DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KERTÉSZETTUDOMÁNYI ÉS NÖVÉNYI BIOTECHNOLÓGIAI TANSZÉK HAMKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI-, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori iskol vezetője: Dr. Győri Zoltán egyetemi tnár, z MTA doktor Témvezető: Dr. Gond István tnszékvezető, egyetemi tnár DOKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TERMESZTÉSTECHNOLÓGIAI ELEMEK, A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS AZ ALMA SZÜRET UTÁNI MINŐSÉGI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI Készítette: Rkonczás Nándor doktorjelölt DEBRECEN 2008 1
BEVEZETÉS Npjink, gyümölcstermesztéséen minőségre helyeződik hngsúly. A termelés, kereskedelem és fogysztás összekpcsolódó láncoltán minden szereplő eltérően foglmzz meg, hogy mit ért minőség ltt. Pici versenyképességünk érdekéen egyránt előtére kell helyeződjön, mind mennyiség mind minőség, továá vlmennyi ismeret és információ, mi ezt támogtj. Eltekintve fogysztók kereskedők és termesztők gyümölcsfjtákkl szemen támsztott elvárásin és konkrétn megfoglmzott sztereotípiákon, gyümölcsminőség konkrét fiziki vgy kémii muttókkl körülírhtó, számszerűsített tuljdonságokkl meghtározhtó. A tuljdonságok hátteréen kémii vegyületek állnk, úgy gyümölcsök édessége vgy svsság, mint zok érettségi állpot és húskeménysége mögött. Mindezek kilkulás és összhngj mögött gének áltl meghtározott enzimtikus és hormonális rendszerek állnk. Ezek működését, genetikilg meghtározott mximális mennyiségi és minőségi értékek kifejeződését ngyn efolyásolják környezeti és technológii htások. Hzánk gyümölcstermő ültetvényeit fák mérete, z lklmzott koronformák, növény-egészségügyi- és kondícionális állpot szempontjáól is jelenleg indokoltlnul ngyfokú heterogenitás jellemzi. Természetesen lpvető különségek állpíthtók meg homokos szolcsi vgy Dun-Tisz közi és hzánk más területeire jellemző kötött tljokon folyttott termesztéstechnológiák között. Termesztőterületeink sokszínűsége változtos technológii fogások kiszélesedő fjtszortimentek és rendkívül változó szintű szkértelmet muttó gzdálkodói társdlom mind összetevője ennek z indokoltln mértékű heterogenitásnk. Vlmennyi meghtározó tényező közül legkritikusk humán tényezővel kpcsoltos technológii elemek (fitotechnik), melyek során z emerek közvetlen kpcsolt kerülnek növénnyel. Az intenzív gyümölcstermesztésen ennek fokozott jelentősége vn, hiszen kise fák érzékenyeen regálnk minden evtkozásr. Npjinkn fokozott hngsúlyt kell fektetni z lmtermesztés technológii kérdéseinek tisztázásár, nnk érdekéen, hogy természeti dottságinkt kihsználv versenyképesek lehessünk világ gyümölcstermesztői között. Dolgoztom gyümölcs minőségi és érési muttóink lkulását tárgylj krcsú orsó koronszerkezet, kézi gyümölcsritkítás, C-os permettrágyázás, és nyári metszés gyümölcsminőség és állományi mikroklím módosító htás és szüretet követő tárolás és pultontrtás viszonyltin. 2
A KÍSÉRLETEK HELYE, ANYAGA ÉS MÓDSZERE A kísérletek helye Kísérleteinknek Derecentől 20km-re dél-délnyugti irányn elhelyezkedő Ksz- Coop Kft. közel 100h-os lmültetvénye dott helyet (é.sz.: 47º23 ; k.h.: 21º35 ). Az ültetvény tlj lföldi mészlepedékes csernozjom. Víz- és tápnyg-gzdálkodás jó. A tápnyg-utánpótlást rendszeresen vett tlj és lommint lpján külső szktnácsdásr támszkodv z integrált elvek lpján folyttják. A öntözést rendszeres cspdék, tljnedvesség és gyümölcsátmérő növekedés követésével lpozzák meg, és tápoldtozást is lehetővé tevő csepegtető erendezéssel végzik. A sorközművelés természetes gyomflórávl fedett, fcsíkot vegyszeres gyomirtássl trtják gyommentesen. A Kft. integrált növényvédelmi technológiát lklmz. A vizsgálti ültetvényen szüret idejét tö érésvizsgálti módszer: virágzástól eltelt npok szám, keményítőteszt, húskeménység és gyümölcsszíneződés együttes megfigyelésével htározzák meg, eltérő hngsúllyl nnk függvényéen, hogy közvetlen értékesítésre, vgy tárolásr kerül-e leszedett tétel. A vizsgálti évek klimtikus sjátossági Az ültetvényen z éves cspdékmennyiség átlgosn 584mm. Április és szeptemer között z átlgos cspdék 340mm. A hozzávetőlegesen 800mm/év cspdékigény kielégítéséhez átlgos éveken 50-220mm vízpótlási igénnyel lehet klkulálni. A legtö cspdék júniusn, legkevese jnuárn hullik. A területen tljvíz szintje átlgosn 2,0m ltt vn, így nincs jelentős efolyás termőréteg nedvességviszonyir. Kiemelkedően mgs hőmérsékletek jellemezték 2006-os évet, míg 2004, és 2005- ös évek hőmérsékletei z átlg ltt mrdtk. A 2005-ös év minden szempontól ideálisnk volt mondhtó. Említést érdemel, hogy 2004-es éven kedvező cspdékellátás melletti, viszonylg meleg nyár során, vlmennyi npégés jelentkezett, de nem volt számottevő mértékű. A vizsgáltokn z lái fjták szerepeltek Golden Reinders Jongold Breurn Gl must 3
