Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Pénzintézeti szakterület 2009.

Pénzügyminisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Pénzintézeti szakterület 2009. 1

A tematika összeállítói dr. Nagy Gábor [1.1. fejezetpont 1.1.1.-1.1.6. fejezetalpont és 1.2. fejezetpont] Nagy Katalin [1.1.7. fejezetalpont] dr. Adorján Csaba [1.3. fejezetpont] Lucz Zoltánné [2.1. fejezetpont] Papp Julianna [2.2. fejezetpont] Lektorálta Mészáros László Kiadja a Pénzügyminisztérium Budapest, 2009. 2

TARTALOM 1. Aktuális számviteli kérdések (8 óra)...4 1.1. A számviteli előírások változásai (2 óra)...4 1.1.1. A 2009. január 1-jétől hatályos változások...4 1.1.2. A 2008. évi számviteli beszámoló közzétételéhez kapcsolódó változások...4 1.1.3. A számviteli beszámoló közzétételének megváltozott szabályai...4 1.1.4. A 2009. január 1-jétől hatályos változások...4 1.1.5. Átlagos készpénzkészlet megállapítása...4 1.1.6. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése...5 1.1.7. Pénz-és tőkepiaci szervezetek számviteli változásai...5 1.2. A számviteli törvény és az áfa-törvény összefüggései a számlázás, a bizonylatolás tekintetében (1 óra)...14 1.2.1. A számviteli bizonylattal szembeni követelmények:...14 1.2.2. Az áfa-törvény szerint:...14 1.2.3. A számla adatainak helyesbítése:...14 1.2.4. A teljesítés helye és időpontja...14 1.2.5. A devizában kiállított számla forintra történő átszámítása...14 1.3. Az átalakulás számvitele (5 óra)...14 1.3.1. Az átalakulások általános szabályai...14 1.3.2. Átalakulás egyesüléssel...18 1.3.3. Átalakulás szétválással...19 1.3.4. Számviteli teendők az átalakuló társaság tulajdonosánál...19 1.3.5. Átalakulások adózási specialitásai...20 2. A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai (8 óra)...21 2.1. Az adó- és járulékszabályok változásai (6 óra)...21 2.1.1. Személyi jövedelemadó...21 2.1.2. Társasági adó...22 2.1.3. Egyszerűsített vállalkozói adó...22 2.1.4. Különadó...22 2.1.5. Általános forgalmi adó...22 2.1.6. Helyi adók...23 2.1.7. Illetékek...23 2.1.8. Gépjárműadó...23 2.1.9. Társadalombiztosítás...23 2.1.10. Egészségügyi hozzájárulás...24 2.1.11. Közteher alapok egységesítése...24 2.1.12. Adózás rendje...24 2.2. A környezetvédelmi termékdíj (2 óra)...25 2.2.1. A környezetvédelmi termékdíj szabályozás elemei 2009-től...25 AJÁNLOTT SZAKIRODALOM...27 3

1. AKTUÁLIS SZÁMVITELI KÉRDÉSEK (8 ÓRA) 1.1. A számviteli előírások változásai (2 óra) A számviteli törvény többszöri módosításának indoka A számviteli törvény évközben hatályba lépett módosításai A pénz-és tőkepiaci intézmények számviteli szabályainak módosításai 1.1.1. A 2009. JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOK (a 2008. évi beszámoló készítésekor is alkalmazhatók) kapott fejlesztési támogatás visszafizetése értékesítés nettó árbevétele kerekítési különbözet értékesített és később visszavett eszközök befektetett pénzügyi eszközök kamatai a teljesítés időpontja ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 1.1.2. A 2008. ÉVI SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ KÖZZÉTÉTELÉHEZ KAPCSOLÓDÓ VÁLTOZÁSOK (a Cégtörvény módosult előírásai szerint) ha a közzététel 2009. április 30-áig megtörtént ha a közzététel 2009. május 1-je vagy azt követően történik 1.1.3. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ KÖZZÉTÉTELÉNEK MEGVÁLTOZOTT SZABÁLYAI elektronikus úton, kormányzati portálon keresztül elektronikus űrlap tartalma, szerepe a küldő felelőssége az elektronikus úton megküldött beszámoló részei, formája, jóváhagyása az állami adóhatóság szerepe a cég megszűntnek nyilvánítása 1.1.4. A 2009. JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOK (csak a 2009. üzleti évben alkalmazhatók) devizában történő könyvvezetés, beszámolókészítés feltételei az összevont (konszolidált) beszámolókészítés alóli mentesülés a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása (a nyilvántartás adatai: kötelező, önkéntes, nyilvános, továbbképzés) 1.1.5. ÁTLAGOS KÉSZPÉNZKÉSZLET MEGÁLLAPÍTÁSA a számviteli törvény új előírása kire terjed ki a készpénz naptári hónaponként számított napi átlagának kiszámítása (az átlagszámításnál figyelembe veendő, példával)

a naptári hónaponként számított napi átlag és a napi készpénz záró állomány maximális értéke közötti kapcsolat, összefüggés indokolt esetben a pénzkezelési szabályzat módosítása 1.1.6. SAJÁTOS EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE lényege, részei kik alkalmazhatják? milyen feltételek mellett? meddig? nem lehet alkalmazni vagy csak korlátozottan a számviteli törvény előírásai közül az áttéréshez kapcsolódó feladatok az ezt választókra vonatkozó egyéb egyszerűsítő előírások 1.1.7. PÉNZ-ÉS TŐKEPIACI SZERVEZETEK SZÁMVITELI VÁLTOZÁSAI Módosítások helye Egyes, a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 246/2008. (X. 10.) Korm. rendelet Egyes pénz- és tőkepiaci szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet A) 246/2008. (X. 10.) Korm. rendelet Egy témát szabályoz: a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben, és a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben egyaránt bevezeti a sajátos szállításos repót a) Sajátos szállításos repó Jellemzői: futamideje nem haladja meg az 1 évet az eladási és visszavásárlási ár különbözete reális pénzpiaci kamatnak felel meg, az eladási ár az értékpapír piaci árával összhangban kerül kialakításra, a repó futamideje alatt a tárgyát képező értékpapír utáni hozam a repoba adót illeti meg, amivel a felek elszámolnak. Elszámolása: hitelügyletként az óvadéki repóhoz hasonlóan, az értékpapír a repóba adó könyveiben marad, ha továbbértékesíti a repóba vevő a futamidő alatt, akkor a kapott ellenértéket a repóba adóval szembeni kötelezettségként mutatja ki és a visszaszolgáltatáshoz beszerzett értékpapírt a kötelezettséggel szemben vezeti ki, a különbözetet pedig kamatként számolja el, ha a futamidő alatt a felek valamelyiket csőd-, felszámolás, végelszámolás, végrehajtási eljárás alá kerül, vagy a felek valamelyike nem teljesíti szerződés 5

szerinti kötelezettségét, akkor a repóügyletet meg kell szüntetni, a szerződés szerint vagy előrehozott visszavásárlással, vagy a kezdeti ügylet adásvételként való elszámolásával és beszámítással. B) Egyes pénz- és tőkepiaci szervezetek számviteli kormányrendeleteinek módosítása Pénzügyi intézményekre vonatkozó 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Befektetési vállalkozásokra vonatkozó 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Befektetési alapokra vonatkozó 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet Kockázati tőkealapokra vonatkozó 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet Biztosítókra vonatkozó 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet Magánnyugdíj pénztárakra vonatkozó 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Egészség-és önsegélyező pénztárakra vonatkozó 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre vonatkozó 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet a) A pénzügyi intézményekre vonatkozó 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása Fogalmi változások Alárendelt kölcsöntőke: 1996. évi CXII. tv-re (Hpt.) hivatkozás pontosítása Befektetési szolgáltatás: 2007. évi CXXXVIII. tv-re (Bszt.) való hivatkozás Repóügylet: a 2000. évi C. tv-ben (Szt.) definiált, ezért a kormányrendeletből törölve Tőke megóvására és hozamra vonatkozó ígéret, illetve garancia: Bszt-re való hivatkozás Ügynöki tevékenység a befektetési szolgáltatások vonatkozásában: Bszt. 111-116. szerint Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: Bszt. 5. (1) g) szerinti pénzpiaci eszköz kihelyezése Bizományi tevékenység: Bszt. alapján végzett, az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) szerinti bizományi szerződésnek megfelelő tevékenység Számviteli politika Az Eszköz-forrásértékelési szabályzat Sajátos értékelési előírásait a pénzügyi vállalkozás is el kell készítse, de! nem a kormányrendelet 7. számú melléklete, hanem saját maga által meghatározott követelmények szerint. A szabályzat további része általános értékelési előírásokat tartalmaz. A 7. sz. melléklet szerinti egyszerűsített minősítési eljárásnál csak kisösszegű követelés esetében lehet eltekinteni a fedezettől, a nyújtott fedezet miatti függő kötelezettség nem minősítendő tétel és nem lehet utána céltartalékképzés, a csoportos értékelésnél lehet az adott csoporthoz rendelt százalékos arány 0 vagy 100 is. 6

A 7. sz. melléklet V. fejezetében a kereskedési célú opciós ügyletek után képzett céltartalékra való hivatkozás korábban lemaradt, ezt pótolja a módosítás. Közzététel Az erről szóló rendelkezésben az Szt-re való hivatkozás módosult és az általános szabályokra utalással bővült az előírás. Készpénz korlát alóli mentesítés A számviteli törvény módosításával meghatározott napi készpénz záró-állomány maximális értékére vonatkozó mérték a hitelintézetekre nem vonatkozik. Fióktelep A központ által a működéshez tartósan rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak csak akkor számolhatók el a tőketartalék javára, jegyzett tőkén felüli vagyonként, ha azt a jegyzett tőkével egyidejűleg, alapításkor vagy tőkeemeléskor juttatják. Értékpapírkölcsön Mivel halasztott fizetéssel való értékpapír értékesítésként és visszavásárlásként kell elszámolni, ezért a kivezetett könyv szerinti érték és a követeléssel szemben elszámolt kölcsönszerződés szerinti érték különbözete marad végső soron az eredményszámlákon, a megfelelő bevételek vagy ráfordítások között. Kamatfüggővé tétel E szabályok alkalmazásakor a nem equivalens pénzügyi vállalkozások az eszközminősítési kategóriákra való hivatkozásokat értelemszerűen kell megfeleltessék a saját értékelési rendszerükben kialakított kategóriákkal. Átsorolás miatti információk közzététele a kiegészítő mellékletben A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén az Szt. szerinti feltételek mellett a kereskedési célú kategóriából átsorolt pénzügyi eszközök kapcsán be kell mutatni: az átsorolás mértékét kategóriánként, az átsorolás indokát (körülmények, tényezők), az átsorolt tétel korábbi valós értéken való értékelésének átsorolás évi eredményt vagy saját tőkét érintő hatását, milyen eredmény vagy saját tőke változást vonna maga után a valós értéken való további értékelés, az instrumentum kapcsán az adott üzleti évben elszámolt bevételt, ráfordítást, költséget, nyereséget, veszteséget, az instrumentum megtérülésekor várható pénzáramlást, Az instrumentum könyv szerinti értékét és valós értékét. b) A befektetési vállalkozásokra vonatkozó 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 7

Hatály Pontosításra került a rendelet hatálya alá tartozó vállalkozások törvényi hivatkozása, a jövőben ez a Bszt., nem a Tpt. Nem használja a rendelet a bizományos, a kereskedő és a befektetési társaság megkülönböztetést, egységesen a befektetési vállalkozás elnevezést alkalmazza. Fogalmi változások A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez hasonlóan pontosított fogalmak: Befektetési szolgáltatás: Bszt-re való hivatkozás Repóügylet: az Szt-ben definiált, a kormányrendeletből törölve Tőke megóvására és hozamra vonatkozó ígéret, illetve garancia: Bszt-re való hivatkozás Ügynöki tevékenység a befektetési szolgáltatások vonatkozásában: Bszt. 111-116. szerint Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: a Bszt. 5. (1) g) pont szerinti pénzpiaci eszköz kihelyezése Bizományi tevékenység: Bszt. alapján végzett, a Ptk. szerinti bizományi szerződésnek megfelelő tevékenység Általános tartalék: a 2001. évi CXX. Tv. (Tpt.) alapján az adózott eredményből képzett és még fel nem használt tartalék. Számviteli politika Hatályát veszti a 10/2002. (II. 20.) PM rend., helyette a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a sajátos értékelés részletszabályainak feltételrendszerét. Ennek megfelelően az Eszköz-forrás értékelési szabályzat Sajátos értékelési előírások című részében kell a meghatározott követelések, a követelések fejében kapott készletek és bizonyos függő kötelezettségek minősítésére, besorolására, értékelésére és értékvesztés, illetve céltartalék elszámolására vonatkozó részletszabályokat kialakítani. A jövőben nem kell a számviteli politika önálló szabályzataként elkészíteni a befektetési, a hitelezési, az adósminősítési, a fedezetértékelési, az eszköz-minősítési és a céltartalék-képzési szabályzatot, azok tartalma beépül az Eszköz-forrás értékelési szabályzat Sajátos értékelési előírások című részébe. Az Eszköz-forrás értékelési szabályzat további része az általános értékelési szabályokat tartalmazza. Értékelési részletszabályok főbb témái a kormányrendelet 5. számú melléklete szerint Sajátos értékelés alá vont tételek Értékelés negyedéves gyakoriságú Értékelési szempontok Értékelési formák Értékelési kategóriák Fedezetek figyelembe vétele 8

Értékvesztés és céltartalékképzés Sajátos értékelés alá vont tételek: Befektetési szolgáltatásból eredő követelések, óvadéki és sajátos szállításos repo, értékpapírkölcsön, befektetési hitel, halasztott pénzügyi teljesítés stb. miatti követelés Követelések fejében kapott készletek Függő kötelezettségnek minősülő jegyzési garanciavállalás, valamint a tőke megóvására és hozamra vonatkozó ígéret, illetve garancia Értékelési szempontok: Adósminősítés, Késedelmi idő, Országkockázat, Fedezet, Mobilizálhatóság (értékesíthetőség), Veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség. Értékelési formák: Egyedi értékelés: főszabályként alkalmazott értékvesztés, illetve céltartalék-súlysávot kell hozzá rendelni teljes körű szempontrendszeren alapul Csoportos értékelés: csak a kisösszegű követelések esetén lehet kisösszeg (alapja, mértéke számviteli politikában) teljes körű szempontrendszeren vagy egyszerűsített minősítési eljáráson alapul. Értékelési kategóriák: Minimum az alábbi öt, de lehet több is: Problémamentes, Külön figyelendő, Átlag alatti, Kétes, Rossz A több kategóriás rendszert meg kell feleltetni az 5 kategóriás feltételrendszerének Egyedi értékelés alá vont tételek értékelési kategóriába sorolandók a fedezettel nem fedezett várható veszteség alapján. Értékelési csoportok: Saját döntés szerinti számú csoport Egy adott százalékos arányt kell az egyes csoportokhoz rendelni Ez az arány lehet 0 és 100 is A bekerülési értéknek ez az aránya adja az értékvesztés szükséges szintjét, a fedezettel nem fedezett várható veszteség alapján 9

Fedezetek figyelembe vétele: Először a fedezettől eltérő szempontok alapján kell vizsgálni, mekkora a várható veszteség, majd abból a fedezet levonása után fennmaradó összeg adja a nem fedezett veszteséget, amely egyben az értékvesztés, illetve a céltartalékképzés szükséges szintjének felel meg. Értékvesztés és céltartalékképzés: A tétel kapcsán várható nem fedezet veszteségnek a bekerülési értékhez való viszonya alapján határozódik meg a várható veszteség mértéke, attól függően, hogy az melyik értékelési kategóriának megfelelő súlysávba esik vagy melyik értékelési csoporthoz rendelt százalékos arányhoz közelít, határozódik meg a besorolás és az elszámolandó értékvesztés, illetve céltartalék A függőkötelezettségeknél figyelembe kell venni az ügylet jellegét és az ügyfél minősítését, valamint azt a tényt, hogy keletkeztet-e megszűnésekor mérlegbeli eszközt vagy csak veszteségjellegű kifizetési kötelezettséggel jár. Általános tartalék A Tpt. alapján korábban ilyen címen képzett tartalék felhasználásáról a befektetési vállalkozás maga dönt számviteli politikájában: egy összegben felhasználja legkésőbb 2009. dec. 31-ig az eredménytartalék javára való átvezetéssel, vagy kizárólag veszteségfedezetére használja fel annak felmerülésekor, az adózott eredmény kiegészítéseként. Fióktelep A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításához hasonlóan: A központ által a működéshez tartósan rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak csak akkor számolhatók el a tőketartalék javára, jegyzett tőkén felüli vagyonként, ha azt a jegyzett tőkével egyidejűleg, alapításkor vagy tőkeemeléskor juttatják. Közzététel A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításához hasonlóan: Az erről szóló rendelkezésben az Szt-re való hivatkozás módosult és az általános szabályokra utalással bővült az előírás. Értékpapírkölcsön A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításhoz hasonlóan: Mivel halasztott fizetéssel való értékpapír értékesítésként és visszavásárlásként kell elszámolni az értékpapírkölcsönt, ezért a kivezetett könyv szerinti érték és a követeléssel szemben elszámolt kölcsönszerződés szerinti érték különbözete marad végső soron az eredményszámlákon, a megfelelő bevételek vagy ráfordítások között. Átsorolás miatti információk közzététele a kiegészítő mellékletben A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén az Szt. szerinti feltételek mellett a kereskedési célú kategóriából átsorolt pénzügyi eszközök kapcsán be kell mutatni: 10

az átsorolás mértékét kategóriánként, az átsorolás indokát (körülmények, tényezők), az átsorolt tétel korábbi valós értéken való értékelésének átsorolás évi eredményt vagy saját tőkét érintő hatását, milyen eredmény vagy saját tőke változást vonna maga után a valós értéken való további értékelés, az instrumentum kapcsán az adott üzleti évben elszámolt bevételt, ráfordítást, költséget, nyereséget, veszteséget, az instrumentum megtérülésekor várható pénzáramlást, Az instrumentum könyv szerinti értékét és valós értékét. Eredménykimutatás A kormányrendelet 2. sz. mellékletében lévő eredménykimutatás módosult A XV. sorban lévő általános tartalék képzés,felhasználás (±) szövegrész helyett: Általános tartalék felhasználás (+) c) A Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása Értékpapírkölcsön Ha nemzetközi partnerekkel, nem a Tpt. alapján köti az MNB az ügyletet, akkor azt a mérlegen kívüli tételek között számolja el, de a kölcsönbeadott értékpapír kapcsán pénzben kapott, az MNB számláján jóváírt fedezetet ki kell mutatni a mérlegszámlákon a kötelezettségekkel szemben. Az egyéb eszközben kapott fedezetet a 0. számlaosztályban kell kimutatni. Ha a fedezetet harmadik félnél helyezik el, az kezeli, akkor azt az a 0. számlaosztályban mutatja ki. Beszámoló jóváhagyása Nem közgyűlés útján, hanem részvényesi határozat keretében. d) A befektetési alapokra vonatkozó 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása Fogalmi változások Repóügylet: az Szt-ben definiált, ezért a kormányrendeletből törölve Tőke megóvására és hozamra vonatkozó ígéret, illetve garancia: Bszt-re való hivatkozás Az alap portfoliójában lévő eszköz a nettó eszközérték szempontjából: nyílt végű és zárt végű alapnál azonos, valamennyi eszköz beletartozik (a 3 hónapon túli követelés és az aktív időbeli elhatárolás is) Értékpapíralap: ideértendő, a származékos ügyletekbe, a befektetési alapokba fektető alapok, valamint az indexkövető és az európai befektetési alapok is a hagyományos értékpapíralapokon túl. 11

Értékelést érintő változás A nyílt végű alapoknál a három hónapon túli követelések és az aktív időbeli elhatárolások bekerülésekor, azok teljes összegében való értékvesztés elszámolás megszűnik. Ezek után az általános szabályok szerint kell a jövőben értékvesztést elszámolni. A három hónapon belüli követelések és az értékpapírkölcsön miatti követelések után értékvesztés nem számolható el, az az értékelési különbözetben jelenik meg, amely pozitív és negatív egyaránt lehet. Értékpapírkölcsön A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításához hasonlóan: Mivel halasztott fizetéssel való értékpapír értékesítésként és visszavásárlásként kell elszámolni az értékpapírkölcsönt, ezért a kivezetett könyv szerinti érték és a követeléssel szemben elszámolt kölcsönszerződés szerinti érték különbözete marad végső soron az eredményszámlákon, a megfelelő bevételek vagy ráfordítások között. e) A kockázati tőkealapokra vonatkozó 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása Hozamfizetés A kockázati tőkealap a tőkealap-jegy tulajdonosoknak fizetett hozamot kamatráfordításként számolja el. f) A biztosítókra vonatkozó 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása Nyugdíjpénztári vagyonkezelés Mivel 2009. január 1-jétől a biztosítók nem végezhetnek ilyen tevékenységet (nem kapnak hozzá portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó engedélyt), így az elszámolási szabályai hatályukat vesztik a kormányrendeletből. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet tartalma bővül a tűzvédelmi hozzájárulás bemutatásával. g) A magánnyugdíjpénztárra vonatkozó 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása Egyéni számla egyezősége Az egyéni számla analitika és a fedezeti tartalék egyéni számla részét tartalmazó főkönyvi számlák közötti egyezőség a szolgáltatási célú (tagi befizetések) bevételek tekintetében bizonyos kivételek mellett áll fenn. Ezen kivételek: a mérlegkészítés napjáig beérkezett bevallásadatok alapján előírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függő portfolióban lévő összegek utáni céltartalékok a mérlegkészítés napjáig beérkezett bevallásadatok alapján előírt, de a mérlegfordulónapot követően esedékes összegek utáni céltartalékok 12

Negyedéves jelentés Bővül a kezelt portfoliók lejárati összetételét mutató adatokkal. A portfoliók befektetési típusok szerinti összetételét mutató adatok kiegészülnek az ISIN kóddal és a darabszámmal. Felügyeleti díjszámítás A rendelet önálló mellékletben mutatja be a felügyelet részére fizetendő díjak számítását. h) Az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása Negyedéves jelentés Bővül a kezelt portfoliók lejárati összetételét mutató adatokkal. A portfoliók befektetési típusok szerinti összetételét mutató adatok kiegészülnek az ISIN kóddal és a darabszámmal. Felügyeleti díjszámítás A rendelet önálló mellékletben mutatja be a felügyelet részére fizetendő díjak számítását. i) Az egészség és önsegélyező pénztárakra vonatkozó 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása Felügyeleti díjszámítás A rendelet önálló mellékletben mutatja be a PSZÁF részére fizetendő díjak számítását. j) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre vonatkozó 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása Kizárólag elírás miatti pontosításokat tartalmaz, pl.: járadéktechnikai tartalék helyett nyugdíjtartalék, befektetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció helyett befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció stb. Hatálybalépése a 331/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletnek Alapvetően 2009. január 1-jén, azonban a legtöbb módosítás már a 2008. évi beszámolóra alkalmazható. Kizárólag 2009. január 1-jétől érvényes a pénztárakat érintő változások a befektetési vállalkozások értékelési szabályainak módosítása a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet mellékletében foglaltak szerint, amely a vonatkozó PM rendeleti szabályozást felváltotta A biztosítók nyugdíjpénztári vagyonkezelési tevékenységére vonatkozó szabályok törlése. Átmeneti szabály A befektetési vállalkozásoknak 2009. március 31-ig kell módosítaniuk számviteli politikájukat. 13

A befektetési alapoknak be kell mutatni a kiegészítő mellékletben a 3 hónapon túli követelések és az aktív időbeli elhatárolások után elszámolt értékvesztés visszaírásának az eredményre gyakorolt hatását. 1.2. A számviteli törvény és az áfa-törvény összefüggései a számlázás, a bizonylatolás tekintetében (1 óra) 1.2.1. A SZÁMVITELI BIZONYLATTAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK: mi a számviteli bizonylat mikor és hogyan kell kiállítani mit kell tartalmaznia a számla mikor lehet számviteli bizonylat 1.2.2. AZ ÁFA-TÖRVÉNY SZERINT: a számla fogalma a számla adattartalma számlakibocsátási kötelezettség mikor nem kell számla 1.2.3. A SZÁMLA ADATAINAK HELYESBÍTÉSE: számlával egy tekintet alá eső okirat helyesbítő, stornó számla mikor kell kiállítani és mit tartalmazzon az áfa-törvény, illetve a számviteli törvény szerint árengedmények érvényesítése 1.2.4. A TELJESÍTÉS HELYE ÉS IDŐPONTJA mikor azonos, mikor eltérő az áfa-törvény, illetve a számviteli törvény szerint kapcsolata az áfa-fizetési kötelezettség keletkezése időpontjával az áfa könyvelése, ha eltér a teljesítés időpontja a számla, mint az áfa elszámolásának, illetve a könyvelés bizonylata 1.2.5. A DEVIZÁBAN KIÁLLÍTOTT SZÁMLA FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTSZÁMÍTÁSA a számviteli előírások szerint az adó alapjának meghatározása az áfa-törvény szerint eltérő árfolyamok használatának következményei 1.3. Az átalakulás számvitele (5 óra) 1.3.1. AZ ÁTALAKULÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1.3.1.1. Az átalakulások fogalma, fajtái Az átalakulások jogszabályi háttere Az átalakulás fogalma 14

Az átalakulások fajtái, jellemzői Társasági forma változtatása - lehetőségek, - felelősségi viszonyok változása Egyesülés - beolvadás, - összeolvadás Szétválás - különválás, - kiválás. 1.3.1.2. Az átalakulások közös szabályai Az átalakulások alapítástól eltérő szabályai előtársasági időszak felszámolás, végelszámolás időszaka jegyzett, de még be nem fizetett tőke problémája részvénytársaság létrehozása átalakulással - általában csak zártkörűen 1.3.1.3. Az átalakulási folyamat (főbb teendők, határidők) áttekintése első döntés az átalakulásról időpont meghatározásának lehetőségei vagyonleltár-tervezetek, vagyonmérleg-tervezetek elkészítése átalakulási terv kell, nem kell, készítésének szabályai tartalma jogutód társasági szerződésének tervezete (jogelőd társasági szerződésének módosítása) második döntés az átalakulásról, a tervezetek elfogadása (egy döntéssel történő átalakulás) átalakulás közzététele átalakulási dokumentumok cégbírósághoz történő benyújtása cégbírósági bejegyzés (átalakulás napjának meghatározása) végleges vagyonmérlegek elkészítése megszűnő társaságoknál tevékenységet lezáró beszámoló, adóbevallás elkészítése számviteli nyilvántartások rendezése végleges vagyonmérlegek, illetve beszámoló(k) letétbe helyezése 1.3.1.4. A vagyonmérleg-tervezetek Vagyonleltár-tervezetek, vagyonmérleg-tervezetek összeállításának főbb kérdései Fordulónap meghatározásának gyakorlati problémái Vagyonleltár-tervezetek, vagyonmérleg-tervezetek elfogadásának határideje 15

A vagyonmérleg-tervezet, vagyonleltár-tervezet könyvvizsgálata kizáró feltételek Felügyelő bizottság szerepe az átalakulásban 1.3.1.5. Az átalakuló társaság (jogelőd) vagyonmérleg-tervezete A nyilvántartások zárása nélkül kritérium alkalmazásának gyakorlati problémái A vagyonleltár és a fordulónapi értékelés kapcsolata A vagyonmérleg-tervezet összeállítása előtt kiszűrendő mérlegtételek Az Szt. szerinti beszámoló mérlegének felhasználási szabályai Piaci értéken történő értékelés lehetősége kizáró okok Piaci értéken történő értékelés szempontjai Az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezetének utolsó (átértékelt) oszlopa, több jogutód kezelése 1.3.1.6. Az átalakulással létrejövő társaság (jogutód) vagyonmérleg-tervezete Az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetének tagolása A jogelőd társaság (társaságok) vagyonának elhelyezése A tőkeemelések kezelése a tervezetben Kötelező tőkeemelések esetei A tőkeleszállítások kezelése a tervezetben Kiadandó vagyonérték meghatározásának problémái Kiadandó vagyon és a részesedés névértéke közötti különbség kezelése - pozitív, illetve negatív eredménytartalék esetén Lekötött tartalék tőkekivonásra jutó részének problémái Kilépő (tőkeleszállítás) tulajdonosokkal történő elszámolás határideje A saját tőke önkéntes vagy kötelező átrendezése A rendezés oszlop szerepe árható veszteségre fedezet képzés - oka, - elmaradásának veszélyei, - következményei Negatív eredménytartalék megszüntetése - a probléma megoldásának lehetőségei Jogelőd(ök) eredménytartalékának módosítási lehetősége (tiltása) a jogutód(ok) vagyonmérlegében. Az átalakulással kapcsolatos adófizetési kötelezettségre fedezet képzés 1.3.1.7. Teendők a tervezetek összeállítását követően Második döntés az átalakulásról társasági szerződésben rendezendő témák Az átalakulás napjának meghatározása A munkavállalói érdekképviseleti szervek tájékoztatása Az átalakulás közzétételének szabályai 16

Biztosíték a hitelezőknek - lehetőségek, - kizáró feltételek Átalakulás bejelentése a cégbíróságnak - mikor, - hova Cégbírósági bejegyzéshez/átalakulás napjához kapcsolódó teendők Cégbírósági bejegyzés határideje Átalakulás napjának meghatározása Teendők az átalakulás bejegyzésének megtagadása esetén. 1.3.1.8. A végleges vagyonmérlegek (vagyonleltárak) Jogelőd, jogutód gazdasági eseményei elhatárolásának gyakorlati problémái A jogelőd nevére szóló bizonylatok kezelése az átalakulás napját követően Végleges vagyonmérleg összeállításának szabályai beolvadás esetén az átvevő gazdasági társaságnál, illetve kiválás esetén annál a gazdasági társaságnál, amelyikből kiválnak Átalakulással megszűnő gazdasági társaságok beszámoló összeállítási teendői és határidők adóbevallási teendői és határidők A végleges vagyonmérlegek összeállítási szabályainak eltérése a vagyonmérleg tervezettől jogelődnél jogutódnál A tőkeemelések, tőkeleszállítások eltérő kezelése (a vagyonmérleg tervezetben, végleges vagyonmérlegben) ennek okai. Végleges vagyonmérlegek alátámasztása vagyonleltárral Átértékelés gyakorlati problémái a végleges vagyonmérlegben Saját tőke követelmény érvényesülése a végleges vagyonmérlegben Vagyonmérleg tervezet szerinti saját tőke és végleges vagyonmérlegben megjelenő saját tőke vizsgálata az eltérések kezelése Teendők, ha nem teljesülnek a saját tőkével szembeni követelmények (tervezet, bejegyzés, Gt.) Végleges vagyonmérlegek és vagyonleltárak könyvvizsgálata Végleges vagyonmérlegek elfogadása, közzététele, letétbe helyezése 1.3.1.9. Társasági forma váltással történő átalakulás specialitásai A vagyonmérlegek felépítése társasági forma váltás esetén Az átalakulással kapcsolatos számviteli elszámolások társasági forma váltás esetén a jogelődnél a jogutódnál 17

A jogelőd és jogutód vagyona eltéréseinek kezelése átértékelés, különbözetek, és ezek rendezése Tárgyi eszközök, immateriális javak (stb.) értékének a kezelése a jogutódnál 1.3.2. ÁTALAKULÁS EGYESÜLÉSSEL 1.3.2.1. Az egyesülések általános szabályai Az átalakulások általános szabályain kívül az egyesülésekre vonatkozó speciális szabályok: A versenytörvény (1996. évi LVII. számú tv.) egyesülésekkel kapcsolatos előírásai Az egyesülő gazdasági társaságok legfőbb szerveinek üléseivel kapcsolatos szabályok Az egyesülő gazdasági társaságok vagyonmérlegeinek könyvvizsgálati szabályai Egyesülési szerződés összeállítása, főbb tartalmi elemei Az egyesülés szükségességének indoklása Részvénytársaságok egyesülése esetén a részvények cserearányának, kiegészítő készpénzfizetés mértékének meghatározása módszerek, számítási problémák 1.3.2.2. Az egyesülés esetén a jogelődök vagyonmérlegeinek specialitásai Összeolvadás esetén az összeolvadók vagyonmérlegei Beolvadás esetén a beolvadó és az átvevő vagyonmérlegének az eltérései 1.3.2.3. Az egyesülés esetén a jogutód vagyonmérlegének specialitásai Több jogelőd kezelése a vagyonmérlegben Kölcsönös részesedések kiszűrése beolvadás, összeolvadás esetén, különbözetek kezelése A kölcsönös követelések, kötelezettségek kiszűrése beolvadás, összeolvadás esetén, különbözetek kezelése 1.3.2.4. Az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolások A beolvadó gazdasági társaság teendői. Az átvevő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegének összeállítási szabályai Az átvevő gazdasági társaságnál a beolvadás elszámolása bruttó módszer nettó módszer Különbözetek és rendezés oszlop adatainak kezelése Összeolvadás esetén a számviteli teendők 18

1.3.3. ÁTALAKULÁS SZÉTVÁLÁSSAL 1.3.3.1. A szétválások általános szabályai Szétválási szerződés készítése, főbb tartalmi elemei. Egyszemélyes gazdasági társaság szétválásának specialitásai Vagyon megosztásának gyakorlati problémái Jogok és kötelezettségek megosztása a jogutódok között Részvénytársaságok szétválásának specialitásai 1.3.3.2. A szétválási vagyonmérleg (jogelőd) specialitásai Vagyon több jogutódra történő megosztásának bemutatása Kiválás esetén a vagyonmérleg felépítése Különválás esetén a vagyonmérleg felépítése 1.3.3.3. A szétválás esetén a jogutódok vagyonmérlegeinek specialitásai Kiválás esetén (akiből kiváltak) a kiválás után rendezendő tételek tőkeemelés tőkekivonás saját tőke rendezése A kiválással létrehozott társaság vagyonmérlegének felépítése átértékelések kezelése tőkeemelés, tőkekivonás saját tőke átrendezése (esetlegesen a felértékelés adójára tartalékképzés) 1.3.3.4. A szétválásokkal kapcsolatos számviteli elszámolások A különválás esetén a jogelőd és a jogutódok számviteli teendői A kiválás esetén annak a társaságnak az elszámolása, amelyből kiválnak végleges vagyonmérleg összeállítása kiválással létrehozott társasághoz átkerült vagyon kivezetése különbözetek, saját tőke rendezés oszlopokban szereplő vagyonváltozások könyvelése gyakorlatban felmerülő problémák bemutatása A kiválással létrejött társaság számviteli teendői 1.3.3.5. Kiválás és beolvadás kombinációja Kombinált átalakulás bemutatása (kiválással, beolvadással történő összehasonlítás) Jogelőd gazdasági társaságok Jogutód gazdasági társaságok Kombinált átalakulás esetén a vagyonmérlegek felépítésének a specialitásai A vagyon átértékelésével kapcsolatos kérdések 1.3.4. SZÁMVITELI TEENDŐK AZ ÁTALAKULÓ TÁRSASÁG TULAJDONOSÁNÁL Az elszámolások időpontjának meghatározásával kapcsolatos gyakorlati problémák A megszűnő részesedések kivezetésének szabályai (kiválás, beolvadás specialitásai) A jogutód társaság részesedésének állományba vétele (értékek meghatározása) Az esetleges tőkekivonás miatti eszközátvétel elszámolása 19

Kedvezményezett átalakulások miatti nyilvántartások 1.3.5. ÁTALAKULÁSOK ADÓZÁSI SPECIALITÁSAI 1.3.5.1. Társasági adótörvény átalakulásokkal kapcsolatos szabályai Kedvezményezett átalakulás fogalma alkalmazásának feltételei alkalmazásának következményei alkalmazásának hatása a társasági szerződésre Jogelőd kötelezettségei felértékelés miatti adóalap korrekciók megszűnés miatti adóalap korrekciók Jogutód kötelezettségei felértékelés miatti adóalap korrekció kiválás esetén tárgyi eszközök, immateriális javak miatti adóalap korrekciók kedvezményezett átalakulás esetén, illetve ha nem kedvezményezett az átalakulás (döntési lehetőségek bemutatása) Negatív adóalap (elhatárolt veszteség) figyelembe vételének szabályai Az átalakuló társaság tulajdonosának adóalap korrekciói kedvezményezett, illetve nem kedvezményezett átalakulás esetén 1.3.5.2. Egyéb jogszabályok átalakulásokkal kapcsolatos előírásai Áfa törvény átalakulásokkal kapcsolatos szabályai Áfa mentes, áfa köteles átalakulás Az adózás rendjét érintő szabályok (minden adónemnél) Adóbevallási, illetve adó befizetési kötelezettségek a jogelődnél, jogutódnál Bejelentési kötelezettségek Adóelőleg bevallásával kapcsolatos kötelezettségek Illetéktörvény átalakulásokkal kapcsolatos szabályai Illetékmentesség feltételei Mely esetek során nem érvényesül az illetékmentesség Az átalakulásokkal kapcsolatos eljárási illetékek HIPA bevallással, bejelentéssel kapcsolatos feladatok 1.3.6. Speciális átalakulások Szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos specialitások Egyéni vállalkozó/egyéni cég társasággá történő átalakulásának specialitásai Ügyvédi iroda, alapítvány átalakulásának specialitásai Kht. megszűnésével, illetve társaságként történő továbbműködésével kapcsolatos szabályok Zrt. és Nyrt. közötti társasági forma váltással kapcsolatos szabályok 20

2. A SZÁMVITELT ÉRINTŐ EGYÉB JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI (8 ÓRA) 2.1. Az adó- és járulékszabályok változásai (6 óra) 2.1.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2.1.1.1. Adótábla, adójóváírás 2.1.1.2. Adókedvezmények Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények Háztartási adókedvezmény 2.1.1.3. Adómentes juttatások Művelődési intézményi szolgáltatás juttatása Személygépkocsi magáncélú használata 2.1.1.4. Költségtérítések Hivatali, üzleti utazás költségtérítése Képzés költsége 2.1.1.5. Természetbeni juttatások Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások 2.1.1.6. Adómegállapítás, adóbevallás, adófizetés Az adó megállapítása, megfizetése Egyszerűsített bevallás Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül Munkáltatói adómegállapítás Az adókötelezettség keletkezése, a jövedelem megszerzésének időpontja, nyilvántartási szabályok 2.1.1.7. Egyéni vállalkozókat érintő változások Fejlesztési tartalék, kedvezményes adókulcs Rendezett munkaügyi kapcsolatok Egyéni vállalkozó osztalékadózása Az új cégautó adóval összefüggő változások Átalányadózás 2.1.1.8. Mezőgazdasági őstermelőket érintő változások Kistermelői értékhatár Saját bor értékesítése Mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata 2.1.1.9. Cégautó 2.1.1.10. Tőkejövedelmek Kamatjövedelem 21

Osztalékjövedelem Árfolyamnyereség Tagi kölcsön elengedése Külföldről hazahozott jövedelmek 2.1.2. TÁRSASÁGI ADÓ Filmhez kapcsolódó támogatások módosulása a 10 százalékos adókulcs alkalmazásának feltételei Európai Uniós támogatásokra irányadó rendeletek Közhasznú társaságok jogállásának megszűnése 2.1.3. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Számlatartási kötelezettség Cégautó adó Fordított adózás 2.1.4. KÜLÖNADÓ Magánszemélyek adóelőlege 2.1.5. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 2.1.5.1. Ingatlanra vonatkozó szabályozás változásai Ingatlan-bérbeadás Fordított adózás 2.1.5.2. Importtal, adóraktározással kapcsolatos módosulások Adómentes termékimport Import áfa önadózással történő megállapítása 2.1.5.3. Adóraktározási eljárás 2.1.5.4. Import áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó engedély 2.1.5.5. Számlázással kapcsolatos módosítások Nyugtakibocsátás alóli mentesülés Számla adattartalma Számla-kibocsátási kötelezettség Ésszerű idő fogalmának bevezetése a számlázási határidők tekintetében 2.1.5.6. Adólevonási tilalmak 2.1.5.7. Adófizetési kötelezettség keletkezése 2.1.5.8. Utazásszervezés Az utazásszervezési szolgáltatás Az utas fogalma A pozíciószámra összesíthető árrés-számítás 22

2.1.6. HELYI ADÓK 2.1.6.1. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 2.1.6.2. Építményadó Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség Az adókötelezettség keletkezése 2.1.6.3. Helyi iparűzési adó 2.1.6.4. Adóhatóságok együttműködése 2.1.7. ILLETÉKEK 2.1.7.1. Követelés elengedése, tartozásátvállalás, engedményezés 2.1.7.2. Illetékmentesség Személyes illetékmentesség Illetékmentesség örökléskor 2.1.7.3. Telek feltételes mentessége 2.1.7.4. A visszterhes vagyonátruházási illeték Ingatlan- és gépjármű forgalmazók illetéke A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke Illetékmentességek, illetékkedvezmények 2.1.7.5. Az államigazgatási eljárási illetékek Illetékmentesség 2.1.7.6. Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja Az államigazgatási eljárási illeték és bírósági eljárási illeték megfizetése Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése 2.1.8. GÉPJÁRMŰADÓ 2.1.8.1. Az adó alanya, adófizetésre kötelezett 2.1.8.2. Autóbuszok adómentessége 2.1.8.3. Adóhatósági beazonosítás 2.1.8.4. Cégautóadó Az adó tárgya Az adó alanya Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése Adómentesség Az adó mértéke A kétszeres adóztatás kizárása Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése 2.1.9. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Járulékmértékek 23

Egészségügyi szolgáltatási járulék összege Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése Többes kiegészítő tevékenységet folytató egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése Kiegészítő tevékenységet folytató baleseti ellátásának alapja Jogviszony-ellenőrzéssel kapcsolatos változások Járulékalap meghatározás tartósan külföldön történő foglalkoztatásnál tanulók, hallgatók, Külföldi biztosítás bejelentése NYENYILAP 2.1.10. EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS Az egészségügyi hozzájárulás elszámolása, bevallása 2.1.11. KÖZTEHER ALAPOK EGYSÉGESÍTÉSE Szakképzési hozzájárulás 2.1.12. ADÓZÁS RENDJE 2.1.12.1. Egyszerűsítés, adóadminisztráció Képviseleti szabályok Munkáltatói adómegállapítás Új egyszerűsített bevallás magánszemélyeknek Bevallással egyenértékű elektronikus nyilatkozat Az adóbevallás kijavítása Csoportos áfa-alanyiság bevallási kötelezettsége Igazolás kiadásának a határideje Nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetés Súlyosítási tilalom Elektronikus ügyintézés körének bővülése Adótartozás Éves bevallás, befizetés határidejének változása Bevallás ideiglenes iparűzési tevékenység esetén Külföldi munkavállaló munkaviszonyának megszűnése Székhely-szolgáltatás esetén bejelentendő adatkör bővülése 2.1.12.2. Biztosítotti státusz tisztázása Bejelentés foglalkoztatotti jogutódlásnál Egészségügyi járulékfizetés megszűnése 2.1.12.3. Szankciórendszer szigorodása, ellenőrzés változásai, feketegazdaság visszaszorítása Közbeszerzéses kifizetéshez kapcsolódó felelősségi szabályok, nullás adatbázis Igazolás kifizetésekről Kapcsolódó vizsgálat Próbavásárlás jegyzőkönyve 24

Az elévülés nyugvása Szigorúbb adóbírság szándékos adórövidítés esetén Szigorúbb adóhiány megállapítás Bírságolható személyek körének bővítése Számlatartási kötelezettség megsértése Igazolatlan eredetű áru forgalmazása Készpénzforgalom korlátozása Adószám-felfüggesztés szabályainak módosulása 2.1.12.4. Cégjoggal összefüggő módosulások, végelszámolás felszámolás TEÁOR osztályozás régi-új rendje Számviteli beszámolók közzétételének új rendje Új végelszámolási záró-bevallási határidők Végelszámolás befejezésekor alkalmazandó új szabályok 2.1.12.5. Végrehajtás Átvezetés E-árverés ingatlanokra 2.1.12.6. Egyéb Módosítások A hallgatás beleegyezés elv kizárása Kézbesítési szabályok változása Az elévülés megszakadása végrehajtásnál Előtársaság 2.2. A környezetvédelmi termékdíj (2 óra) 2.2.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ SZABÁLYOZÁS ELEMEI 2009-TŐL 2.2.1.1. Főbb területek: a termékdíj mint közgazdasági szabályozóeszköz célja, jogszabályi háttér, fogalmak, a termékdíjköteles termékek köre (kiemelten a csomagolás), a termékdíj-fizetésre kötelezettek köre, a kötelezettség keletkezési időpontjára vonatkozó szabályok, a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának jogszabályi lehetőségei, mentesség a termékdíjfizetés alól, a termékdíj visszaigénylésének jogcímei, termékdíjkedvezmény, vállalkozások tipikus kötelezettségei, változások 2009. január 1-jétől. 2.2.1.2. Stratégiák és eljárások a környezetvédelmi termékdíj területén a termékdíj megállapításának, bevallásának és befizetésének ellenőrzése egyéni mentesség a gyakorlatban, 25

csatlakozás koordináló szervezethez, a termékdíj átvállalása a gyakorlatban, a termékdíj ellenőrzése, a VPOP eljárása, a jogalkotó szándékai, a szabályozás jövője, várható változások, újrahasználható csomagolással kapcsolatos stratégiák. 2.2.1.3. Értelmezési dilemmák, gyakori kérdések a problematikus jogszabályi előírások értelmezése, a gazdálkodók gyakori kérdései (és a válaszok). 2.2.1.4. Gyakorlati teendők: bejelentés, bevallás, nyilvántartás a nyilvántartás módja (külön kiemelve a göngyölegek, visszaváltható csomagolások, raklapok), gyakori nyilvántartási dilemmák, bejelentés és bevallás a VPOP felé, a termékdíj visszaigénylése, számlán való feltüntetési kötelezettség, egyéb gyakorlati kérdések, részletes példák: termékdíj-fizetési kötelezettség összegének kiszámítása, bejelentés, bevallás nyomtatványainak kitöltése, számlafeliratok. 2.2.1.5. A múlt rendezése a lényeges változások áttekintése 2004-ig visszamenően, a legjellemzőbb elmaradások, ellenőrzési szempontból kockázatos területek, teendők határidők elmulasztása esetén visszamenőleges bevallás és beszámolás. 2.2.1.6. Konzultáció 26

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) A cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (2006. évi V. tv.) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) Az általános forgalmi adóról szóló törvény (2007. évi CXXVII. tv.) Az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. tv.) Az illetékekről szóló törvény (1990. évi XCIII. tv.) A helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) A szövetkezetekről szóló törvény (2006. évi. X. tv.) A tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (1996. évi LVII. tv.) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet A kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Az önkéntes kölcsönös egészség-és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 27