A MAGYAR :N'IELVÜ GYÓGYSZERJ!BZE'.í:I SZAK- SAJTÓ KIAL..iiU.LÁSA is JELEIH'ŐSÉGE /1831-1872/ Gyógyszerészdoktori értekezés Irta: Hixer András ok. gyógyszerész egyetemi tanársegéd Készüt: a Semmeweis Orvostudomán-yi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertárában Igazgató: Dr, Zaai Károy egyetemi docens 97 3o
m!\ D~""'"'.L"'A.-,,,T~!iJ-,Ct,..."yz+"rr.J... 'i..u.j...jjj..ú.ij.iu"...g.\.. BEVEZET :!B L oda I" A GYÓGYSZERÉSZET HELYZE re MAGYAR- 6o oda ORSZÁGON A NEMZETI UJJ;ÁBZÜLETÉS :is POLGÁRI kr.aukülás KORÁBAN o A Budapesti Gyógyszerész Testüet megaakuása, tevé(enységének kibontakozása 9o oda 2. Gyógyszerésze ti re:formtöre :- vések a :fes6oktatás terüetén 20. oda Jegyzetek 24o oda II. A GYÓGYSZERÉSZI ÉS AZ ORVOSI KÖZÉLST A REJ:i'ORIVIKORBAL~ 26o oda..az Orvosi 'Tár és a gyógysze - részet. A Budapesti Kiráyi Orvosegyesüet megaakuása és hatása 34o oda 2o A Iiagyar Orvosok és Természetvizsgáók Vándorgyüései, ietve a Természettudományi ~rru. suat szerepe o. g:yógysze- része t fe j 6désében, pubi.kációs ehet6ségeiben Jegyzetek 50o oda 6.5 o oda
II.,. _,_ A Gvo'.._ e.;r't"'z"'--' "<..SZ'~'"'" ~ ~ -"-" HELYZETE, PO.I - TIK.A T ÉS SZAKidA I TÖRBK"vÉSEK ÖSSZnB~GJA 18~8-1849-BEN 69. oda. Az eső me.gyar nyevii g3r6gyszerészeti szaicfoyóire.t: a Gyógyszerészi Hirap '/1848/ Jegyzetek 78. oda 91. oda IV. A GYOGYSZEII.:GSZI ':'S AZ ORVOSI KÖZÉLET A NEOABSZOLU'I'IZMUS KORÁB./J'J'. AZ ORVOSI SZAYJ:>AJTÓ UJ- JPBZÜL~~rt.SE ÉS HATÁSA ---------------- L Az Orvosi Heti.ap és a gyógyszerésze t /1857-1862/ 93. o de. 100. oda 2. A iagyar Orvosok és Természetvizsgáók Vándo:r::gyüé seinek ujjászervszése és szerepe, szakirodami je- entősége Jegyzetek 113. odai 123. oda
V o AZ ÖNÁLLÓ GYÓGYSZERitSZBTI SZ.AK- SAJ''Ó KIALAKUUiS.A A KIEGYEZ.i!"S KORABAN 26o oda L A második magyar nye vü gyógyszerészeti szakfoyóira t, a Gyógyszerés2ii ietiap eső év 'bize de /1862-1872/ o Ha t ása a gyógyszerészi. szak - irodaom fejődésére. 130. oda 2. A harmadik magya~" nyéivü gyót;yszerészeti szakfoyó i.rat: a Vegyészet és Gyógyszerészet /1863/ Jegyzetek 6S. ocial 177. oda VI. A viagy AI.~ itj:elvü GYOJ.YSZEÚSZE- ------ --- --- "- ------ \I SZAKS1~JIÓ KIJ~LJLKTJitSJU'JLJ:~ J:& LE'PrÓSÉGE ÖSSZEFOGLALfiS 179. oda 186. oda
BEVEZETÉS Az irás, a könyv szerepe a kutura, a mü vetség fejesztésében, terjesztésében már régóta óriási jeentőséget és ehetőséget rejtett magában, meyet egyre inkább ki is hasznátak. Ennek a fejődésnek a könyv megjeenése után egy másik fontos áomása a szaksajtó, a periodika kiaakuása. Nem véetenü jöttek étre, s azért nő számuk egyre rohamosabban, mert funkciójukná Jogva - a tudomány és ismeretterjesztés eggyorsabb eszközei szinte törvényszerű a jeenétük és müködésük. A szakapok az egyre szaporodó számu információ és sz ismeretterjesztés eggyorsabb eszközei, hiszen jeegükné fogva gyakran, foyams.tosan, rendszeresen jeennek meg, s tudósitanak az egyes periodika jeegének megfeeő tudomány, vagy tudományterüet fejődésérő, az ott áandóan bekövetkező vátozásokró, az ujabb tudományos eredményekrő. Az eső, részben magyar nyevü könyv, a "Chronica Hungarorum" éppen 500 éve, 1473-ban hagyta e Budán Hess András nyomdáját. Küön vizsgáódást érdeme a magyar nyevü szaksajtó szerepe, mert a magyarság födrajzi fekvéséné, gazdasági és poitikai függőségéné fogva sokáig idegen befoyás, sőt sokszor enyomás aatt át. Tudomásom szerint eddig senki sem fogakozott a magyar gyógyszerészeti szaksajtó megjeenésének
2 vizsgáatáva és annak: szerepe eemzéséve "" g7jógyszerésztudomány története szempontjábó. Ezért céu tüztem ki: 1. I:roda..Jni adatok aapján bemutatni a XIX. század egy jeentős egjeemzőbb hányadának gyógyszerésztörténeti szempontbó vonásait, eredményeit. 2. Fekutatni. és bemutatni ~üönösen a gyógyszerészet tudományos és gyakorati fejes ztési törekvéseibo 3 Fekutatni, bemutatni és eemezni a magyar nyevü periodik:ákat, az adatokbó ~övetkeztetéseket evonni a gyógyszerészet tudományos áapotára és fejődésére. 4o Szükségszerüen femerüt az is, hogy összehasonítást végezzek más nemzetek hasonó adataiva, de mive i yen adatokka az irodaomban csak szórványosan taákoztam, igy szées körű összehasonítást végezni nem át módomban. Mégis, aho k:üfödi, az összehasonításhoz akamas és megbizható adataim vannak, azokat beépítettem munkárnba. Céom esősorban a magyar gyógyszerészi periodikák fekutatása, ismertetése és értrékeése voto 5. Vizsgáódásaimat a XIX. század eső évtizedeitő az eső magyar gyógyszerkönyv megjeenéséig, ietve éetbeépéséig foytattam. Ennek indokoása: a nagyszombati orvosi. fakutás megaapitását /1769/ követőeg indut meg a magyar gyógyszerészképzés, meynek eredményeként
az önáó magyar orvosi. és gyógyszerészi tudomány kibontakozása a XIX. században indut meg. A kezdeti épések, a bizonytaan kibontakozás és a határozott megjeenés után gyóg'yszerésztudomány-történeti szempontbó egy korszakot zár e az I. Magyar Gyógyszerkönyv megj e ené se" Disszertációs munkám ekészi tésekor a egnagyobb prebémát az jeentette, hogyan tagojam és ezze hogyan tegyem áttekinthetőbbé az átaam vizsgát köze 50 évet, mey nek tükrében vizsgáom a szaksajtó kiaakuását. A szaksajtó étrejötte ugyanis nem függeteníthető a kortó, a társadaomtó, vaamint a benne éő emberektő, hiszen, ha nincs ovasó közönség, kinek igényei egyre nőnek, nem tudott vona étrejönni és fejődni a magyarnyevü szaksajtó sem. Ezért vot ényeges bemutatnom a kort, meyben kiaakut és fejődött a szaksajtó" Bemutatni, hogy mind az orvosi, mind a gyógyszerész i közée t mi.yen ha tássa vot a sza{sajtó, a periodikák kiaakuásának körü1ményeire, szükségességére. A kronoógiai sorrend ez esetben nem mindi.g céravezető, mert számos fontos eseménysor egyszerre indu e, majd szerteágazva az események sürüjében csak jó pár év muva tünnek eő, miközben már sok uj, történeti szempontbó fontos esemény már javában befoyásota a gyógyszerészet fejödését, történetét.
