Fedélzeti diagnosztika (OBD, EOBD)

Dr. Lakatos István Fedélzeti diagnosztika (OBD, EOBD) A követelménymodul megnevezése: Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai A követelménymodul száma: 0619-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-50

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET A műhelybe érkező dízel üzemű autón hibakód kiolvasást kell végeznie. Ennek célja lehet a hatósági műszaki vizsgára előkészített autó környezetvédelmi ellenőrzése, illetve a motor keverékképző rendszerének vizsgálatához tartozó diagnosztika. Mindkét esetben tisztában kell lennünk a méréstechnikai alapismeretekkel és a mérési technológia lépéseivel. A vizsgálatokat minden esetben alaposan, műszakilag helyesen kell elvégeznünk, hiszen eredményüktől függően kell elvégezni a motor esetlegesen szükséges javítását/beállítását. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK ALAPJAI A periodikus emisszió-ellenőrzés magában hordozza a késői hibafelismerés kockázatát. A műszaki megoldást a gépjármű kipufogógáz és párolgási emisszióját korlátozó technikai rendszerek folyamatos fedélzeti állapotfelügyelete jelenti. A bekövetkező hiba felismerése után a gépjármű vezetőjének szóló figyelmeztető jelzés már kötelezi az üzemeltetőt a túlzott emissziójú jármű hibájának elhárítására. A CARB (California Air Ressources Board) az USA Kalifornia államának levegőtisztaságvédelmi hatósága, felismerve a folyamatos állapotfelügyelet jelentőségét, a gyártók részére előírásban rögzítette a gépjárműemisszió-korlátozó műszaki rendszereinek fedélzeti ellenőrzési kötelezettségét. Az OBD I (On Board Diagnosis) néven ismertté vált fedélzeti diagnosztikai rendszert az 1988-as modellévtől kezdve tették kötelezővé az USA Kalifornia államában. A szabályozás műszaki előírásait SAE (Society of Automobile Engineers) szabványok és ajánlások rögzítik. Az OBD I előírásokat az 1994-es modellévtől kezdődően felváltották az OBD II előírások. Az OBD II a személygépjárművekre és a könnyű haszongépjárművekre, az 1996-os modellévtől kezdődően a dízelmotorral meghajtott gépjárművekre is hatályos az USA-ban. 1

Az OBD II európai megfelelője az EOBD, amelynek bevezetését az Európai Unió tagországaiban a 98/69/EC irányelv írja elő. Az európai szabványosítás az ISO-n (International Organization for Standardization) keresztül történt. Az OBD I előírja, hogy minden olyan rendszert ellenőrizni kell, mely emissziókorlátozó feladatot lát el, és elektromosan az irányítórendszerrel kapcsolatban áll. Az OBD I csak hibafelismerési kötelezettséget ír elő, a felismert hibát azonosító kódot az irányítóegység memóriájában tárolni kell. A bekövetkezett és tárolt hiba tényére a gépjármű műszerfalán elhelyezett lámpa (MIL Malfunction Indicator Light) kigyulladása figyelmezteti az üzemeltetőt, illetve az ellenőrzést végző személyt, így például a közúti ellenőrzés során a hatóság, illetve a rendőrség felhatalmazottját. A tényleges hiba azonosítása a MIL-lámpán keresztül villogókód üzenettel vagy soros kiolvasással történhet. Az OBD I rendszeréhez integráltan csatlakozik a gyártó egyéb fedélzeti diagnosztikája, az OBD I közvetlenül csak a kipufogógáz-releváns rendszerek felügyeletét írja elő. Az OBD-rendszerek európai bevezetését az 1. ábra szemlélteti. Az OBD II a fedélzeti állapotfelügyeletet az eddig nem ellenőrzött rendszerekre is kiterjeszti, és többfunkciójúvá teszi. A lényeges új elemek az alábbiak: 1. MIL-lámpa új figyelmeztetési alapfunkció: a lámpa nem ég, a lámpa ég üzemmód kiegészül a lámpa villog üzenettel, 2. a rendszerelemek és funkciók hibás állapotán túl a romlás mértékének (állapotosztály) azonosítása, 3. a hiba bekövetkezésekor a paraméterkörnyezet rögzítése (Freeze Frame), 4. hibatároló-kiolvasás villogókód helyett rendszerteszterrel (Generic Scan-Tool). Az OBD II-höz kapcsolódó fontosabb szabványok SAE J 1850, ISO 9141-2 vagy ISO 15 031-3 Kommunikáció SAE J 1962 Szabványosított diagnosztikai csatlakozó (DLC = Data Link Connector) SAE J 1978 rendszerteszter (OBD II Scantool) SAE J 1979 protokolltartalmak (Mode 1... 9) 2

