Közép-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája



Hasonló dokumentumok
Közép-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP időszakában. Kecskemét,

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

A közötti magyarországi vidékfejlesztési program adatlapja

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám:

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ GINOP Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

Ötleted van? Vállalkozz! - Vállalkozás menedzselés a válság idején

Az ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens

Cooper Center Irodaház Fax: (1) Budapest, Lehel út 61. III. / info@prospera.hu

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Az Észak magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései ( )

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása (GINOP ) -TERVEZET-

az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl régiókban megvalósuló projektek esetében: 50%

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

TÁMOP B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára

A TÁMOP kiemelt projekt céljai


Tantárgyi tematika (nappali tagozat) Piac-konform korszerűsített változat, (2010.jun.25).

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása GINOP

A programterület a két ország következő NUTS III szintű (vagy azzal egyenértékű) régióit öleli fel:

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) április 1-2.

KERESLETTERVEZÉS. A KÉPZÉSRŐL. Kereslettervezéssel foglalkozó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek.

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program

Kommunikálható információk összefoglalója, az etanácsadók részére

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen szeptember 28.

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására.

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése

Német vállalatok elvárásai a magyar beszállítókkal szemben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus es időszakában a Megújuló Energia

A hazai vállalkozások és intézmények digitalizációja

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Kódszám: GOP /A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül.

BUILD UP Skills II. Konferencia március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása

Beruházás-statisztika

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas megye Integrált Területi Programja

Közép-Dunántúli Régió

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u Város/Község: Budapest

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás

Beszámoló az Arrabona EGTC évi tevékenységeiről

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása GINOP-3.2.

SZÁLLÍTÁSTERVEZÉS. A KÉPZÉSRŐL

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

2. A kiszolgálási politika működésének lépései (releváns kiszolgálási elemek, teljesítménynormák, teljesítésmérés, eltérések elemzése)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Nemzetközi kitekintés...2

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről

TERÜLETFEJLESZTÉS: ÚJ KORSZAK INDUL

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Betegbiztonság az EU országaiban (Nagy István Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet)

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

MUNKAHELYI KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA NAGYVÁLLALATOK MUNKAVÁLLALÓI SZÁMÁRA

Társadalmi problémák feltárása

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

2011. szeptemberi hírek

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

Átírás:

Közép-Dunántúl intelligens innvációs szaksdási stratégiája Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség, 2013. április 17. Készítették: Dr. Szépvölgyi Áks ügyvezető igazgató (KDRIÜ) Fekete György prjektmenedzser (KDRIÜ) Dr. Baráth Gabriella tudmánys munkatárs (Kdlányi Jáns Főiskla) 0

Tartalmjegyzék Előszó...2 1. Helyzetelemzés...3 1.1. A KD helyzete különböző területi szinteken...3 1.1.1. Nemzetközi beágyazttság...3 1.1.2. A régió gazdasági pzíciója Magyarrszágn...7 1.1.3. A régió fejlődését meghatárzó egyéb tényezők... 12 1.1.4. Belső különbségek... 13 1.2. Innvációs flyamatk... 15 1.2.1. Vállalkzói innváció alapadttságai... 15 1.2.2. K+F+I jellemzők... 18 1.3. Innvációs rendszer szereplői... 27 1.3.1. Vállalkzásk... 27 1.3.2. Közfinanszírzású K+F szervezetek és tudásbázisk... 29 1.3.3. Hídképző intézmények... 31 1.4. Főbb eredmények... 34 1.5. A Régió helyzetének összefglalása (SWOT)... 37 2. Irányítási struktúra... 39 2.1. Érintett szereplők és jelenlegi irányítási struktúra... 39 2.2. Javaslat a régió új irányítási struktúrájára... 42 3. A régió jövőképe... 49 4. Fejlesztési priritásk... 53 1. Priritás: A Közép-Dunántúl gazdasági teljesítményét meghatárzó iparágainak innváció rientált fejlesztése... 53 2. Priritás: Feltörekvő iparágak innváció rientált fejlesztése... 55 3. Priritás: A fenntartható régiófejlesztést támgató innvációk... 56 4. Priritás: Az innváció társadalmi szempntjainak fejlesztése... 57 5. Szakplitikai eszközök... 59 5.1. Az eszközrendszer részletes ismertetése... 59 5.2. Szakplitikai illeszkedések... 76 6. Mnitrzás és értékelés... 83 6.1. Kntextus indikátrk... 84 6.2. Eredmény és teljesítmény indikátrk... 85 Felhasznált frrásk... 86 1

Melléklet... 88 Előszó A Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére és a Nemzeti Innvációs Hivatal krdinálásában készíti el a Közép-dunántúli Régió intelligens szaksdási stratégiáját (RIS3) a 2014-2020 közötti időszakra. A készülő dkumentum, a többi hat régió hasnló stratégiájával és a nemzeti intelligens stratégiával együtt előzetes feltételei annak, hgy Magyarrszág az EU Strukturális Alapkból innvációs, kutatási és fejlesztési célkra támgatási frráskhz jussn. Az Európai Bizttság egyik kiemelt célja, hgy Európa minden régiójában készüljenek intelligens specializációt szlgáló kutatási és innvációs stratégiák annak érdekében, hgy az EU Strukturális Alapk felhasználása hatéknyabbá váljn, és fkzható legyen a szinergia a különböző EU-, nemzeti és reginális szintű szakplitikák, illetve a köz- és magánfrráskból finanszírztt beruházásk között. A készülő dkumentumk előzetes feltételei annak, hgy Magyarrszág az EU Strukturális Alapkból innvációs, kutatási és fejlesztési célkra támgatási frráskhz jussn. Az intelligens specializáció (smartspecialisatin) keretében aznsítani kell minden rszág és régió egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, és fel kell srakztatni a reginális szereplőket és erőfrráskat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az EU tagállamknak és régióiknak eszközeik és képességeik alapján meg kell határzniuk azkat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innvációs ptenciáljukhz. Ehhez egy vállalkzói tényfeltárás jellegű flyamatt kell megvalósítani, bevnva az innvációban érintett feleket és vállalkzáskat egyaránt. Az intelligens szaksdás így nem csupán egy felülről irányíttt (tp-dwn) stratégiát jelent, hanem vállalkzásk, kutatóközpntk és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innvációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is. A fentiekre építve készült el jelen dkumentum, amely a Közép-dunántúli Régió intelligens szaksdáshz, tágabb érelemben reginális innvációhz kapcslódó helyzetét értékeli, valamint megfgalmazza a célkat, ezek elérését támgató priritáskat és fejlesztésplitikai eszközöket. A RIS3 stratégia épít egyrészt az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakt meghatárzó stratégiai irányaira, másrészt a magyarrszági K+F+I stratégiai dkumentumaira. Emellett felhasználja és tvábbfejleszti azt a szempntrendszert, amely a régió 2004-ben elkészült első Innvációs Stratégiájában és Akciótervében, valamint a RIS 2010-ben aktualizált váltzatában megjelenik. A RIS3 stratégia elkészítése srán a régió innvációban érdekelt szereplőinek véleményezésére több alkalmmal is sr került, így az ez év márciusában megrendezett két wrkshp, 9 interjú elkészítése (klaszter, ipari park, kamara, felsőktatási intézet, kisvállalkzás, nagyvállalat, kutatóhely, alapítvány), civil szervezetekkel történt egyeztetések, illetve a stratégia kettő tvábbi rendezvényen történő bemutatása biztsíttta egyrészt a különböző területi, illetve fejlesztési szintek, másrészt pedig a régiós alapcélk flytnsságát. 2

