PEDAGÓGIAI PROGRAM Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola Zalaszentgrót
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZET A pedagógiai program felülvizsgálatának jogszabályi keretei 5 NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 6 1. 1. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 6 1.1.1. Sérülések a fejl désben 6 1.1.2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemz i 6 1.1.3. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei 7 1.1.4. A nevel -oktató munka céljai 8 1.1.5. A nevel -oktató munka pedagógiai feladatai 9 1.1.6. A nevel -oktató munka eszköz-és eljárás rendszere 12 1.2. A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 14 1.2.1. Sérülések a fejl désben 15 1.2.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemz i 15 1.2.3. A nevel -oktató munka alapelvei 15 1.2.4. A nevel -oktató munka pedagógiai céljai 17 1.2.5. a nevel -oktató munka pedagógiai feladatai 17 1.2.6. A nevel -oktató munka eszköz-és eljárásrendszere 20 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 21 3. Az egészségfejlesztéssel összefügg feladatok 22 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok 25 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai 26 6. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 29 6.1. Különleges bánásmódot igényl tanulókkal összefügg pedagógiai tevékenységek 29 6.1.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd tanulók 29 6.1.2. Tanulási nehézségekkel küzd tanulók 31 6.1.3. A kiemelten tehetséges tanulók 31 6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 32 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 32 8. A szül, tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 33 2
9. Az iskolába való felvétel és az átvétel helyi szabályai 34 10. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 35 A DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. A diákotthoni nevelés alapelvei, értékei, célkit zései 36 2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 37 3. A diákotthon egészségfejlesztéssel összefügg feladatai 39 4. A tanulók fejl dését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását önálló életkezdését el segít tevékenység elvei 40 4.1. Tehetséggondozás 40 4.2. Felzárkóztatás 40 4.3. Pályaválasztás 41 5. A hátrányos helyzet tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segít foglalkozások/tevékenységek 42 6. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a m vel dési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 43 7. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenységek 44 8. A diákotthon hagyományai és továbbfejlesztésének terve 44 9. Az iskolával és a szül vel való kapcsolattartás és együttm ködés formái 45 10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 45 HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése 46 1.1. Kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 46 1.2. Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 47 2. A választott kerettanterv feletti óraszám 48 2.1. Helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 48 2.2. Helyi tanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 49 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 50 4. A Nemzeti alaptantervben illetve a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 52 4.1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 52 4.2. Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 55 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 56 3
6. A tanuló munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történ értékelési módja 57 6.1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 57 6.1.1. Az értékelés 57 6.1.1.1. Az értékelés területei 57 6.1.1.2. Az értékelés formái 57 6.1.2. Ellen rzés 58 6.1.2.1. Ellen rzési, mérési formák a képzés során 59 6.2. A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 59 6.2.1. Az értékelés 59 6.2.1.1. Az értékelés formái 59 6.2.2. Ellen rzés 60 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 60 7. 1. Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások követelményei és formái 60 7.1.1. A számonkérés formái 61 7. 2. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli szóbeli feladatok meghatározása 62 8. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei63 8.1. Jutalmazás 63 8.2. A magatartás értékelése 64 8.3. A szorgalom értékelése 65 9. A tanulmányok alatti vizsgák rendje 66 9.1. Tanulmányok alatti vizsgák típusai 66 9.2. A vizsgák követelménye, részei 67 9.3. A vizsgák el készítése, lebonyolítása 67 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 68 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek69 12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 71 13. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések 72 13.1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 72 13.2. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek 73 13.3. A gyermekek, tanulók felzárkóztatása 74 13.4. Komplex országos vagy helyi társadalmi integrációt segít programok 75 SZAKMAI PROGRAM EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Általános célok 76 2. Az egészségfejlesztés területei 77 3. Az egészségfejlesztésben résztvev k köre 77 4. Az egészségfejlesztés, módszerei, prevenciós eljárások 77 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 1. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása 78 2. A Pedagógiai Program érvényessége, nyilvánossága 78 MELLÉKLET A PP megvalósításának fenntartóra háruló többletkötelezettsége 79 4
BEVEZET Az intézmény neve: Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola Székhelye: 8790 Zalaszentgrót, Zala u. 1. OM azonosítója: 038580 Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti egységkódja: 185005 Az intézmény tevékenységi köre: Alapító Okirat szerint A pedagógiai program felülvizsgálatának jogszabályi keretei A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 97. (14) bekezdése értelmében 2013. március 31-ig minden iskolának felül kell vizsgálnia pedagógiai programját annak érdekében, hogy a kerettantervr l szóló jogszabály, valamint a köznevelési törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A pedagógiai program a köznevelési törvényen túl az alábbi jogszabályok figyelembevételével készült: A nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet A tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról valamint az iskolai tankönyvellátás rendjér l szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, valamint az ezt módosító 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III.8.) Kormányrendelet 5
NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1. 1. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 1. 1. 1. Sérülések a fejl désben Minthogy minden ember önálló individuum, a másik emberrel össze nem keverhet fejl dési képet mutat, úgy ez különösen érvényes az értelmi akadályozottsággal él emberre is. Ezért a megfogalmazott általános kijelentéseket csak ennek tudatában szabad elfogadni. Az értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejl dését jelent sen módosítja a kognitív funkciók sérülése, késleltetettsége. A lényegi fogyatékosság területén a megismer funkcióknak a nyelvi, szociális és motorikus teljesítményekben megmutatkozó sérülései mellett találunk olyan többé-kevésbé átfogó sérüléseket, amelyek beszédfejl désbeli, kapcsolatteremtési, érzékelési és egyéb zavaroknak írhatók le. További tényez a fejl désben esetenként megjelen párhuzamos fogyatékosság, ami annak a károsodásnak a hatása, amire maga az értelmi akadályozottság is visszavezethet. Ide soroljuk a központi idegrendszer sérüléseib l adódó tüneteket: a finommotorika zavarait, a görcsökre való hajlamot, az érzékszervek m ködési zavarait, vagy egyes kórformáknál az együtt járó bels szervi megbetegedéseket, vele született társuló fejl dési rendellenességeket. A fejl désnek további akadályai is lehetnek, amelyek küls tényez ként okozhatnak következményes, járulékos fejl dési zavarokat. (pl. ingerszegény szociális környezet, elutasító vagy elhanyagoló szül i magatartás, túlkényeztetés). Mindezek konkrétan megfigyelhet és mérhet fejl désbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhet ség szempontjából nagyon eltér egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltér nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. 1. 1. 2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemz i Az értelmileg akadályozott tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épül gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel, együttm ködve a szül i házzal. Az egész életre szóló véd - irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés törekszik a képességek maximumának az elérésére. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi köt déseik gazdagságára. A képességel nyök folyamatos fejlesztésének, aktivizálásának valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell. A nevelés-oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idej odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével. Mindezek indokolják az álladó ösztönzés, a motiváció szükségességét. 6
A mérsékelt tanulási dinamika, a tanulási helyzetekhez köt dés, a bizonytalan meg rzés és pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok és eltér helyzetekben végzett gyakorlást. A szociális képességek területén jelentkez akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének a zavara, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés során folyamatosan szem el tt kell tartani. A fejlesztést nehezít küls tényez k (pl. hospitalizáció, helytelen szül i magatartás), a diszharmonikus személyiségfejl dés következményeként fellép magatartászavar) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. 1. 1. 3. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevel -oktató munkáját a különleges gondozás keretében, ill. a speciális nevelési szükségletek alapján kialakított sajátos vonások hatják át. Az iskolai képzés teljes id tartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Az egész nevelési-oktatási folyamat az értelmi akadályozottsággal él tanulók sajátos tanulási képességeire épül, azt ismerve szervezend. Az iskola ebb l a szempontból az élet tere, és nem els dlegesen ismereteket nyújtó, átadó intézmény. Az iskolai élet, így a tudás és a szociális magatartás sajátos ötvözetét adja. E speciális jellegéb l adódóan az iskolai nevelés-oktatás különleges jegyei az alábbiak: olyan életközeg, ahol a tanulók játszani, tanulni, dolgozni, önmagukat ellátni, közösségben élni, szabad idejüket helyesen kitölteni, de önmagukban lenni is megtanulnak, segítséget ad az élethez, a mindennapi teend k elsajátításával és a másokhoz való bizalom kialakításával, a szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy kapcsolatteremt és kommunikációs képességeket fejleszt, valamint elemi szociális magatartás, ill. viselkedésformákat sajátíttat el. A fejlesztés a következ elvekhez való igazodást igényli, figyelem bevéve azok sajátos módosulásait: Az iskola és az élet kapcsolata, elve Ennek szükségességét indokolja a tanulók megismer funkcióinak sérüléseib l adódó tanulási magatartás, ami esetükben a természetes tanulás sz kösségét, az érdekl dés gyengeségét jelenti. Ez els sorban abból táplálkozik, amit cselekszenek, amit megélnek. Ebb l következik, hogy a tanításhoz a környezetb l cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Az élettel való kapcsolat az emberekkel való kapcsolat is, mely gyakorlótere a helyes viszonynak, a helyes viselkedésnek. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is alkalmazhassák. Az oktatás nevel hatásának elve annak kihangsúlyozását és el térbe állítását jelenti, hogy minden ténykedés, ami az oktatás szolgálatában áll, nemcsak kés bbi emberformáló hatásaiban, hanem követlen, 7