4 A tejesen eseménycsoportok szerinti. kategorizáás szin - tén nem ehetséges minden esetben, mert ezek az események ugyancsak át meg átszövik gyakran a század egészét. Ezért a következöképpen jártam e: A fent emitett kétfajta csoportosi.tást - aho sztikséges vot - kompex módon akamaztam, ami véeményem szerint jó tagottá teszi az eseményeket és viágosabbá összefüggésüket is. A fenti. céok eérésére feadatomnak tekinte t tem tehát a vizsgát korszak gyógyszerésztöri>éne ti tanumányozását, az orvosi és gyógyszerészi közéet szerapének tükrében a,kor vonatkozó orvosi és tejes gyógyszerészi tudományos szakirodamának fedolgozását és e.emzését. A gyógyszerészi. meett az orvosi periodikák vizsgáatát indokolta: miként az egész gyógyszerészi tudományos és gyakorati tevékenység, ugy a periodikák megjeenése is az orvosi Kiadványokban kezóődott. Munkámban az aábbi módszereket kívánom hasznáni:. Könyvtári. kutatások. 2o Anaitikus, statisztikus értékeő módszer, meynek a apján bontani ki.vánom a megjeent pubikációkat tob o szempont /a közemények je ege, tudományszaka, szerzöik szeméye, stb./ szerinto 3o íi:ogikai szintetizáó módszer, meynek aapján összefüggéseket és következtetéseket kivánok megáapitani muni<:ám aapján a magyar gyógyszerésztudomány-történet számára a vizsgát ~orszak vonatkozásában.
L A GYÓGYSZERI':SZET HELYZETB vu\.gya'.orszji.gon A. NEIV!ZETI UJJÁBZUiJmi::s :ss A POLG-Á:rti Á'.'ALAKULÁS KOP.ÁBA~. A Budapesti Gyógyszerész Testüe t mega akuása, tevékenységének,kibontakozása 2. Gyógyszerészeti reformtörekvések a fesőoktatás terüetén
I. A GYÓGYSZERÉSZET IiLYZE'I'E fuiagyarországon A ffi1!1zeti UJJÁSZÜ'""LETÉS É3 A POLGÁRI ÁTALJ.KULÁS KORÁBAf A XVIII. század vége és a XIX. század egész Európában a pogári forradamak kora vot. Az 1789-es francia forradaom céja a kiráyság megdöntése és a nagyp'()gárság uraomra juttatása vot. A forradamak második huáma a XIX. században már az egyre aakuó, fejődő kis- és középpogárság poitikai jogaiért hivatott harconi.. A pogárság győzeme és a kapitaizmus térhódítása óriási fejődést jeentett, mert a bekövetkező ipari forradaom hatamas gazdasági vátozásokat hozott étre, meyek a. ' társadaom arcuatát is átaakították. Ez a heyzet kedvezett a természettudományok fejődésének fejődéshez is, hiszen a szükséges nagy mennyiségü pénz és a küönböző eszközök csak a kapitaizmus áta étrehozott gazdasági rendben átak rendekezésre. Magyarország is beekerüt a forradamak o kozta poitikai vátoztatásokat sürgető meynek végső eszmék sodrába, kifejete esz majd 1848. március 15. A Habsburg-ház egyre aárendetebb heyzetbe juttatta az országot, ezen beü a közegészségügyet és a gyógyszerészetet. A Bécs áta összeáitott taksák, gyógyszerkönyvek, meyek a magyar viszonyok tejes meőzéséve készütek, egyre nehezebb heyzetbe hozták a magyar gyógyszerészeket. Pedi.g a gyógyszerészek a XIX. században már nagy társada-
7. mi su.ya rendekeztek, s már a század eső évtizedei. ben is sok jees magyarországi gyógyszerész örökitette meg nevét tudományos müködéséve. A gyógyszerészet fejődéséhez nagymértékben hozzájárut a vegytan /kémi.a/ és a aboratóriumi. techni ka haadása, mey ehetevé tette a vegyszerek és gyágyszerek fizikai tuajdonságai, kémiai szerkezete és a gyógyszerhatás közötti összefüggések tanumányozását. Ebben a korban kezdett tehát kiaakuni. a gyógyszerhatás tan és az ana i ti kai kémia is. Ha a kémi.a történe tét vizsgájuk, azt tapasztajuk, hogy a kémia minden egyes ágának fejődése közveten összefüggésben vot azza., hogy az anaitikai kém:í..a miyen szinvonaat ért e. Átaában mi.nden ország kémiai tudománya az anaitikai kémiáva kezdődött, és fejődött a egkorábban. Az anaitikai kémia u.i. eszköz az ország természeti kincseinek megismerésére és fetárására. Az anaitika egkasszikusabb terüete Viagyarországon az ásványvizek vizsgáata vot, hiszen az ország ehhez szinte kimeritheteten ásványviz készeteket kínát. Ezt a terüetet az orvosok meett a gyógyszerészek is kihasznáták és számos gyógyszerész /Than Károy, Monár János, Wágner Dánie stb./ szinte ontották a közeményeket és értekezéseket Magyarország ásványvizeinek "ve gye emzé sérő ". A gyógyszerészet és a gyógyszerészi társadami ée t ki.aakuása és fe jődése szempont jábó jeentős
tényező vot az 1800-as évek e ej én megaakut Budapesti Gyógyszerész Testüet, amey a gyógyszerészképzést irányitotta, ietve fehatamazást kapott arra, hogy a gyógyszerészet tökéetesitése érdekében a tudomány fejődésének megfeelően módositsa és tökéetesitse a gyógyszerészek szakszerü kiképzését. A Budapesti Gyógyszerész Testüet hosszu időn véeményező át, mint hatósági szerv is szej;"epet. A gyógyszerészet körébe tartozó kérdésekné és a gyógyszertárak engedéyezéséné, mind a heytartótanács, mind a város kikérték a véeményét. /1/ A Testüet tevékenysége és az egész magyar gyógysze- ' részetra kifejtett hatása nem szükithető e és nem soroható sem időrendi, sem eseménycsoport sorrend kategóriába, hanem végigvonu az egész század történetén. Ezért ezen testüet tevékenységének tárgyaásáva kezdem a kortörténeti áttekintést, mey a egfőbb moz gató rugója vot a magyarországi gyógyszerészek munkásságának, s gyakor a t iag szi.nte minden esemény a testüet kezdeményezésére indut meg a század foyamán.
