A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a növekedés kulcsa, A MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Tudományos ülése Budapest, 2013. május 17.
Tartalom 1. Az EU innovációs teljesítménye nemzetközi összehasonlításban. (A technológiai és nem technológiai innovációk példája) 2. A munkahelyi innovációk jelentősége és vállalati teljesítményre gyakorolt hatása európai összehasonlításban 3. A magyar vállalatok tanulási és innovációs potenciálja 4. Új fejlődési pálya lehetősége: a tudás-intenzív üzleti szolgáltatási szektor kiemelt jelentősége 5. Jövőbeni kutatási és gyakorlati kihívások 2/12
1. EU-27 innovációs teljesítménye regionális összehasonlításban. Pénzügyi válság (2008) előtt és után. (Az Innovation Union Scoreboard (IUS) komplex mutatója alapján) (Eurostat) Régiók/országok 2007 2010 Különbségek EU-27 0.518 0.516-0.002 USA 0.668 0.672 +0.004 Japan 0.640 0.641 +0.001 Dánia (!) 0.737 0.736-0.001 Svédország (!) 0.757 0.750-0.007
1. Az innováció terén vezető régiók:az ICT klaszter példája (Veugelers, 2012:5): Az EU látványos lemaradása Regions Mutató ICT klaszter összesen World Élenjáró innovátorok száma 344 ebből 1975 után alapított 62 % K+F intenzitás (K+F/Bevétel) 6.1 % EU USA Élenjáró innovátorok aránya 17 % ebből 1975 után alapított 54 % K+F intenzitás (K+F/Bevétel) 5.3 % Élenjáró innovátorok aránya 52 % ebből 1975 után alapított 71 % K+F intenzitás(k+f/bevétel) 8.7% 3/12
1. Az EU látványos lemaradásának magyarázata (Veugelers, 2012:1) - EU eredménytelensége az új ICT szektorok és cégek fejlesztésében jelentősen nehezíti pénzügyi krízist (2008) követő gazdasági felépülést, - A fellendülés/kilábalás nehézségei kevésbé technológiai természetű problémákkal, mint inkább a nem technológiai innovációk hiányával magyarázhatók. - Az új ICT szektorok fejlődésének akadályozói: - (1) egységes digitális piac hiánya, - (2) a szellemi (IPR) jogok szegmentált rendszere, - (3) a vállalkozói kultúra fejletlensége, - (4) a kockázati tőkéhez való hozzáférés korlátozottsága, - (5) a hálózati együttműködés (klaszterek) hiánya az ICT szektorban
2. Az EU-27 innovációs teljesítménye (IUS, Eurostat): jelentős egyenlőtlenségek (az intézményi-szociális modell hatásai ) 2007 2010 Átlag felett (EU-27) Átlag alatt (EU-27) Kontinentális országok (kivétel: Franciaország) Északi országok, Angolszász országok Mediterrán országok Poszt-szocialista országok Kontinentális országok, Északi országok, Angolszász országok Mediterrán országok Poszt-szocialista országok
2. A munkahelyi innovációkba történő beruházások alacsony színvonala és jelentős különbségei az európai gazdaságban Az európai munkahelyek diagnózisa: Az európai cégek innovációs képességének alacsony színvonala nem magyarázható az ipar-szerkezet által jelentősen meghatározott és ennélfogva nehezen módosítható kutatás-fejlesztési kiadások nagyságrendjével, hanem sokkal inkább a nem-innováció barát munka-környezet széleskörű elterjedtségével. (Arundel et. al. 2006, cited by Alasoini, 2011b:13) Jelentős ország-csoport differenciák az EU-27 országaiban: A munkahelyi innovációkkal kapcsolatos beruházások hiánya a lehetőségek elmulasztását és fejlődéshez szükséges tudásfejlesztés elmaradását eredményezi a munkahelyi innovációkba történő beruházások legnagyobb elmaradása az unió dél európai és a poszt-szocialista országaira jellemző. (Dortmund Position Paper, 2012:1) A munkahelyi innovációk: jelentős teljesítmény többlet Makro szint, a szervezeti innovációkban történő beruházások a gazdasági növekedést több mint 10 %-al befolyásolják. Corrado, et. al. 2005) Vállalati szint hatékonyságra gyakorolt hatások mértéke jelentős, a munkaehlyi innovációk nyomán regisztrált teljesítmény-prémium 15-30 %-os. (Appelbaum et al., 2011., in: Dortmund Position Paper, 2012:9).