1. Helyzetelemzés 1.1. A KD helyzete különböző területi szinteken 1.1.1. Nemzetközi beágyazttság A Közép-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedése kedvező. A régió két közép-európai fejlődési zóna metszéspntjában helyezkedik el, ezek egyike a dél-bajr innvációs tengelyre felfűződő, Prága-Bécs- Pzsny-Budapest csmópntkkal frmálódó, a másik a mediterrán sunbelt övezethez kapcslódó fejlődési irány, mely a Velence-Trieszt-Ljubljana vnaltól halad Budapest felé. A Régiót mindkettő közvetlenül érinti, aminek köszönhetően az európai fejlődési zónákhz való direkt kapcslódás biztsíttt. 1. ábra: A Közép-dunántúli régió az Európai Térben Frrás: Decisins f the Pan-Eurpean Cnferences f Ministers respnsible fr Transprt; A régió földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitttságából eredően, valamint a rendszerváltást követően a közvetlen külföldi működőtőke befektetések hatására frmálódó gazdasági kapcslatai révén egyértelműen az Európai Unióhz kötődik, az európai gazdasági tér része. Ugyanakkr a régió, illetve egyetlen területe sem tekinthető gazdasági értelemben európai léptékben közpnti szerepkörrel rendelkező térségnek. A gazdasági fejlettség és az innvációs teljesítmény szintjét tekintve a régió teljesítménye az Európai Unió átlaga alatti. A régió fejlettségét döntően az európai gazdasági centrumtérségtől való kedvező távlság határzza meg, de ugyanilyen fnts a szmszédsági viszny is. A Közép-Dunántúl szlvák szmszédaival nagyságrendileg hasnló fejlettségű, intenzív határn átnyúló gazdasági, intézményi kapcslatkkal rendelkezik. 3

A régió fenti hatásk által frmált innvációs teljesítménye, európai beágyazttsága az elmúlt években nem váltztt jelentősen, az ipari fglalkztatttak arányát tekintve az EU átlagnál kedvezőbb, a többi mutató tekintetében aznban kedvezőtlenebb adttságkkal bír. 2. ábra: A Közép-Dunántúli relatív fejlettsége az európai térben Frrás: ReginalInnvatin Mnitr 2012 A K+F tevékenységhez szrsan kapcslódik ezen tevékenységek humán erőfrrását biztsító felsőktatási intézményi háttér megléte, illetve jellege. A Közép-dunántúli régióban a felsőktatásban résztvevő hallgatók aránya a népességen belül a szmszéds rszágkhz képest is alacsnynak mndható, s csupán Rmánia és Csehrszág egy-egy régióját tudja megelőzni. A K+F ráfrdításk tekintetében a régió átlagsnak számít a környező rszágk régióihz mérten, de a növekvő K+F ráfrdításk hátterében elsősrban a vállalkzói szektr növekvő befektetései rejlenek. Ami a statisztikai adatkból kiemelkedik, hgy a KKV-k innvációs tevékenysége az utóbbi öt évben rendkívüli mértékben visszaesett, mely a régió innvatív szereplőinek csökkenéséhez vezetett. Ez nem elsősrban Közép-dunántúli sajátsság, hanem európai léptékben is megfigyelhető jelenség, kivéve a cseh régiók innvatív szereplőinek stagnálását, illetve lassú növekedését. Összességében a régió innváció területén meghatárzó nemzetközi kapcslatait és az európai innvációs rendszerbe történő integrációját több különböző célú tevékenység határzza meg, amelyek a reginális innvációs rendszer szereplőinek eltérő igényeihez igazdnak. Ezek összefglalását mutatja a következő táblázat. 4

5

Tevékenység típusa Meghatárzó szereplők Célk Eszközök Eredmények Termék/eljárás innváció Régió vállalkzásai (hazai Új termék vagy eljárás Házn belüli K+F+I 4 multinacinális vállalat közép- tulajdnú és multinacinális bevezetése a helyi tevékenység, eseti jelleggel európai K+F részlegének telephelyek); termelésben, illetve helyi K+F együttműködőkkel, letelepítése; 2 európai képzési integrálása a nemzetközi közvetítői részvétellel közpnt; 20+ európai és japán termelési lánckba. (KDRIÜ). beszállítói/fejlesztői GOP, CIP, FP7 megállapdás; szabadalmak Európai Szervezeti/szervezési innváció Régió vállalkzásai (hazai Új szervezeti/szervezési Házn belüli F+I tevékenység, 4 európai vállalati mintaprjekt; tulajdnú és multinacinális megldásk fejlesztése, illetve eseti jelleggel helyi K+F Nemzetközi szakmai szervezeti telephelyek); Klaszterek; terjesztése. együttműködőkkel. tagság; Európai kiválósági GOP, TÁMOP, KTIA minősítések Innváció menedzsment Közép-dunántúli Reginális Új szlgáltatásk és Résztvevő partnerek közös Mintegy 170 aktív európai Innvációs Ügynökség; Veszprém kapcslatrendszer fejlesztés szlgáltatásfejlesztése, jó partner; Évente 30 vállalkzás Megyei Kereskedelmi és innvatív helyi vállalkzásk gyakrlatk átvétele, nemzetközi vásárkra jutása; Iparkamara; Közép-PannnZrt. számára, valamint piacra jutás flyamats külföldi aktivitás. Közép-Európai technlógia támgatása. INTERREG, CIP, KDOP transzfer szlgáltatási közpnt; Képzés/tudásfejlesztés Felsőktatási intézmények; Közép- Magasan képzett, fiatal INTERREG, LEONARDO, 3 közép-európai közös képzési dunántúli Reginális Innvációs munkavállalók, vállalkzók Yung Erasmus, TÁMOP prgram; PhD hallgató csere; 10+ Ügynökség; Civil szervezetek. támgatása. kezdő fiatal vállalkzó külföldi tapasztalatszerzése (1-6 hónap) 6

1.1.2. A régió gazdasági pzíciója Magyarrszágn A Közép-dunántúli régióban a lakónépesség 1 090 346 fő (2011), mely szám 2000 és 2011 között az rszágs átlaghz hasnlóan csökkent, igaz ugyan, hgy a népességszám csökkenéssel jellemezhető régiókkal összehasnlítva a Nyugat-dunántúli régió után a legkisebb mértékben. A magyarrszági tervezési-statisztikai régiók közül mindössze Közép-Magyarrszág esetében jellemző népességszám emelkedés, amely vándrlási nyereségből fakad. A Közép-dunántúli régió esetében a csökkenő népességszámt a vándrlási veszteség is tvább fkzza. 3. ábra: A magyarrszági régiók vándrlási egyenlege 2005-2010 (1000 laksra jutó davándrlás és elvándrlás különbsége) Frrás: TEIR REMEK adatbázis A fglalkztatttak aktív krú népességhez visznyíttt arányát tekintve elmndható, hgy a Középdunántúli régió a régiók rangsrában a harmadik helyen áll, s az rszágs átlagt meghaladja. 7

