HÚSEVŐK FOGÁSZATA Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Dr. Dunay Miklós 2012. TÉMAKÖRÖK I. Fejlődéstan, szövettan, anatómia II. Fogváltás, fogképletek, nomenclatura III. RTG-diagnosztika IV. A fogváltás és fogfejlődés zavarai; harapások V. Parodontológia (gingivitis, parodontitis, parodontosis) VI. Konzerváló fogászat (traumák, caries, endodontologia) VII. Protetizálás, implantatio, orthodontia, exodontia I. FEJLŐDÉSTAN, SZÖVETTAN, ANATÓMIA A fogak a homlok-, állcsontiés állkapcsi nyúlványokban fejlődnek. A nyúlványok szélén fogbarázda mélyed be, melyből ajakléc és fogléc sarjadzik a kötőszövetbe. A foglécből fogbimbók sarjadzanak és zománcszervekké fejlődnek. A foglécen másodlagos, pótfogléc is fejlődik. A fogléc és zománcszerv kapcsolata megszűnik, a zománcszervbe kötőszövet sarjadzik, fogszemölcs, fogcsíra, fogtömlő képződik. 1
A zománcszerv megnyúlik, gyökérhámhüvelyt képez. A dentinképző és cementképző sejtek működése beindul. Dentin (subst. eburnea) Dentin A fog legnagyobb tömegét alkotó állománya. A pulpaüreget (cavum dentis) fogja körül. A csontszövethez hasonló felépítésű, de sem sejteket, sem ereket nem tartalmaz. Szerves (collagenrostok, mukopoliszacharidok) és szervetlen (70%) vegyületekből áll. A collagenrostok a fogak hossztengelyével párhuzamosan sűrű fonadékot alkotnak. A mukopoliszacharidok a collagenrostok kötőanyagául szolgálnak és a dentincsatornácskákat is kitöltik. Dentin A dentincsatornácskák (canaliculi dentales) a pulpaüregtől a zománchatárig terjedő radiális csíkolatot hoznak létre. A csatornácskák falát a mukoproteidből álló vékony Neumann-hüvely képezi. A pulpaüreg felületén található megnyúlt, kerek magvú odontoblast sejtek hosszú nyúlványai, a Thomes-féle rostok a Neumannhüvelybe terjednek be, a rövid nyúlványok a pulpasejtek nyúlványaival képeznek fonadékot. A dentin keménységét a collagénrostok köré lerakódott mészsók (pl. hidroxi-apatit) adják. Dentin A zománchatáron található tökéletlenül elmeszesedett területek a Thomes-féle szemcsék, vagy interglobuláris dentinzónák. Az odontoblastok az osteoblastokhoz hasonlóan működnek; a fejlődő fogban predentint képeznek, a kifejlett fogban pedig pótló dentint építenek. Ezért a pulpaüreg a kor előrehaladtával fokozatosan szűkül és a fog kopása során nem nyílik meg. 2
Zománc (enamelum, subst. adamantina) Zománc A fog koronáját borító fehér, csillogó réteg, a szervezet legkeményebb, legtöbb ásványi anyagot (kb. 96%) tartalmazó sejtmentes szövete. A zománc az adamantoblast sejtek (a belső zománchám hosszú, henger alakú sejtjei) teljes mineralizációja, meszesedése során alakul ki. A kifejlett fog zománca radiálisan irányuló, hosszú hatoldaló hasábokból, ún. zománcprizmákból és elmeszesedett kötőanyagból épül fel. Zománc Cement (cementum, subst. ossea) A zománc felületét 1μm vastag, szerkezet nélküli védőréteg, a zománckutikula (cuticula dentis) vonja be. Cement A foggyökér dentinállományát vonja be (növényevők bizonyos fogtípusainak koronájára, a zománc felületére is ráterjed). Szerkezete és kialakulása a csontszövetéhez hasonló. Sejteket csak ott tartalmaz, ahol elég vastag (a vékony rétegzett cementben nincsenek sejtek). A cementképző, cementoblast sejtek kis lacunákban helyeződnek, nyúlványaik pedig csatornácskákban találhatók. Cement A fog gyökerénél a cement magába ágyazza a periodontium durva collagenrostjait, a Sharpey-féle rostokat, így a fog rögzítésében is fontos szerepet tölt be. 3
