KERNER TIBOR AZ ÖT ÉV CSODÁJA

KERNER TIBOR AZ ÖT ÉV CSODÁJA

KERNER TIBOR AZ ÖT ÉV CSODÁJA Önszervezési titkok kézikönyve HOGYAN SZERVEZD MEG ÉLETEDET, HOGY 60 HÓNAP ALATT MINDEN ÁLMOD VALÓRA VÁLJON

A könyv megrendelhető: 06 20 344 7217 info@kernertraining.hu www.kernertraining.hu Írta: Kerner Tibor Copyright Kerner Tibor, 2011 Minden jog fenntartva! Szaklektor: dr. Lovas-Fülöp Ágnes Készítette: www.konyvmuhely.hu ISBN 978-963-08-2329-6

TARTALOMJEGYZÉK 7 A Gutenberg-galaxis végnapjai 19 Napszámosok és inkvizítorok 30 Turbózd fel az elméd! 38 Három lépés a szuperhatékony tanuláshoz 42 Non schole, sed vitae discimus 54 Infobusiness: tedd pénzzé a tudásod! 59 Irány Ithaka! 67 A célok tízparancsolata 74 Mégis, kinek az élete? 79 Jolán és Jeromos: célkitűzés a gyakorlatban 85 Papírfecniktől Marcus Aureliusig 107 Az időgazdálkodás 10 alaptörvénye 113 Önmenedzselési kérdőív 124 Hogyan legyél időmilliomos: 21 nyerő stratégia 127 Húsz módszer a halasztgatás leküzdésére 144 Szimpátiától a reciprocitásig: a hatásgyakorlás alapjai 155 Putyilov-gyár és a királyok 162 Karizmatikus jelenlét: felkészülés a tárgyalásra 166 Tárgyalási ABC 170 A tárgyalás lezárása, avagy mindenki nyer! 174

Pacal, csülök, pálinka (egészséges táplálkozás magyar módra) 181 Két végéről a gyertyát (egészséges életmód magyar módra) 196 Szegénységtudat és bőségtudat 209 A pénzgazdálkodás 10 alaptörvénye 220 Pénzügyi varázsformula 5 lépésben 230 Mire jó egy költségvetés? 237 Egy ágyban az ellenséggel 243 257 265

7 A legtöbb ember csendes kétségbeesésben éli az életét. Henry David Thoreau 1957-ben egy több száz éves agyagszobrot kellett új helyre költöztetni Bangkok egyik régi, lebontásra ítélt buddhista templomából. A lótuszülésben meditáló Buddhát ábrázoló 3 méteres szobor rendkívüli, 5,5 tonnás súlya miatt speciális darut használtak a szállításhoz. A daru egyik kábele azonban elszakadt, és a fenséges szobor lezuhant, bele az esős évszak miatt óriásira dagadt sárba. A szállítást végző buddhista szerzetesek megrémültek, mert egy ilyen esemény az új templom avatása előtt rossz ómennek számított. Közben azonban leszállt az est, nem tudtak mit tenni; Buddhának a szabadban kellett éjszakáznia. Késő éjjel a főbonc a kolostor vezetője kiment zseblámpájával megvizsgálni, hogy milyen károkat szenvedett a szobor a baleset miatt. Ahogy belevilágított az egyik repedésbe, agyagtól szokatlan fémes csillogást látott. Másnap alaposabban megvizsgálták a szobrot, és kiderült, hogy nem agyagból készült, az csak a felszínét borítja néhány centis, vékony rétegben. A háromméteres, meditáló Buddha belül színarany. Amikor megpróbálták kideríteni az Arany Buddha névre keresztelt felbecsülhetetlen értékű alkotás múltját, a következő történet bontakozott ki. A szobrot minden valószínűség szerint a 13. században készítették. Amikor az 1700-as évek közepén az akkori Sziámi Királyság háborúba keveredett a szomszédos Burmával, a szerzetesek agyaggal vonták be, nehogy a burmai megszállók kezére kerüljön a felbecsülhetetlen értékű kincs. Mivel a harcok során a burmai katonák a templom összes szerzetesét lemészárolták, a szobor titkát több mint 200 évig a felejtés homá-

