Képzés és foglalkoztatás összefüggései tudományos főmunkatárs MTA KRTK és ELTE 55. Közgazdász vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 8.
Érettségi védelmében Az prezentáció az Érettségi védelmében című műhelytanulmány, illetve Köllő János hasonló című előadása (MTA KRTK KTI 2015. február 2.) felhasználásával készült. Az ábrák, amennyiben külön nincs jelezve, ebből a műhelytanulmányból származnak. A műhelytanulmány az MTA megbízásából készült az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetében Összeállította: Kertesi Gábor Köllő János Közreműködött: Hajdu Tamás Hermann Zoltán Kézdi Gábor Varga Júlia
Reformok a középfokú oktatásban 2010- Középfokú oktatás: Az érettségi nem adó szakiskola arányának növelése a szakközépiskolák és gimnáziumok rovására. Cél: a gyerekek fele tanuljon érettségit nem nyújtó szakiskolában. Szakiskola: Négyéves képzés helyett (ahol volt) hároméves Közismereti tárgyak: napi 1 óra (majd 2) Gazdasági minisztériumi felügyelet Iskolaköteles kor leszállítása (18 16)
Miért? (a hibás érvek) A szakképzés a rendszerváltás után visszaszorult Nincs elegendő szakmunkás, miközben feleslegesen képeznek bölcsészeket, akikre a piac nem tart igényt A piac a gyakorlati tudást keresi A közismereti és készségfejlesztő képzés felesleges a szakmunkásképzésben Német rendszerű duális szakmunkásképzésre van szükség
Hat megjegyzés a diagnózisról 1. Tényleg visszaszorult-e a középfokú szakképzés? 2. Tényleg többre értékeli-e a piac az érettségi nélküli szakképzettséget? 3. Tényleg nem értékeli a piac az alapkészségeket? 4. Duális képzés = szakképzés közismereti/készségfejlesztő oktatás nélkül? 5. Túl kevés szakmunkás, túl sok diplomás (és különösen bölcsész)? 6. Az érettségi korlátozása biztosítja, hogy a megfelelő gyerekek jussanak egyetemre?
Tényleg visszaszorult-e a középfokú szakképzés? A középfokú szakképzettséggel rendelkezők aránya az adott évben születettek százalékában, a szakképzettség megszerzésének helye szerint Alsó becslés: az ábra nem tartalmazza azokat, akiknek a középfokú szakképzettségen túl felsőfokú képzettségük is van Forrás: Népszámlálások 2001, 2011
Tényleg többre értékeli-e a piac az érettségi nélküli szakképzettséget? Munkanélküliek aránya a 30-34 évesek különböző csoportjaiban 1992 és 2013 között Forrás: KSH Munkaerőfelmérések
Tényleg többre értékeli-e a piac az érettségi nélküli szakképzettséget? A szakközépiskolát és gimnáziumot végzettek (regresszióval kiigazított) kereseti előnye a szakiskolát végzettekhez képest 2011-2013-ban (százalék) Forrás: NMH Bértarifafelvétel, 2011-2013
Tényleg nem értékeli a piac az alapkészségeket? A családi háttér hatásától megtisztított 10. évfolyamos teszteredmények a 8. évfolyamon mért teszteredmények függvényében: szakiskola vs. szakközép Forrás: Országos Kompetenciamérés 2010. 8. évfolyam és 2012. vagy 2013. 10. évfolyam
Tényleg nem értékeli a piac az alapkészségeket? Különböző életkorú, szakiskolai végzettségű férfiak bruttó bére az azonos életkorú (diploma nélküli) érettségizettek béréhez viszonyítva 0 Bérkülönbség (szá ázalék) -10-20 -30-40 Forrás: Bértarifafelvételek, regressziók 20 25 30 35 40 45 50 Életkor 1992 2000 2010
Duális képzés = szakképzés közismereti/készségfejlesztő oktatás nélkül? A duális szakképzésbe belépő magyar és német diákok megelőző közismereti képzése 2013/14. tanév Németország Magyarország Az alsó-, és alsó középfokú oktatás hossza (év) 9 vagy 10* 8 Egy tanévre jutó tanítási órák száma 795 719 Az alsó középfokú oktatás befejezéséig kapott közismereti képzés mennyisége (tanítási órák száma) 7155 vagy 7950 5742 Forrás: Comparative Overview on Instruction Time in Full-time Compulsory Education in Europe 2013/14 European Commission Eurydice Report http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/facts_and_figures/instruction_time_2013_14.pdf ; Eurypedia: The European Encyclopedia on National Education Systemshttp://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/eurypedia_en.php Jegyzet: A kötelező alsó- és alsó középfokú oktatás (ISCED 1 és ISCED 2) legalább 9 évig tart minden német tartományban, 5 tartomány (Berlin, Brandenburg, Bréma, Észak-Rajna-Vesztfália és Szászország) kivételével, ahol 10 évig.