A koronszerkezet elemzésével kpcsoltos vizsgáltok (I. kísérlet) Méréseink nygát 5d M9-es lnyú, krcsú orsó koronformájú Breurn lmf képezte. Az ültetvény 1998-s telepítésű, észk-déli sorirányú, 4 méteres sor és 0,8 méteres tőtávolságú (3100d/h). A vizsgált vont 5 f véletlenszerű kiválsztásánál törekedtünk rr, hogy fák hitus, szerkezete, rügyerkódás és termőrész-rányok homogenitást mutssnk. A vizsgáltokt gyümölcsritkításn nem részesített fákon végeztük, zz z összes kötődött gyümölcsöt figyeleme vettük. A mintfákt 5 eltérő terhelés lpján válsztottuk ki. A gyümölcserkódás különségeit z 1. tálázt szemlélteti. 1. tálázt. A vizsgált vont Breurn fák gyümölcserkódás (Derecske, 2006) Gyümölcsterhelés szolút fjlgos d/f d/tkm cm 2 62 4,09 74 6,79 92 8,16 135 7,24 159 10,04 TKM = törzskeresztmetszet 1. ár. Az lmák szüret előtti jelölése A kijelölt fák vlmennyi gyümölcsére szüret előtti héten, fákon, lkoholos filctolll feljegyeztük z egyes lmákr vontkozólg z lái prmétereket: ) z lmát hordozó elágzás eredési mgsság központi tengelyen, ) z elágzás lpi kerülete központi tengelyhez legközelei, már nem vékonyodó szkszon mérve, c) z elágzásokon nevelt lmák szám, és z ktuális lm sorszám központi tengelytől távolodv. Az 1-es árán láthtó lm z elágzáson fejlődő hét lm közül hetedik, vgyis központi tengelytől legtávoli volt. A szüret npj nptári időpont, gyümölcsszíneződés, húskeménység és keményítőskálérték együttes figyelemevételével lett megállpítv. A szüret egy meneten történt. Az lmát feldolgozásig 4-5ºC-os, normál hűtőtárolón helyeztük el. 4
Gyümölcsritkítási és nyári metszési kísérletek (II. kísérlet) Az ültetvény II. számú 1997 őszén 4.0m 0,8m-es térállásn telepített krcsú orsó koronformájú részéen, három fjt esetéen végeztünk gyümölcsritkítási kísérleteket, z láik szerint (2., 3.és 4. táláztok): 2. tálázt. A Gl must ritkítási kezelései (Derecske, 2005) Kezelés (GM) Időpont Fjlgos terhelés (d/tkm cm 2 ) Kontroll ritkíttln 4,73 1. ritkítás 07.jún 3,15 2. ritkítás 27.jún 2,27 3. ritkítás 18.júl 2,31 4. ritkítás 07.ug 1.95 3. tálázt. A Jongold ritkítási kezelései (Derecske, 2005) Kezelés (JG) Időpont Fjlgos terhelés (d/tkm cm 2 ) Kontroll ritkíttln 8,88 1. ritkítás 06.jún 3,14 2. ritkítás 18.júl 3,06 3. ritkítás 08.ug 3,19 4. ritkítás 30.ug 2,47 4. tálázt. A Golden Reinders ritkítási kezelései (Derecske, 2005) Ismétlés Kezelés (GR) Időpont Fjlgos terhelés (d/tkm cm 2 ) Kontroll ritkíttln 7,68 1. ritkítás Erős 06.jún 4,28 1. ritkítás Közepes 06.jún 4,07 1. ritkítás Gyenge 06.jún 7,68 2. ritkítás Erős 07.júl 3,99 2. ritkítás Közepes 07.júl 5,82 2. ritkítás Gyenge 07.júl 5,96 Ahol: Erős: virágztonként 1d gyümölcskezdemény, Normál: virágztonként 2d gyümölcskezdemény, Gyenge: virágztonként 3d gyümölcskezdemény meghgyásávl történt. Az egyes kezeléseket véletlen elrendezésen, öt ismétlésen állítottuk e. A vizsgáltr kerülő mintákt fánként szedett 10-10 lm lkott. Egy-egy kezelésen z 5 ismétlés után 50-50 lm került vizsgáltr. 5
A nyári metszési kezelés eállítás során z előnytelen sűrűsítő: fölfelé, efelé és kereszte menő egyéves hjtások eltávolításár törekedtünk, és csk kivételes eseten távolítottunk el kétéves részeket. Az 5. tálázt metszési eállításokt szemlélteti. 5. tálázt. A Gl must nyári metszési kezelései (Derecske, 2005) Kezelés Időpont Fjlgos terhelés (d/tkm cm 2 ) Kontroll Metszetlen 3,73d/f 1. Metszés 07.jún 3,15d/f 2. Metszés 27.jún 2,27d/f 3. Metszés 18.júl 2,31d/f 4. Metszés 07.ug 2.95d/f A szüret egy meneten történt. A 5 10-10 gyümölcsől álló mintákt feldolgozásig 4-5ºC-os normál hűtőtárolón helyeztük el. Egy ültetvény fái között számottevő különségek lehetnek virágzás mértékéen, kötődött gyümölcsök számán vlmint fák méretéen is. Így - metszéshez hsonlón - minden f esetén fontos evtkozást jelent fák egyedi sjátosságihoz igzodó kézi ritkítás elvégzése. Annk vizsgáltár, hogy gyümölcsök szüreti minőségét, tömegét, húskeménységét milyen mértéken efolyásolj fák eredeti, zz evtkozás mentesen kötődött gyümölcseinek szám, illetve véglegesen meghgyott gyümölcs-szám, egy kiegészítő vizsgáltot állítottunk e. A kiegészítő vizsgáltokr főkertész tpsztltir és töéves termésátlgokr lpozv z jánlott terhelés ltt és fölött 10t/h-os eltéréssel három terhelési szintet állítottunk e Gl must fjtán. A gyümölcsterhelés eállításához 15, 25 és 35t/h-os terhelési szintenként, 20-20 fán z nyg és módszeren felsoroltkon túl, felvételeztük fánként kötődött gyümölcsök számát (d). Ezt követően törzskeresztmetszeti felületre vetítve fjlgosítv htároztuk meg z egyes fákon meghgyndó, illetve eltávolítndó gyümölcs-számot LAFER (1999) lpján. A nyári metszés állományklím-módosító htásánk megfigyelése (III. kísérlet) A megfigyeléseken lklmzott meteorológii mérőrendszer hzi fejlesztésű, 24 cstornás, SM2 típusú dtgyűjtővel, 3 légköri szinten (50cm, 120cm, 250cm) elhelyezett ngy érzékenységű és pontosságú (hőmérséklet nedvességmérő) szenzorokkl vn felszerelve. A műszer szélseesség és szélirány dtokt közvetlenül z állományi tér fölött, 250cm mgsságn méri. A sugárzásmérőket z állományi koronteréen helyeztük el, melyekkel 6