8 Az öt év csodája lya fedte. Ma a Wat Traimit-templomban őrzött műalkotás Bangkok egyik legnagyobb turisztikai nevezetessége. Az Arany Buddha a világ legnagyobb tömör aranyból készült szobra, a Guinness-rekordok könyve szerint értéke csak az aranyat számítva mintegy 150 millió dollár. Eszmei értéke felbecsülhetetlen. A történet gyönyörű emlékeztető mindannyiunk számára, hogy a sokszor hétköznapi külső alatt rejlő belső lényegünk elképesztő értékekkel bír, és határtalan fejlődési lehetőségeket nyújt számunkra. A kereszténység ezt úgy fogalmazta meg, hogy Isten a saját képére teremtett minket. Szophoklész így írt ugyanerről: Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ugyanakkor a választás szabadságával születünk. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy akar-e élni azokkal a szinte korlátlan lehetőségekkel, amelyekkel a Természet felruházta. Sokakat megtévesztenek az élet felszínének látszólag semmitmondó, szürke hétköznapjai, és azt gondolják, hogy ez a világ igazi rendje. A felszíni agyagréteg alatt azonban ott van belül a színarany belső tartalom. Képességeink kibontakoztatásának útjában a legfőbb akadály az önbizalomhiány. Aki nem hisz magában, az nem mer belevágni új dolgokba, és ezért nem képes kihozni magából a maximumot. Az ilyen ember egész életét a felszínen fogja leélni, a csalóka biztonság érzését nyújtó, soha nem változó rutinfeladatok és a szürke hétköznapok mindent elnyelő mocsarában. Magyarországon különösen rosszul állunk önbizalom kérdésében. Előző könyvem, a Sziklaszilárd önbecsülés teljes egészében ezzel a témával foglalkozik. Az önbecsülés és az önbizalom nem ugyanaz. Önbecsülésünk abból származik, akik vagyunk: értékes emberek. Önbizalmunk elsődleges forrása pedig az, amit jól csinálunk, amiben kiválóak vagyunk. Magabiztosság tehát létrejöhet külső dolgok eredményeképpen, az önbecsülés magas szintjéhez azonban nem szükségesek külső körülmények: alanyi jogon jár.

9 A bennünk lakó vadállaton ülve lovagolunk át az életen. Luigi Pirandello Mi a következő lépés akkor, ha magas szintű mind az önbecsülésünk, mind pedig az önbizalmunk? Ahhoz, hogy a választ megtaláljuk, először egy másik kérdést kell feltennünk magunknak: mit akarunk az élettől? A legtöbb ember erre úgy válaszolna, hogy boldogságot. Igen, mindenki boldog akar lenni. Van egy ország a világon, ahol a boldogság mérésére hivatalos mérőszám is létezik. Bhután egy kis ázsiai állam a Himalája lábánál, beékelődve Kína és India közé. A bhutániak 1972 óta használják a Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) fogalmát az ország haladásának mérésére. Úgy gondolkodnak, hogy a világszerte használt Bruttó Hazai Termék (GDP) túl egysíkú, csak a gazdaságra fókuszál, az emberek általános jóléte azonban nem mérhető csak pénzügyi mutatókkal. A boldogság tehát fontos mindenkinek. Tudjuk azonban, hogy ez a fogalom pontosan mit is takar? Ezen a kérdésen nem szoktunk napi szinten elmélkedni, ha azonban kicsit magunkba nézünk, megtaláljuk a válaszokat. Anyagi biztonság, sikerélményt és önmegvalósítást nyújtó munka, kiegyensúlyozott családi kapcsolatok, jó egészség és lelki béke; nagyjából ezek azok az összetevők, amelyek a legtöbb ember számára a boldogságot jelentik. Hogyan tudjuk mindezt elérni? A kérdés ősidőktől foglalkoztatja az emberiséget; a boldogság témakörének óriási az irodalma. Modern korunkban személyiségfejlesztő (self-help) vagy sikerirodalomnak hívják a témával foglalkozó könyveket, de lényegében ugyanarról van szó: hogyan érhetjük el a boldogságot. Akárhogy is definiáljuk a sikert, elérése nem egyszerű, és egy dolog mindenképpen szükséges hozzá: a hatékony önszervezés.