Duális képzés = szakképzés közismereti/készségfejlesztő oktatás nélkül? Tanoncrendszerű szakoktatásban végzett a felnőttek különböző mutatói Dániában és Magyarországon (IALS, 1998) Dánia Magyaro. Sikeresen elvégzett iskolai osztályok száma (év) 13.0 11.1 Átlagos írás-olvasásteljesítmény (skála: 0-500) 288 247 Elégtelen szinten olvas, % (teszt=1, skála: 1-5) 7.0 37.3 Elégtelen szinten ért meg dokumentumokat, % (teszt=1, skála: 1-5) 6.0 35.2 Elégtelen szinten számol, % (teszt=1, skála: 1-5) 4.1 20.0 Legfeljebb elégséges szinten olvas % (teszt=1,2. skála: 1-5) 51.6 86.1 Legfeljebb elégséges szinten ért meg dokumentumokat, % 32.3 73.7 Legfeljebb elégséges szinten számol, % (teszt=1,2. skála: 1-5) 26.1 58.1 Beszél angolul (%) 65.0 0.8 Írás-olvasási feladatok száma a munkahelyen (skála: 0-13) 7.5 4.0 Több mint ötféle írás-olvasási feladatot lát el, % 58.2 21.5 Átképzésben vett részt a megfigyelt időszakban, % 53.5 14.0 Munkahelyet változtatott az elmúlt 12 hónapban, % 13.9 5.2 a) Dánia: completed apprentice/vocational education (36.4%). Magyarország: 2-3 éves szakmunkásképző (30.3%). Megfigyelések száma = 1111 (Dánia), 780 (Mo). A szerző számításai.
Duális képzés = szakképzés közismereti/készségfejlesztő oktatás nélkül? Forrás: Horn 2014. Kszemle
Túl kevés szakmunkás, túl sok diplomás (és különösen bölcsész)? Forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2015 (http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf)
Túl kevés szakmunkás, túl sok diplomás (és különösen bölcsész)? A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az Európai Unió országaiban, a megfelelő korcsoportok százalékában, 2013-ban Forrás: EU Labor Force Survey
Túl kevés szakmunkás, túl sok diplomás (és különösen bölcsész)? A mérnök és bölcsész végzettségű diplomások munkaerőpiaci mutatói 2011-2013-ban 24-60 évesek Dolgozik (férfi) Dolgozik (nő) Dolgozik (mindkét nem) 0 20 40 60 80 Százalék Forrás: KSH Munkaerő felmérés Mérnök Bölcsész
Az érettségi korlátozása biztosítja, hogy a megfelelő gyerekek jussanak egyetemre? Becsült esélyegyenlőtlenség az érettségihez jutásban a leggazdagabb és legszegényebb ötöd között az érettségit adó férőhelyek függvényében (2012) 4 3,4 3 3,0 Egyenlőtlenségi ind ndex (érettségi szerzés s) 2 2,3 2,6 1 Forrás: Tárki- Életpálya felvétel 0 70% (megfigyelt) 60% 50% 40% Érettségizettek aránya a középiskolát megkezdők arányában
Az érettségi korlátozása biztosítja, hogy a megfelelő gyerekek jussanak egyetemre? Becsült esélyegyenlőtlenség a felsőoktatásba való bekerülésben a leggazdagabb és legszegényebb ötöd között az érettségit adó férőhelyek függvényében (2012) 8 7,8 7 6,9 Egyenlőtlenségi in ndex (felsőoktatásba ker rülés) 6 5 4 3 5,4 6,1 2 Forrás: Tárki- Életpálya felvétel 1 0 70% (megfigyelt) 60% 50% 40% Érettségizettek aránya a középiskolát megkezdők arányában
Összefoglalóan: nem látjuk jelét annak, hogy a szakképzés visszaszorult volna a gazdaságnak inkább érettségivel nem rendelkező szakmunkásokra lenne szüksége a vállalatok ne értékelnék a jobb alapkészségeket a tervezett rendszer hasonlítana a német vagy dán duális képzéshez a diplomások és különösen a bölcsészek túl sokan lennének a rendszer ne vezetne a mainál is súlyosabb egyenlőtlenségekhez és illeszkedne a nemzetközi trendekhez
Köszönöm a figyelmet! tudományos főmunkatárs Eger, 2017. szeptember 8.