EU és a Nyugat-Balkán gazdasági kapcsolatai Magyarország gazdasági érdekeinek irányai tudományos munkatárs 1
Az előadásom tervezett témakörei A nyugat-balkáni térség általános helyzetértékelése; Stabilizációs és társulási folyamat STF), mint a térség uniós felzárkóztatását célzó európai politikai program; A stabilizáció eszköze: Az Európai Unió gazdasági jelenléte (CARDS program Community Assistance for Reconstraction, Development and Stabilisation, új támogatási eszköz (2007.január 1. óta) IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance) Privatizáció és külföldi befektetések a nyugat-balkáni régióban Magyarország aktuális gazdasági jelenléte a térségben (kereskedelmi kapcsolatok, befektetési kapcsolatok, infrastrukturális beruházások) Ajánlások és nemzetközi tapasztalatok a magyar gazdasági pozíciók további erősítésére tudományos munkatárs 2
A Nyugat-Balkán EU-csatlakozási esélyei a Nyugat-Balkán több történelmet ír, mint amit saját maga el is tud fogyasztani (Winston Churchill) ezekre a szavakra utalva Olli Rehn, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa úgy foglalt állást, hogy a Nyugat- Balkán számára még nincs vége a történelemnek. Horvátország az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely számára az EU körülbelüli céldátumot tűzött ki a csatlakozáshoz: 2009 évvége. Különbséget kell tennünk: Horvátország nagyobb előre haladást ért el. (Olli Rehn) A Nyugat- Balkán közelebb került az EU-hoz az elmúlt években, ugyanakkor az előrehaladás még elégtelen (EU Bizottság) A régió országai tudatában vannak a jelenlegi pénzügyi válság és a Lisszaboni Szerződés elutasításának tükrében az EU bővítése már nem divatos az Unión belül ( bővítési fáradtság ) tudományos munkatárs 3
Nyugat-Balkán (Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Románia, Bulgária, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia) tudományos munkatárs 4
Bevezetés A dél-kelet-európai régió felértékelődése az európai politikai és gazdaságpolitikai döntéshozók szemében: Az EU első ízben bővült két dél-kelet-európai országgal (2007 januárja Románia, Bulgária); A jelenleg 27 tagú EU közvetlenebb és hosszabb szárazföldi határokkal rendelkezik a Nyugat-Balkán és Törökország irányába; Remélhetőleg lezajlódtak az utolsó állami, illetve nemzeti törekvésekhez kapcsolódó földrajzi változások (Montenegró és Koszovó független államisága); A régióval kapcsolatos gazdasági és politikai kockázati szint jelentősen csökkent az utóbbi időben ( a külföldi befektetők figyelme is egyre inkább a térségre irányul); Ugyanakkor a Nyugat-Balkán térsége nagyon különböző fejlettségű és adottságú országokat foglal magában nem lehet egységesen megítélni (jelentős különbségek - fejlettségi szint, gazdasági szerkezet átalakítása, jövőbeni gazdasági és politikai kockázatok); tudományos munkatárs 5
Ugyanakkor indokolt az egységes megközelítés is (etnikai sokszínűség és átfedések miatt a régió kompromisszum-kényszer alatt áll) Ezért a következő időszak régiót érintő legfontosabb kérdései az alábbiak: Miként alakulnak az uniós kapcsolatok keretei a Nyugat-Balkán országaiban; Milyen eredményekkel jár a térség számára a gazdasági átalakulás és fejlődés, versus intézményépítés probléma köre: sikeresek lesznek-e az alkalmazott felzárkózási stratégiák (normakövetés, az EU követelményrendszerének átvétele a gazdasági stabilizáció érdekében); Az esetleges bővítés hatásai az Unióra: gazdasági, intézményi, költségvetési és egyéb hatások ugyanakkor valószínűleg a Lisszaboni Szerződés minden tagállam általi ratifikációja nélkül nem lehetséges az Unió további bővítése (esetleg talán Horvátország esetén kivételt lehet tenni Hans-Gert Pöttering, EP-elnök szerint DE! Sarkozy, francia elnök a Szerződés hatályba lépése előtt semmiféle bővítésre nincs lehetőség tudományos munkatárs 6