Pulpa (pulpa dentis) Pulpa A pulpa a pulpaüreget kitöltő reticularis jellegű szövet. Alapját a mesenchymasejtekhez hasonló nyúlványos pulpasejtek képezik, melyek körül vékony reticularis vagy collagenrostok fonadéka található; histiocyták is előfordulnak. A fogmederből a gyökércsatornán át vérerek és idegrostok terjednek a pulpába. Az idegrostok a dentin határán sorakozó odontoblast sejtek körül hálózatot képeznek és véget érnek; egyes rostok viszont a dentincsatornácskákba is benyúlnak. Pulpa A kor előrehaladtával a pótló dentin képződése miatt a pulpaüreg, a gyökércsatorna fokozatosan beszűkül, a pulpaszövet sorvad, majd elpusztul, a fogban nem marad élő szövet. Gyökérhártya (periodontium) Gyökérhártya A foggyökér és a fogmeder csontos fala között található. Feladata a fog rögzítése (vaskos collagenrostok) és táplálása (a gyökércsatornán át a pulpával összeköttetésben áll). A radialis rostok a foggyökér cementállományába és a fogmeder csontos falába is behatolnak, a fog nyakánál a foghús rostjaival is összefonódnak (fibrae dentogingivales). A rostok körkörös elrendezésű, a fogat rögzítő és a fogmedret is elzáró tömör fonadékot képeznek. Gyökérhártya A periodontium alapállománya mukopoliszacharidokban gazdag, ereket, idegrostokat, idegvégződéseket és kötőszöveti sejteket is tartalmaz. 4
Foghús (gingiva) Foghús A szájnyálkahártya része, amely a fogakat befogadó csontok felületét, a fogak közötti hézagokat és fogak nyakát beborítja. Vastag, gyengén elszarusodott laphám fedi, melynek basalis része a sűrű, hosszú propriaszemölcsök miatt erősen tagolt. A propria vérerekben gazdag szövetében sok lymphoid sejt helyeződik, mirigyeket nem tartalmaz, vaskos rostjai a csonthártyához kapcsolódnak. A gingiva hámja a fogak nyakánál behúzódik a fogmederbe, és fokozatosan elvékonyodva végződik. Foghús Ez a szervezet egyetlen helye, ahol a hám folytonossága megszakad és a kötőszövet közvetlenül érintkezik a külvilággal (a gingiva és a periodontium rostjai a mukopoliszacharid állománnyal jó barriert jelentenek). A gingiva i és a fognyak közötti ö rés, a fogtasak praedilectiós helye az idegen testek befúródásának és a fertőzéseknek. II. FOGVÁLTÁS, FOGKÉPLETEK, NOMENCLATURA Nomenclatura 5
Kutya foghasadása és fogváltása Macska foghasadása és fogváltása Tejfog 28 Maradandó fog 42 Tejfog 26 Maradandó fog 30 I1 3-6 hét 3-6 hónap 3-4 hét 3,5-5,5 hónap I2 36hét 3-6 36hó 3-6 hónap 34hét 3-4 3555hó 3,5-5,5 hónap I3 3-6 hét 3-6 hónap 3-4 hét 3,5-5,5 hónap C 3-5 hét 5-7 hónap 3-4 hét 5,5-6,5 hónap P1 4,5-6 hónap - P2 5-6 hét 5-6 hónap 4-6 hét 4-5 hónap P3 5-6 hét 5-6 hónap 4-6 hét 4-5 hónap P4 5-6 hét 5-6 hónap 4-6 hét 4-5 hónap M1 4-5 hónap 5-6 hónap M2 5-6 hónap - M3 6-7 hónap - Szabályos fogváltás III. RTG-DIAGNOSZTIKA 6
