Felügyeleti Tanács elnöke TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyminiszter részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2008. II. félévi tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható tapasztalatairól BUDAPEST 2009. január
TARTALOMJEGYZÉK I. A FELÜGYELT SZEKTOROK FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 3 II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI 7 1. A pénzügyi válság begyűrűzése kapcsán tett lépések 7 A. Prudenciális felügyelés 9 2. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok 9 Az intézményi kockázatértékelés 10 Engedélyezett minősítési rendszerek 11 Az ingatlanalapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése 13 Biztosító egyesületek 14 Fokozott figyelem a KGFB átkötések idején 15 B. Piaci folyamatok felügyelete 16 3. Engedélyezési tevékenység 16 Kiadott jelentősebb engedélyek 16 4. Piacfelügyelet 17 Kiemelt ügyek 17 5. Fogyasztóvédelem és panaszkezelés 18 Téli fogyasztóvédelmi akció 19 Folytatódó együttműködés a pénzügyi kultúra fejlesztésért 19 6. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés 20 C. A Felügyelet további tevékenységei 20 7. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések 20 8. Felügyeleti kommunikáció 21 9. Függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés 21 10. Felügyeleti intézkedések és bírságok 22 III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE 23 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése 23 Tájékoztató a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) keretében kiemelten kezelt kockázatos portfóliók és a hozzájuk kapcsolódó többlettőke előírások alkalmazásáról a gépjármű finanszírozásban 23 Módszertani útmutató a pénzügyi csoportok összevont alapú irányításáról és kockázatkezeléséről 24 Vezetői körlevél a nyílt végű ingatlanbefektetési alapok zárt végű ingatlanbefektetési alappá történő átalakítása során alkalmazandó alapelvekről 24 Felügyeleti Koordinációs és Módszertani Központ 25 2. A hatékony Felügyelet megvalósításának lépései 25 3. Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák 26 Integrált Pénzügyi Konferencia 26 4. Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák 27 IAIS konferencia 27 5. Humánpolitika 29 6. Szakmai ellenőrzés 29 A MÁV ÁBE ügy szakmai felülvizsgálata 29 7. A Felügyelet gazdálkodása 30 8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések 32 9. További adatok 32 MELLÉKLETEK 33 2
A 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (a továbbiakban: a Felügyelet) előírásainak megfelelően a Felügyeleti Tanács elnöke félévente tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének felügyelete során nyert általánosítható tapasztalatokról. I. A FELÜGYELT SZEKTOROK FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 2008. második felében számottevően romlottak a magyar pénzügyi szektor működésének külső körülményei. Egyrészt az időszak során folyamatosan romlott a globális konjunktúra, és Magyarország számára különösen fontos módon az európai gazdaság is fokozódó súlyosságú recesszióba csúszott. Másrészt az észak-amerikai és európai pénzügyi szektor növekvő instabilitása, és főként a Lehman Brothers szeptember közepi csődjének bejelentése nyomán a nemzetközi bankközi piacon, valamint a banki vállalati kötvénypiacokon a kockázati felárak nagyarányú emelkedése, a likviditás nagymértékű csökkenése, és általában a befektetők kockázati étvágyának zuhanásszerű visszaesése következett be. Harmadrészt az energia- és nyersanyagpiaci árak élesen negatív júliusi fordulata, illetve egyes túlfűtött gazdaságok makrogazdasági korrekciójának megindulása miatt nagymértékben romlott a kelet-középeurópai régió kockázati megítélése. A fentiek következtében a magyar gazdaság konjunkturális és pénzügyi helyzete is jelentősen romlott, amelyen belül augusztus és október között nagyarányú tőkekiáramlás bontakozott ki. Az említett körülmények ellenére a hazai pénzügyi szektor megőrizte működőképességét. A pénzügyi szolgáltatók üzleti teljesítménye azonban számottevően romlott, október folyamán pedig a bankrendszer finanszírozása terén a kritikus szintet elérő zavarok léptek fel. Utóbbiak részben a nemzetközi és magyar bankközi finanszírozás kockázati felárainak drasztikus emelkedésében, részben a nemzetközi tőkepiacon elérhető likviditás további csökkenésében, főként pedig a hazai valutaswap-piac kínálati oldalának felszáradásában nyilvánultak meg. Az említett jelenségek a bankrendszer likviditását több héten keresztül alapvetően veszélyeztették, végül azonban átmenetinek bizonyultak, amennyiben a likviditási helyzet novemberre normalizálódott, decemberben pedig a novemberi folyamatok folytatódtak. Az itt említett normalizálódás azt jelenti, hogy a bankrendszer likviditásának közvetlen fenyegetettsége megszűnt, de a rendszer működőképessége a korábbi időszakokhoz képest megváltozott szinteken stabilizálódott. A korábbiakban tapasztalt forrásbőség megszűnt, a válság előtti finanszírozási költségszintek nem álltak helyre, vagyis a kockázati felárak továbbra is szokatlanul magasak, a kialakult stabilitás pedig változatlanul és jelentős részben az időközben végrehajtott rendkívüli hatósági intézkedések függvénye. Az októberi válsághelyzet kialakulásában a feljebb már említett külső körülmények mellett a hazai bankrendszer több tartósan jellemző sajátossága is szerepet játszott. Ezek közül különösen fontosnak tűnik egyrészt a hazai forrásállomány növekedését jelentősen meghaladó dinamikájú belföldi hitelezés, illetve ebből származóan a nagykereskedelmi eredetű külföldi források folyamatos és nagyarányú importjára való ráutaltság. Másrészt ilyen tényező két bank korábbi agresszív kelet-európai terjeszkedési stratégiája, amely az előbb említett jelenség intenzitását jelentősen fokozta. Harmadrészt fontos ok a belföldi forrásokkal finanszírozott hitelállománynak a források devizatartalmát lényegesen meghaladó devizaaránya, amelynek következtében a bankok mérlegében több év alatt az összes eszköz mintegy egytizedét kitevő hosszú nyitott devizapozíció épült fel. E nyitott pozíció folyamatos fedezeti szükségletet hozott létre, amelynek az októberihez hasonló szélsőséges piaci helyzetekben jelentős megújítási kockázata van. Negyedrészt fontos a hazai bankrendszert jellemző nagyarányú és fokozódó 3
mértékű lejárati transzformáció, vagyis az a sajátosság, hogy a rendszernek a három hónapig terjedő lejárati sávban a teljes mérleg egynegyedét kitevő forrástöbblete, az öt éven túli lejáratoknál pedig ugyanekkora eszköztöbblete van. Ez más szóval azt jelenti, hogy a hazai bankok meglehetősen rövid forrásokkal finanszírozzák hosszú lejáratú hiteleiket, amelynek nyomán jövedelmezőségük, de egyben likviditási kockázatuk is történetileg viszonylag magas szinten alakult. A probléma fontos része a mérlegen belüli devizapozíció fedezését biztosító valutaswap-állomány viszonylag rövid lejárata is. Természetesen joggal felvethető, hogy a felsorolt szerkezeti jellemzők szélsőséges piaci helyzetekben egyértelműen gyengeségek ellentétele a hazai bankrendszer magasabb kihelyezett hitelállománya, amely a nemzetgazdasági tevékenység és összjövedelem növekvő szintjéhez járult hozzá. Az októberi válsághelyzetet követő normalizálódás ugyancsak több tényező együttes jelentkezésének köszönhető. Egyrészt a Lehman-csődöt követő nemzetközi piaci sokk október végét követően nem eszkalálódott tovább, sőt az év vége felé a bankokat támogató különféle hatósági intézkedések nyomán világszerte a kockázati felárak mérséklődése volt tapasztalható. Másrészt a Magyarországgal szemben megnyilvánuló befektetői bizalmat kritikus mértékben megerősítette az IMF/EU/világbanki hitelmegállapodás, illetve az annak részét képező költségvetési és bankstabilitási intézkedések bejelentése. Harmadrészt alapvető szerepet játszottak az MNB kamat- és likviditási intézkedései, valamint a betétbiztosítási védelmi szint felemelése és a bankbetétekre nyújtott kormánygarancia bejelentése. Az utóbbi intézkedés nyomán főként a befektetési alapokból a bankbetétek irányába számottevő reintermediációs folyamat bontakozott ki, amely csökkenő sebességgel ugyan, de 2008 végéig fennmaradt. Negyedrészt