B. KITÉRŐK
B.1. A kitérők és átszelések kialakulása, történeti fejlődése
1.1. A kitérők kialakulása Az erdélyi brádi bányavasút kocsija és kitérője
Benjamin John Curr szögvas keresztmetszetű öntöttvas sínje hosszgerendán 1776-ból
Curr-féle szögvas sín keresztgerendákon
Curr-féle csúcssín nélküli kitérő a kitérőben nincsen mozgó alkatrész, a jármű irányváltása rukkfával történt.
Curr-féle egy csúcssínes kitérő a kitérő egy mozgatható csúcssínt tartalmaz, a kitérő váltórészén megjelenik a vezetősín.
Franciaországban alkalmazott két-tolósínes váltó a kitérőben a csúcssín és a tősín még nem válik külön, a tolósínek egy-egy forgócsap körül fordultak el, a kitérő már rendelkezik állítórúddal működő állító-készülékkel.
Németországban alkalmazott két tolósínes váltó
Dupla tolósínes (négy tolósínes) váltó a négy tolósín közül kettő egyenes, kettő íves, a tolósínek mozgatása a kitérő elején történt, a jármű átvezetése a két tolósínes váltóhoz képest kisebb oldalerőt igényelt.
Eltérő hosszúságú csúcssínes váltó az egyszerre mozgó csúcssínek rögzítési hiba estén kisiklást okoztak, a rögzítési hibából (feles állásból) eredő járműkisiklást először eltérő hosszúságú csúcssínekkel igyekeztek megoldani.
Locke által javasolt kettősfejű sín 185-ből
Dupla fejű sínszálakból összeforgácsolt keresztezési csúcs
A liverpooli állomás 180-ban
1.2. A hazai kitérők fejlődése Az első magyar vasútvonalakon (1840-es, 1850-es években) beépített kitérők származási helye a Pest -Vác közötti vasútvonalon: Anglia (Wales, London), a Déli Vasút vonalain: Anglia (Liverpool, London), Ausztria (Graz), Csehország (Prága, Witkowitz), az Alföld-Fiumei vasút: Belgium, Franciaország.
Az 1860-as években beépített osztrák kitérők gyártó cégei Stadler (Edlach), Körösi (Gráz), Walzwerk (Gráz), Steierische Eisenbahnindustrie Gesellschaft (Zeltweg).
A hazai vasutaknál először alkalmazott kéttolósínes váltó ( cigány váltó ) a tő-, és a csúcssínt egyetlen sín helyettesíti, a keresztezési csúcs egyetlen sínből áll, amely a tolósínekkel összhangban mozog,
A Ganz féle kéregöntésű keresztezés
A Ganz gyárban gyártott kitérő keresztezési része
A Ganz gyár által gyártott keresztezések mennyisége 1860-1900 között Időszak Mennyiség [db] 1860-1869 9 800 1870-1879 1 590 1880-1889 20 517 1890-1900 18 75
Zeltwegben gyártott keresztezés (1886)
Az UIC 60-as sínrendszerű kitérők tervezésének, illetve gyártáskezdetének időpontja Időpont Sínrendszer Kitérő típus Megjegyzés 1994 UIC 60 60-800 1992 UIC 60 B 60 XI VM
Szabványos MÁV kitérők gyártáskezdetének időpontjai (1.) Időpont Sínrendszer Kitérő típus Megjegyzés C 187 C (,25 kg/m) C II C III C IX
B.2. A KITÉRŐKKEL ÉS AZ ÁTSZELÉSEKKEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK
2.1. A kitérők és az átszelések részei 2.1.1. A kitérők részei A kitérő fő részei
2.2. Az átszelések részei Az átszelések fő részei
2.2.1. A kitérők típusai A kitérők csoportosítása Kitérők Egyszerű kitérők Ívesített kitérők Különleges kitérők Egyszerű egyenes kitérők Egyszerű átmenőköríves kitérők Ellenkező görbületű ívesített kitérők Azonos görbületű ívesített kitérők Szimmetrikus ívesített kitérők Összefont kitérők
Az egyszerű kitérők csoportosítása Egyszerű kitérők Egyszerű egyenes kitérő Egyszerű átmenőköríves kitérő
Az ívesített kitérők csoportosítása Ívesített egyenes kitérő Ívesített kitérők Ívesített átmenőköríves kitérők Ellenkező görbületű Szimmetrikus görbületű Azonos görbületű
Összefont (különleges) kitérők csoportosítása Összefont kitérők Egyoldalú összefont kitérők Kétoldalú összefont kitérők
2.2.2. Az átszelések típusai Az átszelések csoportosítása Átszelések fajtái Ágak geometriája szerint Ágak hajlásszöge szerint Szerkezeti kialakítás szerint Egyenes Kisszögű Egyszerű Egyenes-íves Nagyszögű Különleges Íves
Egyenes átszelés
Egyenes-íves átszelés
Íves átszelés
Kisszögű átszelés α = 6-20-25; 2α = 12-40-50; α = 19-01-15
Nagyszögű átszelés α = 0º; α = 45º; α = 60º; α = 70º
Meredek hajlású Pfőnix sínes kitérő
Különleges (vágánymegszakítás nélküli) átszelés
2.. A kitérők és az átszelések jellemzői 2..1. A kitérők sugara 1. Körívben haladó (túlemelés nélküli körívben) járműre ható oldalgyorsulás a = 2 v R = V,6 2 2 R = 2 V 1 R a 2 V = 1 R a [m/s] szabad oldalgyorsulás, v [m/s] sebesség, V [Km/h] sebesség, R [m] körívsugár.
