A vállalati költségelmélet kérdéséhez



Hasonló dokumentumok
A vállalati költségelmélet kérdéséhez

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklése: a parentéláris öröklés

IV. rész. Az élettársi kapcsolat

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére

MAGATARTÁSI ÉS ETIKAI KÓDEX TRÖSZTELLENES ÉS VERSENNYEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÓ

I. Adatok, adatgyűjtés

Nők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek.

Költséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II.

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

Kristályszerkezetek és vizsgálatuk

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések

- Az áru választék szélességét és mélységét a vevő igényeihez kell igazítani.

Velem községi Önkormányzat évi költségvetési koncepciója

JELENTÉS. az önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól július 212.

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A városi távfűtés korszerűsítése kapcsolt energiatermeléssel

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

Eredmény és eredménykimutatás

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

5CG. számú előterjesztés

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus es időszakában a Megújuló Energia

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok. A felhívás kódszáma: EFOP

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1.

Önköltség-számítási számítási szabályzat

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

3. A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TŰZVÉDELMI FELADATAI

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika:

9.sz. melléklet. KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Közlemény. 1./ az Összehívás időpontjában meglévő részvények és szavazati jogokra vonatkozó összesítés

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

T Á J É K O Z T A T Ó

Foglalkoztatás és a foglalkoztatási formák kérdőiv 2014

INFORMATIKAI STRATÉGIA

Tevékenység költségei

E napló tulajdonosa. Mottóm erre az évre: urban-eve.hu Minden jog fenntartva!

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) XONE V3.3 SZERZŐDÉS

Marginolási módszertan

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 3. rész Oldal 1

HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

A költségvetés. A költségterv alapelemei. Sziráki Sz Gábor: Költségvetési terv alapelemei

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T

2. A kiszolgálási politika működésének lépései (releváns kiszolgálási elemek, teljesítménynormák, teljesítésmérés, eltérések elemzése)

IFFK 2013 Budapest, augusztus Paradigmaváltás a logisztikában. Dömötörfi Ákos

Panini A V3/0211

Gyöngyösi Ferenc Mészáros Sándor

A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI

KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló június 9-11.

Hidrosztatikai problémák

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/ Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz

Kedves Lakóink, Tisztelt Hozzátartozók!

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM PÉNZ-, ÉS ÉRTÉKKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Felhívás. Csoportos tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására. a TÁMOP azonosítószámú Tehetséghidak Program

SZABÁLYZAT ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK

A 2016-os tervekről is röviden egypár szót ejtenék

Üzleti számvitel működés

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

MEGBÍZÁS TÍPUSOK LIMITÁRAS MEGBÍZÁS (LIMIT VAGY LIMIT ORDER)

Dáka Község Helyi Építési Szabályzata

Élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és. és egészségre vonatkozó állításokról

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

Etikai kódex Erkölcsi szabály és normagyűjtemény

1. forduló (2010. február

Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Etikai Kódex Dometic Csoport

Pécs Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése

Alapfogalmak, alapszámítások

MATEMATIKA C 12. évfolyam 5. modul Ismétlés a tudás anyja

A minőség gazdasági hatásai

EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP EMLÉKEZTETŐ

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" április

Gyömrő Város Önkormányzat évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE

Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

PEDAGÓGIA PROGRAM. Hatályos: december 1-jétől* * Az intézmény szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai programja helyébe lép.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

EURÓPAI BIZOTTSÁG KKK FŐIGAZGATÓSÁG KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT Fejlett technológiai tanulmányok intézete

SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ

Kitöltési útmutató. A. Általános rész. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az számú adatlaphoz

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling

Átírás:

A JOG-, KÖZGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLY KÖZLEMÉNYEI SZERKESZTI: MARTONYI JÁNOS A vállalati költségelélet kérdéséhez I. A költség fgala- 1. A költség fgali eghatárzása- 2. Költség és felhasználás- 3. Költség és teljesítény az üzei terék. 4. A költségek általáns terészete. II. A költségek fajai. 1- A négy alapköltségfajta- 2. A hár funkcális költségcsprt. 3. A költségfajták áttektése. 4. A teljesítőképesség költségei. 5- A határköltségelélet. I. A KÖLTSÉG FOGALMA. 1. A költség fgali eghatárzása. A költségek jelentik a vállalati gazdaság den tevékenységének alapját. A vállalat költséggel dul, de költségkérdés egész űködése, sőt egszűnése is, A költség határzza eg a vállalat jövedelezőségét és ezáltal fejlődési lehetőségét is. Mi tehát a költség? A költségfgal eghatárzása céljából a ár híressé vált és az összes néet írók által is használt schalenbachi" eghatárzásból dulunk ki, aely szert költségen ne azt érjük, aibe valai kerül, hane ait a terelés és az üzei flyaat alatt felhasználunk. A költségek keletkezésére nézve lényegtelen az, hgy ilyen időpntban történt a kiadás, de döntő jelentőségű az az dőpnt, aikr a felhasználáskat a teljesítény előállítási flyaatába bevnjuk. A pénzkiadás történhetik krábban t aj költség, történhetik egyidejűen a költségekkel és keletkezhetik a költség elszálása után. Ne a pénzkiadásn úlik tehát egy költség keletkezése, hane azn, hgy valaely terelési vagy üzei flyaat alatt a javakat felhasználtuk-e? A két fgal költség és kiadás at látjuk, ne dig fedi egyást. így találkzhatunk jószágfelhasználáskkal, aelyek sha ne kztak pénzkiadást és égis költséget jelentenek. Pl. egy bányatársaságnál, aely saját kiterelt szenét használja fel. 1 Ebben az esetben ne pénzkiadás kzza a költséget, hane a saját kiterelt szenüknek az üzeben való felhasználása. A költséget értékelnünk kell, vagyis nagyságát szászert eg kell állapítanunk. Ez a egállapítás pénzösszegben történik. Pénz és költség annyiban függ össze, aennyiben a ai, unkaegsztásn alapuló gazdasági rendszerben, a vállalatk egyásközötti teljesítényeiket kicserélik. Ai az egyik vállalat részére teljesítényt, a ásik részére költséget jelent i Greifzu Július: Die Kalkulat vn, der Industrie. Haburg, 1940. 55.

451 és egfrdítva. A pénz az az eszköz, aely ezt a cserét lehetővé teszi. Ezért a költségeket pénzben értékeljük. 1 / 3 A pénzértékben kifejezett s a terelés céljára történt jószágfelhasználáskat nevezzük tehát költségnek. 2 2. Költség és felhasználás A költségeket, a költségszáítás eleeit aznban Schalenbach és vele együtt a legtöbb üzegazdász ne aznsítja egyszerűen a felhasználáskkal. A költség fgala ugyanis a költségszáításban ne esik egybe annak könyvviteli értelezésével. 2 / 3 E egkülönböztető felfgás szert a költségek a költségszáításhz, a felhasználásk pedig a könyvvitelhez tartznak. A felhasználás ne egyéb, t jószágfelhasználás egy üzei időszak keretében. Költségen visznt jószágfgyasztást értünk vállalati teljesítények előállítása céljából. 3 Schalenbach a következőképen fgalazza eg a felhasználást; Felhasználás a jószágnak az az értéke, aely akár rendeltetésszerűen, akár ne rendeltetésszerűen a vállalat tevéke^sége alatt, vagy a vállalatn kívül egseisült, vagy veszendőbe ent. 3 / 3 Tektettel arra, hgy a két fgal csak ritkán fedi egyást, a vállalat felhasználásai és a költségszáítás költségei ne jelenthetnek azns ennyiséget. A költség és felhasználás közötti eltérést szeléltetően utatja be Schalenbach a következő ábrán: Felhasználás: eredényszáítás (könyvelés) Seleges felhasználásk Felhasználásk egyben költségek Költségek, egyben felhasználásk Pótköltségek Költség: költségszáítás (árvetés) Magyarázatul denekelőtt eg kell jegyeznünk, hgy a könyvvitel, aely időszaks elszálási ód, egy időszak eredényét szálja el. Ezért legfntsabb alapkövetelényei a flyaatsság, összehasnlíthatóság, egbízhatóság, előrelátás és biztnság. A flyaatssági és összehasnlíthatósági elvek egkívánják, hgy 1. a fra (a szálázás egyfra legyen és ugyanazkat a tételeket ugyanarra a szálára könyveljük) és Va Buchti Hane: Die Bedetung der Abschreibung fiir den Betrieb. Berl, 1942. 11. 2 Schalenbach E.: Grwndlaigen der SelbstJcísternrechnung und Preispőlitík. Leipzig, 1927. 8 9. -/a vitéz Eajty Tivadar: Az üzegazdaság rendje. Budapest, 1939. 106. 3 Mellerwiez Knrád: Allgeee Betriebswirtschaftslehre. Berl, 1940. 58. /a Schalenbach E.: SelistJcstenrechg und Preisplitih. 6. kiadás, Leipzig, 1934. 112 6.