konkrétságában is összekapcsolódjék a nevelési célokkal, feladatokkal. Ez a kapcsolat állandó, és egymást er síti. Az érthet ség elve különösen hangsúlyozott a nevelésben, oktatásban. Az ismeretanyag érthet ségét befolyásolják a tanulók egyéni képességei, lehet ségei. Az érthet ség másik kívánalma az egyszer, világos nyelvhasználat. Ezek figyelembevételével pontosan mérlegelni kell, hogy mi az, amit a tanulók képesek megérteni, illetve melyek azok az eszközök, amik ezt el segítik. A szemléletesség elve szorosan kapcsolódik az el z alapelvekhez, mely el segíti a valóság helyes megragadását, a beszéd tartalommal való megtöltését, a gondolkodás és beszéd közti zavarok leküzdését. A szemléletesség korszer értelmezése a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti, ily módon könnyítve a tanulók megismer tevékenységét. A motiváció elve szintén hangsúlyozott a nevelés-oktatás folyamatában, hiszen a tanulók érdekl désük gyengesége folytán állandó ösztönzésre, bátorításra szorulnak. A motiváció jellege, tartóssága, nevelési eszközei változóak: befolyásolja az adott nevelési környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehet ségeinek, vágyainak ismerete. 1. 1. 4. A nevel -oktató munka pedagógiai céljai A megfogalmazott alapelvek, valamint a nevelés kett s meghatározottsága, miszerint egyrészt alkalmazkodik a tanulók egyéni, sajátos fejl dési szükségleteihez, lehet ségeihez, másrészt meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak (szül i, közösségi, majdani feln tt életbeli), meghatározzák az iskolában folyó nevel -oktató munka céljait. Célunk: A gyógypedagógiai nevelés támaszkodjon a tanulók meglév képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi köt déseik gazdagságára. Segítsük és irányítsuk az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás folyamatát. Igyekeznünk kell különös hangsúlyt helyezni az egyéni megsegítésre. Biztosítsunk az egész életre szóló véd -irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelést. Igazodjunk a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz és nyújtsunk differenciált segítséget és érzelmi biztonságot. Óvjuk tanulóink testi, lelki egészségét. Járuljunk hozzá a tanulók esélyegyenl ségének biztosításához (etnikai, valamint állami gondoskodásban részesül tanulók esélyegyenl sége). Segítsük a sérült fiatalok képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél eredményesebb önellátásukat, szociális beilleszkedésüket. Célunk az értelmileg akadályozott tanulókat úgy fejleszteni, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés során jussanak el saját fejl dési lehet ségeik maximumára, a képességeikhez mért munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, valamint olyan egyszer társas kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, amelyekkel a társadalom véd feltételei közepette megfelel irányítás, pedagógiai kísérés mellett kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek. Attól a törekvést l vezérelve, hogy az így globálisan megfogalmazott cél eljusson a nevelésoktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, 8
melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell. Ezek az alapképesség területek a következ k: A saját személy megtapasztalására és az életbe vett bizalom felépítésére való képesség. Képesség az önmagáról való gondoskodásra, és saját létének biztosításához való hozzájárulása. Képesség arra, hogy a környezetben ki tudja magát ismerni. Képesség arra, hogy a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni, a társakhoz helyt állni tudjon. Képesség az t körülvev közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására. A felsorolt képességek fejlesztése közvetlenül segítséget ad az élet feladataihoz, s egyben felkészíti a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten a normalizációs elv törekvéseit figyelem bevéve - minél eredményesebb legyen szociális integrációjuk. 1. 1. 5. A nevel -oktató munka pedagógiai feladatai Az értelmi akadályozottsággal él gyermekek esetében a különleges gondozáshoz való jog realizálásaként az iskolai nevelés-oktatás feladatait meghatározzák a sajátos nevelési szükségletek. Ennek érdekében a nevel -oktató munka céljaihoz szorosan kapcsoló feladatokat a fejlesztési területek függvényében fogalmazzuk meg. A kognitív funkciók fejlesztése során Nem külön képességek fejlesztésére törekszünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére, ami a cselekvéssel szoros összefüggésben valósulhat meg. Ennek érdekében nevel -oktató munkánk feladata, Fejlessze a megkülönböztet észlelési (látási-hallási) funkciókat az aktív megfigyelések során, mely vezessen az összehasonlításhoz, csoportosításhoz, kiválogatáshoz. Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében a folyamatos és változatos figyelemfelkeltést, a szándékos figyelem kialakítását. Fejlessze az emlékezés funkcióit a gyakori és ismétl d bevéséssel és felidézéssel. A gondolkodás fejlesztése érdekében megtalálja a gyermek fejlettségének megfelel szintet a gondolkodási m veletek során. (Az egyes feladatszituációk tárgyi-cselekvés szinten képek, illetve rajzok segítségével, valamint tisztán verbális feladatok formájában jelenhetnek meg.) Kommunikációra, beszédre nevelés feladatai A tanulók beszédnevelési feladatainak meghatározásában figyelembe kell vennünk azokat a sajátosságokat, amelyek beszéd- és tanulásmagatartásukat jellemzik, és ezek befolyásolására alkalmazott eszközeinket. Segítse el, hogy a beszédfunkciók kialakulása a lehet legkevesebb visszamaradással jelenjék meg (pl. beszédösztönz légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével stb.). A nevelés törekedjen a beszédzavarok korrekciójára. Alapozza meg a tanulók kommunikációs szintjét, az elemi szimbólumok, jelzések felfogását, egyszer utasítások megértését. A tanulót kialakult kommunikációs képességei tegyék alkalmassá a mindennapi életben való eligazodásra, szükségleteik, kívánságaik közlésére, kifejezésére. Társas kapcsolataiban alkalmazza a konvencionális beszédet. 9
A szociális beilleszkedésre nevelés során A szociális beilleszkedésre nevelés olyan általános érvényesül nevelési feladatot jelent, mely egész életen át végigkíséri az akadályozott ember. Segítse el, hogy tanulók önmagukról helyes képet alkossanak, olyan életstílus felkészítésével, amelyben képesek saját helyzetüket elfogadni, elégedetten élni. Lehet séget adjon arra, hogy megismerkedhessenek közelálló, velük kapcsolatba kerül emberek életével. Fejlessze a kapcsolatteremt és kommunikációs képességeket. Sajátítassa el a tanulókkal az elemi szociális magatartásformákat, szabályokat, a kulturált viselkedés szokásait, támogassa a lehetséges szociális interakciókat. Ismertesse meg a számukra adódó szociális szerepekkel és azokban követend viselkedéssel. Támogassa és ösztönözze a csoportban a közös együttm ködést, az együvé tartozás érzését. Kísérje figyelemmel és segítse a tényleges beilleszkedést a különféle formában szervez d csoportokban legyen az játszó, tanuló vagy munkacsoport. A testi nevelés, mozgásnevelés feladatai A testi nevelés, a mozgásnevelés fontosságát az értelmileg akadályozott gyermekek fejl désének sajátosságai adják, mivel a mozgásfejl dés szorosan összefügg az egész személyiség fejl désével, ezért a tanulók a mozgásosságon, mozgásfeladatokon és az érzelmi odaforduláson keresztül jól irányíthatók. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, melyek a szomatikus sérülésekb l, motorikus fejl dési zavarokból adódnak. Biztosítsa a gondozás, az egészséges testi és pszichés fejl dés tárgyi, környezeti feltételeit. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy rendelkezzenek önmaguk testi gondozásához, ellátásához szükséges jártasságokkal, készségekkel, szokásokkal. Adjon lehet séget a mindennapi mozgásra, edzésre a tanulók fizikumának, er nlétének fejlesztésének érdekében. Alakuljon ki a tanulók helyes beállítódása az egészséges életmód formálásához. A munkára nevelés feladatai Mivel az értelmileg akadályozott gyermekek tanulása, életgyakorlatot segít cselekvés, tanulás, ezért a munkára nevelés nagy szerepet kap a nevelés-oktatás egész folyamatában. Ennek érdekében: B vítse azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók környezetükb l, annak tárgyairól, személyeir l, jelenségeir l megszerez. Ismertesse meg különféle anyaggal folytatott tevékenységekkel. Adjon lehet séget olyan irányított, vagy önálló tevékenységekre, amelyekkel az órán kívül játékosan, vagy egy cél érdekében utasításra, vagy esetleg szükségletei kielégítésére végez. Készítse fel a tanulókat arra, hogy képességeiknek megfelel, elemi, fizikai munkafolyamatokat tartósan, megfelel begyakorlás után pontosan és megbízhatóan tudjanak végrehajtani; ismerjék a munkavégzés feltételeit, követelményeit. Ébressze rá a tanulókat arra, hogy a munkához társakra és eszközökre egyaránt szükségük van, ezáltal alakuljon ki bennük a közös munkavégzés öröme, igénye. 10
A környezeti nevelés feladatai Az értelmileg akadályozott tanulók nevelésében oktatásában éppen a teljesebb társadalmi szocializáció érdekében szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének alkalmazása. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják, hogy e nevelési terület és az individuális stratégiák kialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa. Ez természetesen nem sz kíthet le a természeti környezethez való viszony formálására, hanem ki kell b vítenünk a társadalmi környezethez való kapcsolat kialakítására is. Ehhez a pedagógusnak szükséges kialakítania a megismerés szolgálatába állított tevékenységek struktúráját, hatékony kommunikációs stílust kell alkalmaznia, tisztában lennie a pedagógiai hatások sokrét ségével, valamint figyelembe vennie, hogy tanulóinknál fokozottabban használandó a következetes és állandó mintaadás. Mindezek érdekében Ismertesse meg a tanulókkal közvetlen és tágabb környezetük jellemz it, anyagait, jelenségeit, azok változásait. Fedezzék fel a természet sokszín ségét, szépségét. Fejlessze megfigyel készségüket, gondolkodásukat. Alakítson ki olyan pozitív szokásokat, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatos kialakításában. Alapozza meg a környezet értékeit tisztel, azokat megóvó magatartásukat. Segítse ket tájékozódni a természeti és társadalmi környezetükben, intse ket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. Az erkölcsi nevelés feladatai Az erkölcs fogalma alatt a helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. A pedagógus tehát nem egyedüli felel se a gyermekek erkölcsi nevelésének, de szerepe és felel ssége nagy és meghatározó, mert nevel munkáját tudatos felkészültséggel és szervezett formában, többféle módon fejtheti ki. Az erkölcsi-etikai nevelés alapja minden életkorban a példaadás. Els dleges célja és feladata a személy alakítása, a szociális képességek fejlesztése, a magatartási és viselkedési zavarok kezelése, szokások, szokásrendszerek, normák kialakítása, elfogadtatása a zökken mentes habilitáció, rehabilitáció megteremtése céljából. Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és következményeiért viselt felel sségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kialakítása, közösségi beilleszkedésük el segítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felel s életvitelre történ felkészülésük segítése. Konkrét gyakorlatokon, átélt, megélt helyzetekben, szituációkban fejleszteni önismeretét Fejleszteni a szociabilitást, a társas kapcsolatokat. Elsajátíttatni a különböz helyzetekben kívánatos magatartási és viselkedési szokásokat Hozzájárulni a testi-lelki harmónia kialakulásához. Tapasztalatok b vítése az együttm ködés, a társas kapcsolatok területér l. A kívánatos szabályok, normák elfogadtatása, alkalmazása különféle élethelyzetekben. A gyermek-gyermek, a feln tt és a gyermek érintkezési szabályainak, kapcsolat felvételi és fenntartási szokásainak b vítése, gyakorlása. Az szinte beszélgetésre, az érzelmekre, a megnyilatkozásra alkalmas környezet, szituáció megteremtése. Szeretetteljes légkör biztosítása. 11
Játékos helyzetgyakorlatok megszervezése, irányítása. Gazdag tapasztalatszervezési lehet ség felkínálása. Lehet vé tenni, hogy a tanuló megszerzett ismereteit az élet különböz színterein a gyakorlatban alkalmazhassa. Egyes szituációkban a konfliktushelyzet felismertetése, hogy a begyakorolt konfliktuskezelési minták segítsék a megoldásban. A szolgáltató és közintézmények segítséggel történ használata. A tanult viselkedési és magatartási normák, érintkezési formák megfelel alkalmazása a mindennapi élethelyzetekben. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés feladatai Az erkölcsi neveléshez szervesen kapcsolódik a hazaszeretetre nevelés. Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhet, fejleszthet a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése, feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyör sége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jöv be vetett hit, reménység táplálása. A magyar jöv reménysége tehát a józan és mértéktartó hazaszeretetre nevelés. Feladatunk a tanulók meggy zése arról, hogy életünk legfontosabb emberi kapcsolatai kötnek ide. Ami nem csak a családi és baráti szálakat jelenti, hanem az sökkel való találkozás és kapcsolat szálai is. Annak tudatosítása, hogy a hazaszeretet különböz felfogású, felekezet és származású emberek, csoportok között is közös nevez, összetartó er, békességszerz -er lehet. Olyan magyarságtudat kialakítása, hogy az egyetemes kultúra értékeinek elismerése mellett érti meg és vállalja a magyar kultúra értékeit és saját identitását. A nemzeti hagyományok megismertetése, azokhoz való aktív, cselekv viszony kialakítása. Himnusz éneklése, ünnepeken való megjelenés, kokárda viselése, stb. A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, m vészek, írók, költ k, sportolók munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat meg rizve, ismerjék meg történelmét, sokszín kultúráját. 1. 1. 6. A nevel -oktató munka eszköz - és eljárás rendszere A neveléselmélettel foglalkozó szakirodalom megállapítása szerint a nevelés-oktatás eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszereivel. Nevelési eszköz a gyermekek f tevékenységformáit jelentik, amelyben a nevelési folyamat realizálódik, a nevelési módszer pedig nem más, mint a kit zött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. A nevelési és oktatási módszerek az értelmileg akadályozottak pedagógiájában mindig sajátos, korrekciós irányultságot is kapnak, hisz maga a nevelés folyamata is az általános törvényszer ségek által meghatározott, de mozzanataiban jelent s módosulásokat hordoz. A módszer kiválasztásának jellemz vonása az a nagyfokú egyéniesítés, amit a nevelési helyzet, a gyermek személyiségfejl désének, sérülésének különböz sége követel meg. 12
Mivel nincs teljesen egyforma két nevelési szituáció, két egyforma gyermek, ill. pedagógus, ezért szinte minden nevelési helyzetet más-más módszer, ill. azok kombinációinak alkalmazásával oldunk meg. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása a tanuló életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, ill. a sérülés fokához és irányához, a speciális nevelési szükségletekhez igazodik. A módszer a nevel személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, stílusához is igazodik. A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítjuk. A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek els dlegesen ösztönz ek, pozitív meger sítést szolgálóak legyenek. A nevelési módszerek különböz, a tantárgyi tantárgyközi, kereszttanterv témáikhoz igazodó formáit, változatait is eszköznek tekintjük. Fontos a tapasztalatszerzés, a mintaadás, a modellnyújtás, a gyakorlás, a meger sítés, a meggy zés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a felfedeztetés, az összefüggések keresése, az interakció. Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, a lehet ségekhez mért önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása Azokat a nevelési módszereket mutatjuk be, amelyek alkalmazása módosul a sajátos feltételekhez, feladatokhoz, tartalmakhoz és szervezeti formákhoz, ezáltal alkalmazásuk eredményt hozhat. A követelés módszerei A gyógypedagógus is azzal alakítja akadályozott tanítványa fejl dését, hogy célokat és feladatokat állít elé, így határozza meg a t le elvárt cselekedeteket, viselkedést. A tanuló elé úgy állítja a követeléseket, hogy azokat megfelel segítséggel, késztetéssel, vagy a helytelen formák elhárításával képes legyen végrehajtani. A követelés teljesítése az akadályozott gyermeknél nem annyira bels indítékukból, hanem a feln tthöz való ragaszkodásból, szeretetigényb l ered és így vezet el a cselekvéshez. Ennek hiánya esetén a követelés hatástalan maradhat. A követelés módszere mindenkor kell, hogy alkalmazkodjon a gyermek fejlettségéhez, adott állapotához. Alkalmazása a szociális adaptációs készség fejl dését el segít, a munkával, a tanulással kapcsolatos magatartási elvárások megszervezésére irányul. Ismeretes az a pedagógiai tapasztalat, miszerint az értelmileg akadályozott gyermekeknek különösen szükségük van cselekvésük, viselkedésük szabályozásában küls támogatásra, segítségre. A magatartásra, cselekvésszabályozásra ható ösztönz módszerek közül a biztatás állandó és alapvet nevelési módszerünk. Alkalmazása minden egyénhez szóló és érzelmileg telített. Fontos, hogy a gyermek érezze a nevel együttérzését, valamint azt, hogy is kívánja a sikeres végrehajtást. A serkentés következ eszköze a jutalmazás, helyeslés, amelynek legjobb formája a nevel közvetlen elismerése, szava, valamint az elismerés tárgyi formái. (pl. játékos jelek) A dicséretet, a szeretett személy, környezet elismerését az akadályozott gyermek is igényli. A felügyelet, tilalom a nevelés során különleges értelmet kapnak. Következetessége, rendszeressége segít a gyermek szokásainak kialakításában, meger sítésében. 13
A meggy zés módszerei A meggy zés, nevelésünkben lassan érlel d hatású, az értelmi fejlettség alacsony szintjén sz kös lehet ségei vannak. Tapasztaljuk azt, hogy a közvetlen környezetben megjelen magatartási szabályokat tanulóink is megismerik, egyszer bb összefügg seit, indokait megértik. A meggy zés egyik legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a nevel viselkedési példája. A példa azért is kerül központi helyre a gyermekek cselekedeteinek, érzelmüknek és akaratuknak befolyásolásában, mert a hozzájuk közel álló személyt szívesen utánozzák. A példa hatása azért is jelent s, mert a gyermekek nem rendelkeznek megfelel kritikai érzékkel, cselekvéseik min sítésével, nem tudják elemezni, értékelni azokat. A bírálat, önbírálat csirái a serdül akadályozott gyermek közösségében már megjelennek. Hozzá kell szoktatnunk ket ahhoz, hogy figyelemmel kísérjék társaik viselkedését, cselekedeteit, azokról véleményt mondjanak. A gyerekek úgy szokjanak hozzá társaik cselekedetének megfigyeléséhez, hogy viselkedésüket a nevel támasztotta követelményekhez hasonlítsák. A gyakorlás és szoktatás módszerei A gyakorlás, mint nevelési módszer a sokszor ismétl d cselekvések folyamatát jelenti, amelyben a többi nevelési módszerrel összefüggésben alakítjuk gyermekeink személyiségét, erkölcsi tulajdonságát, magatartását, jó szokásait és küzdünk a hibás készségek, szokások ellen. A viselkedést, a cselekvések pontos sorrendjét a tanulók úgy tanulják meg, ahogy azt nevel ik irányítása és ellen rzése mellett számtalanszor gyakorolják. A gyakorlás az általános pedagógiában a szoktatás, a játék, a munka területein jelent s. Az