pedig jelentős hozzájárulást teljesített maga a bankszektor, a külföldi tulajdonú bankok anyaintézményeit is beleértve. Ennek egyik részeként a nagybankok már szeptembertől kezdődően jelentősen módosították üzleti stratégiájukat, és csökkentették kockázati expanziójuk ütemét. Az anyabankok tulajdonosai emellett főként októberben, kisebb részben pedig novemberben jelentős mennyiségű új forrást bocsátottak rendelkezésre, részben leánybankjaik stabilitását biztosítandó, részben pedig a magasabb forint hozamszint kihasználása érdekében. E két esemény, valamint a jegybanki intézkedések eredményeként a bankrendszer likvid eszközeinek mértéke az év utolsó időszakában számottevően emelkedett. A fentiek eredményeként jelentősen visszaesőben van a banki hitelexpanzió, nagyobb részben a már említett banki stratégiaváltás, kisebb részben pedig a gazdaság lassulásával összefüggő keresleti tényezők miatt. Különösen az alacsonyabb üzleti marzzsal jellemezhető vállalati üzletágban, de általánosságban is jellemző a hitelezési feltételek markáns szigorítása. Ennek háttereként decemberben stabilizálódott, az anyabankok által rendelkezésre bocsátott források állománya, vagyis az anyabanki kör részéről sem jelentős forráskivonás, sem pedig érdemi mértékű új források kihelyezése nem volt jellemző. Mindennek következtében egyrészt enyhült az ügyfélhitelek és az ügyfélbetétek dinamikája közötti hagyományos feszültség, másrészt viszont jelentősen visszaesett a jövedelmezőséget történetileg nagyban támogató állományi volumenhatás. 2008. novemberben a tranzakciós év/év alapon számított banki belföldi hiteldinamika összesen 13-14 %-ot tett ki, de a szóban forgó 12 hónap végén a lakossági hitelállomány évesített növekedése 10 %, a vállalatié pedig mindössze 1 % felé közelített. A bankszektor jövedelmezősége 2008-ban, de különösen az év második felében jelentősen csökkent. Abban az esetben, ha a szektor eredményadatait megtisztítjuk az OTP Bank Nyrt. által osztalékként bevételezett nagy összegű, de egyszeri vállalatértékesítési eredménytől, akkor a bankrendszer éves tőkejövedelmezősége 10 % körüli értéken becsülhető (45 %-os csökkenés). A változás hátterében főként az effektív kamatmarzsnak a forrásköltségek emelkedése miatti jelentős csökkenése, az éles piaci verseny által indokolt jutalékkiadások és működési költségek, illetve a piaci értékelést folytató bankok esetében az értékpapírpiacon elszenvedett árveszteségek állnak, a hitelveszteségek és céltartalékok eredményrontó szerepe viszont némileg meglepő módon viszonylag korlátozott. A portfólióminőség változatlanul romlik, de a legutóbbi értékvesztési adatok alapján a tendencia gyorsulása nem állapítható meg. Ez arra 4
enged következtetni, hogy a magyar gazdaság 2008. évi lassulása, illetve a szigorodó hitelfeltételek negatív portfólió-hatásai a rendelkezésre álló a decemberi állapotot egyelőre nélkülöző tényadataiban még nem tükröződnek. A bankrendszer tőkeellátottsága (novemberben 10,8 %-os átlagos, az év során hajszálnyival csökkenő TMM) normális időszakban elfogadható, de a fennálló rendkívüli körülmények között viszont nem kockázatmentes. A szabályozási tőkeminimum feletti többlet tőkerész a bankrendszer átlagát tekintve egy jelentősebb kombinált (piaci, hitelkockázati és likviditási) sokk esetére is fedezetet nyújt. Ehhez érdemes a hitelkockázatokkal kapcsolatban hozzátenni, hogy számításaink szerint a nagybankok által vezetett pénzügyi csoportok a jelenleg ismert késedelmesen teljesítő kintlevőségeikhez képest elegendő elszámolt értékvesztéssel rendelkeznek, még olyan körülmények esetére is, ha a hitelfedezetek értékesítése az eszközpiaci helyzet, vagy a tömegesség miatt nem volna lehetséges. Ennek ismeretében a jelenlegi helyzet kockázatát a 2009. évi portfólióromlás ismeretlen, de potenciálisan szokatlanul nagy mértékében látjuk. A bankrendszeren kívüli pénzügyi alszektorok üzleti teljesítménye 2008-ban ugyancsak jelentősen romlott, helyzetük azonban jellemzően jóval kevésbé kiélezett, mint a válság által főként a likviditási probléma miatt elsődlegesen sújtott bankszektoré. A nem-banki szektorok helyzetével kapcsolatban összefoglalóan a következők érdemelnek figyelmet: - A szövetkezeti hitelintézetek esetében az év nagy része során folytatódott a hitelpiaci részarány lemorzsolódása. A bankokhoz képest azonban előnyt jelent a szövetkezetekre jellemző kiskereskedelmi eredetű forrástöbblet, illetve a jellemzően magas költséghányadú szövetkezeti szolgáltatók költségszintjének rugalmatlansága. Kérdés azonban, hogy a szövetkezeti szektor mennyire lehet versenyképes a legutóbb kibontakozott éles betétgyűjtő verseny és a kisvállalkozásokkal kapcsolatban fenyegető növekvő hitelkockázat körülményei között. - A pénzügyi vállalkozások csaknem négyötöde változatlanul hazai banki háttérrel működik, ezért kockázataik részben megegyeznek a bankszektoréval, részben pedig az utóbbi kockázataiból vezethetők le. Az alszektor fennmaradó egyötöd részén belül növekvő a külföldi banki hátterű vállalkozások szerepe, vagyis a szóban forgó alszektor fokozatosan a határon keresztül folytatott hazai hitelpiaci verseny egyik újabb színterévé alakul át. 2009-ben a vállalkozások legnagyobb kockázata a tevékenységükben kiemelkedő szerepet játszó ingatlan- és gépjárműpiacok várhatóan gyenge teljesítményéből adódhat, mind keresleti/üzleti, mind pedig hitelkockázati szempontból. - A biztosítási szektor üzleti dinamikája elsősorban a befektetési termékek tekintetében jelentősen visszaesett, a biztosítási termékek tekintetében pedig enyhén negatív. A jövedelmezőség csökken, de magas szintről indulva továbbra is jelentős. A biztosítók átlagosan változatlanul jelentős tőketartalékokkal rendelkeznek. Probléma azonban egyes termékek, főként a kötelező gépjárműbiztosítás üzleti marzsának az utóbbi években bekövetkezett jelentős csökkenése, a biztosítóknak a piac méretéhez viszonyított nagy száma, és az üzleti teljesítmény, valamint a tőkésítés szintje szerinti jelentős szóródása. Fontos körülmény, hogy a magyar biztosítók tőkestabilitását a 2008. évi tőkepiaci helyzetben főként az a körülmény biztosította, hogy az általuk alkalmazott számviteli módszertan nem követeli meg a befektetések piaci értékelését. A középtávon bevezetésre váró Szolvencia 2 alkalmazása esetén a konkrét tőkehelyzet, főként a forint államkötvénypiac teljesítménye miatt sokkal kedvezőtlenebbül alakult volna. - A tőkepiaci szolgáltatók üzleti teljesítményét erősen kedvezőtlenül befolyásolta a 2008 egészét jellemző szokatlanul éles lejtmenet. A viszonylag kisméretű befektetési vállalkozási szektor helyzetét azonban javítja, hogy a szolgáltatók a válságot stabil 5
alapokkal érték el, illetve a negatív piaci helyzet ismeretében növekvő mértékben a jutalékérdekelt megbízásos üzletre összpontosítanak. - Az alapszerűen kezelt befektetési formák, úgy mint a befektetési alapok, a pénztárak és a biztosítók unit-linked termékei az eszköztípustól függően szokatlanul kedvezőtlen hozamteljesítményt értek el, amelynek nyomán a befektetési alapokból jelentős kiáramlás valósult meg, a unit-linked termékek iránti kereslet pedig nagy mértékben visszaesett. E fejlemény a szolgáltatók szempontjából az üzleti jutalékbázis szűkülése, a költséghatékonyság romlása, illetve reputációs kockázat formájában jelentkezik. Külön említést érdemel a nyugdíjpénztárak 2008. évi 15-20 %-os becsült negatív hozama, amellyel kapcsolatban főként a magánnyugdíjak választható portfóliós rendszerének szabályozását volna érdemes áttekinteni. Végül, 2009-ben a pénzügyi szektorban a szokásosnál jóval kisebb állományi növekedésre, romló jövedelmezőségre, illetve belső tőkeellátottságra, valamint a szokásosat jelentősen meghaladó kockázati szintekre kell számítani. Amint 2008-ban, így ebben az évben is várható, hogy a kockázatok főként, bár korántsem kizárólag a hitelintézeti szektorra összpontosulnak majd. A fő veszély a hitelkockázati, piaci és likviditási sokkok egyfajta lehetséges kombinációja, amely az egyedi sokkok hatását megtöbbszörözheti. Különösen jelentősnek tűnik a bizonytalanság az eszközminőség tekintetében, a közép-kelet-európai országok gazdaságipénzügyi helyzetével, a magyarországi dekonjunktúra vállalati hatásaival, a várhatóan növekvő munkanélküliséggel, és egyéb negatív tényezőkkel összefüggésben. 6