1.Stabilizációs és társulási folyamat (STF) A nyugat-balkáni országokkal kapcsolatos európai uniós politikai program Az EU politikai programjának hármas célkitűzése: a stabilizáció megvalósítása és a piacgazdaságra történő gyors áttérés, a regionális együttműködés elősegítése, az EU-hoz történő csatlakozás ígérete A régió országait segíti : európai szabványok, közösségi vívmányok, illetve a nemzetközi normák átvételét, a szükséges intézményrendszer kiépítését Ez a folyamat egy progresszív partnerség, amelynek keretében : az EU kereskedelmi egyezmények (Autonóm Kereskedelmi Intézkedések), gazdasági és pénzügyi támogatások (CARDS program), valamint szerződéses kapcsolatok (stabilizációs és társulási megállapodások) csoportját kínálja. tudományos munkatárs 7
Privatizáció és külföldi befektetések a nyugat-balkáni régióban A balkáni gazdaságok fejlődése szempontjából a privatizációnak és ebben a külföldi tőkebefektetéseknek kiemelkedő szerepe van; Bulgária: (1997. évi stabilizációt követően erősödő külföldi tőkebeáramlás hatására megindultak a szerkezeti változások a privatizálásra kijelölt állami vagyon 90 százaléka jutott új tulajdonos kezébe (ugyanakkor tartó állami kezelésben maradt a teljes állami vagyon mintegy harmada, közel 600 vállalat energiaszektor, közlekedés, hadiipar és a kultúra egyes területei), a zöldmezős és bővítő jellegű külföldi beruházások a külföldi tőkeállomány majdnem 70 százalékát tette ki Románia: az utóbbi időszakban a szolgáltató szektorban volt érzékelhető privatizációs hullám (regionális áramszolgáltatók, gázelosztó vállalatok) emellett élénk érdeklődés kíséri a bankprivatizáció következő lépéseit, így jelentős magánosítási lehetőségek maradtak (2004. évi kiugró adat a Petrom 3mrd dolláros privatizációjából adódik) + zöldmezős beruházások tudományos munkatárs 8
Horvátország belterjes privatizációs gyakorlat (nem külföldi befektetők, hanem a horvát vállalatok dolgozói,vezetői, az állami nyugdíjalap, illetve a kárpótlásban részesült állampolgárok váltak tulajdonossá) A privatizáció terjedelme, sebessége még sok kérdést vet fel. Privatizációs Alap még több mint 1000 cég magánosítását tervezi (feldolgozóipar, kereskedelem,turizmus, építőipari vállalat) Szerbia részben történelmi hasonlóságok miatt érdekes horvát párhuzamok jellemzik. A privatizáció csak későn indul 2003-ban! Az állami vagyon 70 százalékát stratégiai partnereknek juttatnák és 15 százalékot az alkalmazottak vehetnék meg. A magánosítás kiemelt területei: energiaszektor, vegyipar, élelmiszeripar és szolgáltatások, illetve a háborúban elpusztult vagy nagyon megrongálódott fizikai infrastruktúra gyakorlatilag minden eleme (a folyamat politikailag erősen befolyásolt (a nisi olajfinomító esete). Jelenleg! Az állami vállalatok felkészítése egy későbbi privatizációra, pl. az állami vállalatok egymás között felhalmozott tartozásainak leírása (mintegy 600 cég esetében) tudományos munkatárs 9
Összességében megállapítható: a következő időszakban a privatizáció keretében várható külföldi tőkebefektetések országonként igen eltérően alakulhatnak (a rendelkezésre álló privatizálandó vagyon volumene eltérő, az adott kormányzat privatizációs elképzelései, belföldi mozgástere és a pénzügyi világválság hatásai) A térség két új EU tagországában (Bulgária és Románia) az erősödő külföldi tőkebeáramlás hatására a korábban megmutatkozó hatalmas gazdasági strukturális egyenetlenségek részben kiegyenlítődtek, de további privatizációs ügyletek várhatók Horvátország és Szerbia mindkettőre továbbra is jellemző: az állam jelentős (esetenként meghatározó) szerepe; A külföldi tőkével szembeni korlátozások; A sajátos jugoszláv vállalati modell túlélése (vállalati tevékenységi körök, irányítási mechanizmusok, lakossági tudati hatás Vállalati körbetartozások fizetésképtelen vállalkozások problémaköre tudományos munkatárs 10
