SZAKDOLGOZAT Porkoláb Anna 2012

SZAKDOLGOZAT Porkoláb Anna 2012

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY AUSZTRIA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉSE A VILÁGMÉRETŰ PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VÁLSÁG ELŐTT ÉS ALATT Készítette: Porkoláb Anna Budapest, 2012

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Táblázat- és ábrajegyzék... 5 Bevezetés... 6 1. Ausztria fejlődése... 7 1.1. Ausztria az önálló állami lét előtt... 7 1.2. Az Első Köztársaság... 8 1.3. Ausztria a Német Birodalom részeként... 9 1.4. Második köztársaság az ország újjáépítése... 10 1.5. Ausztria az Európai Unióban... 12 2. Ausztria gazdasági szerkezete, teljesítménye a 2000- es években... 14 2.1. Földrajz, népesség, politika... 14 2.2. Az GDP változása az elmúlt évtizedben... 16 2.3. A GDP összetétele... 18 2.4. Államháztartás... 25 2.5. Árstabilitás... 27 2.6. Munkaerő- piaci helyzet... 28 2.7. Az osztrák gazdaság főbb szektorai... 30 2.7.1. Primer szektor... 31 2.7.2. Szekunder szektor... 32 2.7.3. Tercier szektor... 34 3. Az osztrák- modell összetevői... 39 3.1. Turizmus... 39 3.2. Tudatos osztrák fogyasztók... 43 3.3. Az osztrák társadalmi hozzáállás... 47 3.3.1. Ausztria Hoftstede dimenziói szerint... 47 3.3.2. A GLOBE kutatás eredményei... 49 3.4. Környezettudatos hozzáállás és ökológiai eredmények... 52 3.5. Szövetségi tartományok: autonómia és együttműködés... 56 3.6. Az osztrák szociális partnerség... 57 3.6.1. Gyakorlati példa: Megoldások az elöregedő társadalom melletti fenntartható fejlődésre... 59 3

4. Ausztria válasza a gazdasági világválságra... 61 4.1. Válság a lakosság szemével... 62 4.2. Offenzív program... 65 4.3. Stabilitási program 2010-2014... 66 4.4. Ausztria kilátásai... 68 Összegzés... 72 Irodalomjegyzék... 75 4

Táblázat- és ábrajegyzék 1. táblázat: Nominális és reál GDP változás... 16 2. táblázat: Reálfogyasztás... 20 3. táblázat: A bruttó beruházások eloszlása... 22 4. táblázat: Ausztria áruforgalmi-mérlege... 23 5. táblázat: Az osztrák államadósság és államháztartási hiány az elmúlt tíz évben... 25 6. táblázat: A harmonizált fogyasztói árindex változása... 27 7. táblázat: A stabilitási program irányértékei... 66 8. táblázat: Az osztrák gazdasággal kapcsolatos előrejelzések... 69 1. ábra: Osztrák tartományok... 14 2. ábra: Ausztria népességének eloszlása... 15 3. ábra: Egy főre eső GDP nemzetközi összehasonlításban... 18 4. ábra: A bruttó hazai termék felhasználásának változása... 19 5. ábra: A gazdasági szektorok megoszlása... 30 6. ábra: Vezető iparágak termelési értéke... 33 7. ábra: A szolgáltatási szektor felosztása... 36 8. ábra: Vendégéjszakák megoszlása származási ország szerint... 41 9. ábra: Az osztrák fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásai... 45 10. ábra: Ausztria eredményei a hofstedei kutatás alapján... 47 11. ábra: Ausztria a GLOBE felmérés alapján... 50 12. ábra: Környezetvédelmi kiadások 2009-ben... 54 13. ábra: Milyen mértékben érinti Ausztriát a gazdasági válság?... 63 14. ábra: Az offenzív program néhány eleme... 65 5

Bevezetés Választásom azért esett a szomszédos Ausztriára, mert történelmünk szorosan összefonódott a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idején, valamint az osztrák és magyar gazdaság bizonyos pontokon hasonlóságot mutat. Ilyen párhuzam például, hogy mindkét ország kis, nyitott gazdasággal rendelkezik, és nagy mértékben ki van téve a nemzetközi folyamatoknak, változásoknak. Ennek ellenére úgy látszik, Ausztria saját javára tudja fordítani ezen adottságát, és kapcsolatait kihasználva nyerő helyzetet tud teremteni. Dolgozatomban az osztrák gazdasági-társadalmi helyzetet, fejlődést járom körül. Először arra keresem a választ, hogy vajon milyen történelmi események, változások voltak hatással a jelenlegi Ausztriára, mely tényezők befolyásolták az osztrák gazdaság és társadalom alakulását. Mely gazdasági tényezők játszanak fontos szerepet Ausztria fejlődésében? Miért állítják, hogy Ausztria stabil gazdasággal rendelkezik, és mely tényezők tették és teszik ezt lehetővé. Mik az osztrák-modell sajátosságai, és vajon ezek valóban a siker zálogát jelentik-e az ország számára? Milyen az osztrák társadalom hozzáállása olyan fontos kérdésekhez, mint a környezetvédelem vagy a fenntartható gazdasági fejlődés? Mivel jelenleg a gazdasági válság hatásai még javában érezhetők világszerte, valamint e kérdéskör igen aktuális sok ország számára, így lehetséges, hogy az osztrák megoldás követendő példává válhat. A válságról szóló fejezetben a következő kérdésekre keresem a választ: milyen mértékben vannak jelen a globális válság negatív folyamatai, ezek milyen mélyre gyűrűztek be a gazdaságba? Mely területek érintettek leginkább a krízisben, és ki tudta-e zökkenteni a világméretű válság az országot a stabil gazdasági fejlődésből? Vajon mennyire érzi a lakosság saját bőrén a válság hatásait, változott-e az életszínvonaluk 2008 óta? Milyen megoldásokat vázolnak a válságból való kilábalás elősegítése érdekében, illetve milyen lépéseket tettek már meg ez ügyben? A dolgozat során legfőképp idegen nyelvű, többnyire német forrásokra támaszkodom, számos statisztikát, tanulmányt elemzek Ausztria gazdasági folyamatainak megismertetésekor. Valamint olyan kutatásokat használok fel, melyek az osztrák sajátosságokról (pl. fogyasztói szokások) adnak részletes képet. Remélem a dolgozat 6

