Az építőipar munkaegészségügyi kérdései

Az építőipar munkaegészségügyi kérdései A prevenció elvének érvényesítése az építőiparban Konferencia sorozat: 2009. november 18-19-20. Budapest Dunaújváros Szekszárd 1

A munka biztonsági és egészségi kockázatai EU27 > 205 millió munkavállaló munkahelyi kockázatai miatt évente ~ 3,5 - ként meghal valaki a munkával kapcsolatos okok miatt! >150 000 haláleset következik be: munkabaleset miatt 8900 fő foglalkozási ártalom miatt 142 000 fő ebből: az összes eset 1/3-át a veszélyes anyagok okozzák (okozhatják) az azbeszt miatt ~ 21 Ezer következik be (2020-ra tetőzik!) Az összmorbiditás ~ 20%-a, az elveszett életévek 3%-a a munkavégzés kockázati tényezőire vezethetők vissza A foglalkozási rákhalálozás az összes rák mortalitás 8-10%-át teszi ki (USA: ~30%?, EU: ~20%?) A betegszabadság főbb okai között: ~ 4,5 ként van 3 napon túli hiányzással járó munkabaleset - a túlzott munkahelyi megterhelés, elfáradás, a munkahelyi stressz, főként az MSDs (hátfájás) szerepel a távollét fő okaként - 2 x több munkaképesség csökkenés keletkezik a munka kockázatai miatt 2

A munka kockázatainak költségei A munkával összefüggő egészségártalmak a balesetek, a foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések a munkából való távollét és az egészségkárosodás miatti gyógyítás, rehabilitáció és kompenzáció rendkívül magas költségekkel járnak: - a munkavállalók és családjaikra számára - a szervezetek/vállalatok számára (a betegszabadság, a biztosítási költségek, a termelékenység visszaesése, az alkalmazottak gyakori cserélődése, a motiváció és a versenyképesség hiánya, stb. tekintetében) - az egész társadalmi kockázatközösség számára (az egészségügyi és szociális rendszerekre nehezedő, egyre növekvő terhek miatt) A probléma érdemi megoldása nemcsak a munkáltató - az építőiparban sem egyedül az építőipari cégek - feladata! - EU-OSHA 2004. évi kampánya: Biztonságban építkezni - Bilbaói Nyilatkozat 3

Az Európai Unió építőipara Az EU egyik legnagyobb és legjelentősebb iparága: - > 13 millió munkavállaló (+ a fekete munkások! ~20%?) megfelel az összes foglalkoztatottak ~ 8%-ának - > 900 Md euro az éves forgalma - ~ 47% a mikro (<10 fő) vállalkozások aránya [egyéb: 36%] Az EU egyik legveszélyesebb szektora: - ~ 850 Ezer mb/év ebből: ~ 1300 eset [Σ: 15%-a] egyéb iparágakban 5 / 100 Ezer munkavállaló az építőiparban ez 13 / 100 Ezer munkavállaló! - magasabb az MSDs a légúti panasz, a vegyi anyagok okozta bőr- és idegrendszeri probléma, a munkahelyi zaj- és a rezgésterhelés A munkavédelem (biztonság és egészség) alacsony színvonalú: - a munkavédelmi problémák jelentős része rejtve marad (nem jelentik a balesetet, nem tárják fel a betegséget!) - a becsült pénzügyi költség ~75 Md euró [200 euro/lakos] 4

