Nagyforgalmu gyógyszertárak kiszolgáltató helyiségének korsze.rü elrendezése. Gyógyszerészdoktori értekezés. Irt a: Kolozs Csaba

Átírás

1 Nagyforgamu gyógyszertárak kiszogátató heyiségének korsze.rü erendezése Gyógyszerészdoktori értekezés Irt a: Koozs Csaba Készü t: a Budapesti Orvostudományi. Egyetem Gyógyszertárúban Megbizott igazgató: Dr. Zaai Károy eőadó 1966.

2 - - Tartaomjegyzék. Bevezetés 1./ Irodami összefogaás 2./ A kiszogátató heyiség erendezése J./ Az erendezés gyakorati eőnyeinek vizsgáata I. Higienes vizsgág,tok II. Fkcionáis vizsgáatok A./ Tejesitmény mérések B./ Áteresztőképesség vizsgáat C./ Asszisztensi munkaerő jobb fehasznáta ág; a D./ Esztétikai szempontok E./ A kiszogátatás biztonsága E'. Munkavé demi eőnyök G./ Az uj szekrény eőnyei H./ Küön vár6 néküi erendezés 4./ Következtetések 5./ Függeék 6./ Összefogaás Irodaom jegyzék Kép és ábrajegyzék 2. oda 5. oda 15. oda 3o. oda 3o. oda 42. oda 42. oda 44. oda 47. oda 48. o da 5o. oda 51. oda 52. oda 56. oda 67' oda 68. oda 69. oda 71. oda 73. oda

3 Bevezetés. Egykoru metszetek és képek tájékoztatása aapján megáapítható, hogya gyógyszertárak berendezése az u,_. tóbbi oo-15o évben aapvetőerr aig vátozott. Ugyanaz a kiszogátató heyiség, aboratórium és az egyéb heyiségek, ugyanoyan jeegü butorekka szerepenek még ma is a gyógyszertáraink zömében, annak eenére, hogy a gyógyszerforgaom ö ss zet é te e az ut ó bb i oo év- ben, de küönösen az utóbbi. évtizedben jeentősen meg- vátozott. Az eső viágháboru hatamas endüetet adott a gyógyszerküönegességek fejődésének. A tábori kórházak természetükné fogva nem votak akamasak arra, hogy ott a gyógyszerészek mi.ndent magisztraiter készitsenek e, és a kényszerüség erejéné fogva haadtak az eőre csomagot és száításra akamas készitmények kifejesztése irányában. A második viágháboru során gyógyszerkincsünk ugyancsak jeentősen gyarapodott. Az ezt követő gazdasági feendüés vaóságos forradarnat j eentett a gyógyszerkutatás és gyártás terüetén. Ezen fejődési foyamat e redményeként viágviszonyatban eőretört a gyógyszer ipar és annak termékei.~ fejődött a gyógyszertár. Ezze eentétben azónban nem Hazánkban és átaában a szeciaista országokban az e gészségügy á arnosi.tása, a betegbiztositás ingyenessége rniatt még tovább foytatódott a forradami vátozás, és eőtérbe épett az emberrő vaó gondoskodáa szem- pontja. Ma a akosság csaknem oo %-a ingyenes orvosi./.

4 - 3 - és részben téri téses gyógyszereátásra jogosut. A gyógyszertár~k igénybevétee, forgami és raktározási probémái megsokszorozódtak. A korábbiakhoz viszonyi.t.,. va gyökeresen más, cészerübb, aapvetően gyakoratibb és más feadatok megodására akamas gyógyszertárakra van már szükségünk, mint az évszázadok óta megszekott és a nem szeciaista országokban vátozatanu fenn maradt, sőt ami társadami viszonyaink között is jeentős számban megtaáható gyógyszertárak. A megvátozott viszonyokat feismerve, egészségügyi. kormányzatunk kezdeményezésére a kis és középforg;amu gyógyszertárak épi tésére Hpusterveket kés zi tettek. A kisforgamu gyógys'& rtár tipusterve 131 HN01'.13o-57 sz. aatt, a középforgamu gyógyszertár tipusterve T,J- 58/61 szám aatt jeent meg. A városi, nagyforgamu gyógyszert ár tervezési irányevét még nem készitették e. Ez késztetett arra, hogy a jövendő gyógyszertár tipus egyik részetét, a kiadó heyi.séget, i. annak egkorszerübb erendezését, kiséreti adatokka aátámasztva fedogozzam és disszer tációs munkámként eirjam. Nagyforgamu városi gyógyszertár tipusterve nyivánva- óan azért is nem jött étre, mert a vee szemben támasztott követemény esetenként és tájegységenként e gyéni ehet, nem egykönnyen tipizáható, Jeentős forint kihatásáná fogva rendswri.nt az egészségügyi tárcán kivüi anyagi erőbő, sokszor kompex keretbő étesü, meynek nagysága vátozó. A kompex, -járuékos beruházás révén étrejött gyógyszertár ko;rábba:o- a második ötéves terv foyamán -kb. /.

5 o hasznos m2 aapterüetet igényehetett magának. A harmadik ötéves terv keretében az igénybevehető terüe tet feemeték evben 28o m2-re. Erre vonatkozóan azon tékes tanácsok nem mi.nden esetben veszik figyeembe e zen ki.vánságunkat. Legtöbbször az egyes gyógyszertári központok ügyességének, i. tanácsi szarvekke vaó jó kapcsoatának függvénye a továbbiakban az, hogy meg tudják e szerezni a nagyforgamu gyógyszertár~hoz séges aapterüetet. ban utasitás vagy rendeet nem jeent meg és igy az ie szük A téma kidogozásának szükségszerüség;ét indokoja az a körümény i.s, hogy a kis- és középforgamu gyógyszertárak heyett egyre inkább eőtérbe épnek a kisvárosi, )oo.ooo Ft-on feüi forgamu, vaamint az iparositássa és uj váresteepi tésse együtt járó 5oo.ooo Ft-on feüi forga.mu gyógyszertárak. Ezek azok a gyó!,j'szer- tárak, ameyekné a vidéki. kisvárosban egyes heyieg; jeentős napokon, az ujonnan teepitett városrészekné pedig az üzemekben történő müszakvá táskor toródás ke- etkezik. Részben e toródás kiküszöböésére szogá az á taarn konstruá t és részben megévő megodások egybe hangoása foytán étrejött ujtipusu erendezés. A disszertációs téma kidogozása kapcsán feadatommá vát, hogy az uj erendezés eőnyét más berendezésekhez vagy korábbiakhoz viszonyítva kétirányu vizsgáatta bizonyitsam. E cébó: I. higi.enes II. tejesítmény vizsgáatokat végeztem. A tejesítmény vizsgáatokná küön kitérek az ujszerü erendezéssei eátott nagyforgamu gyógyszertárak há-..

6 - 5 - rom tényezőjére; 1./ eküönített váró, 2./ kiszogátató fa, 3./ küöneges tároó--szekrény. 1./ Iroda~ni összefogaás! A gyógyszerészet aaptörvénye az 1876.évi XIV. törvénycikk a közegészségügy rendezésérő szó. /1/. Ennek a 16. fejezete fogakozik röviden gyógyszerészeti ügyekke. A a ezerint "a gyógyszerészet, mint közegész ségi intézmény az áam feügyeete aatt á". E paragrafus c./ pontja uta arra, hogy a feügyeetet az áam "._ megkivánható heyis~ek_ berendezésére és feszereésére" nézve gyakoroja. A szerint: "A gyógyszertárak gó~yszerészi szak ~rtők áta áami engedé y foytán feái.tott közegészségi intézetek " Lényegében a gyógyszertár ehejrezésére, ép i tésére és feszereés ére vonatkozóan a ap törvényünk több utmutatás sa. nem sz o gá, cs upán fe téteezi, jobban mondva eőírja, hogy a gyógyszertá- rakat gyógyszerész szakértők bevonásáva ái tsák fe. A gyógyszertár háózat intézményes feujitásának kérdé se a 1'anácsköztársaság idején áprii.sában is fevetődött. Ko_t:itsánszky_.Q.:. /2/ i.rja, hogy a négy évig tartó v i ágháboru hatása a gyógyszertárak berendezése, feszereése fe ett sem mu t e nyomtaanu. A közeke- dési. viszonyok, a háborus morá, az emberek fásutaága azt eredményezte, hogy még a háboru eőtt is csak i gen márséketen haadó gyógyszerészet, az évtizedekke emaradt egészségügyi tevékenységnek sem feet meg. /.

7 - 6 - Ezen heyzet me~vátoztatására a Központi Feügyeőség arra törekedett, hogy a tudomány haadásának és a kornak megfeeő berendezéseket hozzon étre a dogozók és a gyógyszerre szoruó közönség érdekében. Azt tervezték, hogy Budapesten kerüetenként, a vi.déki nagyobb városokban p edig egy-egy mi.n ta gyógyszertárat ái t anak fe, ietve egy--egy régi gyógyszertárat mintagyógyszertárrá szerenek fe, aakitanak át. Tervezték, hogy szakemberek bevonásáva egy-egy "norma gyógyszertár" tervezetét készi.ttetik e, mey norma gyógyszertár szogát vona a fentiekben emitett mi.rttagyógyszertárak étesitésének aapjáu. A fővárosban a "Ki.gyó" és a Geért--fürdő épüetében evő "Kereszt" gyógyszertár votak kiszemeve mintagyógyszertárrá vaó átaakításra. A "KigyÓ" gyógyszertárat át i.s rendezték. A közönség részére tájékoztató tábákat függesztettek ki. és az átaakítást a tuajdonos a proetárdiktatura bukása után is meghagyta. Tudvaevő azonban, hogy a Tanácsköztársaság az antant hatamak részérő bokád aá vot heyezve, meynek foytán any,aghiány m11tatkozott. Ennek következtében a tervezett uji.tások meghiusutak, s a Központi Feügyeőség nagy erőfeszi.tésse csak azt t11dta eérni, hogy a mostoha körtimények között üzemeő gyógyszertárak szinvonaa még; jobban e ne csökkenjék. Ezt követően a 26o.52o/1934.BIVI.sz. rendeet /3/ foga- kozik a gyógyszertárak berendezéséve és feszéreéséve, hivatkozva az 1876.XIV. törvénycikkre. Ez is csak átaános direktivákat tartamaz, de egaább eső ben köteezővé teszi bizonyos irányevek betartását. Eőírja, hogy gyógyszertár csak az egészséges akás átaános követeményeinek minden tekintetben megfeeő heyiségekben müködhet. Továbbiakban eőirja iz a szüksé-

8 - 7 - g es heyiségeket, me.g hez viszonyítva még ma sem á taános a kimutatható fejődés. A gyógyszerészetrő szóó XXX. törvénycikk /4/ megemékezik a gyógyszertárak berendezésérő, vaamint a heyiségekrő oyan formában, hogy az e tekintetben irányadó szabáyokat az egészségügyi miniszter rende et- te /utasitií sa/ áapi t j a meg, A gyógyszert ár háózat fejődésének merőben más irányt adott a közforgamu gyógyszertárak áami tuajdonba véteérő szóó és 195o ben megjeent 25.sz. törvényerejü rendeet. Ezt követte a gyógyszertárakat magukba fogaó ingatanok áami kezeésbe vétee, rney biztositotta a 25 tvr-ben fogatak aapján az évti.zedek óta ehanyagot gyógyszertár háózat korszerüsitésének ehetőségeit. Mig korábban a magántuajdonban évő épüiietre köteni nem ehetett, az igy áami tuajdonba kerüt gyógyszertár-épüetek feujitására ehetőség nyit. /5/ A fe tétenü haaszthatatan áagmeg... óvási munkáatokra is csak ugy fordithatott anyagiakat a nemzeti. váaat, ha az összeg -soha vissza nem térüően,- akbértöresztés formájában beazámitás aá kerüt. Néhány év muva rendeet j een t meg, mey az áamositott gyógyszertáringa.tanok visszaigényését tette ehetővé abban az esetben, ha az áamositott időszak a att rákötött összeg egnagyobb részét a visszaigény... ő megtéritette.lgy ismét magántuajdonba kerüt a gyógyszertáringatanok nagy része és fennakadást szenve~ dett a korszerüsités. Ennek az áapotnak a megszüntetésére jeent meg az a G.B. határozat /a gyógyszertárak zavartaan müködésé~ nek biztosításáró szóó o.2o8/959.sz.g.b. határozat/./.

9 - 8 - mey ehetővé tette -egyenőre a gyógyszertárat magába fogaó- ingatanok megvásárását, vagy megegyezéses kisajáti tás át. Igy a magánkézen évő gyógyszertár épüetek jeentős része ismét hozzáférhetővé vát az 196o- as évek nagy endüette meginduó háózatfejesztési. tevékenységének. Ez a határozat 196o években e'" gedéyezi a szeméyi tuajdonban évő, háózatfejesztés céjábó megfeeő ietve kisajátitását. gyógyszertár épüetek megvéteét, 1\U.ve a rövid határidő mi.att a program országosan nem vot ebonyoitható, januárjában megjeent a o.232.sz.g.b. határozat, mey meg;hosszabbi.tja és kiter j eszt i a korábbi ehetőségeket. Ivo st már ehető vé v á ik oyan inga tan ok megvásárása is, ameyek gyógyszertár céjára akamasak, de nincs bennük müködő gyógyszertár. A tört éne ti hüség kedvéért meg ke emiteni, hogy a ehetőségeknek fentiekben vázot fokozatossága sajnáatob módon azt eredményezte, hogy a o.2o8/1959.sz.g.1. ha.-. tározat aapján kiadott 8o.69/196o.Eü.M.sz. utasitás 6/ értemében oyan ingatanok is megvásárásra kerütek, amey ügyetek nem jöhettek vona étre, ha már ez a rendee t tartamazza 1o.232 sz.g.b. határozat aapján kiadott 8o.929/1963.sz. h'ü,\1! -i utasitásban fog atakat. /7/. A 8.36o -2/95.J.Eü.Min. utasi.tás, /8/ mey a közf'orgamu p.;yógyszertárakf eáitását szabáyozza, 6 -a /4/ bekezdésében kimondja, hogy "ha a gyógyszertár heyi~ sége, berendezése és feszereése a törvényes követeményeknek megfee végrehajtó bizottsága a gyógyszertárnak a közforgaom részére vaó megnyitásához ~z engedéyt megadja;"./.

10 - 9 - Más rendeet hiányában a "törvényes követemények" csa~ a 26o.52o/934.sz. rende~ tben fogatak ehetnek; Végre a /1958oiDoMin.sz. utasi.tás /9/, a ki.s, kö zépés nagyforg(ii!u gyógyszertárak tervezésére irányoi eveket dogozott ki, meyek nem köteező érvényüek, csupán segitséget ny11jt?j1ak az ujonnan épüő vagy feuji"" tandó gyógyszertárak tervezési programjához. Nagyon heyesen egyezteti a szempontokat, mert a feujitások során és az eseteg ritkán eőforduó uj étesítmények kapcsán étrehozott tervek annyiféék votak egaább, ahány gyógyszertári központ müködött az ország terüetén. Az Egészségügyi. Miniszté ri um Gyógyszerészeti és Müszer- ügyi. Főigazgatóságénak /1961. sz. aatt kiadot t közeményének 4. pontja /o/ irányeveket tartamaz a magisztráis injekciók készítéséhez szükséges heyiség kiaakítására és berendezésére. Az irányevek igen jó hasznosithatóan vázoják azt a minimáis aapterüetet, ameyen beü a magisztrái.s injekciók készi tésére szogáó heyiség még ki aaki that ó. A gyakoratban heyesebb ha enné nagyobb terüeten tudják megvaósi tani a aboratóriumot. A gyógyszertárak heyi.ségeinek kiaaki tására vonatkozó evekke a magyarországi szakemberekke egyi.dőben a Csehszovák Népköztársaság gyógyszerészei is már az 95o-es év ekben komoyan fogakoztak. Ph.Mr.L. m.iü~ // a gyógyszertári butorzatta kapcsoatban megáapi.tja, hogy a gyógyszertári receptura-társ egy gyógyszerész részére 9o cm magas 5o cm hosszu és 6o cm méy egyen. Az expedíciós tára: 9o x 15o x 45 cm, két gyógyszerész részére: 9o x 225 x 45 cm, három gyógyszerész részére 9o x }oo x 45 cm. A közekedési utak a butarak között áó munkaheyné./.

11 - o - egaább 9o cm, üő magasságának feső határát So-185 cm--ben, asó határát 45-5o cm-ben adja meg. munkaheyné o5 cm. A korpuszok V.Smecka toábó ered a cikk /12/, mey a Csehszovák ~épköztársaság gyógyszertárháózatának ujjászervezésérő szó. Megáapi tja, hogy a Gyógyszerészeti Kutató Intézet és a Gyógyszerészeti Fakutás Gyógyszerészeti üzerntani Tanszékének munkatársai a csehszovák egészségügyi minisztériumtó meghatározott kutatási programot kaptak a gyógyszertárak épi téséve, higienéjé- ve és biztonságáva kapcsoatos tervezési követenények tekintetében. Ennek keretében munkavédemi tipi. záási és esztétikai szempontokra ki.terjedő feméréseket és kutatásokat végeztek. A gyógyszertárak beső kiaakítására vonatkozó tanuságokat ke evonni Kozousková cikkébő /13./ Ebben a munkáj ában a gyógyszertárak egészségügyi. heyzet éve, maj d azokka a probémákka fogakozik, am e y ek a gyógy szertári környezetet, a gyógyszer készi tést és a gyógy... szerek tároását befoyásoják. Fehivja a figyejnat a zokra a rendszabáyokra, ameyek a gyógyszerek eőáitásáná és kiadásáná mutatkozó higiénes hiányosságak kiküszöböésére szogának. Hazai szerzők az utóbbi o-15 évben kiterjedt irodamat hoztak étre, meyben a gyógyszertárak korszerusitésének számos hasznos szempontját vetették fe. nzen i.rodaom ehetőséget nyujtana arra, hogy a háózat fejesztés irányeveit végre hivataosan is erögzitsék ben,dr.Fischer György a szegedi Gyógyszerész Nagygyüésen a gyógys'& rtárak munka-egészségtani kérdé -./.

12 - - seive fogakozott /14./ Fedogozta a gyógyszertári heyiségek jeenegi adottságait, ehetőségeit és i ránymu.t at ó i t a heyzet megj avi.tásának érdekében" Horváth B. /15/ féeményt nyivánit néhány budapesti gyógyszertár feujitási rnunkáatai során akamazott gyakorati és diszitési megodásokró. Kaszaniczky_I. több cikkben számo be háózatfejesztési. munkája során tapasztat nehézségekrő, megodási ehetőségekrő. A buda p es ti 7 o 3. sz. gyógyszert ár kiadójának erendezését tárgyaja /16/, mey a hagyományoshoz képest küönösebb, ujabb megodást nem hoz. A gyógy- szertári forgó-áványok eőnyei.t bizonyitja és müszaki adatokat közöt. /17/ Az üő munkahey kiképzését vázoj a, me y korszerü gyógyszert árban munkavé demi szempontbó eengedheteten követemény. /18/ Kemper K. foytatóagos közeményben mutatja be a pestrnegyei tapasztaatokat a gyógyszertár háózat kor- szerüsi tésérő. /19, 2o, 21, 22/. Összegezi a pestmegyei szak~ezetés áta jónak tartott és megvaósított megodásokat a egnagyobb vidéki háózatban. Ugyancsak Kemper_ Ko referátuma szói /23/ a korszerü gyógyszertár követeményeirő a Német Szövetségi Köztársaságban. A referátum a tőkés viszonyok következtében eőáott feadatokró szó, azonban szárnos ponton taákozik a szaciaista országok, nevezetesen a magyarországi gyógyszerészet probémáiva~ iíásutt /24/ szempontokat közö a gyógyszertárak kor~ szerüsitéséhez. J<;zen munkájában bírája a tipusterveket és gazdaságossági számításokka bebizonyítja az etázsfütés eőnyös szempontjai t!.

13 Kiss É. referátuma /25/ a közforgamu gyógyszertárakban dogozók tejesi tményének vizsgáatáró szó.. A magisztráis vények ekészi tésének átag idejét vizsgája, többek közt megáapit;ja, hogy az odatok feé toó- dik e suypont és több éves szakaszok vizsgáata aap- ján megáapítható, hogy a gyógyszerkészi.tés ideje a fenti megá.apitássa egybenhangzóan, egyre rövidü. Kövecs 1''. /26/ a második ötéves terv szeméyi fetéteeinek biztosi.tásáva fogakozik. Eemzi a vényforgaom aakuását, vaami.nt a szeméyi áomány heyzet ét. Náa már fevetődik a betegforgaom áramásának irányi tás a, ietve egyirányuvé tétee. Nagy forg;amu gyógyszertárak esetében javasoja, ho?.,y a kiadóbei mu:nkát fe ke osztani. eső és második asszisztensre, pénztárosra, harmadik számu asszisztensre és gyógyszerészre. A kiadóbei mu:nka iy nagyfoku megosztását pazarásnak ehet tekinteni, azonban sermnit nem von e az egondoás értékébő. \íincsev Mné /27/ referátuma a munkavédeemrő szó. Vegyszerek okozta egészségügyi ártamakat tárgyaja, javasoja az ekü.önitett égteret a cseppfertőzés meggátoása céjábó, vaamint az üőmunkaheyek rendszeresitését a dogozók mu:nkakép ességének miné tovább vaó megőrzésére. Mohay J. /28/ a Veszprém meg;yei háózatfejesztési tapasztaa tokat vázoja a heyi sajátosságok tükrében. Mive a heyi építési hatóságok eőirták, hogy a gyógyszertár nem nyihat az utcára, uj megodásra kényszerütek. A megodás során a kiadóabakná többek közt zsau.szerü üvegezést vaósitottak meg~./.

14 Pandua E. /29/ tankönyvében a 19. odaátó kezdődően jó szemétető ábrákka átaános ismertetést nyujt a kéizforgamu és intézeti. gyógyszertárak heyzetérő az adott időszaknak meg;feeő tapasztaa tok aapj án. Rimay B. /3o/ a 8o1.sz. gyógyszertárnak az eenforradami események utáni átaaki tását és ujra feszereését ismert e ti. J.Soich /31/ a gyógyszertári üzemszervezés tudományos kérdéséive fogakozik. Összehasonítva a magyar szerzóktő megj een t hcj.sonó munkákka megáapi t hatj uk, hogy ényegesen tág;abb normákat áit fe. Egy munkaegység aatt egy g;yógyszerküönegesség expedicióját érti és 3 percet számo rá, mig a nem hivataos gyakoratban és a theoretikus dogozatokban hazánkban átaában 2 percet számitanak egy iyen müveetre. Egy magisztráis gyógyszer ekészitésére 5 munkaegységet ad, azaz 15 percet, rnig hazai gyakoratban ezt átaában 8 percben azoktuk rnegáapitani. Győr- megyei feméréseink is a hazai gyakoratot támasztot ták aá, mert több gyógyszertár több napos femérése során azt tapa sz ta tam, hogy nagy átaánosságban óránként 7-8 magisztráis vény készithető e megerőtetés nékü. Vité z. /.32/ a gyógyszertárak higienéjéve fogakozik. Uj gyógyszertárak étesitésének átaános épi.tészeti és berendezési kérdéseit tárgyaja, részetesen fogakozik munkaegészség;üggye és ő is rneg;áapi.tja többek közt, hogy az eküanitett égtér csökkenti a cseppfertőzés veszéyét. Zaai K. /JJ/ a gyógyszerész továbbképzés sorozatban megjeent tankönyvében a 7. fejezet aatt fogakozik.;.

15 a közforgamu gyógyszertárak munkájának szervezéséve és ezze kapcsoatban a gyógyszertárak tárgyi és szeméyi fetéteeive. Minthogy az egész könyv oktatási cét szogá, ez a fejezet is az átaános és eddig egondot, egmegfeeőbbnek vét szempontok ezerint tá.-. jékoztat a szóbanforgó kérdésekrő. A hazai irodaom fesoroásáná nem törekedhetern te jességre, csupán a jeen témáva kapcsoatos irodamat emetem ki. Végü meg ke emi tenern a "Gyógyszertári dogozók munka és egészségvédemére vonatkozó vizsgáatok" cimü munkámat, me..y a jeenegi szakdogozat eőzményeként szogá. /34/ A fenti cikkben efényképezett és a ineáris gyógyszer kiszogátatást eső kezdeteges kivi.teezésében ábrázoó megodást a győri ');55 gyógyszertárban vaósitottam meg,./.

16 Az uj erendezés 3 tényezője 2.1 A kiszogátató heyiség erendezése. az aábbiak szerint és a meéket képeknek megfeeően néz ki../ A gyógyszerre várók részére eküönítünk egaább 2-3 m széességben, az officina tengeyére merőegesen egy váróheyiségett rney a gyógyszertár többi heyiségéhez hasonóan jó fütött, jó viágított. A eváasztásra az uj erendezés második tényező j e szo.gá, a ki szogátató-fa. 2.1 A kiszogá tató--fa oyan fábó és üvegbő készüt a padótó a mennyezetig terjedő, és igy két eküönített égterü heyiséget akotó,- feüetbő á, mey "" padótó 9o cm magasságig tejesen fábó, eseteg fabori tás u éére ái tot t téga parapetbó á, raj ta csomagtartóva~ 9o cm magasságban párkányzatot képezünk ki a gyógyszerek kezeésére, pénz kezeésre, i. a szükséges irásbei rnunkák evégzésére. 9o cm magasságtó a mennyezetig az adottságoktó függően a funkcionáis feadatot és egyéni izést tekintetbe véve nagyméretü, átátszó üvegtábákbó á a fa. Ezen üvegfaon arányos beosztássa 3 abak heyezkedik e, amey egyenként 5o cm szées és 3o cm magas. Aka.masak minden méretü gyógyszer kiadására. A párkány feett 3o cm-re., tehát a kiadóabak fesőrészét akotóan és még mindig az abakhoz tartozóan, az abakkeretben, ferdén vágott váyatokban zsauszerüen 9 cm szées üvegemezekbő áó rész következik, mey ehetévé teszi a feek és a gyógyszertári dogozók zavartaan kapcsoatát ugy azonban, hogy a zsauszerüen egymást fedő üvegemezek a cseppfertőzés veszéyét mech~~ikusan korátozzák.

17 ~ 16 - Az eváasztó fa beső odaán évő konzo szerkezetét keresztmetszetben mutatom be, A konzo hosszában a három abaknyiásnak megfeeően J beüő van. A konzo többi része tejes egészében és maximáis kihasznáásig redőnnye zárható ango fióksort tartamaz, a miné nagyobb anyagkoncentráció eérése céjábó. Fedőapját szines farost ernezze burkojuk. <'eépitmény, a pénztárgépen kivü aig-aig kerü rá, A meéke.t képeken mutatott gyógyszertár eküönitő faához viszonyitva, ez a fénymásot keresztmetszet már egy haadottabb fokozat, mive az aáirásra és pénzkezeésre hivatott párkányzatot oyan módon képeztem ki, hogy aatta 2 sor kis ango fiókheyezhető e kis voumenü, de gyakran eőforduó gyógyszerészek részére, A maéket fevéteek /1, 2, 3, 4/ és táraasztametszet /5/ egészitik ki a eirást és teszik érthetővé az erendezést A gyógyszer tár bejára ti a;j taj átó a egtávoabb eső abakná ü a vényátvevő szeméy azért, hogy az eseteges sor kiaakuását az eküönitett vá.. ró hosszában ehetővé tegye, A középső abakná heyezkedik e a pénztár, az ajtóhoz egközeebb eső abakná kapják meg a betegek a gyógyszert és innen egrövidebb uton érik e a kijárati ajtót. J./ Az ujszerü erendezés harmadik szerkezeti eeme a hátutötős, gravitácián aapuó féautomata, gyorskiszogáó szekrény. /6,7,B,9,1o sz. kép,, 12.sz. metszet/. A szekrény nagyságát és aakját a kiszogá - tató heyiség m0retd. határozzák meg, A ényeg az, hogy szakitva a gyógyszerészet fennáása óta hasznát formáva, a fa meett feái t ott szekrényekke, ez a konstrukció a kiszogátató heyiség közepán foga heyet, oyan patkó aakban, ameyné a gömböyü ivek.;.

18

19

20

21

22 Tára aszta. Metszet M: 1: 10. i '

23 sarkasi tottak. HasonUthatnánk az aaprajzát a nagy E betühöz, meynek hiányzik a középső szára.!~yi tott odaáva a kiszogátató fa feé fordu. Kb. Jo fokos ej tésse,. 17 cm m~as és 3o cm szées 5o -6o cm méy csatornákbó á a szekrény, mey csatornák eüső nyíását au o cm magas pexi- emez zárja e az anyag kicsuszásának megakadáyozására. Hátu a csatorna tejes nagyságában nyitott, ietve a szekrény tetejétő az ajáig 2-2 csatornasor egyeten ajtóva zárható. Az ajtók záródását mágneses csappantyuva odottuk meg, mey szintén a munkamenet gyorsitását szogája. A csatornát háturó tötjük fe, eő pedig a fémagasságig zárt csatorna kényemes benyuást enged az expedíció céjára. A részben nyitott és másrészrő átátszó pexi emezze ezárt csatorna, tejes mártékben át hatóvá teszi az egyes csatornákban eheyezett gyógyszereket. f<z impeáás egymásutánisága biz tositj.a a gyártási szám szerint vaó a11tomatikus eheyezkedést, i. biztosítja azt, hogy a csatornában a egeő évő gyógyszerküönegesség kerüjön kiadásra. Ha a viszony- ag enyhe ejtés nem bi.ztositana akadáytaan utáncsuszást, a csatornák asó apját szines ;fehér; farostemezbő készittethetjük e, meynek si.ma feüete csökkenti az eenáást. A csatornák eváasztó faa szintén pexi-emezbő készíthető, mey az áttekinthetőséget fokozza. A szekrény kiviteezése ocsóbbá tehető, ha nem minden csatornáná akamazunk sziárd merevitó faat, hanem ritkitjuk oyan mértékben, mey a konstrukció hasznáhatóságát nem befoyásoja. A szekrény sarkai sem maradnak kihasznáatanok annak eenére, hogy csuszófiókot nem képezhetünk ki, -ide a nagyobb voumenü anyagok /ásványvíz, kötszer/ eseteg eőre kerühetnek. készitett, aborát és ecsomagot gyógyszerek

24

25 t D ;-1 ;., ~ m ó! r C'"'*"'"i <O(«~C'

26

27

28

29 -,;.. "28 - Csú:szds~e kr e ny. Metszet. M: 1:10.

30 :j,,;: 'Q._ - 1\1 -':!::: (jj N. 4") ~ ~o o N 1'11 "C ~::J (J) (._) <:::1 ö. 'N -.. Q... ~.._ ""' \

31 - 3o - I. Higien es vizsgáatok. Disszertációm tématerve-készítésekor számításba vettem az uj erendezésü gyógyszertár evegő-higienes vizsgáatait. Ez akaomma nem abbó a cébó, hogy pontos feviágosi tást nyerj ek a gyógyszertári dogozókat érhető, éguton is terjedő fertőzések mi.nőségére vonatkozóag, hanem csupán azért, hogy tájékoztató a datok ájanak rendekezésemre, vajon a küönbözőképpen berendezett és küönböző környezetbe teepitett gyógyszertárak evegő baktéri wn tartama mutat-e szó..- ró~ást. Ezen vizsgáatok evégzését indokota az az eképzeésem, hogy az iyen küönvárós gyógyszertár esetében a betegek áta sürübben igénybevett váróheyiségben ényegesen magasabb csiraszámot keene taánom, mint a gyógyszertár egyéb, a betegektő szeparát részében. A evegő szennyezettségének, ietve fertőzöttségének a megbetegedések étrejöttében játszott szerepe viágviszonyatban nagy probémát jeent. P. a második viágháboruban a nyugati hatamak hadseregeiben a megbetegedési esetek között egnagyobb arányszámban a éguti fertőzések fordutak eő. /35/ Viágviszonyatban nagymértékü vizsgáatok foynak az egészségügyi intézmények vonatkozásában is a evegő szennyezettség terüetén, azonban csak eenyésző részben terjednek ki gyógyszertári heyiségekre. Dr.Szeness Lászó főovvos munkatársaiva együtt négy negyedéven át vizsgátuk több gyógyszertár evegőjének.;.

32 baktérium és gomba tartamát. A evegő bakterioógiai és gomba szám meghatározásokat a Koch-fée üepitéses ejárássa határoztuk meg o perces expozició aapján. A baktériumszám meghatározásához bi.rkavéres agart, a gombaszám meghatározásához Sabouraud fée táptaajt hasznát unk. Az I.sz. tábázat ábrázoja a vizsgáat aá vont gyógy- szertárak négyszeri akaomma taát vizsgáati eredményét. A egtöbb következtetést a mode gyógyszertár vizsgáati anyagábó vonhattam e és részben ezért van az, hogy a negyedik vi.zsgáat már csak a győri. 5/2 gyógyszertár evegő csiraszámára vonatkozik. Időközben e gyébként i.s a gyógyszertárak egyrészében ehetetenné vát a foyamatos femérés. A baktérium és gombaszám tábázatbó evonható következtetéseket az aábbiakban fogaom össze,.!'üggetenü attó, hogy miyen fejettségi fokon á11 a gyógyszertár, a heységekben taáható mikroorganizmus szám függ 1./ a gyógyszertár teepüési körüményeitő, 2./ a gyógyszertár héységeiben megforduó betegek számátó. A taát eredmények önmagukban is igazoják ezt, mert a viszonyag egrosszabbu feszeret és megszüntetésre itét 5/4o sz. mpnfőcsanaki gyógyszertárunkba:n,-mi.ve egészséges környezetben, a főutvonató távo heyezkedik e,- jóva aacsonyabb baktérium és gombaszámot taáunk, mint az utóbbi években modernizát, ugyancsak vidéki 5/54 sz. téti gyógyszertárunkban, Ez u tóbbi egy nagyforgamu ut meett fekszik és nagyobb./.

33 \ _,_ o'i. ~- - "'- -''-'" ".-_~_:._,"'- ~- " ~ ')CJ).VII., 13,. ':}G5e Xa J.., 1966., III.,., C) :. :)c:)., VII o e., :: '3/Lfo J3otcc~vúró ;23 o ~36 G;',.,-ó. J ' cr_:_. aco BDJCC o m 3 t;omba Ba\:t. m 3 gomba Beet.. m gomba B<:JJc G ~~ m' (';; FOI''b.., c, "" 1~;. '72o JU)or - iroca 5"~;;::o ;)/)Li 3 a 93o --- ~, --- /ayjo >~~S:)o L;.., oo8.oo6 7.23o n )ón2~t /t : 7 ~ o ;~(39 8.,8C.)? ')o--.-:_;:; G;y-ó {.;""~;r sz e :L'.L'C :L a <ó )9.. 3ot3 ]_;~2 o 578 D,)o 1 1 '716 T a t a r o z á s aat; t Vónycószitó ~c6sz ~.?.o., i-4o 6.,289 o.22o 3 9 '}o LéÜJO:C' ') L. o) ""7'- Ó L[.., 716 6o JALf, " /8 B::)tcr;vo - G-,.:-o/ (, I)ónzto... ~,.,_,..,z -:'-1'"'1; -L ~do'.; t,,:'"-):.j\. -~- -- (..' I.JéÚ)OT'!3/2 J.B.küön:ttctt: Betegvó,ró Kiadó a.bnk I" ' n + pón~.j t;. \TÓniez.bbcn I, Vónyozöben II. Iroda.ooG C).,-/_\ )'78,_o ')./ ''78 1?., )86.oo6 9 e i!j3 :so L-LJ- :_2 o o 3o9 :5o o ;.~o ;558 "J, c-.::::. /'/8 3.Li.Lc ~~a j.lj. 1.;., '7 G 2. ~Jo o;?-s Li-71 C) 007 r::_ 11 :J U 2 a 83o ') {_4 "' :> ~- -~ ;,~5 '7 29C37.oo o 886 2o 2o1 SzabD.c.s::0_g tniat: 'c 2.67) 1 zárva " oli.l!- 9 1 > o3? r? o 861 ' oo6 r.: J coo./o _u ' ') :;:.-n t-q.)_')o ' ,oo ~'.83o ;il~ 314 Li :Y{3 ~ ~25 L- ~') ["" (.:...o joo ,]_.j..j. 2o3 58 G 28 1, ;:;,11!-h 6 "' 0. f/c:..ü 9 5o ;.:

34 betegforgaimat is bonyoit e, tehát nagyobb a átogatottsága. Nem át módkban, de nem is vot cék, hogy egy -egy heyiség evegő-baktérium szennyezettségémk: megáapitásához azt a heységet hermeti.ku.san ezárju.k. A mi.nde... nütt megevő égmozgás az egyes heységek között a evegőt és ezze együtt annak szennyezettségét is egész rövid idő aatt összekeveri és kiegyeniti. Vizsgáataink értékeéséné figyeembe ke venni az időjárást. Nedves, esős i.dőben a evegő szennyezettsép; jóva aacsonyabb értéket mu.tat, mi.nt száraz, poros i dőben. Ez a jeenség megmu.tatkozik a mi. vizsgáatai.nk ná is és aátámasztja a taát értékeket dr.szeness Lászó főorvos áta pubikát evegő szennyezettség vizsgáat eredménye i.s. /36/. Kimu.tatásomban ugyanis az 5/2 sz. gyógyszertár adatait megfigyeve az átszik, hogy VII. hóban ényegesen magasabb baktérium és gombaszámot taátunk, mint októberében, /1966. évi. vizsgáatok igen aacsony értékei már vaószinüeg az 5/2 gyógyszertárban akamazott germicid ámpa ha tásának következményei./ A fentebb emitett cikkben azt taáhatjuk, hogy az ban végzett vizsgáatokná ju.iu.s, augusztu.s hónapban 13.ooo baktérium számot taátak köbrnéterenként, rni.g október, novemberben 5-6ooo-t. Ezen egybehangzó eredmények bizonyi tják, hogy a nyári. száraz, poros időben ényegesen magasabb a evegő csi. raszám, mi.nt az őszi, esős időszakban, annak e ené re, hogy közegészségügyi szeraéette azt rnondhatnánk, hogj nyáron az enteráis fertőzések időszakában az éernisze-.;.

35 rekhez, ürüékhez, stb. tapadt kórokozók nem juthatnak a gyógyszertár evegőjébe, mig őssze, nedves időben a éguti megbetegedések időszakában ez a jeenség sokka indokotabb enne. A vizsgáatok átaános értékeéséve kapcsoatban meg ke emitenern,-bár nem is tüztük ki céu a taát baktérium-teepek és gomoák pathogenitásának vizsgáatát,-staphyococcus aureust ezen kiséretek akamáva nem taát unk. Meg ke még em i t eni azt is, hogy az eredmények szóródása függvénye a takaritás gyakoriságának és aaposságának, vaamint a szeőztetés gyako riságának. A kapott számok értékeéséné figyeembe vehető Máriknak 135/ a evegő higienes vizsgáatokka kapcsoatos megáapítása, mey szerint iskoákra, egészségügyi intézményekre vonatkozóan nyáron a 2oo o nagyságrendü, té- en az 5ooo nagyságrendü csiraszám még megfeeő határ- nak tekinthető. Hátérve a szakdogozat aapját képező 5/2 gyógyszertár váró és kiadóheyiségének higienes vizsgáatára meg ke á api t ani, hogy a fent i ekben emondo t t indokok aapján érthetően a küönböző heyiségek evegő csiraszimát nagyjábó azonosnak taátam. AZ e.küönitett váró 3 abaknyíáson keresztü kommuniká a kiadóva, a vényezőben pedig,-küönösen abban az időben, amikor ugy a déeőtti, mint a déutáni. szeméyzet is jeen van,- a nagyszámu dogozó eég koncentrátan j ut tathat rnikroorganizmust a evegőbe,,,.(). ;.

36 Egyébként ugy ebben, mi.nt gyógyszertáraink zömében az összes heyiségek egybenyinak és a köztük vaó evegő cserét az ajtók nyitogatása biztosítja. AZ eváasztófa nem igazota azon e.képzeésemet, mey szerint a várótérben nagyobb tömegben taáható mi.kroorganizmus, mint a betegek áta nem átogatott egyéb heyiségekben. Ezért januárjában az eváasztófa mennyezeti csat akozásáná eheyeztem 3 db 2o Wattos germicid csövet, pontosan a három abaknyíás feett. A csöveket oy mó- don heyeztem e., hogy egy váyuszerü tokba kerütek, ahonnan sugárzást csak egy irányba, szigoruan az aattuk evő abaknyíás eőtti párkányra irányithattak. Sem a betegek, sem a dogozók áta szemkárosodást eőidéző ráátás nem vot ehetséges, ha csak vaaki kizáróag a csövek megtekintését nem óhajtotta eérni.. ' 'i -! : A következő vizsgáatok a germicid csövek üzemetetése következtében eőát áapot mérésére vonatkozhattak. Az eredmények kétséget kizáróan azt bizonyították, hogy a égmozgások evétő függetenü1 a gyógyszertár öszszes heyi.ségében jeentősen és taán döntő módon ecsökkent a sedimentációs módszerekke észehető evegő -mikroorganizmusok száma. A kimutatás III. 31-i, ietve VI1.8-i tényszámai azt mutatják, hogy 1./ márciusban gyakoratiag nem mérhető mennyiségü, aig 2-3 teepnyi kórokozót tudtunk észeni, 2./ a juiusi baktériumszám a korábbiaknak csak töredéke, azi.ntén aig néhány te ep nyi.,./.

37 3.! a jui.usi gombaszám jeentős, mive a gomba sokka rezisztensebb a germicid SUJ';árzássa szemben, mint a baktérium, 4./ jeentősen befoyásoja a kiséreti eredményeket az évszak, /Dr.Szeness pubi.kációja /35/ február, március hónapokban 7ooo-es csiraszámot mutat ki, szemben a már korábban emitett VI. VII. VIII. hónapi 13.oooes csiraszámma szemben./ 5./ érvényesühet természetesen ezek meett a takari.tás, i.etve szenőztetés mértéke is. Ameett, hogy a rejtett germicidámpás megodás a gyógyszertár összes heyiségeiben aacsonyabb mikroorganizmus számot eredményez, az eváasztó fanak további kétségbevonhatatan eőnyei vannak. Mechanikusan védi. az üvegfa mögött dogozókat a közveten, tömény fertőzéstő, főként védi a cseppfertőzéstő, mey a gyógyszertári dogozékra épten-nyomon esekedik. A gyógyitó-megeőző intézményekben differenciáódnak a betegek /TBC, bőr és nemi stb. rendeőintézet/ és veük együtt a kórokozók is és védettséget ehet szerezni, természetes vagy rnesterséges uton. A gyógyszertárak- ban viszont nagy vátozatoságga az összes eőforduó betegség kórokozója megjeenik. A hagyományos erendezésü gyógyszertárakná csak egy 7o -9o cm szées táraaszta váasztja e a gyógyszerért jövőket a gyógyszer- tári dogozóktó1. Ezen fertőzési veszéy nem ehanyagoható tényét az aábbiak is vaószinüsitik. 1./ Kezeőorvosuk véemén,ye szerint gyógyszertárban ka- pott TBC-s fertőzést N.Sziveszterné gyógyszerész, J.Antané, P.Károyné és V. Zsuzsanna asszisztens~k. /.

38 - :37 - i ' Több konkrét eset federitésére eszközeim korátozott vo.ta miatt nem vot akamam. 2./ Femértem a mode gyógyszertár /5/2/ étszámát és táppénzes napjai.t, összehasonitottam a hasonó nagyforgamu gyógyszertárak étszámáva és táppénzes napja- iva. Femérésern csak az évre és 1966 eső feére /eső 6 hónap/ vonatkozóan mutathatott ki adatokat, mi.ve a mode gyógyszertár csak eeje óta üzeme az átépitett formában. Az aábbi. kimutatás áttekintést nyuj t a modeü szogáó 5/2 győri és az összehasoni.tásu szogáó 5/15 soproni és 5/24 csornai gyógyszertárak átagétszámáró, a dogozók áta muaszto tt napok számáró és az egy főre eső táppénzes napok számáró. A vizsgáat aá vont gyógyszertárak száma viszonyag azért csekéy, mert a Győr-Sopronmegyei gyógyszertárak kicsiny étszáma meett csak ezeket taátam azonos forgamuaknak. 1:1eg ke emitenem, hogy az 5/2-es gyógyszertárban 1966 januártó, mint már korábban is szó vot róa, rejtett germicidámpa müködi.k a váróheyi.ségben.

39 Az 5/15 gyógyszertárban 1965-ben 248 nap J.A-né TBC betegsége miatt. A.z utóbbi másfé évi. eredmény mutatja azt, hogy germici.d ámpáva kombinát eváasztó fa pozi.ti.v eredményt; jeent. Egyébként ezen megodást /germicid ámpa né~ kü/ Csehszovákiában, a gyógyszertárak egyrészéné bevezették és több odaró. eméetieg is aá támasztották, azonban az átaam konstruáttó több szempontbó küönbözik. Higiénés viszonyatban a csehszovák váasztófaon csak egy abak van és ez oyan méretü, hogy a mögötte dogozó gyógyszerész tejes egészében részesü az eseteges cseppfertőzésben, bár maga az ab- ak e.huzható. A csehszovák szerzők kiemei.k ugyan, hogy a pénzt kü- ön e cébó akamazott szeméy kezeje, tapasztaa- tom szeri.nt mégis ugyanaz a gyógyszerész kezei a pénzt, aki a gyógyszertárban a gyógyszert kiszogátatja. Egyéb hi.gi.enes vi.zsgáatok. Fetéteezésem ezerint az eküönitett váró a gyógyszertár kimatikus Viszonyai. t befoyásoó heyzetet te- remthetett vona. A hagyományossa eentétben ugyanis az uj gyógyszertárban a munkaaszta nem kerühet ab ak meé és a bakéz feői megviágitás sincs biztosí tva. '1'ovábbá, mive a kiadóheyiség eőtt még egy eőszobaszerüség van a kétes hatóképességü széfogó heyett, megvátozhattak a fütési viszonyok és ezze kapcsoatban a komfortérzés, mey összefüggésben a reati.v nedvességtartaomma, a munkaheyi körüményeket jeentősen befoyásoja. A megvátozott viszonyokra vaó tekintette, küönösen a kiadófa mögött üő gyógyszertári dogozók keő fü-./.

40 tési hőmérséketét keftt biztositanom azért, mert az abakon keresztu a bejárati ajtó gyakori nyitogatása következtében az utcai evegő akadáytaanu érte őket. Ezért a váróheyiség evegőjét annyira fe keett me~ egi.tenem, hogy keőképpen akadáyozza a beáramó hideg evegőnek a dogozókhoz vaó ejutását. Ezt a cét egy NDK gyártmányu u.n. parapet gázkáyháva sikerüt eérnem, mey a 75 köbméteres váróheyiséget a egnagyobb forgaom meett is 18-2o 0 -ra fefütötte. Ehhez természetesen szükség vot arra is, hogy az egyébként minden heyiséget cserépkáyháva fütő gyógyszertárban a nyitás eőtt két óráva a fütést megkezdjük. Ameéket tábázatban fogatam össze a négy gyógyszertárban végzett vizsgáatok eredményeit. A megviágitás rnértéke az 5/2 gyógyszertár uj erendezését ietően magasan kieégitő. Ugyanis az erre vonatkozó szak- könyvek ezerint /37/ a munka minősége egaább ajánatos i..a átási igény foka ux Durva 2o 4o-8o Közepes 4o 8o- 15o Finom 75 5o-3oo Nagyon fi.nom 5o 3oo-5oo A megviágitás mértékét az Eektromos Mérőmüszer KSZ áta gyártott szeénceás készüékke mártük természetes viágitás meett. Iyen körümények között e.-. gyedüih a megszüntetésre váró 5/4o ménfőcsanaki gyógyszertár megviágitása esik kifogás aá. A munkahey hőmérséketére vonatkozó irányszámok u gyancsak ott taáhatók.;.

41 5/L-o ' " ' J.'~Jt_,,y v '- t.) J J c,c / ,-: t c, b L u :;: G5"YIIIbC5. X. j"' 1 o _ 66,:CII, C ~ VIII. 3o Re11 :pár G. Ke~ ta,... '7 /, -~.,..)L..JC),.L o é~ct. nedv" nilu1h:aauz<.;a 2o 5o 12o 2o r-o ;;;u.lx'óé,s/3-:;a 15 '7 13o Li-., me O".'3Óe;es 5o /5 1 > v~j:"it''"ó c< r ; j.._ v. <) '-~u u.lj ő Bo 12o tsj;aro i Ki. adó 5o o z~ as /U v6n;)rj~; :ér:;z it; ő ].(:Lad.ó o 1oo 5oo Li-5o 26o 21 21:-o oc Lj. o L~2 15 o LJ-8 ~ , Xo L- 0 He. (Gt;a D.,\;:..._,.;, ra Q c z-!~x" <,.;\ L' o 2 ') ol :rt;. ncd.v, , ),2 2o L- ;2o oc 19 ]_SCt C).ITI. ~:;J_. HE~. Ptk'- 51 Ka t o. ÓJ:t Q.sz.úr.. nec1:v- 11,< ~n"c;::;..ro2~ás )é2 15oL~ ~ /2 V -'~"]]"\1"rc:~r:- r7. -L;-o"' r ~-.,,/.c\,.-'.j L.J ooo Go 5oo r " II. 65o,q.;~o ;~6o 21 Li-6 III. o " 13o.:)o o 25o ;21 Lj., 2 1Li.9 9 o,., c. 1.:).6 )etoev., ~2oo 28o 3oo 21 Lf6 '7 ( ?.. é'b1 ;5 c 11 60, 3oo 26o c:. O '0 ')7: rg 1énztúr '<.!Ü.~23o 2oo r-i ts:: nb(-j( -t:ivo 5o 23o 18o ~-- ~ r o.;v,~ - -,. ~--

42 Aábbiak szerint i.roda, kön:nyü testi munka köz ep es nehéz 8oc c c Megfeeőnek bizonyut a komfortérzést mutató száraz és nedves kataértékek vizsgáata, meyet a Hi-fé1e katatermométerre néztünk. Dr.Fredmerszky f38/ szerint az aábbi kataértékeket ke figyeembevenni kataérték száraz nedves meeg; keemes hüvös ;.

43 II. ]'unkci.onáis v i zsgáatok. A/ Tejesitmény mérések. Az uj erendezés eőnyének igazoására tejesitmény mé réseket is végeztem. Közei tő eg azonos kapacitás u.3 gyógyszertárban, vaamint negyediknek a győri. éjjenappaas gyógyszertárban végeztem feméréseket, mint- hogy ezeknek igen sok azonos jeemzőjük van. :Modeként az uj erendezésben müködő 5/2 gyógyszertárat vettem és ennek tejesitőképességét hasonitottam össze a másik :.3 nagyforgamuéva. Az összehasoni.tás aapjáu szogáó gyógyszertárak adatait a 43. odaon a II. sz. tábázatban fogatam össze. Statisztikai szempontbó meg;yei. viszonyat ban az azonos kategóri.áj u gyóg;ysz ertárak zömét vizsgá tam meg. Azonban, mive dogozatom megirásáig csupán egy gyógysze.rtár tejes átaaki.tását tudtam megvaósitani, az átaam eképzet eveknek megfeeően,- ezt az egyet keett aapu venni annak eenére, hogy azóta több gyógyszertárunkban i.s étrehoztam ezen eképzeésemet. 1./ Az eső és a egtöbb adatot szogátató mérés az emitett gyógyszertárak dogozóinak munkanapját feöeő és része t esen megmutat ó önfénykép ezé si. módsz erre történt. A gyógyszertár minden dogozója egyéni fevétei. munkaapot kapott, meyen csak a dogozó beosztása /neve nem/ szerepet. Aatta a femérési iv fejéce, meyen a dogozó saját kezéve jegyzi fe, hogy a 8 óra munkaidő aatt mennyi időt tötött egyes munkafázisok /vénykészi tés, fe tötés, impeáás/ vég-.;.

44 II" SZe tó.bizat G "'i:'"q~ t:c>-< ru '7 o I "~+: /1r,.J ( ~),;,_,),.~'-. V(~. szcunéj. ne:re ~ /58 Gvőr,, ;J "'/') [_!.). C:3or-D.a 5/15 So:pT on e- /r) ); {_..., Gvo~'-n <J..J évi átagforgama szeméyzet gyóc;~fsz8"'ész asszisztens nvit;v'é).!_, :,"'"("/, C<. "" t/ t.~ u C.J... ) C.). ij I;p óra -, o JA r) c -r~ \j j ~",.,-,.,:& ;c.a. - ax' a w.:<

45 zéséve. Adataik hi.teességét a dogozók sajátkezü bejegyzései biztosítják.3-4 napon át végeztem iyen fe-- mérést a vizsgá t gyógyszertárakban és kb. óránként eenőriztem, hogy a beírások és az idő párhuzamosan haadnak-e. 2./ Egyidőben foytattam e azon vizsgáataimat, meyné a pénztárgép számáó szerkezetének adatait fehasznáva az egyes órák időtartama aatt jeentkező betegek számát vettem megfigyeés aá. 3./ Továbbá a nap egyes órája aatt jeentkező vények /magisztráis/ féeségeit vizsgátam mennyiségieg és munkai.gényesség szempontjábó is. A dogozók á ta beirt mtmkafaj tákat időtartarnra összegeztem és többirányu kimutatást szerkesztettem beőe. Az összehason:i.tott gyógyszertárak szempontjábó tanuságos következtetést i.udtam evonni a kétfée erendezé sü gyógyszertárakban /uj és hagyományos/ a./ a munka intenzitásáró, b,/ az egyes munkafajtáknak a gyógyszerészek és asszisztensek közötti megoszásáró c./ az egyes munkakörökben /gyógyszerész, asszisztens/ a munkanap foyamán az egyes munkafajták... ka történő efogatságuk százaékos rnegoszásáró, Imennyit fogakoznak gyógyszerkiadássa, aboráássa, impeáássa, stb./ és egyben pararnéterek kidogozása is ehetővé vát. B/ Az uj erendezés áteresztőképességének vizsgáata. A pénztárgép téteeinek aapján a munkanap egész terjedemére fefektettem a betegforgaimat a vizsgát gyógy-./.

46 szertárakban. /III.sz. tábázat a 46. odaon/ Ennek megfeeően kiváasztottam a csucsforgami időket, mey természetesen heyenként más és más i.dőpontra esett és megvizsgátam, hogy a csucsforgami időre esett pénztárbeütések száma hogyan arányi.k ezen idő aatti gyógyszerkiszogátatássa fogakozó dogozók számához. A két egnagyobb győri gyógyszertár vizsgáatábó vontam e a következtetést. Ezek ugyanis nagyon köze esnek egymáshoz heyieg is, forintban ki fej ez ett gyógyszer- forgaom szempontjábó és természetesen a betegforgaom szempontjábó is. A két gyógyszertár három napon keresztü mért csucstejesi tménye az aábbiak szerint aakut; r. amode gyógyszertárban a csucsforgaom egy ó rája aatt 1.36 téte esik egy gyógyszerészre, két asszisztensre, egy pénztárosra. II. Az éjje--nappaes gyógyszertárban a csucsforgaom egy órája aatt 2o8 téte esik két gyógyszerészre, két asszisztensre és egy pénztárosra. A modeként szogáó gyógyszertárban egy gyógyszerészi étszámra esik 1.36 téte, az összehasonu tásu szogáó 5/58 R;yógyszertárban egy gyógyszerészi étszámra csucsforgaomban o4 téte esik. Ezen tényszámoktó etekintve amode gyógyszertár nagyobb tejes Hő képességát fe.tét eezi még az a körümény i.s, hogy a modeü. szogáó gyógyszertár forgama, étszáma /hat gyógyszerész, hat asszisztens; kisebb mint az összehasonitásu szogáó hagyományos gyógyszertáré. Ugyanis, ha egyforma forgamuak ennének, ha az igénybevéte számszerint egyforma enne, akkor ütközne ki még viágosabban az uj erendezés termeékenyebb./.

47 ...,,..,..ú. bete szúm~ué:ü\: r:..\sj:uáse.. e.. U.1J.n:ox.tap fo-:;rat~1~m 6I a/t.ő " "-" ~-----" , ~.:;;'2 rc -,r:;.'u: / (,),, L. - II~~~ o n.:;. II.,::."' c t~;>.:ii:t; t ~~:ttj_n.g D-9 9-o.. o L> LJ '?-H3 U o ;.:::o-::'.1 72 ' ')9 --~ 137 J 70 D 5 98 se - : _, ') -7./ 98 u c 7'? 8 n '76 ~---~ (B o6 jo ; ?9 1o2 oo oo So _9_ o 267 u "9 2o o7 o7 139 o 5o Li O 00. j_ _ 127 '~") ')') --~ (._, ('_ o8 ">;<31 ~e; ; 'V) 122 Io 136 Í:27 _, c...r_ ';J;:2 ---6;; r:;1;0 ~ JW 11,o, 11,11, e~~t ~ag DJ:.' c) -,- 1')-,. r-o c-::(' r--.9 o) -/ :; e 66 o Lf 6o... 7o eo?>2~.r- ~)o o ----~2-~ o 8 eo o 112 2o2 )L..~~ o 525'' 175 % 15o o o3 133 o9 25 _,2()_g J,._1i;2 19.,L!. 1:2o 29.!;~ 612 'i.s6 625 'o9 ~ o o o L:)/1 C) n v,-+!; r./. /!;,)o)" V L.~ II. S, II,'/. II,b, II.19. eo vijt;t L)r/ átag 52 8_"3 o ['"---) /<- 6o 62 ~~7 71! ()..2. ;_51 ~r 81 2o "'"'5 <:-U r:') 7'- 83 '?if ' ;)B 51 8" ;~7) '-o LJ-2') o 6 o oo ()Lj ]_Lj.. ]_ 11! o 93 olt :t,;d F 12? ZJ. Lj.() 6 4 '1 7 5o j-? L~ o '',_ ;,-- '") /j. ()'""\"!'/ \-~ 1.'' _) r;. t.),/ C.- v. II, '7, II. e() II. 9, II. o, II, 11. II.. ~2o c g: -:r -c-~; ' t L,... ~).. dt) 39 9o L~[ ) :) o o~'- 182 ob QO u u ) -~---c-1-p.,.. c ' _)7:J b 38 ij-5:7 1+37!-13 '71 89 og?g ;38 69.J-? Le 5 ]') n If o L!-2 ;:::s -n.j O ')L] ~. 5 L!- 2 L 1± Lf ~~'\\'f/1. "'" - -~ ~----

48 - 47 vota. Nyivánvaó, mert a ki.sebb forgamu gyógyszertár... ban nem fordunak meg a csucsforgaomban sem annyian, mint az áandó ügyeetesben, meynek éppen ezen jeege miatt nagyobb a átogatottsága ;nyi. tvatartási. idej e köteten, teháta betegek egyrésze nem tart attó, hogy eseteg zárva taája./ C/ Asszisztensi munkaerő jobb fehasznátsága. A dogozók áta sajátkezüeg kiáitott femérési iv adatai.nak fedogozása és tábázatba fogaása után az aábbi. következtetéseket is evonhatom. tryógyszer kiszogátatássa a vizsgát négy gyógyszertárban a gyógy- szerészek és asszisztensek az aábbi megoszás szerint f'ogakoztak: 5/2 /rnode/ 5/15 5/24 5/58 Gyógyszerész.39 % 72 % 57 % 5o % Asszisztens 61 % 28 % 43 % 5o % Tehát a modeként szogáó uj erendezésü gyógyszertárban a gyógyszer kiszogátatás munkafázisát 61% ban asszisztensi. és 39 %-ban gyógyszerészi munkaerő végzi. A hagyományos erendezésü gyógyszertárakná ez az arány sokka rosszabb ameett, hogy a már korábban emitett biztonsági szempontok sem érvényesünek ugy mint a mode gyógyszertárban, a háromszoros e.enőrzés megvaósitásáva. Az aábbi. kimutatásban azt átjuk, hogy gyógyszer kiszogátatássa napi munkaidejük hány százaékát tö.-../.

49 tik gyógyszerészek és asszisztensek a küönböző szertárakban. Gyógyszerész gyógy Asszisztens 5/2 /mode/ 2o % 25 % 5/ % 13.4 % 5/24 41 % 25 % 5/58 26% 2o % Az uj erendezéssei étrehozott gyógyszertárban a gyógyszerészek napi munkaidejük 2o %-át tötik gyógyszerkiszogátatássa, mig a többiben esetenként a kétszeresét is. Ezze szemben az asszisztensek a szer... vezés mértékétő függően munkaidejük nagyobb részében fogakoztathaták az expedicióban, mi.nt egyéb gyógyszertárakná.. Ameéket IV.sz. tábázat 49. odaon viágosan bizonyítja, hogy az uj erendezésü gyógyszertárban az asszisztensi munkaerőt a egmagasabb fokon ehet kihasznáni. A oo betegre jutó munkaperc ráforditást vizsgá va azt átj uk, hogy oo bet eg e á tásához a mede gyógyszertárban ke a egkevesebb gyógyszerészi munkaerő és a egmagasabb abszout számban is és arányitva is az assz i sz t ens i igénybev é t e. D/ Esztétikai szempontok. Munkaegészségtani szempontbó nem ehanyagoandó az sem, hogy esztétikaiag eőnyösen kiképezhető az eváasztó fa. A várakozók részére oyan miiőt ke.. étesitenünk, amey eőmozdítja a gyógyuást. Izéses, megnyugtató hatást kető módon étrehozott váróheyi.-.;.

50 f., ~-,,r- cr; o.,,/\gr-'' /_,c cc'c"'z~'ar ' ~é.y "'>::'.;,-:'1'1-"\:.-~_; -'-_,_..,-n'""t',-:,--.c;-'"' ' r.~/1: - c-- ~ ~-':"T)J.,_:;...,., 1-.><:.<v...Lv,..;.>/.J \.;ü <...,w...:>.l,_,;{jjv.>-.:.>-1..,,~..u...!..l\.v....r'-..o...l.v. '-'-' '-"1.,) 10~~(. ; <.A L _._,_ - "0 o J'-: r.:-. r:. c '7 /, '") ~--:-) ~; T '7 -f'-/, -n1--- 8'L't" +: f" c j' ~j_-, ~-(' - 8''-~ 'CVV_.)"-JL..J<...-\.J j;\..:.:..c.<.i-j JQ,.L.i.) vvw c_; c;..-..jj U..L ~2 ~ II.2, II,3. II,4. ~~ 5/53 c vtár ~-.).. II.o, II"1o II.2. át<j.g 5/'; rs, cur II,16, II,'7 II. G. ó:cag 5/ r~:;rgár II,?, II.,8~ II,'). II,o. II., II. L'. úi;c(; oo 1of;:;-gr8ju:có mtn1m"áfor=..-- '"' _,_,, c jtj8'nc ' ~'-'- ; v. J ' -L.,~[".:; '".y-'o'-f'"'';"""'.r,~~ ;nun.ka as sz. rn.uca 58., LI- 66.LI. C:JLI,, 9 o5,6,----_,;;o;;z..~- o).,8 94,6 86, ,ii ' ' ? L i, 5 o 7 6L~, o 20,- _....._±.2./-'-L------,--~"'-..s..t ,8.-9.,8 1?3.5,5 '7_)' L- 82~4 r') 5" be_ '! ;;:_ 1. L [35. 7). e :2.6 32~ [ o, - ~ >,8

51 - 5o - ség e szempontbó eőnyösebb, mintha utramodern nyugtaanító absztrakt ábrák~ szinek fogadják a gyógyszerérthozzánk fo:rduókat. A nagy üvt;?gfa áttekinthetővé t eszi a gyógyszertár müködését, a várakozókat megnyugtatja a.. feő, hogy vényét nem hanyagoják e, a dogozók nem tétenkednek és egyben ehetetenné is teszi a dogozók számára köteességtej esitésük emuasztás át, mive a gyógyszerért várakozók szeme eőtt vannak. Az átaam tervezett eváasztó fa tetszetős ráátást és panorámi.kus kép et biz tos i t, me y akamas arra, hogy az igy erendezett gyógyszertár számára "keemes atmoszférát" bi.ztosi tson és kizárja az azonosítást az egyébként fejett üz~etkuturáva rendekező nyit árusitásu kereskedemi. botháózatta. E/ A kiszogátatás biztonsága. Az uj rendszerben a vények átvéteéve és árszabáyozásáva fogakozó asszi.szt ens -me y népgazdaságunk szá - mára ényegesen ocsóbb és szakmai szempontbó akamas munkaerő- ezen feadatnak eeget téve a vényt, vagy vényeket visszaadja kifizetés végett. Kisforgaom esetén saját maga a kivánt gyógyszereket expediáó gyógy-szerésznek odaviszi, nagyforgaom esetán erre a céra küön beáitott asszisztens fogakozik a gyógyszerek összegyüj téséve és odaszá i tásáva / kisegi tő-asszisztens/. A kisegi tő --asszi.sz t ens a vényátvevő, árszabványozó asszisztensné átja, hogy minő gyógyszert kérnek a vényre és mig a téritás kiegyenitése foyik, az aatt ez az asszisztens a szükséges gyógyszereket az expediáó t./.