megírása során közelebb kerülök ahhoz, hogy megismerjem az osztrák gazdaság és társadalomra jellemző folyamatokat, egyedi vonásokat, melyek hozzásegítették az országot, hogy Európában kiemelkedő szerepet töltsön be. Valamint világossá válik, hogy Ausztria milyen példával szolgálhat (akár Magyarország számára), mely által gazdasága és társadalma stabilan képes fejlődni, még a válságos időkben is. 1. Ausztria fejlődése 1.1. Ausztria az önálló állami lét előtt Ausztria története 790-800 körül kezdődött, amikor is Nagy Károly megalapította az Ostmark határőrgrófságot, azzal a céllal, hogy birodalma keleti oldalról védve legyen. Ausztria azonban igen hosszú ideig nem működött önálló egységként, a Habsburg Birodalom idején úgynevezett örökös koronatartományként rendelkezett bizonyos fokú függetlenséggel. A Habsburg Monarchiát a közös uralkodó, a közös állami struktúra valamint az olyan közös ügyek, mint a külügy, hadügy, pénzügy fogták össze. A problémát leginkább a nemzetiségi sokszínűség jelentette. A lakosság származását tekintve nem volt egységes, így ez jelentős széthúzó erőnek bizonyult. Az Osztrák-Magyar Monarchia területe az I. Világháború előtt 676.443 km²-ig terjedt, a népességszám pedig elérte az 52,5 millió főt. Működése alatt nagyhatalomnak számított Európában Németország, Anglia, Franciaország és Oroszország mellett. Területén állami, politika, gazdasági és jogi egység valósult meg, mely érvényes volt az összes tartományra. A Monarchia fennállta idején számos előrelépés történt a gazdasági életben, valamint a területek fejlettségi szintjében. Néhány terület közös irányítás alatt állt, ezek a következők voltak: külpolitika, gazdaság, kereskedelem, pénzügy. A Monarchia nagy belső piaca kiváló potenciált jelentett gazdasági szempontból, melyet a lehető legjobban próbáltak is kihasználni. Azonban a méretből nem csupán előnyök, de hátrányok is származtak. Mégpedig a központi és határvidéki területek közti fejlettségbeli eltérések (centrum-periféria problematika). Ez 7

megnyilvánult a területek munkamegosztásában, ahol a centrum erősen iparosodott vonásokat mutatott, a periférián viszont a mezőgazdaság volt domináns, mely által biztosították a Monarchia élelmiszer-ellátását. A feszültséget próbálták oldani, és erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a periféria területei felzárkózhassanak. 1968 és 1914 között beruházásokat indítottak e célra, mely eredményeként a 20. század elejére a peremvidékek egy részénél a fejlettségi szint jelentős mértékben emelkedett. A második világháború a Monarchia végét jelentette, a szűnni nem akaró belső feszültségek, nemzeti ellentétek, az ország gazdasági erejének csökkenése, valamint az ellenséges hatalmak katonai túlereje az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásához vezetett. 1918. október 27-én megalakult Ausztria új kormánya, november 3-án már ők írták alá a fegyverszünetet. Ennek a kornak számos kulturális, technológiai, infrastrukturális lenyomata maradt fent, gondoljunk akár a színházakra, a vasúti hálózatra vagy az oktatási intézményekre. 1.2. Az Első Köztársaság Az Első Köztársaság hivatalosan 1918. november 12-én jött létre. Ausztria területe volt a legkisebb az Osztrák-Magyar Monarchiából kiszakadó államok közül, mindössze 84.000 km², lakosainak száma pedig 6,8 millió fő körül alakult. Az osztrák kancellár Karl Renner lett. A különböző politikai erők más-más államformát képzeltek el Ausztria számára. Míg a szociáldemokraták köztársaságot, a keresztény-szociálisok monarchiát szerettek volna, addig a német nemzetiek a Németországgal való egyesülés mellett álltak. Karl Renner, valamint a szociáldemokrata politikus Viktor Adler is támogatta az Anschlusst, mivel úgy tartották, hogy Ausztria gazdaságilag nem képes önállóan fennmaradni. Azonban ez nem valósulhatott meg a békeszerződésben rögzített előírások miatt, így Ausztria egyedül maradt. Kemény időknek nézett elébe, amíg képessé vált gazdaságát, társadalmát megszilárdítani. Ausztria területére estek a legfejlettebb ipari részek, azonban hiányoztak a nyersanyagok, valamint a gazdaság fellendítéséhez elengedhetetlen forgótőke. Az egykori hivatalnokok kénytelenek voltak szembenézni a munkanélküliséggel, ami társadalmi feszültséget gerjesztett, mivel rengeteg emberről volt szó. 8

1920 őszén az új alkotmányban rögzítették Ausztria államformáját: az ország szövetségi köztársasággá vált. A törvényhozás ezentúl két szinten történt: a Nemzeti Tanácsban, valamint a Szövetségi Tanácsban. Ez nagy mértékben hozzájárult a mai stabil demokrácia kialakulásához, melyben erősen érezhetők a regionalizmus és föderalizmus vonásai. Ausztria jó kapcsolatot próbált meg kialakítani a szomszédos országokkal és a nyugati nagyhatalmakkal egyaránt. 1922-ben a Népszövetség biztosította az ország függetlenségét, és gazdaságának stabilizációja érdekében kölcsönt vehetett fel. Ennek eredményeként 1924-ben bevezetésre került az osztrák schilling. Ausztria külkapcsolataiban Olaszország és Németország fontos szerepet játszott, azonban az osztrákok inkább az olaszokhoz húztak, hogy a német befolyást valamelyest csökkentsék. 1934-ben aláírásra kerültek a római jegyzőkönyvek, mely az olasz-magyar-osztrák együttműködést erősítették gazdasági és politikai téren. Közben folyamatosan erősödött az országban a német jobboldal, mely támogatta a Németországhoz való csatlakozást, valamint Olaszország is egyre inkább Németország felé tendált. 1936-ban Ausztria szerződésben vállalta, hogy külpolitikáját a németországi érdeknek rendeli alá, belső függetlenségét viszont megőrizte. Azonban ez az állapot csupán 1938 márciusáig tartott, amikor is Ausztria Ostmark néven a Német Birodalom részévé vált. 1 1.3. Ausztria a Német Birodalom részeként Abban a kérdésben, hogy Ausztria milyen mértékben tehető felelőssé a II. Világháború borzalmaiért, az osztrák politika saját ártatlanságát hangoztatta. Állította, hogy nem volt képes az erős német befolyásnak ellenszegülni, így az ország maga is áldozat. Ez azonban csak részben igaz, hiszen még az Anschluss előtt láthatók voltak a német nemzetiek mozgolódásai, akik egyértelműen a Németországhoz való tartozást jelölték meg célul. Az SS-nek és egyéb náci szervezeteknek is sokan tagjai lettek, valamint a zsidóüldözésben is részt vettek osztrák származásúak. Így a teljes ártatlanság nem igaz Ausztriára. Tény azonban, hogy a Harmadik Birodalom szigorú kontrollt gyakorolt az ország felett, és súlyosan megbüntette, aki megpróbált ellenállást szítani (2700 ellenállót végeztek ki). A háború és megszállás következtében nagy veszteségek érték Ausztriát. Közel 250.000 1 Kőrösi (Osiris Kiadó, Budapest 2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban 9

