Radnóti Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programja Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Készítette: Sulyokné Kelemen Judit intézményegység-vezető (2013-as Pedagógiai Program módosítva 2014.április 16-án)
Tartalom I. Az iskola nevelési programja... - 3 - I.1.A nevelő-oktató munka... - 3 - I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... - 9 - I.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... - 10 - I.4.Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... - 15 - I.5. Helyi feladatok... - 21 - I.6.Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... - 23 - I.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... - 31 - I.8. Kapcsolattartás formái... - 32 - I.9.A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata... - 35 - I.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... - 43 - I.11.A felvételi eljárás különös szabályai... - 44 - II. Helyi tanterv... - 46 - II.1. Választott kerettanterv megnevezése A vagy B változat... - 46 - II.2.Óraterv 1-8.osztályig... - 46 - II.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... - 51 - II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása - 52 - II.5.Sajátos pedagógiai módszerek intézményünkben... - 58 - II.6.A mindennapos testnevelés megvalósításának módjai... - 58 - II.7.A választható tantárgyak,foglalkozások és pedagógusválasztás megvalósításának szabályai... - 59 - II.8.Értékelések rendje... - 60 - II.9.Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések... - 65 - II. 11. A tanulók fizikai fittségi állapotának méréséhez szükséges módszerek... - 69 - II.12.Az iskola egészségnevelési elvei... - 71 - II.13.Az iskola környezeti nevelési elvei és programja... - 72 - II.14.A tanulók jutalmazásának,fegyelmezésének (magatartásának és szorgalmának) értékelési elvei... - 79 - II.15.Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetén a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program... - 82 - - 1 -
III.A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések... - 92 - Nyilvánosságra hozatal... - 92 - - 2 -
I. Az iskola nevelési programja I.1.A nevelő-oktató munka Alapelvei Nemzetünk hagyományos érékeit megőrizve, de a fiatal generáció igényihez igazodó oktatás. A gyerekekkel szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni bánásmód. Megteremteni kívánjuk az egyénre szabott nevelést, fejlesztést az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a sajátos / speciális nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tehetséges gyerekek számára. Az intézmény az ismeretek többoldalú bemutatása és közvetítése mellett világnézetileg semleges, a lelkiismereti és vallásszabadságot jogegyenlőség alapján biztosítja. A legfontosabb közvetítendő értékek:a becsületesség, a kötelesség, a felelősség, a tolerancia, az együttműködési készség, a segítőkészség, a tisztelet, az önismeret, az önnevelés, az összetartozás a családban és nagyobb közösségekben, a tudás és a teljesítmény megbecsülése, a barátság, egészséges életmód, a tisztaság, a rend, az esztétikus környezet, a környezettudatosság, a jókedv, a természetszeretet, a munkafegyelem és önfegyelem. Nemzeti hagyományok, szokások, népdalok, nemzeti múltunk értékeinek megbecsülése. A környező országokban élő magyarságtelepüléseinek, életének megismerése támogatott pályázati lehetőségek kihasználásával. A nemzeti összetartozás tudatának erősítése. Európához tartozásunk erősítése, az európai értékek, kultúra megbecsülése, ismerete. A magyarországi nemzetiségek hagyományainak, kulturális értékeinek elismerése, megbecsülése. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. - 3 -
A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetük megóvására. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Céljai Családdal együttműködve, cselekvő elkötelezettségre neveljen. Az iskolai nevelés járuljon hozzá a harmonikus személyiség kibontakozásához. A tanuló az iskolában reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert. Váljon képes önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre. Ismerje meg és értse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat. Törekedjék tartalmas kapcsolatok kialakítására. Fontos a tanulási kudarcok megelőzése. A sikeres beilleszkedés a közösségbe. A szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálása. - 4 -