gloálsugárzást vlmint sugárzás egyenleget is felvételeztünk. A szerelvényhez trtozó mérlegcellás cspdékmérő törzstéren lett elhelyezve. Így z állományi sugárzásgyengülés vlmint z intercepció mértéke is számolhtó volt. A emuttott ültetvényen különöző korú (5, 7 és 9 éves) Golden Reinders állományokn vizsgáltuk meg, hogy fák koráól, vlmint nyári metszés elvégzéséől dódón z eltérő mgsság, fvstgság és sűrűség hogyn efolyásolj z állományon elüli hőmérsékleti, nedvességi vlmint sugárzási viszonyokt. C-htónyg trtlmú permetkészítmények htékonyságánk vizsgált (IV. kísérlet) E kísérlet nyírátori Almtop Kft. 40h-os lmültetvényéen, homoktljon került eállításr. A 2000-es telepítésű 4 méteres sor- és 0,75 méteres tőtávolsággl észk-déli soriránnyl létesített krcsú orsó koronformájú M9-es lnyú Breurn Hillwell ültetvényen 2005-en 4, és 2006-n továi 2 készítmény kísérlete vonásávl (6. tálázt). Az ültetvényen keserűfoltosodás tünete évről évre vissztérő prolémát jelentett ennél z érzékeny fjtánál. 6. tálázt. A 2005-en és 2006-n vizsgált szerek és zok htónygi (HALLER, 2008) 2005 és 2006-n: Kemir 15 25 Fruton 17.5 Clit-C 15 % mg/kg N Mg CO Fe Mn Mo B Zn Cu Wuxl 10 1.9 15 400 900 20 400 200 300 Továá 2006-n: Fitohorm-40 C 10 15 Pnd 10 2 15 0,05 0,02 Az egyes készítményekkel elvégzett evtkozások forglmzók áltl jvsolt dózisokkl megegyezően, zonos ismétlésszámn és időzítéssel lettek megvlósítv. Az lmhéj-elemtrtlmi vizsgáltr vett minták esetéen véletlenszerű mintvételnél nem tettünk különséget z egészséges és eteg lmák között. Kezelésenként tíz lmát hámoztunk meg erre célr úgy, hogy zt megelőzően gyümölcsöket megmostuk, és szárzr töröltük. Az eltérő szerekkel kezelt Breurn lmáól 35-35 tonn került etkrításr ugynzon ültetvény szomszédos 1-1 h-os területéről. A tételek tárolás előtt és zt követően is vizsgáltr kerültek. A keserűfoltos lmák között osztályozás nem történt. Az 5%-os felületi hihtár felett minden lmát hiásnk tekintettünk. Az eredmények kiértékelésénél, 2005-ös éven, szerek htékonyság mellett figyelmet fordítottunk zok árár és költségmegtkrítás mértékére is. 7
A 2006-os éven részletese elemtrtlmi vizsgáltokkl gyümölcsök különöző szöveti rétegeinek C-trtlmát is vizsgáltuk. Ehhez z dtokt Mlgrow Kft. ocsátott rendelkezésünkre. Az érési és minőségi muttók szüret utáni lkulás (V. kísérlet) Az ULO- tárolóól hvont vettünk 20-25 dros mintát Jongold és Golden Reinders fjtákól. Eől 5-5 drot eszállítást követően zonnl feldolgoztunk, fjtánként továi háromszor 5-5 drot, mintvételtől számított hrmdik hétig, hetente, szohőmérsékleten (25 C) és k. 30%-os reltív pártrtlom melletti pultontrtás ltt vizsgáltunk. Az egyes lmák esetén z lái prmétereket mértük: A gyümölcs húskeménysége FT 327-es Effegi típusú penetrométerrel (l/cm 2 ) A gyümölcstömeg mérésénél tizedgrmm pontosságr törekedtünk (g) Az lm színezettsége, (1-100 fedettség % 1-5 pont intenzitás) szujektív írálttl, Keményítő-skál érték (1-10 pont) Az lm összsv trtlmánk meghtározás NOH-os titrálássl (g/l) Az lm összcukor trtlmánk meghtározás Nemzetközi Cukorkémii Társság áltl kidolgozott átváltó-tálázt felhsználásávl, z Y = 2,1486 X + 82,591 függvénnyel, hol Y: cukortrtlom (g/l), X: Brix%. Továi feljegyzésre került még: fák törzskeresztmetszete (cm 2 ) továá, koronszerkezet tnulmányozásánál z elágzások lpi kerülete (cm 2 ) hjtásnövedék hossz és hjtások szám (cm, d). A minőség számszerűsítésére THIAULT-féle minőségi indexet (MI = össz cukor g/l + 10 össz sv g/l) más néven Pomon-értéket hsználtuk fel (THIAULT, 1970). A növényi minták elemtrtlmánk vizsgált ICP-OES készülékkel történt z Egyetem Élelmiszertudományi, Minőségiztosítási és Mikroiológii Intézetéen. Az eredményeket egytényezős vrincinlízissel értékeltük ki SzDp 5% -os vlószínűségi szinten z SzDp = tp 2 ( MQ n) 5 % 5% képlete szerint. A szignifikáns eltéréseket digrmok oszlopin különöző etűkkel, illetve számokkl tüntettük fel. A mérési dtokt Excel-progrm felhsználásávl dolgoztuk fel, és jelenítettük meg. 8
EREDMÉNYEK A Breurn lmák minősége fánkénti terheléstől vlmint z elágzások fjlgos terhelésétől függően A 2. ár vizsgált fák gyümölcseinek THIAULT-féle minőségi indexét muttj e, hngsúlyozv z eltérő gyümölcsterhelésű fák közötti különségeket. 250 200 62d; 4,09d/cm2 d 74d; 6,79d/cm2 92d; 8,16d/cm2 135d; 7,24d/cm2 159d; 10,04d/cm2 SzD5% = 2,677 150 100 50 0 SzD 5% = 0,829 SzD 5% = 0,258 (! * 10) c d e c d e (g/l) (g/l) Össz cukor 10 x Össz sv Minőségi Index 2. ár. A különöző gyümölcsterhelésű Breurn lmfák gyümölcsminőségi muttói (Derecske, 2006) A különöző gyümölcsterheléseket nézve, közepes terhelés muttt legjo érétkeket. Figyelmet érdemel, hogy svtrtlom cukortrtlomhoz képest érzékenyeen regál terhelés változásánk függvényéen. Fontos kérdés (3. ár), hogy z egyes, eltérő terhelésű fák esetén, z elágzások fjlgos gyümölcsterhelésének függvényéen, kimutthtó-e jelentőse különség. Kérdéses lehet, hogy megállpíthtó-e egységnyi ágkeresztmetszeti felületre vetített ideális gyümölcsszám, melynek kilkításávl iztosíthtó minőségi gyümölcsök kinevelése. Minőségi Index (MI=Ckr g/l + 10x Sv g/l) 230 220 210 200 190 180 170 160 62d, 4,09d/cm2 74d, 6,79d/cm2 92d, 8,16d/cm2 135d, 7,24d/cm2 159d, 10.04d/cm2 y = -2,5852x + 187,23 y = -0,1978x + 185,87 y = -1,2903x + 204,51 y = -0,8489x + 182,76 R 2 = 0,197 R 2 = 0,0087 R 2 = 0,0682 R 2 = 0,1636 y = -0,1031x + 170,2 R 2 = 0,0029 150 0 2 4 6 8 10 12 14 Alm (d) / Elágzás keresztmetszet (cm 2 ) 3. ár. A Minőségi Index lkulás öt eltérő terhelésű Breurn f elágzásink fjlgos gyümölcsterhelésétől függően (Derecske, 2006) A 3. árán láthtó, hogy z egyes fákon elül z elágzások fjlgos terhelésének növekedésével enyhe, de tendenciózus csökkenés muttkozik gyümölcsök minőségi 9