Magyarország aktuális gazdasági jelenléte a térségben Kereskedelmi kapcsolatok 1995-től folyamatos és dinamikus növekedés, az exportunk 8-9 %-ka a térségbe irányul, illetve az onnan származó behozatalunk aránya már több mint 3%-ra nőtt. Kiemelendő: az utóbbi 10-14 évben a dél-kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmünk növekedési üteme mindig meghaladta a teljes magyar külkereskedelem összértékének növekedését! Így a kereskedelmi aktívumunk jelentős 2-3 Mld. Euro. Fontos a fenntartása! 90-es évek felismertük a térség gazdasági politikai jelentőségét>kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményeket kötöttünk majd szorgalmaztuk a CEFTA kiterjesztését (Románia, Bulgária és Horvátország) A térség országai közül a kivitelünk 50%-kát, és behozatalunk 75%-kát Romániával bonyolítjuk. Export: Horvátország (20%), Szerbia (13%), Bulgária(10%). Import: Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina egyaránt 10-12%-kos részesedés. tudományos munkatárs 11
Befektetési kapcsolatok Magyarországi bejegyzésű magántulajdonú vállalkozások 1997-től jelennek meg, mint tőkeexportőrök>2000-től a tőkekihelyezés döntő többsége a balkáni térségbe irányul (magyar vagy magyar közvetítésű tőke mennyisége meghaladja a 3 Mld. Eurót. >a) multinacionális cégek Magyarországról lebonyolított beruházásai; b) magyar kis- és középvállalkozói kisebb értékű tőkekihelyezés; (Románia, Horvátország, Bulgária, Montenegró 2005-től élénkülés tapasztalható Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányába is Nagyobb (több százmillió eurós térségbeli beruházások (OTP, MOL, Magyar Telecom, Trigránit) a Nyugat-Balkánon Albánia kivételével Magyarország a 10 legnagyobb külföldi befektető között van A térségből származó befektetések Magyarországon alacsony volument képviselnek (elsősorban kereskedelmi, logisztikai bázisok > közel 6000 bejegyzett vállalkozás mintegy 80-90 millió USD tőkét képvisel (román Petrom és a horvát Agrokor emelhető ki közülük) tudományos munkatárs 12
Infrastrukturális beruházások M5 autópálya országhatárig kiépült, ezzel befejeződött Budapest-Belgrád autópálya magyar szakasza; Horvátország felé V/B páneurópai folyosó mentén az M7 autópálya országhatárig, ezzel kiépült a teljes Budapest-Zágráb autópálya Románia felé M43 autóút építése (2013-ig várhatóan kiépül) M3 autópálya Debrecen, Nyíregyházáig kiépült > jelentős élénkítő hatás a gazdasági kapcsolatok fejlődésére; Optikai kábel összeköttetés Szerbia és Románia irányába; Az EU TEN-T alapja támogatja A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet (Célja: a Duna egész évben tartósan és megbízhatóan 2,5 m-es merülésre legyen alkalmas) NFT II. nagyprojekt. tudományos munkatárs 13
Egy főre jutó GDP az EU25 átlagának százalékában (PPP) 1991 1995 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia 10 15 19 19 20 20 20 Bosznia és Hercegovina - - 25 26 26 27 27 Bulgária 35 31 28 29 30 30 32 Horvátország 42 37 42 44 45 46 47 Macedón Köztársaság 30 25 24 25 25 25 26 Románia 37 37 26 26 30 32 33 Szerbia - - 24 24 24 24 27 Magyarország 51 49 56 58 60 61 62 EU25 100 100 100 100 100 100 100 Forrás: Eurostat, WIIW tudományos munkatárs 14
Néhány kiválasztott magyar vállalat térségbeli piaci jelenléte Vállalat Bulgária Horvátország Románia Montenegró OTP X X X MOL X X EGIS X T-Com X tudományos munkatárs 15
Reál GDP növekedés (%) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia 7,3 7,6 4,3 5,7 6,7 5,5 Bosznia és Hercegovina 5,9 4,5 5,5 3,0 5,0 5,5 Bulgária 5,4 4,1 4,9 4,5 5,6 5,5 Horvátország 2,9 4,4 5,2 4,3 3,8 4,3 Macedón Köztársaság 4,5-4,5 0,9 2,8 4,1 3,8 Románia 2,1 5,7 5,1 5,2 8,3 4,1 Szerbia 5,2 5,1 4,5 2,4 8,6 6,1 Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok, központi bankok tudományos munkatárs 16