10 Az öt év csodája Úgy érzed, sínen vagy? Nagyszerű! De vigyázz, ha egy helyben maradsz, átmegy rajtad a vonat! Will Rogers Ez egy pragmatikus könyv az önszervezésről. Arra tettem kísérletet benne, hogy összefoglaljam a siker eléréséhez szükséges gyakorlati alapismereteket. Megírásakor az volt a célom, hogy EGYETLEN könyv keretein belül megtaláld mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudd összerakni az életedet. Az első rész a Tudásalapú Társadalommal foglalkozik. Alapesetben egy önszervezéssel foglalkozó könyvben makrogazdasági és szociológiai elemzések nem kaphatnának helyet. A világ azonban olyan gyors ütemben változik, hogy feltétlenül szükséges ezekről is szót ejteni. Két, elemi erejű trend formálja mindennapjainkat. Az egyik az információra épülő, vagy más néven tudásalapú világrend rohamtempójú kialakulása. A másik a nyomtatott betűre épülő kommunikáció és információáramlás az úgynevezett Gutenberg-galaxis radikális visszaszorulása. A két trend együttes hatása már a közeljövőben drámai változásokat fog eredményezni. A jövő sőt a közeljövő munkahelyeinek többsége valamilyen módon az információ (vagy inkább a tudás) megszerzéséhez, feldolgozásához és az emberekhez történő eljuttatásáról fog szólni. Aki nem készül fel erre a szép új világra, kellemetlen meglepetések érhetik. A második rész a célokkal kapcsolatos ismereteket foglalja öszsze. Az ember célkövető lény. Ezt a tényt már Arisztotelész óta tudjuk, mégsem vált az alapszintű oktatás részévé a célkitűzés és -elérés művészetének tanítása. Egyszerűen megfogalmazva: az ember olyan, mint a bicikli, mindig haladnia kell valamilyen irányba, különben nem képes egyensúlyban maradni, és eldől.

11 A célok kitűzéséről és eléréséről szóló anyagot akárcsak a könyv többi részét igyekeztem nagyon gyakorlatiasan megírni. Az elméleti rész csak nyúlfarknyi előző könyvemben részletesen kifejtem az alapelveket, viszont a gyakorlatba történő átültetés kiemelten nagy hangsúlyt kapott. A harmadik rész az időgazdálkodással kapcsolatos ismereteket veszi sorra. A témában nagyon sok jó könyv kapható, nem is volt célom ezek feldolgozása vagy újraírása. A gyakorlatban azonban azt tapasztalom, hogy sokan még az idő kezelésének alapelveivel sincsenek tisztában. Nem annyira konkrét időgazdálkodási tippekre fókuszáltam tehát, hanem olyan általános elvekre, amelyekből már mindenki leszűrheti a saját életére vonatkozó tanulságokat és teendőket. Természetesen ezekben a fejezetekben rengeteg gyakorlati ötlet is található, amelyekkel javítható időgazdálkodásunk hatékonysága. A negyedik rész saját magunk és gondolataink eladásáról szól. A vállalati értékesítésben dolgozókat rengeteg könyv és tréning segíti. Kevés szó esik azonban arról, hogy életünk minden területén bőségesen akadnak olyan helyzetek, amikor azon múlik sikerünk, hogy mennyire tudjuk értékesíteni magunkat vagy gondolatainkat. Csak néhány példa: munkahelyi értekezletek, állásinterjúk, párkapcsolati konfliktusok, vagy gyereknevelés közben adódó szituációk. A technikák rendelkezésre állnak, csupán annyi a feladat, hogy a vállalati világból átvegyük azokat a módszereket, amelyek a mindennapokban is hasznosíthatók. Az ötödik rész egy elég ingoványos területtel, az egészséggel és az életmóddal foglalkozik. Miért szerepel egy önszervezésről szóló könyvben ez a téma? Azért, mert ha nincsen egészségünk és energiánk, akkor az összes többi fejezet értelmét veszíti. Ebben a témakörben Dunát lehetne rekeszteni a könyvekkel, és sok ezek közül tényleg kimagasló színvonalú. Mi akkor a gond? A probléma az legalábbis számomra, hogy ezek a könyvek sokszor

12 Az öt év csodája túlzottan tudományosak, és nem foglalkoznak azzal, hogy a mindennapokban hogyan lehet a leírtakat alkalmazni. A szerzők rendszerint rendkívüli tudású orvosok, akik elsősorban a szakmát akarják lenyűgözni. Ennek érdekében telezsúfolják szakzsargonnal műveiket, illetve olyan ideális képet vázolnak fel az egészséges életmódról, ami csak a mesében létezik. Tudjuk, hogy az emberek többsége ennek csak töredékét tudja megvalósítani. Nincsen meg tehát a kapocs az ideális kép és a mindennapok között. Miért ingoványos ez a terület? Az én eredeti szakmám mérnökként végeztem egzakt tudomány, ha valaki mellébeszél, az általában hamar kiderül. Egészségügyi területen egy adott témáról mindenkinek megvan a saját, külön bejáratú véleménye, amit körömszakadtáig védelmez. Laikusként sokszor úgy kell kihámozni az igazságot. Az ötödik rész ilyen kihámozós céllal íródott; arra tettem kísérletet, hogy az egészséges életmódot levigyem a mindennapok szintjére. A hivatalos egészségügynek ez láthatólag nem sikerült, elég ehhez megnézni a halálozási statisztikákat. Az átlag magyar mérgezett egérként lót-fut, Tescóba jár vásárolni, kocsival közlekedik, túlsúlyos, és megszállottan tömi a mérgeket magába. Ebből a helyzetből kiindulva igyekeztem ötleteket adni arra, hogy mai magyar körülmények között hogyan lehetne egészségesebben élni. Végül az utolsó hatodik rész a pénzkezelésről szól. Ez olyan kérdés, ami szinte az egész fejlett világban problémát okoz. Nálunk amiatt talán még súlyosabb a helyzet, hogy a diktatúra alól felszabadulva cseppentünk bele a fogyasztói társadalom kellős közepébe. Más kevésbé kísérletező kedvű országoknak évszázadok álltak rendelkezésre az alkalmazkodáshoz. A kommunizmus okozta közel fél évszázados kitérő miatt nekünk csak két évtized. A harminc feletti magyarok egy olyan világban nőttek fel, ahol mesterségesen alacsonyan tartották az árakat és az inflációt, állandó volt a hiány, hiteleket nem nagyon lehetett felvenni, és a fogyasztást