SAE J 1930 szabványosított komponensek/rendszerjelölések SAE J 2012 a hibakód-üzenetek kijelzésének felépítése és formátuma SAE J 2012 a hibakód-üzenetek kijelzésének felépítése és formátuma DIN ISO 9141 egységesíti a diagnosztikai csatlakozót, a rendszerteszterrel szemben támasztott követelményeket, a protokolltartalmakat és az adatátviteli jellemzőket. A gyakorlatban ennek a szabványnak nem volt túlságosan nagy jelentősége. DIN ISO 9141-2 Ez a szabvány 1991-ben jelent meg és az amerikai normákhoz igazítás volt a célja. A diagnosztikai csatlakozót, a rendszerteszter leírását, a protokolltartalmakat és a hibakódokat átvette az amerikai előírásból. Ugyanakkor a kommunikáció egyik saját formáját megtartotta és beépítette az OBD II-be. Ez biztosítja a függetlenséget az USA-tól az irányítóegység és hardver vonatkozásában. 1. ábra. Az OBD európai bevezetése 1 1 Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005. (12. oldal) 3

Az alábbi táblázat az Otto- és dízelmotorok OBD II szerinti állapotfelügyeletét tekinti át, és hasonlítja össze. 2. ábra: Otto-motor 2 3. ábra: Dízel motor 3 OBD II szerinti állapotfelügyelet Otto-motor Dízelmotor Katalizátorműködés-felügyelet Kipufogógáz-visszavezetés Lambdaszondaöregedés-diagnosztika Égéskimaradás Lambdaszondafeszültség-ellenőrzés Befecskendezéskezdet-szabályozás Szekunderlevegő-rendszer Töltőnyomás-szabályozás Tüzelőanyaggőz-kipárolgásgáltó rendszer Automatikus nyomatékváltó Tömítettség-ellenőrzés Befecskendező rendszer irányítóegysége Az irányítóegységgel összekötött Tüzelőanyag-ellátó rendszer érzékelők, beavatkozók Égéskimaradás CAN-busz Motronic irányítóegység Az irányítóegységgel összekötött érzékelők, beavatkozók 2 Forrás: internet (Picasa web, általános illsuztráció) 3 Forrás: internet (Picasa web, általános illsuztráció) 4

1. Hibajelző lámpa A műszerfalon található ellenőrző lámpa (MIL) megvilágított mezőjében vagy feliratnak, vagy motorszimbólumnak kell lennie (4. ábra). Az alábbi feliratszövegek vagy szimbólumok ajánlottak: - Check Engine - Service Engine Soon - Check Powertrain - Check Powertrain Soon - motorszimbólum A megvilágított felület színe borostyánsárga. 4. ábra. Hibajelző lámpa 4 Az OBD II, illetve az EOBD szerint az ellenőrző lámpa háromféle módon ad információt a vezetőnek, illetve az ellenőrző személynek: nem világít, folyamatosan világít, villog. Lásd 5. ábra. 4 Selbststudienprogramm175, On-Board-Diagnose II im New Beetle (USA), Konstruktion und Funktion (12. oldal) 5

5. ábra. A MIL-lámpa üzemmódjai 5 A MIL-lámpa kigyulladása, illetve villogása attól függ, hogy milyen hiba áll fenn: - annál a hibánál, melynél az emisszió legalább másfélszer haladja meg a határértéket, a lámpa folyamatosan ég. - annál a hibánál, mely katalizátorkárosodást eredményezhet, a lámpa villog. - egyéb felismert és tárolt hibák esetében a lámpa nem világít. Gyújtásbekapcsolást követően álló motornál a MIL-lámpa ég, hogy üzeme ellenőrizhető legyen. 5 Selbststudienprogramm175, On-Board-Diagnose II im New Beetle (USA), Konstruktion und Funktion (13. oldal) 6