osztrák katona és 24.000 civil vesztette életét a háború során. 100.000-en sérültek meg súlyosan és váltak hadirokkanttá, a hadifogságba esettek száma pedig megközelíti a félmilliót. Az osztrák zsidóság kétharmada el tudott menekülni az országból, azonban az otthon maradók nagy részének, valamint százezernél is több egyéb bűnnel vádolt halálraítéltnek munkatáborban vagy koncentrációs táborban végződött a sorsa. Ausztria ebben az időszakban számos olyan embert vesztett el, akik a háború előtt szerves részei voltak az osztrák kulturális és tudományos életének. Például Sigmund Freud is emigrálni kényszerült az üldöztetések miatt. 1.4. Második köztársaság az ország újjáépítése 1945 áprilisában Ausztria ismét visszanyerte függetlenségét, Osztrák Köztársaság néven önálló állammá alakult, és a mai napig ebben a formában működik. Ezen idő alatt az országot elkerülték a véres konfliktusok, társadalma együttműködésre alapult, így a béke megszilárdításával a gazdaság is fellendülésnek indulhatott. A háború végének közeledtével, de még a köztársaság kikiáltása előtt, Karl Renner új kormányt alakított, melyben az SPÖ (szocialisták), az ÖVP (keresztényszocialisták) és a KPÖ (kommunisták) kapott helyet. A háború után az ország területét megszállták a szövetséges hatalmak, a keleti területek szovjet kézbe kerültek, Renner azonban szeptemberben ismét egyesíteni tudta az országot. A szövetséges hatalmak megfigyelő csapatai egészen 1955-ig az ország területén állomásoztak, így Ausztria teljes szuverenitása csak innentől valósult meg. Novemberben választásokat írtak ki, ahol az ÖVP került ki győztesen, ez jól mutatja hogy a lakosság továbbra is a konzervatív párthoz húzott. Ausztriának ismét hatalmas feladattal kellett szembenéznie, hiszen a háború utáni állapotokból kellett újjáéleszteni az országot. A lakosság szegénységgel küzdött, rengeteg épületet kellett rekonstruálni a bombázások miatt, valamint rendezni kellett az egykori náci rendszer maradványait. A háborús bűnösök népbíróság elé kerültek, sokukat kivégezték. 1948-ban amnesztiát hirdettek, amikor is a régi rendszer tagjai, akik kevésbé vettek részt az eseményekben visszakapták állásukat, szavazati jogukat. Ennek eredményeként alakult meg az VDU (Verband der Unabhängigen) az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) elődje, mely a német nemzetiek látásmódját képviselte. 10

Az 1949 választások alkalmával az ÖVP és SPÖ koalíciót alakított, és egészen 1966-ig együtt kormányoztak. Ebben az időben bontakozott ki igazán a szociális partnerség, mely lehetővé tette az ország stabilitásának kialakulását. Ausztria részesült a Marshallsegélyben, így elkezdődött az ország társadalmi-gazdasági rehabilitációja, nyugati fejlett állammá alakulása. A gazdaságpolitika főbb céljai közt szerepelt a teljes foglalkoztatás elérése, valamint a gazdasági növekedés serkentése. 2 1955 májusában megkötésre került az államszerződés, ahol megfogalmazták az osztrák semlegességet és az ország teljes szuverenitását. Így 10 év után a megszálló csapatok végre kivonultak Ausztriából, és az Osztrák Köztársaság független demokratikus állammá vált. A szerződés tartalmazta Ausztria területének sérthetetlenségét és az Anschluss tilalmát. Az országban nem lehetett atomfegyver, valamint nem építhettek bombázót és nehézfegyverzetet. Ausztriának lehetősége nyílt a nagyobb nemzetközi részvételre: 1955- ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1956-ban az Európai Tanácshoz, majd 1961-ben az EFTA tagja lett. Az Európai Gazdasági Közösséghez a Szovjetunió közbenjárása miatt nem csatlakozhatott, noha az EGK tagjaihoz sokkal szorosabb kereskedelmi szálak fűzték Ausztriát, mint az EFTA-tagokhoz. 3 A 70-es évekre megerősödő SPÖ lépett kormányra az 1970-es választásokon, és egészen 1983-ig megőrizte fölényét. Az SPÖ élén Bruno Kreisky állt, ezt az időszakot róla nevezték el Kreisky-érának. A 13 év alatt számos előrelépés történt az országban: megreformálták a nők jogait, a családjogot, megalakult a népügyészség, valamint csökkentették a kötelező katonai szolgálat idejét, és bevezették a polgári szolgálatot. Az államkasszát igencsak megterhelték a kor gazdaságpolitikai törekvései (munkanélküliség minimalizálása, új szociális juttatások bevezetése). A környezetvédelem fontossága is e tájt kezdett tudatosulni az emberekben, ekkor született meg az a döntés is, miszerint Ausztria nem használ nukleáris energiát. Az SPÖ önálló kormányzásának végét leginkább a gazdasági lanyhulás elleni küzdelem sikertelensége, valamint a párt körül egyre kellemetlenebbé váló botrányok okozták. Az ezt követő időszakban az SPÖ és FPÖ koalíciója irányította az országot, ám ez nem hozott túl sok fejlődést az ország számára. 2 Vocelka (Corvina Kiadó, Budapest 2006): Ausztria története 3 Kőrösi (Osiris Kiadó, Budapest 2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban 11

1989-ben a Vasfüggöny megszűnésével Ausztriának is új helyzettel kellett szembenéznie. Egyfelől a jugoszláv háború közelebb került, valamint a megnyitott határokon számos menekült igyekezett letelepedni nyugaton. Ausztria menekültekkel kapcsolatos politikájára a 89-ig jellemző nyitottság egyre inkább átfordult és vált zárkózottá. Másfelől lehetőség nyílt a szorosabb európai együttműködésben való részvételre, amit eddig a Szovjetunió megakadályozott. Így 1995. január elsejével Ausztria belépett az Európai Unióba, 1999 januárjában pedig az eurózóna tagjává vált. 4 1.5. Ausztria az Európai Unióban 1994 júniusában a lakosság kétharmados arányban, a népszavazás keretein belül, az EUhoz való csatlakozás mellett tette le a voksát. Azonban a taggá válás utáni években nem volt egyértelmű a társadalmi megelégedettség a döntéssel és az eredményekkel kapcsolatban. Sokan úgy ítélték meg, hogy romlott az ország gazdasági helyzete, és túl nagy árat kell fizetni a tagságért. Igaz a csatlakozást követően nőtt a munkanélküliség, valamint krízis állt be a mezőgazdaságban, ami jelentős mértékben növelte az ország költségvetési terheit. Emellett Ausztria nettó befizetőként csatlakozott az unióhoz: az első évben 15,5 milliárd schillinggel járult hozzá az EU költségvetéséhez. Ez szintén nagy mértékű kiesés volt az ország számára. Pozitívumként említhető viszont, hogy Ausztria vonzóbbá vált a külföldi befektetők szemében (adópolitika, jogi- és közigazgatási eljárások egyszerűsítése, közép- és kelet-európai piacok közelsége, vásárlóerő fejlődése, új beszerzési lehetőségek). Az ország a belépéssel jó néhány területen vállalta, hogy a közös politikát alkalmazza a nemzeti helyett (például: kereskedelempolitika, agrárpolitika). A külkereskedelem bővült a csatlakozás utáni évben (export +10%, import +6% az előző évhez képest), a mezőgazdaságot viszont jókora sokkhatás érte, mivel a termékek ára jóval az EU árszínvonala felett állt, így jelentős mértékben csökkenteni kellett azokat, súlyos gondokat okozva az osztrák gazdáknak. Ennek következtében az élelmiszerárak is csökkentek, ami viszont az osztrák fogyasztókat kedvezően érintette. Az infláció mértéke 1995-ben 2,25%- ra mérséklődött. A versenyhelyzet javulása eleinte késett, mivel Ausztriában néhány terület igen védett volt, 4 Vocelka (Corvina Kiadó, Budapest 2006): Ausztria története 12