indexéen. A fák terhelésével értelemszerűen növekszik z elágzások átlgos fjlgos terheltsége. A minőségi index szempontjáól fák egyedi terhelésének is jó iránydój lehet 3-5d/cm 2 lm/elágzáskeresztmetszet kilkítás. A gyümölcsök távolság központi tengelytől A 4. ár emuttj gyümölcsök levének koncentrációját, vlmint sv-cukor rányánk változását központi tengely távolságánk függvényéen. Hánydos (MI/m; Sv/Cukor) 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 MI / tömeg (g) Sv / Cukor - rány y = 0,0145x + 1,0187 R2 = 0,5707 y = 0,0046x + 0,5337 R2 = 0,5281 0,40 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,20 Tengelytávolság (0: tengelyközeli; 1 = legtávoli) 4. ár. Breurn lm lé tömegre vetített Minőségi Indexe és sv/cukor rány központi tengely távolságánk függvényéen, 5 f elágzási lpján (Derecske, 2006) Az 5 f vlmennyi elágzásánk átlgáól egyértelműen megmuttkozik, hogy gyümölcsök tömegre vetített minőségi indexe központi tengely távolságávl htározott (r 2 = 0,57) pozitív összefüggésen növekszik. Fiziológii összefüggések és tárolhtóság szempontjáól lényeges megfigyelés lehet továá, hogy központi tengely távolságávl gyümölcsök sv/cukor rány szintén emelkedik (r 2 =0,53). A gyümölcsök színeződésének lkulás számos elágzás vizsgált során nem muttott egységes összefüggést tengelytávolság viszonyltán. Az 5. ár fák elágzásink átlgán muttj e z összefüggést. Az lmák színeződése (fedettség % * színmélység 1-5 pont) 400 y = -49,104x + 256,02 R 2 = 0,4131 Gyümölcsszíneződés 350 300 250 200 150 100 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 Tengelytávolság (0: tengelyközeli; 1 = legtávoli) 5. ár. Breurn lmák színeződése központi tengely távolságánk függvényéen, 5 f elágzási lpján (Derecske, 2006) 10
Az 5. ár ellentmondásos, de egyértelmű tendenciát mutt. Az lmák színeződése ugynis központi tengelytől távolodv gyengül. Szem előtt trtndó, hogy szórások reltív mértéke 20-50% között mozog, vgyis z egyértelmű tendenci ellenére koron első és külső lmáink színeződése között igzolhtó különség nem mutthtó ki. A kézi gyümölcsritkítás időpontjánk htás Jongold lm minőségére A Jongold fjt esetén, mint zt 6. ár muttj kézi ritkítás időzítésének függvényéen egyértelműen csökken végleges gyümölcsméret. 250 SzD5% = 17,94 Gyümölcstömeg (g) 220 190 160 130 c 100 június 06. július 18. ugusztus 08. ugusztus 30. ritkíttln A ritkítás időpontj kontroll 6. ár. A Jongold lm gyümölcstömegének lkulás kézi ritkítás időpontjánk függvényéen (Derecske, 2005) A 6. ár szerint Jongold kézi ritkításánk július 18-tól ugusztus 30-ig eltolódó késedelme gyümölcsméret szempontjáól nem muttott szignifikáns eltérést. A ritkíttln kontroll (szeptemer vége) gyümölcstömege, minden ritkítási fokozthoz képest jelentősen lul mrdt. A 7. ár Jongold fjt szüreti húskeménységének lkulását szemlélteti kézi ritkítás időpontjánk függvényéen. Húskeménység (l/cm 2 ) 10 9 8 7 6 SzD 5% = 0,279 június 06. július 18. ugusztus 08. ugusztus 30. ritkíttln kontroll A ritkítás időpontj 7. ár. A Jongold lm húskeménységének lkulás kézi ritkítás időpontjánk függvényéen (Derecske, 2005) 11
Láthtó 7. árán, hogy kézi ritkítás időzítése csknem 1l/cm 2 értékkel is módosíthtj szüreti húskeménységet. A digrm lpján ritkítás időeli eltolódásávl következtethetünk izonyos csökkenésre, de ennek mértéke nem mondhtó számottevőnek. A 8. ár Jongold fjt szüreti refrkciós értékének lkulását szemlélteti kézi ritkítás időeli eltéréseinek függvényéen. 14 SzD 5% = 0,398 Refrkciós érték (%) 12 10 8 c 6 június 06. július 18. ugusztus 08. ugusztus 30. ritkíttln kontroll A ritkítás időpontj 8. ár. A Jongold lm refrkciós értékének lkulás kézi ritkítás időpontjánk függvényéen (Derecske, 2005) Az ugusztus 30-i ritkítás hjtászáródást követően került eállításr, és már ngyon közel volt tényleges szürethez. Láthtó 6-8. árákon, hogy Jongold hjtászáródást követő gyümölcsritkítás negtívn efolyásolt z átlgos szüreti gyümölcstömeget, ám pozitívn efolyásolt húskeménységet és refrkciós értéket. A Gl must és Jongold fjtákon ritkítás idejének kérdéséen folyttott vizsgáltink eredményeit 7. táláztn foglltuk össze. 7. tálázt. A ritkítás időpontjávl kpcsoltos vizsgáltok eredményeinek összefoglló tálázt. Lomvizsgálti és A gyümölcsritkítás késői időzítésével gyümölcsminőségi muttók Gl must Jongold K-trtlom nő - Lom C-trtlom csökken - Cu-trtlom kontroll 4-szerese Normális Gyümölcstömeg (g/d) csökken Csökken Szárznyg csökken csökken Húskeménység stgnál/csökken csökken Gyümölcs Össz cukor csökken csökken Össz sv nő nő C-vitmin nő stgnál A késő ritkított fák gyümölcsei áltlán ngyo K/C ránnyl, lzá szöveti szerkezettel, lcsony szárznyg- és cukor-trtlomml, ám mgs svtrtlomml jellemezhetők. 12
