GÉPJÁRMŰ VIZSGÁLATOK ÜZEMI GYAKORLATA

Átírás

1 TÁMOP F-14/1/KONV Mérnöki Kar Műszaki Intézet, Duális és moduláris képzésfejlesztés alprogram (1a) GÉPJÁRMŰ VIZSGÁLATOK ÜZEMI GYAKORLATA Dr. Farkas Ferenc

2 TÉMAKÖRÖK Teljesítmény mérő padok Fékhatás mérő padok Futómű vizsgálat Lengéscsillapító mérés Henger tömítettség vizsgálat Hajtóanyag fogyasztás mérés Fedélzeti diagnosztika (EOBD) Katalizátor technika Emisszió mérés Fényvetők

3 GÉPJÁRMŰ ÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSE

4 TELJESÍTMÉNY MÉRŐ PADOK A mérés célja: olyan indirekt mérési eljárás, amely során a fékpaddal terhelést állítunk elő és a motort arra késztetjük, hogy ezt a terhelést felvegye. Fékezési eljárások: Féktermi, stabil fékpad (főtengely) Mobil fékpaddal (TLT, kardán) Görgős fékpaddal (hajtókerék) Mérés elve: Teljesítmény= Nyomaték*Szögsebesség Stabil motorféktermi padok: Kiszerelt motorok mérésére szolgálnak A motort önállóan lehet mérni, nincsenek járulékos és számolhatatlan veszteségek (nincs segédüzemi veszteség) Motor féktermi padok használatban: Gyártás és végátvétel során ellenőrzés célú méréskor Az új motor üzemi paramétereinek meghatározásakor Kenőolaj és hajtóanyag fejlesztéskor Motorfelújítás után ellenőrzés célú méréskor Kísérleti mérések (pl. motor fejlesztés) során

5 TELJESÍTMÉNY MÉRŐ PADOK Motor féktermi mérések módszerei: Európai módszer: a motort és a saját működéséhez tartozó rendszereket együttesen vizsgáljuk Amerikai módszer: a motor önállóan kerül megmérésre, a motor működéséhez szükséges rendszer a fékgép rendszer része Fékpadok típusai: mechanikus (súrlódásosak) fluidumos légörvény, légcsavarfék hidraulikusak hidrosztatikus (hidraulika olaj) hidrodinamikus (víz) elektromos

6 TELJESÍTMÉNY MÉRŐ PADOK - ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Miért mérünk görgőspadon? Mert típusvizsgálati mérést kell végeznünk Mert diagnosztizálunk, javítunk, tuningolunk? 2. Mit mérünk görgőspadon? Tüzelőanyagfogyasztást Kipufogógáz-emissziót Kerékteljesítményt, -vonóerőt, -nyomatékot Motorteljesítményt, -nyomatékot Gyorsulást Tüzelőanyagfogyasztást, Kipufogógáz-emissziót

7 TELJESÍTMÉNY MÉRŐ PADOK

11

12

13

14

15

16

17 MTMP -200 PAD

18 MTMP-200 PAD

19 MTMP-200 PAD A teljesítménypad részei: 1, dobogó 2, motorkerékpár emelő 3, teljesítmény mérő egység, elsőkerék rögzítéssel és kikötési pontokkal 4, füstelszívó 5, monitor 6, menetszél ventilátorok Mérőgörgő átmérő : 0,6m Maximális tengelyterhelés: 500 kg Maximális vizsgálati sebesség: 330 km/h Fékgép maximális fordulatszáma: /min Maximális fékgép fékezőnyomaték: 1200 Nm 1 perces maximális teljesítmény 160 kw Táplevegő igény: 6-8 bar

20 MMP-4 MIKRO FÉKPAD

21 AXIÁL KFT. MOTORFÉKTERME BAJÁN

22 AXIÁL KFT. MOTORFÉKTERME BAJÁN

23

24 A menetellenállás meghatározásának a módszerei (Magyar Közlöny 2001/147/II. szám 177. oldal).1. Energiaváltozás kifutási próba során (időmérés, sebességmérés).2. A forgatónyomaték állandó sebességen való mérésének eljárása (forgatónyomaték mérés, sebességmérés) forgatónyomaték- (korábban a szívócsőnyomás mérést is alkalmazták)