és nem volt jellemző rájuk igazi verseny. Ide tartozott a posta, energiaipar, légi forgalom. Megfelelő átalakulásoknak kellett történni ahhoz, hogy az előbb említett ágazatok vállalatai megállják a versenyt az Európai Unió vállalataival szemben. Egyébként még a mai napig nincs igaz versenyhelyzet néhány ágazatban, például a postai szolgáltatás területén. 5 Összességében elmondható, hogy Ausztria jól teljesít az EU-ban a gazdasági mutatók alapján, noha a vélemények megoszlanak, hogy jól döntöttek-e, amikor beléptek a unióba. Másfél évvel a belépés után az osztrák lakosság 46% mondta, hogy örül a csatlakozásnak, 43% pedig inkább nem lépett volna be. Ennek okai kereshetők az átmeneti alkalmazkodási nehézségekben, de inkább a megfelelő tájékoztatás hiányzott az embereknek. A belépés előtti hangzatos ígéretek nem féltétlenül úgy váltak valóra, ahogy azt a lakosság elvárta volna, valamint a csatlakozás után nem kaptak elegendő tájékoztatást a végbemenő változásokról. Külső szemmel mégis inkább pozitív a mérleg, az osztrákok életszínvonala emelkedett, és Ausztria gazdasága is szépen fejlődött a belépés óta. 6 Az osztrák lakosság még mindig kevésnek tartja az Európai Unióról kapott információkat, derül ki az Eurobarometer 2011-es őszi kiadásából. Mindössze a megkérdezettek egyharmada ítélte az ország tájékozottságát kielégítőnek az uniós politikai élettel kapcsolatos ügyekben. Személy szerint 41% érzi magát otthon a témában, azaz gondolja azt, hogy jólinformált. Ezzel Ausztria az uniós átlag alatt helyezkedik el. Érdekes, hogy az osztrák férfiak (50%) tájékozottabnak tartják magukat az EU-s kérdéseket illetően, mint az osztrák nők (33%). Korosztály szerinti bontásban a fiatalabbak (15-24 év), valamint az idősebbek (55 év felett) közel egyharmada érzi kevésnek az unióról kapott információt. A legtájékozottabbak a tanulmányaikat legalább 20 éve befejezők csoportja, itt 64% mondta, hogy tisztában van az EU politikai aktualitásaival. Annak ellenére, hogy a többség több információt igényelne, megállapítható, hogy a mediában megjelenő Európai Unióról szóló műsorok, cikkek, riportok az osztrákok körében hitelesebbnek és objektívebbnek tekintett források, mint az átlag EU-polgárok körében. 7 5 Irány az EU: Ausztria Tapasztalatok és vélemények az első évről az EU-ban (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest 1996) 6 Kőrösi (Osiris Kiadó, Budapest 2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban 7 Standard Eurobarometer 76 (2011): Nationaler Bericht Österreich 13

2. Ausztria gazdasági szerkezete, teljesítménye a 2000-es években 2.1. Földrajz, népesség, politika Az Osztrák Köztársaság Közép-Európában helyezkedik el, nyolc országgal van közös határa. Északon Németországgal és Csehországgal, keleten Szlovákiával és Magyarországgal, délen Szlovéniával és Horvátországgal, nyugaton pedig Svájccal és Liechtensteinnel határos. A szomszédos országok közül csak Svájc és Lichtenstein nem tagja az Európai Uniónak. Ausztria fővárosa Bécs, Európa egyik legjelentősebb kulturális központja. Az ország kilenc önálló közigazgatási egységből áll, úgynevezett szövetségi tartományokból, ezek a következők: Burgenland, Karintia, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Vorarlberg és Bécs. Területe 83.858 km², mely igen változatos domborzati képet mutat: magashegységek, dombvidékek és síkságok gazdagítják a tájat. Ausztria a mérsékelt övezetben fekszik, az ország éghajlatát a középső tájakon mérsékelt, nyugaton és észak-nyugaton atlanti, keleten pedig kontinentális klíma alakítja. Legjelentősebb folyója a Duna, mely 350 km hosszan folyik keresztül az országon. Ausztria leglakottabb és egyben legfontosabb gazdasági területe a Bécsimedencében és a Pannon-síkság osztrák részén található. Összterületének 47%-át erdőségek teszik ki, ez európai szinten igen magas arány. Az ország természeti környezetének nagyfokú változatossága kedvelt turistacélponttá teszi az országot, ami jelentős gazdasági potenciált jelent. 8 1.ábra: Osztrák tartományok 9 8 http://www.bmeia.gv.at/aussenministerium/oesterreich/tatsachen-und-zahlen/land-und-leute.html 2012.03.01. 9 http://www.tourist-information.at/karte.php 2012.03.01. 14

A 2012-es januári statisztikai adatok alapján Ausztria népessége 8,440 millió, mely az egy évvel korábbi adatokhoz képest 0,4%-os növekedést mutat. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy a népességszám emelkedése nagyrészt a bevándorlóknak köszönhető, ugyanis az osztrák lakosság az előző évi adatokhoz képest kb. 5.500 fővel csökkent, így 2012-ben az össznépesség 88,51%-át teszi ki. A külföldről bevándorlók aránya 4,5%-kal nőtt az elmúlt egy évben, így elérte a 969.400 főt. A külföldről érkezett állampolgárok összetételét tekintve megállapítható, hogy az Európai Unió tagországaiból érkezők száma lényegesen nagyobb mértékben nőtt a harmadik világból érkezők számához képest. Az osztrák állam által elismert hat kisebbségi csoport Ausztria déli és keleti területein él, ezek a következők: horvátok, romák, csehek, szlovákok, szlovének és magyarok. 10 2. ábra: Ausztria népességének eloszlása (2012.01.01-es adatok alapján)11 Ausztria politika életét két nagy párt dominanciája határozza meg, a keresztényszocialista Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (Sozialdemokratische Partei Österreichs SPÖ), 2013-ig ők kormányozzák az országot koalícióban. A koalíción belül két fő érdeket tartanak szem előtt, az egyik a szociális partnerség hangsúlyozása, a másik pedig a köztársaság fejlődésének szem előtt tartása. A képviselőházban jelenleg az SPÖ 57, az ÖVP 51, az Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs FPÖ) 34, a Zöld Alternatív Lista (Grüne Alternative Liste) 21, a 10 http://www.statistik.at/web_de/presse/061801 2012.03.01. 11 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/presse/061801 2012.03.01. 15

Szövetség Ausztria Jövőjéért (Bündnis Zukunft Österreich BZÖ) 20 mandátummal rendelkezik. A végrehajtó hatalom, a Szövetségi Gyűlés két kamarás parlament formájában működik. Az alsóház az úgynevezett Nemzeti Tanács, melyben a képviselők kapnak helyet (az osztrák nép választja őket), a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban pedig a szövetségi tartományok jelöltjei szerepelnek (szövetségi tartományonként választják őket). A Szövetségi Gyűlés élén a szövetségi kancellár áll. Ausztria külpolitikájára még mai napig a semlegesség érvényes, mely 1955-ben került be az ország alkotmányába, illetve az Európai Unió közös külpolitikája Ausztriára is éppúgy vonatkozik, mint a többi tagállamra. A belpolitikai folyamatokat a stabilitás, a politikai szereplők és érdekcsoportok közti érdekegyeztetés, a konszenzus keresés és a folytonosság jellemzi. Viszonylag kedvező feltételek jöttek létre, melyek mellett a szociális és gazdasági érdekek könnyen összeegyeztethetők. 12 2.2. Az GDP változása az elmúlt évtizedben 1.táblázat: Nominális és reál GDP változás 13 Év Nominális GDP (milliárd euró) Nominális GDP változás az előző évhez képest (%) Reál GDP (milliárd euró) Reál GDP változás az előző évhez képest (%) 2000 208,47 4,6 92,0 3,7 2001 214,20 2,7 92,8 0,9 2002 220,53 3,0 94,4 1,7 2003 225,00 2,0 95,2 0,9 2004 234,71 4,3 97,7 2,6 2005 245,24 4,5 100,0 2,4 2006 259,03 5,6 103,7 3,7 2007 274,02 5,8 107,5 3,7 2008 282,75 3,2 109,0 1,4 2009 274,82-2,8 104,9-3,8 2010 286,20 4,1 107,3 2,3 A fenti táblázatban látható adatok alapján megállapítható, hogy a nominális GDP 2000-ről 2010-re összesen 77,73 milliárd euróval nőtt. A reál GDP értéke ehhez képest, ugyanerre az időszakra vonatkozóan mindössze 15,3 milliárd euróval gyarapodott. A nagymértékű 12 http://www.bmeia.gv.at/aussenministerium/oesterreich/staat-und-politik.html 2012.03.01. 13 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/index.html alapján 2012.03.02. 16