2. Szervezeti innovációk az EU-27 országaiban: munkaszervezeti formák az EU-27 országaiban. (EU átlagnál magasabb/közeli előfordulási arányok) Munkaszervezeti formák EU-15 NMS + 2 I. Tanuló-innovatív munkaszervezet Ausztria, Belgium, Németország, Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország, Észtország, Magyarország, Ciprus II. Lapos (korlátozott tanulásra képes) munkaszervezet Luxemburg, Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Dánia, Finnország, Málta, Görögország Litvánia, Lettország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Málta III. Taylori - fordi munkaszervezet (min. tanulási képesség) IV. Hagyományos/nem formalizált munkaszervezet Görögország, Portugália Görögország, Portugália Bulgária (!), Cseh Köztársaság,Magyarország, Litvánia, Románia, Szlovákia (!), Ciprus, Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Litvánia, Szlovákia, Ciprus
2. A vállalatok tanulási/innovációs potenciálja a posztszocialista gazdaságokban Ország Cseh Köztársaság Tanuló szervezetek Lapos szervezetek Taylori/Fordi szervezetek Hagyományos szervezetek 28.0 % 26.4 % 22.5 % 22.9 % Észtország 40.7 % 33.4 % 11.2 % 14.7 % Magyar-ország 38.3 % 18.2 % 23.4 % 20.1 % Lengyelország 33.3 % 32.6 % 18.9 % 15.2 % Szlovénia 34.9 % 32.1 % 16.7 % 16.3 % Szlovákia 27.2 % 21.0 % 33.8 % 18.4 % Románia 24.0 % 33.4 % 27.6 % 14.9 % EU-27 38.4 % 25.7 19.5 16.4
2. Munkaszervezeti formák: innovatív munkaszervezeti index az EU-27 országaiban A megkülönböztetés alapja: az innovatív/tanuló szervezet + a távmunka + a mobil munka előfordulási arányai: 1. Leginnovatívabb országok: mind az innovatív munkaszervezetek (I+II), mind a távmunka és a mobil munka aránya átlag feletti (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Lettország, Németország, Svédország és Szlovénia) 2. Innovatív országok: a három tényező közül kettő szerepel átlag felett. (Cseh Köztársaság, Észtország, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Luxemburg és Szlovákia. 3. Kevésbé innovatív országok: a három tényezőből kettő átlag alatti (Franciaország, Málta, Spanyolország) 4. Legkevésbé innovatív országok: mindhárom tényező átlag alatti értéket mutat. Bulgária, Ciprus, Görögország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália és Románia.
