A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja

Átírás

1 RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika NEMZETKÖZI ÉS EU KÖZJOG c. tantárgyból a Levelező IV. évfolyam biztonságszervező szakirány hallgatói számára 2010/2011-es tanév I. félév A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja A Tájékoztató információt ad a Rendőrtiszti Főiskola azon levelező IV. évfolyam biztonságszervező szakirány hallgatóinak, akik számára a Tanterv kötelezővé teszi a Nemzetközi és EU közjog című tantárgy előadásainak látogatását, illetve a félév zárásakor a vizsgák letételét. A Nemzetközi és EU közjog című tantárgy a as tanév II. félévében került bevezetésre, mely valójában a korábban külön tárgyként oktatott Nemzetközi jog és EU közjog matériáinak szintéziséből áll. Az új, két kötetes jegyzet májusa óta az RTF Jegyzetellátóban a hallgatók rendelkezésére áll. A tárgy oktatásának célja: - hallgatók ismerjék meg a nemzetközi jog és az európai közjog alapelveit, alapintézményeit, a nemzetközi jog alanyainak egymás közötti kapcsolatát, annak fejlődését és módosulásait. Legyenek tájékozottak az Európai Unió nemzetközi jogi alapjairól, az emberi jogok nemzetközi szintű szabályairól, a nemzetközi viták békés rendezésének lehetőségéről, a nemzetközi szervezetekről, a nemzetközi joggal kapcsolatos aktuális magyarországi kérdésekről. - a tankönyvben új részként szerepel A nemzetközi rendőri együttműködés, mely hangsúlyozottan az uniós kooperáció egyes kiemelten fontosnak tekintett elemeit mutatja be. A szerzők célkitűzése az volt, hogy a rendészeti képzésben résztvevő hallgatók bepillantást nyerjenek az élő, hatékony rendészeti, bűnügyi együttműködési formákba. Arra törekedtünk, hogy a száraz elméleti tények mellett praktikus, ténylegesen alkalmazható információkkal is gazdagítsuk a hallgatók ismereteit. A Nemzetközi és EU közjog oktatásának szervezése, formája A tantárgy oktatása az Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék feladata. Az előadásokat tartja: dr. Nagy Judit r. őrnagy, főiskolai tanársegéd Telefon: , , 06-(1) A tantárgy oktatásának szervezett formája: levelező biztonságszervezői szakirányú képzésben az előadás Az oktatás nem szervezett formája: a konzultáció. A hallgató joga, hogy a tananyag elsajátítása során felmerülő problémája miatt konzultációs lehetőséget kérjen.