utóbbi kett iskolánkban önálló tevékenységi területként szerepel, ezért a gyakorlás formái közül itt csak a szoktatásról beszélünk. A szoktatás szerepe és jelent sége az értelmileg akadályozottak pedagógiájában sokkal nagyobb és központibb, mint az általános nevelésben. Ennek az a magyarázata, hogy az értelmileg akadályozott gyermek fejl dése során nagyon kés n és sz kösen tudja cselekedeteit belátással és átgondolással irányítani. A kialakított napirendek az együttélés átgondolt, jó rendjét teremtik meg és megkövetelik, hogy a gyermek igazodjék ehhez. Lényeges követelmény, hogy ezek a rendszabályok olyan környezetben jelenjenek meg, ahol a gyermek jól érzi magát, szívesen veszi a nevel i követelményeket. Ez stabilizáló hozzászoktatás olyan jó szokásokat eredményez, amelyeket a gyermek szívesen használ, megkövetelve önmagától is a rendet, a követelményekhez igazodást. Az állandósító, szilárdító megszokástól könnyen elkülöníthet az alkalmazkodó megszokás, amikor a gyermek megbarátkozik, megszokja a körülményeket, amelyek közt él. Az alkalmazkodó megszokás eredménye az a megszokottság, amely segíti a gyermeket abban, hogy otthon érezze magát. Az átszoktatást a környezetváltoztatáskor alkalmazzuk, amikor a gyermek fokozatosan ismeri meg környezete új szokásait. A szoktatás sajátos formája a negatív, rossz szokások leküzdése: a leszoktatás, mely sok türelmet és megértést igényel. Ennek el feltétele az, hogy az addigi szokások helyett jobb, értékesebb szokásokat kell a gyermekkel megismertetni, és elérni azt, hogy azok beépüljenek viselkedésükbe. 1. 2. A tanulásban akadályozott/ enyhén értelmi fogyatékos tanuló A tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejl dési zavara következtében tartósan és felt n en nehezen tanulnak. 14
1. 2. 1. Sérülések a fejl désben A tanulási akadályozottság kialakulásának hosszú folyamata van. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejl dési zavara, az idegrendszer különféle eredet, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A fejl dést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai adottságaiban keresend k, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális- kulturális környezet kedvez tlen hatásaiban. A különböz okok összegz dve igen változatos tanulási problémákhoz vezetnek. A hátrányos szociális környezeti hatások és a tanulási sikertelenségek nagyon gyakran a tanulási motiváció tartós csökkenését idézik el. A tanulásban akadályozott tanulókat jellemz tünetek az iskoláskor el tt kevésbé felt n ek. Sajátos nevelési szükségletüknek megfelel rendszeres gyógypedagógiai nevelés, terápia hatására fejl désük a mentális képességek területén is számottev lehet. E fejl dés elindítása, folyamatos el segítése, iskolánk szakmai feladata. 1. 2. 2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemz i Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejl dése igen eltér attól függ en, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejl dési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhet jellemz ik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejl désének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböz mérték fejl dési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A tanulási akadályozottság els sorban az oktatási helyzetben, tanulási szituációban jelent problémát, nem terjed ki az egyén egész életvitelére. Az enyhén értelmi fogyatékos személyek önálló életvezetésre képessé válnak, társadalmi beilleszkedésük segítségnyújtással, szociálpolitikai intézkedéssel sikeres lehet. Nevelésükhöz szükséges feltételek A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelel gyógypedagógiai tanár foglalkoztatása. A tanórákat kiegészít egyéni fejleszt -terápiás foglalkozások alkalmazása. A gyermek általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek megfelel tanulási tempó biztosítása. Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakért i és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. A gyermek érdekl désének, motiváltságának el segítése, az önálló tanulás technikáinak gyakoroltatása. A tanulásra rendelkezésre álló id változatos strukturálása, az id tartamok rugalmas változtatása. A fogalmak lassú érlelése, a sokrét tapasztalatszerzés. Megfelel tanulási környezet kialakítása. 1. 2. 3. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskolában folyó legfontosabb tevékenység a gyermek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása. 15
A tanítás- tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Nevelési tevékenységünk nemcsak normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. A fejlesztés megvalósulásához szükséges alapelvek: A formálódó gyermeki személyiség elve Az iskolában a legf bb érték és lehet ség a gyermekek formálódó és formálásra váró személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt kapjon a sokszín, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. Helyes önismeret, énkép meghatározásával el segítjük a harmonikus személyiség kialakulását. Megismertetjük az önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformákkal, a helyes viselkedési normákkal. Értékrendet állítunk fel a saját cselekedetek, valamint azok következményeinek helyes megítélése, értékelése érdekében. Hatékony tanulás elve Korszer és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az ismeretek alkalmazási képességének és készségének fejlesztése, az alkalmazható tudás érdekében történik. A befogadáshoz szükséges attit döt kialakítjuk. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt hangsúlyt fektetünk az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítására, az ismeretek folyamatos használatára. Tanulási tevékenységek közben fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttm ködési készségét, akaratát, segít készségét, szolidaritásérzését, empátiáját. A szociális beilleszkedés megvalósításának elve Iskolánkban fontos pedagógiai tevékenység a szociális képességek fejlesztése, nevelése, szociális kompetencia kialakítása, ezek segítségével megalapozzuk tanítványainkban a társadalmi integrációhoz szükséges felkészültséget. A szociális képességek kialakítására, gyakorlására az iskolai élet számtalan szituációt kínál. Különösen a döntés, együttm ködés, egymásért érzett felel sség, konfliktuskezelés képességének kialakítása nagyon fontos. A tanulókat felkészítjük a feln tt életben való boldogulásra, a társadalmi és szül i elvárásoknak megfelel en. Tapasztalatszerzés elve Különösen hangsúlyozott a nevelés- oktatás folyamatában, mert nem els sorban a verbális úton emlékezetbe vés tanulás vezet eredményhez, hanem a tapasztalási folyamatokban való intenzív elmélyülés, a saját élmények összekapcsolása a megtanulandó fogalmakkal, cselekvésekkel. Lehet séget teremtünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására az ismeretek befogadásának új módszereivel (megfigyelések, kirándulások, tanórán kívüli tevékenységek). A motiváció, és szemléletesség elve Fontos a tanulók érdekl désének felkeltése és a tanulás iránti elkötelez dés kialakítása, hiszen motívumaik sz kebb kör ek, felszínesebb tartalmúak és kevésbé tudatosak. A korszer multimédiás berendezések (IKT eszközök) megkönnyítik az ismeretek elsajátítását, elmélyítését. A szemléltetésre használt eszközök el segítik a valóság helyes megragadását. A konkrét tapasztalatszerzés fontosságát hangsúlyozzuk. A megismerés folyamatába minél több érzékszervet kapcsolunk be, mert nemcsak vizuális benyomások szükségesek, hanem az érzékszervek által nyújtott adatok összessége is. 16
Egészséges és kulturált életmód elve Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában él személyiség tudatos kialakítására, az egészséges állapot fenntartására törekszünk. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. Környezettudatosság elve Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok meg rzésének fontosságával. Ennek érdekében az egyéni és közösségi felel sségen alapuló környezetkímél magatartás, gondolkodásmód, életvitel kialakítására törekszünk. 1. 2. 4. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai céljai Az enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott gyermekre általában jellemz az intelligencia globális csökkenése. E mérhet mennyiségi változás min ségi jelleg eltérést is okoz a személyiségfejl désben, beszédfejl désben, motoros készségekben és a gondolkodási funkciók területén. Jellemz a tanulásában akadályozott gyermekekre az önálló tanulás, ismeretszerzés elsajátításában tapasztalható elmaradás. Az egyenetlen fejl dési mutatókból következik, hogy bizonyos funkciók épek, míg mások elmaradottabbak. A fejlesztés, képzés során ehhez igazodó céljaink: Olyan gyermekek nevelése, akiknek viselkedését, magatartását pozitív erkölcsi értékek irányítják: a szorgalom, az érdekl dés, a becsület, az szinteség, a felel sségvállalás, a feln ttek és a társak tisztelete, tolerancia és segít készség, az általános emberi és a nemzeti értékek tisztelete. A tanulás folyamatában érvényesüljön a konkrét tapasztaláson, a felfedezésen alapuló tanulásszervezés. A tanuló életkorát és értelmi képességét figyelembe véve nyújtson olyan gyógypedagógiai nevelést-oktatást, melynek segítségével képessé váljon az önálló életvitelre, az eredményes szocializációra, a pályaválasztásra, valamint a szakmatanulásra. Olyan tanulók kerüljenek ki iskolánkból, akik átérzik, megértik embertársaik másságát, problémáit, ismerik saját erényeiket és hibáikat, együttm köd magatartást tanúsítanak. Ahhoz, hogy a megfogalmazott célok eljussanak a nevelés-oktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell: Egyéni képességekhez mért eredményes, sikeres ismeretekre épül és a tanuló által alkalmazni képes tudás elsajátítása. Reális tervek és elképzelések talaján biztos tájékozódás a környezetben. Képességeikhez alkalmazkodó er feszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotónia t rés. Az egészségmegóvás igényének kialakítása. Kulturált érintkezési formák elsajátítása. Társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezel technikák gyakorlása. 1. 2. 5. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai feladatai Az iskolai nevelés- oktatás feladatait meghatározzák a speciális nevelési szükségletek. A tanuló egész személyiségének értelem, érzelem, fizikum, jellem harmonikus és differenciált fejlesztését helyezzük el térbe. 17
Az iskolai nevelés sajátos feladata az, hogy a nem, vagy a kevésbé sérült funkciókat továbbfejlessze az értelmi fejl dés rendellenességeit korrigálja az értelmi fejl dés eltéréseinek a személyiség fejl dését károsító következményeit megel zze vagy ellensúlyozza. A tanulásban akadályozottak nevelési folyamatában különös hangsúlyt kap a képességfejlesztés, melynek f területei: Kognitív képességek fejlesztése A kognitív képesség valamennyi tanulási folyamat min ségét befolyásolja. A tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelel tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, a cselekvésb l kiinduló gondolkodás, a felfedeztet tanulás, a problémaközpontú tanítás. Nevel - oktató munkánk során meg kell alapozni az önálló ismeretszerzés, tanulás képességét. Fejlesztjük az önm velés igényét, megtanítjuk a könyvtári és más információforrások helyes használatát, a digitális technika nyújtotta lehet ségeket. Nevel - oktató munkánk feladata: Biztosítsa az érzékelési észlelési tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a sz kebb környezetükr l való ismereteik b vülését. Fejlessze az észlelési (látási- hallási- mozgás-, egyensúly) funkciókat aktív megfigyelések és tevékenységek által. Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztését, a megosztott figyelem kialakítását. Fejlessze a figyelem tartósságát, elmélyültségét, terjedelmét. Segítse el az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítését. Fejlessze az emlékezés funkcióit a tanuló fejlettségi szintjét figyelembe vev bevésés és felidézés által. Biztosítsa egyszer probléma-megoldási módozatok megismerését és alkalmazását (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére). Kommunikációs képességek fejlesztése A tanulók különböz en fejlett képességeihez kell alkalmazkodnunk a kommunikáció fejlesztése során. Valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenünk, félelemmentes légkört kell kialakítanunk elemz és fejleszt értékelések biztosításával. Nevel - oktató munkánk feladata: A hibás beszédfunkciók korrigálása a tanulás folyamatában (pl. beszédösztönz légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével). Biztosítsa a beszédzavarok korrekciójának lehet ségét. Fejlessze a tanulók szókincsét a tanulás egész folyamatában. Társas kapcsolataiban, és a munka világában alkalmazza a konvencionális beszédet. Motoros képességek fejlesztése A motoros képességek nevelésének célja a gyermek általános testi fejl désének el segítése, a mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése, a helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése. Nevel - oktató munkánk feladata: Adjon lehet séget a mindennapos mozgásra, a tanulók fizikumának er nlétének fejlesztése érdekében. 18
