A remisszió kritériumai és azok gyakorlati alkalmazása szkizofréniában. M. Csaba és Dr. Fehér László



Hasonló dokumentumok
Pszichiátriai betegséggel élők részére nyújtott közösségi alapellátás dilemmái

Szkizofrénia. Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában

A pszichopatológia egyes kérdései

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

A SZKIZOFRÉNIA HOSSZÚ TÁVÚ FARMAKO- TERÁPIÁJA: FÓKUSZBAN A REMISSZIÓ ÉS A TARTÓS HATÁSÚ RISPERIDON KEZELÉS EREDMÉNYEI


Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

Második generációs antipszichotikum a szkizofrénia hosszútávú kezelésében

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

kori pszichotikus állapotok

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

2009. augusztus 26. szerda Helyszín: Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház (4320 Nagykálló, Szabadság tér 13.)

Mennyire tükrözik a remissziós kritériumok a kezelés hatását RA-ban?

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

SZKIZOFRÉNIA A GYERMEK. Dr.Herczeg Ilona Heim Pál P l Gyermekkórh

Kegyes Réka Dietetikus, Okleveles Táplálkozástudományi Szakember

Egészségnyereség életminőség

Designer szerhasználók a pszichiátriai ellátásban morbiditás és komorbiditás. Szily Erika SE, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Gyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

A szkizofrénia és egyéb pszichózisok

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

Gyermekpszichiátriai ismeretek

A szkizofrénia klinikuma, kóreredete és kezelése

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében

11. fejezet. Pszichiátriai károsodások. Tringer László. Huszár Ilona Kuncz Elemér

A World Health Organisation diagnosztikus rendszerébõl BNO-10 (1995) (Az ICD-10, 1992 fordítása)

VÁLTÁS ZIPRASIDONRA HAGYOMÁNYOS VAGY MÁS ATÍPUSOS ANTIPSZICHOTIKUMOKRÓL SZKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDÕ BETEGEKBEN

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

Translációs kutatás. Szkizofrénia Psychoterápiákés szociális intervenciók

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet)

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály

A mentális zavarok történeti háttere, fogalma és osztályozása

Klasszifikáció, nozológia a pszichiátriában. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

1. fázis: bemutatkozás, tájékozódás, sürgősség felmérése

Kristóf Andrea SE-IBOI

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A gyermek és ifjúságpszchiátriai kórképek klasszifikációja. Dr. Vetró Ágnes

dr. Simon Lajos MORAVCSIK Alapítvány SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika december 6., Szemtgotthárd

Pszichózisok Epidemiológia, etiológia, diagnózis, terápia

A szkizofrénia klinikuma, kóreredete és kezelése PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

Ütõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Szakmai Programja

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Sürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest

A szkizofrénia dopamin elmélete. Gyertyán István. Richter Gedeon NyRt.

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 18. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Időtartam: 180 perc

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

SZTE ÁOK PSZICHIÁTRIA KLINIKA től SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGA. (Könyvek, könyvfejezetek, egyetemi jegyzetek, disszertációk)

Mentális retardáció. PDF created with pdffactory Pro trial version

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

III. MELLÉKLET AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS ÉS BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

A szkizofrénia, a szkizotípiás és a paranoid (téveszmés) zavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai(f 20-29)

Rehabilitáció a pszichiátriában

Etanercept. Finanszírozott indikációk:

TANÉV Szigorlati tételsor

Közösségi pszichiátria

szakpszichológus képzés

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Pszichopatológiai és kognitív vizsgálatok szkizofréniában A Budapest 2000 vizsgálat adatainak felhasználásával. Doktori tézisek. Dr.