Önellátásra való képesség és tisztálkodási igények kialakítása. A testi nevelés, mely a tanórákon, kirándulásokon, különféle sportrendezvényeken, tömegsportköri foglalkozásokon, erdei iskolában és nyári táborokban valósul meg. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztése. Képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtsanak a tanulóink. A család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés. Magyarország megismerése, szeretete és megóvása. A tanulók nemzeti önismeretének, nemzettudatának, tevékeny hazaszeretetének fejlesztése A Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerése, ugyanakkor az Európához tartozás erősítése. A nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés. Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése: Mihály-nap, szüreti hagyományok, Márton-nap, Advent, Mikulás, Lucázás, Karácsony, Újesztendő, farsangi szokások, Húsvét, Pünkösd Összegezve: pedagógiai munkánk valamennyi területén kiemelt nevelési célként kezeljük a NAT-ban meghatározott célokat: 1. Erkölcsi nevelés: együttérzés, segítőkészség, tisztelet, tisztesség, megértés, elfogadás, önfegyelem. 2. Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés. Magyarságtudatot kialakítva és megőrizve ismerjék meg népünk történelmét, kultúráját, hagyományait, szokásait, nemzeti értékeit, párhuzamosan formálni az Európához tartozás tudatát is. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén cselekvő állampolgári magatartást alakítsunk ki tanítványainkban, akik tiszteletben tartják az emberi jogokat és kötelességeket,és a kölcsönös elfogadás elveit. 4. Az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése terén a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításában kell a gyermekeket segíteni. 5. A családi életre nevelés során a harmonikus családi mintákat kell közvetíteni,a fiatalokat a felelős párkapcsolatok kialakítására kell nevelni. 6. A testi és lelki egészség egyaránt fontos. Ezen területen elsősorban a helyes életmódbeli szokásokat kell megismertetni. - 5 -
7. A szociális érzékenységre nevelés hozzájárul a felelősségvállaláshoz, a fogyatékkal élőkkel szembeni együttérző magatartás kialakulásához. 8. A fenntarthatóság és környezettudatosság a környezeti nevelés célkitűzése. 9. Az általános iskola felső tagozatán a pályaorientációs foglalkozásokkal segíteni kell a diákokat,hogy érdeklődésüknek megfelelő területen találják meg hivatásukat. 10. A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a vállalkozások, a pénzügyi élet terén. Ezt a célt szolgálja a gazdasági nevelés. 11. A médiatudatosságra nevelés a kritikai gondolkodást, a médiákban való eligazodást segíti. 12. Az általános iskolának különösen fontos nevelési célkitűzése az érdeklődés, a motiváció felkeltése,a tanulás tanítása. A tanuló testi és szellemi teljesítményének lehetőség szerinti növelése. Feladat Nemzeti műveltség, nemzeti értékek, hagyományok átadása. Egyetemes kultúra közvetítése. Szellemi-érzelmi fogékonyság. Az erkölcsi érzék elmélyítése. Közjóra való törekvés megalapozása. Megemlékezés az iskola névadójáról, Radnóti Miklósról. Nemzeti és társadalmi összetartozás, hazafiság megerősítése: nemzeti ünnepeink méltó megünneplésével, határon túli magyar területekre kirándulás szervezésével, testvériskolai kapcsolatok ápolásával, a hagyományok ápolásával. Tanuláshoz szükséges képességek, készségek, ismeretek fejlesztése. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni készségek, képességek kibontakozását. Munkafegyelem kialakítása. - 6 -
Az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. A tanulók legyenek képesek az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani. A használható biztos idegennyelv-tudás elsajátítása. A tanulási esélyek, egyenlőségek biztosítása differenciálással. A szociális és más hátrányok leküzdésében való eredményes közreműködés. A segítőkészségre, a toleranciára és a szolidaritásra nevelés, a közösségbe való aktív beilleszkedés, az együttélés segítése. A család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés. Kulturált kapcsolattartási és kommunikációs tudás kialakítása. A viselkedési szokások, az érintkezéskultúra, a kulturált magatartás normáinak megismertetése, megtartása. A környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges életvitelhez szükséges alapismeretek megtanulása, az egészséges életmód következetes gyakorlása. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. A veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása. A lakókörnyezet, a lakóhely és a nemzet történelmének, hagyományainak, kulturális örökségének megismerése és ápolása. Az Európához tartozás tudatának erősítése, a Föld globális problémáinak megértése. Eszközök eljárások-módszerek A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Az oktatás, ismeretszerzés legfontosabb eszköze a tanmenet, amely a helyi tantervre épülve az aktuális tanévre készül. - 7 -
Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, melyek motiválják a tanulót, cselekvésre ösztönöznek. Az új ismeretszerzés épüljön a korábban megszerzett ismeretanyagra. A differenciálás jelenjék meg a feladatok kijelölésében, megoldásában és ellenőrzésében. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Változatos tanulási technikákkal és a XXI. század technikai eszközeivel kell felkelteni a tanulók érdeklődését. A hagyományápolás mellett törekedni kell az európai kulturális örökség megismerésére, megbecsülésére. Különösen eredményesek a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.) A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.) A magatartásra ható, ösztönző módszerekkel kell a tanulói aktivitást fejleszteni. Ünnepélyek, témanapok szervezése (Radnóti nap, Nemzeti összetartozás napja, Holokauszt emléknap, hagyományőrzéshez kapcsolódó programok) az éves munkatervben rögzítettek szerint. Biztosítani kell intézményünkben a szabad világnézeti és vallási nevelést. Kirándulások, táborozások szervezése, pályázatok járuljanak hozzá a nevelésioktatási célok megvalósulásához. - 8 -
I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak, szabadidős foglalkozásoknak és munkának kell folynia, melyek elősegítik az alapelvekben meghatározott emberi értékek kialakulását, megszilárdulását. Változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap az egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában). Törekedni kell az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Kiemelt szerepet szánunk a környezettudatos életszemlélet kialakításának, valamint az egészséges életmódra nevelésnek. Diákjaink ismerjék és becsüljék a helyi értékeket, nemzeti hagyományokat, a nemzeti kultúrát, nemzeti múltunk emlékeit ápolják azokat, de értékeljék az Európához tartozást. Tájékozottak legyenek az egyetemes emberi civilizáció eredményeiről,a nemzetközi együttműködési formákról is. Az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket ismerjék. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. Példamutatásával járuljon hozzá tanítványaink helyes személyiségfejlődéséhez. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók nevelésének és tudásának, képességeinek, az egész személyiségük fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. - 9 -
I.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés pedagógiai feladatai A mindenkori felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt társadalmának nevelése stratégiai fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák (a dohányzás mérséklése, az egészséges táplálkozás, a kulturált ivási szokások elterjedése, a drogprogram megvalósítása, a stressz tudatos feldolgozása, a szabadidősport feltételeinek biztosítása) kialakítását az oktatás valamennyi szintjén érvényesíteni kell. Az egészséges életmód ismerete épp annyira fontos, mint a magyar nyelv, az irodalom, a különböző természettudományok ismerete. Az egészséges életmódra történő nevelést már iskoláskorban el kell kezdeni, hiszen csak a folyamatos ismeretbővítéssel tudjuk felnőttkorra elérni az egészségtudatos gondolkodást. A korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermekek egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Ezért olyan készségeket kell kialakítani, melyek lehetővé teszik számukra saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását. Az egészségnevelési program arra való, hogy hozzásegítse a tanulókat kellő ismeretek birtokában, az egészséges életvitel kialakításához. Az egészségnevelési program célja 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 128. Minden gyermek részesüljön egészségfejlesztő tevékenységben. Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőit, alkohol, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás. Társas kapcsolatok egészségi etikai kérdéseiről is szerezzenek ismeretet. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai az alábbi területekre terjed ki Egészséges életmód: táplálkozás, káros szenvedélyek A mindennapos testnevelés, testmozgás - 10 -