9. A Eud~esti Gyógyszerész Testüet megaakuása,_te= véke~ségének kibontakozása A XIX. század eején a gyógyszertárak tejesen szétszórva feküdtek Magyarországon, igy természetes, hogy a gyógyszerészek között nem fejődb.etett ki. egyesüésre hívó testüeti szeem sem, amey akamas e t t vona olyan gyógyszerészi program kiaakítására, mey a gyógyszerészet ügyét jeentősen rendez'ce von.ao Ezért ennek a kornak gyógyszerészi szempontbó nagy ese - ménye vot a Budapesti Gyógyszerész Testüet megaakuása 1809-ben. Annak eenére, hogy a 'L'estüet csak a bu- ' dai és pesti gyógyszerészek üg;yeinek intézésére aakut, assan országos je entőségüvé vát azáta, üogy oyan kérdések megodásét tette feadatává, meyek az egész gyógyszerészi társadama'g közerő érinte t ték és akamasak votak a gyógyszerészet jövő heyzetének kiaakítására iso /2/ A restüe t iyen irányu je ent ős tevékenysége vot, hogy 1833. novem.ber 26-án Ráth József budai, Székey Károy pesti, Láng A. Ferenc nyitrai, Pántotsek József nagytapocsáni, Schweninger G:yörgy pozsonyi, Schustex Károy nagyszombati gyógyszerészek kérvényt n;yujtottak be viagyarország nád o:cához, me y ben "az örökös tartományokban központi és vidéki gyógyszerész-testüeteknek hazánkbani feáitását ~'éremezték " /3/ Ugyanazok a gyógyszerészek 1834-ben eőször, majd 1837-
10 ben ujra sürgették az ügyet a he.ytartótanácsná. Ehhez a tervezethez egy tábázatot is csatotak, mey " az 1837-ben beadott sürgetvénnye némi módositás sa beadatott, és a feái.tandó gyógyszerészegyetek beosztását fogata magában: Io Budapesti egyet II. Posonyi egyet III. Besztercebányai egyet IV. Kassai egyet V; Ungvári egyet VL Nagykároyi. egye.t VII. Semeczi egyet VIII. Miskoci. egyet IXo Győri egyet Xó Zaaegerszegi egyet XI. Pécsi egyet XIIö Temesvári egyet XIII< Nagyváradi egyet XIV Zombori. egyet X\T Zágr~bi egyet XVL Eszéki. egyet XVIIo Fiumei egyet /3/ A Testüet 1809. évi aapszabáya szerint a testüet céja: " A gyógyszerészek egyesüése, s egye t értése, kereskedemi viszonyaik köcsönös eőmozditása, a gyógyszerészi kar beső ügyeinek szorgamazása, minden ezeket iető terhek könnyitése, a gyógyszerészek magasabb kiképzése, s a gyógyszerészet hazánkbani tökéetesitése egész kiterjedésben o " /4/ Bár átjuk, hogy a testüet aapszabáya és a sorozatos sürgetések a gyógyszerészet magyarországi feendüését, a tudomány és gyakorat eőbbreviteét szegáták - mint már ernitettem váasz sokáig nem érkezett a beadványra. Schédy Sándor a magyar gyógyszerész társadaom eé
1863- ban egy országos gyógyszerész egyesüet tervét terjesztette, meyet ő maga tejesen kidogozott. Az aapszabáytervezet főpontjaiként az evégzendő feadatok a következőkben szerepetek: n o o az áamha Góságok ranyá-oan jogainkat és érdekeinket képviseje. 2, Karunk tagjai közt netán fömerüt; üz eti viszáyokat váasz"gott biróságiag kiegyenítse. 3. országos gyógyszeráruraktárt, s növénytani int; é ze te t étesi t eni, 4. időrő-időre gyógyszerárukiáítás t rendezzene. u Ezen indi.tvány aapján ehatározták, hogy " az egyesüet "Országos Gyógyszerészi Testüet" néven fog meg- ' aakuni, s négy fiókegyesüete esz: Dunáninnen és Dunántu, Dunántuihoz csatakozhat Horvát és Tótország, Tiszáninnen és Tiszántu, ehhez csatakozhat Erdéy, ha akar. A testüe t székheye Budapest.. " /5/ Az aapszabáyok részetes kidogjzásáva a Budapesti Gyógyszerész ''estüetet bizták meg több vidé- ki gyógyszeréssze együtt. Ezek többek között: Simon Im: re temesvári gyógyszerész, Hant János kecskeméti gyógyszerész, vaamint Bertsinszky Károy. /6/ Igy készüt e és jeent meg 1864. ápiis 7-én a Budapesti Gyógyszerész 'i'esti:uet eaborátuma, meynek c ime: "Aapszabáy tervezet egy országos magyar gyógyszerészi testüet egaakuásához". Az egyesüet céja itt csaknem tejesen.schédy tervezete aapján ett megszerkesztve. A téma fontossága szempontjábó
12 szükségesnek tartom, hogy hosszabban idézzek e terve - zetbő: /7/ "Aapszabáyi tervezet egy országos magyar gyógyszerész-testüe t mega:akuásához.!jíagyarország gyógyszerészei "Országos magyar gyógyszerészi tesüet" eim aatt e gyesünek".a cé:. a gyógyszerészeti tudományok müveése és ezek haadásának eőmozditása. 2. a gyógyszerészet jogait a vee versenyezni akaró üzetek eenében védeni. 3. a gyógyszerészetbő az abba beopodzott visszaééseket kiirtani, ujabbak keetkezését gátoni, s a gyógyszerészetben mi.nden ehető javitást eszközöni. 4o Országos g7ógyszerész-vegyészeti intézet és országos gyógyszeráruraktár keetkezését minden kitehető módon e őmozditani, s annak fennáását a tagokra gyakorandó erköcsi. befoyás áta támogatni. 5 támogatui a gyógyszerész tanuókat és segédeket tanumányaikban, gyámoitani. szegény, kárvaott gyógyszerészeket. A tagok: rendesek, tiszteetbeiek és eveezők. Tisz te e t be i. taggá csak az ehe t, ki mi.nt gyógyszerész mester vagy vaamey tudori rangga biró akár magyarországi akár ezenkivüi egyén a gyógyszerészet ügyét nevezetes munkákodás áta eőmozditotta... Rendes taggá csak gyógyszerész-mestar vagy gyógyszerész-tudor ehet. Leveező taggá oyan gyógyszerész-mestar vagy.báimey tudori. rangot nyert egyén ehe t, ki nem IJíagyarországban akik a gyógyszerészet irányában figyeemre métó szegáatokat tett "'' ezentu mi.nden év május 31-én ke a közgyüést tartani Pesten, A közgyüés tárgyai pedig : /8/
13. A hivataos ap kiadása; szerkesztése és szerkesztője feett tanácskozni és határozni. 2c A gyógyszerészeti jogok védemé- re és kiterjesztésére vaó viták és határozatok. 3. Páyakérdések és páya-tárgyak kitűzése, a páyabíráó bizottság megváasztása, a jeentéstéte efogadása és az azoké.rt járó jutaom di.j kiadása. 4. Az országos gyógyszeráru raktár és az országos gyógyszerész vegytani intézet érdekében tanácskozni. és határozni. 5. Országos gyógyszerész vegytani kiáitása feett száani és kivitere nézve cseekedni. 6. Nevezetesebb, a gyógyszerészette vagy a vegytanba vágó értekezetek, nemküönben a kötees és az akaomszerű beszédek tartása ha a te-stüet saját apot ad ki köteessége gondoskodni, hogy a apban mindarra nézve, me.y tekintetben a gyóg-yszerészeti és az ezae. rokon tudományok eőhaadnak, a eg- gyorsabban kimerítő jeentés fogatassék A vidéki osztáyokró: vidéki osztáyok aakitandók. Ezek céja: könyvtárt tartani, mey a egjobb gyógyszerészeti, nemküönben a gyógyszerészeti segédtudományokró szóó eghasznosabb könyveket megveszi és hasonnemű foyóiratokat járat. 2. A gyógyszerészetre vonatkozó tárgyak feetti. vizsgáatok téteét eszközi., s tudományos értekezetek megvitatására tért nyi. t. 3c A gyógyszerészet eőrehaadását magában fogaó vagy annak hátramaradását eszköző, vaamint jogait csorbító tárgyakró. tanácskozik, határoz és az aapszabáyok szerint j ár e 11 /9/
14 E tervezetbő átszi.k tehát, hogy akár tuajdonos, a kár akamazott gyógyszerész rendes tag ehetett. Mi. ve a cé éppen az vot, hogy az egyesüet országos jeegű egyen, érdekes a vidéki. osztáyok megaakuásáró szóó rész. A tervezet. osztáy megaakuását tartotta szükségesnek, még pedig:. fesődunai Pozsony székheye, 2. nyugatkárpáti Semecbánya, 3. Középdunai Győr, 4., a.sődunai Kaposvár, ' 5. Duna-ti.szaközi Szeged, 6.' Tisza-marosközi Temesvár, ' 7 keetafödi Debrecen, 8. fesőtiszai Szatmár-iféme - ti, 9. keetkárpáti Kassa 10~ középsőtiszai Misko.c székheye. Tizenegyedik vot azután az ugynevezett ' Beső-kerüet Pest székheye. Ide tartozott vona Pest megye, Buda és Pest városok, s a Kiskunság azon darabja, aho Kunszentmikós fekszik. Ez a tervezet reményt ketett a gyógyszerészekben, mert bi.ztosra vették, hogy az országos egyesüet megaapi.tására vonatkozó régi törekvések végre vaóra vának. Ezen tumenőeg az "Országos magyar gyógyszerészi testüet" megaakuása eősegitette v.ona a gyógyszerészi szs.ksajtó kiaakuását, meginduását, hiszen a tervezett feadatok között ez esőként szerepe.t. Ez is igazoja, hogy miyen nagy mértékben i.gényeték a kor gy1jgyszerészei a szakfoyóiratot, mint tudományos és gyakorati továbbfejőö'ésünk fontos forrását.