4. ábra: A fglalkztatttak aránya az aktív népességen belül 2010 (%) Frrás: KSH TSTAR A munkanélküliségi adatkat tekintve látható, hgy a Közép-dunántúli Régió munkanélküliségi rátája az elmúlt öt évben kedvezőbb az rszágs átlagnál. A magyarrszági régiók közül kedvezőbb értékekkel csupán a Nyugat-dunántúli és a Közép-magyarrszági régiók rendelkeznek. 5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2005-2010 (%) Frrás: TEIR REMEK adatbázis 8

A multinacinális, kedvezőbb tőkeellátttságú, magasabb technikai színvnalú és kisebb fajlags élőmunka igényű gépipari vállalatknak köszönhetően a régió kimagasló teljesítményt mutat az egy alkalmazttra jutó ipari termelés tekintetében. 6. ábra: Egy laksra jutó ipari termelés, 2012 Frrás: KSH A beruházásk (elsősrban ipari) vlumene tekintetében kiemelkedő a régió teljesítménye. A növekedés mértéke 2006 és 2007 évek visznylatában több mint másfélszeres. 7. ábra: A gazdasági szervezetek egy laksra jutó beruházási teljesítményértéke flyó árn Frrás: KSH Magyarrszágn a külföldi tőkeállmány 2007-ben meghaladta a 16 billió Ft-t. Ekkr közel 28000 külföldi érdekeltségű vállalkzást tartttak nyilván, mintegy 10 ezer Mrd Ft saját tőkével és 87%-s külföldi részesedéssel. Tevékenységük jelzi a glbális gazdaság jelentőségét: a külföldi érdekeltségű vállalkzásk a teljes vállalati kör nettó árbevétele 45, bruttó hzzáadtt értéke 43%-át állítják elő. Arányuk a beruházáskból mintegy négytizedes és az alkalmazásban állók ¼-ét fglalkztatják. 9

Számuk Közép-Magyarrszágn kiemelkedő, elsősrban Budapest közpnti szerepéből adódóan. A külföldi tőke aránya a Nyugat- és Közép-Dunántúln, valamint az Észak-Alföldön kimagasló, meghaladja a 90%-t. A 10 ezer laksra jutó külföldi érdekeltségű vállalkzásk száma átlagsan 27, ezen belül Közép- Magyarrszágn kiemelkedő (58), melyet Nyugat-Dunántúl követ átlagközeli értékkel. Az Észak- Alföldön és a Közép-Dunántúln ez 16-17, míg az rszág többi régiójában ennél jóval alacsnyabb a külföldi tőke jelenléte. A krábbi évek nagymértékű közvetlen működőtőke beáramlását követően megfigyelhető a Közép-Dunántúln is az a tendencia, hgy a külföldi vállalatk a megtermelt jövedelmük jelentős hányadát helyben tartják, reginális integrációjukat erősítő beruházáskra frdítják. Lényeges, hgy az rszágba érkezett külföldi tőkebefektetések területileg nagyn kncentráltan jelennek meg. A Közép-magyarrszági régió kncentrálja ezek közel kétharmadát, az ezt kiegészítő (Nyugat- és Közép-Dunántúlt magában fglaló) gazdasági tengely pedig az összes fennmaradó befektetés 95%-át. 8. ábra: Külföldi tőkebefektetés rszágs részesedése (%), 2009 Frrás: NAV A bruttó hzzáadtt érték előállításában a Közép-Dunántúln meghatárzó az ipari termelés. A szlgáltatást nyújtó ágak aránya az rszágsnál alacsnyabb, és csekély szerep jut a mezőgazdaságnak. Az ipari termelés értékét tekintve a vidéki régiók közül első helyen áll, egyedien magas gépipari részesedéssel. 10

9. ábra: Ipari termelési érték ágazati szerkezete 2008-ban (md frint) Frrás: KSH A régió ipari termelési részesedése aznban csökkenő tendenciát mutat, 2007-2012 között 9%-s csökkenéssel. Ez döntően a recesszió által leginkább érintett gépipari tevékenységek vlumen csökkenésének köszönhető. 10. ábra: Ipari termelési vlumenének földrajzi megszlása Frrás: KSH Az egy főre jutó (vásárlőerő-paritásn számlt) GDP alapján az rszágs átlagt (amely 2010-ben 15 723 euró vlt) Budapest és Győr-Msn-Sprn megye mellett csak egy közép-dunántúli megye, Kmárm-Esztergm haladta meg. Ha a régiókat vizsgáljuk, Nyugat-Dunántúl, ha minimálisan is, az rszágs átlag feletti az egy főre jutó GDP értéke. Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarrszágn az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúln is éppen meghaladta a 10 ezer eurót. Az egy laksra jutó GDP-adatkat tekintve a régió az rszág 3. legfejlettebb térsége, aznban értéke még így is az rszágs átlag alatti. 11

11. ábra: Bruttó hazai termék földrajzi 2010 Frrás: KSH A GDP 2005. és 2010. közötti alakulását tekintve látható, hgy 2008-ig a többi régióval azns ütemű, lassú növekedés vlt jellemző, azt követően pedig az átlagnál nagybb ütemű csökkenés. 1.1.3. A régió fejlődését meghatárzó egyéb tényezők A helyzetértékelésben fntsnak tartjuk azknak a régiót érintő egyéb tényezőknek a kiemelését, melyek a régió gazdasági teljesítménye szempntjából kevésbé fntsak, aznban a tvábbi fejlődés szempntjából szerepük meghatárzó. Ezek közé a tényezők közé srlható a mezőgazdaság. Az előző fejezetben láttuk, hgy az ágazat gazdasági súlya az előállíttt bruttó hazai termék és a mezőgazdasági vállalkzói aktivitás tekintetében nem jelentős. Mégis úgy véljük, hgy jelentős szerepe van az ágazatnak ebben a stratégiában. Gndljuk ezt egyrészt a mezőgazdasági területek részaránya, azk minősége és az ebben rejlő jövőbeni lehetőségek miatt, melyek hzzájárulhatnak a régió belső egyenlőtlenségeinek ldásáhz. Másrészt lényegesnek tartjuk azt a tényt, hgy a régióban meghatárzó agrárkutatási ptenciállal és agrár innvációs kapacitással találkzunk. Harmadrészt kialakulóban van az a termelő kör, mely a 12