OEFI Ritka Betegség Központ

Bevezetés s a gyermek- pszichofarmakológi

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

Doktori disszertációk védései és Habilitációs eljárások Ph.D fokozatszerzés

GENERIKUS QUETIAPIN * A SZKIZOFRÉNIA ÉS A SZKIZOAFFEKTÍV ZAVAR AKUT EPIZÓDJÁNAK KEZELÉSÉBEN

IX./3. fejezet: A pszichotikus kórképek pszichoterápiás megközelítése

Átírás:

Remittárium : A remisszió kritériumai és azok gyakorlati alkalmazása szkizofréniában Dr. Bánki B M. Csaba és Dr. Fehér László

Szkizofén fénia: hosszútávú lefolyás RELAPSZUS Ismétlődő epizódok Remisszió Felépülés A tünetek súlyossága Különböző tünetek Diagnosztikus küszöb 6 hónap Diszfunkció Alaptünetek egysége Diszfunkció mértéke Idő

A szkizofrénia patognomikus(?) tünetei Kraepelin: érzelmi tompaság, motivációhiány, a belső egység elvesztése Bleuler: fragmentált gondolkodás, képtelenség a külső világhoz kapcsolódni Schneider: a téveszmék és hallucinációk specifikus fajtái Andreasen NC et al, WPA course on Schizophrenia

DSM IV IV-TR diagnosztikus kritériumok A. Karakterisztikus tünetek (legalább kettő) téveszmék hallucinációk dezorganizált beszéd (pl. gyakori kisiklás vagy inkoherencia) dezorganizált vagy kataton viselkedés negatív tünetek (pl. érzelmi elsivárosodás, alogia, abulia) B. Jelentős szociális / foglalkozási diszfunkció C. Tartam legalább 6 hónapig

Dimenziók faktoranalízissel Negatív tünetek / indítékszegénység Alogia, csökkent spontaneitás, amimia, az expresszív gesztusok hiánya, érzelmi elsivárosodás, színtelen hanghordozás Dezorganizáció Parathymia, elszegényedett beszédtartalom, tangencialitás cialitás, kisiklások, kuszaság, a figyelem szétszórtsága Pozitív / pszichotikus tünetek Hallucinációk ációk, téveszmék Bilder BM et al: Sch Bull 1985; Andreasen NC et al: Psychiat Psychobiol 1986; Liddle PF et al: Br J Psychiat 1987; Moscarelli M et al: Am J Psychiat 1987; Andreasen NC et al: Arch Gen Psychiat 1995; Gur RE et al: Am J Psychiat 1991; Liddle PF et al: Br J Psychiat 1989

A definíció alapkérdése REMISSZIÓ = pszichotikus tünetek hiánya? A hangulati / szorongásos zavarok irodalmában a REMISSZIÓ a tünetek nagyon alacsony szintjét (HAMD<7, YMRS<12), de nem teljes hiányát jelenti. A tünetek teljes hiánya = felépülés ( gyógyulás ). VISZONT: a szorongástól / depressziótól eltérően a szkizofréniás tünetek mint a téveszmék vagy a hallucinációk az egészségesek szemében még egészen enyhe formában is furcsának,, kórosnak minősülnek!

Az eddigiek szintézise Remisszió zió = az adott időpontban a betegség nem diagnosztizálható (legfeljebb az anamnézisből rekonstruálható) Egyetlen még fennálló diagnosztikus tünetnek sincs jelentős hatása a mindennapi teljesítőképességre és a funkciókra (PANSS tüneti pontszám 3) Az állapot már nem meríti ki a betegség diagnosztikus kritériumait, legfeljebb minimális tünetek észlelhetők Mindez legalább 6 hónapja fennáll. Ez a kommunikáció segítheti a kapcsolatot a betegekkel és családjaikkal.

A szkizofrénia munkacsoport definíciója REMISSZIÓ: az utóbbi 6 hónapban minden diagnosztikus tünet olyan enyhe, hogy külön-külön nem befolyásolják a viselkedést

A definíció célja A kutatók többsége a remissziót tartós és minimális tünetekkel járó állapotként írja le, amely már nem okoz szenvedést nem akadályozza a szociális interakciókat nem gátolja a beteg funkcióképességét A remisszió tehát terápiás célt képvisel. Azt szolgálja, hogy a betegség kraepelini ábrázolásától eltávolodva ambiciózus, ám reális kezelési célokat tűzzünk ki magunk elé. Llorca PM, 2004

