Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2008. II. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) 520-400, Fax: (94) 505-747, http://www.vasmmk.hu, e-mail: info@vasmmk.hu
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, április elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége 2008. január 1-jén 998 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál kissé kevesebb. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, 15-61 éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,3%, a 15-64 éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 16,0%. (Utóbbi megegyezik az országossal, a 15 éven aluliak aránya viszont 1%-ponttal alacsonyabb a régióban.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2008.I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 422,1 ezer, a munkanélkülieké 21,3 ezer fő volt, előbbi 4,9 ezer, utóbbi 3,5 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát mérséklődött, de arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a 2007.I. negyedévi 324,8 ezerről 330,5 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,5%-ról 4,8%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál, sőt valamennyi régiónál beleértve a Budapestet magában foglaló közép-magyarországit is kedvezőbb ez az érték. 2
A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) A régióban Országosan Megnevezés 2007.I. 2008.I. 2007.I. 2008.I. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 427,0 422,1-4,9 3905,5 3844,2-61,3 Munkanélküliek (ezer fő) 24,8 21,3-3,5 316,3 332,6 + 16,3 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 451,8 443,4-8,4 4221,8 4176,8-45,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 324,8 330,5 + 5,7 3499,1 3538,5 + 39,4 15-74 éves népesség (ezer fő) 776,6 773,9-2,7 7720,9 7715,3-5,6 Aktivitási arány (%) 58,2 57,3-0,9 54,7 54,1-0,6 Foglalkoztatási ráta (%) 55,0 54,5-0,5 50,6 49,8-0,8 Munkanélküliségi ráta (%) 5,5 4,8-0,7 7,5 8,0 + 0,5 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2008.I. negyedévében 32,6 ezer fő volt, több mint 300 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Győr-Moson-Sopron megyében 3% körüli volt a mérséklődés, míg Vasban és Zalában csak kissé változott a munkanélküliség nagyságrendje. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2008.I. negyedévében átlagosan 7,0%-os volt a régióban, pontosan annyi, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 2 évben a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2007. 2008. Változás, % 2007. I. negyedév I. negyedév I. negyedév 2008. I. negyedév Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron 9775 9509-2,7 4,9 4,7-0,2 Vas 8402 8426 + 0,3 6,7 6,9 + 0,2 Zala 14738 14659-0,5 10,2 10,3 + 0,1 RÉGIÓ ÖSSZESEN 32915 32594-1,0 7,0 7,0 - A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál. 2007. végén a régióban a regisztrált vállalkozások száma 118,5 ezer volt, ezer lakosra jutóan 119, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, 2005. évi területi adatok szerint - 2169 eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. 3
A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1063 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 906 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron 435 315 Vas 371 341 Zala 257 250 RÉGIÓ ÖSSZESEN 1063 906 A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, 38 25 15 erdő-, halgazdálkodás 3 81 Bányászat - - - 1 1 Feldolgozóipar 24 122 124 65 335 Villamos-energia, gáz- 4 3 - gőz-, vízellátás 5 12 Építőipar 29 32 11-72 Kereskedelem, javítás 35 57 30 3 125 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 14 6-26 Szállítás, raktározás, 18 3 3 posta, távközlés 8 32 Pénzügyi közvetítés 2 4 3-9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16 15 8 5 44 Közigazgatás, védelem, 6 12 2 társadalombiztosítás 2 22 Oktatás 1 7 7 2 17 Egészségügy, szociális ellátás 2 10 29 10 51 Egyéb szolgáltatás 8 13 18-39 Kitöltetlen 9 17 13 1 40 ÖSSZESEN 152 357 292 105 906 Az értékelhető választ adó 906 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2008. I. negyedév végén 118,9 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak a 28%-a. 4
