyvtárral, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal stb. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a sajátos nevelési igényű tanulók számára, az őket megillető módszerek, eljárások, megfelelő szolgáltatások bevezetésével. A művészeti nevelés járuljon hozzá az egyéni képességek sokoldalú fejlesztéséhez. Az iskolánkban biztosítjuk, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás 4

szervezés játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. Odafigyelünk, hogy az iskolai nevelés és oktatás járuljon hozzá Magyarország gazdasági fejlődéséhez. Segítse az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismerését a felelősségtudat, tudás kialakítását a hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság érdekében, a magyar gazdaság pozíciójának erősítése, növekedése érdekében. Iskolánk tanulásszervezési hatékonyságának feltétele a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek és a pedagógiai kultúra általánossá válása. Iskolánk teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Ez olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az iskolánk az ismertátadás mellett, ezen belül az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematika kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - Hatékony, önálló tanulás kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az egyéni sajátosságokat figyelembe vesszük: a fejlesztést az egyéni fejlettséghez igazítva valósítjuk meg.. A motiváció elvét érvényesítjük: az érdeklődés felkeltése és fenntartása minden pedagógus felelőssége. A visszajelzés elve alapján: a teljesítmények változását folyamatosan nyomonkövetjük, és egyénenként értékeljük. Az oktatásszervezésben biztosítjuk a szegregációmentességet, a működés meghatározó alapelvének tekintjük a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítését valósítjuk meg. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét biztosítjuk. 5

A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében támogató lépéseket, szolgáltatásokat valósítunk meg az intézmény minden tevékenysége során. A másságban rejlő értékek megismertetésével azok megbecsülésére és kölcsönös tiszteletére neveljük tanítványainkat. 1.3.2 Az intézmény céljai - Az iskola alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen áttartó tanulásra való felkészítést. Fejlesztjük a tanulók kritikus gondolkodását, a kreativitását, a kezdeményezőképességét, a problémamegoldó képességét, a kockázatértékelési képességét, a döntéshozó képességét, az érzelmek kezelését, amely területek minden kulcskompetencia fejlesztésében megjelennek. - Az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztése. A gyermekek adottságaikkal és tapasztalataikkal összhangban bontakoztathassák ki személyiségüket. - A gyermekek tudásának, képességeinek fejlesztése. - Az egyén és társadalom közötti kapcsolat kialakítása. - Az oktatási intézmény hagyományainak megőrzése és fejlesztése, a jó eredmények megtartása. - Szociális hátrányok enyhítése. - A gyermekekben alakítsuk ki a szűkebb és tágabb környezetük iránti érdeklődést, felelősséget ezek értékei iránt. - A tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakítása. - A jó kapcsolatok ápolása. - Legyen nyitott az oktatási intézmény. - Tegyük képessé a gyermekeket a továbbhaladásra, a magasabb évfolyamba lépésre. - A szabadidő helyes eltöltésére nevelés, ezáltal sokoldalú személyiség kibontakoztatása. - A sajátos nevelési igényű tanulókkal szembeni tolerancia, elfogadás és felelősségvállalás megteremtése. - Gyermekvédelmi tevékenység erősítése iskolánkban. - Növendékeink legyenek képesek a művészetek befogadására, értésére és művelésére. - HHH-s tanulók művészetoktatásba történő bevonása. 1.3.3 Az intézmény feladatai - Az életkornak megfelelő életritmus kialakítása, figyelembe véve az otthonról hozott pozitív szokásokat, a negatív szokások folyamatos megszüntetésére való törekvés. - Az alapismeretek, a tanulás és szocializációs képességek kialakítása, kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztése. - Önfejlesztő képesség kialakítása, így a tanuló Önmaga aktív részese saját személyisége kibontakozásának. 6