eltérés annak köszönhető, hogy a reál GDP kiszűri az inflációs hatást, így valósabb képet ad arról, hogy az osztrák gazdaságban a bruttó hazai termék hogyan változott az adott időszakban. A GDP pénzben kifejezett értéke évről évre növekedést mutat, a növekedés mértéke 2,0 százalékpont és 5,8 százalékpont között ingadozik. Ez alól csak a 2009-es év képez kivételt, ahol az előző éves adatokhoz képest 2,8 százalékpontos csökkenés figyelhető meg. Ugyanezt az évet nézve, a reál GDP változása is negatív irányú, mértéke 3,8 százalékpont. Ez a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságnak köszönhető. A következő évtől (2010) ismét növekvő tendenciát mutatnak a GDP adatok, a nominális GDP meghaladja a 2008-as értéket, ellenben a reál GDP nem éri el a 2008-as szintet, viszont arányaiban itt is javulás fedezhető fel az előző évhez képest (2,3%-os növekedés). Előzetes számítások alapján a 2011-es évben 1,9%-os a reál GDP növekedési üteme az osztrák gazdaságban, illetve már készültek előrejelzések is a következő két évre vonatkozóan. A 2012-es évre 0,9%-os, míg a 2013-as évre 2,9%-os reál GDP növekedést prognosztizálnak a szakemberek. 14 2011 első felében a világgazdaságban javuló tendenciát figyelhettünk meg, ez igen jó hatással volt az osztrák gazdaságra, ám az év második felétől a pénzügyi-, adósság- és bizalmi válság ismét kiéleződött. Ennek negatív következményeit leginkább 2012-ben érzi majd meg Ausztria. A 2012-es reál GDP előrejelzés is tükrözi, hogy stagnálásra lehet számítani az elkövetkezendő időszakban. 2013-tól ismét fellendülés következhet be, amennyiben a világgazdasági helyzet stabilizálódik. 14_http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=357357&dstid=17&titel=%C3%96sterreich%2ci n%2cder%2ceurop%c3%a4ischen%2cunion Wirtschaftswachstum 2012.03.03. 17

3.ábra: Egy főre eső GDP nemzetközi összehasonlításban (euróban, vásárlóerő-paritáson, 2011-es adatok alapján) 15 A fenti ábra alapján megállapítható, hogy Ausztria egy főre jutó GDP értéke viszonylag magas (32.200 euró), Dániával és Hollandiával van közel azonos szinten. Az Európai Unió átlagához képest kb. 8.900 euróval volt magasabb az egy főre eső GDP a 2011-es évben. Az EU legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országában, Luxemburgban 65.099 euró volt az éves adat, ez az osztrák értéknek több mint kétszerese. A világ nagy gazdasági hatalmához, az Egyesült Államokhoz képest az osztrák érték kb. 8.600 euróval kevesebb. 16 Ez a szám nem is olyan magas, és tisztán mutatja, hogy az egy főre eső GDP nem függ a nemzetgazdaságok méretétől. Amennyiben Ausztriát hazánkkal szeretnénk összehasonlítani, láthatjuk hogy a magyarországi adat mindössze 9.000 euró, mely az osztrák érték harmadát sem éri el. Összességében elmondhatjuk, hogy Ausztria Európa élmezőnyében helyezkedik el az egy főre eső GDP tekintetében. Ebből az adatból már le lehet vonni bizonyos következtetéseket, miszerint az osztrák életszínvonal viszonylag magasnak mondható Európában. 2.3. A GDP összetétele Érdekes megnézni az osztrák GDP összetételét, a végső eredmény a fogyasztás (háztartások + kormányzati), a beruházások és a nettó export (import export) összegéből 15 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshtableaction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tsdec100&lang uage=en 2012.04.19. 16 http://stats.oecd.org/index.aspx?usercontext=sourceoecd 2012.03.03. 18

adódik. A következő grafikonon ezen komponensek kerültek ábrázolásra. 4.ábra: A bruttó hazai termék felhasználásának változása 17 %-os változás az előző évhez képest 20.0 10.0 - -10.0-20.0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év Fogyasztás Export Bruttó beruházások Import Az ezredfordulótól két éven keresztül negatív irányba mozognak az indexek. (A fogyasztás görbéje csak kismértékű változást mutat.) 2002-ben a gazdaság gyengülését jelzi, hogy mind a négy összetevő értéke csökkent. Ez leginkább a bizonytalan világgazdasági helyzetnek köszönhető. A 2001-ben történt terrortámadás a gazdaságnak sem kedvezett, az Egyesült-Államokból kigyűrűzve továbbterjedt az európai részvénypiacokra is. Azonban az osztrák gazdaság romlása nem csupán erre vezethető vissza. A fogyasztás és az építőipar is rosszabbul teljesített a vártnál, ez utóbbi negatívan befolyásolta a bruttó beruházások értékét. Szintúgy csökkent a hazai export növekedési üteme, ennek oka a nemzetközi gazdasági lendület alábbhagyásában keresendő. 18 2002 után egészen 2007-ig a bruttó beruházások, az export és az import növekvő tendenciát mutat. A fogyasztásról megállapítható, hogy a 2000-es években viszonylag kiegyensúlyozott volt, csak mérsékelt csökkenés és emelkedés figyelhető meg. A másik három index 2007-ben meredeken esni kezdett, a legmélyebb csúcspontot 2009-ben érték el. 2008-ról 2009-re a bruttó beruházások 11,9%-kal, az export 14,3%-kal, az import 13,8%-kal csökkent. A negatív csúcs után javulás következett, nagymértékű emelkedést mutatnak az indexek. 2010-ben 17 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/019721.html 2012.03.03. 18 Prognose der österreichischen Wirtschaft (Institut für Höhere Studien, Bécs 2001) 19

