PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola 3903 Bekecs, Honvéd út 79. Tel: 47-568-000, Fax: 47-368-132 E-mail:bekecsiskola@gmail.com 1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei... 3 1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai...4 1.1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai...6 1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai...7 1.1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei...8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 11 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 13 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 1.4.1 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik... 16 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 19 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 21 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 30 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 30 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 33 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 422 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... Hiba! A könyvjelző nem létezik.43 2. Az intézmény helyi tanterve... 44 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 44 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 46 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 522 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 54 2.5 Mindennapos testnevelés... 57 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 58 2.7 Projektoktatás... 58 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 60 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 61 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 644 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 655 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 65 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 66 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 69 3. Záró rendelkezések... 76 4. Mellékletek... 78 1.sz. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 78 2. sz. melléklet DVD lemezen a tantárgyi kerettantervek 2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Pedagógiai alapelvünk, hogy: iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; 3

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; a felzárkóztatás a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése az SNI- s tanulók integrált oktatása az esélyegyenlőség érvényesítése a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Munkánk pedagógiai céljai, hogy: az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; éljenek tanulóink harmóniában a természettel, az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; 4

a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a tanulás tanulása és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket; A sikeres munkaerőpiac alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése 5

A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele 1.1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Pedagógiai munkánk feladata, hogy: a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, empátiáját, toleranciáját; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; 6

erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat; a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására élet közeli tanulási környezet kialakítása a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása 1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; 7

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; az iskolában folyó nevelő oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket 1.1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; Rendszeres, folyamatos ösztönző értékelés, önértékelés biztosítása Objektív teljesítménymérésekkel szerzett visszacsatolása 8

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő- oktató munkájának kiemelt feladatai között szerepel tanulóink sokoldalú személyiségfejlesztése, mely a nevelőmunkánk teljes egészét átfogja. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A környezeti hatások társadalom, nevelőintézmények, család befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása. ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiség szerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, 9

foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése, az esélyegyenlőség megteremtése. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív! motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása. Az iskolai társas szituációk az iskolai, osztályközösség mindennapi életében terepgyakorlatként szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia antipátia kapcsolatok). Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs 10

nevelő, szülő együttműködése egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. A személyiség komplex fejlesztése: az értelmi kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: A tanulás iránti motiváció fejlesztése A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása. A tanítás- tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők, a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési 11

programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez,, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék; a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és a tanulást. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; az értékek ismerete; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás technikái; az idővel való gazdálkodás szerepe; a rizikóvállalás és határai; a szenvedélybetegségek elkerülése; a tanulási környezet alakítása; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, egészségnap szervezése. Mivel a pedagógusok többsége az alapképzése és eddigi továbbképzései során nem kapott az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan kielégítő ismereteteket, módszertani ötleteket, ezért fontos szerepe van a felkészülésnek, a felkészítésnek, a képzésnek, az egészségfejlesztésben járatos külső szakemberekkel folytatott konzultációnak. Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök, az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok, és a munkaközösség vezetők munkájára. 12

A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: az intézményvezető vagy megbízottja; egészségnevelő pedagógus; az iskolaorvos, védőnő; a diákönkormányzatot segítő pedagógus; a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a napközis és tanulószobai csoportok vezetői. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot a védőnő látja el, aki védőnői szakdiplomával rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Szervezetten, a biológia-egészségtan tanterv részeként. 8. évfolyamon Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár részéről számonkérés történik a védőnő által összeállított óravázlat segítségével. b) Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegély-nyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegély-nyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos, hogy az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb 13

emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője. Messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl.: napközi, kirándulások, sportfoglalkozások, stb.) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (pl.: diák-önkormányzati munka), szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. a) A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az osztályközösség alapvető élet- és munkaközösség, kezdetben véletlenszerűen összeválogatott csoport. Legfontosabb cél valódi osztályközösség formálása, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Megvalósításához több év kitartó, türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk. a tanulás támogatása: (kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével), a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, közvetlen tapasztalatszerzés segítése, közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvés bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, olyan nevelőkollektíva kialakítása, megtartása, mely egységes nevelői eljárásaival és összehangolt követeléseivel az egyes osztályokat vezet, és tevékenységüket koordinálni tudja, 14