452 2. az értékelés (egységes értékbeállítás a érlegbe és az egyes könyvelési tételeknél) váltzatlan aradjn. A költségszáítás ellenben ás alapelveken nyugszik, aelyek közül a legfntsabb a költségfajták pnts elszálása a költségviselőkre és a költségfajták helyes taglása. A felhasználásknak és költségeknek elkülönített elszálási ódjából egyik a könyvvitelben, ásik a költségszáításban Schalenbach különbségeket vezet le a két fgal között. Habár a kettő kiterjedésben gyakran egybeesik, égis biznys tételeknél szátválik. Azk a részek, aelyek ne esnek egybe, Schalenbach szert seleges, illetve pótköltségek. Seleges felhasználásk azk a kiadásk, aelyek az eredényszáítás értelében felhasználásk, de a költségszáítás értelében ne költségek, ert ne zdítják elő a terelés enetét. Ezt utatja Schalenbach táblázatának balldali része. Pótköltségek visznt azk a költségek, aelyek a költségszáítás részére költséget jelentenek, bár ne kztak kiadást, visznt az eredényszáítás értelében ne jelentenek felhasználást. Ezt utatja Schalenbach táblázatának jbbldali része. A költségszáításban és eredényszáításban egybeeső tételek adják az alapköltségeket és célfelhasználáskat (a táblázat középső része). 4 Schalenbach a seleges felhasználásra vnatkzólag a következő két tipikus példát hzza fel: értékpapirvásárlás és a vállalat által adtt ajándékk. Schidt 5 dkét esetben tagadja a felhasználás jelleget, ert dkettő vagyncsökkenést jelent és ezért a agánszálára könyvelendő el, illetve a tartalékalapból vagy a nyereségből fedezendő. Ha aznban ezek a felhasználásk a tbrzás érdekében keletkeztek, a vállalat részére költségeket jelentenek s így itt scs különbség felhasználás és költség között. Tipikus pótköltségként elíti Schalenbach a kalkulációs és a könyvviteli leíráskat akkr, aikr a kalkulációs leírás nagybb, t a könyvviteli leírás. Itt is ráutat Schidt arra, hgy a kalkulációs és a könyvviteli leírás között csak akkr van különbség, ha a könyvviteli leírást túlzásba viszik, azzal a céllal, hgy titks tartalékt létesítsenek. Vállalati szepntból aznban a rendes tartalékk és a titksak célja ugyanaz, s így ha a vállalat ne létesít titks tartalékt, akkr se pótköltség, se seleges felhasználás ne keletkezik. Schidtnek a seleges felhasználásra és pótköltségekre vnatkzó egállapításai kétségtelenül túlzttaknak tekthetők. Megállapíthatjuk tehát, hgy a költség és a felhasználás között elszálási eltérés van. Egyes tételek csak a könyvvitelbe kerülnek, ásk csak a költségszáításba, isét ásk visznt dkettőbe. Ezeknek az eléleti egkülönböztetéseknek gyakrlati célja abban áll, hgy figyelebe vegyük az összes tényleges költségeket a költségszáításban, visznt dazkat a felhasználáskat, aelyek ne költségek, vagyis a seleges felhasználáskat, a veszteség-nyereség szálán keresztül a könyvvitelben száljuk el. 6 4 vitéz Kajty Tivadar: Általáns vállalati gazdaságtan. Budapest, 1943. 136 7. 1-5 Schidt ]fr.: Kalkulat und Preisplitik. Berl Wien, 1930. 54 5. 6 Greifzu Július: i.. 56.

Költség és teljesítény az üzei terék A költségeket azért használjuk fel a vállalatban, hgy javakat tereljünk. A költségek eredényeként teréknek kell keletkeznie, aelyet a piac többre értékel, t az érte hztt áldzatt, s így a terék nyereséget hz. A költséggel szeben áll tehát az üzei terék. Schalenbach ezt az üzei teréket teljesíténynek nevezi. Az üzei terék négy fkn halad át. Ez a négy fk: a terelés előkészítése, a javak a terelési flyaatban, a készterék és az eladtt terék. Az eladtt terék értéke a bevétel. Az elkészített és ég el ne adtt terék a készgyártány-készlet, a terelési flyaatban lévő javak az üzei félgyártányk. Az üzei terék az utlsó hár stádiuban értékszerűen szerepel. Az első stádiuban ég ne fejezhető ki szákban, ég ne terék, csak előkészítés, tehát csak teljesítény. A érleg az az eszköz, aellyel az üzei terék értékét egrögzítjük. Ahhz, hgy ezeket az üzei terékeket kifejezhessük, szükséges azk értékelése. Kész üzei terékeket, aelyeket ég ne adtunk el és ég ne kztak frgalbahzatali (eladási) költséget, saját költségük (önköltségük) szert értékelünk. Ugyanez az értékelési elv érvényes a gyártási flyaatban lévő jószágkra is. 4. A költségek általáns terészete A vállalati elszálásban a költségeket at erre ár utaltunk pénzben fejezzük ki. A pénz rendelkezési erőt jelent valai felett. A pénz általi beszerzési lehetőség és a pénzegységben való értékelés pénzértéki jószágfelhasználás jelleget ad a vállalatgazdasági költségeknek. A költségek visszavezetése pénzre ne tárja fel aznban se a költségek valóságs terészetét, se szerepüket a piacn és az áralakulásban. A költségek eléletének eg kell utatnia, hgy i rejlik a pénzköltség ögött. Ezért vissza kell ennünk a költségek alapeleeihez. Terészetesen ezek a költségalktó eleek váltznak, t ahgy váltzik aga a terelés is. A különböző időkben ás és ás jelentőséggel lépnek fel az egyes költségeleek. Abban az időben, ikr a tőkének ég kisebb szerepe vlt a terelésben, a legfntsabb költségele a unka vlt, a terék összköltségének tehát igen jelentős részét alktta. Sőt a ai tőketenziv gazdasági rendszerben is vannak vállalati típusk, aelyekben a unkaköltség ég a legjelentékenyebb költségele (pl. szénbánya: 6Ó%>, vasút: 73%). Ne véletlen tehát, hgy Ada Sith den költséget unkaköltségre vezetett vissza. Később újabb költségeleek lépnek fel: anyag- és tőkeköltségek. A unkánál az a fáradtság, aelyet a unka előidéz, a költségkzó ele. A unka kzta fáradtság egfelelő ellenszlgáltatást kell, hgy kapjn, ez a unkabér. Tény aznban az, hgy unkabér és unkafárad-