2. OBD-csatlakozó A diagnosztikai csatlakozó geometriai méreteit, lábkiosztását a SAE J1962 JUN92 ajánlás (Recommended Practice) írja le. A csatlakozó a 6. ábrán látható, lábkiosztását a 2. táblázat segítségével azonosítjuk. 6. ábra. Szabványos EOBD-csatlakozó 6 Az EOBD csatlakozó lábkiosztását az alábbi táblázat mutatja: PIN FELHASZNÁLÁS funkció PIN FELHASZNÁLÁS funkció 1 nincs bekötve 9 nincs bekötve 2 SAE J1850 adatátvitel SAE J 1850 adatátvitel SAE J 1850 szerint (busz plusz 10 SAE J1850 szerint (busz mínusz) vezeték) 3 OBD II buszrendszernél Vcc buszrendszernél 11 OBD II csatlakozás testelés 4 SAE J1962 testelés (teljesítmény) 12 OBD II buszvezetékek árnyékolása 5 SAE J1962 testelés (jel) 13 nincs bekötve 6 nincs bekötve 14 OBD II buszrendszernél kétirányú adatvezeték 7 ISO 9141-2 adatátvitel DIN ISO 9141-2 szerint (Kvezeték) 15 ISO 9141-2 adatátvitel DIN ISO 9141-2 szerint (L - vezeték) 8 nincs bekötve 16 SAE J1962 akkumulátor plusz A 7 és 15, illetve a 2 és 10 kivezetések az emisszióállapot-felügyeletet az EOBD szerint teljesítő ECU adatkapcsolatát biztosítja. A gyártók és ez a gyakorlat más ECU diagnosztikai adatkapcsolat céljára is felhasználhatják ezeket a kivezetéseket. 6 Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005., (51. oldal) 7

A gyártók a csatlakozó 1, 6, 8, 9, 13 kivezetéseit más fedélzeti irányítóegységekkel, pl. ABS- ASR, légzsák, hajtómű stb. való soros kapcsolatra felhasználhatják. A csatlakozó 3, 11, 12 és 14 kivezetései nem közvetlenül a CARB OBD II céljait szolgálják. A gépjárműben alkalmazott irányítóegységek kommunikációs kapcsolatát biztosító buszhálózat elérhetőségének csatlakozópontjai. Felhasználásukról a gyártó, illetve az alrendszer első beszállítója saját hatáskörében dönt. Az EOBD-csatlakozó kivezetéseinek elérhetőségét a széles felhasználási lehetőségű rendszerteszter számára is biztosítani lehet adapterboksz segítségével (7. ábra). 7. ábra. BOSCH adapterboksz 7 A szabvány a diagnosztikai csatlakozó gépjárműben történő elhelyezését is megadja. A gépjármű utasterében, a vezetőülésből elérhetőnek kell lennie. Előnyös, ha a műszerfalon van a kormányoszlop és a jármű középsíkja között (6. ábra). Az ábra jobb oldali részén feltüntetett számértékek (1 8-ig) a helyek preferenciáját jelzik. A legkedveltebb az 1-es és a legkevésbé kedvelt a 8-as számérték. Az adatbázisok is erre hivatkozva adják meg az adott típusba épített csatlakozó helyét, amely gyakran van fedél mögött, rekeszben vagy fiókban. 1991-ben hatályba lépett az ISO 9141-2, amely az amerikai OBD II európai honosításának felel meg. Ez az előírás rögzíti a jármű irányítóegysége és a rendszerteszter közötti kommunikációt, definiálja a járműbe épített, öndiagnosztikával ellátott rendszerek ellenőrzését, vizsgálatát, diagnosztikáját és beállítását. Inicializálás: a kapcsolattartás első fázisa, az információcserében részt vevő egységek kijelölése, illetve felhívása kapcsolat létesítésére. Az irányítóegység-diagnosztikában a rendszerteszterek különböző inicializálási módokkal dolgoznak. 7 Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005., (53. oldal) 8

8. ábra. Az EOBD-csatlakozó elhelyezése a járműben 8 3. Rendszerteszter Az ISO 15 031-4 által definiált rendszerteszternek automatikusan fel kell ismernie a vizsgált irányítóegységgel történő kommunikációhoz tartozó adatátvitel módját. A rendszerteszternek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: - ki kell jeleznie a kipufogógáz-releváns hibakódokat, a kipufogógáz-releváns mért értékeket, a motorműködésre jellemző értékeket, a -szonda felügyeletének eredményeit, - képesnek kell lennie a hibakódok törlésére, - online segítséget ( súgó ) kell biztosítania az egyes mérési műveletekhez. 8 Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005.,(54. oldal) 9

