A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter. /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete

Átírás

1 TERVEZET A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.), valamint a víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény 88. -ának (4) és (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, valamint e rendelet 3. -a tekintetében a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el: 1. (1) A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 12. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Mvt. 83. a) pontjához] (5) A munkabiztonsági szakértői engedély az alapképesítéshez tartozó szakterületre, valamint a 6. számú melléklet pontjaiban felsorolt szakterületekre adható meg. (2) Az R a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: [Az Mvt. 83. a) pontjához] (11) A igazságügyi munkabiztonsági szakértők szakmai gyakorlata szakirányú jellegét az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól szóló 4/2006. (III. 27.) FMM rendeletben foglaltak szerint az OMMF igazolja. 2. (1) Az R. 1/b. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 3. A tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 4/2001. (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a) 2. -ának a) pontjában a hajózási hatóság szövegrész helyébe a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága szöveg, 1

2 b) 3. -ának (4) bekezdésében az a Központi Közlekedési Felügyeletnek (a továbbiakban: hajózási hatóság) szövegrész helyébe az az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának szöveg, c) 3. -ának (5) bekezdésében az A hajózási hatóság szövegrész helyébe az Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága szöveg lép. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt az R. alapján kiadott munkabiztonsági szakértői engedélyeket az azokban meghatározott érvényességi idő letelte után az R. 6. számú mellékletében foglalt szakterületekre figyelemmel felül kell vizsgálni. Az e rendelet hatálybalépése után kiadott munkabiztonsági szakértői engedélyek csak az R. e rendelettel megállapított 6. számú mellékletben felsorolt szakértői területekre adhatók meg. 2

3 1. számú melléklet a /2006. ( ) SZMM rendelethez [1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Az Mvt ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései 3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések] 3

4 2. számú melléklet a /2006. ( ) SZMM rendelethez [6. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkabiztonsági szakértői szakterületek 1. Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága 2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága 3. Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 4. Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága 6. Energia előállítás, szállítás, tárolás technológiája és eszközeinek biztonsága 7. Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága 8. Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága 9. Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 10. Fűtés, szellőzés technológiája és eszközeinek biztonsága 11. Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága 12. Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága 13. Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága 14. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 15. Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem 16. Művészeti tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 17. Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága 18. Sport- és nem művészeti célú szórakoztatási tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 19. Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága 20. Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága 21. Világítástechnika 22. Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága technológiája és eszközeinek biztonság 23. Beruházásszervezés 24. Üzem- és munkaszervezés 25. Munkavédelem gazdasági elemzése] 4

5 TERVEZET INDOKOLÁS a /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelethez A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítása egyrészt a munkabiztonsági szakértői szakterületekre vonatkozó rendelkezések legutóbbi módosítása óta eltelt időszakban felmerült tapasztalatok érvényesítése, másrészt az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt szükséges jogharmonizációs feladatok teljesítése miatt vált időszerűvé. A tervezet 1. -ának (1) bekezdésével bevezetett módosítást az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. (8) bekezdésében foglalt rendelkezés indokolta, amely felhatalmazta a szakterület ágazati irányításáért felelős minisztert, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét rendeletben szabályozza. Ennek megfelelően kiadásra került az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendeletet (a továbbiakban: IM rendelet), amely szükségessé tette az igazságügyi szakértői szakterületek korábbi listájának felülvizsgálatát és az új lista kialakítását, a szakterületek közötti átfedések megszüntetését és egyben a szakterületek áttekinthetőbbé tételét. A felülvizsgálat alapján összeállásra került a munkabiztonsági területen bejegyezhető igazságügyi szakértői szakterületek listája, és egyben megtörtént az R. 6. számú mellékletében megjelölt szakterületek racionalizálása is. Ennek eredményeképpen az számú szakterület azonos az IM rendelet 3. számú mellékletében felsorolt szakterületekkel, míg a számú szakterület az R.-ből átvett szakterület. Az utóbbi három területre azok kapnak szakértői engedélyt, akik az R ának (2) bekezdésében felsorolt szakképesítéssel rendelkeznek, azonban szakképesítésük nem műszaki jellegű, ezért Mérnök Kamarai tagságra nem jogosultak (pl. jogász, közgazdász, orvos). A fenti szakterületek megnevezése a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény mellékletét képező, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) foglaltakhoz igazodik. Mivel az említett szakterületekről az R. 6. számú melléklete is rendelkezik, ezért a két jogszabály között összhang megteremtése érdekében szükségessé vált annak módosítása. A tervezet 1. -ának (2) bekezdésével bevezetett új rendelkezések jogszabályi alapját a Szaktv. 3. (5) bekezdése jelentette, mely szerint az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegét a szakterület ágazati irányításáért felelős minisztérium (illetve felügyelete alá tartozó szerv) vagy országos hatáskörű szerv igazolja. Ennek érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kiadta az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól szóló 4/2006. (III. 27.) FMM rendeletet, amely szabályozza az igazolás rendjét, az igazolási eljárás igazgatási szolgáltatási díját, illetve rendelkezik arról, hogy az igazságügyi munkabiztonsági szakértői névjegyzékbe 5