454 ság csak ritkán fedi egyást, ert a unka, t bárely ás árú, áralakulásában ennyiségétől függ. Különböző fajú unkák ás és ás díjszabásban részesülnek, úgyhgy unkafáradtság és bér között ncs kzati összefüggés. Bye 7 feltár lyan költségeket is, aelyek különös testi vagy lelki adttsághz vannak kötve. Később az idő is költségtényezővé válik: a tőkehasználatnak az ideje, aely kaatban jut kifejezésre. A kckázat is költségtényező. Végül különösen fnts költségtényezővé aely a költség terészetét egvilágítja vált az egyes terelési javak eghatárztt ennyisége: a) a föld krlátzttsága, b) SL nyersanyagk krlátzttsága, c) ly anyagk krlátzttsága, aelyeket a ezőgazdaság állít elő és különböző iparágaknak képezik nyersanyagát, d) esterségesen előidézett krlátzttságk (npóliu által). 8 Bye nylc csprtra sztja azkat az kkat, aelyek költségeket idéznek elő: 1. fáradtság, 2. különös adttság, 3. lőkehasználat, 4. kckázat átvétele, 5. föld és telek használata, 6. terészetes anyagk, 7. terészetszerűleg krlátztt javak, 8. esterségesen krlátztt javak. Ezek a költségeket kzó eleek egtalálhatók azkban a költségekben is, aelyeket az üzegazdász az árvetésben is elszál. A vállalati költségekben egtalálhatjuk a felsrlt nylc költségkzó ele egyikét vagy ásikát, pl. a bért a fáradtságban és adttságban, anyagkat a terészettől vagy esterségesen krlátztt javakban, biztsítási költséget a kckázatban, kaatt a tőkehasználatban, stb. II. A KÖLTSÉGEK FAJAI A négy alapköltség-fajta A vállalati költségek skfélék. Mellerwicz négyféle szepntból sz- I tályzza őket: 1. fajták, 2. vállalati tevékenységek, 3. egy terékre való elszálhatóságuk, 4. a teljesített ennyiségtől való függőségük szert. 9 A költségfajták felsrlása szte végtelen, ezért Melerwicz egkülönböztet négy lyan költségfajtát, aelyeket terészetszerűleg den terék agában hrd, ezeket terészetes költségfajtáknak" is nevezi. A négy terészetes költségfajta a következő: I. Tőkeköltségek: a) kaatk, b) leírásk, c) kckázatk, d) adók. II. Munkabérek és fizetések. III. Anyagköltségek, IV. Idegen szlgáltatásk (pl. jószágszállitás, hírszlgálat, reviztó és szervezés). Ezzel a négy költségeleel dig találkzunk, ezek ég tvábbi alcsprtkra is felszthatók. A szávitelben a tőkefelhasználáskat gyakran elhanyaglják, ai jelentőségük fel ne iseréséből szárazik. Ai az anyag- és bérköltségek jelentőségét illeti, arra itt ne kell külön ráutatnunk. " Mellervicz Knrád: i.. I, 50. 8 9 ÜO. 30 1.

455 Az idegen teljesítények költségei közül a legjelentősebb az álla és egyéb közületek és tézények teljesítényeek költsége, t: rend és biztnság (szeélyi és jgi), nyilváns berendezések használata; bíróság, külképviselet, közhírszlgálat és szátalan ás tézény, aelyeket a dern állai élet kiterelt. Ezeknek az állai teljesítényeknek ellenszlgáltatását képezik az adók, aelyek a dern állaban egyre jelentősebb szerepűek az üzei költségszáításban. Az idegen szlgáltatásk ásdik nagy csprtja a szállítási költségek. Ezektől eg kell különböztetnünk azkat a szállítási költségeket, aelyek saját teljesítények által keletkeznek. Ilyen pl. a belső szállítás, ez aznban költséghelyet és ne költségfajtát jelent. Az idegen szállítási költségek csprtja több költségfajtát fglal agában, azért ezeket szállítási eszközök szert csprtsítjuk: vasút, psta (levél, telefn, távirat, rádió, csag), hírszlgálat, stb. A fenti két költségcsprthz csatlakzik egy csó ás költségfajta, aelyek részben állandó, részben egyszeri költségek, t pl. szervezésirevízió-, ügyvédi, tudakzási, tbrzási, kiállítási, stb. költségek. Különleges költségekként szerepelnek gyakran a véletlen kzta felhasználásk. Ezek előre ne látható kiadásk, aelyek vagy teljesen biznytalank, vagy nagyságukat ne lehet előre egállapítani, bár biztsan kell száítani rájuk. Az első csprtba tartznak a rbbanásk, árvizek, sikkasztásk. A ásdik csprtba tartznak: túlnagy selejt a terelésben, túlságs nagy anyag- és adósveszteségek. A könyvvitel terészetesen ezeket az előre ne látható felhasználáskat teljes nagyságukban könyveli el. A költségszáítás visznt ne tudhatja a ásdik csprt előre ne látható felhasználásaak értékét. Ezért egy átlagösszeget száít fel ( /-t), aely a szakára vnatkzik. Az első csprt felhasználást jelent és ne költséget. Fedezete a kckázati préiu, aely a nyereségben, jbbanndva a tartalékban található eg. A költségek fenti taglása a négy terészetes költségfajtára ás szepnt szert történt, t a költségek felsztása elszálásuk szepntjából : anyag-, bér- és általáns költségekre, ert az általáns költségek legnagybb részükben anyag- és bérköltségekből állanak. A költségeknek a teljesítényekre való elszálhatósága szert közvetlen és közvetett költségeket különböztetünk eg. 10 A Reichskuratriu für Wirtschaftlichkeit, egkülönböztet a költségelszálás szepntjából költségfajtákat, költséghelyeket és költségviselőket. A költségfajták az üzei jószágfelhasználásknak a csprtjai. A költségfajta-csprtsítás arra a kérdésre ad választ, hgy it használtunk fel az üzeben. Ide tartznak: a unkabér-, anyag-, üzei erőfelhasználásk, valat a befektetett tőke kaatai, az egyes vagynrészek elhasználódása flytán keletkező értékcsökkenés, a kckázat vagy a biztsítás díja, a szállítás, a csaglás, stb. költsége. 11 A költséghelyek azt a helyet, gépet vagy ás tevékenységkifejtési helyet jelentik, ahl a költségek keletkeznek. A gyakrlatban főleg a következő költséghely-csprtkat részesítik 10 Weigann Walter: Selbstkstcnrechnung und Preisbildung der Industrie. Leipzig, 1941. 9. " vitéz Bajtj Tivadar: Általáns vállalati gazdaságtan. Budapest, 1943. 131.

456 előnyben: 1. általáns költséghelyek, aelyek az egész vállalatt szlgálják, t pl. helyiségköltségek, energiaszlgáltatási költségek, jótéknycélu költségek, stb., 2. gyártási helyek, ahl a tulajdnképeni terelés flyik, 3. gyártási segédhelyek, aelyek csak közvetve vesznek részt a terelésben, 4. anyaghelyek; ezek azk a helyek, aelyek az anyagbeszerzést, átvételt, ellenőrzést, egőrzést és kiadást szlgálják, 5. igazgatási helyek; ide tartznak azk a helyek, aelyek az igazgatást szlgálják, 6. eladási helyek, aelyek a teljesítények eladásában résztvesznek. Terészetesen ez a csprtsítás csak példa, ai ne lehet kötelező egy vállalat részére, annál kevesbbé, ert a költséghelyek taglása nagy értékben függ a vállalat terészetétől, a terelés enetétől, stb. 12 Mél részletesebb a költséghely szerti taglás, annál pntsabbá válik az általáns költség elszálása. A költséghelyekre szétszttt költségfajtákat arra a teljesítényre száljuk el, aelynek előállítása érdekében a költség keletkezett, aelyik teljesítény tehát a költséget viselni tartzik. így kapjuk eg a költségviselőt. Mdenfajta költség, aellyel a vállalatban találkzunk, azt a költséghelyet terheli, aelyen keletkezett. A költséghelyeken összegyűjtött költségek visznt átszáíttatnak arra a teljesítényre, terékre, aelyet azn a költséghelyen állítttunk elő. Az egyes költséghelyek egyással szerves kapcslatban vannak, ert den költséghely a rajta csprtsíttt költségfajtákat átadja annak a költséghelynek, aely tőle a terelt jószágkat, alkatrészeket, félgyártánykat átveszi. így az utlsó költséghelyen az előbb költségfajtánként, ajd költséghelyenként csprtsíttt költségek összegyűlnek s a kész terékre száltatnak el. A kész terék tehát a végső költségviselő." Aennyiben a vállalat necsak kész-, hane félgyártánykat, vagy alkatrészeket is terel, t pl. a gépkcsigyárak, a költségfajták költséghelyeken való elszálásának szerepe ég fkzódik. Ilyenkr ugyanis a terelés den fkán szükséges a költségek pnts egállapítása, hgy így a különféle gyártási fkkn előállíttt terékek, félgyártányk, alkatrészek saját ára denkr pntsan egndható legyen." A költségcsprtsítás és költségelszálás jelentőségét fkzza az is, hgy necsak az alkatrész vagy teljesítény, de a kész terék se kerül dig piacra. Vannak terékek vagy üzei teljesítények, aelyeket az üze saját használatára készít, ilyenek a javításk, a saját célra készített gépek, szerszák, felszerelések és berendezések, stb. Hgy a készterék, a költségviselő, saját ára pntsan elszálható legyen, ahhz ezeknek az üzei teljesítényeknek necsak értéke, hane felhasználási helye is pntsan nyilvántartandó." 13 Ha a Mellerwicz által felszttt terészetes költségfajtákat tvább csprtsítjuk, akkr a következő kölségtagzódást kapjuk: I. Tőkeköltségek: 1. Kaatk: a) saját tőke kaata, b) idegen tőke kaata. 2. Leírásk. 3. Kckázatk. II. Munkaköltségek: 4. Munkabérek és ellékköltségeik. 5. Fizetések 12 Fischer Hess Seebauer: Buchführung id Kstenrehnung. Leipzig, 1941. 59 61. " vitéz Rajty Tivadar: i.. 131 3.