A Golden Reinders gyümölcsritkítás mértékének minőségi htási Een kísérleten emuttott ritkítás, nem törzsátmérőre fjlgosítv, hnem virágztokon elüli gyümölcsritkítássl került eállításr. Virágztonként 1 (erős), 2 (közepes), illetve 3 (mérsékelt) dr gyümölcskezdeményt hgytunk meg. A 9. ár Golden Reinders fjt átlgos szüreti gyümölcstömegének lkulását szemlélteti ritkítás erősségének függvényéen. Gyümölcstömeg (g) 250 200 150 100 50 0 SzD 5% = 14,05 d c Erős Közepes Gyenge Kontroll (1d gyüm. / virágzt) (2d gyüm. / virágzt) (3d gyüm. / virágzt) (4-6d gyüm. / virágzt) 9. ár. A Golden Reinders lm gyümölcstömegének lkulás ritkítás mértékének függvényéen (Derecske, 2005) A digrmól egyértelműen láthtó, hogy gyümölcsterhelés növelésével mérséklődik végleges gyümölcstömeg. A 10. ár Golden Reinders lm húskeménységét szemlélteti kézi ritkítás erősségének függvényéen. Gyümölcs húskeménység (l/cm 2 ) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 SzD 5% = 0,558 c Erős Közepes Gyenge Kontroll (1d gyüm. / virágzt) (2d gyüm. / virágzt) (3d gyüm. / virágzt) (4-6d gyüm. / virágzt) 10. ár. A Golden Reinders lm húskeménységének lkulás ritkítás mértékének függvényéen (Derecske, 2005) A fák terhelésének csökkentésével mérséklődik szüret idejére kilkuló húskeménység. Másképpen értelmezve, z lulterhelt fák gyümölcsei esetéen hmr lkul ki szüreti húskeménység értéke ritkíttln kontrollhoz képest. Láthtó z is, hogy legkedvező gyümölcskeménységi értéket fák közepes ritkítás eredményezte. 13
A 11. ár Golden Reinders szüreti refrkciós értékének lkulását muttj ritkítás erősségének függvényéen. Refrkciós érték (%) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 SzD 5% = 0,405 d cd Erős Közepes Gyenge Kontroll (1d gyüm. / virágzt) (2d gyüm. / virágzt) (3d gyüm. / virágzt) (4-6d gyüm. / virágzt) 11. ár. A Golden Reinders lm refrkciós értékének lkulás ritkítás mértékének függvényéen (Derecske, 2005) A digrm muttj, hogy terhelés növelésével csökken gyümölcsök cukortrtlm. A Golden Reinders ritkítás erősségének vizsgálti eredményei lpján megállpíthtó, hogy erőse mértékű ritkítás eredményeként ngyo gyümölcstömegű, édese, ám lzá szöveti szerkezetű lmákt kpunk. A gyümölcs-kötődés és ritkítás mértékének htás minőségi muttókr A 12. ár gyümölcsök átlgos tömegének lkulását muttj e fák eltérő terhelésének függvényéen három terhelési szinten. Gyümölcstömeg (g) 290 270 250 230 210 190 170 15 t/h 25 t/h 35 t/h Lineáris (15 t/h) Lineáris (25 t/h) Lineáris (35 t/h) R 2 = 0,1132 R 2 = 0,014 R 2 = 0,1313 150 0 20 40 60 80 100 120 140 A fák eállított terhelése (gyümölcs d/f) 12. ár. Gl must lm átlgos gyümölcstömegének lkulás fák eállított terhelésének függvényéen (Derecske, 2006) A digrmról leolvshtó, hogy eállított terhelés növelésével csökken gyümölcsök átlgos tömege. Ezen túl, z is megfigyelhető, hogy terhelési szinteken elül - hár z törzskeresztmetszeti felületre fjlgosítv lett eállítv (d/tkm cm 2 ) - fák szolút terhelésének növekedésével szintén meghtározón csökken gyümölcsök átlgos tömege. 14
Nem hgyhtó figyelmen kívül, hogy mint korrelációs együtthtókól láthtó, z összefüggést ngymértéken más egyé tényezők is meghtározzák. A 13. árán láthtó, hogy fák természetes (ritkítás előtti) kötődésének semmilyen htás nincs gyümölcsök tömegére. Gyümölcstömeg (g) 290 270 250 230 210 190 170 15 t/h 25 t/h 35 t/h Lineáris (15 t/h) Lineáris (25 t/h) Lineáris (35 t/h) R 2 = 0,0308 R 2 = 0,0069 R 2 = 0,0004 150 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 A fák természetes kötődése (gyümölcs d/f) 13. ár. Gl must lm gyümölcstömegének lkulás fák eredeti kötődésének függvényéen (Derecske, 2006) A digrmról mindössze z eltérő terhelési szintek közötti különségek muttkoznk meg. A fák ritkítás előtti természetes kötődésének eltérései, vgyis z, hogy kézi ritkítás előtt milyen mértékű volt kötődés, nem efolyásolj áltlán gyümölcsök tömegét. A 14. ár z lmák minőségi indexének lkulását muttj e fák ritkítást megelőző, eredeti kötődésének függvényéen. Minőségi index (Cukor g/l + Sv g/l * 10) 175 170 165 160 155 150 145 140 15 t/h 25 t/h 35 t/h Lineáris (15 t/h) Lineáris (25 t/h) Lineáris (35 t/h) R 2 = 0,031 R 2 = 0,3882 R 2 = 0,1708 135 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 A fák természetes kötődése (gyümölcs d/f) 14. ár. Gl must lm minőségi indexének lkulás fák ritkítás előtti eredeti kötődésének függvényéen (Derecske, 2006) A minőségi index lkulását szemlélve láthtó, hogy z 15 és 35t/h-os termésszintek esetén jelentőse korrelációt mutt fák eredeti kötődését tekintve. Megfigyelhető, hogy ngyo mértékű ritkítás előtti terhelés negtívn efolyásolj gyümölcsök minőségi indexét eállított fjlgos terhelési szinttől függetlenül. Ez z 15