2 2 Konzultációs lehetőségek: Konzultáció megbeszélhető a tanszéken: Dr. Nagy Judit r. őrnagy főiskolai tanársegéddel Felvilágosítás kérhető továbbá a tanszéken: a , illetve es telefonszámokon. Tananyag: - a 2009-ben megjelent "Európai és Nemzetközi közjog I. II. (két kötetes) főiskolai jegyzet (kapható az RTF jegyzetellátó boltjában) - az előadások anyaga, A tantárgy tematikája, tananyaga harmonizál a budapesti jogi karok tananyagával és azok tankönyvei alapját képezték a főiskolai tananyag elkészítésének. Az index aláírásának feltétele: A levelező biztonságszervezői szakirányú képzésben: előadásokon való részvétel Nemzetközi és EU közjog tantárgy oktatásában részesülnek Levelező tagozat IV. évfolyam biztonságszervező szakirány 7. félév: 16 óra előadás Előadások ideje és helye: szeptember óra V. épület I. 5. tanterem október óra V. épület I. 5.tanterem október óra Főépület D tanterem november óra V. épület I.5. tanterem A számonkérés módja A Levelező tagozat IV. évfolyam biztonságszervezői szakirányú képzésben: A hallgatók a tananyagból írásbeli (első és második alkalommal), ennek sikertelensége esetén szóbeli kollokviumot (3. alkalom) tesznek. A szóbeli kollokvium (azaz a 3. körös vizsga) felkészülési kérdései és egyben vizsgakérdései megegyeznek az ezen tájékoztató tantárgyrészi tematikájában, az egyes témák alatt felsorolt kérdéskörökkel (Például az alábbiak: A nemzetközi jog alapfogalmai. A nemzetközi jog alanyai és forrásai. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya. A nemzetközi jog általános szabályai.. A nemzetközi szokásjog. A nemzetközi jog feltétlen érvényesülést kívánó szabályai /nemzetközi ius cogens/. Az általános jogelvek. A nemzetközi jog kodifikációja.stb.). A tantárgy részletes programja Megjegyzés: Az alábbiakban felsorolt részletes program természetesen a két kötetes jegyzetben foglalt tananyagnak csupán egy részét fedi le. A nappali tagozatos hallgatók a teljes tananyagot elsajátítják a képzés során. A Levelező biztonságszervező szakirány hallgatói azonban kisebb óraszámban részesülnek nemzetközi és EU jogi oktatásban, ezért számukra a teljes matériából a hangsúlyosabb témákat építettük be az oktatási tematikába. Emellett azonban ajánlott a jegyzetbe foglalt egyéb témák megismerése is a félév során számonkérés nélkül, önálló feldolgozásban -, hiszen ezáltal a hallgatók a nemzetközi jog

3 3 egyéb ágairól is tudomást szereznek, pontosabb és összefüggőbb képet kapva a jogág által szabályozott területekről. Emellett a III. részben tárgyalt Nemzetközi rendőri együttműködés téma is hasznos információkat nyújthat a hallgatóknak akár a későbbi munkájuk során is. I. Nemzetközi közjog tárgyrész tematikája: 1. téma : A nemzetközi jog fogalma A nemzetközi jog alapfogalmai. A nemzetközi jog alanyai és forrásai. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya. A nemzetközi jog általános szabályai.. A nemzetközi szokásjog. A nemzetközi jog feltétlen érvényesülést kívánó szabályai (nemzetközi ius cogens). Az általános jogelvek. A nemzetközi jog kodifikációja. - Nemzetközi jogi dokumentumgyűjtemény (ELTE ÁJTK 1994.) - Valki László: A nemzetközi jog társadalmi természete (Kossuth Kiadó, 1989.) - Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon (1967) vonatkozó részei évi XXXVII. sz. tc. - Briand Kellog Paktum - ENSZ Közgyűlés (XV.) sz. 196O. XII. 14. Határozata - ENSZ Közgyűlés (XXV.) sz. 197O. XII. 24. Határozata - ENSZ Közgyűlés (XXX.) sz XII. 14. Határozata 2. téma : A nemzetközi szerződés. A nemzetközi szerződések jogának kodifikációja. A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezései és fajai. A szerződéskötés. A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai. A nemzetközi szerződések értelmezése. A nemzetközi szerződés alkalmazása, módosítása, érvénytelensége, megszűnése. - Nemzetközi szerződések válogatott gyűjteménye (Dr. Laczkó Károly, ELTE, 1972.) - Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok (Tankönyvkiadó, 1991.) évi 12. sz. tvr. - az évi Bécsi Egyezményről évi L. tv. - a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról 3. téma: Az állam Az állam keletkezése és megszűnése. Az államkapcsolatok. Az államok és a kormányok elismerése. Az államterület, annak megszerzése és elvesztése. A területi felségjog nemzetközi jogi korlátai. - Palotás Zoltán: A trianoni határok (Budapest Interedition, 1990.) - Magyar csehszlovák államhatárral kapcsolatos szerződések gyűjteménye (Határőrség kiadványa 1980.) - Sokcsevits Dénes Szilágyi Imre Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története (Bereményi Könyvkiadó, Budapest, 1994.) évi XXXIII. tc. a Trianoni Békeszerződés (Kivonat) évi XVIII. tc. a Párizsi Békeszerződés (Kivonat)