Éves átlagos infláció (%) 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia 3,1 5,2 2,3 2,9 2,0 Bosznia és Hercegovina 3,1 0,4 0,6 0,7 2,9 Bulgária 7,4 5,8 2,3 6,1 5,0 Horvátország 4,9 1,7 1,8 2,1 3,3 Macedón Köztársaság 5,5 1,8 1,2-0,4 0,5 Románia 34,5 22,5 15,3 11,9 9,0 Szerbia 93,3 16,6 9,9 11,4 16,2 Forrás: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok tudományos munkatárs 17
Munkanélküliségi ráta (% LFS) 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia 16,4 15,8 15,0 14,4 14,0* Bosznia és Hercegovina 39,2 40,9 42,0 42,8 46,0 Bulgária 19,7 17,8 13,6 11,9 10,1 Horvátország 15,9 14,8 14,3 13,8 13,1 Macedón Köztársaság 30,5 31,9 36,7 37,2 37,3 Románia 6,6 8,4 7,0 8,0 7,0 Szerbia 12,2 13,3 14,6 18,5 20,0 Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok, központi bankok *Regisztrált munkanélküliek tudományos munkatárs 18
A költségvetés egyenlege (a GDP %-ában) 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia 6,9 6,5 4,3 5,0 3,3 Bosznia és Hercegovina 3,4 3,7-1,3-1,1 0,0 Bulgária 0,6 0,6 0 1,7 3,2 Horvátország 6,8 5,1 6,1 4,9 4,2 Macedón Köztársaság 6,3 5,6 0,7 0,3 1,0 Románia 3,2 2,5 2,2 1,2 0,8 Szerbia 1,4 4,5 3,4 0,3 0,9 Forrás: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok tudományos munkatárs 19
A folyó fizetési mérleg egyenlege (A GDP %-ában) Áruforgalom Transzferek Fizetési mérleg 2003 2004 2003 2004 2003 2004 2005 Albánia 21,9 19,6 13,7 13,6 6,7 4,4 5,9 Bosznia és Hercegovina Bulgária Horvátország Macedón Köztársaság Románia Szerbia 58,4 12,5 27,3 18,4 7,8 24,2 55,4 14,0 24,3 20,9 9,0 31,7 22,7 3,4 4,8 15,9 4,0 12,1 22,2 3,5 4,9 14,7 4,2 15,3 24,5 9,2 6,9 3,3 6,0 9,2 23,3 7,4 4,5 7,7 7,5 13,1 22,6 11,8 6,3 1,4 8,7 8,7 Forrás: központi bankok tudományos munkatárs 20
Magyar érdekek, üzleti lehetőségek egy lehetséges stratégia néhány eleme A magyar külügy a gazdasági diplomácia eszközeivel képes a magyar vállalati és nemzetgazdasági érdekeket támogatni; közvetlenül Brüsszelben kellene a Balkán-ügyekkel összefüggésben sokkal aktívabb lobbytevékenységet folytatni. Ehhez érdemes lenne nemzetközi tekintélyű, Balkán és EU-ügyekben elfogadott lobbistát alkalmazni; hazai fejlesztési intézetek térségben való aktívabb megjelenése, amely közvetlen és közvetett módon egyaránt hozzájárulhat hazai vállalkozások aktívabb bekapcsolódására a régióban zajló fejlesztések végrehajtásába; gazdaságdiplomáciai aktivitás erősítése a dél-kelet-európai piacépítés hatékonysága fokozására; tudás-háló(zat) építés (CEIA- Közép-és Délkelet-Európai Innovációs Térség); Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési politikájának (NEFE) keretében tervezett támogatási projektek megvalósítása; aktívabb partneri kapcsolatokat sikerülne kiépíteni a régió iránt hagyományosan érdeklődő más uniós országokkal; Nyugat-Balkán országaihoz fűződő gazdasági szálak szorosabbra fűzése érdekében újabb kiegészítő pénzügyi források megszerzése stratégiai célként kellene megfogalmazni a Balkánra történő gazdasági behatolás fontosságát, ami előfeltétele annak, hogy Magyarország információs és üzletigazdasági szolgáltatást nyújtó központtá fejlődjön a régió iránt érdeklődő multinacionális vállalatok terjeszkedése számára (talán még nem késő!) Magyarország EU elnöksége (2011 első félév) a Balkán kiemelése a prioritások kiemelésénél, Magyarország szerepvállalása regionális Balkán-centrumként. tudományos munkatárs 21
Közvetlen külföldi beruházások alakulása (millió euró) 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia 232 151 158 269 209 Bosznia és Hercegovina 133 282 338 488 240 Bulgária 903 980 1851 2728 1789 Horvátország 1503 1195 1788 989 1328 Macedón Köztársaság 493 83 84 126 80 Románia 1294 1212 1946 5183 8197 Szerbia 186 502 1197 777 1196 Forrás: központi bankok, befektetési ügynökségek tudományos munkatárs 22