Törekedjen a mozgás terén mutatkozó fejl dési elmaradások korrigálására, a szabadid változatos és életkornak megfelel eltöltéséhez. Készítse el a kés bbi pályaválasztáshoz illetve munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátítását. Alakítsa ki az egészséges életmódot el segít szokásokat. Kreatív képességek fejlesztése A kreatív képességek nevelésének célja, az utánzáson, mintakövetésen, az emlékezésen alapuló tanulás eredményeib l kiindulva az individuum egyedi megismer, érzés- és cselekvésbeli tulajdonságainak megjelenítése a gondolkodási folyamatokban és a létrehozott produktumokban. Nevel - oktató munkánk feladata: Biztosítsa a kreativitás fejl désének bels feltételeit: az ismeretek (tárgyi tudás és önismeret), a motiváció és a megel z alkotási tapasztalatok együttesét. Segítse el a kreativitásra jellemz tulajdonságokat (problémaérzékenység, rugalmasság, eredetiség). A vizuális és zenei nevelés tegye lehet vé a gyermek saját élményein keresztül az alkotás megtapasztalását. Orientációs képességek fejlesztése Az orientációs képességek a természet és a társadalom által meghatározó törvényszer, szabályszer viszonyok közötti eligazodást teszik lehet vé. Nevel - oktató munkánk feladata: Fejlessze a térben és az id ben való tájékozódást. Alapozza meg az értékek személyes rangsorának kialakítását. Segítse el a csoportok, szervezetek, intézmények struktúrájának és m ködésének áttekintését. Biztosítsa a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismeretét. Szociális képességek fejlesztése A szociális képességek nevelése akkor lesz eredményes, ha a környezet kifejezetten támogató és elfogadó. A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttm ködés, a társadalmi érintkezés normáinak elfogadása, alkalmazása, az egyéni és közösségi érdekérvényesítés, önmaga és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelel en. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk a túráknak, a kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek. Nevel - oktató munkánk feladata: Segítse el a felnövekv gyermek számára a személyközi kapcsolatokból származó élmények feldolgozását, a kapcsolatok kialakítását, részvételt a szociális aktivitásban. Alakítsa ki a helyes viselkedési szokásokat, amelyek egyezményes normákon alapulnak (udvariassági szabályok, egészséges élethez szükséges higiéniai, étkezési, öltözködési szokások). Törekedjen valóságos élethelyzetekben az elemi szociális magatartásformák elsajátítására. Biztosítsa a segítéssel, együttm ködéssel, vezetéssel és versenyzéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítását. Fejlessze olyan optimális szintre tanulóink képességeit, aminek következtében aktív, önálló életet él, nyitott emberré válhatnak. 19
1. 2. 6. A nevel -oktató munka eszköz - és eljárásrendszere A gyógypedagógia minden pedagógiai eszközével törekszünk az alapvet tanulási képességek fejlesztésére, az ismeretek megszerzésére a továbbtanulás érdekében. Célunk, hogy minden évfolyamon fejlesszük azoknak a készségeknek és képességeknek a körét, amelyek az ismeretszerzésben a folyamatos el rehaladást biztosítják. Ehhez felhasználjuk a speciális gyógypedagógiai eljárásokat, terápiákat, szakmai ismereteket és kompetenciákat. A nevelés-oktatás eljárásrendszerén els dlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez és minden esetben törekszik a tanulóközpontú módszertan alkalmazására. Legáltalánosabb célunk az egyénre szabott tanulási eljárások kiépítése, az ért olvasás, az emlékezet és a figyelem fejlesztése. Fontos a szabályok, szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása, az egymástól tanulás elsajátítása. A módszerek kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényét, életkori sajátosságait, el zetes tudását, norma és szokásrendjét, kultúráját. Az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk, élünk a korszer lehet ségekkel, amelyek az eredményes tanuláshoz vezetnek. A meggy zés, a tudatosítás módszerei A meggy zés a nevelésben kiemelked szerepet kap. Magában foglalja a gyermek kérdéseire adott helyes válaszokat, a közlést, ok-okozati összefüggésekkel való érvelést, beszélgetést, amelynek el kell vezetnie az igazság belátásához, kapcsolódnia kell a gyermek életéhez, cselekvéseihez. A gyermek életeleme a vita, ezért a tudatformálás a meggy zés egyik hathatós módszere. A meggy zés legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a pedagógus viselkedési példája. A példaadás módszere a szokásalakításban, a személyiségjegyek alakításában, valamint a tudatosításban is szerepet kap. A példa hatása azért is jelent s, mert a gyermekek nem rendelkeznek megfelel kritikai érzékkel, cselekvéseik min sítésével nem tudják elemezni, értékelni azokat. Fontos, hogy tanulóink minél több pozitív példával találkozzanak, illetve ezek követését er sítsük meg, ennek során ítél képességüket úgy formáljuk, hogy kés bb tudatosan válasszák ki követésre az értékes példákat. A nevelési folyamatban a reális önértékelés eredményeként kialakul az egyénben az énkép, azaz felfogja saját helyzetét, szerepét, jelent ségét, értékeit a csoportban. Ez nélkülözhetetlen alapja az önkifejezésnek, a kiegyensúlyozott normális közérzetnek, az önbírálatnak. A tevékenység megszervezésének módszerei A gyakorlás az a módszer, amellyel az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket kialakítjuk, továbbá a képességeket fejlesztjük. A gyakorlás legfontosabb formája az ismeretek alkotó jelleg alkalmazása szabályok, példák vagy cselekvéses feladatok megoldásán keresztül. A követelés módszere a kezdeti küls indítástól, azaz a feln tt követelését l a bels indítás felé halad, amikor a tanuló önmaga állít fel célokat, feladatokat és támaszt követelményeket 20