25

26

27

28

29 FÉKHATÁS MÉRŐ PADOK A fékberendezés diagnosztikai vizsgálata két céllal történhet: 1. időszakos műszaki/forgalombiztonsági vizsgálat keretei között, a hatósági e1őírásokban rögzített minősítés szerint a fékműködés ellenőrzése, 2. szervizmunkák során a szükséges állapotvizsgálat végrehajtása, javítási műveletek után visszaellenőrzés. Közúti fékvizsgálat gépjárművek fékezési tulajdonságainak a vizsgálata A gépjárművek fékezési tulajdonságainak a vizsgálata a fékezés valóságos körülményei között végzett közúti vizsgálat, mely a fékút és a lassulás értékelésével történik.

30 FÉKMÉRŐ PADOK VIZSGÁLATA Műhelyfeltételek között végzett fékvizsgálat: -fékerőmérés A hatósági ellenőrzési és a javítóipari gyakorlatban a közúti fékezési vizsgálatot, mely alternatív módszerként megmarad, szükségszerűen fel kellett váltania a műhelycsarnokokban elvégezhető műszeres mérésnek, hogy biztonságosan minden minősítést zavaró körülményt (időjárás, forgalmi viszonyok, szubjektív megítélési lehetőséget) ki lehessen küszöbölni. A műhelyfeltételek között végzett vizsgálatok nem fékezési vizsgálatok, hanem többnyire a kerékfékszerkezet által előállított fékerő mérésén alapulnak.

31 GÖRGŐS FÉKERŐMÉRŐ BERENDEZÉS A görgős fékerőmérő villamos motorjai az álló gépkocsi kerekeit (egyszerre az egy tengelyen lévőket, de azokat egymástól függetlenül) görgőpárokon keresztül állandó sebességgel forgatják. A hajtott járműkerék kerületi sebessége berendezéstípustól, alkalmazási területtől függően: 2,5-5,5 km/h közötti érték. A vizsgálat lényege az, hogy megállapítsuk a fékműködtető erő, illetve a kivezérelt nyomás függvényében a kerékfékszerkezet (fékező) nyomatékát.

32 A GÖRGŐS FÉKERŐMÉRŐ PRÓBAPAD A görgős fékpadi vizsgálat során a gépjármű egy tengelyének kerekeivel áll a fékpadra, a fékpad mérőegységei kerekenként önállóak A görgőpár alkotja a görgőágyat, ebben helyezkedik el a járműkerék. A görgőpár között található a tapintógörgő, melyet rugó szorít a kerékhez. Az egymással lánchajtással összekapcsolt görgőket, ezen keresztül a járműkereket, villamos motor hajtja. A villamos hajtómotor billenőágyazású, karon keresztül erőmérő cellára támaszkodik. A fordulatszámcsökkentő, nyomatéknövelő hajtómű lehet bolygóműves vagy csigahajtású.

33 A GÖRGŐS FÉKERŐMÉRŐ PRÓBAPAD

34

35

36

37

38

39

40

41 Összkerékhajtású és ikertengelyes járművek vizsgálatához kisegítő berendezésre van szükség: a nem mért kerekek alatt szabadonfutó görgősor Ikertengelyesnél a B és C tengely hajtás szétkapcsolása a nem vizsgált tengely megemelése. az egy tengelyen lévő kerekek egyidőben, ellenkező irányban történő egyidőben, görgősor, szétkapcsolása, forgatása