A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2007. a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd. 9 979 5439 54,5 Bányászat 1 032 747 72,4 Feldolgozóipar 91 038 63664 69,9 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 4 185 2809 67,1 Építőipar 11 520 1987 17,2 Kereskedelem, javítás 22 702 6037 26,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9 062 992 10,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12 823 10792 84,2 Pénzügyi közvetítés 1 527 458 30,0 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 15 500 3227 20,8 Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 17 759 1953 11,0 Oktatás 23 805 3325 14,0 Egészségügy, szociális ellátás 19 245 12439 64,6 Egyéb szolgáltatás 8 771 2204 25,1 Kitöltetlen - 2835 - ÖSSZESEN 248948 118908 47,8 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak kevesebb, mint 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan pl. több ágazatban is a valóságban a jelzettnél kisebb a reprezentációs arány.) Emellett közel 3 ezer főt nem tudtunk ágazatilag besorolni, ami kismértékben, de tovább torzít. A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 152 16,8 884 0,7 10-49 fő 357 39,4 9343 7,9 50-249 fő 292 32,2 32682 27,5 249 fő felett 105 11,6 75999 63,9 ÖSSZESEN 906 100,0 118908 100,0 5
A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2008.I. n.év végén 2008.II. n.év végén várható 2009.I. n.év végén várható 2008.II. n.év végéig 2009.I. n.év végéig Csorna 2411 2452 2471 + 1,7 + 2,5 Győr 25819 26104 25805 + 1,1-0,1 Kapuvár 2382 2412 2408 + 1,3 + 1,1 Mosonmagyaróvár 5896 5990 6023 + 1,6 + 2,2 Sopron 9737 9908 10192 + 1,8 + 4,7 Győr-Moson-Sopron megye 46245 46866 46899 + 1,3 + 1,4 Celldömölk 4592 4695 4770 + 2,2 + 3,9 Körmend 3301 3216 3307-2,6 + 0,2 Kőszeg 2249 2326 2374 + 3,4 + 5,6 Sárvár 8501 8517 8826 + 0,2 + 3,8 Szentgotthárd 2027 2114 2145 + 4,3 + 5,8 Szombathely 21791 22185 22527 + 1,8 + 3,4 Vasvár 1269 1293 1243 + 1,9-2,0 Vas megye 43730 44346 45192 + 1,4 + 3,3 Keszthely 2627 2706 2663 + 3,0 + 1,4 Lenti 2056 2164 2182 + 5,3 + 6,1 Letenye 853 855 845 + 0,2-0,9 Nagykanizsa 11523 11512 11448-0,1-0,7 Zalaegerszeg 10543 10546 10493 - - 0,5 Zalaszentgrót 1331 1318 1318-1,0-1,0 Zala megye 28933 29101 28949 + 0,6 + 0,1 Régió összesen 118908 120313 121040 + 1,2 + 1,8 2008. II. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 1,4 ezer fős, 1,2%-os emelkedés várható. Az elmúlt 2 évben az áprilisi megkérdezésekkor ennél kissé erőteljesebb bővülést terveztek a II. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 2,1 ezer fővel, 2,5%-kal nőhet a létszámuk, ami a negyedéves várakozásaiknál azért is lényegesen kedvezőbbnek tekinthető, mert a szezonális hatások itt már nem játszanak szerepet. A 2007. áprilisi megkérdezéskor is pontosan ilyen arányú növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. Régión belül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - valamennyi megyében emelkedik várhatóan a létszám a II. negyedévben, illetve a 2009.I. negyedév végéig terjedő időszakban is. Az előrejelzések alapján az éves létszámbővülés Vasban lehet a legmagasabb, míg Zalában minimális gyakorlatilag inkább stagnálás lesz. 6
A régió csaknem valamennyi körzetében a foglalkoztatottak számának bővülése várható negyedéves szinten. Éves szinten már 6 körzet van, ahol összességében létszámcsökkenést jeleztek a munkáltatók, de ezek közül 5-ben 1% alattit. (Egyedül Vasvár térségében éri el a 2%-ot, de létszámnagyságát tekintve ez is minimális.) Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 7,6 ezer munkáltató összességében a II. negyedévre 1,9%-os, 2009.I. negyedév végéig 1,8%-os várható létszámemelkedést jelzett, az éves régiós előrejelzés tehát pontosan megegyezik az országossal. Erre a felmérésre ezúttal 12. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben a negyedéves előrejelzés az eddigiekre leginkább jellemző 1-1,5%-os nagyságrendű bővülésnek megfelelő, de amint már jeleztük, kissé elmarad a II. negyedévekre jelzett mértéktől. Az éves előrejelzés mérsékeltebb létszámemelkedést prognosztizál, mint általában jellemző volt, azonban tényleges megvalósulása így is nagyon pozitív folyamat lenne. A tervek megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1,3 2006.III. + 0,9 + 4,8 2006.IV. + 0,3 + 2,0 2007.I. + 1,7 + 1,4 2007.II. + 1,7 + 2,5 2007.III. + 1,1 + 2,7 2007.IV. + 0,4 + 1,9 2008.I. + 1,9 + 3,5 2008.II. + 1,2 + 1,8 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint természetesen lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható 7
létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Ezúttal is hasonló a helyzet mindkét időszakra vonatkozóan. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2008.I. n.év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2008.II. n.év 2009.I. n.év 2008.II. n.év 2008.II. n.év végéig 1-9 fő 884 130 15 + 13,0 + 8,8 10-49 fő 9343 441 171 + 2,9 + 5,4 50-249 fő 32682 1012 518 + 1,5 + 1,8 249 fő felett 75999 1615 1089 + 0,7 + 1,3 ÖSSZESEN 118908 3198 1793 + 1,2 + 1,8 A II. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 3,2 ezer fős belépés illetve 1,8 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2009.I. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében, sőt egyes ágazatokban a változás irányában is. Éves szinten az összességében várható 1,8%-os létszámemelkedés mellett, a bányászatban és az oktatásban mérsékelt csökkenést, míg a villamos-energia, gáz-, gőz-, vízellátás; a szállítás, raktározás, posta, távközlés; az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; az egészségügy, szociális ellátás valamint az egyéb szolgáltatás területén 1%-on belüli létszámváltozást, gyakorlatilag stagnálást jeleztek a munkáltatók. Átlag feletti bővülést prognosztizáltak a munkáltatók a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, a pénzügyi közvetítés területéről. A közigazgatás, védelem létszámbővülése egy új intézmény (büntetés-végrehajtás) működésének következménye. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal átlag körüli (1,7%-os, 1,1 ezer fős) a tervezett létszámbővítés. A feldolgozóiparon belül a textília, textiláru gyártása; a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása; valamint a villamosgép, műszer gyártása területén várható arányában és nagyságrendjében is jelentős létszámemelkedés. 8
A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2008.I. n.év végén A belépők várható száma, fő 2008.II. n.év A kilépők várható száma, fő 2008.II. n.év Várható változás, % 2008.II. n.év Várható változás, % 2009.I. n.év végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 228 44 + 3,4 + 5,5 5439 Bányászat 747-20 - 2,7-2,7 Feldolgozóipar 63664 1614 911 + 1,1 + 1,7 Villamos-energia, gáz- 2809 gőz-, vízellátás 94 21 + 2,6 + 0,9 Építőipar 1987 143 33 + 5,5 + 4,5 Kereskedelem, javítás 6037 250 100 + 2,5 + 7,5 Szálláshely-szolgáltatás, 992 vendéglátás 29 58-2,9 + 1,3 Szállítás, raktározás, 10792 posta, távközlés 188 76 + 1,0 - Pénzügyi közvetítés 458 12 - + 2,6 + 3,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3227 124 325-6,2-1,0 Közigazgatás, védelem, 1953 társadalombiztosítás 107 11 + 4,9 + 5,8 Oktatás 3325 39 25 + 0,4-1,3 Egészségügy, szociális ellátás 12439 151 94 + 0,5 + 0,6 Egyéb szolgáltatás 2204 130 16 + 5,2-0,1 Kitöltetlen 2835 89 59 + 1,1 + 1,6 ÖSSZESEN 118908 3198 1793 + 1,2 + 1,8 A felmérés során választ adó 906 munkáltató közül a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s ezúttal is lényegesen magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2008.II. n. év végéig 2009.I. n. év végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál Nő Mikro 6 105 41 11 95 46 Kis 29 217 111 44 183 130 Közép 46 114 132 72 92 128 Nagy 27 18 60 35 12 58 ÖSSZESEN 108 454 344 162 382 362 9