II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI 1. A pénzügyi válság begyűrűzése kapcsán tett lépések A nemzetközi piacokon jelentkező likviditási problémák, a világgazdaság növekedésének lassulása, illetve a recesszió, a hitelezési veszteségek markáns növekedése, és a nagyfokú bizalmatlanság a második félévben jelentkezett a magyar piacon. Ezzel közvetlen összefüggésben a Felügyelet az alábbi lépések tette: - A válság kitörésekor a Felügyelet azonnal reagált az eseményekre, a pénz- és tőkepiaci fejlemények kezelésére egy operatív, valamint egy szakmai (módszertani, elemzői, monitoring) munkacsoport állt fel. A cél az volt, hogy a munkacsoportok révén a Felügyelet gyorsan és tömören reagáljon a piaci jelenségek kapcsán felmerülő ad-hoc kérdésekre és igényekre. A szakmai munkacsoport feladatai közé tartozott: a rendszeres információk (adatok) struktúrájának meghatározása; a napi felügyelési tevékenység során így összegyűjtött elemi információk alapján rendszeres elemzés készítése; az általánostól eltérő helyzetre való figyelem felhívás, illetve szükség szerint a pótlólagosan szükségessé váló információk körének és szerkezetének kialakítása és koordinálása. - A felügyelt intézményekkel folyamatos kapcsolattartás és szoros felügyelés valósult meg, valamint intenzív kommunikáció és információ-csere jött létre az anyabanki társfelügyeletekkel. A magyar piacon jelentkező igen jelentős likviditási kockázatok csökkentése érdekében, valamint a hitelintézeti szektor likviditásának napi nyomon követése céljából a Felügyelet rendkívüli adatszolgáltatást vezetett be, az adatszolgáltatásra építve mutató számokat dolgozott ki. Az adatok értékelése mellett a bankok vezetőivel és kapcsolattartóival intenzív kapcsolatot alakított ki, valamint a társfelügyeletekkel (home, illetve host felügyeletekkel) is aktív információ cserét folytatott. A rendszerkockázattal bíró bankokról folyamatosan napi elemzés készült. - A Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank napi kapcsolatban állt egymással, és ennek keretében az MNB naponta megküldte a Felügyelet részére a bankközi forint, deviza, és állampapír piaci likviditási elemzésüket, valamint a hazai bankok EUR, USD, CHF és egyéb swap ügyleteit. A Felügyelet naponta küldött adatokat az MNB részére az intézményektől kapott napi likviditási adatszolgáltatásról. - Az EU harmadik szintű bizottságaival (CEBS/CESR/CEIOPS) is megerősödött a kapcsolattartás és információ-csere illetve ezek újfajta csatornái alakultak ki. A válsággal kapcsolatosan kérdőíves megkereséseket kaptunk (pl. CEBS-ben Lehmann Brothers kinnlevőségek összesítésére vonatkozó felmérés, IWCFC-ben a konglomerátumok esetén a csoporton belüli likviditás-biztosításra vonatkozó felmérés). A bizottságok fontos szerepet játszanak a tagországok közötti információ-áramlásban. Ebben a témában több telefonkonferenciát szerveztek, illetve a plenáris üléseken is kiemelt téma volt az egyes tagországok válság-kezelő lépésének bemutatása, a bankmentő-csomagok ismertetése, melyen a felügyeleti képviselők is beszámoltak az aktuális kérdésekről. A Felügyelet belső honlapján is elérhető a többi tagország által közzétett válság-kezeléssel kapcsolatos lépésekről az információ. A felügyeletek közötti információ-áramlás is felerősödött, a külföldi 7
anyabankkal rendelkező intézményeinknél a külföldi home felügyeletektől e-mailben, telefonon kért és kapott a Felügyelet információt, illetve bilaterális és college üléseken is áttekintették az adott csoport kockázatait. Home felügyeletként, az OTP Bank Nyrt. kapcsán is megkeresték a külföldi felügyeletek a Felügyeletet (pl. Román Nemzeti Bank, Montenegrói Nemzeti Bank, Horváth Nemzeti Bank megkeresése) amelyekre minden esetben információt szolgáltattunk. - A Felügyelet szeptember 29-től elrendelte, hogy az Európai Unió tagállamainak tőkepiaci felügyeleti hatóságainak egységes fellépése keretében a pénzügyi intézmények a Felügyelet részére a BÉT tőzsdei kereskedési rendszerében teljesült short eladási (ideértve a napon belüli) ügyleteiket naponta jelentsék. A jelentett tranzakciókat a Felügyelet külön elemzi az esetleges front running ügyletek kiszűrése céljából. - A piaci turbulencia felerősítette a piacbefolyásolási törekvéseket. A Felügyelet ezért egy sor vizsgálatot folytatott a forint elleni támadás, illetve az OTP árfolyamának befolyásolására irányuló tranzakciók tisztázása érdekében. - 2008. október 27-én a PSZÁF FT elnöke és a PSZÁF főigazgatója levelet küldött a nyolc legjelentősebb magyarországi bank anyaintézményei vezetőinek. A levélben kérték, hogy az anyaintézmények nyilvánítsák ki hosszú távú elkötelezettségüket leányvállalataik felé, amivel hozzá járulnának a piaci bizalom helyreállításához. - A Felügyelet a biztosítók esetében is rendkívüli adatszolgáltatást vezetett be, mely által figyelemmel kísérhette, hogy beindult-e egy visszavásárlási (eszközkivonási) hullám, illetve a portfóliók értéke hogyan változik. Megvizsgálta a Felügyelet a viszontbiztosítóknak való kitettséget is: megállapítható, hogy a kitettség a biztosítási szektorban meglehetősen koncentrált, a szektorban megképzett viszontbiztosítási tartalékok és a viszontbiztosítóval szembeni követelések 88 %-án tíz nagy nemzetközi viszontbiztosító osztozik. Itt hangsúlyosan merül fel kockázat azok esetében, ahol az anya a viszontbiztosító partner. A 2008. novemberi adatok feldolgozásával egy durva szolvencia számítás is készült, melynek célja volt, hogy az értékvesztés (esetleges) elszámolása hol okozna szolvencia problémákat. Azoknál az intézményeknél, ahol e mutatószám alapján tőkefenyegetettség léphetne fel, ott bekéri a Felügyelet a számviteli politikának az értékvesztés elszámolására vonatkozó szabályait. - A Felügyelet 2008. október közepétől kezdődően bekapcsolódott a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank munkatársaival, az IMF-fel létrehozott készenléti hitelmegállapodás, illetve a Világbankkal tervezett fejlesztéspolitikai hitelmegállapodás előkészítésébe. Az együttműködés főként az említett két szervezettel más magyar hatósággal közösen folytatott tényfeltáró konzultációkban, a hitelmegállapodások programjával kapcsolatos tárgyalásokban, illetve a magyar bankrendszerre vonatkozó adatok és egyéb információk átadásában öltött testet. Az említett konzultációk és tárgyalások alkalmával a Felügyelet magyar oldalon a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal működött együtt. A konzultációk nagyobb része a bankrendszer helyzetének, illetve a helyzet kezelésére rendelkezésre álló felügyeleti eszközöknek és politikának a megismertetésére irányult. A hitelmegállapodások programjával kapcsolatos tárgyalások az IMF tekintetében elsősorban (a MNB elnöke által vezetett tárgyaló misszió tagjaként) a banktámogatási csomag feltételeinek, a Világbank tekintetében pedig a fejlesztéspolitikai hitelmegállapodás bankfelügyeleti blokkja feltételrendszerének kialakításához járultak hozzá. - Az IMF- és világbanki tárgyalások, illetve az azok eredményéből adódó további feladatok a vezetői, felügyelői, szabályozási, elemzési és statisztikai területeken jelentős erőforrásokat vettek igénybe, illetve fognak a továbbiakban is igénybe venni. A szóban forgó együttműködés mind az IMF, mind a Világbank számára a Felügyelet korábbi gyakorlatához képest szokatlanul széles körű és részletes, ezen belül főként a nagybankokat illetően egyedi 8