42

43

44 SÚLYERŐ MÉRÉS

45 KALIBRÁLÁS

46 MOBIL FÉKPAD 3500KG ÖSSZTÖMEGIG

47 FÉKPAD ÉS FUTÓMŰ MOZGATÓPAD

48 GÖRGŐS FÉKERŐMÉRŐ PRÓBAPADI MÉRÉSSEL VÉGZETT FÉKMINŐSÍTÉS üzemi fék esetén tengelyenként az állandó pedálerő, illetve légfék esetén az állandó kivezérelt nyomás mellett végzett mérés eredményei alapján: 1. a jobb és baloldali fékerők százalékos eltérését, 2. a jobb és baloldali kerékfékerő ingadozást, és 3. a mért fékerőt az előírt minimális fékerő százalékában. izomerővel működtetett rögzítő fék esetén tengelyenként a legnagyobb, illetőleg megcsúszás esetén a megcsúszás előtt mért legnagyobb fékerők értékei alapján: 1. a jobb és baloldali fékerők százalékos eltérését, valamint 2. amennyiben a megcsúszás nem érhető el, akkor a mért fékerőt az előírt minimális fékerő százalékában. A kerékfékszerkezetet a működtető erő függvényében kifejtett fékerő, fékerőkarakterisztika jellemzi. Működtető erő a pedálerő, illetve a kivezérelt nyomás.

49

50

51 FUTÓMŰVEK

52 NÉGYFEJES, HATSZENZOROS MŰSZER

53 KERÉK ÖSSZETARTÁS ELLENŐRZÉSE

54 CSÚSZÓLAPOS FUTÓMŰ ELLENŐRZŐ

55 LENGÉSCSILLAPÍTÓ PRÓBAPAD

56 FUTÓMŰ PARAMÉTEREK

57 HENGERTÖMÍTETTSÉG- MÉRÉS A hengertömítettség mérés célja az, hogy a hengerteret határoló elemek záróképességét ellenőrizzük. A hengertér tömítettség-ellenőrzésének mérési módszerei: - hengerenkénti közvetlen (nyomásveszteség-mérés, kompresszió végnyomás mérés), - nem hengerszelektív (kartergáz mennyiségmérés, összehasonlító kompressziómérés forgatási munka (ellenállás) méréssel, hengerfejtömítésgázszivárgásmérés.

58 KARTERGÁZ MENNYISÉGMÉRÉS A hengertérből a motor forgattyúházába a dugattyú mellett átáramló gázt nevezzük kartergáz-nak A dugattyú-dugattyúgyűrű-henger alkatrészcsoport műszaki állapota alapvetően meghatározza a tömítést és ennek megfelelően a kartergáz mennyiségét

59 KARTERGÁZ MENNYISÉGMÉRÉS

60 KARTERGÁZ MENNYISÉGMÉRÉS Új motoroknál a kartergáz mennyisége nem haladhatja meg a légnyelés 0,5%-át Az üzemeltetői gyakorlat szerint a névleges kartergáz-mennyiség 3,0-4,5-szeresénél válik szükségessé a motor felújítása. A kartergázmérés egyik lehetséges mérőeszköze a lebegőtestes áramlásmérő (rotaméter). A mérendő mennyiség a közeg térfogatárama.

61 KARTERGÁZ MENNYISÉGMÉRÉS

62 A NYOMÁSVESZTESÉG- MÉRÉS A nyomásveszteség-mérés eljárása a hengertérből kiáramló levegő elszökésének mértékét tárja fel. Ha kiáramló levegő mennyisége csak kismértékben több mint a megengedett, akkor például a gyűrű-gyűrűhorony-hengerfal alkatrészcsoport kopása már előrehaladott állapotú. A vizsgálathoz a hengertérbe folyamatosan nyomunk be levegőt.

63 A NYOMÁSVESZTESÉG- MÉRÉS A levegő a műszerben lévő ún. etalonfojtáson átáramolva flexibilis csövön keresztül jut a hengertérbe, vagy a gyertyanyíláson vagy az izzógyertya furaton keresztül. A műszer nyomásmérője a hengertérben uralkodó nyomást mutatja.

