A kreativitás mérésének lehetőségei online tesztkörnyezetben Pásztor Attila Vázlat Mi a kreativitás? Kreativitás vizsgálata divergens gondolkodás Szegedi Műhely online tesztjének bemutatása, néhány eredmény Összegzés: számítógép alapú tesztelés lehetőségei 1
Mi a kreativitás? Mi a kreativitás? 2
Kreativitás vizsgálata Komplex jelenség, sokféle megközelítésben lehet vizsgálni (Plucker és Renzulli, 1999): Kreatív folyamat: pl.: Előkészítés, Inkubáció, Belátás, Kiértékelés, Kidolgozás; divergens gondolkodás (pszichometrikus módszerek, kísérlet) Kreatív személy: személyiségvonások azonosítása (kérdőíves vizsgálatok, interjú, életútelemzés) Kreatív termék: a létrehozott produktum értékelése Kreatív környezet: fókuszban a kreativitás megnyilvánulásának szociális (pl.: autonómia foka) és fizikai (pl.: erőforrásokhoz való hozzáférés) körülményei Divergens gondolkodás (Guilford, 1959) Konvergens gondolkodás összetartó, szűkítő gondolkodás, jellemzően egy jó megoldás (pl.: intelligencia tesztek) Divergens gondolkodás széttartó, elágazó gondolkodás, több jó megoldás Az alkotó gondolatok megjelenésének egyik meghatározó kognitív faktora (Runco, 2011) Kreatív potenciál indikátora (Runco és Acar, 2012) 3
Divergens gondolkodás mérése Torrance Test of Creative Thinking (TTCT, 1966) Verbális és figurális feladatok, Pl.: Szokatlan használat teszt Körök teszt Wallach Kogan Creativity Tests (WKCT, 1965) Példák felsorolása: olyan dolgok felsorolása, aminek van kereke Szokatlan használat teszt Hasonlóságok: macska-egér Mintázatok és vonalak interpretálása Divergens gondolkodás mérése Fluencia: gondolatáramlás könnyedsége - válaszok száma Flexibilitás: szempontváltás képessége - válaszkategóriák száma Originalitás: egy ötlet eredetisége, ritkasága, nem szokványos jellege - válaszgyakoriság a vizsgálati személyek körében 4
Divergens gondolkodás mérése papír alapú tesztekkel Nagy számú válasz Minden válasz manuális kódolása kiértékelő kézikönyv segítségével (Barkóczi és Zétényi, 1981; Zétényi, 1989) Adatok digitalizálása Divergens gondolkodás online mérésének lehetőségei A papír alapú tesztelés rendkívül idő- és költségigényes Kutatások indultak a számítógép alapú mérésértékelésben rejlő lehetőségek kiaknázására: Cheung és Lau, 2010; Lau és Cheung, 2010; Palaniappan, 2012; Pásztor, Molnár és Csapó, 2015; Pretz és Link, 2008 5
Szegedi Műhely tesztje Torrance s (1966), Wallach és Kogan (1965), valamint Barkóczi és Zétényi (1981) tesztjei alapján Szokatlan használat feladatok Például: tégla Képinterpretációs feladatok Példa a Torrance tesztből: Teszt kiközvetítése: edia platform (edia.hu) (Csapó, Lőrincz és Molnár, 2012; Molnár, 2015) 6
7
8
Szegedi Műhely tesztje kiértékelés? Fluencia: érvényes válaszok száma Flexibilitás: felhasznált kategóriák száma Originalitás (Barkóczi és Klein, 1968): ahol T = az egyes feladatra adott összes válasz száma I = a feladatra adott válaszok egy kategóriájába tartozó válaszok összege i = a kérdéses I kategória egy válaszának gyakorisága Szegedi Műhely tesztje kiértékelés? Fluencia: relatíve egyszerű feladat, algoritmizálható Flexibilitás: válaszok manuális kategorizálása, döntés a kérdéses válaszok érvényességéről Originalitás: ha a fenti kettő feltétel adott, akkor algoritmizálható Eredmény: válasz fájl (forrás), kategorizált fájl (kiértékelő kézikönyv ) a mutatók kiszámításához ezek összevetése: egy összehasonlító program készült 9