2. Megengedhető minimális körívsugár az oldalgyorsulás alapján a 2 V = 1 R R a min 2 V = 1 a a = 0,65m / s 2 2 V R a min = = 0,65 1 2 V 8,41
. A körívbe behaladó járművön ébredő oldalgyorsulás változás (1.) h = a t a = 2 v R t = d v h = a t = 2 v R v d h [m/s] gyorsulás változás, a [m/s] oldalgyorsulás, t [s] idő, v [m/s] sebesség, R [m] körívsugár, d [m] mozgást érzékelő hossz.
4. A körívbe behaladó járművön ébredő oldalgyorsulás változás (2.) d v R v t a h = = 2 d R V d R V d R v d v R v t a h = = = = = 46,7,6 2 d R V h = 46,7 V [Km/h] sebesség, d [m] mozgást érzékelő hossz, R [m] körívsugár,
5. Megengedhető minimális körívsugár az oldalgyorsulás változás alapján h = V 46,7 R d R h min = V 46,7 R h d V < 100km / h d = 14m V V R h min = = = 46,7 h d 46,7 14 0,7 V 100km/ h 17m, V V R h min = = = 46,7 h d 46,7 17 0,7 V 457,7 h = 0,7m / s d = V 17,6 h = 0,4m / s
6. Megengedhető minimális körívsugár Oldalgyorsulás alapján R a = min 2 V 8,41 Oldalgyorsulás változás alapján V R h min = 457,7 V < 100km / h V R h min = 17,6 V 100km/ h
2..2. A kitérőben megengedett sebesség Megengedhető maximális sebesség az oldalgyorsulás alapján a 2 V = 1 R V a max = a 1 R a = 0,65m / s 2 V a max = 0,65 1 R = 2, 9 R
Megengedhető maximális sebesség az oldalgyorsulás változás alapján h = V 46,7 R d V h max =, 7 46 h R d V < 100km / h d = 14m h = 0,7m / s V h = max = 46,7 h R d = 46,7 0,7 R 14 R V 100km/ h 17m, d = h = 0,4m / s V h = max = 46,7 h R d = 46,7 0,4 R 17 R
Megengedhető maximális sebesség Oldalgyorsulás alapján V a max = 2, 9 R Oldalgyorsulás változás alapján V h max = R V < 100km / h V h max = R V 100km/ h
A kitérők körívében megengedett sebességek R [m] 100 150 190 200 00 500 800 1200 2200 V [km/h] a - alapján 27,9 4,2 8,4 9,4 48, 62, 78,9 96,6 10, 8 V [km/h] előírás V [km/h] h - alapján 25 5 40 40 50-80 - 125 1,7 6,2 9,2 9,9 45,7 54,1 6, 72,5 88,7 Megjegyzés: a = 0,60 m/s², h = 0,4 m/s³
A MÁV kitérőkben megengedhető sebesség A kitérő rendszere Legnagyobb sebesség [km/h] Egyenes irányban 48 r. 54 r. Kitérő irányban 2200 120 160 100 800 120 160 80 XI 120 160 40 XII - - 40 XIII 100 100 40 XIV 100 100 40 XVI 80 80 40 XVII (XXVII) 60 60 5 XVIII 40 40 0
2... A kitérők és az átszelések hajlása A magyar kitérők hajlása és hajlásszöge Kategória Hajlás Hajlásszög Kitérő jele Nagy hajlászögű (meredek) kitérő 1:4,7 12-00-00 XVIII 1:5,7 10-00-00 XVII 1:7,1 8-0-04 XVI Szabványos hajlású kitérő 1:9 6-20-25 XI,XIII,XIV Kis hajlásszögű (lapos) kitérő 1:11,8 4-51-26 1:14, 4-00-00 800 1:27,4 2-05-27 2200
A magyar kitérők hajlása és hajlásszöge A hajlás jellege Hajlás Hajlásszög Meredek, nagy hajlásszögű kitérők 1:4,7 12-00-00 1:5,7 10-00-00 1:7,1 8-0-04 Szabványos hajlású kitérők 1:9 6-20-25 1:11,8 4-51-26 Lapos, kis hajlású kitérők 1:14, 4-00-00 1:27,4 2-05-27
2..4. A kitérők és az átszelések tengelyábrái Átmenő köríves kitérő tengelyábrája
Ellenkező görbületű kitérő tengelyábrája
Átszelési kitérő, illetve átszelés tengelyábrája
Az átszelés tengelyábrája
A tengelyábra b méretének értelmezése
2.4. A kitérők és az átszelések jelölése