1.5 Deák Ferenc nagy tudása, az egész nemzet önérzetére támaszkodó, mégis böcs mérséketet tartó feépése meghozta a várvavárt békét a kiráy és a nemzet között, ameynek eredménye az akotmányosságnak 1867. február 27-én történt visszaáitása e t t. A gyógyszerészi kar ekkor a vezetőket arra ösztönözte, hogy sürgősen tegyék meg a gyógyszerészek érdekében a szükséges épéseket. A Budapesti Gyógyszerész Testüet 1867. március o-én köreveet intézett a gyógyszerészekhez azza a kérésse, hogy erre sürgősen váaszova véeményt adjanak. Az akotmányosság vi.szszaáitásáva a testüet eérkezettnek átt : az időt arra, hogy az eddiginé sokka széesebb keretek között próbája rendezni a gyógyszerészet ügyeit. A testüet a maga eredeti javasatának kiegészitéseképpen követete egy gyógyszerésznek, mint szakeőadónak és négy gyógyszerésznek, mint önáó gyógyszertári vizsgáónak ki.nevezését. Kérte még, hogy két /10/ gyógyszerész egyetemi tanárt nevezenek ki, akik közü az egyik a gyógyszerismét, a másik pedig a részetes gyógyszerészetet és a gyógyszerészi könyvvitet tanítsa. A gyógyszerészekhez küdött javasat második pontja az ujonnan kiadandó gyógyszerkönyvve fogakozik és arra szóitja fe a gyógyszerészeket, hogy tapasztaataik aapján tudassák, meyek azok a javítások, amiket a gyógyszerkönyvben már fevett gyógyszereket ietőeg meg keene tenni, meyek azok a szerek, meyek a tapasztaat szeri.nt már nem haszná-
. 5 atosak, ezért id.hagyhatók ennének, és mi.yen uj szerek fevétee átszik szükségesnek. A harmadik pontban az árszabáyra vonatkozó észrevéteek közését kéri a körevé a gyógyszerészektő és azt i.s közi, hogy az adatok fedogozása után az ország összes gyógyszerészeit egy közös tanácskozásra hi.vják majd össze. Sajnos azonban, a körűmények megint kedvezőtenü aakutak a gyógyszerészek számára, mert a nemzeti kormány is egyre inkább e'fordut a gyógyszerészi ügyek rendezésétő. Ezek a tapasztaatok azt mutatták, hogy eredményt csak a gyógyszerészek együttes összefogása hozhat. A Budapesti Gyógyszerész Testüet ezért márciusi.' körevee értemében a beügyminiszterhez fordut és országos gyógyszergyűés megtartására kért engedéyt. Ezt meg is kapta, s 1867. augusztus 26-ra összehivták az eső gyógyszerész nagygyüést, meyen 150 érdekődő jeent meg, köztük 102 gyógyszerész. // Az üés enöke Ráth Péter, aenöke Róth Pá, jegyzői Sztupa György és Katona Zsigmond gyógyszerészek votak. A nagygyűés tárgyát Jármai Gusztáv ismertette. A magyar gyógyszerészet történetében ez a nagygyűés a egnagyobb megmozduás vot, ezért részetesebben ismertetem az ott hozott határozatok cimszavait: Az. szakasz: "Eőképzés, tanidő, eőkészüeti i. d ő, egyetemi tanumányok, feesketés, képesités."
17 A 2. szamz: "A gyógyszerész áamjogi áása. " A 3. szakasz: " Képvisetetés." A 4. szakasz: "Uj gyógyszertárak feáitása." Az 5. szakasz: "Átaános érvényes gyógyszerészi könyvvite éetbeéptetése törvényes uton." A 6. szakasz: "A gyógyszertárak berendezése." A 7 ' szakasz: "A gyógyszerész otama keresetébeni. megröviditések een." Ezek után a 8. szakasznak a gyógyszerkönyvre vonatkozó pontjait fogadták fe, ugyanigy a 9. szakasznak az árszabáyra vonatkozó eőterjesztését is. A. szakasz a gyógyszerészek jogaira vonatkozik. A 12. szakasz fogakozik a gyógyszerészeknek a közönséghez, az e gészségügyi szeméyzethez, és egymáshoz vaó viszonyáva. A nagy esemény eredményeit 3 pontban fogahatjuk ösz sze Baradai-Bársony szerint:. megvetette a kartársi összefogásnak azt az aapját, ameye most már számonia keett a hatóságnak, s amey ráterete a nagyközönség figyemét is a gyógyszerészi kar ügyeire. 2. A gyógyszerészi kar e nagygyüés áta váasztott országos bizottság kezébe tette e az ügyek intézését. 3. Végre vot egy oyan preciz javasat, amey feöe -
18 te a gyógyszerészi páya minden fontos kérdését, aapu szegáhatott a közegészségügyi. törvény megakotásáná a gyógyszerészek ügyének törvényes rendezésére is. Néhány év etete után már 1871 -et i.rtak, s ez év december 4- én a "Pesti könyvnyomda részvénytársuatná" megjeent az eső magyar gyógyszerkönyv, mey azután a következő évben, 1872. március 15-én épett hatáyba. E nagyjeentőségü esemény meett, mey votaképpen disszertációs témám záróeseménye, hiszen eddig az időszakig vi.zsgátam a századot, 1872-es év a gyógyszerészi. mozgaom végkifejete szempontjábó is rendkivüi jeentőségü ett. Az a sok küzdeem, meyet évtizedekig ' foytattak a gyógyszerészek, az országos gyógyszerészi e- gyesüet megaakitasáért, végre meghozta gyümöcsét. Ráth Péter ujabb kérésse fordut az ország gyógyszerészei nevében a beügymini.szterhez, aki meg is adta az engedéyt arra, hogy az ország gyógyszerészei a maguk ügyeinek megbeszéésére ujabb országos gyüést tartsanak, 1872. május 6 -án, 92 gyógyszerész résztvevőve. /12/ Az üésen Ráth Péter enököte A nagygyüés kimondotta az országos egyesüet megaakuását és az a apszabáyok feovasása után ugy döntöbb, hogy az egyet cime: "Országos Gyógyszerész Egyet" egyen, céja: ".o. a gyógyszerésze t tudományos fejesztése, segéyre szorut kartársaknak a társuás áta nyert erőhöz mért a-
19 nyagi segéyezése, s egyátaában a gyógyszerészi ügyek egyöntetű kezeése " /13/ Az aapszabáyokat a beüg;ymi.niszter még az év szeptemberében jóváhagyta. És Schédy Sándor szavaiva és fehivásáva indut e utjára az egyesüet: 11 Sorakozz unk, s ne e9yen sedi köztünk, ki ez orszagos egyet érdekeinek eőmozdi.tására közremüködését megtagadná. Legyünk mi.ndnyájan az egyet tagjai.! " /14/