Magyarország építőipara Meghatározó önálló nemzetgazdasági ágazat (2009. I. félév): - az építőipar teszi ki az összes vállalkozások ~ 6,2%-át (közel 98 Ezer vállalkozás: >40 E ev, ~35E kft, >21 E bt) - az építőiparban dolgozik az összes foglalkoztatott 6%-a [EU-ban: 8%] - az építőipari termelés visszaesése 16% volt (2008/2009) Az egyik legveszélyesebb ágazat (2008. évi jelentés): - az összes munkabaleset 22458 ebből: 118 eset - az építőiparban 1314 (Σ: ~6%-a) munkabalesetből 41 volt - 3,1 a 100 Ezer főre eső munkabaleseti ráta az EU ban 5! - ~13,6 munkabaleseti ráta az építőiparban - az EU ban 13 - a 41 eset az összes eset 34%-a az EU-ban ~15% - 543 munkaegészségügyi hatósági kivizsgálás Ebből: 403 foglalkozási betegség (gyanúja) miatt 279 elfogadásra került 140 fokozott expozíciós eset kivizsgálása 113 elfogadásra került - az építőiparból 6! foglalkozási megbetegedést (becsült: ~2000!) 7! fokozott expozíciós esetet jelentettek (becsült: ~2000!) 5

Építőipar építkezések Az ILO 167. számú Egyezménye alapján az építkezésekkel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló 2000. évi LXXX. törvény szerint: Az építkezés kifejezés a következőket foglalja magában: a) az épületek építési munkáit, beleértve a földkiemelést és mindenfajta építmény és szerkezet építését, szerkezeti átalakítását, felújítását, karbantartását (beleértve a tisztítási és a festési munkálatokat), elbontását b) az építőmérnöki munkát, beleértve a földkiemelést és az építését, szerkezeti átalakítását, felújítását, karbantartását és elbontását, például a következőknek: repülőterek, dokkok, kikötők, belső vízi utak, gátak, vízfolyások és a tengerparti gátak műtárgyai, lavina elleni védelem műtárgyai, utak és autóutak, vasutak, hidak, alagutak, viaduktok, és a különböző szolgáltatások, úgymint kommunikáció, vízelvezetés, csatornaépítés, víz- és energiaellátás nyújtásával összefüggő munkákat c) előre gyártott épületek és szerkezetek felállítása és szétszerelése, valamint előre gyártott elemek gyártása az építkezés helyszínén. 6

Ideiglenes vagy változó építési munkahely Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM - EüM együttes rendelet szerint 92/57/EGK és 89/655/EGK (2001/45/EK m.) alapján Ideiglenes vagy változó építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló külön jogszabály a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet határozza meg: az építési szakmunka, építési-szerelési munka, építőipari kivitelezési tevékenység, építtető, felelős műszaki vezető, kivitelező fogalmát. 7

Az építés-kivitelezési és tereprendezési munkák (4/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM e. r. 1.számú melléklete szerint) Árokásás Földmunkák Építés Előre gyártott elemek összeállítása és szétszerelése Átalakítás vagy kiszerelés Változtatás Felújítás Javítás Szétszerelés Építmény és zsaluzatok bontása Üzemeltetés Karbantartás, festés, tisztítás Csatornázás Ivóvízvezeték építése, árokba fektetése Szállítás, tárolás, raktározás Beton-vasbeton munkák Kőműves munkák 8

Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények (1) Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. Egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történő munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munka. 9

Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények 2) Magas feszültségű vezetékek közelében végzett munka. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történő munkavégzés. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka. Légvezetékeket szállító járművek kezelői által végzett munka. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. 10

Az építőipar veszélyes sok és sokféle a kockázat Az építőipar: - veszélyes (létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia által okozott kockázatok miatt) - a veszélyes anyagok (robbanó, sugárzó, mérgező, ingerlő, fertőző, rákkeltő, utódkárosító, stb.) - a veszélyforrások (fizikai: gépek, eszközök, járművek, klímatényezők, zaj rezgés sugárzás - elektromos feszültség; veszélyes anyag; biológiai tényezők) miatt. A veszély (Hazard) a kár (Harm) a kockázat (Risk) a biztonság (Safety) A veszély (mint a kár, egészségkárosodás, sérülés, egyéb veszteség lehetséges forrásaként értelmezhető) mindig a kockázat (mint a veszély bekövetkezésének valószínűsége és súlyosságának mértéke, és mint a biztonság, vagyis az elfogadhatatlan kockázattól való mentesség) összefüggésrendszerében, folyamatában vizsgálható. A munka világában így az építőiparban is a < 10 mikrorizikó kockázati szint fogadható el lsd. a jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban, mérési eljárásokban, stb. meghatározott határértékeket! 11