457 és ellékköltségei. 6. Alkalazttak biztsítása. 7. A vállalkzó unkadíja. 8. Egyéb szeélyzeti költségek. III. Anyagköltségek: 9. Nyers-, segéd- és üzeanyagk, áruk, 10. Irdai anyagk. IV. Idegen teljesítények: a) Az álla, valat egyéb köz- és agántestületek teljesítényei; 11. Adók, 12. Illetékek, vák, hzzájárulásk. b) Szállítányzási vállalatk teljesítényei: 13. Az árúszállítás költségei. 14. Hírszlgálati költségek. c) Egyéb dlgi és szeélyi szlgáltatásk költségei: 15. Üzletbér. telepbér, 16. Villany- és gázszlgáltatás költsége, 7. Eladási költségek (az I III. alattiak kivételével). 18. Szabadalak és jgsítványk költsége. 19. ügyvédi-, szakértői, szervezési és revizri költségek, 20. Biztsítási költségek. 14 2. A hár funkcális költségcsprt Megfelelően a hár vállalati alaptevékenységnek: beszerzés, terelés és eladás, egkülönböztetünk hár funkcális költségcsprtt: beszerzési költségeket, terelési költségeket és eladási költségeket Ezek terészetesen a négy költségeleből tevődnek össze, és visszavezethetők a Bye szerti nylc költségkzóra. Az alaptevékenységek felszlanak altevékenységekre, pl. a terelés: bevásárlásra, raktárzásra, előállításra, ügykezelésre, stb. Az üzei tevékenységek egyástól való pnts szétválasztása bizts alapt ad a helyes költségfelfgásnak. 3. A költségfajták áttektése Az elszálás, az árképzés és a vállalati plitika érdekében célszerű a költségeket fajták szert taglni. A) Ez a csprtsítás különböző szepntk szert történhetik:' 1. Jelentőségük szert vannak fő- és ellékköltségek (pl. bér- és bérellékköltségek: társadali terhek, szabadságköltségek, betanítási költség, beállítási és elbcsátási költség, tvábbképzési költség, a szeélyzeti szaály költségei, stb.). 2. Gyakriságuk szert egkülönböztetünk: egyszeri és flyaats költségeket (gépbeszerzési költség és gépkarbantartási költség, vagy a vállalat jgi szabályzásával kapcslats szervezési költségek is igazgatási s adózási költségek). 3. Az egy- vagy összterékre vnatkzólag: darab- és összköltséget. 4. A költségeknek a költségszáításban való szereplése szert: részleges vagy teljes költségeket. Mellervicz Knrád: *.. I, 31 2. *

458 5. Az összteréket vagy csak az egyes rétegeket, különösképen az utlsó, ég terelendő vagy ne terelendő réteget tektve, vannak: átlagköltségek = : és rétegköltségek (különbözeti-, terelt ennyiség határköltség). 6. A pénzkiadáshz vnatkztatva van: történeti költség, piaci árköltség, elszáló árköltség és standard költség. B) A költségfajták felsrlása nehezen eríthető ki. A költségek egiserésére és tagzódására nézve kétféle csprtsítás jelentős különösen: 1. A költségek elszálási ódja a teljesítényre és 2. A költségek alakulása a váltzó fglalkztatási érték szert. Az elszálhatóság szert a költségeket a Vére Deutscher Maschenbauanstalten egyedi (közvetlen) és általáns költségekre sztja fel. Egyedi költségek azk, aelyeket közvetlenül szálhatunk el a terékre. Az árvetés annál pntsabb, él pntsabban tudja egy terék költségeit elszálni. Egyedi költségek a következők: nyersanyag, közvetlen bér, különleges egyedi költségek: a) az üzei (tervezési és taköltségek), b) az eladási (egy különleges cikk eladási költségei: jutalék, szabadalak, frgali adó, stb.). Általáns költségek azk, aelyeket a terékre közvetlenül ne, csak közvetett ódn szálhatunk el. A legfntsabb általáns költségek: leírásk, kaatk, segédanyagk, segédunkabérek és fizetések, szeélyzeti biztsítás, dlgi biztsítás, tbrzási költségek, adók. Fnts az általáns költségeket valóságs és ne valóságs általáns költségekre taglni. Vannak költségek, aelyeket bár egy eghatárztt terék idézett elő, égis közvetve szálunk el. Ez az elszálás szervezési és gazdaságssági szepntjától függ. Valóságs általáns költségek azk, aelyeket csak közvetve szálhatunk el. 15 Az általáns költségek lehetnek helyköltségek és kulcsköltsógek. Az elsőt közvetlenül el tudjuk szálni a költséghelyre, a ásdikat visznt csak kulcs segítségével. Schalenbach 18 a költségeket a fglalkztatási értéktől való függőségük szert csprtsítja. Ezek szert öt költségcsprtt különböztet eg: 1. Aránys költségek, aelyek ugyanlyan értékben nőnek és csökkennek, ailyen értékben nő vagy csökken a fglalkztatási érték. Vállalatk csupán aránys költségekkel ritkák. Aránys költségfajták pl. az összes unkabérek és anyagfelhasználásk. 2. Állandó (fix) költségek, ha a fglalkztatási értéknek ncs hatása a költségekre. Olyan vállalat, aelynek legnagybb százaléka állandó költségű, pl. a teljesen autatizált vízűvek. Nagyarányú állandó költséggel dlgzó vállalatk ég a vendéglátóipar, gáz-, víz- és villasűvek, vasutak, zik, színházak, stb. Az állandó költségfajtákhz srlhatjuk az üzei készenlét költségeit is. 3. Degresszív költségek, aelyek ne nőnek ugyanlyan arányban, t a fglalkztatási érték. 16 Mellerwicz Knrád: i.. 61 2. 16 Schalenbach Eugen: i.. 29 40.