intézményekre vonatkozó adatok és egyéb információk átadását tette szükségessé. A vállalt elkötelezettségek között külön említést érdemelnek a bankrendszerre vonatkozóan a programok tartama alatt fennmaradó rendszeres, monitoring jellegű adatszolgáltatás, a banktámogatási csomaggal kapcsolatos felügyeleti feladatok, a nagybankoknak a világbanki programból adódó speciális és átfogó vizsgálata, illetve az ugyanebben a körben az MNBvel együtt lefolytatandó kombinált hitel- és piaci kockázati stresszteszt. Ezek közül különösen a nagybanki körben elvégzendő átfogó vizsgálat fog 2009 folyamán a PSZÁF szokásos gyakorlatához képest nagy erőforrás-igényű, módszertani és logisztikai szempontból összetett feladatot jelenteni. - A pénzügyi válság reálgazdasági következményei negatívan befolyásolhatják a banki ügyfelek fizetési képességét és hajlandóságát is. A gazdasági visszaesés révén közvetlenül érintett szektorokban tevékenykedő gazdasági szereplők ügyfélminőségének romlása különösen a nagykockázati kitettségek kapcsán jelentenek fokozott kockázatot a hazai bankok számára. Ez a megállapítás fokozottan igaz azokban az esetekben, ahol az érintett szektorok, illetve gazdasági szereplők irányában több pénzintézet rendelkezik nagykockázati kitettséggel. Ebben a helyzetben az adott gazdasági ágazatot, vagy a gazdasági szereplőt érintő visszaesés vagy esetleges fizetőképtelenség kockázata a bankrendszerre nézve meghatározó. Ennek időbeni monitorozása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a Felügyelet a pénzügyi csoportokat vezető bankok körében a nagykockázatok alakulását egyes adósok, illetve adóscsoportok vonatkozásában. A. Prudenciális felügyelés A Felügyelet 2008 második félévében összesen 2423 (2008 első félévi adat: 2390, 2007 második félévi adat: 2139) a pénzpiaci, tőkepiaci, biztosítási és pénztári szektorhoz tartozó intézményt, jogi személyiségű céget felügyelt, illetve tartott nyilván. A felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények számának megoszlását és változását a melléklet tartalmazza. 2. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok A Felügyelet 2006-ban megkezdett projekt-munka eredményeként, 2008 első félévében vezette be új felügyeleti módszertanát. A széles nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodó kockázat alapú felügyelési módszertan célja, hogy a megváltozott felügyelési környezetre (integrált felügyeletek), a megváltozott, illetve előre láthatóan megváltozó szabályozó rendszerre (például: CRD, Solvency II), valamint a Felügyelet adott kapacitási lehetőségeire támaszkodva alakítsa ki az egységes, (a lehetőségek mértékéig) szektor-semleges felügyelési eljárásokat. Az új módszertan lényegi eleme, hogy a piaci szereplőket a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt hatásuk alapján eltérő intenzitású és gyakoriságú vizsgálat tárgyává teszi. Ezáltal a Felügyeletnek lehetősége van egyrészről az adott időszak legfontosabb kockázataira koncentrálni, másrészről kapacitásait a lehető leghatékonyabban felhasználni. A kockázat alapú felügyelési módszertan bevezetéséhez a Felügyelet egy új informatikai támogató-nyilvántartó rendszert is létrehozott, ami a korábbinál integráltabb formában gyűjti a felügyelt intézményekkel kapcsolatos felügyelési információkat, elősegíti az adatok hatékonyabb lekérdezhetőségét, s így segíti a felügyelői munkafolyamatok végzését, valamint annak ellenőrizhetőségét. 9
Az intézményi kockázatértékelés A Felügyeleten belüli módszertani megújulás részeként az intézményi kockázatértékelés módszertana is lényegesen átalakult. A 2008 júliusától alkalmazandó KOMÓD (Kockázat alapú módszertan) rendszerben végzett értékelés kockázati struktúrája eltér a megelőző időszakban alkalmazott kockázatértékelés rendszerétől (Korábban személyi, működési és pénzügyi [tőke, hitelkockázat, piaci kockázat, jövedelmezőség, piaci helyzet] jellegű, míg a KOMÓD rendszerben környezet, vállalatirányítás [tulajdonosi joggyakorlás, stratégia, belső irányítás, belső kontrollrendszer], piaci megjelenés [termékek, ügyfelek, visszaélések kezelése], üzleti folyamatok és tőke [pénzügyi és működési kockázatok, tőke és jövedelmezőség] jellegű kockázatokat különböztetünk meg.) Újragondoltuk a monitoring alkalmával használandó mutatószámok körét, egyidejűleg megváltozott a skála a korábbi öt lehetséges besorolási osztályt (alacsony, mérsékelt, elfogadható, nagy, nagyon nagy kockázat) négy váltotta fel (alacsony, mérsékelt, jelentős, magas). A kézikönyv kikerült a Felügyelet weboldalára és így elérhető a felügyelt intézmények számára. A 2008. III. negyedévi értékelések, illetve azok alapját képező adatszolgáltatások még alapvetően a pénzügyi válságjelenségeket megelőző környezeti, működési és pénzügyi jellemzőit mutatják, ugyanakkor a felügyelői értékelések során a felügyelet már figyelemmel volt a romló pénzpiaci feltételrendszerre, annak az intézményekre gyakorolt jelentős hatásaira, az ismertté vált októberi, novemberi adatokra is. 1. tábla: A helyszíni vizsgálatokra fordított szakértői kapacitások vizsgálati szakaszonkénti megoszlása Szakértői órában Százalékban Szakértői órában Százalékban Vizsgálat előkészítése 6 601 10% 7 520 13% Vizsgálat elvégzése 27 711 40% 26 608 46% Jelentés írása 20 263 29% 15 039 26% Vizsgálat lezárása 14 784 21% 8 677 15% Összesen 69 359 100% 57 844 100% * A 2008. IV. negyedévre a tervadatok figyelembevételével 2007 2008.* 2008. évben Felügyelt intézményenként átlagban megközelítőleg 24 órát fordítottunk helyszíni vizsgálatokra, amely éppen negyedével marad el a 2007. évre vonatkozó értéktől. Ennek oka, hogy a hangsúly a helyszíni vizsgálatokról, azaz az adott időszakra vonatkozó helyszíni információgyűjtésről átkerült a felügyelt intézményekkel való állandó kapcsolattartás keretében történő információgyűjtésen alapuló folyamatos felügyelésre, a kockázatok folyamatos értékelésére. A vizsgálatokra fordított kapacitások csökkenésében szerepet játszott az is, hogy a turbulens pénzpiaci helyzet kialakulása szükségessé tette a monitoring tevékenység erősítését, rendkívüli adatszolgáltatás bevezetését és az információk folyamatos feldolgozását, amit csak a vizsgálatra szánt kapacitások részleges átcsoportosításával lehetett megoldani. 10
Engedélyezett minősítési rendszerek A vizsgálati kapacitások számottevő hányadát a minősítési rendszerek engedélyezése kötötte le: - A K & H Bank tulajdonosa, a KBC csoport 2008. április 30-án nyújtotta be kérelmét a belga felügyelethez (CBFA). A K&H első körben a nem lakossági portfólió esetében tervezte az alap IRB módszer bevezetését 2009. január 1-től, a lakossági portfólió roll-outba került, a kérelmet is később tervezték benyújtani. A Felügyelet 2008. áprilisban és augusztusban helyszíni vizsgálatot folytatott. - Az FMA a Raiffeisen csoport kérésére 2008. szeptember 30-ig felfüggesztette a validációs eljárást. A Felügyelet a IV. negyedévben az eljárást folytatta, így a vizsgálat hozzájárult ahhoz, hogy az FMA a csoport részére a vállalati eszközökre az IRB módszer bevezetését 2008. december 1-től engedélyezte. - Az olasz nemzeti banktól 2008. július 15-i levélben kérte az UniCredit, hogy fejlett módszert (AMA) alkalmazhasson a működési kockázat tőkekövetelményének számításakor. A nemzetközi csoport mind az IRB, mind az AMA engedélyt megkapta már. Központilag fejlesztett modellt kívánnak alkalmazni, az UniCredit Hungary tőkekövetelményét allokációs mechanizmus révén határozzák meg. A validáció helyszíni szakaszára 2008. szeptember, október folyamán került sor. - A BNP csoport 2008. május 20-án beadta a francia felügyeletre (Commission Bancaire) kérelmét, hogy hitelezési kockázat és működési kockázat tekintetében egyaránt fejlett módszert alkalmazhasson 2009. január 1-től. A francia felügyelet szeptember 30-ig kérte a PSZÁF véleményét a Cetelem csoport felkészültségéről. A Felügyelet a Bank felkészültségét összességében megfelelőnek ítélte ahhoz, hogy a kérelmezett módszerek alkalmazását a Bank 2009. január 1-től megkezdhesse. Az engedély kiadását ugyanakkor feltételekhez kellett kötni, mivel a CRD előírásait tartalmazó hazai jogszabályi követelmények nem minden területen teljesülnek maradéktalanul, valamint sem a Bank globális BNP csoporton belüli, sem a magyar piacon betöltött szerepe nem indokolja, hogy a teljesíthető feltételek miatt az engedélyt megtagadjuk. - Az Erste Group AG 2008. szeptember 30-án adta be a kérelmét az osztrák FMA részére a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett módszerrel való számításának engedélyezésére 2009. április 1-től. A kérelem a Felügyelethez október 30-án érkezett meg és ez alapján a helyszíni vizsgálatra 2008 novemberében került sor. 2008-ban az előző évinél kevesebb felügyelt intézményt érintettek a felügyeleti vizsgálatok. A csökkenés elsősorban a módszertani változás eredménye, hiszen a vizsgált intézmények száma főként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és pénzügyi vállalkozások esetében csökkent, amelyek a felügyelés szempontjából alacsonyabb kockázatot hordoznak. Az intézményi vizsgálati témakörök meghatározása alapvetően a 2008-ra előírt vizsgálati prioritások (likviditási helyzet vizsgálata; belső irányítás szervezeten belüli és szervezetközi döntési, beszámoltatási, ellenőrzési rendszerek megbízható és átlátható működése; kockázati transzferek) alapján történt, de végeztünk külső indíttatású, a piaci körülmények változásaira reagáló vizsgálatot is. A KOMÓD módszertan alapján a pénzügyi csoportokat vezető intézmények erős hatás besorolásúak, jelenleg négy bank kapott erős hatású és jelentős kockázati besorolást, erős hatású és magas kockázatú bank nincs. Másik négy erős hatású bank mérsékelt kockázati besorolású. 11