13 minden eszközzel igyekeztek visszafogni. Az így szocializálódott emberekre egyik napról a másikra zúdult rá a kapitalista piacgazdaság. Nem csoda, hogy pénzkezelési szokásaink nem hatékonyak. Mint annyi más alapdolgot, az iskolák ezt sem tanítják. Saját környezetemben úgy látom, hogy ötből egy ember az, aki személyes pénzügyeit profi módon menedzseli. Magam is sokat tévedtem ezen a területen. Az elmúlt negyedszázad hibái, rengeteg kísérletezés, és óriási menynyiségű szakirodalom áttanulmányozása eredményezték a pénzkezelésről szóló fejezeteket. A háború után született generációknak nem volt kitől tanulniuk. Piacgazdaságban szerzett tapasztalattal nagyon kevés ember rendelkezett; ehhez az 1920-as években, vagy előtte kellett születnie. Szüleink mindenen spóroljunk filozófiája a fogyasztói társadalom csábításai között nem alkalmazható, főleg nem fiatalabb korban. A kör bezárult. A pénzről szóló részben is az alapelvekre koncentráltam. Nem írok tuti befektetési tippekről és bombabiztos pénzügyi konstrukciókról. Igyekeztem ehelyett egy olyan átfogó stratégiát felvázolni, amelynek ismeretében bárki képes saját maga is megalapozott pénzügyi döntéseket hozni.

14 Az öt év csodája Még egyszer: ez egy pragmatikus könyv az önszervezésről. Nem több és nem kevesebb. Elindít a helyes irányban; ha elolvasod, képben leszel az alapdolgokat illetően: Tudni fogod, hogy merrefelé tart a világ. Megtanulod hatékonyan menedzselni céljaidat, idődet és anyagi erőforrásaidat. Eszközöket kapsz legfontosabb terméked, azaz saját magad eladásához. Megismered a kimagasló egészség és energiaszint alaptörvényeit, amelyekkel a fentieket képes leszel megvalósítani. Végül essék szó arról is, hogy miért Az öt év csodája lett ennek a könyvnek a címe! Létezik egy nagyon érdekes alapelv, amit hívhatunk akár az öt év törvényének is. Ez kimondja, hogy fél évtized szükséges ahhoz, hogy gyökeres fordulat, meghatározó változás következzen be életünk valamely területén. A modern emberi társadalmak ennek megfelelően 4-5 évenkénti ciklusokban szerveződnek. Néhány példa: Parlamenti választásokat 4 évenként tartanak. Köztársasági elnököt 5 évenként választanak. Olimpiát és labdarúgó-világbajnokságot 4 évenként rendeznek. Az egyetemi oktatás jellemzően 5 évig tart. A 20. század tervgazdaságait 5 éves tervek működtették. Régi megfigyelés, hogy 4-5 év elteltével gyökeresen átalakulnak életünk körülményei. Pár év 1, 2 vagy 3 esztendő alatt a különbség alig észrevehető, de 4-5 év alatt alapvetőek a változások. És ha amúgy is megtörténnek, miért ne mi irányítsuk őket? Ehhez a kulcsot az önszervezés adja.

15 Bármilyen kedvezőtlenek is MOST a körülményeid, a dolgok állását öt év alatt képes vagy 180 fokban megfordítani. Annyi kell csak ehhez, hogy vedd kézbe az események irányítását. Ez a könyv azt tanítja meg Neked, HOGYAN tedd meg mindezt. Ha megtanulod és alkalmazod az itt leírtakat, a következő öt év alatt el fogod érni álmaid és céljaid jelentős részét! Sok sikert kívánok hozzá!