a különböző változatos munkaformákkal (pl. differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősségérzés erősítése. b) Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei: Feladatok: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervek és a tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti,...) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzést. c) A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógusirányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatok: olyan közös érdekeken alapuló közös, konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 15

d) A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Ezeket a tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatok: jó kapcsolatok kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel és e tevékenységet segítő külső szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés elfogadása, a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére és hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járnak a diákok előtt. Ezért az iskolában a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a szülői munkaközösséggel és diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg. 1.4.1 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladatunk az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés névadónk születésnapjáról márciusban, melyet Rákóczi Emlékhét néven rendezünk meg. Naponta különböző rendezvényeket szervezünk Rákóczira emlékezve: rendhagyó történelem, ének, irodalom órákat megbízott előadókkal; vers- és prózamondó versenyt; Rákóczi vár és református templom látogatását Szerencsen; rajzversenyt, kuruc kori daltanulást, táncházat, Rákóczi kupa sportversenyeket. Minden tanévben iskolai ünnepséget rendezünk a tanévnyitóra, megemlékezést tartunk 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, ballagási és tanévzáró ünnepélyt szervezünk. 16

Megemlékezéseink, programjaink, rendezvényeink október 6. Aradi vértanúk napja november 13. Magyar nyelv napja november 15. Idősek Napja december 6. Iskolai Mikulás ünnepség január 12. Don kanyarban elhunytak január 21. Magyar kultúra napja április 11. Magyar költészet napja április 22. A Föld napja június 4. Nemzeti Összetartozás Napja május első vasárnapjához kapcsolódóan: Anyák Napja május utolsó vasárnapjához kapcsolódóan: Gyermeknap június első pénteki napján: Pedagógusnap aktuális évfordulókról történő megemlékezés Évente két alkalommal rendezünk kiállítást a tanulók munkáiból az aulában paravánokra helyezve, novemberben és májusban. A szülők és a hozzánk érkező vendégek megtekinthetik tehetséges gyermekeink alkotásait. Folyamatosan bővítjük iskolatörténeti kiállításunkat a folyosói tablókon, évről-évre bemutatva iskolánk eseményeit. Advent négy hetében ünnepi műsorokat tartunk iskolánk aulájában. A gyertyagyújtás alkalmait, melyekbe bevonjuk az egyházak képviselőit, jelenetekkel, közös énekléssel tesszük meghitté. A karácsonyi játszóházat Mindenki karácsonyát decemberben rendezzük meg. Érdekes tevékenységekkel várjuk gyermekeinket és szüleiket, mindenki készíthet ajándékot szeretteinek. Hagyománnyá tettük az anyák napi játszóház programját is. Ez az alkalom lehetőséget biztosít, hogy meglepetést készíthessenek a gyerekek anyukájuknak, nagymamájuknak. Az Édesanyákat, Nagymamákat új rendezvényi keretben ünnepeljük meg: gálaműsorral köszöntjük őket májusban. A fellépők között verses, dalos, jelenetes műsorszámok mellett minden művészeti csoportunk bemutatja tudását az ünnepelteknek. A gála végén egy kis ajándékkal kedveskednek a gyerekek vendégeinknek. Rendkívül fontos, hogy sok-sok közös programunk legyen a szülőkkel, ötleteikkel fejleszthessék az iskola kínálatát, tovább erősítsük a szülők és az iskola közötti kapcsolatot. Az eddig felsoroltakon kívül az intézmény Jótékonysági Báljának munkájában, a farsangi szereplések előkészítésében, osztály-programok, teadélutánok, kirándulások lebonyolításában számíthatunk aktív, lelkes, tevékeny segítségükre. Nyílt tanítási napjainkat novemberben rendezzük az alsó és felső tagozaton egyaránt. 17