Az ISO 15 031-5 szabvány definiálja az üzemmódokat és az azokban használatos adatformátumokat és funkciókat. A szabvány 9 üzemmódot (Mode 1 9) ad meg (lásd az alábbi táblázat). Módusz Módusz 1 Módusz 2 Módusz 3 Módusz 4 Módusz 5 Módusz 6 Módusz 7 Módusz 8 Módusz 9 Diagnosztikai funkció Rendszer-diagnosztikai adatok, Readiness-kódok, kipufogógáz-releváns mért értékek: motorolaj-hőmérséklet, motor-fordulatszám Freeze-Frame-adatok: Környezeti paraméterek kiolvasása Hibakód-lekérdezés (P0xxx, P1xxx, P2xxx, P3xxx) Hibatároló törlése Lambdaszonda tesztértékek kijelzése, melyek a legutolsó teszt eredményei. Minden OBD-rendszerű járműbe épített Lambdaszondához 23 különböző tesztparaméter tartozhat Járműspecifikus értékek kezelésére fenntartott és ennek megfelelően nem előírt módusz. Nem folyamatosan felügyelt rendszerek vizsgálati és küszöbértékeinek kijelzése (pl. szekunderlevegő-rendszer, AGR, tankszellőztető-rendszer stb.). Szporadikus hibák kiolvasása, mely hibák a MIL-lámpát még nem aktiválták. Beavatkozó teszt (célirányosan pl. a tankszellőztető rendszernél tömítettségvizsgálat). Elvétve van példa az aktivizálásra. Járműspecifikus adatok és információk: pl. VIN: Vehicle Identification Number (alvázszám, motorkód, ECU-típus) CIN: Calibration Identification Number (szoftverazonosítás stb.) CVN: Calibration Verification Number (pl. Update Checksumme) 4. Hibakódok A hibakódok angol megnevezésének rövidítése DTC (Diagnostic Trouble Code). A kódok 4 információegységből, 5 karakterből állnak (4. táblázat): Példa: P 0 2 8 3 Magyarázat: - 1. karakter: járműalrendszer - 2. karakter: kódilletékesség - 3. karakter: alrendszer, alkatrészcsoport - 4. és 5. karakter: rendszerelem-azonosító A hibakódrendszer nyitott a jövőbeni kiegészítés érdekében. A B0, C0 és a P0 hibakódokat szabvány definiálja, és ezek minden gyártóra nézve kötelezőek. A B1, B2, C1, C2, P1, P2 azonosítása a gyártók számára csak ajánlás. 10

A P0 hibakódokat az ISO 15 031-6 szabvány rögzíti. Az EOBD szerinti hibakódok felépítése az alábbi táblázatban látható: Hely Karakter Jelentés B karosszéria (Body) C futómű (Chassis) 1. P motor, hajtáslánc (Powertrain) U tartalék hely (Undefinied) 0 hibakód SAE szerint (OBD II) 1 a gyártó hibakódja 2. 2 a gyártó hibakódja 3 tartalék hely 1 tüzelőanyag és légnyelés 2 tüzelőanyag és légnyelés 3 gyújtórendszer 4 járulékos emissziószabályozás 3. 5 járműsebesség- és alapjárati fordulatszám-szabályozás ECU és kimenőjelek 6 hajtómű 7 4., 5. 01...99 rendszerelem-azonosító 5. Hibatárolás A hiba lehet időszakosan fellépő, illetve állandósultan tárolt. A hatósági vizsgálatokhoz szükséges, állandósult hibákat a 3. üzemmódban (Mode 3), míg az időszakosan fellépő hibákat a 7. üzemmódban (Mode 7) lehet kiolvasni. Az időszakosan fellépő hiba akkor válik állandósult hibává, ha teljesíti annak feltételeit, azaz ha pl. a hiba ismétlődően fellép (pl. minden melegítőjáratási fázisban), illetve meghatározott ideig fennáll. Hatósági vizsgálatok alkalmával csak az állandósult hibákat, azaz a 3. üzemmódot alkalmazzák. Diagnosztikai célból azonban az időszakos hibák ismerete is fontos lehet, ezért a hibafeltárás során a 3. és a 7. üzemmód egyaránt hasznos segítséget nyújthat. 6. Hibakódok törlése A hibakódok törlése a 4. üzemmódban (Mode 4) történik. Ilyenkor mind az állandósult, mind az időszakos hibák és a hozzájuk tartozó járulékos információk törlődnek. Szelektív törlésre nincsen lehetőség, de ezt a szabvány sem engedi meg. A törlés előtt ajánlatos valamennyi még ki nem értékelt információt kiolvasni és dokumentálni. Ezek még hasznosak lehetnek a későbbi diagnosztizálás szempontjából. 11