2. A munkaidő rugalmassága (ESWT): jelentős országcsoportok közötti különbségek Országklaszter Északi országcsoport Közép-Európa 1. Közép-Európa 2. Dél-Európa Jellemzők Kiemelkedő munkaidő rugalmasság + munkavállalói érdekek figyelembevétele Kiemelkedő/közepes rugalmasság munkavállalói érdekek figyelembevétele Alacsony/közepes rugalmasság vállalati érdekek dominanciája Alacsony rugalmasság/vállalati érdekek dominanciája Országok Finnország és Svédország Cseh Köztársaság, Dánia, Lettország, Hollandia, Lengyelország és Egyesült Királyság Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg és Szlovénia Ciprus, Görögország, Spanyolország, Magyarország, Olaszország és Portugália
3. A magyar vállalatok innovációs teljesítménye (CIS) és a válság hatása (1) Általános tendenciák Magyarországon egymás mellett élnek nemzetközileg is élenjáróan innovatív és nem innovatív, alacsony tanulási képességekkel és rugalmatlan munkaszervezettel működő vállalatok Az innovációs aktivitás a vállalati mérettel nő A válságnak (2006-2007) negatív hatása volt az innovációs teljesítményre DE: a közepes és nagy méretű cégek gyorsabban regenerálódnak, az innovációs teljesítményük nőtt a válság előtti periódushoz képest, míg a kisebbeké csökkent (2) Technológiai innovációk Csak a kisebb vállalatok innovációs aktivitása csökkent a válság (2008-2010) alatt (3) Szervezeti innovációk A válság erősen negatív hatása minden vállalati méretkategóriában 10/12
4. Az új fejlődési pálya keresése: a tudás (tanuló) gazdaságban való intenzívebb részvétel és a szervezeti innovációk szerepének felértékelődése Globális foglalkoztatási trend: a szolgáltatási szektor szerepe felértékelődik, ezen belül az un. tudás-intenzív üzleti szolgáltatások (KIBS), A fejlett gazdaságokban a feldolgozóipari termelékenységnövekedés nem jár együtt foglalkoztatás növekedéssel) Magyarország: 1995-2006 között, a szolgáltatási szektorban jött létre az új foglakozások mintegy fele (46 %), ezen belül minden második munkahely (54 %) a tudás-intenzív üzleti szolgáltatások területén, A KIBS szektor jellemzői: (1) magasan képzett munkavállalók kiemelkedő aránya, (2) fejlett tudásmenedzsment az új, innovatív megoldások támogatására, (3) az ügyfél központi szerepre mind a problémák azonosításában mind a megoldások kidolgozásában, (4) hálózati kapcsolatok és a külső tudás források jelentősége, (5) a szervezeti-munkahelyi innovációk fokozott szerepe. 10/12
A KIBS részesedése az értékláncban az ipad példája 12th European Association for Comparative Economic Studies (EACES) Conference - University of the West of Scotland (6-8 September 2012)
12th European Association for Comparative Economic Studies (EACES) Conference - University of the West of Scotland (6-8 September 2012) A magyar és a szlovák KIBS összehasonlítása A szlovák vállalatok innovációs teljesítménye jobb Általános tapasztalat, hogy mind a radikális, mind az inkrementális innovációk elterjedésében két tényező játszik kulcsszerepet: Az értékesítés piaca (nemzetközi vagy lokális) A vállalati hálózathoz tartozás (egyedül, elszigetelten működő vállalat nem innovatív)
4. Jövőbeni kutatási és gyakorlati (policy) kihívások(14) A magyar innovációs rendszer megújítása elképzelhetetlen az innovatív vállalkozások térképének összeállítása nélkül. Ellenkező esetben az erőforrások a magyar gazdaság nem innovatív és tartós versenyképességre képtelen szegmenseinek továbbélését szolgálják. A szervezeti-munkahelyi innovációk és a folyamatos tudásfejlesztés fokozott szerepe. A téma jelentőségét mutatja, hogy az EU 2020 stratégiájában már szerepel a társadalmi-szervezeti innovációk szerepének támogatása. A magyar innovációs stratégiában is indokolt lenne integrálni. Az akadémiai, üzleti közösség valamint a közszféra (államigazgatás) szereplőinek stratégiai együttműködésével olyan tudás-közvetítő ( bridging organizations ) kezdeményezések támogatás amelyek munkahelyi innovációk bevezetését ösztönzik, például a KKV szektorban.(jó magyar példa: a BGF által koordinált Adaptykes projekt a finn munkahelyi innovációk magyar és román KKV-ék oktatási tematikájában történő beépítése) 10/12
12/12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kapcsolat: mako@socio.mta.hu