- Egyéni képességek fejlesztése, differenciáltan. Az életkori sajátosságok figyelembevételével a megértést, a megismerést és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot fejleszteni. - Károsodásból eredő lemaradások csökkentése, a másodlagos hátrányok kialakulásának kiküszöbölése egyéni fejlesztési programmal. - Az önálló ismeretszerző képesség fejlesztése. - Magatartásminták kialakítása. - Hagyományaink ápolása, a rendezvények megtartása. - Fejlesztő, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. - Felvilágosító tevékenységek szervezése, a gyakorlati élet minden területén. - Egészséges életmódra nevelés. - A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. - A környezet értékeinek ismertetése, védelemre nevelés, a környezeti károk megelőzésére nevelés. - A tanulók helyes fogyasztói magatartásának kialakítása. - Megfelelő feltételek, körülmények biztosítása a külső kapcsolatok ápolásához. - Továbbhaladásra való előkészítés. A gyermek átvezetése a játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységébe. - A kerettantervi követelmények teljesítése. - Tervezett és alkalomszerű foglalkozások, rendezvények megtartása. - A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési lehetőségeinek kiszélesítése. - A művészei nevelés fejlessze a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását. - Képviseljék növendékeink az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. - Erősíteni kell más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerését, megbecsülését. 1.3.4 Az intézmény IPR alapú cél- és feladatrendszere Kitűzött intézményi cél A jogszabálynak megfelelő arányok biztosítása felmenő rendszerben - A pedagógusok rendelkezzenek az együttneveléshez szükséges attitűddel és az integrált oktatásnak megfelelő kompetenciákkal. - A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei épüljenek be az iskolai nevelő-oktató munka gyakorlatába - Az intézmény rendelkezzen az IPR működtetéséhez szükséges eszközökkel A célokhoz rendelt feladatok - Adatok beszerzése a fenntartótól - Szülői nyilatkozatok beszerzése - Tanulócsoportok szervezése az arányok betartásával - IPR-nek megfelelő kompetencia-térkép készítése, hiányzó kompetenciák feltérképezése - A hiányzó kompetenciák fejlesztésére továbbképzések szervezése - Továbbképzési terv átdolgozása - Megfelelő beiskolázási terv készítése - Az IPR bevezetési ütemtervének elkészítése - Bemeneti mérések tervezése (mérési naptár) 7

- Az eszközök használatához minden tanulónak egyenlő esélye legyen - Bemeneti mérésekre épülő egyéni fejlesztés megvalósítása - A HHH tanulók normál tantervű osztályba legyenek beiskolázhatóak - Támogató attitűd az iskola szakmai és társadalmi környezetében A roma kisebbségi kultúra megfelelő elemei szerepeljenek a földrajz, történelem, anyanyelv és irodalom, művészetek (ének-zene; tánc; kézművesség, festészet) tantárgyak, (műveltségi területek) helyi tantervében (tartalom, követelmények, értékelési mód). - Váljon motiválttá minden szülő az iskolával való párbeszédre - Az iskola és dolgozói szülők iránti nyitottságának megvalósítása - Az iskolai munkatársak váljanak motiválttá a szülőkkel való kapcsolattartásra A tanári együttműködésen alapuló értékelés terjedjen ki esetmegbeszélésre, problémafeltárásra, egy-egy osztály iskolai életének pedagógiai szempontú elemzésére Az évismétlők között csökkenjen a HHH tanulók aránya Ne legyen a tankötelezettségi kor határa előtt kimaradó tanuló - Egyéni fejlesztési tervek készítése - Együttműködés bővítése az óvodával az egyéni fejlesztések megvalósítása érdekében - IKCS csoport megalakulása - Együttműködési megállapodások megkötése - Eszközbeszerzés tervezése - Roma kisebbségi kultúra megismertetése a tantestület érintett tagjaival - Tantervkészítés - Kommunikációs alkalmak és formák bővítése, kiterjesztése minden szülőre - Szülői igény és elégedettség mérése IPR szempontú kiegészítéssel - Kommunikációs terv készítése - Iskolai munkatársak együttműködési készségének és kommunikációs kompetenciájának fejlesztése - Az együttműködésen alapuló értékelés stratégiai és munkatervi szintű megtervezése - Tanári együttműködés a kudarc okainak feltárásában. - A fejlesztő eljárás egyénenkénti feladatainak meghatározása - Egyéni fejlesztési tervek elkészítése és megvalósítása - Tanári együttműködés a kudarc okainak feltárásában. - A fejlesztő eljárás egyénenkénti feladatainak meghatározása - Egyéni fejlesztési tervek elkészítése és megvalósítása 8