Foglalt, mindig 0 Átfogó komponensjelzés Üzemanyagellátó rendszer Gyújtáshiba Lambdaszonda-fűtés Lambdaszondák Klímaberendezés (kimaradás) Kipufogógázvisszavezetés Szekunderlevegőrendszer Tankszellőztető rendszer Katalizátorfűtés Katalizátor FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) 7. Readiness-kódok (vizsgálati készenlét) Az EOBD valamennyi elektronikus alkatrész megfelelő működését folyamatosan felügyeli. Ezen túlmenően teljes rendszereket is felügyel, amelyek nem állandóan aktívak. Annak érdekében, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálat előtt biztonsággal fel lehessen ismerni, hogy az OBD-rendszer felügyelete teljes körű volt-e, ún. Readiness-kódokat alkalmaznak, amelyek az egyes rendszerek üzemkészségét jelzik vissza. A Readiness-kódok 12-jegyű bináris karaktersorozatok, ahol minden helyiértéken 0 (diagnosztika végrehajtva) vagy 1 (diagnosztika nincs végrehajtva) állhat (5. táblázat). A motorirányító egység Readiness-kódot képez, ha - valamennyi diagnosztika hiba nélkül lefutott, és a MIL-lámpa nem világít, - valamennyi diagnosztika lefutott, felismert hiba került a hibatárolóba, és ezt a MILlámpa jelzi, - a Readiness-kódot törölték, - a motorirányító egységet első ízben helyezték üzembe. Readiness-kódok felépítése és jelentése az alábbi táblázatban elemezhető: Rendszerek Folyamatosan felügyelt rendszerek Sporadikusan felügyelt rendszerek Readiness-kód Nem vizsgált Readiness-kód Vizsgált vagy nem beépített 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A Readiness-kód nem jelent kontrollt a fellépő hiba felett, csupán azt jelzi, hogy a diagnosztika végre lett-e hajtva. Amennyiben a végrehajtott diagnosztikai eljárás nem eredményez hibabejegyzést a tárolóba, a rendszerek hibamentesek. Ügyeljen arra, hogy ok nélkül ne törölje a hibatárolót, mert ezzel a Readiness-kódokat is visszaállítja, illetve törli. Ha adott járművön minden rendszer nincs beépítve, akkor a Readiness-kód nem használt helyein automatikusan 0 áll. 12

A Readiness-kódok kiolvasása: A kódok kiolvasására két lehetőség létezik: - rendszerteszterrel vagy OBD-teszterrel, - az adott márka saját diagnosztikai eszközével (pl. VAS 5051,a VW esetén). Readiness-kódok generálása: Readiness-kódokat kizárólag a diagnosztika végrehajtása generál. Erre három lehetőség létezik: - Új Európai Menetciklus (típusvizsgálati) végrehajtása (általában erre a görgőspadi vizsgálatra szervizkörülmények között nincs lehetőség), - elegendő hosszabb ideig normál üzemben autózni (ehhez több menetre van szükség), - diagnosztikai rendszerteszterrel egy rögzített rövidített menetciklust (Kurztrip) kell végrehajtani (9. ábra). 9. ábra. Rövidített menetciklus 9 A 7. ábrán látható általános ciklus szakaszai: 1. Hidegindítás (kb. 3 perc): szekunderlevegő-rendszer vizsgálata 2. Állandó sebességű, kis terhelésű üzem (kb. 15 perc): lambdaszabályozás-ellenőrzés 3. Állandó sebességű, közepes terhelésű üzem (kb. 15 perc): lambdaszabályozásellenőrzés 9 Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005 13