I. RÉSZ TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM

I. tudásalapú társadalom 19 A GUTENBERG-GALAXIS VÉGNAPJAI A siker titka, hogy készen álljunk, amikor a lehetőség kopogtat. Benjamin Disraeli JOHANNES GUTENBERG A világtörténelem 100 legnagyobb hatású személyiségét rangsoroló könyvben Száz híres ember a kezdetektől napjainkig a szerző, Michael H. Hart a 8. helyen említi Johannes Gutenberget. Előtte a sorrend: Mohamed, Newton, Jézus, Buddha, Konfucius, Szent Pál és Caj Lun (a papír kínai feltalálója). Tekintélyes névsor. Minek köszönheti egy német ötvösmester, hogy bekerült a valaha élt tíz legfontosabb ember közé, megelőzve Kolumbuszt és Einsteint? A választ mindannyian ismerjük: Gutenberg nevéhez fűződik az utolsó ezer év legnagyobb hatású találmánya, a könyvnyomtatás. Gutenberg korszakos jelentősége abban áll, hogy a nyomtatás négy alapelemét papír, nyomdafesték, mozgatható fém betűminta és nyomógép ő kapcsolta össze először egységes gyártási rendszerré. Az új eljárás lehetővé tette könyvek tömeges és költséghatékony előállítását. A drága, kézzel másolt kódexek helyett néhány évtized alatt egész Európában elterjedt a relatív olcsón, nagy példányszámban előállítható nyomtatott könyv. Az információáramlás módja ezzel radikálisan átalakult; megoldottá vált a felhalmozott tudás hatékony eljuttatása a tömegekhez. Megszületett a Gutenberg-galaxis.

20 Az öt év csodája Európa a Gutenberg előtti ezer évben folyamatosan lemaradásban volt a kínaiak és az arabok mögött. A könyvnyomtatás 1440 körül történt felfedezésével ez szinte egy csapásra megváltozott. Európa nem kis mértékben Gutenbergnek köszönhetően vált az első számú gazdasági hatalommá, 1900-ra pedig a gyarmatosításnak köszönhetően a világ urává. Semmi sem annyira fájdalmas az emberi gondolkodás számára, mint a mélyreható, hirtelen változás. Mary Shelley Az emberiség írott történelme mintegy 6000 évre tekinthet vissza. A fejlődés egyes fázisait minden jó diák kapásból sorolja. Vadászóhalászó-gyűjtögető életmód után tértek át őseink a földművelőállattenyésztő életre. Ez utóbbi vezetett el a letelepedéshez, a munkamegosztáshoz, a magántulajdonhoz, az íráshoz, és végső soron a civilizációk kialakulásához. A folyamathoz sok ezer évre volt szükség. A változások rendkívül lassan zajlottak le; ha valaki beleszületett egy élethelyzetbe, halálakor nagy valószínűséggel ugyanolyan körülmények között élt, legfeljebb az emberek cserélődtek ki körülötte. Az elmúlt hatezer év nagy részében a mezőgazdasági termelés volt a domináns. A változást a 18. század közepe és a 19. század közepe között lezajlott ipari forradalom hozta el. Létrejöttek az ipari társadalmak, melyek kora az adott országtól függően valamikor a 20. század második felében ért véget. Jelenleg átmeneti időszakban élünk. Még tart az információra épülő társadalom kora (information society), rohamtempóban haladunk azonban a tudásgazdaság felé. Az elmúlt hatezer év mérlege valahogy

I. tudásalapú társadalom 21 így néz ki (a pontos számokat és elnevezéseket illetően ahány tudós, annyi vélemény): 5700 év mezőgazdasági társadalom 200 év ipari társadalom 40 év információs társadalom? év tudásalapú társadalom A változások tempója elképesztően felgyorsult. Míg korábban hosszú idő állt rendelkezésre az alkalmazkodáshoz, ma csak egy dolog állandó: a változás. Az én generációm az ipari társadalom korában született, a szolgáltatási szektor robbanásszerű fejlődésének idején nőtt fel, felnőttként átélte az információs kor kezdetét Commodore 64, ZX Spectrum, IBM XT, AT, emlékszel még?, és még jóval a nyugdíj előtt át kell programoznia magát a Tudásalapú Társadalom kihívásaira. Minderről ifjúságom kedvenc könyvének, Az utolsó mohikánnak zárósorai jutnak eszembe. Sólyomszem és Csingacsguk zokogva állnak Unkasz holtteste felett, amikor a bölcs aggastyán, Tamenund emelkedik szólásra: Menjetek, delavárok, Manitu haragja még nem csitult le! A sápadtarcúak urai lettek ennek a földnek, s a rézbőrűek napja még nem virradt fel újra. Eleget éltem; hosszú életem reggelén boldognak és erősnek láttam népemet, s mielőtt estém elérkezett volna, holtan kellett látnom az utolsó mohikánt. Nos, azt nem tudjuk, hogy Manitu haragja lecsitult-e már, mindenesetre az biztosra vehető, hogy az átállás a Tudásalapú Társadalomra nem fog mindenkinek zökkenőmentesen menni. Ne te legyél az utolsó mohikán!

22 Az öt év csodája Ha távolabbra láttam, mint mások, azért volt, mert óriások vállán álltam. Isaac Newton A világ hírügynökségei 2011 tavaszán kürtölték szét a szenzációt: Örményország március 28-án hosszabb időre leszakadt a globális világhálóról, mert megsérült az országot a külfölddel Grúzián keresztül összekötő optikai kábel. A kalamajkát egy 75 éves grúz nyugdíjas néni okozta, aki színesfémkeresés közben szakította el a vezetéket. A néni kapavágása nyomán csaknem egész Örményországban, és Tbiliszi egy részén is elérhetetlenné vált 12 órán keresztül az internet. Ami a fenti történetben számomra lenyűgöző, hogy érzékletesen mutatja a földművelés évezredeinek utórezgéseit a digitális korban. Van, aki mesterséges intelligenciát fejleszt, és van, aki ezenközben kapával (!) réz után kutat. A változások volumene láthatóan nem mindenkinek nyilvánvaló, pedig a most zajló átmenethez hasonló nagy változás kevés volt az emberiség történetében. A küszöbönálló új kort mintegy szimbolizálja a közel 600 éves Gutenberg-galaxis fokozatos eltűnése. Ma még 2011-ben írom e sorokat rendkívül nehéz ezt elképzelni, hiszen a könyvek ott vannak velünk mindenütt. A könyvkiadók és -forgalmazók szentül hiszik, hogy a könyv léte az örök élet meg egy nap forgatókönyvet fogja követni. Mások másképp vélekednek. A szituáció hasonlít arra, mint amikor ugyanannak a pénzérmének a két oldalát nézi két ember, és mindkettő meg van győződve arról, hogy az egyedüli valóság az, amit ő lát. Jogos tehát a kérdés: melyek azok az okok, amelyek miatt biztosra vehető, hogy rövidesen búcsút intünk a papíralapú könyvek dominanciájának, és belépünk az új, digitális világba?

I. tudásalapú társadalom 23 A 21. századi digitális világrend három tényezőnek köszönheti megszületését: Olcsó elektronikus információhordozók megjelenése. Széles körben elterjedtté és a tömeggyártás miatt mindenki által megfizethetővé válnak az információ megjelenítésére szolgáló eszközök. A jelenleg ismert legelterjedtebb formák PC, laptop, táblagép, okostelefon mellett az elkövetkező években olyan új típusú készülékek jelennek meg, amelyekről ma még nem is álmodunk. A könyv helyébe olyan eszközök lépnek, amelyek a hagyományokhoz leginkább ragaszkodó olvasók ellenállását is megtörik. Ilyen lehet például az összehajtogatható e-book olvasó, ami maradéktalanul nyújtja a korábban megszokott olvasási élményt, vagy a beszélő számítógép, amelynek megvalósulása közelebb van, mint gondolnánk. Megfizethető internet. Az internetes hozzáférés a tömeges használat miatt a mostaninak a töredékébe fog kerülni (vagy ugyanazon az áron nagyságrenddel jobb szolgáltatást biztosít majd). A társadalom 80-90%-a napi szinten fogja az elektronikus eszközöket használni, anélkül, hogy pénztárcáját különösebben megterhelné. Képernyőalapú információ- és tartalomáramlás. Az írott információk és tudásanyagok az új eszközökön fognak utazni az internet segítségével. A könyv perifériára szorul, ennek minden következményével. Tömegével zárnak be a könyvesboltok, és csak bizonyos szűk szegmensekben marad meg a könyv dominanciája, mint a művészeti albumok, könyvritkaságok, vagy antikvár könyvek esetén.

24 Az öt év csodája A könyvek kihalása 100%-osan megjósolható. Az egyedüli kérdés, hogy a folyamat milyen gyorsan fog lezajlani. Figyelembe véve az elmúlt évek felgyorsult tempójú technológiai fejlődését, 15-20 éves időtávra lehet számítani. Ha nem kockáztatsz semmit, akkor kockáztatsz a legtöbbet. Erica Jong Miért fontos mindez? Miért van szó többről, mint egyszerűen csak az információ első számú hordozójának a cseréjéről? Azért, mert a könyv eltűnése csak a jéghegy csúcsa. Az elmúlt 250 év, és különösen a 20. század, bővelkedett a tudományos felfedezésekben. A digitális világ azonban nemcsak újdonság, hanem egyúttal korszakváltás is: jön a Tudásalapú Társadalom. Aki nem képes alkalmazkodni személy, szervezet vagy ország, az eltűnik a süllyesztőben. A Tudásalapú Társadalom megszületését az alábbi tényezők gyorsítják: Teljesen automatizált gyárak. A fejlett országokban a legtöbb fizikai árucikk emberi kéz érintése nélkül fog készülni. A modern termelőüzemnek két alkalmazottja lesz: a biztonsági őr és a kutyája. Az őr vigyáz a gépekre, a kutya meg az őrre, nehogy hozzányúljon a gépekhez. Megszűnő termelőüzemek. Azokat a gyárakat, amelyeket nem éri meg automatizálni, vagy bezárják, vagy a világ fejlődő országaiba telepítik át, ahol alacsonyak a munkabérek. Amikor megveszel egy terméket, a címkén ötből

I. tudásalapú társadalom 25 négy esetben a már megszokott Made in China feliratot fogod találni. A gyártelepek fizikailag is átkerülnek a történelemkönyvekbe; az épületeket más célra fogják hasznosítani. A kevés megmaradt üzemben kizárólag magas szaktudású, speciálisan képzett, kreatív munkaerőt fognak alkalmazni. Feleslegessé váló szolgáltatások. Szolgáltatási területen hasonló forgatókönyv szerint fognak zajlani az események, ám a folyamat sebessége nem lesz ennyire gyors ütemű. A technológiai főleg informatikai fejlődésnek köszönhetően sok szolgáltatás otthonról is elérhetővé válik (internetes bankolás, mozi helyett filmletöltés, számítógép javítása távsegítséggel), gyorsabb lesz (bolti vásárlás és éttermi étkezés helyett házhoz szállítás, gyorsházas építkezés, viszem-hozom típusú vasalási szolgáltatás), vagy elsorvad, mert megszűnik rá az igény (filmelőhívás, videotéka, vezetékes telefon, nyomtatott könyv, hanglemezvásárlás). Mindez ahhoz vezet, hogy a szolgáltatásoknak is felére-harmadára fog csökkenni a munkaerőigénye. Komplex termékek. Még 20 évvel ezelőtt is igaz volt, hogy az autó motorházába betekintve a hozzáértő sokszor maga is meg tudta állapítani a hibát, és esetenként képes volt a javítására is. Ma már ez elképzelhetetlen, legtöbbször az alkatrészek rendeltetését is nehéz megállapítani, és a megfelelő elektronikai műszer nélkül reménytelen a javítás. A termékek és a szolgáltatások egyre összetettebbek, emiatt egyre nehezebb jó döntést hozni. Ha akarok venni egy laptopot, egy mobiltelefont vagy egy szemüveget, ha honlapot akarok íratni vagy riasztót beszereltetni, nem a kínálattal van gond. Túlkínálat van, a választás okozza a problémát.

26 Az öt év csodája A fehér ember világának vége. A neves közgazdász, Angus Maddison becslése szerint 1820 előtt a világ teljes GDP-jének 50-60%-át adta Kína és India. Több ezer évig. Ezt követően ez a szám radikálisan lecsökkent; a mélypont 1970 körül volt (8%), azóta azonban folyamatosan újra nő, és 2008-ban elérte a 25%-ot. Ahogy Kína és kicsit később India felzárkózik a fejlett országok GDP-átlagához, minden iparágban óriási előállított érték jelenik majd meg a világpiacon. Az életszínvonal fáziskéséssel követi a GDP növekedését, tehát a bérszint még jó néhány évtizedig alacsonyan marad ezekben az országokban, emiatt az áraikkal nem lehet versenyezni. Európának egy esélye marad: a TUDÁS. Minden hagyományos területen ázsiai, és ezen belül főleg kínai dömpinggel kell majd szembenézni. Azt mondod, már most is ez van? Ahhoz képest, ami lesz, ez még csak a kezdet. A fenti trendek legfontosabb következménye, hogy a 21. század uralkodó terméke az INFORMÁCIÓ lesz. Az elmúlt hatezer évben mindig más volt a domináns árucikk: hosszú ideig a megtermelt élelmiszer, aztán a legyártott fogyasztási javak, és végül a szolgáltatások. A következő korszak a tudásról fog szólni: adatokról, információkról és ismeretekről. A legfontosabb: legyél felkészülve! A váratlanság végzetes lehet, mint ahogy ezt Harry Houdini esete is jól példázza. A Weisz Erik néven Budapesten született világhírű illuzionista, bűvész és szabadulóművész halálát egy elsőéves egyetemista, Jocelyn Whitehead okozta. Amikor Houdini azzal dicsekedett, hogy hasfala bármekkora ütést kibír, Whitehead minden előzetes figyelmeztetés nélkül négy hatalmas ütést mért az illuzionista gyomrára. Vakbele valósággal szétrobbant, és a szövődményként fellépő hashártyagyulladás Houdini 11 nappal későbbi halálához vezetett.

I. tudásalapú társadalom 27 A többség nem készül fel időben a változásokra, mert a hiszem, ha látom törvénye alapján éli az életét. Ne hagyd, hogy ez történjen veled! Ha alkalmazkodni akarunk a Tudásalapú Társadalomhoz, szemléletünket és gondolkodásmódunkat gyökeresen meg kell változtatnunk. A tudást kell leginkább megbecsülnünk, és biztosítani e tudás szabad áramlását. Nem arról van szó, hogy az agyunkat tele kellene zsúfolnunk enciklopédikus ismeretekkel. Elég, ha tudjuk, hogy hol vannak ezek az ismeretek. Henry Ford tisztában volt ezzel. A híres történet szerint egyszer beidézték tanúskodni a bíróságra, ahol az egyik ügyvéd mindenáron szerette volna bebizonyítani Fordról, hogy finoman szólva műveletlen és tájékozatlan újgazdag. Fordról mindenki tudta, hogy ki nem állhatja a könyveket, és némi kárörömmel figyelték, ahogy a történelmi évszámokra és eseményekre vonatkozó kérdésekre a világ akkori leggazdagabb embere csak a vállát vonogatja. Ford egyszer csak elunta a dolgot, felállt, és azt mondta: Nézzék, Uraim! Lehet, hogy nem tudok válaszolni a maguk kifinomult kérdéseire, de egy dolog felől szeretném biztosítani Önöket! Az íróasztalomon van egy sor gomb. Nekem csak annyit kell tudnom, hogy melyiket nyomjam meg, és öt perc múlva megjelenik valaki, aki az összes kérdésre tudja a választ! Elárulnák, hogy miért kéne NEKEM az agyamat azzal terhelnem, hogy ezt a rengeteg haszontalan dolgot megjegyezzem? Fordtól tanulhatunk valami nagyon fontosat (természetesen nem azt, hogy a könyvek feleslegesek; Ford sem volt tökéletes). Sir Francis Bacon híres mondása, miszerint: A tudás hatalom!, ebben a formában nem állja meg a helyét. Csak az alkalmazott tudás hatalom.

28 Az öt év csodája Az egy szempillantás alatti siker 20 évig tart. Eddie Cantor Milyen következményekkel járnak a fenti változások ránk, magyarokra? Semmi kétség: jobbat kívánni sem lehetne; eljött a mi időnk! Az ország életében a Tudásalapú Társadalom különleges helyzetet teremt, mert olyan területen kell versenyeznünk, amiben hagyományosan jók vagyunk: a kreativitásban. Ha a tudás a fő mérce, akkor olyan emberek vannak előnyben, akik gyorsan gondolkodnak, jól kombinálnak, és ontják magukból a kreatív ötleteket. A magyar ember pontosan ilyen. Az ipari és a szolgáltatásalapú társadalom más erősségekre épít. Az elsőnél a nyersanyag, a természeti erőforrások, és a szervezőkészség számít, a másodiknál a társadalmi együttműködés és a szolgáltatásorientáltság. Ezek mind olyan jellemzők, amelyekben mi, magyarok nem igazán jeleskedünk. Most azonban a kreativitás lesz a fő értékmérő, és ezt a ruhát tökéletesen ránk szabták. Természetesen a többiben is kell javulni fogunk is, de a kreatív gondolkodás minősége lesz a döntő. Ilyen nagy pillanat egy generáció életében általában csak egyszer adatik meg. A 20. században háromszor kaptuk meg ezt a nagy lehetőséget. Először az 1914 előtti években, amikor a status quo fenntartása lett volna a cél, hiszen nyerésben voltunk. Nem tettük meg, helyette a lehető legostobább megoldást választottuk. Eredmény: Trianon. A második lehetőség 1945 után adódott, amikor tiszta lappal lehetett volna mindent újrakezdeni. A tankok árnyékában azonban ezzel a lehetőséggel sem tudtunk élni. Ezzel szemben engedtük hatalomra jutni a világtörténelem egyik leggátlástalanabb diktátorát, akinek 8 éves uralma évtizedekkel vetette vissza az ország fejlődését. A harmadik lehetőség 1989 után jött el. A rendszerváltás felemásra sikerült, de legalább vér nélkül zajlott le, és elérte a legfontosabbat, az