459 4. Prgresszív költségek, aelyek jbban nőnek, t a fglalkztatási érték. Túlfglalkztattt vállalatknál, vagy a terelés egdításakr frdulnak elő. 5. Regresszív költségek azk, aelyek a növekvő fglalkztatási érték ellenére csökkennek. 17 C) Fischer Guid 18 a költségeket a következőképen taglja: 1. Tőke- és vagynköltség. Az elsőhöz száítja pl. a kaatt, a ásdikhz a többi költségek legnagybb részét. 2. Befektetési és üzei költségek. 3. Beszerzési, terelési és eladási költségek. 4. Fő- és ellékköltségek. 5. Egyszeri és flyaats költségek. 6. Ossz- és darabköltségek. Az összköltségek vnatkznak az egész vállalatra, vagy egy nagybb vállalati részre, az egyes költségek visznt csak az egyes teljesítényre. 7. Állandó és váltzó költségek. 8. Közvetlen és közvetett költségek. D) A költségfajták célszerű csprtsításának tvábbi ódja a következő: I. Tőkeköltségek: a) a tőkehasználat költségei (kaat, kckázat, jutalék, diszázsió, skntó, stb.); b) a tőke értékcsökkenési költségei (leírásk); c) telepbérek (a kapcslats adókkal); d) a felszerelés karbantartásának költségei; e) vállalati adó (tőkeadó); f) szabadali díjak, gyártási engedélyek (licencek) díja. II. Üzei költségek: a) szeélyi kiadásk (unkabér, tisztviselői fizetés, üzeen kívüliek, pl. ügyvéd tiszteletdíja); b) energiaköltségek: gáz, villasság, szén, stb.; c) anyagköltségek (nyersanyag, félgyártányk, szabványs alktórészek, segédanyagk, üzeanyagk); d) egyéb költségek (adók és szciális terhek, biztsítás, érdekképviseleti díjak, pstai, távirati, távbeszélő, vasúti és fuvarköltségek, stb.). 19 A költségeket csprtsíthatjuk ég aszert, hgy az üze szervezetében, vagy a terelés belső srrendjében ilyen szerepet játszanak. A költségeknek az üze szervezetében való szerepe szert egkülönböztetünk: 1. helyköltségeket (a beszerzés és fenntartás költségei); 2. felhasználási költségeket (ugyancsak a beszerzés és fenntartás költségeire sztva); 3. üzei költségeket (az előbbi két csprt kivételével a tereléssel kapcslats den költség); 4. a kckázat költségeit; 5. kényszerköltségeket (adók, illetékek, járulékk, stb.). A terelés belső srrendjében való szerepük szert visznt lehetnek a költségek: 17 Weigann Walter: i.. 15 21. 18 Fdscher Guid,: JBetriebwirtschaftslehre. Leipzig, 1940. 104 5, 184 5. 18 vitéz Bajty Tivadar: i.. 140.

460 1. Előzetes költségek: a) egyszeriek (elyek a vállalat egdításával kapcslatsak); b) állandók (takészítés, a unkaflyaatk egtervezése, az üzeek napi egdítása, egyszóval az, ait unkaelőkészítésnek neveznek); c) készenléti költség (tőkehasználati költségek, a felszerelés avulásának leírása, a ne terelő szeélyzet bére és fizetése, az ú. n. prduktív bérek, társadalbiztsítási költségek, erőgépek és vezetékek készenléti költségei, a gépek és az ügykezelés anyagfgyasztása, stb.). 2. A tulajdnképeni üzei teljesítény költségei: a) a teljesíténnyel kapcslats üzei tőke kaatai; b) a teljesíténnyel kapcslats különleges berendezések leírása; c) a teljesíténnyel kapcslats bér (prduktívbér); d) a teljesítényhez felhasznált anyagk értéke; e) a teljesítényhez felhasznált energia (a készültségi költségen felüli energiaköltség); f) a teljesíténnyel kapcslats adó, pl. szeszadó, a cukr kcstári hasznrészesedése. 3. Utólags költségek: a) a unka jellegéből flyó költségek, pl. nyás után a gép lesása; b) a felelősségvállalás költségei (t hibás terékek kicserélési kötelezettsége, bánatpénz, kötbér); c) jótállási költségek (az eladtt terékért biznys ideig vállalt felelősségből eredő költségek); d) részesedés ás kárában (pl. havária); e) kckázati költségek. A költségeknek ez a két utóbbi csprtsítása, aely a költségek alakulására utat rá, ne annyira a könyvviteli elszálás, t kább a technikai árvetés szepntjai szert történt. 20 4. A teljesítőképesség költségei A) A dern gazdálkdásnak két szebetűnő isertetőjele van: 1. a töketenzív terelés, 2. a gazdasági daika. Mdkettő növekvő irányt utat. A terelés egyre tőketenzívebbé válik, a fejlődés pedig erőteljesebb és élyebb váltzáskat idéz elő. Habár a ai terelés e két jellező tulajdnságának fejlődési iránya párhuzas, égis ellentétes hatást vált ki, ert egyrészt a vállalatk d erevebbé válnak, az állandó költségek ugyanis d nagybb részét teszik az összköltségnek, ai által csökken a vállalat alkalazkdóképessége a piaci hullázáskhz, ásrészt visznt a gazdasági élet daikája egy biznys értékű rugalasságt kíván eg a vállalat részéről. A legkedvezőbb terelést csak úgy tudjuk elérni, ha a daikának egfele- 20 vitéz Eajty Tivadar: %.. 141 2.

461 lően eredényes rendszabálykat alkalazhatunk. Ezek a rendszabályk kihatnak a vállalat költségalakulására is. Ezért szükséges a költségeket a daika és a teljesítőképesség szepntjából vizsgálni. Vállalati teljesítőképességen a vállalat terelőerejét értjük. Ez a vállalat nagyságából adódik, aely a befektetések teljesítőképességének értékétől és a tevékeny eberek száától függ, de a tőkeerőtől is. Egy terelővállalatban elsősrban a gépek alktják a befektetést; a kereskedeleben az eladási és a raktárhelyiségek; a szállítási vállalatkban a vasúti pálya, zdnyk, kcsik és egyéb szállítási eszközök; a bankkban a helyiségek és az irdai berendezések. A vállalatk befektetés-igényességét a tőkeigényességi együtthatóval fejezzük ki. A vállalat teljesítőképességének ásdik tényezője a vállalatban tevékenykedő eber: a vezető és végrehajtó szeélyzet. Mden ebernek van teljesítőképessége, aely teljesen vagy csak részben használható ki. A tőke is a teljesítőképesség egyik tényezője. Habár dhár tényező: a befektetés, a unka és a tőke, hzzájárul a vállalati teljesítőképesség fkzásáhz, égse viselkednek egyfrán. A unkatényező rugalasabb, t a befektetett tőke. Munkaerőt, veszteséggel vagy veszteség nélkül, bárikr elbcsáthatunk. A befektetett tőke ellenben a vállalat egész élettartaa alatt erev. Terészetesen a befektetett tőke értéke függ a vállalat jellegétől is. A kiskereskedeleben pl., ahl a szeélyzeti költségek teszik a erev költségek legnagybb részét s a befektetés tőkeköltségei csekélyebbek, ásk az arányk, t a nagyipari vállalatkban, ahl a befektetések óriási aránykat öltenek, visznt az eberi unka szerepe skkal kisebb. A teljesítőképesség érése és kihasználása lényeges dlg. Mérése, necsak az egyes terelési ágaknál, hane azkn belül is, ne egységes szepntk szert történik. A vállalat teljesítőképessége ár azért se érhető egységesen, ert a különböző vállalati- és költségszerkezet különféle értékegységet követel eg: ipari-, közlekedési-, kereskedelies bankvállalatk ne érhetők egységesen. Ha a unka, t költségtényező túlsúlyban van, akkr a unkaórák száa szktt a értékegység lenni. Tőkeigényes vállalatknál a gép használatának idejét (gépórát) lehet értékegységül venni. A kereskedeleben a frgal adja a értékegységet (itt skszr hátránysan hat az árhullázás). Olyan értékegységek a legalkalasabbak, aelyek függetlenek a váltzó tényezőktől. Bankvállalatknál ugyancsak a frgal a legalkalasabb erre a célra. Közlekedési vállalatknál visznt a tnnakiléter. Megkülönböztetendő a eglévő, azaz az elérhető és a kihasznált kapacitás, vagy ás szóval: a teljesítőképesség és a tényleges teljesítény. Az első technikai, a ásdik gazdasági fgal. A kettő közötti viszny a kihasználás vagy a fglalkztatás értékét jelenti. A vállalat teljesítőképessége és ennek kihasználása azért lyan nagyn fnts, ert a költségnek a legkisebbre csökkentése csak a teljesítőképesség legkedvezőbb kihasználása által lehetséges, és ert a ki ne használt teljesítőképesség egységenként több költséget eredényez és ezáltal csökkenti a jövedelezőséget is, hacsak az árak ne eelkednek. A teljesítőképesség kihasználása főleg a tőkeigényes vállalatk prbléája, íg a