társadalm igényeihez igazdó termékek fejlesztésével, a földtől az asztalig terméklánc kialakításával lyan termék- és szlgáltatás kínálatt képes nyújtani, mely méltán válhat a régió innvációs szemléletének hrdzójává, ezzel is támgatva a régió diverzifikált gazdasági szerkezetének erősödését. A gazdasági szerkezet diverzifikálódásáhz az idegenfrgalm is nagymértékben hzzájárul az idegenfrgalmi attrakciók, a turisztikai szlgáltatásk és az idegenfrgalmi termékek váltzatssága által. A régióban száms lyan turisztikai termék (pálinka körút, nemzetközi maratni futóverseny, extrém sprtfesztivál, bi élelmiszer beszerző körút) és szlgáltatás (knferencia turizmus, vallási turizmus, gyógyfürdőkre épülő turizmus) fejleszthető, mely egyediségével és minőségével kitűntetett szerephez juthat. Úgy véljük hgy ezen termékek és szlgáltatásk fejlesztésének előmzdítása és az erre kialakítandó ösztönző rendszer hrdzhat innvatív elemeket. A régió környezeti állaptát a nehézipari örökség, a védett területek magas aránya, az eltérő tájhasznsítási típusk keveredése határzza meg. Az ipari jelleg miatti kárs környezeti hatásk csökkentése, a környezetterheléssel szembeni ellenálló képesség növelése és a természeti erőfrrásk hatéknyabb és felelősségteljesebb felhasználása a régió fejlődésének figyelembe veendő eleme. Végül a fglalkztatás kérdéskörére, a munkaerőpiaci kereslet ás kínálat összehanglásának lehetőségei, a magasan képzett munkaerő régióbeli elhelyezkedési lehetőségei is ellentmndássak. Emellett a közösségi tevékenységek területén is száms jó kezdeményezés indult el, illetve prbléma vetődött fel. Ezek miatt a krmányzás és igazgatás területe, a szciális gazdaság fejlesztésének lehetősége, valamint a közösségi szlgáltatásfejlesztés lehetőségei is jelentősek. 1.1.4. Belső különbségek A régió innvációs teljesítményének meghatárzó tényezője a régió növekedési centrumainak, illetve decentrumainak hatékny együttműködése. A régió teljes területére kiható növekedési közpntt Székesfehérvár és Veszprém jelent. Előbbi elsősrban ipari teljesítménye, utóbbi pedig felsőktatási és közfinanszírzású kutatási ptenciálja alapján meghatárzó. E két várs és a fejlődési decentrumk (Tatabánya, Dunaújvárs) funkcinális értelemben nagyvársi tetraéderként a régió gazdasági hálózatának meghatárzó elemei. Emellett a régióban kiterjedt belső és külső perifériák találhatók. 13

12. ábra: A Közép-dunántúli Régió fő belső hálózati irányai Frrás: saját szerkesztés A hálózati csmópntk funkciója, hgy a fejlődés erőfrrásait közvetítsék tágabb térségük számára, bekapcslva a régió térségeit az európai glbális gazdasági, innvációs rendszerekbe, elősegítve a reginális és rszágs versenyképesség növekedését és a gazdasági-társadalmi khéziót. A növekedési társközpntk szerepe meghatárzó a fglalkztatásban. A társközpntka felsőktatási és kutatási tevékenységet, tvábbá a nagy hzzáadtt értéket előállító gazdasági tevékenységeket kncentrálják. A nagyvársk mellett karakterisztikus fejlődési ptenciállal bíró középvársk és térségeik találhatók, melyek közül több rszágsan vagy reginálisan kiemelkedő tematikus gazdasági funkciót hrdz: - Pápa (élelmiszeripari és elektrnikai vállalkzásk, középfkú ktatás közpnt) - Gárdny és Balatnalmádi (idegenfrgalm természeti értékek), - Balatnfüred és Tata (idegenfrgalm - épített és természeti környezeti értékek), Bicske (lgisztika), - Esztergm (idegenfrgalm, rszágs egyházi közpnt, járműgyártás), Kmárm (dunai átkelő, járműipar), - Mór (brvidéki közpnt, jármű és elektrnikai ipar). Jelentős lkális szerepük van tvábbá az 1950-es években adunántúli-középhegységre, mint energia tengelyre települő iparsítás srán épített, vagy intenzíven fejlesztett kis- és középvársknak (Ajka, Várpalta, Drg, Zirc, Orszlány). E térségek gazdaságában sk esetben még meghatárzók a nehézipari és az energetikai elemek (pl. Várpalta-Veszprém közötti vegyipari térség, szénerőművek). A többi kis- és középvársi közpnttal rendelkező térség közül még kiemelhetők a döntően agrárjellegű térségek (Aba, Adny, Ercsi kistérsége, valamint a régió legrsszabb gazdaságitársadalmi mutatóival rendelkező külső és belső perifériák: Enyingi, Sárbgárdi, Sümegi, Taplcai, Kisbéri kistérség). 14

1.2. Innvációs flyamatk 1.2.1. Vállalkzói innváció alapadttságai A 2012-es ReginalInnvatinScrebard legfntsabb mutatói alapján a Közép-Dunántúl jól elhelyezhető a magyarrszági régiók között, illetve a fejlődés trendjei is követhetők. E tekintetben a legfntsabb adttságk a következők: - a közfinanszírzású K+F ráfrdításk 2009-2011 között stagnáltak, míg a vállalkzói ráfrdításkban szignifikáns növekedés tapasztalható - a nem K+F jellegű innvációs ráfrdításkban a fenti időszakban számttevő csökkenés következett be, amely a Dél-Dunántúl kivételével az összes régióra igaz - az innvatív vállalkzásk együttműködési hajlandósága nagybb az rszágs átlagnál, ezzel szemben a bejegyzett európai szabadalmak száma átlag alatti - végül a régió gazdasági irányultságából adódóan a high-tech ágazatkban és a tudás intenzív szlgáltatási szektrban a fglalkztatás jelentősen meghaladja a magyarrszági átlagt. Az egyéb adatfrrásk alapján aközép-dunántúli régió innvatív vállalkzásainak 38,16 százaléka (145 db) Veszprém megyében, 34,47 százalékuk Fejér megyében, míg 27,37 százalékuk Kmárm- Esztergm megyében flytatja tevékenységét. A gazdasági frmák szerint legnagybb számban és arányban krlátlt felelősségű társaságk (82,6 százalék) szerepelnek, amelyeket a betéti társaságk (7,9 százalék), illetve a részvénytársaságk (3,7 százalék) és az egyéni vállalkzásk (3,2 százalék) követnek. A mintában ezeken túl egy százalék körüli részesedéssel szerepelnek egyéb szervezetek, szövetkezetek és közkereseti társaságk is. Az innvatív vállalkzásk jellemzően teljesen magyar tulajdnban vannak (96 százalék), nagyn alacsny részesedéssel bírnak a 100 százaléks (1,6 százalék) és többségi (1,3 százalék) külföldi tulajdnban lévő, de különösen a többségi magyar tulajdnsi szerkezettel bíró cégek (1 százalék). A vállalkzásk nagyságát két tényező alapján is értékelhetjük, attól függően, hgy a fglalkztatttak létszáma vagy az adtt vállalkzás tevékenységéből származó nettó árbevételt tekintjük meghatárzónak. A 2009-es statisztikai létszám alapján a megkérdezett cégek 41,5 százaléka mikrvállalkzás, 46,6 százaléka pedig kisvállalkzás, a nagyvállalatk részesedése 1,9%. A fglalkztatttak létszáma szerint a legtöbb nagyvállalkzás Kmárm-Esztergm megyében található (42,8%), a mikr- és kisvállalkzásk jellemzően Veszprém megyeiek (42 és 37 százalék), a közepes méretű cégek pedig Fejér megyében (37 százalék) találhatók. A nettó árbevétellel jellemzett vállalati nagyság tekintetében a kisebb hárm kategória (1-1000 millió Ft) esetében a Veszprém megyei vállalkzásk dminanciája jellemző, a 1000 és 2500 millió Ft árbevétellel rendelkező cégeknél a Kmárm-Esztergm megyei, a legmagasabb árbevételi kategóriában pedig a Kmárm-Esztergm és Fejér megyében működő vállalatk aránya a legmagasabb. A vállalkzásk tevékenységének ágazati összetétele alapján a cégek jelentős része a bányászat, feldlgzóipar nemzetgazdasági ágazatban fejti ki tevékenységét (36,1%), ezt követik a kereskedelmi 15