RTG-diagnosztika Párhuzamos technika Szögfelező technika (a centrális RTG-sugár merőleges a kazetta síkja és a fogtengely által bezárt szög felezőjére) IV. A FOGVÁLTÁS ÉS FOGFELJŐDÉS ZAVARAI; HARAPÁSOK 7
Fogak fejlődési rendellenességei Zománc- hypoplasia Tetraciklinpigmentáció Szám (anodontia, hypodontia/oligodontia, hyperodontia/polyodontia) Alak (dens geminatus, taurodontia, amelo-, vagy dentinogenesis i imperfecta, stb.) Helyeződés (latero-, retro-, anteversio, rotatio, dislocatio, systasis, diastasis) Szerkezet Méret Szopornyicás szövődmények Rendellenes harapások: Brachygnathia inferior (hátraharapás, pontyfogazat) Prognathia inferior (progenia, előreharapás, csukafogazat) V. PARODONTOLOGIA (GINGIVITIS, PARODONTITIS, PARODONTOSIS) Plakk (makroszkópos kép és EM-felvétel) Parodontologia 8
A plakk megfesthető Na-fluoreszceinnel A legtöbb fog-, fogíny-, állcsont- és állkapocsbetegség plakk kialakulásával kezdődik. Az egészséges fogfelületen néhány nap (néhány óra) alatt plakk képződik. A plakk-képződés sebessége függ a jelenlevő mikróbáktól, a táplálék minőségétől és az immunrendszertől. Az újonnan képződött plakkra inkább aerob, gram pozitív flóra jellemző; a régebbi plakk már anaerob, gram negatív flórát is tartalmaz. A plakk toxikus anyagcseretermékei (endo- és exotoxinok, enzimek) a környező szöveteket károsítják. A plakk kezdetben reverzibilis gingivitist okoz. Ha a plakk baktériumai organikus mátrixként a nyál ásványi sóit inkrusztálják, fogkövesség alakul ki. Majd irreverzibilis parodontitis fejlődik ki (a fog tartókészüléke meglazul). A fogkövek kialakulását befolyásolja: genetikai diszpozíció a szájüreg emelkedett ph-ja (csökken az ásványi sók oldhatósága) a nyál jelenléte (magas a CO 2 parciális nyomása, majd a CO 2 távozása után a ph emelkedik) a plakk-baktériumok, ill. anyagcseretermékeik (pl. proteázok: a nyálban az ásványi sók védőkolloidját károsítják) szájon át történő légzésnél (pl. brachycephal fajták, ill. egyedek) a száj kiszárad, a nyálból ásványi sók válnak ki 9
Fogászati kezelőegység UH-os fogkőeltávolítás: a hibás, éles depurátor és a nem megfelelő használat károsítja a zománcot (lásd EM- felvétel). Ultrahangos depurátorfejek és biztonsági húzókulcs Az ultrahangos fogkőeltávolítás szabályai: A fej csavarhúzószerű végének teljes felületén érintkeznie kell a fog felszínével. A fejet (vízhűtés mellett) a fog hossztengelyére 30-40 -os szögben tartsuk, mindig mozgassuk és ne gyakoroljunk rá nagy nyomást. A fog felszíne depurálás után (EM-felvétel) A fog felszíne polírozás után (EM-felvétel) A fognyaktól a fogcsúcs felé haladjunk. Az ínytasakból is el kell távolítani a fogköveket. Felületi egyenetlenség esetén polírozzuk a fogfelszínt. Egészséges ebekben a sulcus gingivalis 0,5-3 mm mély. 3 mm felett ínytasaknak nevezzük, amely már ételmaradékot és baktériumokat tartalmaz. 10