4 4 4. téma: ENSZ Az ENSZ megalakulása, céljai (az ENSZ Alapokmány szerint). Az ENSZ szervezeti felépítése. Az ENSZ Közgyűlése. Az ENSZ Biztonsági Tanács felépítése, feladatai, kényszerintézkedései. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, ennek viszonya a szakosított intézményekhez és más nemzetközi szervezetekhez. - ENSZ Akadémia (Magyar ENSZ Társaság, 1993.) - Az ENSZ Alapokmánya - Magyarország és a nemzetközi szervezetek (Külügyminisztérium Kiadványa, 1994.) - Alapvető tények az ENSZ-ről (Magyar ENSZ Társaság, 1991.) 9. téma : A diplomáciai jog. A diplomáciai képviselet felépítése, feladatköre. A diplomaták kinevezése, megbízatásuk megszűnése. A diplomáciai testület. A diplomáciai képviselet és tagjai mentességei. A diplomáciai épületek, közlekedési eszközök mentessége. A konzuli képviselet felépítése, feladatköre. A konzulok kinevezése, megbízatásuk megszűnése. A konzuli testület. A konzulok mentességei. A tiszteletbeli konzul. - 2/1995. (III.24.) Küm. rendelet évi 22. sz. tvr. az április 18-án aláírt Bécsi Szerződés kihirdetéséről évi 13. sz. tvr. az évi Bécsi (Konzuli) Szerződés kihirdetéséről II. EU közjog tárgyrész tematikája: 1. téma: Az Európai Unió története Az európai egységesülés gondolatának történeti előzményei. Az integráció történeti lépései. A második világháborút követő felgyorsulás. A Közösségek létrejötte, a bővülés folyamata, bővítési hullámok. Alapító szerződések és ezek fő módosításai. A nizzai szerződés, az alkotmány, a Lisszaboni Szerződés. 2. téma: Az Európai Unió felépítése és működése Az Európai Uniót létrehozó szerződés. A Közösség(ek) és az Unió kapcsolata. A hárompilléres architektúra széthullása a Lisszaboni szerződés eredményeképpen. Együttműködési modellek, az Unió szervezeti, működési és intézményi főbb kérdései. A tagállamok közös elvei, az Unió alapelvi deklarációi. 3. téma: Az Európai Unió Tanácsa A Tanács létrehozása, funkciója, főbb feladatai. A Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács kapcsolata. A COREPER. A Tanács ülésezési módjai. A Tanács jogi helyzete, működése, vezetése. A Tanács főbb hatáskörei, szerepe a jogalkotásban. 4. téma: Az Európai Bizottság A Bizottság létrehozása, fejlődése. A Bizottság tagjai és testületei. A Bizottság tevékenysége, működése, főbb feladatai és hatáskörei. 5. téma: Az Európai Parlament A Parlament létrehozása, szerepe, főbb hatáskörei. A Parlament megválasztása, tagjai. A Parlament testületei, vezetői, döntéshozatala.