vállalkzásk (19%), majd a szakmai, tudmánys és műszaki tevékenységen belül működő szervezetek, intézmények (10,8%). A többi nemzetgazdasági ágazatba tartzó vállalkzásk aránya a mintában kicsi, egyik sem éri el az öt százalékt. 13. ábra: A vállalkzásk nemzetgazdasági ágazatk szerinti megszlása (%) Frrás: KDRIÜ 2010 A létszám kategóriák alapján a vállalkzásk ágazati megszlása azt mutatja, hgy a kis-, a közepesés a nagyvállalatk egyaránt a feldlgzóiparban működnek a legnagybb arányban, a mikrvállalkzáskra aznban főként a kereskedelmi szektrban történő munkavégzés jellemző, s csak ezt követi a feldlgzóipar. A szakmai, tudmánys és műszaki tevékenység elsősrban a mikrés a nagyvállalkzásk tevékenységi területe (15,3 és 14,3 százalék). Az egy vállalkzásnál dlgzó felsőfkú végzettséggel rendelkező munkavállalók átlags aránya 2009-ben csaknem 20,8%, míg a K+F területen fglalkztatttaké 4,6 százalék az elmúlt évek (2006-2009) átlaga alapján. A felsőfkú végzettségű munkavállalók átlags aránya Veszprém megyében a legmagasabb, míg a kutatás-fejlesztésben fglalkztatttaké Fejér megyében. A felsőfkú végzettségűek nemzetgazdasági ágazatk szerinti megszlásában is jelentős eltérések mérhetők. Jellemzően a szakmai tudmánys és műszaki tevékenységet végző szervezetek, valamint az IKT területén működő vállalkzásknál magas, 21 százalékt meghaladó a felsőfkú végzettségűek aránya. 16

14. ábra: A felsőfkú végzettséggel rendelkező munkavállalók aránya nemzetgazdasági ágazatk szerint (%) Frrás: KDRIÜ 2010 A fenti adatk és a KSH 2007-es adatgyűjtése alapján az innvatív vállalkzásk aránya Magyarrszág tervezési-statisztikai régiói közül csak Közép-Magyarrszág és Közép-Dunántúl esetében haladja meg az rszágs átlagt (17,7%). Ezek azk a régiók, ahl magasabb a kedvezőbb innvációs ptenciállal rendelkező nagyvállalatk aránya, ahl jelentősebb külföldi befektetések történtek és ahl a felsőktatási intézmények és kutatóhelyek elhelyezkedése is kedvezőnek mndható. 15. ábra: Az innvatív vállalkzásk aránya (%) Frrás: KSH, 2009. Magyarrszágn a KSH felmérése alapján az innvatív vállalkzásk 26,7%-a vezetett be új vagy jelentősen tvábbfejlesztett árut vagy szlgáltatást, 22,5%-uk új gyártási, lgisztikai, szállítási, terjesztési módszereket vagy technlógiai és egyéb flyamatk támgatására szlgáló tevékenységeket, tvábbi négytizedük pedig egyszerre mind a kettőt. Az innváció-típus szerinti összetétel kismértékben módsult a krábbi évekhez képest. Valamelyest nőtt azknak a 17

nyereségérdekeltségű gazdasági szervezeteknek az aránya, amelyek termék és eljárás innvációt egyaránt végrehajtttak, miközben az egyszerre csak egyféle újítást végzőké mérséklődött. 16. ábra: Az innvatív vállalkzásk összetétele az innváció típusa szerint (%) Frrás: KSH, 2009. Az innvációs tevékenység szempntjából a Közép-Dunántúln bejegyzett vállalkzásk tekinthetőek a legsikeresebbeknek. Az eredményes fejlesztési tervet végrehajtó vállalkzásk aránya ebben a régióban a legmagasabb. Ráadásul ebben a régióban minden másdik szervezet nemcsak új árut és szlgáltatást fejlesztett ki, hanem ezzel párhuzamsan krábban még nem alkalmaztt eljárást is bevezetett. 1.2.2. K+F+I jellemzők Alapadttságk A Közép-Dunántúl innvációs és gazdasági teljesítményének fő mutatói 2010-ben a következők szerint alakultak. Indikátrk Érték (2010) Reginális GDP (millió Ft) 2546427,215 GDP/fő (Ft) 3781237,5 1 főre jutó GDP növekedés az előző évihez képest (%) 8,86 Ipari fglalkztatttak aránya (építőiparral együtt) (%) 41,35 Munkanélküliségi ráta (%) 11,4 A K+F-re költött bruttó összeg (GERD) (millió Ft) 16477,655 GERD/GDP (%) 0,65 18

Indikátrk Érték (2010) Szabadalmi bejelentések (év) 36,25 A felsőfkú végzettségű munkaerő aránya a gazdaságilag 17,17 aktív népességhez visznyítva (%) Frrás: KSH, KSH T-STAR A 2009 és 2010 közötti időszakban az egy főre jutó GDP 8,86%-kal emelkedett. Természetesen ezen időszak srán a tvagyűrűző világgazdasági válság is éreztette hatását, visszavetve így a GDP értékének alakulását. A munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsnyabb értékeket veszi fel a régiók rangsrában 2010- ben, s itt is egy 2009-es megugrást követően kezd el visszatérni a 2008-as értékekhez, csak úgy, mint a többi régió esetében. Következésképpen a munkanélküliségi ráta alakulását nem elsősrban mikrgazdasági váltzásk idézték elő, hanem glbális szinten lezajló, kedvezőtlen tendenciák a fő beflyásló tényezők (minden régió görbéje krrelál). Az innvációs teljesítmény szempntjából kiemelt fntsságú a GDP-aránys kutatás-fejlesztési ráfrdításk alakulása. Megyei bntásban az 1,17%-s rszágs átlagt (Budapestet leszámítva) csak 2 megye lépte túl, Hajdú-Bihar (2,05%) és Csngrád (1,95%). Veszprém megye teljesítménye átlag közeli, míg a régiós összteljesítményt az átlagérték felével Fejér, valamint negyedével Kmárm- Esztergm megye gyenge teljesítménye beflyáslja. 17. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfrdításk a GDP százalékában megyénként és régiónként,2010. Frrás: KSH Az egyes szektrk GDP aránys K+F ráfrdításai tekintetében a Közép-Dunántúl mutatói nem mutatnak jelentős eltérést az rszágs átlagtól. 19

18. ábra: Az egyes szektrk GDP-aránys K+F ráfrdításainak alakulása Közép-Dunántúln 2000-2009 között (%),. Frrás: Eurstat A kutató-fejlesztő fglalkztatttak tekintetében a régió gazdasági súlyánál lényegesen kedvezőtlenebb a pzíciója, amely elsősrban a közfinanszírzású kutatóhelyek alacsny számának, illetve a krlátztt felsőktatási kutatói kapacitásknak köszönhető. E tekintetben a Közép-Dunántúl a 3. a régiók rangsrában 1341fővel, amelynek közel felét Veszprém megye adja. 19. ábra: Kutató-fejlesztők számíttt (FTE) létszáma megyénként és régiónként Budapest, illetve a közép-magyarrszági régió kivételével (2011, fő) Frrás: KSH A K+F fglalkztatttak átlags aránya a szakmai, tudmánys, műszaki tevékenységet flytató szervezeteknél a legmagasabb, ezt követik az adminisztrációs tevékenységet űző, valamint a 20

feldlgzóipari vállalkzásk. A 21 százalék feletti K+F fglalkztattti arány az infrmáció, kmmunikáció nemzetgazdasági ágazatban a legjellemzőbb, a másik ellenpnt pedig a szállítás, raktárzás ágazat, ahl vagy egyáltalán nincs, vagy legfeljebb 10 százaléks a kutatás-fejlesztéssel fglalkzó munkatársak aránya.a ráfrdításk tekintetében is hasnlóan kedvezőtlen a régió helyzete. 2011-ben összesen 18,6 milliárd frint K+F ráfrdítás realizálódtt. A K+F+I tevékenységekkel nagymértékben összefügg a regisztrált szabadalmak száma, mint egyfajta indikátr a fejlesztési tevékenységek méréséhez. A 2011-es adatk alapján elmndható, hgy a Középdunántúli régióból jelentették be a negyedik legtöbb szabadalmat az rszágban. Az 50,7-es darabszám az rszágs átlagt is jelenti egyben (Közép-Magyarrszág kivételével), de ezt az összehasnlítást a Dél-dunántúli régió alacsny értéke némiképp trzítja. 20. ábra: Szabadalmak száma 2011 (db) Frrás: SZTNH 21