A munkavállalók munkahelyi megterhelése az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok tipikus forrásai - kültéri - beltéri - mélyszíni-magasban - beszállással - hidegben-melegben - balesetveszélyes - csúszós, vizes, stb. - fizikai - kémiai - biológiai, - ergonómiai - pszicho-szociális kóroki tényezők munkakörülményekből munkakörnyezetből - mechanikai - élettani munkavégzésből - idegi - érzelmi hatások 12

Biztonságban építkezni EU-OSHA kampánya Bilbaói Nyilatkozat Biztonságban építkezni felhívása: A munkavédelmi szempontok szem előtt tartása az egész építési projekt során - az egészséges és biztonságos építési munkahelyek kialakítása - a munkabalesetek és a foglalkozási ártalmak megelőzése, csökkentése érdekében Alapelvek: - az egészség és a biztonság szempontjainak számbavétele már a tervezéskor; - a termékek, a szolgáltatások, a beszállítók beszerzésekor és - a végrehajtás során, az építkezés megvalósításakor, a kivitelezéskor a jogszabályi előírások betartása révén; - a helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlat megvalósítása - összekapcsolva a szociális partnerekkel folytatott párbeszéddel! A kockázatértékelés és az erre épülő megelőzés (kiemelten: KKVk) az építőiparban is meghatározó jelentőségű a veszélyek csökkentése, a kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése, a megelőző intézkedések, a kockázatközlés tekintetében 13

A munkavédelem intézményrendszere A WHO Alkotmánya - az ILO Egyezmények - az EU Irányelvek alapján A munkavédelem alapvető emberi alapjog: minden munkavállaló számára biztosítani kell a legmagasabb szintű egészséget a munkahelyen és ennek megvalósításához a foglalkozás- egészségügyi ellátást. Az EU munkavédelmi alapelve: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakítása és fenntartása, a munkavállaló és környezete közötti kölcsönhatás átfogó és együttes kezelése, a munkavállalók egészségének és testi épségének védelme a munkáltató át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata. Az EU legfőbb munkavédelmi alaptörvénye - a 89/391/EGK Keret - Irányelv (és sisters /végrehajtási rendeletei), továbbá egyéb - a szociális biztonságot is érintő szektoriális, ágazati irányelvek, ajánlások együttese, amelyek a Közösség tagjai számára kötelező (minimálisan teljesítendő) munkavédelmi szabályokat és a megelőzést szolgáló ellátó rendszer kialakítását írják elő. 14

A munkavédelem hazai szabályozása Alkotmány 70/D. szerint: a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez; ezt a jogot többek között a munkavédelem megszervezésével valósítja meg. A munkavédelemről 1993. évi XCIII. törvény rögzíti, hogy: - a munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények rendszere és végrehajtása - a munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magába - (és tartalmaz a munkavédelem szociális feltételeire vonatkozó előírásokat is: pl. a jó munkahelyi közérzetre, a szociális jólét megteremtésére vonatkozóan) A munkavédelem jogalanyai: - a Munkáltatók (a Munkavállalók / Képviselőik) - a Szolgáltatók - a Munkavédelmi hatóság. 15

A munkavédelem hazai szervezete: egységes munkavédelem integrált munkaegészségügy 2007-től jogi szabályozás, szervezeti átalakítás és az egységes munkavédelmi feladatok (irányítás, ellenőrzés) gyakorlásával - megszűnt a munkavédelem (korábbi) megosztottsága a felügyelet, az irányítás, az ellenőrzés tekintetében - közigazgatási hatóságként létrejött az OMMF - a munkaegészségügyi feladatok átkerültek az ÁNTSZ-től az OMMF-hez - az OMFI az OMMF szakmai bázisintézete lett (jelentések, beszámolók, fb-fexp) - az OMMF az OMFI közreműködésével az OSZMK-val együttműködik és ellátja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatainak szakmai irányítását is (szabályozás, módszertan, képzés-oktatás, közvetett ellenőrzés) 16