A remissr emisszió definíciója szkizofréniában Hazai szakértői fórum MTA 2006 március 2. BartkóGyörgy Bánki M. Csaba Bender Zsuzsanna Bitter István Feller Gábor Ferencz Csaba Frecska Ede Füredi János Hal Viktor Harangozó Judit Haraszti László Herold Róbert Kassai-Farkas Ákos Kecskés István Kiss Zsuzsanna Koltai Mária Molnár Anna Móré Csaba Nagy Judit Rigó Péter Rónai Balázs Szekeres György Tar Aranka Tolna Judit

Remisszió Tudományos Fórum Hazai szakértők a remisszióról MTA 2006 Március 2. 23 szakértő az ország különböző intézményeiből: klinikák, (szak)kórházak, gondozók Észrevételek, javaslatok: A realitáskontroll (= korrekciós képesség) elérése fontos A hosszú távú gondolkodás meghatározó A remisszió nem azonos a felépüléssel (recovery), hanem az oda vezető út szükséges és reális terápiás lépcsőfoka A remisszió üzenete (a szakmának, a betegeknek, laikusoknak, döntéshozóknak): destigmatizáció, az eredmények és a szakmai tevékenység objektiválása, pozitív célkitűzések Remisszió: áttekintő publikáció készül a hazai alkalmazásról (folyamatban)

A remissr emisszió definíciója szkizofréniában Hogyan alkalmazzuk a mindennapi gyakorlatban?

A PANSS interpretációja a szkizofrénia állapotfelmérésben Súlyos Közepes Enyhe 90 80 70 60 50 40 30 PANSS összpontszám 30 tétel Értékelés: 1-től ( nincs ) 7-ig ( extrém súlyos ) Beleértve a szorongást és depressziót is A pontszámok értelmezése: Legalacsonyabb összpontszám = 30 Legmagasabb összpontszám = 210 Átlagos összpontszám a populációtól függ

A szkizofrénia tüneti remissziójának kritériumai: javasolt definíció (PANSS) Súlyosság önmagában MIND a NYOLC alábbi PANSS-tétel pontszáma három (33 = enyhe) vagy annál kevesebb: P1 téveszmék P2 fogalmi dezorganizáció P3 hallucinációk G5 modorosság m és pózolás G9 szokatlan gondolatok N1 érzelmi elsivárosodás N4 passzív/apatikus szociális visszahúzódás N6 a beszéd spontaneitásának / folyamatosságának zavara Súlyosság x idő Ugyanez, de legalább 6 hónapja fennáll PANSS = Positive and Negative Syndrome Scale = Pozitív és Negatív Tünetskála

A remisszió dokumentálása a mindennapi gyakorlatban PANSS Remissziós skála: egyszerűsítve: csupán a 8 diagnosztikus tételt tartalmazza, igen nem válaszokkal ( 3 vs. >3) Használható eszközök még: Alaptünetekre adaptált CGI ( Clinical Global Impression ) meghatározott támpontokkal GAF ("Global Assessment of Functioning ) Tünetek Teljesítmény Funkcióképesség

Remisszió a klinikai gyakorlatban Pozitív támpont, optimistább kép A fogalom segítheti a pozitív tünetek alacsony szintjének elfogadását, ezzel a gyógyszertúladagolás elkerülését Mit jelent a betegek számára? Világossá teszi a fenntartó terápia célját és szükségességét Pozitív, meghatározható cél: pszichoedukáció, funkcióképesség, betegségbelátás Új paradigma: a: mérhető és összehasonlítható terápiás célkitűzés A hosszútávú eredmények előtérbe állítása

Reális célkitűzés-e a remisszió szkizofréniában?

A szkizofrénia lefolyása és a terápiás célkitűzés funkcióképesség Premorbid állapot Prodroma Akut pszichotikus epizód Stabilizáció Remisszió vagy stabilizált betegek? Maradvány tünetek idő

A remisszió piramisa Teljes funkcionális és szociális önállóság Gyógyulás Jó szerepfunkciók, Remisszió szió az életminőség és a kogníció javulása Terápiás válasz Stabil állapot Adapted from Weiden PJ et al: J Clin Psychiat 1996

Stabil állapot vs. remisszió 715 stabil állapotú beteg, akik 1 1 hónapja stabil dózisú antipszichotikumo(ka)t kaptak (Kissling W et al: J Psychopharm J Psychopharm, 2005) 29% remisszióban 71% nincs remisszióban A stabil állapot rosszul definiált, szubjektív jelző, amit sokféle értelemben használnak: a tünetek egy ideje nem változnak a beteg volt már rosszabbul, illetve nincsenek azonnal látható, súlyos tünetek. A remisszió sokkal feljebb teszi a mércét: a stabil -nak mondott betegek alig egyharmada teljesíti a remisszió kritériumait.