Szegedi Műhely tesztje Első kutatás: feladatok kipróbálása (N=211) A koncepció működik, 4. osztályban a gépelésnek nincs hatása a teljesítményekre (Pásztor, 2015). Szegedi Műhely tesztje Második kutatás: nagymintás vizsgálat (Pásztor, Molnár és Csapó, 2015) N=1984, 6. osztályos tanulók 9 feladat, iskolák számítógéptermeiben, egész tanórás teszt Matematika feladatlap is szerepelt r_flu=0,41 r_flex=0,44 r_orig=0,39 10
Szegedi Műhely tesztje Harmadik kutatás: Templeton Program (templetonprogram.hu) N=2161, 10-19 éves tanulók 6 feladat, változatos kitöltési feltételek Az adatok feldolgozása és az eredmények publikálása folyamatban Összegzés: számítógép alapú tesztelés lehetőségei Könnyebb adatkezelés: a kiértékelés idő- és humánerőforrás igénye jelentősen csökkenthető Változatos itemformátumok Visszacsatolási mechanizmusok hatékonyságának javítása Teszt kiközvetítése: edia platform (edia.hu) Számos további, a kreativitásban is szerepet játszó terület mérése is megvalósítható (lásd: edia.hu) 11
Hivatkozott irodalom Barkóczi, I., & Klein, S. (1968). Gondolatok az alkotóképességről és vizsgálatának problémáiról. Magyar Pszichológiai Szemle, 25, 508-515. Csapó, B., Lőrincz, A., & Molnár, Gy. (2012). Innovative assessment technologies in educational games designed for young students. In D. Ifenthaler, D. Eseryel, & X. Ge (Eds.), Assessment in game-based learning: foundations, innovations, and perspectives (pp. 235 254). New York: Springer. LETÖLTÉS Cheung, P. C., & Lau, S. (2010). Gender differences in the creativity of Hong Kong school children: Comparison by using the new electronic Wallach Kogan creativity tests. Creativity Research Journal, 22(2), 194-199. Plucker, J. A., & Renzulli, J. S. (1999). Psychometric approaches to the study of human creativity. In R. J. Sternberg (Ed.), Handbook of Creativity (pp. 35-62). London: Cambridge University Press. Lau, S., Cheung, P., C. (2010). Creativity assessment: Comparability of the electronic and paper-and-pencil versions of the Wallach Kogan Creativity Tests. Thinking Skills and Creativity, 5(3), 101-107. Molnár, Gy. (2015). A képességmérés dilemmái: a diagnosztikus mérések (edia) szerepe és helye a magyar közoktatásban. Géniusz Műhely Kiadványok, (2), 16 29. LETÖLTÉS Palaniappan, A. K. (2012). Web-based Creativity Assessment System. International Journal of Information and Education Technology, 2(3), 255-258. Pásztor, A. (2015). A kreativitás mérésének lehetőségei online tesztkörnyezetben. In B. Csapó, & A. Zsolnai (Eds.), Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában (pp. 319 339). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. LETÖLTÉS Pásztor, A., Molnár, Gy., Csapó, B. (2015). Technology based assessment of creativity in educational context: the case of divergent thinking and its relation to mathematical achievement. Thinking skills and Creativity, Special Issue: 21st Century Skills. (18), 32 42. Pretz, J. E., & Link, J. A. (2008). The creative task creator: A tool for the generation of customized, Web-based creativity tasks. Behavior research methods, 40(4), 1129-1133. Torrance, E. P. (1966). Torrance Tests of Creative Thinking. IL: Scholastic Testing Service, Bensenville, IL. Wallach, M. A., & Kogan, N. (1965). Modes of thinking in young children: A study of the creativity-intelligence distinction. New York: Holt, Rinehart and Winston. Zétényi, T. (1989). A kreativitás-tesztek tesztkönyve I. és II. Munkalélektani. Koordinációs Tanács Módszertani Sorozata, 22. sz. kötet, Budapest: Munkaügyi Kutatóintézet. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Pásztor Attila MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport attila.pasztor@edu.u-szeged.hu www.edu.u-szeged.hu/phd/people/apasztor 12