Az feladatai és kompetenciái Az OMMF közigazgatási hatóságként (Mvt.; Ket.; Szabt.): 1. Ellenőrzi és érvényesíti a munkaegészségügyi előírásokat a munkáltatóknál 2. Vizsgálja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok kötelező igénybevételét 3. Kivizsgálja és nyilvántartja a foglalkozási betegségeket és fokozott expozíciós eseteket. 4. Az OMFI révén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre irányuló munkavédelmi kutatásokat végez. 5. Intézkedik munkaegészségügyi szempontú mulasztás, szabálysértés, súlyos (és közvetlen) veszélyeztetés esetén a munkáltatóval szemben. Az OMMF irányítási, felügyeleti, ellenőrzési eszközrendszerébe tartozik: - az állami irányítás szabályozással, jogalkalmazással SZMM részére - a munkáltatók közvetlen hatósági ellenőrzése Felügyelőségek révén - a szolgálatok beszámolóinak szakmai értékelése OMFI közreműködésével - együttműködés és közös ellenőrzések végzése OSZMK szakfőorvosokkal 17

A munkáltatók munkaegészségügyi feladatai A szervezett munkavégzés során a munkáltató át nem hárítható (objektív) felelőssége és kötelezettsége a munkaegészségügyi feladatok végrehajtása: - foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításával a munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően - a munkavégzés hatásaitól és a munkahelyi egészségkárosító kockázatoktól függően munkahigiénés vizsgálatok végzésével/végeztetésével - (szükség esetén) szakszerű elsősegélynyújtás megszervezésével. A Mvt-ben előírt munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátása tekintetében az előírt szakképesítéssel rendelkező szakemberek biztosítása. Egyéb, külön jogszabályokban is előírt feladatok ellátása: - együttműködés a Szolgáltatóval - a munkavállalók (és képviselőik) tájékoztatása, informálása tanácskozás! - intézkedések megtétele, bejelentési és jelentési kötelezettség teljesítése. 18

A munkaegészségügyi feladatok ellátása (1) A Munkáltató Mvt-ben (és külön jogszabályokban) meghatározott munkaegészségügyi feladatai ellátására igénybe veszi: - saját belső szakértőit - kötelező jelleggel a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és felkéri egyes munkaegészségügyi szaktevékenységben való közreműködésre - külső munkaegészségügyi szakembereket is felkérhet a feladat ellátáshoz A Munkáltató, a Szolgáltató (FESZ) számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevételével, a munkavédelmi jelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat és az OMMF ellenőrzési jogkörét: - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Kormány rendelet határozza meg. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (munkahelyen alapszolgálat) kötelező alap-, kötelező és munkáltatói felkérésre végzett közreműködői feladatait a külön jogszabályok figyelembe vételével: - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet rögzíti. 19

A munkaegészségügyi feladatok ellátása (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai a Mvt. 58. -a, az Eüt. 53-55. - a és külön jogszabályok alapján a szabályozás és a funkciók tekintetében is elkülöníthetők (besorolhatók): a) orvos-szakmai, egészségvédelmi-egészségfejlesztési, részben klinikai jellegű feladatokra (orvosi vizsgálatok, foglalkozási betegségek kivizsgálása, leletek értékelése, védőoltások beadása, felvilágosítás, tanácsadás, orvosi elsősegély) b) a munkáltató kockázatelemzéshez (becslés, kezelés, közlés) kapcsolódó, döntően a munkahigiéne eszközrendszerére épülő munkahelyi munkaegészségügyi feladatainak a segítésére. A munkáltatónak gondoskodnia kell a megengedett határértékkel jellemzett munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről [a 89/1995. (VII. 14.) Korm. r. 1.sz. m.]: a) a munkakörnyezet műszeres vizsgálatáról (kémiai, fizikai, klíma tényezők; a klíma index és a fizikai megterhelés és munka-energia forgalom meghatározása) b) a biológiai expozíciós (hatás) mutatók vizeletből és vérből történő kimutatásáról, vizsgálatáról (19, illetve 5 vegyi anyagra kiterjedően) 20

Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő munkáltatói feladatok 1. Mvt. 21. (3) az üzembe helyezés előzetes munkaegészségügyi szempontú vizsgálata 2. Mvt. 23. (2) a munkahelyek soron kívüli ellenőrzése 3. Mvt. 54. (1) b), d)-f), Mvt. 54. (2) a munkahelyi kockázatok értékelése 4. Mvt. 54. (1) g), (2), Mvt. 54. (6) - (7) b) az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása 5. Mvt. 56. az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása 21

Kockázatértékelés = kulcs az egészséges munkahelyekhez Alapelv: A munka veszélyes lehet, ezért a veszélyt meg kell szüntetni, vagy csökkenteni. Ha ez nem lehetséges, a veszélyekből eredő (kisebb-nagyobb) testi épséget és egészséget (potenciálisan) károsító kockázatokat kell kezelni és megelőzni. Hogyan? Szabályozással, az elvek, a feladatok és a módszer meghatározásával Mi a szabályozás célja? Nem a kockázatok 0-ra csökkentése, hanem azok megfelelő kezelése, a helyes kahelyi gyakorlat kialakítása, az érintettek tájékoztatása (tanácskozás) Mi a módszere? A kockázatértékelés (kockázatelemzés: becslés értékelés közlés) Kinek a feladata? A munkáltatóé, de belső és külső szakértőket is felkérhet A hibás fogalmak és a rossz gyakorlat száműzése indokolt: - nem a veszélyt, hanem a kockázatot kell kezelni (kockázat nem hatással!) - kockázatértékelés nem kockázatbecsléssel [risk assesment] 22

A kockázatértékelés 5 lépéses módszere és vezérelvei 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (veszélyes munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat ami kárt okozhat; a veszélyeztetett munkavállalók körének meghatározása ) 2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása (kockázatbecslés a veszély miatt fennálló sérülésre vagy egészségkárosodásra - súlyosság és valószínűség) 3. lépés: Döntés a megelőző intézkedésekről (elkerülés, helyettesítés, kezelés, kollektív és egyéni védelem biztosítása kiküszöbölés vagy szabályozás) 4. lépés: Cselekvés (a rangsorolt megelőző és védelmi intézkedések forgatókönyve: ki, mit, mikor, mivel és hogyan végez feladatok és szereplők) 5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat (rendszeres és soron kívüli kontroll) 23

Mennyiségi kockázatbecslést kell végezni, ha 1. A hatás, az expozíció mérhető, a dózis/expozíció hatás összefüggés meghatározható, pl. - a munkahelyi légtérben mérhető a veszélyes anyag koncentráció - biológiai monitorozással (BEM) megítélhető a fokozott expozíció - mérhetők a klíma paraméterek, számítható a klímaindex - mérhető a zaj- és a rezgés terhelés - meghatározható a fertőzést okozó csíraszám - kiszámítható a fizikai munka és a hőterhelés munka/energia forgalma. 2. Regisztrálható az expozíció gyakorisága és az expozíciós idő. 3. A számszerű mérés adatai határértékekkel, expozíciós koncentrációs szintekkel összevethetők, a kockázat számszerűsíthető (µr): jelentéktelen / elfogadható /eltűrhető vagy csökkentendő / kezelendő. 24