Együttműködés (compliance) A részleges compliance gyakori széles körű nehezen azonosítható lerontja a prognózist (tünetek,, relapszus zus, öngyilkossági kísérletek) és remisszió Remisszió (és felépülés?)

Ha hosszú távon sikerül a kezelést biztosítani 100% 80% Befejezők Per os antipszichotikum Kiesők RISPERDAL Consta 60% 40% 73.5 71 65 20% 0% 30 26 CAFE CATIE Moller Kissling Fleishhacker 12 hó 18 hó 6 hó 12 hó 12 hó N = 400 N = 1493 N = 1876 N = 715 N = 615 Fleischhacker W et al: J Clin Psychiat 2003 Kissling W et al: : J Psychopharm 2005 Lieberman JA et al: N Eng J Med 2005 Keefe RS et al: ECNP, Amsterdam 2005

Compliance és tüneti javulás 20% compliance = 3+ PANSS pont tüneti javulás (p < 0.0001) 0 A PANSS pontszám változása 5 10 15 20 Növekvő terápiahűség Csökkenő tünetek 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendelés szerint gyógyszerelt napok aránya (%)( 1 éves megfigyeléses vizsgálat, per os szerek Docherty JP et al: ACNP, San Juan, December 8 12, 2002

Remisszióban maradnak-e a remittált betegek? Kissling W et al, 2005 29% remisszióba ban* N=209 1 év risperidon LAI 79% Lasser RA et al, 2005 32% remisszióba óban* N=184 85% 0 20 40 60 80 100 A kezdetkor remisszióban lévő betegek többsége remisszióban marad * Induláskor, legalább 6 hónapja Kissling W et al: J Psychopharm 2005; 19 (suppl 1): 1 15-21 Lasser RA et al: Schizophr Res 2005; 77: 215-227 27

A stabil betegek kezeléssel remisszióba juthatnak A betegek (N = 715) 29%-a kezdetkor tüneti remisszióban volt Remisszióba jutott betegek (%) 70 60 50 40 30 Tüneti remisszió 43 51 Remisszió 6 hónapig 61 57 42 24 64 51 60 45 20 10 0 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Végpont A kezdetkor stabil betegek közel fele risperidon LAI kezeléssel tartós remisszióba jutott Kissling W et al: J Psychopharm 2005; 19 (suppl 1); 1 15-21

Remissziós profil Consta-ra 600 500 váltás után 400 300 200 N = 578 1 év 51% Nincs remisszió Remisszió 100 32% 0 Kezdet Végpont Kane J et al: : APA 2004 Lasser RA et al. Sch Res 2005, 77: 215-227

Remisszió a beteg szempontjából: életminőség SF-36 alskála (átlagos pontszám) 100 90 80 USA normálérték p < 0.001 p < 0.001 Kezdet Végpont 70 p < 0.01 60 p < 0.001 50 40 Mentális egészség Szerepek, érzelmek Szociális funkciók Vitalitás Kane J et al: : APA 2004 Lasser RA et al: Sch Res 2005, 77: 215-227

Kulcspontok a klinikus és a betegek számára A remissr emisszió, mint a kimenetel mértéke, új standardot jelent a kezeléssel kapcsolatos reális elvárásainkban Változás a kezelési paradigmában ában: lehetőség stabil betegekben is további javulásra ( stabil remisszió!) Javulhatnak a tartós hatású atípusos antipszichotikumokkal folytatott kezelés eredményei Biztosítható a folyamatos terápiás hatás Csökkenthető / visszafordítható a stigma Sikeresebbek lehetnek a pszichoszociális intervenciók A stabil betegeknek is jobb a prognózisa Cél: a hosszú távú eredmények középpontba állítása egyre növekvő mértékben.