eredmény minél korán elvégezhető vegyszeres gyümölcsritkítás lklmzás mellett szól. A ritkítást megelőzően erőteljese gyümölcskötődést muttó fák (d/f) gyümölcsei tömegüken és húskeménységüken hsonlók, ám minőségi indexüken gyengéek zon fákkl szemen, melyekről kézi ritkítás során kevese gyümölcsöt kellett eltávolítni z optimális terhelés kilkításához. A Gl must és Golden Reinders ritkítás mértékével kpcsoltos vizsgálti eredményeimet 8. tálázt fogllj össze. 8. tálázt. A ritkítás mértékével kpcsoltos vizsgáltok eredményeinek összefoglló tálázt (Derecske, 2005-2006) Lomvizsgálti és Ritkítás erősségének függvényéen gyümölcsminőségi muttók Gl must Golden Reinders K-trtlom Nő Nő Lom C-trtlom Stgnál Stgnál Cu-trtlom Normális Kontroll: 2,5-szeres Gyümölcstömeg (g/d) Nő Nő Szárznyg - Stgnál Húskeménység optimálisnál mximum optimálisnál mximum Gyümölcs Össz cukor Nő Nő Össz sv optimálisnál mximum Nő C-vitmin -? csökken A 8. tálázt dti szerint erőse ritkításn részesített fák gyümölcsei mgs K/C ránnyl (stil C mellett, emelkedő K-trtlom), ngyo tömeggel, mgs cukortrtlomml jellemezhetők. A gyümölcsök húskeménysége és svtrtlm szempontjáól különöző gyümölcsterheléseket nézve, közepes terhelésnél láthtók legjo értékek. Hsonló eredményekről számol e dolgozt koronszerkezet kérdéseit tárgyló 5.1. fejezete is (itt részeredményt mutt e 2. ár). A Golden Reinders esetéen ritkíttln kontroll lommintájánk Cu-trtlm tö mint kétszerese volt töi kezelés értékeinek. A július 7-ei ritkítás esetén szintén megmuttkozik lom Cu-trtlmánk emelkedése. A Gl must esetéen hsonló tendenci nem volt megfigyelhető. 16
A nyári metszés és z ültetvény koránk htás z állományi sugárzásellátottságr vlmint nppli-éjszki hőmérsékletkülönségre A nyári metszést megelőzően és z zt követően mért gloálsugárzás átlgos npi menetét szemlélteti 15. ár. 15. ár. A nyári metszés előtt és után mért gloálsugárzás átlgos npi menete korontéren (Derecske, 2005) A korontéren elhelyezett sugárzásmérővel mért npi gloálsugárzás menetet szemlélve megállpíthtjuk, hogy lomozt árnyékoló htás mitt déli órákn jelentős visszesés következik e. A csökkenés mértéke metszés előtt eléri 70-75%-ot, míg metszés után ez z érték csupán 20-25%. Fontos nnk vizsgált, hogy miként lkul z állományon elül mérhető gloálsugárzás rányánk npi menete z állományon kívüli térhez képest. Ezt z értéket nevezhetjük reltív sugárzás ellátottságnk. A 16. ár korontéren mérhető gloálsugárzás rányát szemlélteti z állományon kívüli területen mért értékekhez képest, nyárimetszés előtt és zt követően. 16. ár. A korontéren mérhető gloálsugárzás rány z állományon kívüli területhez képest (Derecske, 2004, hsonló, mint 2005) Az eredmények zt muttták, hogy metszés utáni reltív sugárzásellátottság 11%-kl növekedett meg korontéren. Az ezt követő éven z előitől eltérő lomsűrűségű állományn megismételve kezeléseket, reltív sugárzás-ellátottság mértéke metszés 17
htásár 13%-kl nőtt. A legngyo különség metszés előtti és metszés utáni sugárzásellátottságn délelőtti és délutáni órákn figyelhető meg. Reggel, délen, illetve késő délután csekély korontéren mérhető különség. A 17. ár nyári metszési kezelésen részesített 7 éves (pirossl kiemelve), vlmint z eltérő korú, kezeletlen 5 és 9 éves állományok, vlmint kontrollként szereplő állományon kívüli tér (szürke oszlop) esetéen muttj e z átlgos nppli-éjszki hőmérsékleti különségeket nyári metszés előtt és zt követően. 17. ár. Az átlgos nppli és éjszki hőmérséklet különség lkulás eltérő korú, vlmint metszett és nem metszett állományokn (Derecske, 2005) Jól láthtó, hogy nyárimetszés elvégzését követően, nppli-éjszki hőmérsékleti különségek szintje ngymértéken csökkent. Észrevehető z is, hogy csökkenés eredményeként, nppli-éjszki hőmérsékletkülönségek mértéke z állományon kívüli tér esetéen megfigyelteknél is kise mértékű. A megfigyelt eredmények egyértelművé teszik, hogy z állomány sűrűségével növekszik nppli-éjszki hőmérsékletkülönségek szintje, mi dódht z állomány hektáronkénti tőszámáól, életkoráól, vgy növekedési erejéől. Megállpíthtó z is, hogy nyári metszések elvégzése ngymértéken csökkenti nppli-éjszki hőmérsékleti különségeket z állományi mikroklimtikus téren. 18
A különöző C-htónyg trtlmú permetkészítmények htékonyság A 9. tálázt 2005-ös különöző kezelésekhez trtozó lmhéjk elemtrtlmát muttj e. 9. tálázt. A Breurn lmhéj elemtrtlmánk változás 2005-ös C-os kezelések htásár (Nyírátor, 2005) (mg/kg) Kontroll I. II. III. IV. V. SzD 5% C 286 272 409 496 715 c 151,0 Cu 1.38 0.641 0.813 1.36 2.58* 0.87 Fe 19.7 10.6* 9.75* 14.5 *14.1 5,3 K 5983 6367 5176 5559 5790 1124 Mg 411 364 383 445 503 127 Mn 4.12 3.01 4.16 3.44 6.47* 1.57 Mo 0.0734 0.318* 0.158 0.179* 0.289* 0.096 P 451 580 358 436 473 134 Zn 5.24 2.92* 3.05* 2.26* 4.2 1.68 B 0.01 2.26* 0.865 3.5* 4.46* 1.34 K/C 20,92 23,41 12,66 11,21 8,10 K+Mg/C 22,36 24,75 13,59 12,10 8,80 C-os kezeléssel z lmhéjn elérhető C-szint háromszoros emelkedése is. A III. és IV. szerrel vló kezelés esetéen kontrollhoz viszonyított 40%-os, illetve 70%-os emelkedés muttkozott. Az V. szerrel végzett kezelés htás szélsőségesen htékonynk izonyult: z lmhéj C trtlmát kontrollhoz mérten 150%-r emelte. A 10. tálázt emuttj különöző C-htónygokkl kezelt Breurn tételek keserűfoltosodásáól dódó veszteségeit etárolás előtt és zt követően. 