J 20 2. Gyógyszerészeti reformtörekvések a fesőoktatás terüetén Magyarországon a gyógyszerészképzés 1769 tő indut, s az eső évti.zedekben rendkivü assan fejődött. A század eején, 1808-ban a gyógyszerészek és a sebészek tanumányi rendjét ujbó bővítették. /15/ A gyógyszerészi tanf0yamma kapcsoatban oyan rende- ' kezéseket hoztak, hogy a beiratkozott hagatónak a tinu ke tanuni o Nemsokára azonban ki tűnt, hogy a kevés számu hagatók negy része nem értett atinuo A kevés hagatói étszám oka az vot, hogy a atinu nem értök a bécsi egyetemre iratkoztak be, aho a tani.- tási nyev a német vot. Ennek eredményeként az egyetemi kar erendete, hogy a gyógyszerészetet magyar és német nyeven tan:iisák. A gyógyszerészhagatók további vizsgáatáná nagy hiányosságak votak a kémi.a és botanika terüetén is, ezért erendeték, hogy a hagatóknak e tárgyak hagatásáró is bizonyi.tványt ke femutatniok. E rendekezések nemsokára meg is hozták, - ha nem is tejes mértékben a kivánt eredményt, hiszen a hagatók tananyagának szigoritásáva, vaamint a számonkérés fokozásáva nőtt nőtt azok szakmai tudása, ezáta a végzett gyógyszerészek társadami, szakmai. tekintéye is. a következő A gyógyszerészet ügyének fejődésében áomás 1813. vot. Ez év szeptember 13 -án az
21 orvosi kar határozata aapján egyetemi gyógyszertárat kivántak étrehozni. A gyógyszertár feáitásának céja az vot, hogy az egyetemi gyógyszertárban tudományos feügyeet és i. rányi.tás meett dogoznának a egtehetségesebb gyógyszerészek és az egyetemi hagatók, igy az egye temi. hagatók jobb kiképzésben részesünének, ha az egyetemi. gyógyszertárban ismerkeanének meg a gyógyszertanna, a vényirás tanna a tanárok vezetése meett. /16/ E nagyszerű terv, mey több mint másfé évszázadda ezeőtt étrehozott vona egy központi., egységes tudományos i.rány-itásu oktató intézetet, nem va.ósuhatott meg, me rt a he };y tartótanács nem fogadta e, ezért 1907-ig keet várni, hogy a ma is müködő Egyetemi Gyógyszertár étrejöjjön. Az 1813-as év uj tanumányi rendet i.s hozott a pesti egyetemen. Csak a gyógyszerészi vonatkozásokat figyeembe véve az uj rend a következőket tartamazza a gyógyszerészek oktatásáva kapcsoatban: a gyógyszerészek tanumányaik befejezése után két gyógyszerkészítményt tartoznak a nyivánosság eőtt a ~émi.ai aboratóriumban eőáítani, minek sikeres meg- történte után szi.goratra ehet őket bocsátani., meynek tárgyai: a botanika, a kémia, a gyógyszerismeret és a természetrajz. /17/ A fesőoktatás terüetén ényeges esemény
22 vot a gyógyszerészdoktori fokozat és képzés bevezet~se IVIagyarországon. A g;yógyszerészdoktor képzés beveze' tését a gyógyszerésztársadaom már nagyon rég óta sürgette, egyrészt, mert Európa más áamaiban már megva.ósut, másrészt a kiaakuóban évő magyar gyógyszerészebre jeentős hajtóerőt képviset vona. A bécsi és prágai egye t emen már 1812-ben ehe tő vé vát a gyógyszerészek számára a "doctor chemiae" fokozat enyerése. A bécsi egyetem eső gyógyszerészdoktora a magyar Nyir Nagy.iierenc vot. /18/ A pesti. egyetemi orvoskar már 1813-ban kérte a doktori eim adományozásának j0gát. A kiráy, bár a kéremet efogadta, annak bevezetésére azonban csak az 1851/52- es tanévben kerüt sor. Az orvoskar igényének jogosságát mutatja az a tény is, hogy a közben eltet köze negyven év aatt Bécsben több magyar gyógyszerész szerezte meg a "doctor chemiae" gyógyszerészdoktori foko zatot. Többek között Wágner Dánie, Say Móri.c, Than Károy, Jármay Gyua, akik nevéve disszertációmban többször taákozunk, hiszen a kor nagy szeméyiségei. és a ma. gya.r egészséc;ügy, gyó.syszerészet és vegyészet \:ieme~e dő aakjaivá vátak. Az 1851-ben bevezetett kémiai doktori cimet 1859- ben a gyógyszerészdoktori eim, a "doctor pharmaciae" vátotta fe. A pesti eg3re'gem tehát 1859.
2.3 óta ad ki gyógyszerészdoktori dipomát. Az eső dip1omát 86o végén Scho1tz Gusztáv /később magyarosi.tott Csanádyra/, a másodikat nem sokka később Feetár Emi kapta meg, 1862. eején. Ettő kezdve 1872-ig még -en szereztek a pesti egyetemen gyógyszerészdoktori dip1omát. /19/ A gyógyszerészdoktori képzés bevezetését a gyógyszerésztársadaom és a korabei szaksajtó nagy ö römme fogadta, de egyre többen áapitották meg, hogy a gyógyszerészi doktorátus fetéteei tu szigoruak. Taán ezze is magyarázható, hogy 1859-tő 1872-i.g öszszesen csak 13 gyó yszerészdoktori di.pomát adtak ki, viszont a "tu szigoru" fetéteek serkentették a gyógyszerészeket a w~gasabb képzettség megszerzéséhez. Ez a tényező is fetéten befoyásota azt, hogy a vizsgát korban - mint a következőkben átni fogjuk - a gyógyszerészek egkiváóbbjai magas szintre juttatták közeményeikke, tudományos munkásságukka a mut szá- zadi szaksajtó, periodi.ka szinvonaát, s ezze ehetővé tették a gyógyszerészet gyors fejődését.
24 Jegyzetek. Sztankai István: A gyógyszerészetre vonatkozó a datok. Budapest/1935/35. od. 2. Bara"dai.-Bársony: A magyar gyógyszerészet története. II.kötet. Kunossy, Budapest,/1930/42.od. 3. Gyógyszerészi Hetiap. 1862, 7 sz. 113. od. 4. Baradai-Bársony: A magyar gyógyszerészet története. II. kötet. Kunossy, Budapest/1930/1.37.od. 5. Gyógyszerészi Heti.ap. 1866., 8. sz. 113. od. 6. Baradai.-Bársony: A mq.gyar gyógyszerésze t története. II. kötet. Kunossy, Budapest/1930/93 od. 7. Gyógyszerészi Hetiap. 1864. 14. sz. 209, od. 8. 9o 10. u. 12. 13. 14. Gyógyszerészi Hetiap. 1864. 15. sz. 225. od, Gyógyszerészi Heti.ap. 1864. 16. sz. 241. od. Gyógyszerészi Hetiap. ' 1867. 12. sz. 178. od. Gyógyszerészi Hetiap, 1867. 35. sz. 547. od. Gyógyszerészi Hetiap. 1872. 20. sz. 307. od. Gyógyszerészi Hetiap. 1872. 25o sz. 385. od. Gyógyszerészi Hetiap. 1872. 19. sz. 289. od. Gy őry Tibor: Az orvos t u dományi kar története. Ki.r.Magyar Egyetemi Nyomda Budapest/1936/266. od. 16. Győry Tibor: Az orvostudományi. kar története. Kir.Magyar Egyetemi Nyomda Budapest/1936/296. od. 17. Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. Kir.Magyar Egyetemi Nyomda Budapest/1936/301. od. 18. Zaai. Károy: A bécsi egyetem magyar gyógyszerészdoktorai a XIX. században. Aci;a Pharmaceutica Hungarica 5.235.1972. 19. Zaai Károy: A gyógyszerészdoktor képzés fejődése a Sermneweis Orvostudományi Egyetemen. Acta Pharmaceutica Hungarica 6.251.1970.