A jelentős, vagy magas kockázatúvá vált intézményeket a Felügyelet intenzíven felügyeli, ennek keretében a feltárt kockázatokra akcióterv kerül kidolgozásra, a részletes kockázatfeltárás után pedig a Felügyelet és a bank felsővezetői konzultációt tartanak. 2008. III. negyedéve során mind a pénzügyi, mind pedig a tőkehelyzetből és jövedelmezőségből fakadó kockázatokat tekintve minimálisan csökkent a szövetkezeti hitelintézeti szektor kockázati szintje. Az összesített értékelés szerint a szövetkezetek több mint kétharmada jelentős kockázatokat hordoz az objektív intézményi kockázatértékelés szerint. A III. negyedév utolsó hónapjában kibontakozó pénzpiaci helyzetre tekintettel előbb a szövetkezeti szektor egészére kiterjesztett, majd a későbbiekben a potenciálisan veszélyeztetettebb szövetkezetek körére csökkentetten napi likviditási jelentés bekérése, feldolgozása és szükség szerint a velük való napi közvetlen kapcsolattartás formájában figyelte a Felügyelet a szektor tagjai likviditási helyzetének alakulását. Megállapítható, hogy bár a közvetett hatások (forrásköltség emelkedés, lanyhuló gazdasági konjunktúra) természetesen negatívan érintették a szektor tagjait a szektorra veszélyt, illetve rendszerkockázatot jelentő elmozdulások mindezidáig nem következtek be. A szektorban tapasztalható fúziós folyamat 2008. második felében is tovább folytatódott. A 2008-ban már számossá vált üzleti alapú egyesülések mellett továbbra is voltak olyanok, amelyekben a válsághelyzetben lévő, vagy potenciálisan veszélyeztetett szövetkezetek választják megoldásul egy stabilabb szövetkezetbe való beolvadást. A pénzügyi vállalkozások körében a kötelező adatszolgáltatás alapján 2008. III. negyedévben a pénzügyi válság hatása még nem volt érzékelhető: az adatok az előző negyedévre épülő, illetve az előző év azonos időszakához viszonyítva szerves, a korábbi tendenciákat tovább vivő változásokat mutattak. A refinanszírozási feltételrendszerüket jól érezhetően befolyásoló, a pénzügyi válság által indukált változásokat először 2008 októberében éreztek a pénzügyi vállalkozások, egyrészt sajátos likviditás szűke helyzet alakult ki, másrészt drágultak a refinanszírozási források. Ugyanakkor alapvető különbségek mutatkoztak annak következtében, hogy a társaságnak van e banki vagy multinacionális anyavállalati háttere, vagy a társaság az előbbi hátországgal sem közvetlen, sem közvetett értelemben nem rendelkezik, csak magánszemély és kisebb társasági tulajdonosai vannak. A pénzügyi válság ezen utóbbi csoportba tartozó pénzügyi vállalkozásokat érte el leginkább és először. A befektetési vállalkozások tevékenységére a korábbi időszakok helyszíni és helyszínen kívüli felügyelési tapasztalataival lényegében egyezően alapvetően a vállalt kockázatokhoz igazodó és a jogszabályi követelményeket szem előtt tartó üzleti működés volt jellemző a 2008. szeptember közepén megjelenő,a tőkepiaci intézményeket is elérő válság körülményei között is. A befektetési vállalkozások esetében általánosságban elmondható, hogy fokozott működési kockázatot hordozó, igen súlyos jogszabálysértésre 2008. II. félévében a fenti körülmények ellenére sem került sor, azonban több vizsgált intézmény esetében különféle, eltérő jellegű és kockázatú jogszabálysértés került megállapítására, s emiatt felügyeleti intézkedések, bírság szankció került alkalmazásra. A 2008. II. félévében a válságkezelési feladatok elvégzése mellett végzett vizsgálatok kiemelt témakörei igazodtak a Felügyelet vizsgálati prioritásaihoz. A likviditás tárgyköre a befektetési szolgáltatást végzők esetében azt is jelenti, hogy az ügyfelek tulajdonát képező eszközöknek (pénznek, értékpapírnak) maradéktalanul rendelkezésre kell állnia. A 2008. II. félévében ezt a tárgykört érintő 3 vizsgálat általánosítható tapasztalata volt, hogy a súlyosabb szabálysértések a saját és ügyfél tulajdonú eszközök elkülönített kezelésével és kimutatásával, a határidős pozíciók és az elszámolásukhoz zárolt fedezetek összhangjával, valamint a folyamatba épített ellenőrzés ezzel összefüggésbe hozható hiányosságaival kapcsolatban merültek fel. 12
A befektetési alapkezelőknél a válságkezeléshez szorosan nem kapcsolódó felügyelés kiemelt témaköre volt az alapkezelők által kezelt alapok tekintetében a kezelt portfóliókon elért teljesítmény bemutatása és közzététele során követett gyakorlat, valamint az esetleges limitsértések, piaci áraktól eltérő tranzakciók és az alapkezelők adatszolgáltatásának vizsgálata. Az előző félévben, illetve 2008. II. félév elején figyelemmel a befektetővédelmi szempontokra is helyszínen kívüli eljárásban tekintette át a Felügyelet az alapkezelők által kezelt ingatlanalapokkal kapcsolatos, Tpt-ben előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Erre a vizsgálatra még az ingatlanalapokat érintő válsághelyzetet megelőzően került sor, annak érdekében, hogy a befektetési jegy tulajdonosok a lehető legtöbb felhasználható információval rendelkezzenek az ingatlanalapok helyzetével kapcsolatban. Az eljárás eredményeként 2008. II. félév elején 9 alapkezelőt szólított fel a Felügyelet arra, hogy a jövőben a tőkepiacról szóló törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségüknek a jogszabályban meghatározott tartalmú jelentés benyújtásával és közzétételével, a jogszabály szerinti időpontban tegyenek eleget. Az ingatlanalapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése A magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt ingatlanbefektetési-, valamint ingatlanalapokba fektető alapokból az elmúlt évek fokozatos növekedését követően 2008. szeptember végétől kezdődően jelentős tőkekivonási folyamat kezdődött meg, a kivont pénzek alapvetően a magas betéti kamatokat kínáló bankbetétekbe áramlottak, ami azt eredményezte, hogy a likvid eszközök aránya az ingatlanokkal magasabb szinten feltöltött alapok esetében a visszaváltások teljesíthetőségét veszélyeztető kritikus szintre csökkent. A piaci folyamatokra tekintettel a Felügyelet a befektetők biztonsága, a forgalmazás fenntarthatósága érdekében 2008. november 7-én 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását és egyben kötelezte az alapkezelőket a kezelési szabályzatuk módosítására, oly módon, hogy a szabályzatban a törvény által lehetővé tett leghosszabb elszámolási időszak kerüljön rögzítésre. A forgalmazás újraindulását követően 3 alapkezelő nyilvános, nyílt végű ingatlanalapja esetében került sor az alapkezelők kérelme alapján a visszaváltás felfüggesztésére, ezek közül egy alapkezelő ingatlanbefektetési alapjának felfüggesztése 2008. december 23-án megszűnt. A befektetési jegyek forgalmazásának újraindulását követő időszakhoz képest az év végén az ingatlanalapok befektetési jegyeire adott visszaváltási megbízások értéke csökkent, ez a tendencia volt jellemző az ingatlanalapokon kívüli befektetési alapok nettó tőkekiáramlására is. Több ingatlanalap a Tpt. felhatalmazása alapján a zárt végűvé alakulás mellett döntött, illetve ezt a lehetőséget fontolgatja. A zárt végűvé alakulással kapcsolatban a Felügyelet vezetői körlevélben alakította ki azon elvek körét, melyek mentén az átalakulás a felügyeleti szempontok figyelembe vételével megtörténhet és amelyek biztosítják a befektetők érdekeinek érvényesülését. A biztosítók KOMÓD alapú értékelése alapján a vállalatirányítás kockázati főcsoportnál kiemelkedő jelenség, hogy a biztosítók vezető pozícióit betöltő személyek körében a jelentős mértékű fluktuáció folytatódni látszik, hiszen a kockázatértékelt intézmények több mint harmadát érintik a személyi változások. A piaci megjelenés kategórián belül a termékek tekintetében három intézmény kapott magas besorolást. A pénzügyi és működési kockázatok vonatkozásában magas értékelést öt biztosító kapott. A tőke és jövedelmezőség alkockázat értékelése két intézménynél jelzett magas kockázatot. 13
Biztosító egyesületek A MÁV Általános Biztosító Egyesületet 2008. április 11-től 2008. augusztus 15-ig felügyeleti biztosok irányították. Az ügy előzménye az volt, hogy 2008. április 3-i határozatával a Felügyelet elutasította a MÁV Általános Biztosító Egyesület által benyújtott pénzügyi tervet. A Biztosító kgfb (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás termékének) terjesztését 2008. április 8- a napjától visszavonásig a Felügyelet felfüggesztette és kötelezte az egyesületet tartalékhiányos kgfb állománya átruházásának előkészítésére. Az Egyesület tevékenységi engedélyét a Felügyelet 2008. augusztus 15-i hatállyal visszavonta. Az engedély visszavonásának határnapjával, azaz 2008. augusztus 16-án 0 órától valamennyi egyesületi tag biztosítási jogviszonya megszűnt a MÁV ÁBE-nél. A tagok a 2008. július 31-től augusztus 15-ig rendelkezésre álló időszakban kötelesek voltak új biztosítót választani maguknak, amely a szerződéskötést követően vállalt fedezetet az esetleges károkra. Azon kgfbszerződéssel rendelkező tagok, akik eddig az időpontig nem választottak új biztosítót, a továbbiakban károkozásuk esetén közvetlenül kötelesek állni az általuk okozott károkat a károsult fél, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája felé. A Felügyelet egyeztetett a biztosítókkal arról, hogy a kgfb-biztosítással rendelkező tagok átvétele gördülékenyen történjen meg. A Felügyelet határozatban kötelezte a Hitelintézeti Felszámoló Kht-t a vagyonelszámolási eljárás lefolytatására. A Kht. feladata a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek egyenlően arányos kielégítése, a további hitelezői követelések egyenlően arányos kielégítése és a fennmaradó vagyon egyenlően arányos felosztása, és ennek érdekében, a vagyonelszámolási eljárás keretében a megszűnő MÁV ÁBE vagyonának kezelése. A bejelentett kárigényeket és egyéb követeléseket a MÁV ÁBE 2008. augusztus 15-ig nyilvántartásba vette, a Hitelintézeti Felszámoló Kht. folytatja ezek feldolgozását. A vagyonelszámolási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a kárigényeket 2008. szeptember 30-ig jelenthették be a jogosultak. A Kht. a vagyonkezelési eljárás lezárásakor nyilvános tájékoztatást ad az eljárás eredményéről, a hitelezői követelések megtérülésének, a jogosultak között esetleg felosztásra kerülő vagyonnak és a vagyonelszámolási költségeknek a mértékéről. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás körébe nem tartozó (casco, lakásbiztosítási, általános felelősségbiztosítási szerződéssel, stb.) szerződéseknél a tevékenységi engedély megvonása a tagsági viszony és a biztosítás megszűnését eredményezte. Ezekben az esetekben a tagokat új szerződéskötési kötelezettség nem terhelte, szabadon dönthettek arról, hogy kötnek-e biztosítási fedezetet nyújtó szerződést más biztosítóval. A felügyeleti intézkedések célszerűségének, hatékonyságának és szakmai megalapozottságának szakmai felülvizsgálatát a szakmai ellenőrzési terület elvégezte (részletesen ld. a szakmai ellenőrzés résznél). A TIR Biztosító Egyesület több kockázati alcsoportjánál a minősítés jelentős, illetve gyenge, sőt az üzleti folyamatok és tőke kockázati főcsoport összességében magas kockázatú. A Felügyelet a 2006. évi auditált éves beszámoló beküldése után pénzügyi terv benyújtására kötelezte az Egyesületet. A pénzügyi tervet a Felügyelet elfogadta, azon kötelezés kitételével, hogy a 2007. év végére vállalt tőkemegfelelést az egyesület az auditált éves beszámoló beküldésével igazolja. Az adatszolgáltatás és a beérkezett 2007. évi éves beszámoló az értékelés szempontjából kockázatosnak tartott egyes tételeinek áttekintése céljából a Felügyelet 2008. július 28. és augusztus 8. között célvizsgálatot végzett az Egyesületnél. A célvizsgálat más megállapítások mellett, hiányosságokat állapított meg a tartalékolás és az eszközértékelés területén. A Felügyelet a határozatában többek között arra kötelezte az Egyesület, hogy a benyújtott pénzügyi intézkedési tervében foglaltakat időben és maradéktalanul hajtsa végre. 14
A III. negyedévben egy biztosító valamennyi kockázattípusát jelentős kockázatúnak értékelte a Felügyelet, az értékeléskor figyelembe vettük, hogy kockázatot jelent a biztosító számára az alapítási engedéllyel rendelkező leányvállalatának tevékenysége megkezdésével, beindításával kapcsolatban felmerülő további tőkeigénye. Fokozott figyelem a KGFB átkötések idején A Felügyelet a KGFB átkötések idején fokozottan vizsgálta a 2009. évre érvényes díjhirdetéseket, továbbá a díjemelés átlagos mértékére, illetve a díjmegállapításánál alkalmazandó kockázat elbírálási szempontokra vonatkozóan közvetlen adatbekérés is történt. Jogszabálysértés szintű pontatlanságokat, hiányosságokat két biztosítónál talált a Felügyelet, egy biztosító pedig súlyos jogsértést követett el azzal, hogy a közzétételt követően a honlapján nagyarányú kedvezményeket hirdetett meg, ezért a Felügyelet a biztosítót bírság megfizetésére kötelezte. Összpiaci szinten tapasztalt probléma volt a flotta szerződések díjmeghatározása, a flotta díjakból adandó kedvezmények megfoghatatlansága. Ezen esetekben a Felügyelet levélben hívta fel az érintettek figyelmet az underwriting kockázatokra. A tárgyidőszakban, a pénztári szektorban a kockázatok a környezet, valamint az üzleti folyamatok és tőke esetében mérsékeltnek, a vállalatirányítás és piaci megjelenés esetében mérsékeltnek tekinthető. A környezeti hatások elsősorban a nyugdíjpénztárakat érintették kedvezőtlenül, 2009-ben azonban a reálgazdaság csökkenése várhatóan a másik két szektorban is csökkenő bevételeket eredményez. A vállalatirányítást illetően a pénzügyi csoporthoz tartozó pénztáraknál mérsékelt kockázatot jelent az alapítói, támogatói háttér, a függőségi viszony. A pénztárak vezető testületei rendszeresen üléseznek, általában a pénztári gazdálkodás minden lényeges területével foglalkoznak. Elsősorban a kisebb önkéntes pénztáraknál észleltük a belső ellenőrzési rendszer hiányát, az ellenőrző bizottság nem megfelelő, vagy nem megfelelően dokumentált működését. A pénztári szabályzatok nem minden esetben felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, aktualizálásra szorulnak. A piaci megjelenést illetően a pénztáraknak 2008-ban elsősorban a kedvezőtlen hozamok miatti panaszokkal kapcsolatos kommunikáció jelentett kihívást. Az üzleti folyamatok esetében több pénztárnál tapasztaltuk, hogy a működés finanszírozását illetően már rövidtávon kockázatok jelentkeznek. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő jogszabályváltozások hatása 2008. II. félévben is folytatódott, ez jellemzően a kisebb, munkáltatói hátterű önsegélyező pénztárakat érintette hátrányosan. A jogszabályi környezet változásának hatására végelszámolás van folyamatban négy egészségpénztárnál és 10 önsegélyező pénztárnál, két önsegélyező pénztár és egy egészségpénztár pedig már döntött a végelszámolási eljárás megindításáról. Három egészségpénztár és négy önsegélyező pénztár esetében felszámolási eljárást kezdeményezett a Felügyelet. A magánnyugdíjpénztáraknál a bevallási és befizetési adatok pénztárba történő érkezése időpontjának szétválása miatt 2007. évben jelentősen megnövekedtek az azonosítatlan, függő állomány tételei. Az adatszolgáltatásokból megállapítható, hogy ez a tendencia 2008. évben is folytatódott. Mára már látható, hogy a központosított tagdíjbevallási- és befizetési rendszer működésének egyik legkockázatosabb eleme, hogy az adóhatóság nem folyamatosan, nem az előírt rendszerességgel adja át a tagdíjbevallási adatokat a magánnyugdíjpénztárak részére. (2008. II. negyedévben 168 milliárd forint volt a függő állomány a szektorban, mely a III. negyedévben 136 milliárd forintra csökkent.) 2008. I. negyedévtől 8 magánnyugdíjpénztár működtet választható portfóliós rendszert, összesített vagyonuk 871 milliárd forint, mely a teljes pénztári vagyon illetve pénztári tagság 44%-át teszi ki. 15