64 A NYOMÁSVESZTESÉG- MÉRÉS

65 A NYOMÁSVESZTESÉG- MÉRÉS

66 SŰRÍTÉSI VÉGNYOMÁS- MÉRÉS A hengertérben kialakuló sűrítési csúcsnyomást az indítómotorral forgatott üzemállapotban mérjük. A nyomásmérőt a hengertérhez szikragyújtású motornál a gyújtógyertya helyére, dízelmotornál vagy a porlasztó, vagy az izzógyertya helyére csatlakoztatjuk. A nyomásmérő mérőműve lehet mechanikus (rugóterhelésű dugattyús vagy membrános), vagy elektronikus jeladójú.

67 SŰRÍTÉSI VÉGNYOMÁS- MÉRÉS A nyomás kijelzése a mérődugattyúhoz kötött, így a dugattyú elmozdulásával arányos kitérésű karos írótüskével, mérőlapra írással (karcolással) történik. A sűrítési végnyomás értékét az alábbi tényezők határozzák meg: - a motor kompresszióviszonya, - a hengerteret határoló elemek műszaki állapota, a hengerkopás mértéke, -a motor fordulatszáma, - a hengertér levegőfeltöltése, - a motor hőmérséklete.

68 SŰRÍTÉSI VÉGNYOMÁS- MÉRÉS

69 SŰRÍTÉSI VÉGNYOMÁS- MÉRÉS

70 HENGERFEJTÖMÍTÉS GÁZÁTERESZTÉS VIZSGÁLAT A hengerfejtömítés mellett a hengertérből a tömítésre ható nem kellő összeszorító erő vagy a tömítés átégése miatt, gáz áramolhat ki. A gázt a folyadék magával sodorja és az a kiegyenlítő tartályban a folyadékból kiválik. A kiegyenlítő tartály feletti levegő összetétele megváltozik, mely kellően érzékeny gázelemzővel,vagy elszíneződő kémiai reagenssel kimutatható. A gázátfújás vizsgálathoz a motort terhelt üzemben kell járatni, célszerűen görgős járműfékpadon.

71 HENGERFEJTÖMÍTÉS GÁZÁTERESZTÉS VIZSGÁLAT

72 HAJTÓANYAG FOGYASZTÁS MÉRÉS Az oktánszám értéke azt fejezi ki, hogy hány %(v/v) izo-oktán van abban a n-heptánnal képzett elegyben, amely az oktánszám meghatározásakor a vizsgálandó benzinnel azonos kopogástűrésű Az empirikus ún. oktánszám skálának a 0- pontját a normál-heptánhoz (C7H16), a 100- as értékét pedig az izo-oktánhoz(c8h18) rendelték

73 HAJTÓANYAG FOGYASZTÁS MÉRÉS A HAZAI MOTORBENZINEK JELLEMZŐI

74 HAJTÓANYAG FOGYASZTÁS MÉRÉS A CFR motorral két oktánszámot is meghatároznak, a kisérleti oktánszámot[ KOSZ; angolul: RON (Research Octan Number)], ez a szám szerepel a különböző motorbenzinek jelzőszámában és a motor-oktánszámot[mosz; angolul: MON (Motor Octan Number)].

75 HAJTÓANYAG FOGYASZTÁS MÉRÉS A cetánszám értéke azt fejezi ki, hogy hány %(v/v) normál cetán van abban a α-metil-naftalinnal képzett elegyben, amelynek gyulladási késedelme megegyezik a vizsgált gázolaj gyulladási késedelmével A gázolajok gyulladási tulajdonságának értékelésére egy gyakorlati un. cetánszám-skálát használnak, amelynek 0-pontját a lomha égési tulajdonságúα-metilnaftalinhoz(c11h10-hoz), a 100-as értékét pedig a jó égési tulajdonságú, rendkívül rövid gyulladási késedelemmel rendelkező normál cetánhoz(c16h34- hez) rendelték

76 HAJTÓANYAG FOGYASZTÁS MÉRÉS

77 HAJTÓANYAG FOGYASZTÁS MÉRÉS 20/2008. (VIII. 22.) KHEM rendelet a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter rendeletét a motorbenzinekre, a dízelgázolajra, a biodízelre, valamint az E85 jelű etanolra (a továbbiakban együtt: hajtóanyag) kell alkal-mazni.