6 felvételüket kérők szakmai gyakorlatának szakirányú jellegét az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség igazolja. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel feltétele a szakképesítésen felül a Szaktv. 3. -ának (7) bekezdésében megjelölt kérelmező kivételével az R a alapján, hogy a kérelmező a mérnöki kamara által vezetett szakértői névjegyzékben az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő mérnöki kamarai szakterületen szakértői engedéllyel rendelkezzen. A mérnöki kamarai tagságról szóló igazolást a mérnöki kamarákra vonatkozó jogszabályok alapján tagokról nyilvántartás vezetésére jogosult mérnöki kamara állítja ki, amelynek tanúsítania kell, hogy a kérelmező kamarai tagsága fennáll, és az nincs felfüggesztve. A mérnöki kamarai szakértői jogosultságról szóló igazolást az a mérnöki kamara állítja ki, amelyik a mérnöki kamarákra vonatkozó jogszabályok alapján, illetve amelyik a szakértői jogosultságról határoz. A tervezet 2. -ában szereplő mellékletek közül az R. 1/b. számú mellékletének módosítását az tette szükségessé, hogy a 98/37/EK gépek irányelvhez kapcsolódó, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának emelőgépekkel együtt használt személyemelőkről kiadott (WG rev1 jelzetű) dokumentum 2. pontja szerint az emelőgépekre ideiglenesen felszerelt, személyemelésekre alkalmas szerkezetre vonatkozó előírások meghatározása nemzeti hatáskörben marad. Az olyan szerkezet, amelyet ideiglenesen személyek magasba emelésére készült, de az nincs összeszerelve emelőgéppel, nem használható személyemelésre. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeiről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 3. -ában foglaltak szerint munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad használni. A rendelet a előírja, hogy ha a munkaeszközt nem személyek emelésére alakították ki, és a használati célja eltéveszthető, jól felismerhető és egyértelmű jelöléssel kell az alkalmazási területét jelezni. Ebből következik, hogy személyeket csak az erre kialakított személytartóval felszerelt emelőgépekkel szabad emelni. Ettől eltérően a 89/655/EGK irányelv II. mellékletének szakasza úgy rendelkezik, hogy a 89/391/EGK irányelv 5. cikkében foglaltak sérelme nélkül, kivételes esetekben a nem ilyen célra kialakított munkaeszközt is lehet személyek emelésére használni, amennyiben a megfelelő hazai jogszabályoknak, és/vagy műszaki előírásoknak megfelelően megtették a szükséges intézkedéseket a biztonság biztosítása érdekében. A vonatkozó hazai előírást a személyemelésekre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések biztonságtechnikai kiegészítő követelményeiről szóló MSZ-04-93:1990. szabvány tartalmazza. Mivel az így ideiglenesen összeszerelt emelőgép veszélyes munkaeszköznek minősül, szükséges az R. 1/b. számú mellékletének kiegészítése a vonatkozó szabvány figyelembevételével. A rendelet módosítása a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba. A tervezet átvezeti egyben a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 4/2001. (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendeleten a hajózási és közlekedési hatóságok szervezetében bekövetkező változások miatt szükségessé váló módosításokat is. 6