II. A GYÓGYSZERZsZI ÉS AZ O\.VOSI KÖZZi'J A REFORMKORBAN L Az Orvosi 'Jár és a gyógyszerésze t, A Budapesti Kiráyi Orvosegyesüet megaakuása és hatása 2. A VIagyar Orvosok és Természe tvizsgáók Ván d orgyüései, ie tv e a :i'ermésze t t udományi Társuat szerepe a gyógyszerészet fej- 16désében, pubikációs ehet6ségeiben
' ' 26 Io A GYÓGYSZERÉSZI ÉS AZ ORVOSI KÖZÉLET A REFORM- KORBJJ "" század e s ő év t izedeiben urakodó mos toha poi.tikai viszonyok miatt az orvosi- és termeszettudomanyok XVIII. századi ;yors :tej.tődése megakadt és az ország szeemi éete 1oLtpontra jutott. A.Latin nyev hasznáata is erősen hatrátatta a, nemzeti. müveödés fejodését, de a.egnasyobb hátráj.tató Gényező a bécsi udvar poitikája vot, mert a poitikai eenőrzésse, a küfödi átogatások korátozásáva, de főeg a cenzura utján igyekezett megakadáyozni a természet- és ' orvostudományi müveődés eszközeinek és haadó eszméinek a terjedését. Nagy részben ennek buajdoni.tható, hogy a XIX. század eső három évtizedében az orvosi- és természettudományok irodami müveése hanyatásnak indut és az egyetemi oktatás szi.nvona.la is tejesen esüyedt. Küfödön már mi.ndenho müködtek tudományos társaságok, de náunk a szeemi éet emaradottsága, vaamint a heytartótanács és a bécsi udvar eenzése miatt a sok korábbi kezdeményezés eenére egy társaság feáitása sem sikerüto 1820-ban a heytartótanács egy rendeetéve megtitotta a küfödi poitikai és szépirodami és tudományes müvek behozataát, a cébó, hogy az ország ne
27 ismerhesse Ieg a küföd haadó intézményeit es e.z ott foyó tudományos munkát. A XIX. század eső évtizedeiben megfenekett magyar tudományos éetre jelemző, hogy 1810. és 1830. között egyeten komoy orvosi vagy természettudományi. munka sem je ent mege Hagy akaááya vot még a tudományos t ejődés- nek, hogy a gyakorati. okte.t;ás mind az orvosképzésben, mind a gyógyszerésze t ben szinte te j esen hiányzott, me yeknek fő oka az intézetek hiánya, a megevő i.ntézetek hiányos és primitiv ieszeretsége vot. // E korszakban a kérniában bekövetkezett nagy vátozás igényete a magyar szetknyev kiaakítását is. A polgári f'ejődés magáva hozta a memzeti nyevek erősödését, meyek egymás után hoditottak tért a poitikai, irodami. és tudományos terüeteken egyaránt.,;agyarországon ez a. foyamat eég assan játszódott e..z okok ~:özi.i. eső a társadami fejődés assusága. Gátója vot a magyar n3rev eő"etörésének az ország soknem zetiségü összetétee, amey az egy nyev egyedurame. een szó.t. A i:övetkezö ok, hogy a társadami átaakuás csirái éppen azoic'oan e. városokbe.n indutak eghamarabb íej.ődésnek, awj.eyek polgársága nagyrészt németü beszét. Vaamint Lényeges fékezö hatást vátott ki e. feviágosut abszoutizmus központosító törekvése, me y a némete t igyekezett a birodaom egységes n:y:revé vé tennio.d szaknyev kiaakuásáva kapcso1a.tban eő ször i.s az a pro"oéma merüt fe, ho;:y 66Játe.án aka-
28 mas-e magyar n:yev tudom8.nyok tárgyaására. A kü.önböző tudományágak közott i.s a egnehezebb a kémia és a gyós7szerészet heyzete vot, mert e sze.ktudományok szinte csak a XVIII. száze.. dban kezdtek Magyarországon kiaakuni, s nem vot o.lye.n régi gyökerük, int a többi - bár kezdeteges é.apotbe.n évő - szaktudományoknak. Er>..nek eenére a tudosok és sze.ki.rók.t'ákényszerütek, hogy maguk akossanak szakkif'ejezéseke ~. 11 nagyok közott a sort Hyuas J!'erenc orvos nyitja meg, őt követik: Kováts Miháy orvos, Beuster János, a pesti. egyetem kémia. professzora. A egnagyobb hatást a njevujitásba.n Schuster vátot ta ki, s az ő nomenka- turáit hasznáták a Í.egátaánosabba.n, bár sok eenzője is vot. /2/ A magyar gyógyszerészek körében i.s ez a fajta szaknyev terjedt e, bár maguk a gyógyszerészek is tevékenyen részt vettek a szaknyev kiaakításában; i.gy Mannó Aajos gyógyszerész, :i 1842-ben adta ki "Orvos-gyógyszerész vegytan" cimü mun\:áját, már a mac:;yaritott nomenkatura akamazásáva. 1827-ben a Kor nagy eseménye, hogy a XI.tc. kimondotta: na hazai nyev müveésére feái.tandó tu- dós társaság vagy magyar akadémia'',,:agya.rországon a Liiagyar J.'udományos Akadémia aapitását 1827-ben iktatták törvénybe~ müködését azonban gyakoratiag csak 83u-baa kezdte meg, hat osztáya, ezek: nyevi, böcsészeti, jogi, történeti, matematikai és természettudományi osztáya. /3/ Az akadémiai. tagok között meg-
29 taájuk a hazai természettudomány sok nagy kiemekedő aakját, igy a gyógyszerészek közü: Than Károyt, Say IVIóriczot, Láng. A. Ferencet o Az 1830-as években a gyógyszerészek ismét ha.atnak magukró. A budai és pesti. gyógyszerészek testüete a század 30 -as éveiben a heytartótanácshoz fordu t, hogy rende. je e magyar gyógyszerkönyv szerkesztését. A heytartótanács e b~adványra hivatkozva 1832. március 20-án ket rendeetében utasitotta a pesti orvoskart, hogy az országos főorvos e.nökete aatt dogozzon ki egy, a tudomány áásának megfeeő magyar gyógyszerkönyvet. Az orvosi kar ugy átszik, bee sem fogott a. munkába, mert 1835. január 27-én a heytartótanács ujabb eiratot intéz az országos főorvoshoz, meyben utasitja, hogy a magyar gyógyszerkönyv ügyét az orvosi karná sürgesse. /4/ A magyar gyógyszerkönyv ügye azonban továbbra is meőzött vot, s igy az osztrák gyógyszerkönyvnek még a 4. és 5o kiadásai is köteezőee votak Magyarországono 1831-ben a reformkor jeentős orvos-gyógyszerészi eseménye, hogy Bugát Pá Tody Ferencce e gyütt kiadta az Orvosi Tár c. apot. A ap nemcsak a magyar orvosi szakirodaom eső sajtószerve ett, hanem a magyar orvostársadaom egybefogásának fontos eszköze is, küönösen, amikor az 1837 -ben megaakut Pest-
30 Budai Orvosegyesüet közönyévé vát. A apot hosszabb megszakitássa, s már 3 év muva szerkesztőtárs vátozássa 1848-ig adták ki, mig a poitikai viszonyok miatt 1848-ban teszüntette müködését. Igy 1857-i.g, az Orvosi He ti ap meginduásáig ismét magyar Í o Ly ó irat nékü maradtak az orvosok. 1837. december - én az orvosi kar ismét kérvénnye járut a heytartótanács eé, hogy az ok- tóber 14-én aakut "gyakoró or vosok pesti tudományos egyesüetét 11 megaakithassák. 1841. december 14-én a kü'á;y j6váhag;yta az egyesüet müködésének aapszabáyát, ezze hivata- ' osan is e.ismerve annak étezését, feruházta!:::iráyi jezőve. Igy indut utjára a "Budapesti Kiráyi Orvosegyesüet". /5/ Az Orvosegyesüet megaakitása részben kiséret vot arra is, hogy az orvosi kart egy táborban egyesítsék. Müködése ebbő a szempon;bó nem vot eredményes, mert 1843--ig az orvostanárok te - jesen távomaradtak az egyesüettől De az egyes[iet é e t;képességé t a tagok és a!:::özremüködők sz ámánai~ fokozatos növekedése i.gazota. A fejődő orvostudomány kérdéseinek megbeszéése, majd megvitatása szsemi téren közeebb nozta ee;ymáshoz az orvosokat és eőbbre vitte az orvosi rend érdekeit is. A tömörüés gondoata áandóan fogakozte.tta az orvosi köröket, és az Orvosi 'J:ár he.sábjain, vaamint c Vfu'-1dorgyüéseken áandóan napirenden votak az egyesüési és testüeti óhajok és terveke