78 FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA (OBD) AZ OBD I. ÉS AZ OBD II. KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK OBD I. OBD II. A diagnosztikai csatlakozó nem szabványosított /járműspecifikus választék/ A hibakódok gyártó-függőek, nem publikusak A különböző motor- és emisszió-ellenőrző rendszerek nem szabványosítottak A hibás működést visszajelző lámpa nem szabványos A diagnosztikai háttér információ ugyanazon hibára is eltérő műszaki megközelítésű Szabványosított protokoll a szabványos diagnosztikai aljzaton (DLC) keresztül az autó és a diagnosztikai eszköz között Szabványosított emisszióellenőrző rendszer Szabványos hibakódok (DTC) Környezeti paraméterek (Freeze frame) automatikus tárolása hiba rögzítése esetén Szabványos hibajelző lámpa (MIL) és annak szabványos jelzési funkciói Üzemállapot-készség (Readiness) meghatározása és felvétele

79 EOBD CÉLKITŰZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN A károsanyag-kibocsátást befolyásoló rendszerek folyamatos felügyelete A jármű élettartama alatti kiugró emisszió növekedések azonnali hibafelismerése és kijelzése Tartósan alacsony károsanyag-emissziós szint biztosítása Katalizátorvédelem, pl. égéskimaradás esetén A hibabehatárolás segítése, a hiba keletkezésekor a paraméter-környezet rögzítésével Diagnosztikai aljzaton keresztüli tárolt és élő üzemi adatok lekérdezése

80 AZ EOBD ÁLTAL ÉSZLELHETŐ HIBÁK Kimaradó gyújtás: a motor fordulatszámának ingadozását figyelve következtet a gyújtás kimaradására. Jeladó = FHP Katalizátor: a katalizátor előtti és utáni lambda-szondák jelét veti össze a rendszer. Minél inkább hasonlít a 2. szonda jele az elsőére, annál inkább el van öregedve a katalizátor. Lambda-szonda hiba: az 1. szonda periódusának növekedése a szonda öregedését jelzi. Befecskendezés hiba: az öntanuló dúsítási korrekció elérte alsó- vagy felső határértékét. EGR szelep hiba: a szívócsőnyomás változását figyeli a kipufogógáz visszavezetésekor. Levegőbefújás hiba: ha a levegőbefújó rendszer működik a kipufogógáz oxigénben feldúsul, mintha szegény keverékkel járna a motor. Benzingőz-szellőztetés hiba: még nem mindegyik befecskendező rendszer képes ezen hiba észlelésére. Automata váltó hiba: az automataváltó számítógépe hibaüzem aktiválásakor (hidraulika) utasítja a befecskendező számítógépet a MIL visszajelző működtetésére.

81 OBD HAJTÁSLÁNC- FELÜGYELET ÁLLANDÓ /permanens/ Jeladók: motor-fordulatszámadó vezérműtengely-jeladó kopogásérzékelő hőmérséklet-érzékelő légtömegmérő fojtószelep-poti,/kapcsoló, Alapjárati szabályozás Befecskendezőszelepek Lambdaszabályozás* ÉGÉSKIMARADÁS ALKALOMSZERŰ /szporadikus/ AGR /kipfogógázvisszavezetés/ Tankszellőztető-rendszer működés, /tömítettség/ Töltőnyomás-korlátozás Lambdaszonda /szabályozó + monitor/ szondafűtés jel, jel-dinamika Szekunderlevegő-rendszer Katalizátor hatásfok CAN-BUS

82 MIL DIAGNOSZTIKAI HIBAJELZŐ LÁMPA (MALFUNCTION INDICATOR LAMP) Követelmények, jellemzők: - könnyen felismerhető legyen, - optikai (MIL) - szabványos szimbólum (ISO 2575) - színe: sárga ( vörös szín alkalmazása tilos) - működés ellenőrzés: gyújtás BE állásban világítania kell Hiba kijelzési módozatok: - villog: katalizátor-károsodás esetén (pl. gyújtáskihagyás) - folyamatosan világít: kipufogógázreleváns hibánál