Minőségi kockázatbecslést kell végezni, ha a munkahelyeken az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok mérésekkel nem határozhatók meg, paraméterekkel nem jellemezhetők 1. Ha az expozíció, a hatás nem mérhető, akkor a veszély-jellemzés során szemikvantitatív összefüggéseket kell feltárni. 2. Az azonosított veszélyeket irodalmi adatbázisokkal, az egészségkárosodás előfordulási gyakoriságával, a korai diagnosztizálással és monitorozással feltárt tünetekkel össze kell vetni. 3. Minősíteni kell a kockázat/esemény bekövetkezésének és súlyosságának a valószínűségét. 4. Matematikai modellezéssel meg kell állapítani, hogy a becsült kockázati szint elfogadható/eltűrhető vagy intézkedés szükséges a megelőzés érdekében [ha >10 µr! = 10 mikrorizikó]. R = K x W 25

Az építőipar főbb munkaegészségügyet (is) érintő szabályrendszere (1) Alapvető rendező elv: a Mvt. mint általános szabály egységben kezeli a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények intézményi, irányítási, szervezési, végrehajtási rendszerét, mivel a munkahelyen így az építkezéseken is térben és időben egyszerre van (vagy lehet) jelen valamennyi (munkahelyi, környezeti, társadalmi) kockázat, aminek megelőzése érdekében védő intézkedéseket kell tenni. Az építőiparra az általános munkavédelmi előírások mellett külön jogszabályok is vonatkoznak, kiemelten: - az épített környezet kialakítására és védelmére - az építkezésekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi rendeletekre - az építési kivitelezésekre - az építési követelményekre - a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feltételekre. 26

Folytatás (2) Az Mvt. és külön törvények végrehajtására kiadott szabálykörök szerinti ágazati - jogszabályok hatályosak és illeszthetők az építési munkahelyekre, az építési folyamatokra előírt (a zárttéri általános és különleges, a szabadtéri külön) rendelkezések, követelmények rendszerébe. A szabálykörök szerinti ágazati jogszabályok: I. A munkahelyek általános követelményivel kapcsolatban: 3/2002. (II. 8) SzCsM - EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről II. Egyes munkavégzésre, tevékenységre vonatkozó speciális szabályok: 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 27

Folytatás (3) 4/2001. (IX. 26.) SzCsM - EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről! 4/2002.(II. 20.) SzCsM - EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 4/2001. (II. 23.) GKM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről 3/2003. (III. 11.) FMM - ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről III. Meghatározott kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogszabályok: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 28

Folytatás (4) 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről! 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről IV. A munkaalkalmasságra, a foglalkoztatás szabályaira vonatkozó előírások: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról V. Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 29

Folytatás (5) Az építőiparra vonatkozó egyes külön jogszabályok, amit a tevékenység jellege és a speciális védelmi intézkedések szükségessége indokol: 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályairól 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkáról 30/2001 (X. 3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárterheléséről 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségéről 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről EüM rendelet az elektromágneses terekről (2004/40/EC Irányelv alapján) EüM rendelet a mesterséges optikai sugárzásokról (2006/25/EC Irányelv alapján) stb. 30

Műszeres munkahigiénés vizsgálatok Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok: a 89/1995. (VII. 14.) Kom. r. 1. számú melléklet 1. 2. 1. pontja alapján a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés) mennyiségi és minőségi vizsgálata b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül a zajszint, az infra-és ultrahang szintek, az (egész test) rezgésterhelés, a kéz-kar rezgés- terhelés, a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, az elektromágneses tér jellemzői, a magas légköri nyomáson végzett munka, az ionizáló és nem ionizáló sugárzás szintek meghatározása c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata. 31