10. tálázt. A Breurn lm keserűfoltosságánk előfordulás különöző C-htónygú szerek lklmzás esetén tárolás előtt és zt követően (Nyírátor, 2006 tvsz) Tárolás utáni Betárolt Tárolás előtti veszteség 35 tonnáól veszteség Teljes veszteség t t % t % t % Kontroll 21.3 13.7 39.14 1.26 3.60 14.96 42.74 II. 29.25 5.75 16.43* 1.33 3.80 7.08 20.23* III. 30.37 4.63 13.23* 1.011 2.89 5.641 16.12* IV. 30.95 4.05 11.57* 1.131 3.23 5.181 14.80* V. 29.45 5.55 15.86* 1.523 4.35 7.073 20.21* SzD 5% 14.9 3.45 13.4 0.56 1.17 3.87 17.9 A etegség tünete 20-40%-kl mérséklődött ármely szer lklmzásávl. A költségklkulációk zt muttják, hogy 7 tonn minőségi lm megmentése 100Ft-os kgonkénti árrl számolv 700eFt-os megtkrítást jelent 20%- os minőségmegőrzési szinten. Úgy számolhtunk tehát, hogy 1%-os minőségmegóvás hektáronként 35eFt-ot jelent (k. 140EUR/h). A kitárolást követően jelentős veszteség nem muttkozott, mindössze z V. szer emelkedett ki hozzávetőlegesen 1%-kl, de ez sem mondhtó szignifikáns eltérésnek. 19
11. tálázt. A különöző C-htónygtrtlmú készítmények lklmzásánk költség htékonyság (Nyírátor, 2006 tvsz) Nyírátor (2005) A C-kezelések költségei Teljes veszteség Kontrollhoz viszonyított minőségmegörzés Megtkrítás = A - B HUF/kg kg ismétlések HUF (B) t % % HUF (A) HUF/h Kontroll 107 7 7 5243 14.96 42.74 0 0-5243 II. 775 7 7 37975 7.08 20.23* 22,51 787850 749875 III. 1075 4 7 30100 5.641 16.12* 26,62 931700 901600 IV. 520 5 7 18200 5.181 14.80* 27,94 977900 959700 V. 970 3 7 20370 7.073 20.21* 22,53 788550 768180 A 11. táláztn vázolt klkulációk világosn emuttják, hogy ármelyik szer lklmzásávl 750e - 1 millió HUF (4000EUR) közötti költségmegtkrítás vlósíthtó meg. A legmegfelelő készítmény kiválsztás mintegy 200eHUF/h-os szintű megtkrítást tehet lehetővé. 2006-n továi két szer kísérlete vonásávl ismételten elvégeztük kezelések elemtrtlmi vizsgáltit, melyet 2005-ös év eredményeit figyelemevéve, mélye szöveti részekre is kiterjesztettünk. A 18. ár ennek eredményeit muttj e. 1000 900 SzD 5% = 201,5 Konrtoll C-trtlom (mg/kg Sz 800 700 600 500 400 300 200 100 0 SzD 5% = 109,3 SzD 5% = 96,4 Almhéjn Húsn Mgház mellett Kemir C Fruton Clit C Wuxl C Fitohorm Pnd 18. ár. C-htónyg trtlmú szerek htékonyság Breurn lmák különöző szöveti részeinek C-trtlmánk emeléséen (Nyírátor, 2007 tvsz) A 2006-n elvégzett kezelésekől szármzó lmák héjánk elemtrtlmi vizsgálti igzolták, hogy ármely szer lklmzásávl gyümölcshéj és mgház melletti szöveti részek C-trtlm 10-20%-kl növelhető. Vlmennyi kezelés szignifikánsn növelte z lmhéj C-trtlmát. A gyümölcshús elemtrtlmi vizsgált szempontjáól különöző szerekkel végzett kezelések között nem volt sttisztikilg igzolhtó eltérés. Érdekes eredmény, hogy gyümölcshúsn mértekkel szemen, mgház környékéről vett minták elemtrtlmán, z lmhéj esetéen megfigyeltekhez hsonló, sttisztikilg igzolhtó eltérések voltk. E szöveti részen különöző szerek lklmzásánk htásár C-trtlomn 20-50%-os növekedés volt megfigyelhető. 20
Az lm minőségének változás ULO-tárolás ltt Az ULO-tárolási és pultontrtási vizsgáltok tpsztltit Golden Reinders fjtán muttom e. A 19. ár Golden Reinders húskeménységének és refrkciós értékének változását muttj e z ULO-tárolás ideje ltt. Húskeménység (l/cm 2 ) Refrkciós érték (Brix %) 21 19 17 15 13 11 9 7 5 Húskeménység (l/cm2) Refrkciós érték (%) SzD 5% = 0,925 SzD 5% = 1, 0206 Novemer Decemer Jnuár Feruár Március Április 19. ár. Golden Reinders lm húskeménységének és refrkciós értékének lkulás ULOtárolás ltt három év átlgán (Derecske, 2004-2006) A 19. árán láthtó, hogy Golden Reinders fjt húskeménysége tárolás ideje ltt csökken, refrkciós értéke pedig jnuár és feruár között emelkedik ki. A refrkciós értéken muttkozó tárolás ltti feruári tetőzés, mtemtikilg is igzolhtó. Hsonló tendenci volt megfigyelhető Jongold fjt esetéen is zzl különséggel hogy Golden Reinders esetéen gyümölcsök húskeménysége Jongold - hoz képest mérsékelte csökkenéssel volt jellemezhető. ULO-tárolás ltt z lm húskeménysége csökkenő tendenciát muttott. A refrkciós érték rendszerint etárolást követő 3-4. hónpn tetőzött. 21
A 20. ár Golden Reinders fjt minőségi indexének változását muttj e z ULO-tárolás ideje ltt. 175 Minőségi Index (Cukor g/l + 10*Sv g/l) 170 165 160 155 150 145 140 SzD5% = 5,317 Novemer Decemer Jnuár Feruár Március Április 20. ár. Golden Reinders lm minőségi indexének lkulás ULO-tárolás ltt (Derecske, 2006) A 20. árán láthtó, hogy Golden Reinders esetéen vizsgált éveken gyümölcsök minősége z ULO-tárolás ideje ltt számottevően nem változott. Az ULOkmrán tárolt Golden Reinders esetéen megfigyelhető volt, hogy minőségi index áprilisr ngymértéken csökkent, mely refrkciós értékek figyelemevétele mellett is rr utl, hogy ez ngyorészt svtrtlom csökkenéséől dódik. Az lm minőségének változás pultontrtás ideje ltt A 21. ár Golden Reinders fjt húskeménységének változását muttj e három hetes pultontrtási idő ltt, három vizsgálti éven, közel zonos hőmérsékleti és reltív nedvességi körülmények között. Húskeménysg (l/cm 2 ) 25 20 15 10 5 0 2004 2005 2006 SzD 5%=1,28 SzD 5%=1.73 SzD 5%=1.11 1 A 1 1,2 B BC 2 c C 0. np 7. np 14. np 21. np 21. ár. Golden Reinders lm húskeménységének lkulás pultontrtás ideje ltt három év átlgán (Derecske, 2004-2006) 22