A gyártók részletes ciklusleírással segítik a szervizek tevékenységét: a Ford például 14 lépcsős ciklust ír elő. A ciklus végrehajtását (megtörtént) pedig a fedélzeti diagnosztikai rendszer Readiness információja jelzi. A Readiness-kódok esetében nagyon fontos, hogy a végrehajtottságról adnak információt: azaz azt mutatják, hogy az adott ellenőrzést a rendszer elvégezte. Eredménye közvetve a hibakódoknál található, ugyanis, ha egyetlen végrehajtott esetben sincs hiba, akkor az értékelés megfelelt. 8. OBD LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A KÖRNYZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN A környezetvédelmi felülvizsgálat végzése során az alábbiakkal kell tisztában lennünk: - az adott gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolásával (fel kell ismerni az adott gépkocsi OBD-s környezetvédelmi kivitelét), - ismerni kell az OBD-s gépkocsik felülvizsgálatára alkalmas mérési programra (A4) képes mérőrendszer működését és kezelését, - ismernie kell az OBD-csatlakozó helyét (ezt az adatbázisok tartalmazzák), - ismerni kell a Readiness-kód jelentését, - ismerni kell a hibakódokkal jelölt hibát, az adott szabályozás működését, a szabályozás meghibásodásának lehetséges okait, javítási módját, - a hibakód, és freeze frame adatok törlésének módját, - a sikeres javítás ellenőrzési módszerét (pl. vizsgálati ciklus). A mindennapi életben napi feladat a gépkocsi azonosítása. Ez általában az alvázszám alapján történhet, amely a gépkocsiról is leolvasható, de az OBD rendszer is ismeri, a megfelelő kiolvasóval innen is előhívható. A MIL-lámpa az OBD-rendszer működőképességét jelzi rövid úton. Ha az emissziót befolyásoló elemek megvannak, hiánytalanok, sérülésmentesek stb., az álló motornál bekapcsolt gyújtás mellett a MIL-lámpa világít, viszont járó motornál ki kell aludnia. A MILlámpa hibajelzése esetén a felülvizsgálat nem folytatható, a hiba létét és okát meg kell keresni, a hibát ki kell javítani. A közúti ellenőrzés során elegendő a MIL-lámpa működőképességének ellenőrzése, és nem kell a tényleges emissziós ellenőrzést végrehajtani. 14

Szemrevételezéses vizsgálat FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD, EOBD) Az alábbiakban táblázatos formában mutatjuk be az OBD-s járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának lépéseit: Lépés Leírás Megjegyzés rendszám, gyártmány, Járműazonosító adatok típus, kivitel, járműazonosító, km-óra állás Jármű előírt adatai kondicionálási feltételek: motorhőmérséklet, alapjárati fordulatszám, alapjárati CO-kibocsátás, emelt üresjárati fordulatszám, emelt üresjárati COkibocsátás, OBD által előírt adatok (pl. 1. lamdaszonda fesz. csúcs, Vss) Gyári előírás szerint Gázelemző/OBD-teszter Motorirányítóegység/rendszerteszter a járművel, Rendszerteszter összekötése inicializálás gyújtásbekapcsolás Szemrevételezéses vizsgálat meglét, teljesség, tömítettség, a) Kipufogógázreleváns elemek lamdaszonda, AGR, sérülésmentesség (mindkét szekunderlevegő-rendszer stb.) gyújtás BE, a MIL-nek legalább időlegesen világítania kell, az aktuális MIL-státusz (ON/OFF) kijelzésre kerül a b) MIL rendszerteszteren, Readiness-kódok (RC) kiolvasása, motort beindít (interaktív) MIL-státusz megjelenik a kijelzőn aktiválása, az inicializálás automatikus indítása, a protokoll automatikus felismerése szétszerelés nélkül Mode 1 15

Hibakódok Kondicionálás Mért értékek OBD és emissziós vizsgálat Tanúsítvány kiállítása a tárolt kipufogógázreleváns hibák számának és kódjának kiolvasása, ha a hibaszám = 0, akkor dokumentálás és tovább a kondicionálásra, ha a hibaszám > 0, akkor hibakódok kiolvasása és dokumentálása motorindítás, motorfordulatszám kiolvasása és kijelzése a gázelemzőn, a motor és a katalizátor üzemmeleg állapotra hozása (gyári előírás szerint) az alábbi értékek kiolvasása a rendszerteszterrel és kijelzése a gázelemzővel motorhőmérséklet mérés emelt üresjáraton: lambda, CO (tf%) mérés alapjáraton: CO (tf%), pl. 1. lambdaszonda fesz. csúcs, Vss Mode 1 Mode 3 Mode 1 a környezetvédelmi vizsgálat folytatása az előírt értékek elérése után Mode 1 tényleges/előírt érték összehasonlítása és kiértékelése a gázelemzővel 9. DIAGNOSZTIKA OBD SEGÍTSÉGGEL Az OBD-vel ellátott járművek diagnosztikájának logikája és stratégiája alapjaiban nem különbözik az egyéb járművekétől. A hibakeresés hatékonyságának növelése érdekében mindig következetesen és logikusan kell eljárni, azaz minden esetben az alábbi hat lépést kell végrehajtanunk: - kommunikáció, - ellenőrzés, - szemrevételezés, - elemzés, kiértékelés, - következtetések levonása, - megerősítés, hitelesítés. 16