Megelőzésképpen az ínytasakot elektrokauterrel távolítsuk el... VI. KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT (TRAUMÁK, CARIES, ENDODONTOLOGIA) és a keletkezett felszínt koaguláljuk. Konzerváló fogászat A caries kialakulását elősegítő tényezők: nyál, szájüreg alacsony ph-ja, szájüregben pangó ételmaradék, malocclusio, l magas szénhidrát-tartalom a táplálékban. A caries a húsevőkben ritka: mert magas a szájüreg ph-ja (kutya: 7,5-8,5 / macska 8,0-9,0). A caries kialakulása és következményei: Ételmaradék pang a fogak közt, a fogak hasadékaiban és a sulcus gingivalisban. A plakk baktériumai szénhidrátbontással savas irányba tolják a ph-t, dekalcifikálódik a zománc. A zománc perforációja után a folyamat gyorsan továbbterjed a dentinre és a pulpára. Pulpitis, necrosis és periapicalis infekció alakul ki. Feline Odontoclastic Resorptive Lesion Ismeretlen oktanú, gyakori fogágybetegség Odontoclast sejttevékenység fokozott Th.: károsodott, fájdalmas fogak eltávolítása, j g 11
Gyökérkezelés során segédcsatornát fúrunk a caninusba, hogy a pulpaüreg mélyét is elérjük. Az elhalt pulpát idegtűvel eltávolítjuk, a gyökércsatornát tágítjuk, reszeljük, nátrium-hypoklorit oldattal átmossuk. Az elektronmikroszkópos felvételeken a dentincsatornácskákban baktériumok láthatók! Fertőzött és egészséges pulpa A klasszikus fertőtlenítő folyadékok hatékonysága nem kielégítő a dentincsatornácskákban. (Mikrobiológiai vizsgálataink alapján: Pasteurella, E. coli, Streptococcus, Enterobacter, Bacillus, Bacteroides) Puszterrel és papírcsúcsokkal szárítjuk Guttaperchacsúcsokkal kitömjük a gyökércsatornát. Gyökértömőanyaggal (Lentulo-spirállal) feltöltjük 12
A guttaperchacsúcsok külső végeit megolvasztva lezárjuk a csatornát. A fog felületét simára formázzuk Kisebb üreget preparálunk, melyet kompozittöméssel zárunk, majd zárjuk a coronalis üreget is. VII. EXTRACTIO, PROTETIZÁLÁS A fog eltávolításának folyamata: anesztézia, fej rögzítése, depurálás, lágyrészek védelme (fogíny leválasztása), alveolus feltárása (vésővel, fúróval), fog/gyökér kilazítása (emelőkkel), a kimozdult fog eltávolítása (fogóval), seb ellátása, antibiosis, diéta. Fogak eltávolítása A fog eltávolításának indikációi: perzisztáló tejfogak, számfeletti fogak, rendellenes d ll állá állású ú fogak, f k törésvonalban helyeződő fogak, kilazult, mozgó fogak, lemeztelenedett gyökerű fogak, odontogén tályog, sipoly, daganat. Perzisztáló caninus eltávolítása: fogíny leválasztása, kilazítás emelővel, kiemelés fogóval. 13
Maradandó caninus eltávolítása: A fogíny leválasztása Az alveolus feltárása, a fog kiemelése Periapicalis tályog, majd sipolyozás a jobb felső P4-es fog gyökértájékán. Megoldás: extractio. Többgyökerű fogak eltávolítása (ált. f. P4): Fogíny leválasztása, alveolus feltárása, gyökerek szétválasztása Gyökerek eltávolítása, seb ellátása Protetizálás, implantatio Nem traumás esetben etikai kérdés! Letört I3 pótlása koronával 14
Oldalirányú traumás erőhatásra a fogak kibillenhetnek a fogívből. Friss esetekben megkísérelhető a repositio. Orthodontia 15