B. Piaci folyamatok felügyelete 3. Engedélyezési tevékenység A Felügyelet 2008. II. félévben 932 határozatot hozott engedélyezési ügyekben, 2 új fióktelep alakult. A határon átnyúló tevékenység keretében 441 szolgáltató és egy 1 fióktelep regisztrálása történt meg. A tőkepiaci szektorban tovább folytatódott a kockázati tőkealap-kezelők dinamikus megjelenése a piacon, hét ilyen cég kapott működési engedélyt a második félévben. E cégalapítások oka a hamarosan induló uniós JEREMIE Mikrohitel programban való részvétel szándéka. Két új befektetési vállalkozás és három befektetési alapkezelő alakult, és több esetben engedélyeztük a tevékenységi kör bővítését. Befektetési vállalkozásként jött létre egy új befektetési szolgáltatási tevékenységet, a multilaterális kereskedési rendszer működtetését végezni kívánó társaság is. Új intézménytípusként a központi szerződő fél (a Tpt. vonatkozó definíciója szerint: tőzsdei, tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet és törvényben meghatározott szervezett piacon kötött ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság ) működését engedélyezte a Felügyelet, amelynek létrehozására a Keler Zrt. egyes tevékenységeinek szétválasztására irányuló jogszabályi kötelezettség alapján került sor. Kiadott jelentősebb engedélyek A félév során két takarékszövetkezet (HBW Express Takarékszövetkezet, Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet) alakult át bankká, valamint két hitelintézeti fióktelep (HSBC Fióktelep, ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe) piacra lépésére került sor. Az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe megalakulásával egyidejűleg az ING Bank Zrt. - a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény által biztosított lehetőséggel élve határokon átnyúló egyesülés keretében beolvadt anyavállalatába az ING Bank N. V. hollandiai székhelyű hitelintézetbe. A félév folyamán két további bank (Citibank Zrt., AXA Bank Zrt.) határokon átnyúló egyesülését engedélyeztük. Mindkét bank esetében az egyesülés hatályosulásának időpontja 2009. január 1-je volt. A félév során két biztosító kapott tevékenységi engedélyt. Az élet ágban az ERGO Életbiztosító Zrt., a nem-élet ágban a Wabard Biztosító Zrt., mely utóbbi kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással jelent meg aktívan a piacon. A pénztári területen az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár beolvadt az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárba, a Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazata megkapta tevékenységi engedélyét, továbbá visszavonásra került a K&H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazatának tevékenységi engedélye. Az önkéntes pénztári szektorban egy új pénztár alakult és kapott tevékenységi engedélyt (Pajzs Egészségpénztár), többnyire azonban megszűnések vannak folyamatban. 16
Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő, egyéb tevékenység végzésére 7 engedélyt bocsátott ki a Felügyelet, melyek közül kettő a biztosításközvetítői hatósági képzés végzése céljából oktatási tevékenységre vonatkozott. Több önsegélyező pénztár tevékenységi engedélye került visszavonásra, egyrészt a végelszámolás lezárására tekintettel, másrészt több önsegélyező pénztárnak felszámolási eljárás egyidejű kezdeményezésével szankcióként került visszavonásra az engedélye. Két vegyes pénztár önkéntes ágazata kapott engedélyt választható portfóliós rendszer működtetésére, vagyis folytatódott az a folyamat, hogy a vegyes pénztárak a magánnyugdíjpénztári ágazat mellett az önkéntes ágazatban is működtetnek választható portfóliós rendszert. A szövetkezeti szektorban 10 takarékszövetkezeti egyesülés zajlott le. A működési kockázat tőkekövetelményének számítása tárgyában az elmúlt időszakban 20 határozatot adtunk ki. A takarékszövetkezetek esetében továbbra is az egyik lényeges jövedelemforrás a zálogügynökök foglalkoztatása, ezért sok takarékszövetkezet él ezzel a lehetőséggel. Ezt a tényt mutatja, hogy nemcsak a takarékszövetkezetek és a zálogügynökök közötti kapcsolat (megbízási szerződés) létrehozása, hanem a kapcsolat módosításának engedélyezése iránti kérelmek száma is jelentékeny. Az egyéb ügyek között továbbra is jelentős a határon átnyúló szolgáltatók, valamint a függő ügynökök bejelentési eljárásainak mennyisége. 4. Piacfelügyelet 2008. második felében 51 piacfelügyeleti eljárást folytatott a Felügyelet. A korábbi tapasztalatainkhoz hasonlóan 2008. második félévében is az engedély, vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenység volt a jellemző a jogosulatlan tevékenységek között. Kiemelt ügyek - A Felügyelet a második félévben is folytatott vizsgálatot az előző félévben lezárt jelentős piacfelügyeleti eljárásához amelyben 118 esetben sikerült bizonyítani az engedély nélküli pénzkölcsön nyújtást hasonló ügyben. A rendelkezésre álló adatok alapján ez esetben is egy jól behatárolható kör áll a sorozatos pénzkölcsön-nyújtások mögött, strómanok nevét használva az ügyletek lebonyolításánál. A tevékenység kiterjedt az ország több megyéjére és az ügyfél az általa alapított hitelközvetítést végző cégeket is felhasználta az engedély nélkül végzett pénzkölcsön-nyújtási tevékenység végzéséhez. - 2008 második félévében egy nemzetközi törzsvásárlói közösséget üzemeltető, Washington DC-ben bejegyzett társaságot (Magyarországon képviselete 2006-tól van) vont a Felügyelet eljárás alá, hogy az végez-e a Hpt. szerint engedélyköteles pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. A rendszerhez törzsvásárlóként, vagy termékpartnerként lehet csatlakozni. A törzsvásárlók egymásnak pénzt közvetlenül nem adnak át, a kedvezmények finanszírozása a termékpartnerek árengedményéből, illetve jutalékaiból történik. A termékpartner a kedvezményes árú terméket, vagy szolgáltatást biztosítja, illetve jutalékot fizet a társaságnak minden egyes értékesítés után. - A piacfelügyeleti eljárások közül kiemelendők az októberi krízis kapcsán indult vizsgálatok, amelyek közül még több jelentős vizsgálat az Európai Unió joghatósággal bíró társhatóságainak bevonásával jelenleg is folyik. Ezen eljárások egyikének közelmúltbeli lezárását jelenti az a határozat, amelyben a Felügyelet a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt az HSBC Bank plc-t 80 millió forint 17
felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a 2023/A magyar államkötvényre másodlagos piacon kötött ügyletei miatt. - A Felügyelet a bennfentes kereskedelemre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a győri önkormányzat által tulajdonolt RÁBA Nyrt. törzsrészvények 2007. október 2-án zártkörű tőzsdei aukció keretében történt értékesítése kapcsán a Wamsler SE Részvénytársaságot ötmillió forint bírság megfizetésére kötelezte. - A Felügyelet 2-2 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Cashline Értékpapír Zrt.-t és a Net Média Kiadó és Internet Tartalomszolgáltató Zrt.-t a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt 2008. október 16-án hozott határozataiban. Az intézkedésre azért került sor, mert a Felügyelet megállapította: a Cashline Értékpapír Zrt. hivatalos honlapja és Hírlevele által közölt információk, illetve a Net Média Zrt. által működtetett Portfolio.hu internetes hírportál 2008. október 14-i cikkének tartalma megsértette a tőkepiaci törvényt. - A Felügyelet 2 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Cashline Értékpapír Zrt.