83 OBD DIAGNOSZTIKAI ALJZAT Pin Pin Pin 4 Pin 5 Pin 16 Pin Adatátvitel az ISO szerint Adatátvitel a SAE J 1850 szerint /BUSZ+ és BUS-/ Járműtest Jeltest Akkumulátor + CAN-BUS-High + CAN-BUS-Low /J-2284/

84 OBD HIBAKÓDRENDSZER Melyik rendszerben lépett fel a hiba? P = Hajtáslánc (Powertrain) B = Karosszéria (Body) C = Futómű (Chassis) U = BUS-rendszer (Network) Melyik hibakód-csoportot jelzi? 0 = Gyártó független kód 1 = Gyártó-specifikus kód (nincs előírva) 2 = Gyártó független kód (ISO ill. SAE J2012 szerint) 3 = a) P3000 P3399 = gyártó specifikus b) P3400 P3999 = gyártó független (ISO ill. SAE J2012 szerint) P Melyik szabályozáshoz tartozik a hiba? 1/2 = Üzemanyag- és levegőmérés 3 = Gyújtásrendszer, vagy égéskihagyás 4 = Károsanyag-csökkentő kiegészítő rendszerek 5 = Sebesség-, és üresjárat-szabályozó rendszer 6 = Vezérlőegység és annak jelkimenetei 7/8 = Sebességváltó Melyik komponensnek milyen hibája van? Pl. P0420 = Katalizátor átalakítási hatásfok (1.hsor) túl alacsony

85 OBD HIBAKÓD KÖRNYEZETI PARAMÉTEREK Hibatároló-olvasás /Freeze-Frame adatok/ FOJTÓSZELEP-ÁLLÍTÓ-MOTOR Hibás működés ************ KIEGÉSZÍTŐ INFÓ A HIBAKÓDHOZ AZ ECU-tól ************** Tárolt hiba: Fojtószeleppoti-érték 1: Feszültség túl alacsony Lambda-szabályozás: KI Motorterhelés (%): 45 Hűtőfolyadék-hőmérséklet (ºC): Szívócsőnyomás:mbar 430 Hosszúidejű üza LTFT szabályozás (%): Gyors üza. STFT szabályozás (%): 0.00 Sebesség (km/h): Motor-fordulatszám (1/perc): Gyújtásszög (ºft): Fojtószelepállás vészprogramban Eltelt idő a motor indítása óta (perc): Megtett km a MIL BE óta: Hibakód gyakoriság: 9

86 READINESSE-KÓDOK /ÜZEMÁLLAPOTKÉSZSÉG-KÓDOK/ FOLYAMATOSAN FELÜGYELT RENDSZEREK IDŐSZAKOSAN FELÜGYELT RENDSZEREK RENDSZEREK Nem használt (EU-foglalt) Egyéb komponensek/rendsz. Tüzelőanyagrendszer Égéskimaradás Kipufogógáz-visszavezetés Lambdaszonda-fűtés Lambdaszondák Klíma Szekunderlevegő-rendszer Tankszellőztető-rendszer Katalizátorfűtés Katalizátor hatásfok Nem vizsgált kivétel Vizsgált, vagy nem beépített

87 READINESSE-KÓDOK /ÜZEMÁLLAPOTKÉSZSÉG-KÓDOK/ OBD-funkcióvizsgálat: - Folyamatosan felügyelt tételek - Időszakosan felügyelt tételek Nem teljes körűen elvégzett readiness vizsgálat: Támogatott RI-kódsor: Elvégzett vizsgálat: = Rendszer beépítve és vizsgálható 0 = Rendszer nincs beépítve, vagy a vizsgálat nem támogatott 1 = A vizsgálatot nem végezte még el 0 = A vizsgálatot elvégezte, vagy a vizsgálat nem támogatott Teljes körűen elvégzett vizsgálat Támogatott RI-kódsor: Elvégzett vizsgálat:

88 SCAN-TOOL MÓDUSZOK Vizsgálati szint Módusz 1 Módusz 2 Módusz 3 Módusz 4 Módusz 5 Módusz 6 Módusz 7 Módusz 8 Módusz 9 Diagnosztikai funkció Rendszer-diagnosztikai adatok, Readiness-kódok, kipufogógáz releváns mértértékek: motorolaj-hőmérséklet, motor-fordulatszám Freeze-Frame adatok: Környezeti paraméterek kiolvasása Hibakód-lekérdezés (P0xxx, P1xxx, P2xxx, P3xxx) Hibatároló törlése Lambda-szonda tesztértékek kijelzése, melyek a legutolsó teszt eredményei. Minden OBD-rendszerű járműbe épített Lambdaszondához 23 különböző teszt-paraméter tartozhat Járműspecifikus értékek kezelésére fenntartott és ennek megfelelően nem előírt módusz. Nem folyamatosan felügyelt rendszerek vizsgálati és küszöbértékeinek kijelzése (pl. szekunderlevegő-rendszer, AGR, tankszellőztető-rendszer, stb). Szporadikus hibák kiolvasása, mely hibák a MIL-lámpát még nem aktiválták. Beavatkozó-teszt (célirányosan pl. a tankszellőztető rendszernél tömítettség vizsgálat). Elvétve van példa az aktivizálásra Járműspecifikus adatok és információk: pl. VIN: Vehicle Identification Number (alvázszám, motorkód, ECU-típus) CIN: Calibration Identification Number (szoftver-azonosítás, ) CVN: Calibration Verification Number (pl. Update Checksumme)

89 DIESEL MOTOR OBD FELÜGYELET ÜZEMANYAGELLÁTÓ RENDSZER Üzemanyagnyomás Befecskendezési mennyiség Befecskendezési idő Befecskendezési szakaszok ÉGÉSKIMARADÁS EGR EGR szállítási ráta EGR MAF-szenzor vagy pozíció-szenzor TÖLTŐNYOMÁS ELLENŐRZŐ R. VGT Alacsony / magas érték: nyomásszenzor HŰTŐRENDSZER: ECT, termosztát Egyéb releváns komponensek elektromos ellenőrzése Izzító-rendszer KATALIZÁTOR / Részecskeszűrő Diesel Oxidációs Katalizátor 1,75x NMHC és PM átalakítás Kipufogógáz hőmérséklet Lambdaszonda (λ, NOx) Lean NOx-Trap (NOx-tárolós kat.) 1,5x NOx-átalakítás NOx-tárolás / regenerálás Üzemanyag adagolás Üzemanyag-szintjelző NOx-szenzor SCR: Selective Catalytic Reductor 1,5x NOx-átalakítás (+LNT felügyelet) DPF: Diesel Részecskeszűrő Nyomásszenzor /hőmérséklet Regenerálás

90 KATALIZÁTOR TECHNIKA Benzinmotor CO 2 18% Szilárd anyagok; 0,5% HC; 5% NOx; 8,5% N 2 71% károsanyag 1% H 2 O 9% CO; 86% O 2 1% SO 2 ; 8% N 2 67% CO 2 12% károsanyag 0,3% H 2 O 11% Részecske; 17% HC; 10% NO x ; 50% CO; 15% O 2 10% Dízelmotor

91 KATALIZÁTOR TECHNIKA szabályozási érték

92 KATALIZÁTOR TECHNIKA

93 ÚJ GÉPKOCSIK KÁROSANYAG- KIBOCSÁTÁSA

94 ÚJ EURÓPAI MENETCIKLUS

95

96 HASZONJÁRMŰVEK ESC VIZSGÁLATI CIKLUSA Az ESC vizsgálat határértékei Hatálybalépés CO g/(kw h) HC g/(kw h) NO x g/(kw h) PM g/(kw h) Fényelnyelés, K, m -1 EURO ,1 0,66 5,0 0,1 0,80 EURO ,5 0,46 3,5 0,02 0,5 EURO , ,02 0,5