462 unkaigényes vállalatkban tehát a kevésbbé erev vállalatkban a teljesítőképesség kihasználása kevésbbé döntő jelentőségű. B) A váltzó terékennyiségnek kihatásai az egyes költségfajtákra különbözőek. Mellerwicz ebből a szepntból különbséget tesz a költségek terészete és alakulása között. A költségek terészete szert egkülönböztet kétféle költségfajtát 21 I. Állandó költségek: 1. teljesen állandó, 2. visznylagsan állandó költségek. II. Váltzó költségek: 1. aránysan váltzó, 2. aránytalanul váltzó költségek. Az állandó költségek erevek és rendszert ne váltznak a fglalkztatási értékkel aránysan. Kétféle állandó költséget különböztetünk eg: teljesen erev állandó költséget, aely egyáltalán ne beflyáslható a fglalkztatási értéktől, ég akkr se, ha a vállalat átenetileg áll is, Ide srlhatjuk a vállalat készenléti költségeit és a vállalatvezetéssel kapcslatsan keletkező költségeket. Ezek rövid időre állandóak. Abszlút állandó költségek: a hsszabb időre előre egállapíttt kaatk (pl. kötvénykaat), leírásk, bérek, vagynadók, stb. Visznylag állandók: az illetények, fűtés, világítás, stb. A váltzó költségek rugalasak, alkalazkdnak a fglalkztatási értékhez. Aznban ezek se egyfrán váltzók: vannak váltzó költségek, aelyek ajdne 1%-san alkalazkdnak a tereléshez. Ezeket nevezhetjük aránys költségeknek. Vannak visznt lyank, aelyek ne alakulnak aránysan a fglalkztatási értékkel, hane csak nagybb terelési váltzáskra reagálnak; ezek az ugrásszerűen váltzó költségek. Az aránys költségek se aránysak den tektetben, hane csak biznys határkn belül. A váltzó költségek lehetnek először szabályszerűen és ásdszr szabályszerűtlenül váltzók. A szabályszerűen váltzó költségek lehetnek a tisztán aránysakn kívül ég prgresszívek és degresszívek. Degresszív az a költség, aely bár szabályszerűen, de kisebb értékben, prgresszív az a költség, aely szabályszerűen, de erősebb értékben nő, t az aránys költségek. Skkal fntsabbak az ugrásszerűen aránys költségek, aelyek csak nagybb terelési fk-váltzás esetében ódsulnak. Aránysan váltzó költségfajták a közvetlenül elszálható unkabér és anyag, frgali adó, jutalékköltségek, stb. Ugrásszerűen váltzó költségek a segédanyagk, irdaanyagk, segédüzeek unkabérei, túlórák, éjjieöa unkabérek, tbrzás, stb., költségei. Az állandó és váltzó költségeket az össztereléshez és egy terékhez visznyítva kell vizsgálnunk. Az össztereléshez visznyítva az állandó költségek váltzatlank aradnak, ellenben a terékegységhez visznyítva váltznak. A váltzó költségek visznt, t egy terékre eső költségek váltzatlank aradnak, tehát függetlenek a tereléstől; t összköltség aznban váltzóak s így függnek a tereléstől. Md az aránys, d az állandó költségek alakulás tektetében szabálysak: az aránys költségek 21 Mellerwicz Knrád: i.. I, 324 5.

463 közvetlenül aránysak a terelés ennyiségével, az állandó költségek visznt csökkennek a terelés növekedésével. Az egyes költségfajták, az állandók és a váltzók is, sk költségeleből tevődnek össze, aelyek ne teljesen egyenlő szerkezetűek. Az összes állandó költségeleek együttvéve adják az állandó költségcsprtt. Az összes váltzó költségeleek visznt a váltzó költségcsprtt adják. Az összköltségek állandó és váltzó költségcsprtkból tevődnek össze. Az állandó költségek az üzei felkészültségből adódnak, a eglévő teljesítőképességből s ezért ezeket Mellerwicz teljesítőképességi költségeknek nevezi. Ezt a kifejezést Mellervicz találóbbnak tartja, t az állandó költség elnevezést, ai félreértésekre adhat kt, ert az állandó költség kifejezés azt is jelentheti, hgy az összköltségek is állandóak lehetnek. Ez aznban szerte helytelen felfgás, ert: 1. az összköltségek a terelés növekedésével ne aradnak váltzatlank. Csak t állandó költségcsprt aradhatnak váltzatlanul és akkr is csak egy kapacitási fkn belül; 2. az állandó költségek: a) ne abszlút állandóak, ert több költségeleből tevődnek össze, aelyek rugalassági együtthatója különböző; b) ugyanakkr átváltztathatk váltzó költségekké; 3. hsszabb időszakt tektve az állandó költségek egszűnnek ilyenek lenni. Ez időszak határa a beruházásk élettartaa. 22 Ezért helyesebb ezeket a költségeket teljesítőképességi költségeknek nevezni. Olyan költségek ezek, aelyek egy vállalat befektetéséből és teljesítőképességéből keletkeznek és aelyek legjellegzetesebb tulajdnsága a visznylags állandóság. A költségek alakulása szert beszélhetünk: a) az összköltségek, h) a darabköltségek és c) a csprtköltségek alakulásáról a terékennyiség váltzása szepntjából. a) Az összköltségek alakulása lehet: 1. degresszív, 2. aránys, 3. prgresszív. Helyesebben kifejezve az üze lehet a degressziós, az aránys és a prgresszív zónában. Fix zóna, az összköltséget tektve, ncsen. Állandó jellegű költségalakulás ncsen, ég a vízerőűveknél se. Ez csak akkr vlna lehetséges, ha egy vállalatnak csak állandó költségei lennének. Ilyen vállalat aznban elképzelhetetlen. Az állandó költségek az összköltségekben jelentkeznek, t csprtköltségek, pl.: 23 A degressziós zónában a terelés növekedésével nőnek az aránys Állandó költségek, t csprtköltség Váltzó költségek Összköltségek 1. terelési ennyiség : II. terelési ennyiség : 1.0 1.0 1.0 2.0 2.0 3.0 S2_3 TJ. 326, 226.

464 költségek is. Az állandó költségek visznt váltzatlank aradnak s így, bár az összköltségek növekednek, ez a növekedés ne lyan nagy, t a terelésgyarapdás. A darabköltségek ezzel szeben kisebbek lesznek, ert az állandó költségek több egységre szlanak. A költségek tehát degresszíven alakulnak akkr, aikr a költségnövekedés kisebb, t a terelés gyarapdása. A terelés tvábbi fkzása érdekében a vállalat lyan fejlődési állaptba jut, aikr az állandó költségek az egységre a legkisebbek lesznek, a teljesítőképesség pedig a legkedvezőbben van kihasználva. Ezt a fkt ptiális kihasználási fknak nevezzük. A terelés fkzása az ptiális zóna túllépésekr jbban növeli a költségeket, t a terelés ennyiségét. A vállalat prgresszióba lép. A költségek tehát prgresszíven alakulnak akkr, aikr a költségnövekedés nagybb, t a fglalkztatási érték. Ezt az aránytalanul nagy költségnövekedést az újabb befektetések kzzák, aelyeket ég ne használunk ki teljesen, vagy az aránys költségek szaprdása, t pl. agasabban fizetett túlórák, nagybb selejt, egfeszített unka következtében beálltt nagybb fáradtság és ennek flytán kisebb teljesítény, stb. Ha a teljesítőképességet újabb befektetések által fkzzuk, akkr a vállalat költségalakulása egt prgresszív irányt vesz fel; az üze kibővítésével az állandó költségek ugrásszerűen nőnek (lépcsőzetes költségek). Eddig a költségalakulást csak a terelés növelése irányában láttuk. Ezek ne kznak a vállalatnak különösebb nehézséget, ert egfelelő eszközökkel (pl. terelésplitikával) szabályzhatók. A degresszív költségalakulás ellen ár nehezebb védekezni, ert a vállalat fglalkztatása nagy értékben függ a knjunkturális hullázásktól, vagyis külső, a vállalattól független tényezőktől. Hgyha a fglalkztatási érték csökkenő irányú fejlődést utat, akkr a költségalakulás, prgresszív, vagyis az összköltség csökken, visznt az egy terékre eső költség nő, pl.: 1.0 darab összköltsége 1.0. RM., a darabköltség 1. RM. 8 9. RM., a 1,125 RM. A prgressziós zónából való visszafejlődésnél a költségek alakulása degresszív: csökkenő összköltségek és csökkenő darabköltségek, pl.: 1.0 darab összköltsége 1.0. RM., a darabköltség 1. RM. 8 7. RM., a 0,875 RM. 24 Schalenbach egkülönböztet ég regresszív költségeket is, aelyek a terelés növelésének ellenére égis csökkennek. A következőkben regresszív költségalakulásra nyújtunk példát: b) és c) A darabköltségek alakulása lehet: 1. degresszív, 2. állandó, 3. prgresszív. Mennyiség 1.0 1.1 Összköltség 1.0 RM. 9 RM. Darabköltség 1-- RM. 0-818 RM. «U. 328.