31 1841-ben az Orvosegyesüet éetreüvását nemsokára követte a fbgyar Orvosok és Természetvizsgáók Vándorgyüései és a Természettudományi I'm'- suat megaapítása, aminek az eőzményei az 1840. juius 25- én tartott dékánváasztó o:r:roskari üésre nyunak vissza, amikor Bene ]'erenc tanár a következő inditványt tette a tudományosság eőmozditása ügyében:."a céra egakamasabb vona, ha a társut tagok évenként kétszer jönnének össze; még pedig egyszer Pesten egyszer vátogatva országunk más és más városaiban, mi á- t;a a tagok országunkka meg- ösmerkedhetni bő akamat nyernének," /6/ Az üésen ehatározták, hogy az indítványt 184o májusi orvoskari. értekezeten fogják megtárgyani. Ez vot a kiinduópontja a Magyar Orvosok és Természetvizsgáók Vándorgyüéseinek. A tervbevett üést 1841. május 29, 30,.31. napján meg is tartották, s ezen az üéssorozaton ehatározták: a Vánd orgyüése k megvaósitoisái ~. Az üése ke t meg e ő z ő napon, május 28-án Bugát Pá egy aáirási ívet körö zött, meyet 1.34-en írtak aá, s rövid egy óra eforgása aatt megaakitotta a 'ermészettudományi Társuatot, mey 8t4. október 22-én megkapta a "kiráyi" jezőt. /6/ A társuat óriási energiáva kezdett neki müködésének,
J! 32 könyveket adott ki, könyvtárat szarvezett, üéseket tartott. Techni.ka fejesztési törekvéseire jeemző, hogy 1845 -ben a kémiai osztáy a következő páyázatakat hirdette meg: Vizsgátassanak meg a pécsi kőszenek, tekintette müipari hasznáhatóságu~:ra. Végeztessék e a honi kereskedeemben forgó gubacsfajták vegybontása, he.tároztassék meg a bennük evő cserzőanyag minémüsége. /7/ Megaakut a kőszénbizottság, me.ly között gyógyszerész tagok is votak azza a cé a, hogy "honunkban t aá - ható kőszeneket kipuhatoja és megvizsgája." A társuat keretében eredményeikrő a kutatók beszámoókat, ' értekezéseket tartottak. Emeett a társuat éetében egyre nagyobb jeentőségü ett az ismeretterjesztő tevékenység is a aikus közönség számára. 1872-tő 1879- ig a társuat enöke Than Károy vot. 1843-ban az O 0 Vosi kar tanumányi bizottsága junius 6 -án tervezetet nyujtott be a heytartó - tanácsnak, mey szarint az összes szigoratokat meg keene szigoritani, a "disszertációk komoyságát megóvni". Heyes enne egyetemi. gyóé;;yszeotárat fe1áita.- ni., a ngyóg:yszerten ós 2. g-yógyszertár vizsgáat itt enne a egjobban tanitható. n A gyógyszerészek te.nu.mányi idejét két évre keene feemeni. A heyta.rtótanács ezt a javasatot meg is tárgyata, ennek eenére a tervek nem vátak még nagyon hosszu ideig v.s..- óra. /8/
.33 VIinóeme nagyszerű eredmények és törek- vések eenére az egészségügy égető kérdései, az orvosképzés reformja, a közegészségügy~ az orvosi társadaom heyzetének javitása nem vot megodható a nemze"gi enyomatás és a feudáis rendszer körüményei között o Az orvos'gársadaom zöme nagy ekesedésse csat.akozott a nemzeti függetenségért és a pogári. haadásért dizdők táborához.
34 e Az Orvosi Tár és a gyóg;ysze észet. A Budapesti Kiráyi Orvosegyesüet megaakuása és hatása Még az 1830-as években sem vot magyar orvostudomány, nem vot magyar orvosi szakirodaom és a magyar orvosok küfödi orvosi foyóiratokat olvastak. Iii.nden nyugati országban kiaakut már a nemze ti orvostudomány, csak Magyarországban nem. Az ujjáéedő orvosi. éetnek, a nemzeti irányu orvosi müveődés magyar kiaakuásának eőfetétee vot a magyar szakirods.om. A magyarnye vü orvosi könyvirodaom a XIX. század.30-as éveiben ujra endüetnek indut? de hiányzott a magyar nyevü orvosi szakfoyóirat. A kezdeményező és szervező Bugát Pá inditotta e az eső orvosi szakfoyóirato t; 18.31-ben Orvosi Tár eimme. /1. kép/ Bugát Pá és Tody Ferenc 1830- ban fehivást intéztek hazánk orvosaihoz és bejeentették, hogy az orvostudomány hazai nyeven vaó müveése érdekében magyarnyevi.i havi foyóiratot indítanak. Az Orvosi Tár esősorban "a gyakorati orvostudomány tárháza" kivánt enni, de áandóan közöt "eredeti é"- tekezéseket esőbbrendü tárgyakró és kivonatokat i.degen apokbu és munkákbu." /9/ Ezenkivü természettudományi cikkeket is közöt egy ideig, amig a 'iermészettudományi Társuat foyóirata is vot. Az uj orvosi foyóirat nagy tudományos szenzációt jeentett, de nagyon
35 AR AVONK:tNT '. ~ ItA.D1K,..,. "-,j' ~ - - '' ~ OB.VOB DOCTOR. ; SZEM:ÓA:VO"SLÁS' MESriR.K.--pESTEN A JU.IJYA.I\ JnaÁ.L_TI\-TV-I.'óxNYOK" EGYETEM:eE:Pi- A" PJIYsror.. oou., KÖ~öNs.. ~,-.:.U,:.OLooU s -rué.f.\~u. KB ov-ó$y!ízertcoox íny" aéni:jes PRo- - ' _ ',' -. - ',. '' -. - _ - - '-_ ' ' i;_- ~sessora.:j. 7 :.&.-:- 'JU.GiA.R T00óS TÁ:RB.4SÁG 1.ENDES T..LOI.\;_. ''';,.,.,,-. - j -,r.~~ ~ '.. ' - ~.,,_:.Á b~ á z o 1 to_kc. a J, -t- --. --' - ' -- -~--. _MA86D~ KÖTf.'f. ~-VI. r.;:... 2',.,_ $~\-~ -'. ; \ -_,~.,~- '. ''- r PESTM, ÍS31,.. ' i....... J...,... ;:Az O r:.vosi T át' h i v a ta á b an.~!:.., <#?~7 '. :.JIIÁria-Dórottya-~toza, 13d. s.. 2d. '' ' ~' ':>' '.. -' _,_.. '\.,.;:,.. kép 1831. évi Orvosi Tár kiadásának egyik eimapja
= 35 meg keett ki.izdeni.e a kozon."ye, az önáó magyar orvosi kutura i.ránti. nagyfoku bizamatanságga, és íőeg a szerkesztooek - orvosi münyevünk kezdetegessége miatt - uj magyar müszavakat keu.ett teremtenie, hogy magyar nyeven hirdethessék a tudományokat. Bugát és ~ody minden erőfaszitése eenére a részvét - enség oy nagy vot, hogy 183.3-ban 12 kötet megjeenése után az Orvosi Tár baszu.ntette müködését. Csak az Orvosegyesüet megaakuása. után, 1838-ban sikerüt ujra fetá..11asztani. For Ferenc anyagi támogatásáva a foyóiratot. Az Orvosi. ~ ár azután egeezen 1849-ig fenntmaradt és bebizonyitotta, hogy a magyar ' nyev képes a továbbfejődésre, és akamas arra, hogy az orvostudomán;y körébe tartozó fogamakat kifejezze. Az eső orvosi. szakapban, az Urvosi ~tárban szép számban je entek meg gyógyszerészi vonat ko - zásu eőadások, értekezések anyagai., vaamint a gyó,sv- " szerészi közéet hirei és egyéb tudományos rendezvényekrő szó.ó értesitések, ameyeken a gyógyszerészek i.s szeoe petek e őadásokka. A :toyóirat pontos cime: ORVOSI :rár Kiadják: Bugát.Pá és Schece.B'erenc maj d 1838-tó : Bugát Pá és 1i'1or!'erenc Kiadóhivata: az Orvosi ~J.~ár Dorottya utca 3. SZi'o hivataában, Pest, _.,,J.ária
