A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?



Hasonló dokumentumok
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

A balatoni horgászturizmus fejlődése a közelmúltban és jövőbeni lehetőségei

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

Bardócz Tamás Halászati osztály

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Területi statisztikai elemzések

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A Siófok katamarán ünnepélyes átadásával március 26-án kezdetét vette a 170. hajózási szezon a Balatonon!

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben. Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Behúzós, (behordós) horgászat szabályai a Balatonon

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

Vajai László, Bardócz Tamás

Őshonos halfajok génmegőrzése, visszatelepítése eredeti élőhelyükre. Müller Tamás

Magyarország - Bátonyterenye, Maconkai-víztározó ( , összesen 47 verseny adatai) ÖSSZEVONT STATISZTIKA

Székhely: Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: Mobil: 20/

Khi-négyzet eloszlás. Statisztika II., 3. alkalom

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről.

Kettőnél több csoport vizsgálata. Makara B. Gábor MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Balatoni albedó(?)mérések

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2014-ben

A BHTWaQe modell vízminv

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA

Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

Globális változások lokális veszélyek

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

Fiziko-kémiai módszerek a finomkémiai ipar hulladékvizeinek kezelésére

STATISZTIKA. Egymintás u-próba. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% Próbafüggvény, alfa=0,05. Egymintás u-próba vagy z-próba

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!


3

A Budapest- Székesfehérvár- Gyékényes vasútvonal fejlesztési tapasztalatai. Harkány, 2017, november 10.

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Rádiókommunikációval is Az adatokat szabad rádiófrekvencián sugározza az őt lekérdező AQUADAT készüléknek.

PONTY FAJTAELISMERÉST FENNTARTÓ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYE

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

Feladatok: pontdiagram és dobozdiagram. Hogyan csináltuk?

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás , 24., Szarvas. orange.fr/pix/balaton.

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15.

Kompetencia MATEMATIKA. Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

Az emberi érzőműködés. A látás, a hallás, a hőmérséklet és a tapintás érzékelésének vizsgálata

Z Generáció - MeGeneráció

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Balaton partvonal-szabályozási terv

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A PAKSI ATOMERŐMŰ TELEPHELYE FELETT ELHELYEZKEDŐ TILTOTT LÉGTÉR MÉRETÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

Likelihood, deviancia, Akaike-féle információs kritérium

IMMERPAN. Acél lapradiátorok

2014 hidrometeorológiai értékelése

térképet, és válaszolj a kérdésekre római számokkal!

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft

Változó vásárlói szokások nyomon követése 2016 Szeptember SAP Forum. Komjáthy Csaba

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

Sebes pisztráng ivadékok Myxobolus cerebralis (Myxozoa) okozta kergekórra való fogékonysága a tenyészállomány genetikai diverzitásának függvényében

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

cskozás HAKI, Szarvas ltatás

volgense G.) intenzív rforrásokat tartalmazó

Átírás:

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Szarvas, 213. május 23.

Magyarország első számú gazdasági és horgász hala a ponty, természetes vízinkbe évi 4-5 tonna mennyiségbe telepítjük és a kifogott halak tömegének is mintegy fele ponty. 1 8 fogás (tonna) 6 4 2 1991 1993 1995 1997 1999 21 23 25 27 29 ponty

A ponty telepítése a Balatonba az 192-as években vált általánossá, a kihelyezett mennyiség azóta erőteljesen növekedett, ma már 25-35 tonna két-háromnyarast telepítünk. A Balaton halgazdálkodásában jelentős részt képvisel a pontytelepítés költsége, ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint a legjobban hasznosuljon abalatonésahorgászokfelé. telepítés (tonna) 4 35 3 25 2 15 1 5 1976 1978 198 1982 1984 1986 1988 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28