21. ábra: A Közép-dunántúli Régióban szabadalmi, védjegy, illetve egyébltalmi frmára vnatkzó bejelentések száma a 10 ezer fő feletti várskban, 2000-2010 Frrás: Iparjgvédelem és reginalizmus (Az iparjgvédelmi aktivitási térkép Magyarrszágn) A Közép-dunántúli régióban 2000 és 2010 között történt szabadalmi, vagy más frmára vnatkzó bejelentések száma drasztikusan váltztt. Míg a védjegy bejelentések mennyisége nem váltztt számttevően. Ezen tendencia kai lehetnek, hgy egy védjegy készítéshez, nem szükséges elsősrban K+F tevékenység, egy kevésbé innvatív termék is rendelkezhet védjeggyel, mely biztsítja számára a másktól való megkülönböztetés lehetőségét. Ezzel szemben a szabadalm, illetve bejelentett frmatervezési minták általában valamilyen kutató-fejlesztő tevékenységet sejtetnek, tehát ezek a tényleges indikátrai egy-egy területnek. Ezek alapján a régió a vizsgált 10 esztendő srán veszített K+F ptenciáljából, mely állítást alátámasztja a KKV szektr innvatív szereplőinek háttérbe szrulása a régióban. Ágazati specializáció Az innváció ágazati jellemzőivel kapcslatba 2010-es CIS felmérés szerint az alábbi gazdasági ágakban, illetve ágazatkban működő cégek esetében vlt legalább 30%-s a technlógiai innvációt bevezetők aránya (a feldlgzóipar ágn belül (C) ágazatnként bntttuk a kimutatást): - CF Gyógyszergyártás - CI Számítógép, elektrnikai, ptikai termék gyártása - CL Járműgyártás - CJ Villams berendezés gyártása - D Villamsenergia-, gáz-, gőzellátás, légkndicinálás - E Vízellátás - M Szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység - J Infrmáció, kmmunikáció - K Pénzügyi, biztsítási tevékenység Ezek közül a Közép-Dunántúln a térség gazdasági rientációja, illetve innvációs eredményei alapján kiemeltük azkat, amelyek a régió számára meghatárzóak. 22. táblázat: az egyes megyékben működő, az innvációrientáltnak tekintett ágakba/ágazatkba tartzó vállalkzásk száma (db, a KD régióban preferált ágazatkban). Frrás: KSH CI CL CJ M J K Budapest 713 160 304 42144 16183 6150 Baranya 32 22 27 3938 976 1204 Bács-Kiskun 45 45 40 3923 918 1326 Békés 19 10 20 2260 514 839 Brsd-Abaúj- 42 24 30 4152 1007 1630 Zemplén Csngrád 58 22 24 4174 1090 1193 Fejér 65 56 40 3772 1038 1137 Győr-Msn-Sprn 44 45 31 4540 1082 1338 22

Hajdú-Bihar 37 12 23 4333 1029 1351 Heves 25 11 32 2062 515 846 Kmárm- 53 38 35 2735 639 874 Esztergm Nógrád 19 5 8 1114 268 437 Pest 307 124 136 13909 5276 3198 Smgy 22 20 18 2166 514 916 Szablcs-Szatmár- 30 19 12 2884 648 1230 Bereg Jász-Nagykun- 29 22 36 2356 537 862 Szlnk Tlna 16 5 26 1959 446 582 Vas 20 20 20 1962 497 742 Veszprém 30 38 23 2972 707 950 Zala 26 14 15 2526 487 868 Összesen 1632 712 900 109881 34371 27673 A régió gazdasági karaktere hetergén, több meghatárzó ágazat adja gazdasági tevékenységének jellegét. A régió adttságai, illetve lehetséges fejlődési irányai alapján a kulcságazatk (egyben az intelligens specializáció elsődleges célterületei) a következő ágazatk: 23

Ágazat Részterületek Járműipar - közúti járműmtr és -alkatrészgyártás - gépjármű felépítménygyártás - járművillamssági, - elektrnikai készülékek gyártása - intelligens járműtechnlógiák Elektrnika Mechatrnikai - ipari autmatizálás - ptikai termékek gyártása - ipari elektrnika - elektrnikai alkatrészgyártás Környezet- és egészségipar - megújuló energetikai technlógiák - környezetbarát hajtóanyagk - hulladékhasznsítás - gyógyászati diagnsztika - gyógyhatású termékek gyártása Anyagtechnlógiai ipar - alumínium feldlgzás - egyéb fémfeldlgzás és felületkezelés - műanyag feldlgzás - ipari kerámiák gyártása Infrmatika - rendszer infrmatika - szftverfejlesztés - infrmatikai részegység gyártás 24

A bevezetett innvációk jellemzői A régió innvatív vállalkzásainak 17,5 százaléka fejlesztett ki vagy fejlesztett tvább terméket, 15,6 százaléka pedig új vagy jelentősen tvábbfejlesztett szlgáltatást vezetett be 2007 és 2009 között. A termék innvációt végrehajtó vállalkzásk főbb jellemzőit a következő táblázat mutatja. Az innváció bevezetéséhez kötődő ágazatkn belüli legnagybb arányk az infrmáció, kmmunikáció, valamint a szállítás, raktárzás ágazatban és a szakmai, tudmánys, műszaki tevékenységet flytató szervezetek esetében jellemzők. 23. ábra: A termékinnváció gyakrisága a közép-dunántúli vállalkzásk körében a nemzetgazdasági ágazatkn belül (%) Frrás: KDRIU 2010. A termékinnvációt végző cégek leginkább az áruk vagy szlgáltatásk minőségének javulását (45,2%), illetve a termékskála és szlgáltatási kör bővülését (42,5%) tapasztalták, míg az ismertség, az árbevétel, illetve a piaci részesedés növelését kevesebben érzékelték nagy eredményként. Legkevésbé a piaci szerep erősödése jelentkezett a termékinnváció hatásaként a vállalkzásknál, 22,1 százalékuk nem érzékelt ilyen jellegű váltzást. 25