b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk, egyéni fejlesztőket tartunk a lassabban haladó tanulók részére. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére tehetséggondozó, képesség fejlesztő órákat tartunk heti két órában magyar nyelv, angol nyelv és matematika tantárgyakból. Kiemelt területünk az informatika tanítása. Harmadik osztálytól heti egy órában, majd ötödiktől heti két órában tanulják gyermekeink a számítógépes ismereteket. Sikeresen bevezettük az ECDL számítógép kezelői vizsgára való felkészítést a tanítási órákon és a kapcsolódó informatika szakkörön. Nyolcadik osztályra a tehetséges gyerekek informatikai vizsgát tehetnek, mely sikeres eszköz számukra a továbbtanuláshoz és ezzel jelentősen nő majd az esélyük a munkában való elhelyezkedésre. A napközi otthoni ellátás iskolai nevelő munkánk fontos színtere. Kialakítja a tanulókban a helyes szokásrendet, biztosítja a másnapi tanórákra a felkészülést és a házi feladatok elkészítését. Napközis foglalkozásainkat differenciáltan vezetik kollégáink, segítséget nyújtanak az egyéni képességek kibontakoztatására, a tanulmányi eredmények javítására. Fejlesztő pedagógusaink egyéni fejlesztési programokkal segítik sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási és tanulási problémával küzdő gyermekeink felzárkózását. Gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus kollégáink szoros kapcsolatban állnak a szülőkkel és a nevelési tanácsadókkal, szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermekek érdekében. c) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Részt vehetnek a tanulók futball, kézilabda, kosárlabda, ping-pong, birkózó edzéseken, valamint tömegsport és gyógytestnevelés foglalkozásokon. d) Az iskolai sportnapot szeptember végén rendezzük. Alsó tagozatosaink a sportpályán és a csarnokban mérik össze ügyességüket és erejüket a különféle feladatokban. Felsős diákjainkkal kerékpártúrát teszünk a mádi Szilvás-fürdőhöz, ahol szalonnát sütünk, majd sokféle programból választhatnak a gyerekek: röplabda-, tollas-, focibajnokság, kerékpáros versenyek. e) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak. Minden tanulót szeretnénk bevonni az egész napos iskolai 18

foglalkozásokba, támogatjuk az érdeklődési körüknek megfelelő szakköri és művészeti foglalkozásokon való részvételüket. Iskolai szinten szerveztünk társastánc szakkört, énekkart, irodalom szakkört, életvitel foglalkozásokat és citera órákat. Két művészeti intézménnyel tartunk fenn szoros kapcsolatot; képzőművészeti, néptánc, moderntánc, társastánc tagozatokon tanulhatnak oktatóikkal iskolánkban a gyerekek. f) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. g) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Az egész évben kimagasló tanulmányi és közösségi munkát végző tanulóinknak, már több éve tanév végén jutalom kirándulást szervezünk történelmi emlékhelyekre, ahol tudásukat gyarapíthatják. i) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, 19

a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, az osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzők ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. 20

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása, az emelt szintű és speciális programok színvonalas oktatása mellett, fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, városi, megyei, kistérségi, országos,) tanulmányi, kulturális-és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon: Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az informatika és a matematika tantárgyakat emelt szinten oktatjuk iskolánkban. Informatika: 3-4. évfolyamon a tanulók heti 1 órában tanulhatják 5-8. évfolyamon a tanulók heti 2 órában tanulhatják Matematika: 5-8. évfolyamon a tanulók heti 5 órában tanulhatják Tanórán kívüli lehetőségek A tehetség, a képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek szolgálják: középiskolai előkészítő, tehetséggondozó foglalkozások, iskolai sportkör, szakkörök, versenyek, bemutatók, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház és múzeumlátogatások), 21

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata nevelői felügyelettel. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárások alkalmazása: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák SNI tanulók célirányos fejlesztése. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként felzárkóztató órák napközi otthonos foglalkozás keretében. szoros kapcsolat a helyi óvodával, a Nevelési Tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal; inger-gazdag környezet kialakítása; a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; a tanuló testi lelki állapotának minél teljesebb felmérése; ok okozati összefüggések feltárása negatív környezeti hatások kiszűrése; a részképesség kiesések lehetőség szerinti korrigálása; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; családlátogatások; a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, a továbbtanulás irányítása, segítése. Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók száma az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Gondozásuk több pedagógus és más szakember együttes odafigyelését igényli. Testnevelésből felmentésben részesülők: Az iskolaorvos vizsgálata alapján szűri ki a felmentésre javasolt tanulókat. Orvosi szakrendelésre küldik őket, s a szakorvos szakvéleménye alapján 3 kategóriába sorolva kaphatnak felmentést. Az első kategóriába kerülnek a könnyített felmentésben részesülők. A második kategóriába tartozó tanulók gyógytestnevelésben részesülnek heti 1 alkalommal (szakképzett gyógytestnevelő segítségével). 22