97 FORGALOMBAN LÉVŐ GÉPKOCSIK ELLENŐRZÉSE MAGYARORSZÁG

98 KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLAT FEJLŐDÉSE 1. Terheletlen mérés 2. Terhelés alatti mérés 3. Instacioner vizsgálat 4. Központi diagnosztika (állandó felügyelet)

99 EMISSZIÓTECHNIKAI GENERÁCIÓK Jelenleg 3 emissziótechnikai generáció: I. Generáció: nincs katalizástor II.Generáció: oxidációs, redukciós vagy 3-utas katalizátor III.Generáció: közvetlen benzinbefecskendezés

100 A KATALIZÁTOR FEJLŐDÉSE

101 A HORDOZÓ, KATALITIKUSAN AKTÍV RÉTEGGEL

102 A KATALIZÁTOR MEGHIBÁSODÁSAI Mechanikai sérülés kerámiahordozó (monolit) törés fémhordozó (fémmonolit) deformáció Katalizátor mérgeződés pl. ólom, kén, foszfor Termikus túlterhelés gyors öregedés wash coat leolvadás hordozóanyag lágyulás, megolvadás

103 KATALIZÁTOR TERMIKUS FÜGGÉSE

104 SZEMÉLYGÉPKOCSIKRA VONATKOZÓ EURÓPAI KIBOCSÁTÁSI NORMÁK, G/KM Szint Dátum CO HC NO x HC+NO x PM dízel Euro július 2,72 (3,16) - - 0,97 (1,13) 0,14 (0,18) Euro január 1, ,7 0,08 Euro január 0,64-0,5 0,56 0,05 Euro január 0,5-0,25 0,3 0,025 Euro szeptember 0,5-0,18 0,23 0,005 Euro szeptember 0,5-0,08 0,17 0,005 benzin Euro július 2,72 (3,16) - - 0,97 (1,13) - Euro január 2, ,5 - Euro január 2,3 0,2 0, Euro január 1,0 0,1 0, Euro szeptember 1,0 0,1 0,06-0,005* Euro szeptember 1,0 0,1 0,06-0,005*

105 ERŐGÉPEK KÖRNYEZETVÉDELMI BESOROLÁSA

106 100% Achievable with standard engine development Additional exhaust aftertreatment necessary 50% 0% 1999 US Tier 1 EU Stage I kw 2004 US Tier 2 EU Stage II kw 2006 US Tier 3 EU Stage III A kw 2012 US Tier 4 i EU Stage III B 56 (37) kw 2014 US Tier 4 EU Stage IV kw NOx (+ HC) [g/kwh] Szilárd részecske [g/kwh]

107 Terep/mezőgazdasági alkalmazások 2013-as év Tier 4 / Stage IV Tier 4i / Stage III B Tier 3 / Stage III A Tier 2 / Stage II Nincs jogszabály

108 FÉNYVETŐK Előírások : a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban: MR.) által előírt vonatkozó üzemeltetési, valamint további műszaki feltételek ( ) az ENSZ-EGB Egységes feltételek gépjárművek jóváhagyására világító és fényjelző készülékek beépítése szempontjából című 48. számú Előírás.

109 FÉNYVETŐK

110 FÉNYVETŐK NEM MEGENGEDETT TAKARÁS

111 FÉNYVETŐK- JÓVÁHAGYÁSI JEL

112 ECE ÉS FMVSS ELTÉRÉS

113 HALOGÉN ÉS GÁZKISÜLÉSŰ FÉNYSZÓRÓK

114 HALOGÉN ÉS XENON LÁMPÁK

115 FÉNYKÉVE HELYZETE

116

117 HALOGÉN-XENON ÁTALAKÍTÓ KÉSZLET

118 HALOGÉN / XENON IZZÓ

119 HALOGÉN/GÁZKISÜLÉSES IZZÓ

120 SZABÁLYTALAN SZÍNKIBOCSÁTÁS