a fogyasztás kivételével még nem érték el a 2008-as előtti szintet, azonban igen közel álltak hozzá. Összességében megállapítható, hogy az osztrák gazdasági növekedést leginkább a pozitív nettó export, illetve a belföldi fogyasztás támogatja. Ausztria előnyére fordítja export-orientált gazdaságának adottságait, és kiválóan kezeli külkereskedelmi kapcsolatait. Ennek köszönhetően ez segíti leginkább kilábalni az országot a jelenlegi válságból. 2.táblázat: Reálfogyasztás (%-ban az előző évhez képest) 19 Reál fogyasztás Év Fogyasztás összesen Háztartások fogyasztása Egyéni fogyasztás Kormányzati fogyasztás Kollektív fogyasztás Összesen 2000 2.0 2.8 0.7-1.0-0.0 2001 0.9 1.4-0.1-0.7-0.4 2002 0.9 0.9 2.2-1.3 0.7 2003 1.3 1.3 1.4 1.1 1.2 2004 1.8 2.1 0.5 1.5 0.9 2005 2.1 2.2 1.8 1.5 1.7 2006 2.0 1.8 3.6 1.5 2.7 2007 1.2 0.8 3.3 0.5 2.1 2008 1.7 0.8 3.5 5.7 4.4 2009-0.1-0.3 0.5-0.1 0.2 2010 1.5 2.1-0.1-0.3-0.2 Mint azt már korábban említettem, a fogyasztás összességében nem ingadozott szélsőségesen az elmúlt évtizedben. A háztartások fogyasztása 2009-ig növekedett, igaz 2002-ben és 2007-2008-ban kisebb mértékben (kevesebb mint 1%-os növekedés). A 2009- es évben a válság elérte mélypontját, ez tisztán látszott a magánfogyasztások visszaeséséből (-0,3 százalékpont). 2010-ben ismét pozitív irányban változott a háztartások fogyasztása, 2,1%-os emelkedés következett be az előző évhez képest. A válság éveiben (2002-2003, 2008-ban kezdődő válság) az osztrák gazdaságpolitika igyekezett ösztönözni a hazai keresleti oldalt, hogy a lassuló gazdaságot kissé felrázza. Ezt a magánfogyasztás növelésével és a közületi fogyasztás visszafogásával kívánta elérni. A magánfogyasztásra kedvezően hatott a 2002-es válság idején a rendelkezésre álló jövedelem és a foglalkoztatás szintjének emelkedése. Ez ismét lendületet adott a fogyasztásnak és ezen 19 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/019507.html 2012.03.03. 20

keresztül az ország gazdaságának is. A mostani válságban szintén a reáljövedelem növekedése az egyik húzóerő a fogyasztási oldal megtámogatásában, ezen kívül a bérek emelkedése, az inflációs ráta gyors csökkenése, a jövedelemadó csökkentése, illetve a transzferek növelése mind jó hatással van a kereslet emelkedésére. A kormányzati fogyasztást két nagy részre lehet bontani, az egyik a szociális transzferek csoportja, a másik a kormányzati vásárlások csoportja. Az elsőhöz tartozik például a társadalombiztosítás, áruk és szolgáltatások nyújtása, az oktatás, az egészségügy, a sport, a kultúra és egyéb területeken. A transzferek serkentik a magán fogyasztást, ezen keresztül az összkeresletet, és növelik a rendelkezésre álló jövedelmet. A kormányzati fogyasztás e csoportja közvetett módon hat a fogyasztás egészére. A másikhoz, a kormányzati vásárlások csoportjához tartoznak olyan közszolgáltatások, mint a kül- és belbiztonság, a környezetvédelem, az infrastruktúra, a gazdasági ügyek támogatása. Ez közvetlenül növeli az összkeresletet, és erősebb hatást fejt ki az összfogyasztásra, mint a transzferek. Az osztrák kormány az elmúlt néhány év adatait alapul véve (2007-2010) a legtöbbet társadalombiztosításra költött (kb. 58.250 millió euró). Érdekesség, hogy Ausztriában ez alá a kategória alá sorolják a szociális segélyt, a munkanélküliek segélyezését, és a szociális biztonsággal foglalkozó kutatás-fejlesztést is. Természetesen emellett szerepelnek az egészség- és nyugdíjbiztosítási tételek is. Ez az adat mutatja, hogy Ausztriában különös gondot fordítanak a széleskörű, jól működő szociális háló kiépítésére. Kb. a társadalombiztosításra fordított összeg harmadát költötte a kormány egészségügyre, ezzel ez a tétel szerepel másodikként a kormányzati fogyasztások listáján. A harmadik legmagasabb ráfordítást igényelő terület az általános közigazgatás (18.848 millió euró). A képzés és a gazdasági ügyek hasonló összeget igényelnek, sorrendben a négyéves átlag alapján 15.380 és 14.918 millió eurót. 20 A 2012-es évre konszolidációs intézkedések várhatók az osztrák kormány részéről, mérsékelni kell a közkiadásokat, annak érdekében, hogy beindulhasson a gazdasági növekedés. Ezt középtávon hatékony strukturális intézkedésekkel is meg kell támogatni, amennyiben a stagnálás továbbra is fennáll. A privát fogyasztással kapcsolatos prognózisok sem túl optimisták, a reálfogyasztás nagy 20_http://www.statistik.at/web_de/statistiken/oeffentliche_finanzen_und_steuern/oeffentliche_finanzen/staat sausgaben_nach_aufgabenbereichen/034704.html 2012.03.03 21

valószínűséggel ebben az évben mindössze 0,8%-kal emelkedik. Az osztrák kormány konszolidációs törekvései nyomán megnövekedhetnek a terhek, így a privát háztartásokra nagyobb nyomás kerülhet, mely nem hat ösztönzőleg a magánfogyasztásra. 2013-tól azonban javulást várnak a szakemberek, 1-1,3%-os emelkedést jósolnak a magán háztartások reálfogyasztásában. 21 3. táblázat: A bruttó beruházások eloszlása (%-ban az előző évhez képest) 22 Haszonállatok, Gépek, Év Járművek Lakóépületek haszonnövények eszközök Egyéb épületek Immateriális javak, egéb berendezések Bruttó állóeszközberuházás Bruttó beruházások összesen 2000 17.0 8.1 8.2-4.5 7.7 12.9 5.2 1.7 2001 11.5 3.6-4.8-6.8-2.3 10.9-1.0-0.7 2002-12.3-7.5-4.8-4.8-3.2 9.5-4.0-5.0 2003-10.2 2.0 14.7-4.1 11.3-1.3 4.8 5.7 2004 22.3-2.2-1.8 0.8 1.9 6.7 0.6 1.3 2005 8.9 2.0 8.4 1.4-2.2-4.9 0.6 2.1 2006-11.3 6.1-7.8 0.4-2.1 7.3 0.5 1.6 2007 8.2 4.8 11.2 1.9 1.8 0.7 3.6 6.7 2008-1.9 0.7-3.9 0.8 1.2 4.9 0.7-1.8 2009 3.8-7.8-14.4-4.9-9.2-7.4-8.3-11.9 2010-24.8 2.2 9.6-2.3-3.3 2.6 0.1 3.6 A fenti táblázatban a bruttó beruházások egyes tételei szerepelnek. Láthatjuk, hogy Ausztriában 2000 és 2010 között hogyan változott az egyes beruházási területek aránya. A 2002-es adatok mutatják, hogy szinte minden egyes területen visszaestek a beruházások az előző évhez képest, egyedül az immateriális javak, egyéb berendezések kategóriában nőtt 9,5%-kal. Ez nagyban a romló keresleti várakozásoknak volt köszönhető, illetőleg az elhalasztott beruházásoknak, melyeket 2003-ra toltak, kedvezőbb adózási feltételeket remélve. Az építkezéseknek továbbra sem kedvezett ezen időszak alatt a túlkínálat, illetve a költségvetési korlátozás. Ezután összességében emelkedtek a beruházások egészen 2008-ig, amikorra a gazdasági válság hatása érezhetővé vált Ausztriában is. A beruházások zuhanása leginkább a gyenge exportkeresletnek, az általános bizalomszint csökkenésének és az egyre nehezebb pénzügyi 21 http://www.wirtschaftsblatt.at/home/oesterreich/wirtschaftspolitik/oesterreichs-wachstum-bricht-2012- ein-501183/index.do 2012.03.04. 22 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/019709.html 2012.03.04. 22