A húskeménységet vizsgálv elmondhtó, hogy pultontrtás ideje ltt csk 2004- es éven volt jellemző z egyenletes szöveti puhulás. A 2005-ös és 2006-os éveken második héten mért értékek emelkedést mutttk. A 22. ár Golden Reinders fjt refrkciós értékének lkulását muttj e három hetes pultontrtási idő folymán három vizsgálti éven. Refrkciós érték (Brix %) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 SzD 5%=1,06 SzD 5%=0,28 SzD5% 1,11 2004 2005 2006 1 1 1,2 2 A A A A 0. np 7. np 14. np 21. np 22. ár Golden Reinders lm refrkciós értékének lkulás pultontrtás ideje ltt három év átlgán (Derecske, 2004-2006) Az ULO-tárolás ltti vizsgáltok eredményeivel szemen refrkciós érték pultontrtás idejének előrehldtávl nő (2004, 2006) vgy változtln mrd (2005). A 23. ár Golden Reinders fjt minőségi indexének lkulását muttj e három hetes pultontrtási idő ltt. 175 170 y = -5,3563x + 171,91 R 2 = 0,9972 Minőségi Index (Cukor g/l + 10*Sv g/l) 165 160 155 150 145 140 135 c SzD 5% = 3,79 d 130 0. np 7. np 14. np 21. np 23. ár Golden Reinders lm minőségi indexének változás pultontrtás ideje ltt három év átlgán (Derecske, 2004-2006) A digrmról z lmák minőségi indexének dinmikus csökkenése olvshtó le, mely refrkciós értékek lkulásánk ismeretéen kétség kívül svtrtlom ngymértékű csökkenéséől dódik. A svk elomlás ph-érték emelkedését okozz, vgyis minőségi index lkulás z lmák öregedési állpotát tükrözi. 23
ÚJ ÉS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Vizsgáltink lpján krcsú orsó koron oldlelágzásin, mely fák hrmonikus gyümölcsterhelését is muttj 3-5 lm d/cm 2 elágzás-keresztmetszeti felületre vetített elméleti gyümölcsterhelés tekinthető optimálisnk. 2. Az M.9 lnyú Breurn fjt fánkénti gyümölcsterhelésétől függetlenül központi tengelytől távolodv gyümölcsök minőségi indexe emelkedő (5-10 pontos), gyümölcstömeg pedig csökkenő tendenciát mutt. 3. A ngyo mértékű ritkítás előtti terhelés (virágzás d és/vgy kötődött gyümölcs d) negtívn efolyásolj gyümölcsök minőségi indexét eállított késői fjlgos terhelési szinttől (d/cm 2 TKM) függetlenül. Az eredmény vegyszeres gyümölcsritkítás minél korái lklmzás mellett szól. 4. Vizsgáltink szerint gyümölcshúsn C-os permettrágyázási kezelésektől függetlenül egységesen lcsony C-trtlom volt jellemző. A mgház környékéről vett minták elemtrtlmán ezzel szemen különöző szerek lklmzásánk htásár C-trtlom 20-50%-os növekedése volt megfigyelhető kontrollhoz képest. 24
A TÉMÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK LISTÁJA RAKONCZÁS N. - Gond, I. (2008): Specilities of the vegettion strt nd level of primry fruit set ffect fruit qulity. Interntionl Journl of Horticulturl Science, In print. RAKONCZÁS, N. (2008): C-htónygú készítmények htékonyság Breurn lm keserűfoltosodásánk mérsékléséen. In. GONDA, I. (szerk.): Intenzív gyümölcsösök környezetkímélő tápnyggzdálkodás. Dereceni Egyetem Agrár- és Műszki Tudományok Centrum, Kertészettudományi és Növényi Biotechnológii Tnszék, Kuttási és Fejlesztési Csoport. Derecen, 79-92. p. RAKONCZÁS, N. - Gond, I. (2008): Distnce of the fruit from the centrl leder nd fruit qulity. Interntionl Journl of Horticulturl Science, In print. RAKONCZÁS N. (2008): Felkészülés gyümölcsszüretre. Értékálló rnykoron, VIII. 5. 19-20. p. RAKONCZÁS N. (2008): A Breurn lmfák elágzásink terhelése és gyümölcs minőségének összefüggései. Kertgzdság, 40/1: 14-24. p. RAKONCZÁS N. (2007): Breurn lmfák termőlpjink terhelése és gyümölcs minőségének összefüggései. Lippy János Ormos Imre Vs Károly Tudományos Ülésszk, 2007. novemer 7-8. Budpest. 146-147. p. RAKONCZÁS N. Gond I. Dremák P. Hol I. (2007): Exmintion of the efficiency of some C contining mterils in incresig pple skin C-content. XLIX. Georgikon Npok, 2007. szeptemer 20-21. Keszthely. 32. p. RAKONCZÁS N. 2007): Az lm minőségét meghtározó technológii elemek. Agro Npló. XI. évf. (5): 67-68. p. RAKONCZÁS N. (2007): Az lm minőségét meghtározó tényezők. Agroinform. XVI. évf. (6): 18-19. p. Gond I. - RAKONCZÁS N. - Hol I. (2007): Evlution of crop yeld nd fruit qulity in orgnic pple production. Interntionl Journl of Horticulturl Science, 13 (1): 7-10. p. Gond I. - Lktos L. - RAKONCZAS N. (2006): The effect of summer pruning on solr rdition conditions in pple orchrds. Interntionl Journl of Horticulturl Science, XII. évf. (4): 87-91. p. RAKONCZÁS N. (2006): Az lm minőség-meghtározásáról. Zöldség- és Gyümölcspic, 2006, novemer-decemer, 12. p. RAKONCZÁS N. (2006): Néhány lmfjt ULO-tárolás ltti minőségi összehsonlítás. Agrártudományi közlemények, 23: 62-75. p. RAKONCZÁS N. (2005): Almfjták minőségi prmétereinek ULO-tárolás ltti vizsgált. Termékpály, élelmiszer- és környezetiztonság z gráriumn. Gödöllő, 2005. októer 7. 23. p. 25