Biológiai expozíciós (hatás) mutatók labor vizsgálata A 89/1995. (VII. 14.) Komány rendelet 1. számú melléklete 1. 2. 2. pontja alapján a foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhető határértékeit külön jogszabály határozza meg: a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint (vizeletben: 19 - vérben: 5 vegyi anyagra van BEM-határérték, az anilin és a kadmium mindkettőből kimutatható!) Vizeletből BEM mutató Minta vétel ideje Megengedhető határérték mg/g µmol/mmol kreatinin kreatinin Anilin p-amino-fenol m. u. 10 10 Vérből BEM mutató Minta vétel ideje Megengedhető határérték µg/l µmol/l Anilin methemoglobin mhv. - m. u. - 3% (az össz Hgb %-ában) 32

Súlyosan veszélyeztető munkaegészségügyi mulasztás Veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy technológiával (I.) végzett munka esetére előírt: - a munkaköri alkalmassági vizsgálat - a biológiai monitor - a kockázat értékelés (benne: az expozíció becslés/mérés) elmulasztása A külön jogszabály szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése A megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás Rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére előírt mérések elmulasztása 33

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai (1) Az EU tapasztalatai szerint (EU-OSHA kampány, Bilbaói Nyilatkozat, Kockázatkezelési Kutató Központ előrejelzései, EUROSTAT, ország jelentések, stb.) - a hazai adatokkal egybevágóan - az egészségügyet érintő kérdésekre nem fordítanak kellő figyelmet: - a váz- izomrendszeri rendellenességekre (főként: hát-, nyak- és vállfájás) - a légúti panaszokra (rostok: azbeszt, szilikátok, porok) - oldószerek okozta veszélyekre (bőrgyógyászati, idegrendszeri panaszok a gyanták, króm és egyéb festékek, ólomtartalmú korrózió védők, ragasztók, stb.) - a lángvágásnál- és hegesztésnél a gázok, gőzök hatásaira, a szem károsodására - a járművek, berendezések szennyezés kibocsátására (CO, rákkeltők) - a tűz- és robbanásveszélyes, gyúlékony, hőtermelő berendezésekre, anyagokra - a biológiai kóroki tényezőkre ( fertőzésveszély, zoonózisok) - a fokozott pszichés terhelésre és a pszichoszociális kockázatokra - az egészségvédelmet szolgáló munkaszervezési intézkedésekre és az egyéni védőeszközök helyes megválasztására és biztosítására sem. 34

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai (2) Az OMMF a munkavédelmi felügyelőségek építőipari ellenőrzéseinek legfőbb tapasztalatai: - a munkáltatók jogkövető magatartása évek óta nem javul - jellemző a fő- és alvállalkozói láncolat az összehangolás hiánya, az AMK foglalkoztatás nagy száma, a fekete munka magas aránya - a munkavédelmi koordinátorok túlzott leterhelése (~8-10 céget látnak el ) - az építési tervek formálisak, általában nem tartalmaznak munkaegészségügyi szempontokat, egészségvédelmi előírásokat - a bontási tervek (pl. azbeszt mentesítés) hiányoznak, illetve hiányosak - a kockázatértékelés nem teljes körű (hiányzik: a zaj- és rezgésterhelés, a porok, a rostok mérése, a veszélyes vegyi anyagok, egyéb kórokok vizsgálata) Gyakori és jellemző munkáltatói mulasztás: - a munkaköri alkalmasság /a foglalkoztatás vizsgálatának elmulasztása - a nem megfelelő egyéni védelem (beleértve a védőoltások elmaradását is!) - a klímatényezőknek megfelelő védőital, pihenőhely, pihenési idő biztosítása - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését nem igénylik. 35

2010-2011 kampánya: a karbantartás Az EU-OSHA két éves kampánya ismét ráirányíthatja a figyelmet az építőipari munkák során végzett karbantartási festési tisztítási javítási bontási mentesítési tevékenységek során jelentkező különös veszélyekre, a biztonságot és az egészséget fokozottan veszélyeztető kockázatokra, a megelőzést szolgáló intézkedésekre és az ellátások, a szolgáltatásokra is. 36