465 Ez a besztás, épúgy, t az összköltségnél, keveset nd a költségfejlődésről és ég kevesebbet a költség jellegéről. Téves vlna ugyanakkr az összköltségeket az egységköltségekkel felcserélni és a költségeket csupán az összköltség szepntjából jelleezni. Ép ezért helytelen az a felsztás, aely a költségeket állandó, aránys, degresszív és prgresszívre sztja. Ez a felsztás ne helyes se az összköltségekre, se az egységköltségekre vnatkzólag. Az előzőnél hiányzik az állandóság, a ásdiknál az aránysság. Ha ellenben költségcsprtkról beszélünk, akkr szó lehet: 1. állandó, 2. aránys, 3. (agresszív, 4. prgresszív költségcsprtkról, aelyek degyike az azns alakulású költségeleeket fglalja agában. Lássuk a költségalakulást egy példában. 25 Mennyiség Összköltség Költségalakulás Darabköltség Költségalakulás 6 660 1.10 8 10 12 14 720 9 1080 1540 degresszív aránys aránys prgresszív 0.90 0.90 0.90 1.10. degresszív állandó állandó prgresszív Az aránys összköltségnek egfelel egy állandó, egy terékre eső költség. A degresszív összköltségnek visznt egy degresszív, egy terékre eső költség felel eg. A prgresszív összköltségnek pedig egy prgresszív egységköltség felel eg. Az állandó összköltségnek eg kellene felelnie vagy a degresszív, vagy az állandó (knstans) egységköltségnek. Állandó (knstans) egységköltségek csak akkr vlnának lehetségesek, ha a szükséges aránys költségek éply nagyk lennének, t a csökkenő fix költségek. Degresszív egységköltségek visznt akkr lehetnének, hgyha a fix költségek nagybb értékben csökkennének, t az arányis költségnek a többfelhasználása. Mdkét eset elképzelhető, ha az összköltség váltzatlan arad a terelés (fglalkztatási érték átlépése) növekedése ellenére. Az állandó költségeknek annál többet kellene csökkenniük, él többet nő az aránys költség. Ez aznban ne lehetséges. A költségalakulás grafiknnal is ábrázlható (L. a grafiknt a következő lapn). 26 Állandó és aránys költségcsprtk dig szabálysan alakulnak: az állandóak frdítva aránysan, az aránysak pedig közvetlenül aránysan a ennyiséggel. A csökkenés és növekedés szabálysan és szabálytalanul alakulhat. Szabálysan, ha fejlődése egy biznys törvényt követ. Szabálytalanul, ha alakulása ncs törvénynek alávetve, a fejlődés ilyenkr ugrásszerű és ez a leggyakribb eset. Növekvően és csökkenően ala- 2» TJ. 32S. 28 TJ. 329.

kuló költségek hatásukban eltérhetnek és együttvéve aránys alakulást utathatnak. A szabályszerűségre vnatkzólag a fejlődés lehet: a) fix és aránys költségalakulás szabályszerű a fejlődésben; b) degresszív és prgresszív költségalakulás szabályszerű vagy szabályszerűtlen a fejlődésben. *e 0:4 20 40 60 _ 80 1 MENNYISÉG 30 50 70 90,110 130 MENNYISÉG C) A következőkben pár példát látunk az egyes költségfajkra vnatkzólag, jellegük szert taglva: 27 I. Állandó költségek: 1. Abszlút állandók: a) kaatk, aelyek hsszú időre szólnak, különösen kötvénykaatk, a saját tőke kaata is, b) leírásk idő szert, c) helyiségbérek, d) biznys adók, pl. vagynadó, e) telefn, gáz, víz, villassági díjak. 2. A visznylags állandó költségekhez tartznak: a) fizetéb) fűtés, világítás, szellőztetés, takarítás. sek, II. Váltzó költségek: 1. Aránys költségek: a) közvetlen anyag, b) közvetlen bérek, frgali adó, d) jutalékk. 2. Ugrásszerűen váltizó költségek: a) segédbérek, segédanyag, c) irdai költségek, dl) túlórázásk, éjjeli unka, stb., tbrzási költségek, f) a kutatásk különleges költségei. Határköltségelélet A költségek felsztása állandó és váltzó költségekre azért ly jelentős, ert dkét költségfajta váltzó fglalkztatás esetében különbözően ala- 2' U. 329 30.

JkuL Az állandó költségek függetlenek a tereléstől. Az egy terékre eső költségösszeg ezért a teljesítőképesség kihasználásának értékétől függ. A dern terelés ennél az knál fgva állandó küzdele a teljesítőképesség él kedvezőbb kihasználása érdekében. Ennek hatása alatt a költségekben való gndlkdás új iránya fejlődött ki, szeben az eddigivel, aelynél az átlagköltségek szerepe vlt a döntő. Az összköltségekben és átlagköltségekben való gndlkdás a se vesztette el jelentőségét, ert a vállalatnak dig törekednie kell a teljes költségfedezetre, ég akkr is, ha ez a kedvezőtlen knjunkturális időkben ne is sikerülne. A ai dern gazdasági terelésben az átlagköltségek elvesztették elsőbbségüket a költségszáításban. Mellettük egy újabb költségfgal keletkezett, aely egészen ás szepntból dul ki és aelyet a dern költségszáítás ural: a rétegköltség elélete, vagyis az új vagy eleső terelési réteg többletköltsége. Aíg az egység- vagy összköltségek az egész terelésre, addig a rétegköltségek csak az új, illetve a kieső rétegekre vnatkznak, terészetesen legtöbbször az utlsó rétegre, az újnnan keletkezendőre, vagy elaradóra. Az utlsó réteg darabtöbbletköltsége a határköltséget képezi. A határköltségben való gndlkdás ne jelent ást, t terelési rétegben való gndlkdást, ert a határköltségek rétegköltségek és a határköltség elélete egy részlete a rétegköltségeléletnek. Ez a dern költségeléletnek és egyszersd az áreléletnek is agja. Aznban hangsúlyzandó, hgy a rétegköltségelélet is az átlagköltséget használja, azután igazdik. A határköltségek azért fntsak annyira, ert függvényszerű összefüggésben vannak a terelés lyan növelésével, illetve csökkenésével, ely új réteget képez, vagy seisít eg, illetve az új réteg képzését lehetetlenné teszi. Az eddigi terelési költségek ár előzőleg keletkeztek, akár elfgadjuk az új rendelést, akár ne. Az új rendelés (analgikusán érvényes ezzel a kieső rendelés) hzzájárul a teljesítőképesség fkzttabb kihasználásáhz és az állandó költségek fedezéséhez. Mden lyan ár, aely az újnnan keletkezett költségeket, azaz a határköltséget csak néiképen is eghaladja, nyereséget jelent. Ez a nyereség terészetesen ne abszlút, t az átlagköltségek alapján egállapíttt nyereség, hane relatív, ert az utlsó terékréteg árbevétele denekelőtt a aga kzta költségeket fedezi, de eellett hzzájárul az aúgy is ár eglévő állandó költségek egy részének fedezéséhez. Az átlagköltségekben való száítás az összterelésre van tektettel, a határköltségekben való száítás pedig az új terékréteg költségeire és azknak az eddigi összköltségekre való beflyására. Ilyen száításnak csak agas állandó költségek esetében van értele, tehát a gépi terelésnél, ne pedig akkr, aikr az aránys költségek vannak túlsúlyban, t a kézűipari terelésben. A réteg- és határköltségekben való gndlkzás tehát a gépi terelés költségszáítási gndlata. Ebben a költségszáításban kétféle ellentétes költségfgalal találkzunk: 1. A teljes és a részleges (hiánys) költséggel.