helyzetnek volt az eredménye. 2009-ben csaknem 12%-kal estek vissza a magánberuházások, melynek oka az egyre romló vállalati profitban, a kisebb mértékű tőkefelhasználásban és a szűkebb hitellehetőségekben keresendő. Néhány fiskális intézkedésnek köszönhetően (pl.: infrastrukturális beruházások) az építőipart célzó beruházások kevésbé drámai módon csökkentek. 2010-ben a bruttó beruházások pozitív irányt vettek az elmúlt két év csökkenő tendenciája után, +3,6%-kal változott 2009-hez képest. Ugyanez nem mondható el az építőipari beruházásokról, ugyan nem olyan meredeken mint 2009-ben, de ismételten lefelé mozdult az index. 2011 első felében folyamatos növekedés mutatkozott a beruházási oldalon. Az építőiparban tapasztalt lassulás megszűnt, mely kedvező hatást gyakorol a gazdaságra. 2012-re lassuló növekedési ütemet jósolnak a beruházásokat illetően, mivel a kormány konszolidációs intézkedéseket tervez, valószínűleg újból beszűkül a hitelpiac. Ez nem hat kedvezően a beruházási hajlandóságra. 23 4. táblázat: Ausztria áruforgalmi-mérlege (2009-2011.nov.) 24 2009 2010 2011.(jan.-nov.) Import (milliárd euró) Összesen 97,6 113,7 120,5 EU-27 71,3 82,3 86,0 Harmadik állam 26,3 31,3 34,5 Export (milliárd euró) Összesen 93,7 109,4 112,8 EU-27 66,5 77,1 79,0 Harmadik állam 27,2 32,2 33,8 Áruforgalmi-mérleg (milliárd euró) Összesen -3,8-4,3-7,7 EU-27-4,8-5,2-7,0 Harmadik állam 0,9 0,9-0,7 23 http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/forecasts/index_en.htm 2012.03.04. 24 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/aussenhandel/index.html 2012.03.04. 23

Ausztria külkereskedelme alapján erősen export-orientált, igen szoros kereskedelmi kapcsolatot ápol az Európai Unió tagállamaival, leginkább Németországgal. Kis nyitott gazdaságú országként nagymértékben függ más államok gazdasági helyzetének alakulásától. Az osztrák egy főre eső export mértéke csaknem eléri a 13.365 eurót. A fenti táblázat adatait figyelembe véve kijelenthetjük, hogy az osztrák export 71,37%-a irányul az EU tagállamaiba, és importjának túlnyomó része is onnan származik (a 2011-es adatok alapján). Legfontosabb külkereskedelmi partnerei (2010-re vonatkozó adatok alapján) Németország (import 39,5% - export 31,6%), Olaszország (import 6,8% - export 7,8%) és Svájc (import 5,2% - export 4,8%), e három ország mind az import-, mind az exportoldalon Ausztria legfontosabb kereskedelmi kapcsolatai közé tertozik. Az Egyesült államok a negyedik, míg Magyarország a hetedik helyet foglalja el az osztrák export listáján. A behozatali arányok alapján Kína a negyedik, az Egyesült-Államok a nyolcadik, hazánk pedig a kilencedik a sorban. 25 Ausztria külker-teljesítménye a 2000-es évek elején és közepén igen kiegyensúlyozottnak mutatkozott. 2000 és 2007 között az áruforgalmi-mérleg többnyire pozitív tartományban tartózkodott. Az osztrák exportteljesítmény az egyik legjelentősebb gazdasági húzóerőnek bizonyult. 2008-tól azonban az import aránya meghaladta az exportét, így az előbb említett mutató negatív értékeket vett fel. Az ezt követő időszakban egészen napjainkig hasonló tendencia mutatkozik, az osztrák nettó export negatív előjelű maradt. Az arányok megváltozásával szinte egy időben mennyiségi csökkenés is megfigyelhető mindkét oldalon, az export és az import is nagyjából 20 milliárd euróval esett vissza 2009-re, az előző éves szinthez képest. A nettó export visszaesése nem meglepő, a szoros kereskedelmi-, gazdasági összefonódás miatt sorsszerű volt, mikor a fontos partnerek gazdasága recesszióba fordult. Hiába a sok éves gazdasági stabilitás, a nagyfokú nyitottság és más gazdaságoktól való függés elkerülhetetlenné tette, hogy Ausztriában is érzékelhetővé váljanak a válság jelei. 2010-ben és 2011-ben azonban javulás következett. 2010-ben az export 15,7 milliárd euróval, az import 16,1 milliárd euróval, 2011 novemberére pedig a kivitel további 3,4 milliárd euróval, a behozatal ennek kétszeresével, 25 http://www.statistik.at/web_de/services/wirtschaftsatlas_oesterreich/aussenhandel/021535.html 2012.03.05. 24

6,8 milliárd euróval gyarapodott. 26 2012-re mérsékelt növekedésre számítanak a szakemberek a gazdasági helyzet és az osztrák kormány tervezett konszolidáció központú gazdaságpolitikája alapján. Majd 2013-tól várnak erősebb élénkülést a külkereskedelem terén. 27 2.4. Államháztartás Az osztrák gazdaságpolitika egyik elsődleges célja a teljes foglalkoztatás megvalósítása, ezen belül különös figyelmet fordítanak a fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére. Törekednek a gazdaság modernizálására és a versenyképesség javítására. Ennek érdekében az államháztartási politikát is úgy alakíthatják, hogy az előbb említett célokat megvalósítsák. A kiegyensúlyozott államháztartás elérése szintén fontos szempont, mely nem változik szélsőségesen a gazdasági ciklusok során. Ausztriában rendkívüli szerepe van a nagyfokú szociális biztonság meglétének, ennek fenntartható finanszírozását is a költségvetési politika céljai közé sorolják. A nemek közti esélyegyenlőség megteremtése, a közigazgatás hatékonyabbá tétele és a jövőre koncentráló költségvetési politika hangsúlyozása szintén nem elhanyagolható elemek. 28 5. táblázat: Az osztrák államadósság és államháztartási hiány az elmúlt tíz évben 29 Év Államháztartási hiány (GDP %-a) Államadósság (GDP %-a) 2000-1,7 66,2 2001 0,0 66,8 2002-0,7 66,2 2003-1,5 65,3 2004-4,4 64,7 2005-1,7 64,2 2006-1,5 62,3 2007-0,9 60,2 2008-0,9 63,8 2009-4,1 69,5 2010-4,4 71,8 26 http://portal.wko.at/wk/startseite_th.wk?dstid=670&sbid=3334österreichs Außenhandel 1980-2010 2012.03.05. 27 European Economic Forecast Autumn 2011(European Economy, 2011/6) 2012.03.05. 28 http://www.bmf.gv.at/budget/budgetpolitik/_start.htm 2012.03.06. 29 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/oeffentliche_finanzen_und_steuern/index.html 2012.03.06. 25

