A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman): Központi fogalmai: miliő, élőhely, a társas t létezés s helybeliségére utalnak; azaz kiemelt jelentőségre tesz szert az ember helyi szociális begyökerezetts kerezettsége A szociális probléma megoldása: aktiválni és támogatni és s megerősíteni a természetes szociális kapcsolatokat, amelyek közepette k a problémákban érintettek élnek Cél: teherbíró háló felépítése Beavatkozás s módszere: m hálózati h munka
Teoretikus hátterekh A szociális háló: h : személyek, viszonyok, szerepek összefüggése, kontextusa, ahol különböző olyan mozzanatok, mint informáci ció, érzelmek, anyagi dolgok cseréje törtt rténik A hálózatok h lehetnek totálisak és parciálisak, a szociális munka csak a parciális hálózatok h értelmezésére re képesk
Beavatkozási elvek Egyéni/csal ni/családi szint- képessétevés, empowerment,, az önsegítés s segítése Szolgáltat ltatási szint: interprofesszionális szociális munka, szolgáltat ltatásfejlesztés A hálózat h építés s olyan szakmai folyamat, amely révén r n az egyéneket és csoortokat a hatalom, befolyás, a lehetőségek és s az erőforr források birtokosaival kapcsolja össze.
Hálózatok formálása Hálózatorientált tanácsad csadás: s: -Önsegítés s támogatt mogatása -A A hálózat h hatalommal való felruházása -A A szolgáltat ltatások összekapcsolásasa -Intézmény létrehozl trehozása A hálózati h munka veszélyei: -Növekedhet a felesleges kontroll -Kettős s mandátum tum arányok elcsúszhatnak szhatnak
Fő feladatok A segítő források mobilizálása, a környezet k olyan irány nyú intervenciója, mely eredmények nyeként, nt, a egyén-környezet is megtalálja lja az adekvát segíts tség g formáit, szolgáltat ltatásait A szolgáltat ltatások hálózati h csatlakozásának előseg segítése, se, az informáci cióáramlás, koordináci ció, kooperáci ció fejlesztésével; Szervezeti feltételek: telek: nyitottság, elérhet rhetőség, az intézm zményesülés átmeneti formái-konzorcium, bizottság, akciócsoport csoport-,, környezetorientk rnyezetorientáltság, átláthatóság, megmutatkozás
A hálózati h tanácsad csadás s fókuszaif 1. A kliens segíts tség g igénybev nybevételéhez szüks kséges készségek fejlesztése, se, hálózath zatépítésre ösztönöznizni 2. Segítő források mobilizálása, környezeti k megközel zelítés 3. A hálózat h kialakításának szempontjai: gyűjt jtőterület, hálózat h célja, c hálózati h facilitátor tor kiválaszt lasztása, sa, potenciális hálózati h tagok 4. Hálózati analízis
Hálózati analízis tényezt nyezői 1. A hálózatot h alkotó intézm zmények és személyek körek 2. A kliens elhelyezkedése és s szerepe a hálózatban 3. A hálózati h kapcsolatok aktivitása és tartalma
Hálózatok felosztása sa 1. Elsődleges vagy mikro-szoci szociális (személyes lokalitás a társadalmi hálózatban) h -Családi, rokonsági hálózatokh -Szomszédsági hálózath -Baráti hálózatokh 2. Szekunder vagy makro-szoci szociális -Szociális és s egyéb b humán n intézm zmények -Piacgazdasági gi intézm zmények, üzemek, szolgáltat ltatási szektor - Nyitott intézm zményi hálók: h politikai infrastruktúra, ra, állami/szociális lis ellátások, szocializáci ciós s színterek, közlekedési rendszerek, közössk sségi adminisztráci ció
Hálózatok felosztása sa 3. Tercier hálózath -Önsegítő csoportok, önkéntes ntes hálózatokh 4. Intermedier professzionális szolgáltat ltatások hálózata: közvetk zvetítő a primer és s szekunder hálózatok között: k -igazságszolgáltatás-áldozatvédelemdelem -gazdaság: g: munkaügyi tanácsad csadás
Hálózati Kártya K elemzésének szempontjai A hálózat h nagysága ga és s terjedelme A hálózat h összetételetele Intenzitás, intimitás és s jelentős s tényezt nyezők k a hálózatbanh A hálózat h sűrűséges A hálózati h középpontokk Egyoldalúság és s kölcsk lcsönösség g a hálózatbanh Elkülönülő egzisztenciális és s közössk sségi hálózatokh Az aktuális adott hálózath Vágyott vagy célul c kitűzött tt hálózath A hálózat h genezise, régi r kapcsolatok vizsgálat latánál
Hálózat intézm zmények közöttk Az alulról építkezésnek van fontos szerepe A hálózath zatépítésben a team-munk munkához szüks kséges készsk szségek jelentik az előfelt feltételeketteleket Figyelembe vehető kapcsolatok: IP egy stábon belül, l, egy intézm zményen belül Szakmaközi zi és s szolgáltat ltatásközi kapcsolatok: =azonos tevékenys kenységű szociális intézm zmények közöttk
Hálózat intézm zmények közöttk =hálózat más m s szociális tevékenys kenységű intézm zmények közöttk = hálózat h más m s szakterület letű intézm zmények közöttk =hálózat közössk sségi intézm zményekkel =regionális hálózatokh =nemzetközi zi hálózatokh
Interprofesszionális munka (IP)ismérvei A megfelelő beavatkozási folyamatokat a megfelelő helyre helyezzük Keretei: intézm zményközi, szakmaközi zi képviselet, team, projekt, közös k esetmunka
Fontos kérdk rdések 1. Ki a kezdeményez, honnan jön j n az ösztönző erő? 2. Ki döntse d el, hogy kinek kell részt r vennie a munkában? 3. Hogyan tudjuk aktivizálni, motiválni a résztvevőket? 4. A megfelelő szakma vagy a megfelelő emberek kerüljenek előtérbe?
Fontos kérdk rdések 5. Hogy törtt rténik a források elosztása sa (idő, pénz, emberek) 6. Milyen szervezeti, szolgáltat ltatási keretek az alkalmasak (szektorközi, zi, konzorcium, bizottság, szövets vetség)? 7. Milyen módszerekkel m valósítjuk meg az együttm ttműködést 8koordináci ció,, kooperáci ció, összeolvadás, s, egyesítés, s, közös k s képzk pzés, integráci ció)
Köszönöm m a figyelmet! Források: - Roland Brake: : Hálózatok H a szociális munkában, in: Somorjai I. (szerk.):amivel még g nem számoltunk, SZIF-Kávé Kiadó, Budapest-Gy Győr, 2001