5 5 6. téma: Jogérvényesítés az Európai Unióban Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság létrejötte, jelentősége. A közösségi bírák és főtanácsnokok. A bíróságok joghatósága, főbb hatáskörei. Az eljárásokról általában. A bíróságok egyes eljárásai. 7. téma: A büntetőügyekben folytatott uniós rendőrségi együttműködés alapjai (Europol). A Lisszaboni Szerződés hatása a korábbi harmadik pillér politikáira Az Europol szervezete, mandátuma és hatásköre. A Lisszaboni Szerződés hatásai a korábbi harmadik pillér politikáira. Figyelem!!!: ennek a témakörnek a 2. része nem található a főiskolai jegyzetben, ezért a vizsgára való felkészülés során az előadáson elhangzottakból, illetve a tantárgyfelelős tanár által elkészített és a hallgatók számára az utolsó előadáson átadott, rövid összefoglaló vázlatból készülhetnek a hallgatók. Kötelező irodalom: főiskolai jegyzet megfelelő részei (melyet a tantárgyfelelős tanárral az utolsó előadás keretében pontosan oldalszám szerint tisztáznak a hallgatók) - fokozottan ajánlott a kötelező tananyagban hivatkozott különböző alapszerződési rendelkezések áttekintése; - a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló évi XXX. törvény; - az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés; - Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. KJK, Budapest, Becsky Róbert (szerk.): Az európai alkotmányszerződés előzményei és várható hatásai. Hanns Seidel Alapítvány, Berke Barna: Közösségi jog és a tagállamok jogrendszere: vonzások és taszítások. In: Magyar Jog, 1996, o. - Berta Krisztina: A bel- és igazságügyi együttműködés az európai integráció folyamatában. In: Belügyi Szemle 3/ Boytha György Papp Mónika: Az Európai Unió létrejötte, intézményrendszere és jogforrásai. 2., kiegészített kiadás. PPKE JÁK, Budapest, Czuczai Jenő Ficzere Lajos (szerk.): Európa A-tól Z-ig. Mondat Kft, Dienes-Oehm Egon Papp Mónika: Bevezetés az Európai Unió jogába. 2., kiegészített kiadás. PPKE JÁK, Budapest, Dunay Gazdag (szerk.): A Nyugat-európai Unió. Tanulmányok, dokumentumok. SVKI, Budapest, 1994.

6 6 - Fazekas Judit (szerk.): Az európai integráció alapszerződései 2. KJK-Kerszöv, Budapest, Kardos Angelika Csilla: Az európai uniós polgárság. In: Kilényi Géza: Fejezetek az alkotmányjog köréből. PPKE JÁK, Budapest, o. - Kecskés László: Új elsőbbségi doktrína az EK jogában: pre-emption analízis. In: Magyar Jog 1/ o. - Kende Tamás Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris Kiadó, Budapest, Kende Tamás Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Osiris Kiadó, Budapest, Kende Szűcs Dunay: Kelet-Közép-Európa integrációja a tizenötök közös kül- és biztonságpolitikájához. Budapest, Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga. KJK-Kerszöv, Budapest, Kovács Péter: A schengeni kérdés. Osiris Kiadó, Budapest, Masika Harmati (szerk.): Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában. ISM, Budapest, Nagy Boldizsár: A schengeni rendszer és Magyarország: az út Amszterdamig és tovább. In: Acta Humana Emberi jogi közlemények / o. - Vastagh Pál: Európai alkotmány európai szociális modell in Európai Tükör, 7/2003. szám. - Várnay Ernő Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv, Budapest, Virányi Gergely (szerk.): Határellenőrzés az Európai Unióban. Hanns Seidel Alapítvány, Budapest, Szakdolgozati témák Nemzetközi és EU közjog című tantárgyból 1. Magyarország részvétele a nemzetközi békefenntartásban. 2. A diplomáciai mentesség, annak rendészeti vetülete. 3. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 4. INTERPOL keretében megvalósuló nemzetközi rendőri együttműködés 5. Az Európai Unió felépítése és működése, döntéshozatali mechanizmusai. 6. A Lisszaboni Szerződés vívmányai az EU életében, különös tekintettel a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésre 7. Nemzetközi (elsősorban uniós) rendőri együttműködés (Europol) 8. Bűnügyi információk cseréje és analizálása az Európai Unióban (Prümi szerződés, Svéd kerethatározat, AWF) 9. Magyarország részvétele a nemzetközi (uniós) bűnügyi együttműködésben 10. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés evolúciója (Eurojust, Európai Igazságügyi Hálózat) Tanszékvezetői engedéllyel a meghirdetett témákon kívül más téma is választható.