-t, mert az 2008. november 20-án a BÉT-en a kereskedés záró szakaszában eladási ajánlatot vitt be 125 ezer OTP törzsrészvényre 2176 forintos limitáron, majd mintegy két perc múlva visszavonta az ajánlatot. A társaság nyilatkozata nem adott magyarázatot arra, hogy az ajánlat elhelyezése után észlelt téves darabszám okán miért nem került sor annak módosítására, illetve miért csaknem kétperces időtartam elteltével vonták vissza a nyilatkozat szerint rontott ajánlatot. - A Felügyelet a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt az Erste Befektetési Zrt-t tízmillió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, miután az 2008. október hó 17-én a BÉT-en a kereskedés megkezdését közvetlenül megelőzően OTP Nyrt részvényre 3.000 forinton bevitt 100.000 darabra szóló eladási ajánlatot, mely a későbbiek folyamán visszavonásra került. Az ajánlat alkalmas volt arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon az OTP részvények kínálati viszonyairól. 5. Fogyasztóvédelem és panaszkezelés A Felügyelet ügyfélszolgálatát 2008. II. félévében 1349 ügyfél kereste fel személyesen problémájával. Telefonon 13214 esetben fordultak panasszal vagy kérdéssel munkatársainkhoz. Az ügyfélszolgálatot megkeresők 2048 alkalommal kaptak írásbeli választ, tájékoztatást. Tekintettel a bekövetkezett pénzügyi válságra, a Felügyelet ügyfélszolgálatán megnövekedett a betétek és befektetések biztosítottságára vonatkozó személyes és telefonos érdeklődések száma. Így a Felügyelet internetes honlapján A betétek biztonsága címen menüpontot készített, ahol a leggyakrabban előfordult kérdéseket és arra adott válaszokat gyűjtötte össze és közérthető formában szövegezte meg a hatályos szabályoknak megfelelő tartalommal. A Felügyelet 2008 II. félévében is fokozott figyelemmel kísérte a szolgáltatók reklámhirdetéseit, hogy azok megfelelnek-e a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997 (III.5.) Korm. rendeletben foglaltaknak, valamint a vezetői körlevélben megfogalmazott felelős hitelezés elvének. Két szolgáltatót kellett felszólítania, hogy a kereskedelmi kommunikációját változtassa meg, mert ellentétes a fenti elvárásokkal. Az érintett intézmények ennek eleget is tettek. 18
Téli fogyasztóvédelmi akció A szolgáltatóknak címzett felhívással egy időben a Felügyelet a fogyasztók figyelmét is felhívta a honlapján közzétett tájékoztatójában, hogy megfontoltan költekezzenek az ünnepek előtt, és a karácsonyi bevásárlás miatt ne sodorják magukat túlzott adósságokba. E figyelemfelhívó intézkedések kapcsolódtak a Kormány által kezdeményezett Csillagszóró II. téli fogyasztóvédelmi ellenőrző programhoz is. A tárgyfélévben folyamatosan aktualizáltuk a termék-összehasonlító táblákat, valamint augusztusban elkészült az Adósságrendező hiteleket bemutató új tábla és a hozzá készített tájékoztató. Az éves KGFB kampányhoz igazodva újra frissítésre került a Fókuszban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tematikus honlap. Folytatódó együttműködés a pénzügyi kultúra fejlesztésért A pénzügyi kultúra területén a Magyar Nemzeti Bankkal 2008-ban megkezdett együttműködés tovább folyt, ami elsősorban a Pesti Est kiadványban megjelenő cikksorozat folytatását jelentette. A Pesti, illetve vidéki Est lapokban kéthetente egy oldalas tájékoztató anyag jelenik meg, amely fiatalos és közérthető stílusban egy-egy termékről ad átfogó ismeretet annak érdekében, hogy közelebb hozza a pénzügyeket az ifjúsághoz. Emellett a Sulinet portálon újonnan kialakításra került egy gazdasági és pénzügyi ismereteket tartalmazó rovat, ahol a Felügyelet fogyasztóvédelmi tárgyú anyagai is megtalálhatóak. Az előző év hasonló időszakához képest a tárgyidőszakban egy jelentősnek minősíthető (19,1 %) emelkedés következett be a Felügyeletre érkezett összes panasz tekintetében, amelyen belül egyedül a biztosítási szektornál történt csökkenés, a többi szektornál ugyanakkor a pénzpiaci szektort illetően jelentős, a pénztári és tőkepiaci szektort illetően pedig kiugró emelkedés történt. A biztosítási szektort érintő nagyarányú panaszszám csökkenés hátterében a KGFB biztosításokat érintő panaszok számának jelentős csökkenése áll. A KGFB panaszok száma kevesebb, mint a felére, biztosítási panaszokon belüli részarányuk pedig 66,7 %-ról 50,7 %-ra mérséklődött. Ennek oka egyrészt az, hogy a MÁV ÁBE elleni panaszok már nem jelennek meg a panasz-statisztikában (2008. I. félévében 386 db, 2008. II. félévében 102 db panasz érkezett a MÁV ÁBE miatt), másrészt a már korábban is megfigyelt szezonális jelenséggel is magyarázható, mely szerint a KGFB átszerződésekkel kapcsolatos panaszok jellemzően az első félév panasz-számaiban okoznak jelentősebb emelkedést. 2. tábla: Panaszok szektoronkénti megoszlása Szektor 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2008.I./2007.II. 2008.II./2008.I. 2008.II./2007.II. db % db % db % % % % Pénzpiac 1475 55,7 1986 49,7 1884 59,8 134,6 94,9 127,7 Tőkepiac 18 0,7 25 0,6 46 1,5 138,9 184,0 255,6 Biztosítás 1099 41,5 1806 45,2 1006 31,9 164,3 55,7 91,5 Pénztár 55 2,1 182 4,6 217 6,9 330,9 119,2 394,5 Összesen 2647 100,0 3999 100,0 3153 100,0 151,1 78,8 119,1 A pénztári panaszok számának 2008-ban tapasztalható emelkedő tendenciája elsősorban a nyugdíjpénztárak által realizált negatív vagy a vártnál alacsonyabb hozamokkal, valamint a magánnyugdíjpénztári rendszerből a tisztán társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés, a több, mint 120 hónap pénztártagsággal rendelkező nyugdíjba vonuló tagok lehetőségével volt kapcsolatos. 19
Mind a pénz-és tőkepiaci, mind a pénztári szektor elleni panaszok egy jelentős hányada technikai-rendszerhibákra vonatkozott, amelyek részben a számítástechnikai rendszerek módosítása, átállítása miatt keletkeztek. A tőkepiaci szektort érintően gyakrabban fordultak elő az interneten adott megbízások nem vagy késedelmesen való teljesítése miatti panaszok. 6. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés A II. félévben beérkezett és továbbított hatósági megkeresések száma 924 db volt, amely megegyezik a korábbi időszakokhoz képest emelkedő tendenciát mutató I. féléves mennyiséggel (923 db). A Felügyelet előkészítette a felügyelt intézmények incidens bejelentési kötelezettségének bevezetésére irányuló dokumentumokat annak érdekében, hogy a pénzügyi visszaélésekről a rendszeres, statisztikai jellegű adatszolgáltatás, valamint a kiemelt nagy kockázatot jelentő incidensek, események esetében az azonnali bejelentés szolgálja az érdemi előrelépést a pénzügyi visszaélésekkel szembeni hatósági eljárások során. A szakmai törekvéseinket 2008. szeptember 29-én az összes felügyelt terület szakmai képviselőinek, a szakmai érdekvédelmi szövetségek bevonásával megtartott konferencia keretében ismertettük. A gépjármű finanszírozások kapcsán elkövetett visszaélésekkel összefüggésben a korábban elindított átfogó és teljes körű adatgyűjtés a 2006-2007 időszakra vonatkozóan a bankok és pénzügyi vállalkozások körében befejeződött. Ennek alapján megállapítható, hogy 3.300 gépkocsi kapcsán közel 7 milliárd forint káruk keletkezett a finanszírozó szolgáltatóknak. A felmérés eredményét a Felügyelet átadta az ORFK-nak. Elkészült a társhatóságok elektronikus megkeresései fogadását biztosító informatikai fejlesztés. A szakmai teszt üzemmód 2009 elején a VPOP-vel indulhat el. C. A Felügyelet további tevékenységei 7. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések A Felügyelet aktív szerepet vállalt a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvény kidolgozásában, melynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer jelentőségére tekintettel e rendszer stabilitásának megőrzése és erősítése, a vele szembeni befektetői és betétesi bizalom helyreállítása, a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező egyes intézmények tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása. E törvény előkészítése során a Felügyelet elsősorban a garanciavállalás és a hivatalból indított tőkeemelés feltételeinek meghatározására, a Felügyelet által a PM részére készítendő tájékoztató tartalmára vonatkozó szabályok pontosítására, valamint az osztalékelsőbbségi részvény kumulativitásának megszüntetésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy azt a szavatoló tőke számítás során alapvető tőkeelemként lehessen figyelembe venni. A Felügyelet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.), a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) felszámolásra vonatkozó előírásainak módosítását, egységesítését kezdeményezte. Tekintettel arra, hogy az új csődtörvény kidolgozására, illetve szabályainak elfogadására belátható időn belül nem kerül sor, a pénzügyi szervezetek 20