Higiéniai szokások Lelki egészség Balesetvédelem-elsősegélynyújtás Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Családi életre nevelés Betegségek megelőzése Párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája A krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete Az egészséges tanulási környezet alakítása Az idővel való gazdálkodás szerepe A szenvedélybetegségek elkerülése A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Drogprevenció Szexuális felvilágosítás-nevelés A testi higiénia A környezettudatosság A személyes biztonság és mások biztonságának biztosítása A mentális állapot védelme Megvalósítás Tanórai kereteken belül a tanórákon az adott témához a megfelelő egészségnevelési vonatkozások hozzárendelése kiemelten: a 8. osztályos biológia tantárgy esetében egész éves téma az emberi szervezet: minden témakör végén egy, a témához kapcsolódó betegségekről és azok megelőzéséről szóló óra mindennapos testnevelés során minél többféle sportolási lehetőséget ismerjenek meg tematikus egészségnap bevezetése (minden tanév szeptember utolsó péntekjén) házi vetélkedő erdei iskola sikeres pályázati lehetőségek tanórába történő beépítése - 11 -
Tanórán kívüli tevékenységek az iskola rendszeres gyümölcsellátása NUTRIKID program az iskolai védőnő előadásai (serdülőkori változások, egészséges életmód témában) iskolaorvos Sport-és egészségnap, Sportkarácsony,Jégnap,Mikulás kupa, Radnóti röplabda kupa iskolai sportköri délutáni sportfoglalkozások,gyógytestnevelés, sportversenyek rendőrségi és egyéb külső előadások kirándulások, táborok (alapítványi és egyéb pályázati lehetőségek felhasználásával) kerékpártúrák tanulmányi versenyek kiállítások: rajz- és fotókiállítás, egészséges táplálkozás és életmód plakátok a témában segítséget nyújtó civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel pályázati és alapítványi szervezésű programok Segítő kapcsolatok, partnerek A szülők (család) megfelelő tájékoztatás, információátadás után aktívan tudják támogatni az iskola egészségnevelési programjait, akár szakértelmükkel is. a Gyermekjóléti Szolgálat, a Városi Családsegítő és Gondozási Központ az ÁNTSZ területileg illetékes hivatala, rendvédelmi szervezet az iskolaorvos, védőnő a testnevelők a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Gyermekjóléti Központ, a Családsegítő Szolgálat családgondozói a rendőrség bűnmegelőzési feladatokat ellátó munkatársai a fiatalkorúak ügyészei az Országos Mentőszolgálat munkatársai a helyi szenvedélybeteg-ellátó intézmények munkatársai Támaszkodniuk kell az osztályfőnökök, a szaktanárok és a munkaközösség vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. - 12 -
Az egészségnevelési célok megvalósulását segítő tevékenységek Az iskolai egészségfejlesztés módjai, lehetőségei Pedagógusok személyes példamutatása Tanórákon történő egészségnevelés Osztályfőnöki órákon Testnevelés órákon Egyes tantárgyak témaköreihez kapcsoltan, például: biológia, természetismeret, informatika, kémia, stb. Egyéb foglalkozásokon pl. iskolai sportkör Szabadidős tevékenységek keretein belül: osztálykirándulás, sportnap, stb. A tanulók egészségügyi vizsgálata, szűrőprogramokon való részvétel: fogászati szűrés, stb. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokért felelős pedagógus szervezi és koordinálja az egészségnevelési programokat, kapcsolatot tart a külső szakértőkkel szociális- vagy gyermekvédelmi veszélyhelyzet esetén megteszi a jogszabályban előírt lépéseket a testi-lelki egészség megóvása érdekében folyamatos segítséget nyújt a tanulóknak, szülőknek és pedagógusoknak a mindennapi oktatás-nevelés során felmerülő problémák esetén a tanulási nehézséggel, egyéb lelki problémákkal küzdő tanulóinknak rendszeres segítséget nyújt Az orvos és a védőnő közösen látja el az iskola-egészségügyi feladatokat: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában. Szexuális felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint. A védőnő az egészségtan oktatása során felkészíti a gyerekeket a betegápolási és elsősegély-nyújtási ismeretekre. - 13 -
Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának célja Az állampolgárok érdeke, hogy minél többen legyenek képesek szakszerű elsősegélyben részesíteni a sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személyt, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Tanórákon Biológia órán az ember megismerése és egészsége témakörön belül. Ezen kívül megismerkednek a szűrővizsgálatok, a védőoltások jelentőségével, valamint az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretekkel. Fizika tantárgy az érintésvédelmi ismeretekre helyezi a hangsúlyt. A kémia tantárgy keretein belül a veszélyes anyagokat és kezelésüket sajátítják el. Testnevelés órákon a biztonságos esés technikáját kell megismerni, az egymásra figyeléssel, a fegyelmezett magatartással a balesetforrások kikerülése a fontos. Meg kell tanulniuk azt is, hogy baleset esetén azonnal a felnőttnek kell, hogy szóljanak. Osztályfőnöki óra lehetőséget ad az egészségnevelés témakörön belül az alapvető elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítására,igénybe véve az iskolai védőnő segítségét is. Ennek során a tanulók elsajátítják az alapvető baleset megelőzési ismereteket: közúti közlekedés szabályait, mérgezés, fulladás veszélyeit, az égés, áramütés valamint esés témakörben. Egyéb foglalkozásokon Szakkörökön Versenyeken: pl. katasztrófavédelmi verseny, kerékpáros ügyességi verseny vagy egyéb a korosztálynak szervezett rendezvényeken. - 14 -
A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok (20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet XVIII. fejezet) Ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét. Baleset esetén a szülőt azonnal értesíteni kell. Az intézményben bekövetkezett baleseteket nyilván kell tartani az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével vagy,ha erre nincs lehetőség jegyzőkönyvet kell felvenni A 8 napon túl gyógyuló sérüléseket ki kell vizsgálni. A súlyos balesetet a fenntartónak is jelenteni kell. I.4.Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze. (Hankiss Elemér) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés színterei az általános iskolában a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) a tanórán kívüli egyéb foglalkozásokon a szabadidős tevékenységek keretében Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. - 15 -
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több mint azonos korú tanulók csoportja. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi tanára közösen, egymást erősítve végez, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. Feladatai a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) a tanuló ismerje iskolánk, régiónk sajátosságait, értékeit a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség felhasználásával oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában személyes példamutatás a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása jutalmazás és büntetés alkalmazása a másság elfogadása A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása Az egyéni értékek felismerése - 16 -
Egymás tiszteletben tartása Egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban A másság elfogadása, a tolerancia Társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozza meg. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket - 17 -
valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát váljon érzékennyé környezete állapota iránt kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanítási órák meghatározott osztály és csoport keretben történnek. Ezek a közösségi formák erősítik az összetartozás érzését,ebben a körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek meghatározói lesznek a tanuló fejlődésének,hisz a kortársak hatnak egymásra. Ebben nagy a szerepe a közösségnek. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formái. Problémás közösség estén kérni kell külső szakember pl. kineziológus segítségét is. Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik az osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. - 18 -
Lehetséges formái Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a kéthavonta legalább egyszer szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. Az osztály-és csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését. Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. Levelezős, egyéb versenyek. Hagyományőrző tevékenységek. Ünnepi megemlékezések. Napközis foglalkozások. A városi intézményekkel való együttműködés keretein belüli foglalkozások lehetővé teszik az intézményünkhöz tartozás erősítését, a radnótis szellemiség kialakítását. Részvétel országos szervezésű programokon Pályázati programokba való bekapcsolódás. Táborozási lehetőségek.(erdei tábor, sítábor, nyelvi táborok és nyári táborok elsősorban alapítványi támogatással) Iskolán kívül szervezett oktatási programok,a hagyományostól eltérő tanítási órák. Diákok által igényelt és működtetett iskolarádió. Részvétel a civil szervezetek, pl. alapítvány által szervezett programokon. - 19 -