Ausztria, államháztartási hiánya alapján a 2000-es években, többnyire képes volt teljesíteni a Maastrichti Szerződés kritériumát, illetve a Stabilitási és Növekedési Paktum előírását miszerint a hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át. Ezt csupán 2004-ben, 2009-ben és 2010-ben nem tudta tartani. Ezzel szemben az államadósság az elmúlt évtizedben minden egyes évben túllépte a megengedett határt, a GDP 60%-át. 2001 és 2007 között azonban csökkent az államadósság százalékos mértéke, összesen 6,6% százalékkal. Az egyensúlyi szinthez 2007-ben állt legközelebb, csupán 2%-kal volt magasabb az előírtaknál. Az osztrák kormány az adósságállomány csökkentésére, illetve a stabilizáció és konszolidáció érdekében sürgős strukturális reformokat hozott. 2009-ben megszavazták az államháztartás reformjáról szóló törvényt, mely első fázisa már azévben életbe lépett. A második szakasza 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre. Döntöttek például a költségplafon bevezetéséről, a több évre előre szóló költségvetési terv készítéséről, az adók hatékonyabb felhasználásáról és az államháztartás átláthatóbbá tételéről. 30 Úgy tűnik azonban, hogy ez nem volt elegendő a hosszú éveken át tartó legmagasabb szintű besorolás megtartásához. Az elmúlt 2-3 évben Ausztria képtelen volt tartani a korábbi számokat a romló világgazdasági viszonyok közepette. Ennek eredményeként a Standard & Poor s az osztrák gazdaság korábbi AAA besorolását AA+ -ra módosította. A leminősítést azzal indokolta, (annak ellenére, hogy az osztrák gazdaságot még mindig stabilnak, egészségesnek, diverzifikáltnak, versenyképesnek, gazdaságpolitikáját pedig megjósolhatónak látja) hogy az osztrák bankok kintlévősége Kelet-Európában igen kockázatos. Ha állami segítségre szorulnak, akkor az alááshatja a kormány konszolidációra törekvő gazdaságpolitikáját, és ronthatják a strukturális átalakítások hatékonyságát. Ennek érdekében még szigorúbb konszolidációt javasol, újabb strukturális reformok bevezetésével. Viszont fontos, hogy ez nem menjen a gazdasági növekedés és versenyképesség rovására, így talán ismét lehetővé válik az egyensúly, és csökkenhet az államadósság is. 31 30 http://www.bmf.gv.at/budget/haushaltsrechtsreform/_start.htm 2012.03.05. 31 http://www.standardandpoors.com/ratings/articles/en/us/?articletype=html&assetid=1245327296787 2012.03.05. 26

2.5. Árstabilitás Ausztriában, úgy mint a többi uniós tagállamban a nemzetek feletti közös monetáris politika érvényesül. A csatlakozáskor kötelezte magát, hogy lemond nemzeti monetáris politikájáról, és az EU által meghatározottak szerint jár el a kérdésben. A Gazdasági és Monetáris Unió legfőbb célja a középtávú árstabilitás megvalósítása. A Maastrichti Szerződés vonatkozó fejezete kimondja, hogy a tagország egy éves inflációs rátája maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező ország átlagát. Hogy a közös monetáris politika megvalósulhasson, a gazdaságpolitikák összehangolására van szükség. Igaz a fiskális politika nemzeti hatáskörben maradt, ennek is támogatnia kell az előbbit, mégpedig a túlságosan magas államháztartási hiány és államadósság elkerülésével. Az euróövezet tagállamaiban az árstabilitás legfőbb mérőeszköze a harmonizált fogyasztói árindex (HICP). Ez az index a leggyakrabban vásárolt áruk és szolgáltatások árait tartalmazza súlyozva, egy bizonyos időszakra vonatkozóan. Az EKB ajánlása alapján a HICP változásának optimális mértéke kicsivel 2% alatt mozog. Ebben benne foglaltatik, hogy nem szerencsés, ha túllépi a 2%-ot (túl magas infláció), de az sem, ha túl alacsony a mutató, mivel ekkor a defláció veszélyeivel kell szembenézni. 32 6. táblázat: A harmonizált fogyasztói árindex változása (%-ban az előző évhez képest) 33 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2,3 1,7 1,3 2,0 2,1 1,7 2,2 3,2 0,4 1,7 Ausztriára általánosságban az alacsony infláció jellemző, az ábra alapján megfigyelhető, hogy inflációs rátája többnyire 2% körül mozog. Az Európai Unió átlagos inflációs mértékét csak nagyon ritkán lépte át, jellemzően az uniós átlaghoz hasonló értékeket vett fel az osztrák mutató. 2008-ban 3,2%-ra szökött az infláció, mely az olaj- és élelmiszerárak 32 http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/geldpolitik/ziele/definition/definition_von_preisstabilitaet.jsp 2012.03.05. 33 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/preise/verbraucherpreisindex_vpi_hvpi/022837.html 2012.03.07. 27

felhajtóerejének volt köszönhető. Az ezt követő két évben ismét normalizálódott az árszínvonal növekedésének mértéke. Ez az osztrák kormány stabilizációs intézkedéseinek következményeként tudott megvalósulni, melynek egyik célja a háztartások vásárlóerejének védelme volt. 34 A 2011-es évi infláció az energia-, élelmiszer- és szolgáltatásárak terén elérte a rekordmértékű 3,6%-ot. Azonban a szakemberek szerint az infláció a 2012-es és 2013-as évben mérséklődni fog a nyersanyagárak csökkenése miatt, sorrendben 2,2 és 1,6 százalékkal. 35 2.6. Munkaerő-piaci helyzet Ausztriában az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél a teljes foglalkoztatottság elérésese, a munkanélküliség megelőzése és megfékezése. Ennek részeként felhozható az idősebb korosztályhoz tartózó női munkavállalók hosszabb gazdaságilag aktív státuszának támogatása, a munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtése, egy átláthatóbb rendszer létrehozása, illetve a humán erőforrás fejlesztése. Szorosan idetartozik a pénzügyi eszközök biztosítása (munkanélkülieknek nyújtott támogatások, segélyek), illetve a munkaerő-közvetítés is. 36 Az országban összesen a 2011-es évben 4.322.900 volt a munkaképesek száma (15 és 64 év köztiek), ami a 2012 januárjában mért teljes népesség 51,22%-a. Ebből a foglalkoztatottak 4.143.900-an, a munkanélküliek 179.000-en voltak. Így ez alapján a 2011-es munkanélküliségi ráta 4,14%. Az Európai Unió tagállamai közül Ausztriában a legkisebb a munkanélküliség. A 15 és 64 év közötti foglalkoztatottak aránya 2000-hez képest 3,8%-kal magasabb, míg ugyanezen periódus alatt a munkanélküliségi ráta 0,5%- kal emelkedett. A 15 év feletti munkanélküliek száma 2005-ben volt a legmagasabb 207.700 fővel, majd 2008-ig csökkent. 2008-ról 2009-re azonban drasztikusan megugrott a munkanélküliek száma 162.300-ról 204.400 főre duzzadt. Eztán ismét javult a helyzet, és egyre csökkent a munkanélküliséggel küzdők aránya. A munkanélküliségi ráta 2000 és 2011 között 3-5,2%-os sávban mozgott. Ez európai szinten kiemelkedően jó eredmény a 34 http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/prognosen/prognose-archiv.jsp 2011.03.08. 35 http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/prognosen/makroprognose/gesamtwirtschaftliche_prognose.jsp 2011.03.08. 36 http://www.bmask.gv.at/cms/site/liste.html?channel=ch0690 2011.03.08. 28