37 közötti. év:toyamok átta.nu - mányozása kapcsán megáapi.tottam, hogy e b.árom év 12 füzetében a ap kifejezetten csak orvosi vonatkozásu témakoröket közö, s itt i.s tunyomó töboségében küf'ödi szak.iapok cikkeit veszi át ho referátum formájában /egyéni megátás és biraat kiséri/, ho pedig csak egyszerűen fordítás :tormájában. ;vragyar orvos eredeti. közése, kiséretes munka aig akad. 1838- ban, négy évi szüne t ugán indu ujra az Orvosi C'ár, ekko' már Bugát Pá társszerkesztője.!!'or J!'erenc ett. Dr. Gzi.bert Hóbert irása, meybó a következőkben idézek, viágosan rámutat arra, hogy ' már akkor is észrevették a ap hiányosságait, s azt, hogy mi okoz;ta a nagy részvétenséget, ami miatt a ap egy ideig sz;üneteni kényszerüt./.10/ "Vaami az; Orvosi '.Cári ~ n:ag:)'ar orvosi e~ü et. ugye ben eső akaomma három evg foytatott Orvosi Tár fébesza- kadását azon körümény okozá, hogy e foyóirat csupán magyar orvosoknak szánva, mégis nem közöte eginkább a magyar orvosi ügynek mibenétét, a magyar orvosi taámányok haadádását, mi a egfőbb a magyar orvosok dogozatait, tapasztaata- it csak akkor eend a magyar orvosokra roppant behatása ha nem eend annyi.ra a küor szági orvosok tapasztaásainak, áitásainak, s küországok orvosi ügye. sőt ha inkább orvosi hazánkfiait szoros és üd-
.38 ves kapcsoatba huzván, azokat köz hatásra serkenti. hogy egyesüt~n dogozzanak az egymás áai kimivetetésén mégis miért taának oy ke veset /ti.hazai cikket/ miért kényteenek a szerzők az Orvosi Tárt küfödi apok fordításaiva megöteni s a magyar orvost, arru mit abban keres s mi idehaza történik, oy kieégítetenné hagyni? Ezen szomoru körümény az orvosi egyesítés náunk étező tökéetes.hiányában fekszi.k Ezért ekerühetetenü szükséges: közös erőnknekegyesitése, végyis orvosi egyesüetek étrehozása Az orvosi egyesüet minden egyes vármegyének orvosait egy tudományos terüe,tben egyesi.tse. J\inden vármegyében gyüjenek össze az orvosok, sebészek és gyógyszerészek évenként néhányszor, az igy összegyüt jó gondoatokat a tudomány és a szenvedő emberiség érdekében tett uj tapasztaásokat haani, s közeni kivánó coegiais körben, minden t~gja kivéte nékü száhatna s értekeznék arró, mit érdekesnek taána. s ime a tanuságosnak, érdekesnek, s ovasásra métónak roppant tömege Hogy gindez megtörténhessék, a tudomány eőmozditása egyen társaságink jeszava " Amint átj uk, a cikk még egy hiányra is fe.t. hivja a figyemet, nevezetesen az orvosi egyesüetek hiányára, s ez az óhaj a következőkben mi.nd fokozottabban jeentkezik. Taán e cikk hatására, taán arnugy is egyre erőtejesebben kibontakozó szervezkedési hajam okozta,
' hogy bár zassan, de egyre másra jöttek étre a várva.39 várt orvos egyesüe tek, meyek egtöbbjének tagjai között gyógyszerészek i.s megtaáhatók votak. Esőnek a Budapesti Orvosegyesüet megaa - kuásáró m.punk hírt az Orvosi Tár hasábjain. // 18.37 október 2 - án jött étre a Gyakoró Orvosok Pesti Tudományos Egyesüete. /12/ Az Egyesüet 1841-ben jóváhagyott aapszabáya szerint az egyesüet céja és hatásköre: " hogy tuajdon és i.degen tapasztaatoknak szó, v~gy. írásbei. viszonyagos koze se áta az orvosi és ve e szerosabb kapcsoatban evő segédtudományok müvetessenek. ;, Az Egyesüet nemzeti. irányu fejődésében 1841-tő ~ezdve a atin heyett a magyar nyev ett a hivataos. Az Orvosi. rpár átvizsgáása aapján, me;y jó tükrözi a kor tudományos orvos-gyógyszerész éetét, a következőkheu az Egyesüet müködését, hatását mutatom be az Orvosi Tár hasá:,jain keresztü. Az Egyesüet 1842-i üésén közöték a tagságga, hog-y a heytartó'ganács efogadta az egyesüet megaakuási kéremét és hivataosan is eismeri, Budapesi Kiráyi Orvosegyesüet néven. Az aábbiakban az Egyesüe t megtartott üé-. seinek időpontjait ismertetem, azokat, meyeken bár gyógyszerészeti szempontbó semmi küönös esemény nem
40 tö'tént, de az üések gyako"isága uta arra, hogy miyen komoy forrása ehetett vona a g7ógyszerészek egymásrataáásának és érdekeik job~b összeegyeztetésére. 184-2. ápriis 30. máj us 17. május 31. j unius 1.5,.30. j ui us 1.5 o augusztus 31. sz ep t ember 15 ~ 30. október 31. november 15, 30o december 1.5, 31. 1843o január 31. február 1.5, 18 ó március 1.5;.3 L ápriis 18. rp.áj us ' 1.5 junius 16; 30. jui.us 5o augusztus.31. szeptember 1.5,.30. okt. 14 o 1844. ápriis 1.5 o máj us 1.5; 31o j unius 5. juius 1, 1.5; 30. augusztus 31. szeptember 16, 30. 184-.5. ez az évfoyam több könyvtári. mta tás eenére nem vot megtaáható, i.gy ennek fedogozása kimaradto 1846. ápriis 15, )0. majus 15, jü. j:~n1.íus j, 30. juius.5o e~ugusztus j. szeptember 15, 30o október 31. november 16, 30. december 15, 31.
41 1847 o január 15. :t"ebruár 15. március, 15, 31. május 15, 31. j unius 15, 30. juius 15. augusztus.3. szeptember 15, 30o október 14, 3ü. novembe r j,.30. Az aább tábázatos összefogaásban közom az.jigyesü - et üéseit, a beka'ri.kázott számok azokat az üéseket jeöik, ameyeken gyógyszerészek is' szerepejtek. J.. sz. tábázat/
~-~-~------------ -- - ';~ A Budo.pest:L Kirá1.yi Orvosegyesüet üéseinek tábazatos kimutatása ------------------ -- JÉv ~J.o.. n. j_!' O b.r. j_.:ó.rc.. H.pr. dáj. J un. Ju. "wg. Sze p b. UK 'ti o 1'1 ov o JJec - 1842. 30. 17, 15' " 31. 15,30. 31. 15. 15' 31. 30 30. -orr _,, 15,. 16, 15. j. " _,. 14. 1843. 31. " 18. 3 o 18. " 30 30. ~ t:; 8LJ-4. 15. :;, -'.... ' e;... 3. 16' 31. 70 ~ 30. 8LJ.5.t!Jzen ev:lo.lyamot nem tuatam o. könyvtára:i:jo.n 'ekuto.tn~, ~gy ezek esemanyeirő nem tudo( oeszamom. Ih 18'+6. ~-', 15' 15' 15 o 31. 15' 31. 16, 15, 30. 30. 30. 30. 30. 30. 8LJ-7. 15. " _,., 15. - 15' 15' 15. 31. 15, 14, " _,, 31. 3 L 30. 30. 30o 30. <1848. Nincs értesités az egyesüet müködésérő. MegJegyzés: a számok az iei;ő hónap azon napját jeöik, mayeket az iés ezajott. Az aáhuzott dátumole a gyógyszerészek szerepését Jezik. -'. 2_ 1-' to "' ct P o -' }:' t: p; C')' t;
43 A fesorot üéseken csak nyoc akaomma szerepetek gyógyszerészek akár eőadássa, értekezésse, vagy eg3'éb közéeti dogokka. A nyoc üésen ehangzott e- seményeket és értekezéseke i; az aábbiakban soroom fel E müvek az Orvosi Tár hasáijain csak referát wnként je - ennek meg. 1842. junius 15-i üésén Wágner Dánie: "A mesterséges ásványvizeknek 11önnyebb uton eszközendő készi.tésérő" értekezett./13/ 1842o augusztus 31-én ismét.' Wágner Dánie ovasot'g fe eőadást "A kénsavas kinoidin" eimme,. /14/ 1842 o december 15 -i üés: Vegytanj.. vizsgáata a kapaivabazsam két készítményének, meyeket Tognio professzor ur hozott Párisbó, s a kir. budapesti orvosegyesüetnek vizsgáat végett átadott - feovasta Wágner Dánie. /15/ 1842. december 31: ezan a gyüésen egy eőadást tartott: "A mireny gyakoró orvos szükségeihez akamazott egkönnyebb vegytani kémetérő.n /16/ 1843. január 31: "a kénsavva 'c;örtént öngyikossági. ki- ' L ~ 1' 1 ~ '... ' n 1 ; ser. e u er~.u:.gce szeruoo e, enszere ro. beszét Víágner Dánie. /17/