468 2. Átlagköltséggel és rétegköltséggel (ide tartznak a különbözeti és a határköltség is). Míg a teljes költség az összes állandó és váltzó költségeket tartalazza, addig a részleges költségek csak a költségek egy részét, de dig legalább a határköltségek és a piaci visznyknak egfelelően az állandó költségek kisebb-nagybb részét. Az átlagköltségek a teljes költségek, a határköltségek pedig csak egy terékréteg, s dig az utlsó terékréteg többletköltségeit. A határköltségek dig darabköltségek, s az utlsó terékréteg átlags költségei és ne tévesztendők össze az utlsó darab költségeivel. Az utlsó terékréteg darabtöbbletköltsége a határköltség, éspedig üzeen belüli határköltség, aelytől eg kell különböztetni az üzeek közötti, azaz közgazdasági határköltség fgalát. A határköltségek csprtja az eddig tárgyaltaktól teljesen eltérő költségcsprt s a kereslet kielégítésére ég szükséges utlsó üze, a határüzeni átlagköltségeit jelenti. A vállalatgazdasági határköltség költségréteget, íg a közgazdasági átlagköltséget jelent. A vállalatgazdaságtani határköltség tehát a különbözeti költségek egyik alfaja. Különbözeti költség annyi van, ahány terékréteg, ezzel szeben határköltség csak egy van, az utlsó terékréteg költsége. A rétegköltségek fgala tehát átfgó fgal, aely agában fglalja a különbözeti vagy többletköltségeket, a darabtöbblet- és a határköltséget. Különbözeti költségen értjük két fglalkztatási érték közötti összköltségeknek a különbségét. Ez vnatkzik d a terelés növekedésére, d csökkenésére is. A különbözeti költség a terelés fkzásakr költségtöbbletként, a terelés csökkentésekr visznt költségkiesésként jelentkezik. Mellerwicz a terelés növelésekr keletkező különbözeti költségeket prgresszív különbözeti költségeknek, a terelés csökkenésével keletkezőket retrgrád különbözeti költségeknek nevezi. Az új vagy a kieső terékréteg egységére vnatkztattt különbözeti vagy többletköltséget darabköltségnek vagy ásként különbözeti darabköltségnek nevezzük. A különbözeti darabköltség épen úgy, t a különbözeti költség, lehet prgresszív vagy retrgrád, aszert, at többlet- vagy kieső darabköltségről van szó. A különbözeti költség fgalát képletben a következő ódn fejezzük ki: K' = az új fglalkztatási fk összköltsége, K = a régebbi vagy egelőző fglalkztatási érték összköltsége, M = a régebbi vagy egelőző fglalkztatási fkn terelt ennyiség, M' = az új fglalkztatási fkn terelt ennyiség, KK = a különbözeti költség, TK = a többletköltség, vagyis TK = K' K. Visznt a darabköltség vagy a különbözeti darabköltség = kk, vagy tk = KK M' M Az itt kifejtetteket látjuk a ellékelt példában. Egy öntöde a következő lapn lévő költségvisznyt utatja: 28 28 U. 333 4.

469 J4 CO KB >> a <v Vers M CB fe 10 O e. a S C3 C3 tű *C3 P J«SS N 0> ÍZ) 1 * -3 *3 ÍO CŰ l-t a «M aj 'CÖ t/3 +J Osszlönbőze költség AÍ.«-*-», N M a «CO.Q J2 b s -3 CÖ ;?J O Q 2.M d A! -«-» a>.s W> ro <Z> s s O O 3 ^ «CO W í-1 ~tj b CB -*2 szk w 1 O Í-S 1» -J JS R S. c c. j í 1 1 lo v r!> d *-* c O p- ö c «c ló v# *r <* ** > r~ lo VD c' «T O iri f-. c c v" *» M5 CO CO!"* CO c r-> v' O * CO v VD cri c Ol VO *^ c i > CO v Ol «VD vn cn VD c c vo c> ««> c r~» < * c ^ rf CO «I- «cn cn,_' c f~ ö «c cn t-^ <* lií O ' J3 O ÍO VO CO CO ««VO ü» c C3 q ' ^r VO v q w c v t ' r-* c r- c cn >* **! i^í c Ol q ' * < O _; cn * c q cn" c c cn c VO <3" O O v * O i c t~ V* ** írj VD c c «<S CO *! v' «-I VO c <3< cn ^3- v ó r- c Tf v CO «VD <* *# «í» «CÓ VO VD c v' «3* c c "! c' t 1 «J" VO c «v c *# r» <* v* Vt> VO C5 CO í-^

470 A vállalatnak eddigi terelési ennyisége legyen pl. 80 tnna. Egy újabb 10 tnna erejű egrendelés növelné az összköltségeket 34.640. RM-ról 37.710. RM-ra. Az eddigi 433. RM átlagköltség csökkenne 419. RM-ra. A két fglalkztatási réteg (80 90) közötti különbözeti költség kitesz: 37710 34640=3070 RM-t, 1 tnnára esik ezek szert 307 RM. Tehát ennek a fglalkztatási rétegnek a különbözeti költsége = 307 RM. Az összkülönbözeti költség visznt: 307 X 90 = 27630. RM-t tesz ki. A költségfejlődés ellett látjuk ugyanakkr az áralakulást is. Feltételezvén, hgy a vállalat visznylags npóliual rendelkezik, árai is nplárak lesznek. A terelésennyiségnek gyarapítása beflyással van az elérendő árra, hgy ilyen értékben, az a kereslet rugalasságától függ. Az áralakulás ezek után egy görbét alkt (d az összbevétel, d a darabár). Az eladás fkzásával, 80 tnnáról 90 tnnára, nő az összbevétel is 47.5. RM-ról 51.0. RM-ra, a darabár visznt csökken 593. RM-ról 566. RM-ra. Az áralakulást világsan láthatjuk a grafikus ábrán. 29 Mivel az utlsó rétegnek a különbözeti költségei képezik a határköltséget, a fenti esetben aikr is a vállalat terelését fkzza 80-ról 90 tnnára a 307. RM-s egységkülönbözeti költség egyúttal a határköltséget jelenti. A határköltségek dig az utlsó terelési rétegnél keletkeznek, a különbözeti költségek ellenben den fglalkztatási rétegnél. Lényegileg teljesen egyfrák, gazdaságilag aznban ne, ivel éppen az utlsó réteg a döntő. A határköltség darabkülönbözeti költség, égpedig ne az utlsó darabnak a költsége, hane az utlsó rétegnek az átlagköltsége. Mellervicz szól ég különbözeti összköltségekről, aelyek az összes terelt ennyiség és a különbözeti darabköltség szrzatából adódnak. Képletük a következő: KK = kk X összes terékennyiséggel. A határköltség fgala ár Schalenbach Selbstkstenrechnung" cíű unkájában is szerepel és azt először prprtaler Satz"-nak nevezte. Meüerwicz fejlesztette tvább ezt a gndlatt és tette a költségszáítás alapjává. Nézete szert aznban Schalenbach véleénye a határköltségek összetételét illetően helytelen, és helytelenek az abból vnt következtetések is. Magyarázatul a nagyn skszr isételt Schalenbachféle kőbányapéldát hzza fel. Mennyiség Összköltség Darab: költség Összköltség 2 tnna 250 tnna 8-- RM. 1075-- RM. 4-_ 4-30 11-1375-- - 3 3 50 tnna 275 RM. = 5-50 határköltsé g(krábban prprcális tételne k nevezte Schalenbac 3b). 29 A grafiknt L előbb a 465. l.-n!'