A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4.
Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi jog a háború és békekötés joga külpolitika alakítása
A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga "a diplomáciai kapcsolatok joga olyan jogintézmény, amelyet évszázadokon át türelmesen épített az emberiség, és amelynek megőrzése lényeges a ma olyannyira összetett nemzetközi jogközösség biztonságához és jólétéhez: ennek jobban mint valaha szüksége van tagjai kapcsolatainak szervezett fejlesztését megkoronázó szabályok aprólékos és állandó tiszteletben tartása. (ICJ - az Egyesült Államok teheráni diplomáciai és konzuli képviselte személyzetének ügye)
A nemzetközi jog alapfogalmai A nemzetközi jog fogalma A nemzetközi jog a nemzetközi közösség körében alkalmazandó jog. Az "ubi societas, ibi jus" elv a nemzetközi kapcsolatokban is leképeződik. A nemzetközi jog (international law) kifejezés először Jeremy Bentham Bevezetés az erkölcs és a törvényhozás elveibe című művében (1780) jelenik meg a national law kifejezés ellenpárjaként. Szinonimaként használatos a népek joga jus gentium, völkerrecht is. Azoknak a magatartási szabályoknak az összessége, amelyek a nemzetközi jog alanyai elsősorban az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálják
A nemzetközi jog jellege, szankciórendszere A nemzetközi jog értékelvűsége államok közötti békés kapcsolatok, emberi jogok védelme, környezetvédelem stb. Nem nemzetek/államok feletti jog Nincs szuperállam, amely érvényesülését kikényszeríthetné, de van szankciórendszere
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Monizmus - interpenetráció a nemzetközi jog közvetlenül érvényesül a belső jogrendben. A nemzetközi jog primátusának elve. Dualizmus (Triepel, Anzilotti) - nincs interpenetráció, transzformáció, a nemzetközi jog csak államközi kapcsolatokat szabályoz. Magyar Köztársaság Alkotmánya 7. A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
A nemzetközi jog alanyai Állam Sui generis jogalanyiság 1933. évi Montevideói Egyezmény az államok jogairól és kötelezettségeiről Állandó népesség Főhatalom (Government) Meghatározott terület Képesség kapcsolatok létesítésére más államokkal Elismerés - konstitutív v. deklaratív
Nemzetközi szervezetek Államok hozzák létre, nemzetközi szerződéssel, állandó struktúrája van, nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek. Sir Gerald Fitzmaurice (ILC rapporteur) "államok társulása nemzetközi szerződés révén, amely alkotmánnyal, közös szervekkel és saját, a tagállamokétól elkülönült jogalanyisággal bír." Származékos jogalanyiság Kormányközi szervezetek, Sajátos szervezetek: OSCE, Vöröskereszt, felszabadítási szervezetek pl. PLO Nincs elismert nemzetközi jogalanyiságuk - nemzetközi vállalatok, NGO-k, bírói szervezetek. Egyén
A nemzetközi jog forrásai Nemzetközi Bíróság statútuma 38. cikk 1. bekezdés a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyeket a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg, b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát, c) a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket, d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.
A nemzetközi szerződés fogalma Szokásjogi definíció - A nemzetközi jog két vagy több alanya között kötött minden olyan megállapodás, amelynek célja jogi hatások elérésére irányul és amelyet a nemzteközi jog szabályoz. 1969. május 23-i bécsi egyezmény a szerződések jogáról 2. cikk (1) b) pont "államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt és függetlenül a megállapodás sajátos elnevezésétől."
Az 1961. évi és az 1963. bécsi egyezmények és a belső jog viszonya 1965. évi 22. tvr. 1987. évi 13. tvr. 1973. 7. tvr. a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetén követendő eljárásról 2001. évi XLVI. Tv. a konzuli védelemről