A továbbiakban ezeket a lépéseket ismertetjük. Kommunikáció A kommunikáció akkor kezdődik, amikor az ügyfél behozza járművét a szervizbe. Ilyenkor a munkafelvétel során a lehető legtöbb információt be kell gyűjteni: a hiba tünetei, a jármű zöldkártya-vizsgálatának" eredménye stb. Minél több információt sikerül az elején összegyűjteni, annál könnyebb lesz később a diagnózis felállítása. Példa: az ügyfél folyamatosan világító MIL-lámpa miatt kereste fel a javítóműhelyt. Ez a jármű menettulajdonságait nem befolyásolta az ügyfél szerint. Ellenőrzés A munkafelvétel után kíséreljük meg a hibát országúti teszttel is azonosítani. Ha erre van lehetőség, ilyenkor az ügyfél vezesse a járművet, különösen akkor, ha a hiba különleges körülmények között lép fel. Ilyenkor meg kell állapítani, hogy a jármű valóban az ügyfél által leírt módon viselkedik-e. Ellenőrizni kell a MIL-lámpa státuszát. Ha a lámpa világít, akkor ez olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, ami a kipufogógáz-emisszió növekedésével jár. Ha a lámpa villog, akkor ez a katalizátor küszöbön álló meghibásodását jelzi elő. A lámpa 3 hiba nélkül lefutott trip után szűnik meg világítani. Ha a lámpa nem világít, az még nem zárja ki, hogy időszakosan előforduló hibákat tárolt a hibamemória. Ezek kódja automatikusan törlődik, ha 40 80 egymást követő trip esetén nem jelentkeznek újra. Példa: A MIL-lámpa világít, de semmiféle rendellenes viselkedés nem tapasztalható az országúti teszt során. Szemrevételezés A bonyolultnak tűnő hibák oka nagyon sok esetben rendkívül egyszerű. Ezért érdemes végrehajtani egy szemrevételezéses vizsgálatot, hiszen a laza testelések, a rossz helyre csatlakoztatott vagy tömítetlen vákuumcsövek, zárlatos vezetékek gyakran okoznak bosszantó hibákat. Hibakód-kiolvasót vagy rendszeresztert csak akkor csatlakoztassunk a járműre, ha a szemrevételezés során nem találtuk meg a hiba okát. Példa: A szemrevételezéses vizsgálat során nem volt tapasztalható hibaok. 17

Elemzés, kiértékelés A rendszerteszter csatlakozatása után olvassuk ki a hibakódokat, ellenőrizzük a Readinesskódokat és a PID-eket! Ha hibakódokat találunk a hibamemóriában, akkor elemezzük a vonatkozó "freeze frame" adatokat! Ilyenkor semmiképpen se töröljünk hibakódot, mivel ezzel együtt a "freeze frame" adatok is törlődnek. Tárolt hibák esetén elemezzük a vonatkozó PID-eket is! A Readiness-státusz ellenőrzése is fontos: ennek meg kell előznie valamennyi vizsgálatot. Példa: Esetünkben a tárolt hibakód P0141, amely a hátsó lambdaszonda fűtőkörének hibájára utal. A Readiness-státusz szerint a fűtőkör ellenőrzése nem volt teljes. A "freeze frame" adatok alapján megállapítható, hogy a hiba fellépésekor a motor fordulatszám 2500 min -1, a hűtőfolyadék-hőmérséklet 60 C, a jármű sebessége 55 km/h, a lambdaszabályozás nem működött. Következtetések levonása Tárolt hibakódok esetén követni kell az adott típus diagnosztikai ajánlásait a hiba azonosítása érdekében, majd el kell végezni a szükséges javításokat. Ha nem találtunk tárolt hibakódot, akkor a tünetek és a rendelkezésre álló szervizinformációk alapján kell megtalálnunk a hiba okát. Hasznos segítséget nyújthatnak a használt rendszerteszterek helpjei. Megerősítés, hitelesítés A javítás után mindig végezzünk ellenőrzést, hogy valóban elhárult-e a probléma! Ha általános jellegű hibáról volt szó, akkor egyszerűen a javítást megelőző, és az azt követő állapot rendszerteszter adatainak összehasonlítását kell elvégeznünk. Ha kipufogógázreleváns hibáról volt szó, akkor a rendszer teszteli önmagát. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1 Az alábbiakban a fenti kérdésekre adandó válaszadásban segítünk: Miről is tanultunk? Készítsen vázlatot a szakmai információtartalomban olvasottak alapján! 18