Hogyan növelhető a telepítések hatékonysága, és egyáltalán, mi történik a kihelyezett hallal? Haljelöléses vizsgálatok a Balatonon -Lukács(1937)1928-1936 között 19 alkalommal összesen 142 egyedet jelöltek -1996-ban 1 db, átl. 86 g tömegű ponty került kihelyezésre Fonyódnál (Tölg és mtársai 1997). -23-29 folyamán 12 alkalommal, összesen 3228 db, 71-22 g tömegű ponty került jelölésre(turcsányi és Specziár 26, 29, Specziár 21). Tanulságok: -A haljelöléses vizsgálatok a Balatonban az intenzív horgászatnak köszönhetően jelentős mennyiségű, költséghatékony és jól hasznosítható adatot szolgáltatnak a telepített halak sorsáról. -Telepítésenként nagyon eltérő a visszafogási ráta és halak elterjedése; -A kihelyezési tömeggel jelentősen nő a visszafogási esély 5-6 g-os méretig; -A kihelyezett pontyok növekedése a tógazdasági értékekkel vetekszik.

A balatoni pontytelepítések hatékonyságának fejlesztési lehetőségei: a telepítés idejének, helyének és a telepített halak méretének hatása a visszafogásokra.

Nyitott kérdések: A telepítés mely paraméterei a legfontosabbak? Tulajdonképpen, akkor mikor, hol, hogyan és mekkorát is érdemes kihelyezni?

A jelölés FloyTag típusú fonaljellel történt, amely tartalmazta az adott hal egyedi azonosítóját és az MTA BLKI nevét és címét. A jelölt halat kifogó horgászok jutalmat kaptak. A vizsgálat kérdései: -Vajon a tógazdaságban nevelt és késő ősszel kihelyezett pontyok sikeresen áttelelnek-e a Balatonban, vagy a tavaszi és nyári telepítések sokkal hatékonyabbak? -Vajon a visszafogási ráta különbözik-e a kihelyezés helyétől, módjától és a halak méretétől? -Miként oszlanak el a visszafogások térben és időben a kihelyezési stratégiától függően? -Vajon a nyíltvízre kihelyezett halak visszafogása időben jobban elhúzódó-e és a halak térben jobban eloszlanak-e, mint a partról kihelyezettek? -Milyen a kihelyezett halak növekedése?

21-ben, szimmetrikus kísérleti elrendezésben (3 évszak 3 terület 2 módszer 2 méretcsoport 36 tesztelt telepítési stratégia) 45 jelölt ponty került kihelyezésre. Kihelyezés Visszafogás No. Időpont Terület Módszer N r Mérettartomány N 73 nap % (g) (213.3.31-ig) 1. 21.3.3 Keszthely parti 25 243-71 38 15.2 2. -31. Keszthely nyíltvízi 25 225-625 42 (43) 16.8 (17.2) 3. Szemes parti 25 274-781 43 17.2 4. Szemes nyíltvízi 25 236-831 43 17.2 5. Siófok parti 25 234-769 3 12. 6. Siófok nyíltvízi 25 24-968 54 (55) 21.6 (22.) 7. 21.7.12 Keszthely parti 25 3-897 67 (69) 26.8 (27.6) 8. -13. Keszthely nyíltvízi 25 187-125 61 (65) 24.4 (26.) 9. Szemes parti 25 3-96 65 26. 1. Szemes nyíltvízi 25 193-89 43 17.2 11. Siófok parti 25 35-922 8 32. 12. Siófok nyíltvízi 25 385-115 74 29.6 13. 21.11.23. Keszthely parti 25 174-764 23 9.2 14. Keszthely nyíltvízi 25 158-825 31 12.4 15. Szemes parti 25 222-111 31 12.4 16. 21.12.7. Szemes nyíltvízi 25 172-1435 22 8.8 17. Siófok parti 25 16-698 27 1.8 18. Siófok nyíltvízi 25 179-12 13 5.2 Összesen 45 787 (795) 17.5 (17.7)

Természetes vízbe telepített jelölt hal sorsa Elveszti a jelet Elpusztul sérülésben, betegségben Ragadozó elfogyasztja Zsákmányul esik és nem jelentik be a fogást Szabadon él (horgászatra érzéketlen állomány) Zsákmányul esik és bejelentik a fogás

Eredmények visszafogási gyakoriság 73 napon belül 787, 213.3.31-ig 795 db visszaérkezett jel. visszafogás (%) visszafogás (%) 3 25 2 15 1 5 25 2 15 1 5 b tavasz nyár ősz ab Keszthely Szemes Siófok c a a b visszafogás (%) 25 2 15 1 5 a <5 g >5 g d.f. F P Tukey HDS (P<.5) Évszak 2 49.5 <.1 nyár > tavasz > ősz Terület 2 13.6.16 Siófok > Szemes Módszer 1.6.483 Testtömeg 1 32.6.5 nagy > kicsi hal Évszak terület 4 16.7.9 Évszak módszer 2 24.6.6 Terület módszer 2 13..18 Évszak testtömeg 2 1.3.372 Terület testtömeg 2 17.3.11 Módszer testtömeg 1 7.2.55 Évszak terület módszer 4 19.2.7 Évszak terület testtömeg 4 11.7.18 Évszak módszer testtömeg 2 5.1.8 Terület módszer testtömeg 2 21.8.7 Hiba 4 b

A visszafogások időbeni eloszlása a telepítés idejének függvényében. visszafogott halak száma T ( o C) 1 8 6 4 2 1 8 6 4 2 1 8 6 4 2 32 24 16 8 a) 21 211 212 1 b) 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 1 c) 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 d) 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 hónap -A visszafogható állományrész 89%-át 365 napon belül kifogják. -8 o C alatt visszafogás nagyon ritka, aktivitási küszöb érték. -Szabadon töltött idő és a telepítési stratégia: Ősz>tavasz>nyár (ANOVA, F 2,751 =64.7, P<.1; Tukey HDS, P<.5). Míg, a kihelyezés helye(f 2,751 =1.1, P=.333), módja(f 1,751 =.1, P=.716) és a hal mérete F 1,751 =.8, P=.383) ezen mutatót nem befolyásolta. visszafogás (%) 1 8 6 4 2 első év második év harmadik év

1 Fogott halak száma (db) 8 6 4 2 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 Víz hőmérséklet ( o C) Legtöbb fogás 16-25 o C tartományban. 8 o C alatt elvétve.

A Balatonba kihelyezett pontyok eltávolodása a telepítés helyétől a szabadon töltött idő függvényében. A visszafogás és a kihelyezés távolsága a telepítési paraméterek függvényében: -Ősz>tavasz>nyár (ANOVA, F 2,744 =38.8, P<.1; Tukey HDS, P<.5) -Szemes>Siófok, Keszthely (F 2,744 =18.4, P<.1; Tukey HDS, P<.5) -Módszer (F 1,744 =.8, P=.366). és halméret (F 1,744 =.4, P=.513) hatása nem volt szignifikáns. -Ugyanakkor, a nyáron nyíltvízre kihelyezett halak kissé jobban eltávolodtak, mint a partról telepített halak (F 2,744 =5., P=.7; Tukey HDS, P<.5). Telepítés és visszafogás távolsága (km) 8 7 6 5 4 3 2 1 2 4 6 8 1 Szabadon töltött napok száma Gyors vándorlók Tartósan helyben maradók Telepítési hely: Keszthely Szemes (>4 km nem lehetséges) Siófok

Telepítés: nyár, Keszthely, partról Visszajelzési arány: 67/25

Telepítés: nyár, Siófok, partról Visszajelzési arány: 8/25

Telepítés: ősz, Szemes, partról Visszajelzési arány: 31/25

A pontyfogások térbeli kiterjedése a telepítési stratégia függvényében. A pontyok szétterjedését a ponty fogások telepítés helyétől mért távolsága szerinti első 5, 75 és 9%-a által lefedett partszakasz hossz alapján jellemeztük. *-gal jelzett esetekben a déli és az északi parton mért visszafogási gyakoriság különbözött (khi-négyzet próba). Lefedett parszakasz (km) 16 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -12-14 északi part (18 km) * * déli part (88 km) * * * K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt Tavasz Nyár Ősz * * 5% 75% 9% A telepítési stratégia hatása: -Főként a kihelyezés ideje és helye befolyásolta -Legnagyobb szétterjedés ősszel és szemesi kihelyezésnél, legkisebb pedig nyári és keszthelyi kihelyezésnél. (Részletes statisztikát a tömörség kedvéért elhagytuk) -A déli és az északi parton visszafogott halak száma legtöbbször nem különbözött (őszi telepítésnél soha), 4 esetben az északi és 3 esetben viszont a déli parton fogtak több halat.

A Balatonba kihelyezett, jellemzően 2-3 mm testhosszúságú halak testtömeg gyarapodása a hőösszeg függvényében. Tömeggyarapodás (g) 6 5 4 3 2 1 ~365 ~73 ~195 nap y =.73x + 17 R 2 =.64 2 4 6 8 Hőösszeg 8 o C felett

A Balatonba kihelyezett és horgászok által visszafogott pontyok átlagos testhossz (L) és tömeg (M) szerinti növekedése a kihelyezési testhossz (L=2 mm és L=3 mm) függvényében. L (mm) 6 5 4 3 2 1. év 2. év 3. év A növekedés becslése a Bertalanffy féle egyenletre épülő, GROTAG növekedési modell (Francis 1988), hőösszeggel kifejezett szezonalitást magába foglaló módosított változata alapján. M (g) 1 2 mm 3 mm 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 45 1. év 2. év 3. év 4 35 3 25 2 15 1 5 2 mm 3 mm 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 7 1 1 4 Idő

Következtetések Jelen vizsgálat eredményei jelentős segítséget nyújtanak annak tervezéséhez, hogyan osszuk el térben és időben az éves telepítési előirányzatot. - A kihelyezett pontyok visszafogható részének 89%-a egy éven belül zsákmányul esik! -Nyáron mindenképpen javasolt a tó partvonala mentén számos, kevésbé horgászott helyen elosztani a telepítést. Nyári telepítés kockázata a magas vízhőmérséklet, időjárásra figyelni kell. - Kora tavasszal ellenben lehet a szállítási költségekre optimalizáltan, medencénként egyegy helyen telepíteni. -Az őszi telepítéseket azonban, ha lehet kerülni kell, a halak biztonságos átteleltetésének lehetőségeit célszerűbb inkább fejleszteni. -A drágább nyíltvízi telepítés legfeljebb nyáron térülhet meg, amikor így kissé jobban szét vándorolnak a halak a visszafogás előtt. -A keszthelyi medencéből a halak kevésbé vándorolnak el, így, figyelembe véve e terület kis részarányát is a tó egészét illetően, kisebb mennyiségű kihelyezések javallottak, míg a Siófoki és Szemesi medence nagyobb arányban kell részesüljön a kvótából. -Az előző vizsgálatokkal összhangban, az 5-6 g átlagtömegnél kihelyezett halak megtérülése optimálisnak tűnik. Az ennél kisebb halak kihelyezése a tapasztalatok alapján már komoly eseti rizikót jelent.

Továbbra is nyitott kérdések: -Mekkora a tényleges visszafogás, azaz milyen a jelvesztési és visszajelzési arány? -Mekkora a tóban tartósan visszamaradó, horgászatra érzéketlen állomány rész? -Hogyan változik a visszafogás különböző genetikai vonalak esetében, pl. tisztán vad típus? -Lehet-e növelni a visszafogásig eltelt időt, azaz a tömeg gyarapodást, a visszafogási ráta jelentős csökkenése nélkül?

Köszönöm figyelmüket.