A megkérdezett munkáltatóknál az II. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő 185 98 29 312 szabó, varrónő, modellkészítő 36 113 41 190 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) 13 23 92 128 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett 15 36 57 108 dolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló 59 37 12 108 erdészeti mag- és csemetenevelő 0 84 0 84 édesipari termékgyártó 0 75 0 75 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői 26 2 35 63 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 1 60 0 61 lakatos 7 35 18 60 eladó 12 13 33 58 büntetés-végrehajtási felügyelő 6 52 0 58 egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. 22 16 18 56 fürdőüzemeltetési foglalkozású 6 6 38 50 targoncavezető 42 6 0 48 egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 25 21 1 47 autóbusz-vezető 33 10 3 46 sütő-, tésztaipari munkás, pék 5 3 37 45 tehergépkocsi-vezető 21 13 11 45 kárpitos 25 5 13 43 egyéb textilipari foglalkozások 0 40 0 40 egyéb mérnökök 11 20 6 37 egyéb faipari foglalkozások 6 26 5 37 egyszerű erdészeti,vadászati,halászati 0 0 36 36 foglalkozás egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők 7 6 22 35 csomagológép-kezelő 33 0 0 33 gépészmérnök 22 10 0 32 szociális ápoló, gondozó 25 6 0 31 forgácsoló 13 11 7 31 szemétgyűjtő, utcaseprő 18 13 0 31 egyéb könnyűipari gépkezelők 5 23 1 29 felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó 4 19 4 27 fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett 3 5 18 26 dolgozó lakás-, intézménytakarító 13 4 9 26 hegesztő, lángvágó 8 9 8 25 fémmegmunkáló gépkezelő 9 15 0 24 konyhai kisegítő 5 14 5 24 raktárkezelő 12 8 2 22 szakács 4 17 1 22 irodai adminisztrátor, írnok 12 6 3 21 műanyag-feldolgozó 9 10 2 21 bőrkikészítő, - feldolgozó gépkezelő 5 15 0 20 a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámfelvétellel járó munkakörök. 10
A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő -48-33 -53-134 gyógyszergyártó gépkezelő 0-102 0-102 egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű 0-10 -80-90 foglalkozások eladó -13-5 -62-80 kárpitos -10 0-60 -70 egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. -5-62 0-67 szabó, varrónő, modellkészítő -14-38 -11-63 konyhai kisegítő -6-44 -3-53 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői -17-10 -21-48 kézi anyagmozgató, csomagoló -26-9 -6-41 raktárkezelő -6-25 -3-34 egyéb villamossági szerelők, műszerészek 0 0-32 -32 laboráns (minősítés nélkül) -1-31 0-32 szemétgyűjtő, utcaseprő -18-13 0-31 bőrkikészítő, - feldolgozó gépkezelő 0-30 0-30 fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett -6-4 -18-28 dolgozó mechanikai műszerész 0 0-26 -26 műanyag-feldolgozó -5-19 -2-26 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) -1-7 -18-26 csomagológép-kezelő -25 0 0-25 gépjármű- és motorszerelő, - javító -22-2 0-24 egyéb faipari foglalkozások -6-11 -7-24 olajbányász 0 0-20 -20 a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról, annak nagyságrendjéről gyűjtöttünk információkat. A lenti táblázatokból látható, hogy az egyes foglalkoztatási formákban, munkáltatói mérettől függően hány főt alkalmaznak a felmérésben szereplő cégek, valamint az is, hogy ez az adott létszám-kategóriába tartozó munkáltatók összes foglalkoztatottjának mekkora arányát teszi ki. 11
A foglalkoztatottak száma az atipikus foglalkoztatási formák szerint (fő) Foglalkoztatási forma Mikro Kis Közép Nagy Összesen Részmunkaidő 410 28 1273 1206 2917 Távmunka 3 2 13 14 32 Bedolgozói munkaviszony 2 0 69 0 71 EKHO 6 1 25 2 34 Megbízási szerződés 95 8 336 415 854 Munkaerő-kölcsönzés 32 7 477 3184 3700 Önfoglalkoztatás 58 4 188 0 250 GYES,GYED-ről 8 órában 218 83 284 23 608 visszavett munkaerő Határozott munkaidejű 430 83 1838 3832 6183 munkaszerződéses AM-könyvvel foglalk. 30 1 95 281 407 A foglalkoztatottak aránya az adott létszám-kategóriába tartozó összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) Foglalkoztatási forma Mikro Kis Közép Nagy Összesen Részmunkaidő 46,4 0,3 3,9 1,6 2,5 Távmunka 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 Bedolgozói munkaviszony 0,2 0,0 0,2 0,0 0,1 EKHO 0,7 0,0 0,1 0,0 0,0 Megbízási szerződés 10,7 0,1 1,0 0,5 0,7 Munkaerő-kölcsönzés 3,6 0,1 1,5 4,2 3,1 Önfoglalkoztatás 6,6 0,0 0,6 0,0 0,2 GYES,GYED-ről 8 órában 24,7 0,9 0,9 0,0 0,5 visszavett munkaerő Határozott munkaidejű 48,6 0,9 5,6 5,0 5,2 munkaszerződéses AM-könyvvel foglalk. 3,4 0,0 0,3 0,4 0,3 Zalaegerszeg, 2008. május 21. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12
MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13