a) Keresse meg a műhelyben rendelkezésre álló járműveken a diagnosztikai csatlakozót! b) Csatlakoztassa a rendelkezésre álló rendszertesztert a járműhöz! c) Végezze el az OBD hibakód-kiolvasását! Értelmezze a kiolvasott információkat! 2. A gyakorlati tanórákon végezze el az alábbi gyakorlati feladatokat, méréseket! a) A műhelyben levő járműveken keresse meg a diagnosztikai csatlakozót, és csatlakoztassa a rendszertesztert a járműhöz! b) Végezze el a hibakódok kiolvasását, és adott hiba elhárítása után annak kitörlését! c) Végezze el a Readiness-kódok kiolvasását! d) Végezzen maximális figyelem-összpontosítással vizsgálatokat/méréseket, és értékelje ki a kapott eredményeket! 19

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Milyen csatlakozó látható az alábbi ábrán? Adja meg az OBD-vizsgálatoknál szerepet játszó csatlakozókivezetéseket! Válaszát írja le a kijelölt helyre! 10. ábra 2. feladat A rendszerteszter melyik móduszában történik az állandósult hibakódok lekérdezése, és melyikben a hibatároló törlése? Mit jelent az időszakosan fellépő hiba? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 20

3. feladat Írja le, milyen hibára utal a P0110 hibakód! 4. feladat Hogyan tudunk Readiness-kódokat generálni? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 21

MEGOLDÁSOK 1. feladat 11. ábra Az ábrán EOBD-csatlakozó látható. Az OBD-vizsgálatoknál a 7 és 15, illetve a 2 és 10 kivezetések játszanak szerepet. 2. feladat Az állandósult hibakódok törlése a rendszerteszter 3. móduszában történik. A hibatárolót a 4. móduszban törölhetjük. Az időszakosan fellépő hiba rövid időre lép fel, akkor válik állandósult hibává, ha teljesíti annak feltételeit, azaz ha pl. a hiba ismétlődően fellép (pl. minden melegítőjáratási fázisban), illetve meghatározott ideig fennáll. 3. feladat A P0110 hibakód: - 1. karakter: OBD hibakód: P - Powertrain - 2. karakter: szabvány szerinti hibakód: 0-3. karakter: tüzelőanyag- és légnyelésmérés: 1 22

4. feladat Readiness-kódokat az alábbi három módon tudunk generálni: - Új Európai Menetciklus (típusvizsgálati) végrehajtása (általában erre a görgőspadi vizsgálatra szervizkörülmények között nincs lehetőség), - elegendő hosszabb ideig normál üzemben autózni (ehhez több menetre van szükség), - diagnosztikai rendszerteszterrel egy rögzített rövidített menetciklust (Kurztrip) kell végrehajtani. 23

IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Lakatos István Ph.D.: OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika), Minerva-Sop Bt., Győr, 2005. On-Board-Diagnose II im New Beetle (USA) Konstruktion und Funktion, Selbststudienprogramm 175 AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika II., Minerva-Sop Bt. NOVADAT, Győr, 1998, 131 p. Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika I., Minerva-Sop Bt. NOVADAT, Győr, 1997, 132 p. Dr. Lakatos István dr. Nagyszokolyai Iván (szerk.: Dr. Lakatos István): Gépjárműdiagnosztika (2. átdolgozott kiadás), Tankönyv, Képzőművészeti Könyvkiadó, Budapest, 2006. Dr. Lakatos István Dr. Nagyszokolyai Iván: Elektronikus dízelszabályozás, NOVADAT, Győr, 1996, 132 p. 24

A(z) 0619-06 modul 003 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése 51-525-01-1000-00-00 Autószerelő 33-525-01-0010-33-02 Motorkerékpár-szerelő A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 25 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató