TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem Víg Tamás TDM koordinátor vig@itthon.hu.
TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem
A TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 2013 ALAPJA A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (NTS) A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta az NTS-t A stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként, a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Fő cél az életminőség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz Az 5 prioritás egyike a turisztikai intézményrendszer fejlesztése = TDM rendszer kialakítása
TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ Turisztikai desztináció, turisztikai cél- és fogadó terület: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti.
TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓS MENEDZSMENT a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló, önkéntes tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével
TDM CÉLJA A fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben.
JELEN HELYZET a turisztikai térségek és az adminisztratív, statisztikai térségek határai több esetben átfedik egymást, amely sokszor körülményessé teszi a területi együttműködéseket, mások a közigazgatási működtetés és mások a turisztikai rendszerek működtetésének szempontjai (vannak kivételek: egyes esetekben így például a Balaton és a Tisza-tó esetén valódi desztinációkról beszélhetünk) mások a közigazgatási és mások a turisztikai és területfejlesztési területi hagyományok, az együttműködés keretei, a piaci elvárások. különbség van az ágazati célok elérésében, azok ütemében, eredményességében, az eltérő célcsoportok vonzásában, a piaci folyamatokhoz való alkalmazkodás rugalmasságában.
TDM JELENTŐSÉGE Ahhoz, hogy egy turisztikai desztináció életképes és versenyképes legyen, rugalmasan kell reagálnia a mikro- és a makrokörnyezeti tényezők változásaira. Ma még egy adminisztratív, statisztikai régió nem tud olyan gyorsan reagálni a piaci elvárásokhoz, mint ahogyan tudna egy szoros együttműködésen, az érdekek szoros kapcsolatán nyugvó, a non-profit és a piaci elvek együttműködésén alapuló, megfelelő kompetenciákkal, kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment szervezeti rendszer
TDM INDOKOLTSÁGA Szükséges bármit is változtatni? A gyorsan változó (piaci) igényekhez tudunk e alkalmazkodni (fogyasztói igények, informatika, innovatív projektek, állami intézményrendszerben és szabályozásban beálló változások) Sokan várják-e a turizmustól, hogy a jövőben még fontosabb lesz a térség gazdaságában? Vannak-e kisebb, helyi jellegű kezdeményezések, egyesületek, összefogások? Az együttműködés a jó, avagy a verseny hatékonyabb? Van e olyan szereplő, aki biztosítja (vagy próbálja) a turizmusban érintettek érdekeit eszközökkel, hozzáértéssel? Értünk-e mindenhez, ami a térség eladását szolgálja? Van-e elegendő forrásunk? Kiszolgáltatottak vagyunk-e a mindenkori állami intézkedéseknek? Lehet e jobban csinálni akkor, ha közös célokat próbálunk kitűzni, mindennek van felelőse, és a forrásokat összetesszük?
TDM szervezeti rendszer kialakításának specialitásai Külföldön már régóta működnek TDM szervezetek, s ezek felépítése országonként is eltérő rendszerspecifikációkat tartalmaz. Sikeres, ösztönző nyugateurópai TDM példák Ausztria, Franciaország, Németország, Svájc, Dél-Tirol, Anglia. Cél egy magyar rendszer kiépítése. Közvetett cél a politikumból a szakmának visszaadni a turizmus irányítását Nem csodaszer de a helyes irányba tett fontos lépés Nem kötelező de minden turisztikai szereplőt érint
TDM szervezeti rendszer kialakításának specialitásai A cél nem egy egységes, minden térségben teljesen azonos rendszer kiépítése, hanem az egységes alapelvek alkalmazása a helyi, térségi és regionális specifikációk és adottságok figyelembevételével Megfelelő és alapos szakmai előkészítettséget igényel bevezetése ahol a megalakítás egy kiemelten fontos és kritikus szakasz A meglévő intézményrendszerre épül, azokat integrálja A rendszer gyengéje az önkéntesség, s az ebből eredő finanszírozási veszélyek Szabályozási támogatás fontos
TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem
SZERVEZETI SZINTEK A TDM szervezeti rendszere négy szintből áll: 1. a helyi szint (település, vagy több település összefogása), 2. a térségi szint (térség, amely nem kell, hogy megegyezzen a statisztikai térséggel), 3. a regionális szint (régió), 4. nemzeti szint. A működést minden szinten a TDM szervezetek (röviden TDMSZ) biztosítják. Egy régióban pl. kezdetben lehet 15-20 helyi, 3-5 térségi szintű és 1 regionális TDMSZ.
A TDM RENDSZER FŐ JELLEMZŐI (1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplők (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplők érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettől felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvőképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvető gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvőkésességet lehetővé teszi. (4) Professzionalizmus (Szakértelem): kizárólag megfelelő szintű szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik működőképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.
TDMSZ FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORRÁSAI Egyesületi hozzájárulások: éves tagdíjak éves kötelező járulékok Központi támogatás (önkormányzat, állam); Önkormányzati normatív támogatások (pl. IFA visszaforgatás) rendszeres/normatív megyei támogatások - rendkívüli megyei támogatások Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek); Pályázatok; üzleti tevékenységből és rendezvényekből származó bevételek (ajándéktárgy értékesítés, szolgáltatások nyújtása); IFA visszaforgatása; közös vagyonból származó bevételek
TDM FELADATOK 1. (ROP alapján) I. Desztinációs szintű turisztikai termékfejlesztés Kutatás, piacelemzés, felmérés Tervezés Turisztikai fejlesztés Stratégiai vonzerő-, termék- és kínálatfejlesztés Projekt- és innováció-menedzsment Pályázatokon való részvétel, pályáztatás Beruházás ösztönzés Minőségitányítás és minőségbiztosítás Monitoring és értékelés
TDM FELADATOK 2. (ROP alapján) II. Desztinációs szintű marketing és márkaképzés Desztinációs szintű marketing-menedzsment, marketingkommunikáció Márkaképzés Kooperációs marketing III. Turisztikai információszolgáltatás Turisztikai információszolgáltatás és látogatómenedzsment Turisztikai informatikai, foglalási-értékesítési és CRM rendszer kialakítása és működtetése IV. Turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása Szakmai szolgáltatások, tanácsadás Rendezvény- és programszervezés Turisztikai kiállításokon és vásárokon való részvétel Értékesítés és közvetítés, értékesítés-ösztönzés
Helyi és Térségi TDMSZ-ek céljai Új vendég megnyerése, régi visszacsábítása Cél: a vendég megnyerése, térségbe csábítása - akvizíció A térségbe érkezett vendég kiszolgálása, megtartása Cél: vendégmegtartás, törzsvendéggé tétel - vevőmegkötés
A KIALAKÍTÁS TÁMOGATÁSA Regisztrációs pályázat (szakmai igényfelmérés, előszűrés, visszacsatolás pályázati feltétel) - 2008 Támogatási pályázat (ROP) - 2009 A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó főbb területek: 1. Szervezetfejlesztés/Partnerség építése 2. Infrastruktúra és eszközbeszerzés (és IT) 3. Szakmai program megvalósítása turisztikai programok (stratégiák, kutatások, befektetésösztönzési-, minőségbiztosítási, stb. projektek) Piacra kerülést segítő és értékesítés ösztönző projektek
TDMSZ létrehozása gyakorlatban 1. 1. Területi és helyi (desztinációs) szemlélet erősödése (régió, kistérség, stb.) Hálózatosodás A Desztinációk versenye egyszerre a Stratégiai Partnerségek és Hálózatok Versenye -) Feladat: a hálózati versenyképesség növelése 2. Verseny vs. Együttműködés TDM = HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉG PRÓBÁJA ÉS VERSENYE szakmai, finanszírozási, társadalmi partnerség biztosítása erőforrás-koncentráció = kritikus tömeg megteremtése feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás kiszámíthatóság, átláthatóság és az elszámolhatóság biztosítása
TDMSZ létrehozása gyakorlatban 2. A HTDMSZ-ek és a TTDMSZ-ek fenntartható szakmai működéshez és a szervezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó minimális elvárások I. Gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság 3 szempont kiemelten fontos: Pénzügyi források - kritikus tömeg: Éves működési és szakmai forrás nagysága pl. HTDMSZ minimum 15-30 millió Ft Szakmai erőforrások kritikus tömege: Főállásban a TDMSZ operatív szervezetnél dolgozók száma pl. HTDMSZ minimum 3-4 fő. Turisztikai kereslet kritikus tömege: Vendégéjszakák (és/vagy látogatók) száma
TDMSZ létrehozása gyakorlatban 3. I. Szakmai feltételek versenyképesség Desztináció önálló turisztikai információs irodával rendelkezzen - menedzsment szervezet (munkaszervezet) önálló back office irodával rendelkezzék a Helyi TDM szervezet minimum 3/4 főt főállásban foglalkoztat (akik szükség szerint lehetnek önkormányzati alkalmazásban is) 1 települési önkormányzat csak 1 helyi TDM szervezetnek lehet a tagja Tagi összetételre vonatkozó elvárások: önkormányzat, T Iroda, szakmai szereplők, civilek stb. TDM vezetéssel és menedzserrel szembeni elvárások Kötelező szakmai feladatok rögzítése
Tourinformok és a TDM Tourinformok TDM
Tourinform Iroda lehetőségei TI támogatólag lép fel TI elutasító Vezetője jelenleg TDM menedzser Többi szereplő aktívabb, integrált szereplő mellékes szereplő
TDM pályázati tapasztalatok A TDM-pályázatok eredményei számokban 2007-2008 keretösszeg Beérkezett támogatási igény Megítélt támogatás összege Megvalósuló beruházások összértéke Támogatott pályázatok száma Támogatási szerződésben megítélt támogatás Támogatási szerződéssel rendelkező pályázatok száma millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft db millió Ft db Dél-Alföld 248 34,8 - - - - - Dél-Dunántúl 625 362,64 288,62 340,33 6 184,03 4 ebből Balaton 225 109,95 107,66 126,65 2 50,04 1 Észak-Alföld 600 211,32 207,98 244,68 4 0 0 Észak-Magyarország 1105 755,19 378 445,28 11 32,04 1 Közép-Dunántúl 739 809,55 511,21 601,43 11 110,83 2 ebből Balaton 325 322,81 155,98 183,5 3 110,83 2 Közép-Magyarország 229 139,77 49,38 58,17 1 0 0 Nyugat-Dunántúl 252 320,12 221,22 260,26 4 164,11 3 ebből Balaton 70 169,81 166,34 195,69 3 164,11 3 Összesen 3798 2633,39 1656,41 1950,15 37 491,01 10 25
TDM pályázók
ÖSSZEGZÉS Összességében elmondható, hogy egyszerre van jelen a pályázók részéről a túlzott szabályozással/pályázati feltételrendszerrel szembeni kritika, illetve a további információk / segítség / szakmai támogatás iránti igény, ami ugyanakkor további megkötésekkel járna.
TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem
Kérdőív a TDM folyamatról Célunk az volt, hogy összegyűjtsük mindazokat az észrevételeket, javaslatokat, melyek egy hatékony, hosszútávon is megalapozott együttműködés reményében elősegítik a TDM rendszer további hazai kiépítését. Az online kérdőív az alábbi témákat érintette: pályázati feltételek partnerségi kapcsolatok a támogatható tevékenységek köre és mértéke TDM informatikai rendszer jövőbeli elképzelések
Kérdőív a TDM folyamatról 1. A pályázatban kiírásra került támogatható tevékenységek köre mennyiben volt összhangban az Önök elképzeléseivel? (4 fokú skála) 2,74 1: egyáltalán nem 4: teljes mértékben
Kérdőív a TDM folyamatról 2. (1-könnyen teljesíthető, 4-nem lehet teljesíteni)
Kérdőív a TDM folyamatról 3.
Kérdőív a TDM folyamatról 4. TDM IT támogatás mértékét bővíteni szükséges KOMPLEX
Kérdőív a TDM folyamatról 5. Hogyan képzelik el a további közreműködést? szakmai konzultáció (workshop, fórum) meglévő TDM szervezetekkel kapcsola elősegítése (study tour, tapasztalatcsere, ) online segítségnyújtás (honlap, e-learning, ) egyéb javaslat? Milyen témában? (TDM felmérés alapján)
TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem
Rendelkezésre álló források 2010-ben Régió Balaton 2009-2010 akcióterv szerint Dél-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Összesen: 508 millió Ft 600 millió Ft 300 millió Ft 600 millió Ft 2010 millió Ft 990 millió Ft 330 millió Ft 388 millió Ft 250 millió Ft 100 millió Ft 6076 millió FT
TDM koordináció feladatterve TDM portál elindítása (www.desztinaciomenedzsment.hu) Desztinációk kérdőíves felmérése 2010. évi TDM pályázati kiírás elkészítése és ütemezése EDEN 2010 + EDEN 2011
TDM koordináció feladatterve TDM informatikai háttér TDM minősítési/névhasználati rendszer TDM workshop a régiókban 3. TDM konferencia, Balatonfüred, 2010. okt. 21-22. 4. TDM konferencia, Bükfürdő, 2010. dec. 2-3.
TDM szakmai portál www.desztinaciomenedzsment.hu A turisztikai desztinációmenedzsment szervezet- és rendszer fejlesztésében érdekelt felhasználók tájékozódási, együttműködési és találkozási helye.
TDM szakmai portál Regisztrált felhasználók részére lehetőség nyílik: szakmai információ fel- és letöltésére a TDM e-learning tananyag használatára véleménynyilvánításra fórumindításra partnerkeresésre Regisztráció nélkül: hírek általános információk
TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem
Köszönöm a figyelmet! Víg Tamás TDM koordinátor vig@itthon.hu