A flyamatinnvációt megvalósító vállalkzásk fő jellemzői vnatkzásában a Kmárm-Esztergm megyei szervezetek járnak az élen, ezt igazlja a megyén belüli innvatív vállalkzásk aránya, valamint az ilyen cégek régión belüli területi megszlása is. A flyamatinnvációban az előző innvációtípussal ellentétben a nagyvállalatk, valamint tulajdnfrma szerint a vegyes, illetve külföldi vállalkzásk is nagy arányban vesznek részt, bár az egyes mutatókn belüli megszlás alapján ezekben a fejlesztésekben is elsősrban a kisebb kevesebb árbevétellel rendelkező, kisebb fglalkztattti létszámú és a tisztán magyar tulajdnban lévő cégek aktívak. Az új vagy tvábbfejlesztett módszerek tekintetében a gazdasági ágazatk között tvább erősödött a feldlgzóipari vállalkzásk dminanciája: az innvatív cégek több mint felét, 54 százalékát ebben az ágazatban találjuk, amelyeknek aránya a feldlgzóiparn belül is magas, 32,3 százaléks. Saját nemzetgazdasági ágazatán belül a szállítás, raktárzás, az infrmáció, kmmunikáció, valamint a szakmai, tudmánys és műszaki tevékenységet flytató vállalkzásk aránya is jelentős, az ágazatk között aznban csak ez utóbbi aránya haladja meg a 10 százalékt, melynek nyilván az is ka, hgy a különböző tevékenységű vállalkzásk elemszáma még megközelítőleg sem kiegyenlített. 24. ábra: A flyamatinnváció gyakrisága a közép-dunántúli vállalkzásk körében gazdasági ágazatk szerint (%) Frrás: KDRIU 2010. Szervezési innvációt, ehhez kapcslódó új vagy jelentősen tvábbfejlesztett módszereket és eljáráskat a cégek 14%-a, szervezeti innvációt, azaz a munkahelyi szervezetben, a szervezeti struktúrában és döntéshzatali eljáráskban új vagy jelentősen tvábbfejlesztett módszereket és eljáráskat pedig a szervezetek 12%-a vezetett be. 26

A különböző gazdasági ágazatkban tevékenykedő cégeknek és vállalkzásknak eltérő lehetőségeik, illetve igényeik vannak szervezetük megújítására és fejlesztésére. A szervezési és szervezeti innvációban aktív vállalkzásk jelentős része a feldlgzóipar területén, a kereskedelem és gépjárműjavítás, tvábbá a tudmánys és műszaki tevékenységi körök területén tevékenykedik. 1.3. Innvációs rendszer szereplői Az innvációs rendszer szereplői és szerepük áttekintését egy tágabb környezetbe helyezve szükségszerű a keresleti-kínálati tényezők áttekintése. E tekintetben érdekes összegezni a kereslet és kínálat összefüggését, abban a megközelítésben, hgy mely szervezetek szlgáltatásaihz milyen típusú tevékenységei tudnak kapcslódni. A vállalkzáskat tekintve látható, hgy jól lehatárlható a különböző méretű vállalkzáskhz kapcslódó kínálati kör. A nagyvállalatk elsősrban a felsőktatási intézmények szlgáltatásait veszik igénybe, míg a mikr-, kis- és középvállalkzásk a közvetítő szervezetek (ügynökségek, kamarák, gazdaságfejlesztő szervezetek) szlgáltatásait részesítik előnyben. Ugyanígy a felsőktatási intézmények és kutatóhelyek is elsősrban saját intézménytípusn belül alakítják ki ezirányú együttműködéseiket. A következő rész ebben e megközelítésben tekinti át az innvációs rendszer szereplőit. 1.3.1. Vállalkzásk A régió vállalkzásainak innvációs rendszerben betöltött szerepét, illetve adttságait a krábbiakban részletesen ismertettük. Jelen alfejezetben ezért néhány meghatárzó szempnt kiemelésére törekszünk. Ezek a következők: - A vállalkzásk az innvációból származó bevételek fő előállítói. - A szervezetek közötti együttműködések meghatárzó szereplői. - Fnts szerepük van megfelelő stratégia kialakításában a K+F tevékenységük ptimalizálására. - Munkaerőpiaci igények pnts meghatárzásában, illetve a képzési prfilk fejlesztésében aktív részvételük elengedhetetlen. A régió vállalkzásainak a fentiekben említett innvációs rendszerben betöltött szerepét jól alátámasztják például a Pannn Egyetem és a MOL, a Dunaújvársi Főiskla és Hankk, illetve az Edutus Főiskla és más piaci szereplők között működő egykri, vagy jelenleg is aktív együttműködések, melyek közvetlenül frmálják a régió ktatási rendszerét, munkaerő piacát, illetve a már fennálló együttműködések tvábbi közös prjektek indukálására ad lehetőséget. A régió vállalkzásainak K+F+I tevékenysége összetett képet mutat abból a szempntból, hgy a hazai tulajdnú kisvállalkzásk és a multinacinális közepes- és nagyvállalatk is jelentős szerephez jutnak benne. Ebből a szempntból a régió jellegét meghatárzó néhány kiemelt tevékenység a következő: 27

Vállalkzás Ágazat Régió szempntjából meghatárzó K+F+I tevékenység CntinentalTeves Magyarrszág Kft. ValeElectric Kft. Magyarrszág járműipar Európai applikációs fejlesztési közpnt Veszprémbe helyezése, illetve 2011-től a fejlesztési eszközpark krszerűsítése, valamint közel 60 új fejlesztőmérnök alkalmazása járműipar Veszprémi gyárunk készítik a csúcsminőségű személy-, teher- illetve nehézgépjármű-kapcslók és szenzrk széles skáláját, valamint elektrnikai vezérlő és kameravezérlő egységek gyártásával is fglalkznak. A kutatási és fejlesztési tevékenység a vállalat által gyárttt termékek működési és élettartam vizsgálatán túl a szériagyártásban lévő termékek és az új generációs termékek fejlesztési és számítógéppel segített tervezési feladatain át a prttípusgyártásig terjed. A társaság 2006-ban helyezett K+F közpntt a régióba, ahl több mint 60 fejlesztőmérnököt alkalmaz. Alca-Köfém Kft. alumínium feldlgzás Az Alca termelési tevékenysége mellett fejlesztési tevékenységét is flyamatsan erősíti Székesfehérvárn, bevnva ebbe a hazai felsőktatási és kutatóintézeteket. Visten Magyarrszág Kft. járműipar A társaság (és jgelődje) 1992-től működik Székesfehérvárn. Műszerfal elemek, klíma kmpresszr és üzemenyag.mdulk gyársása mellett az elmúlt öt évben fejlesztési tevékenységük egy részét is ide helyezték. Seacn Eurpe Kft. infrmatika Reginális Innvációs és ITBN Biztnsági Díjas Sealg rendszer kifejlesztése. Ennek feladata különböző infrmatikai rendszerek által rögzített digitális nymk összegyűjtése, a nymgyűjtés felügyelete és ellenőrzése, majd a frrásadatk feldlgzásával a rendellenességek feltárása, esetleges fenyegetések, visszaélések felderítése, az ilyen típusú események megelőzésének támgatása a rendszerek használata srán felderíthető rejtett össze-függések elemzésével, az időben elhúzódó flyamatk összetett vizsgálatával. Rubin Infrmatikai Zrt. infrmatika Zöld szerverterem RUBIN COOL-lal fejlesztésük 2013-ban INNOMax Díjat kaptt. A fejlesztés lényege egy új típusú szerver klímarendszer kifejlesztése. Elmlight Bt. környezetipar Kmmunális szennyvíziszap irányíttt kmpsztálását végző termékcsalás kifejlesztése. Transmissi Kft. egészségipar Étrend kiegészítő szőlőmag mikrőrlemény fejlesztése és gyártása. Adware Research Kft. egészségipari infrmatika Klinikai, preklinikai kutatásk területén az adatmenedzsment és bistatisztikai háttér biztsítását célzó K+F+I tevékenység Bakny Elektrnika Kft. elektrnika Cmguard rendszer kifejlesztése. Célja a 28

Alpha-Vet Kft. Állatgyógyászati közlekedésbiztnsági szempntból veszélyes helyszínekre való figyelmeztetés, az időjárási körülményektől függetlenül. állat-egészségügy Gyógyszeres és gyógyhatású készítmények fejlesztése és gyártása. Beurer Hungária Kft. elektrnika Jellegadó régiós példaként a szervezeti innváció területén végzett tevékenysége kiemelkedő. Greenman Kft. környezetipar SCD prbitikus mikrrganizmusk alkalmazásának fejlesztése. Vagyis lyan mikrrganizmusk hasznsítása, amely különféle, a természetből izlált, gndsan kiválaszttt, egészségre ártalmatlan, ugyanakkr az élet száms területén haszns mikróbákból áll. EURO-OPEN Kft. környezetipar A Shark -technlógia egy új, hazai fejlesztésű berendezés, mely képes flyékny, vagy gélállaptú szerves, szuszpenziók (pl. szennyvíziszap, bigáz-erőművek szubsztrátjai, élelmiszeripari anyagk, stb.) részecskéinek rendkívül jó hatásfkú, alacsny energiaigényű rncslására a néhány mikrns mérettartmányban. Payer Kft. elektrnika Az ajkai üzem a cégcsprt legnagybb gyártóbázisa, egy kmplex, többek között termékfejlesztéssel, valamint alkatrész- és késztermékgyártással fglalkzó közpnt. Pppe+Pthff Hungaria Kft. járműipar Prémium kategória közös nymócsöves rendszereinek és csőkmpnenseinek fejlesztése és gyártása. Intermtr Környezetbarát Eszközöket Fejlesztő és Gyártó Kft. elektrnika, környezetipar BLDC villanymtrk fejlesztése és gyártása. A fejlesztett kerékagymtrk nagy átmérőjű, külső frgórészes, nagy nymaték és teljesítmény előállítására képes elektrms egységek. Az innvációs rendszerben betöltött szerepüket emellett a régió vállalkzásainak egyedi adttságai, külső piaci környezetük és a területtel kapcslats attitűdjük határzza meg. 1.3.2. Közfinanszírzású K+F szervezetek és tudásbázisk A Közép-dunántúli Régiónak gazdasági teljesítőképességéhez visznyítva rendkívül alacsny a részesedése az rszág kutatás-fejlesztési tevékenységéből. Ugyanakkr e téren az elmúlt öttíz évben pzitív tendenciáknak lehetünk tanúi. 1998-ban még egyértelműen a Közép-dunántúli Régió vlt az rszág hét tervezési-statisztikai régiója közül az utlsó, akár a kutatóhelyek számát, akár a kutatásfejlesztés területén fglalkztatttak számát, vagy a művelt kutatási témák számát vesszük alapul. Mára a Közép-Dunántúl K+F tevékenységeit fejlődés jelzi, a K+F mutatók tekintetében jelentős javulás és a szervezetek reginális innvációs rendszerben betöltött szerepében is javulás történt. A régió közfinanszírzású, a reginális innvációs rendszerben szlgáltatásként megjelenő tevékenységét jellemzi, hgy 2010. évben összesen 734 kutatási témát műveltek, amelyek 54%-a alkalmaztt, 30%-a alapkutatás, 16%-a pedig kísérleti fejlesztés vlt. A 853 kutatási téma tárgyévi költsége mintegy 5,7 milliárd frint vlt, melynek nagybb hányadát alkalmaztt kutatáskra (60%), kisebb részét pedig alapkutatáskra (22%) és kísérleti fejlesztésekre (18%) frdíttták a szervezetek. 29

Minden szervezet esetében jellemző, hgy kutatási prjektjeit különböző együttműködések keretében valósítják meg. Szereplőcsprt szerint, a vállalkzáskkal kialakíttt együttműködések a legmeghatárzóbbak, ők sk esetben megrendelői és finaszírzói is ezeknek a kutatásknak. Tvábbi jelentős arányt képviselnek a más kutatóintézetekkel kialakíttt kapcslatk, és megjelennek az önkrmányzatkkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel kialakíttt együttműködések is. A reginális innvációs rendszer szempntjából meghatárzó tudásbázisk a régióban a fenti szervezeteken kívül a felsőktatási intézmények. E tekintetben a Pannn Egyetem és a Dunaújvársi Főiskla (műszaki tudmányk, anyagtudmány), valamint az Edutus Főiskla és a Kdlányi Jáns Főiskla (társadalmtudmányk) meghatárzóak. A felnőttképzési, a graduális és psztgraduális képzésben több mint hatvanéves múlttal rendelkező Pannn Egyetem az ktatási feladatinak ellátása mellett a természettudmányk, a műszaki és az agrártudmányk területén is nemzetközi szinten jegyzett kutatási eredményeket ért el. Az intézmény az innváció ösztönzése érdekében a gazdasági szféra szereplőivel nem csak a felsőfkú végzettséggel rendelkező szakember szükséglet kielégítése érdekében tart fenn élő kapcslatt, de tudmánys ptenciáljának felhasználásával, az ipari partnereivel közösen megvalósításra kerülő K+F prjektekben is magas hzzáadtt értéket előállító alap-, és célztt alapkutatási feladatkat vállal. A veszprémi székhelyű, de a régió határain túlterjeszkedően is szlgáltatáskat nyújtó egyetem az elmúlt időszakban flytattt tudats prjekttevékenysége révén tvább erősítette a hazai gazdasági prfilhz illeszkedő, a következő évtizedek várhatóan glbális szinten jelentkező - prblémáira választ kereső kutatási priritásait (zöld gazdaság és zöldenergia, infrmációbiztnság és infkmmunikáció, lgisztika, hulladékgazdálkdás, anyagtudmány, klímakutatás). Stratégiája szerint az élvnalbeli hazai és nemzetközi gazdasági, valamint akadémiai partnerekkel a fenti kutatási területeken történő tvábbi építkezés, az innvációs eredmények hasznsítása pzitív irányba mzdítja a régió gazdasági fejlődését. A Pannn Egyetem fő kutatási területei a következők: az energiahatéknyság fkzása és az energetikai rendszerek vezérlésének fejlesztése;flyamatk és rendszerek integrációja az energiamegtakarítás és környezeti hatásk csökkentése érdekében; a fejlett infkmmunikációs technlógiák tekintetében (felhő technlógia;virtualizáció;ágens rendszerek;szenzrhálózatk;üzleti flyamat és ellátási lánc ptimalizáló, felügyeleti és kckázat menedzsment rendszerek;egészségügyi infrmatika, inf-bi-nan rendszerek;járműmechatrnikus rendszerek és krszerű energia-átalakító rendszerek;); természetesalapanyagk és hulladékk hasznsítását megalapzó innvatív kutatásk; a légköri aerszl kutatásk. Martnvásár ad tthn az MTA Agrártudmányi Mezőgazdasági Kutatóközpnt Mezőgazdasági Intézetének, mely a gyakrlati megvalósítást is magába fglaló alap-, módszertani, és alkalmaztt kmplex kutatáskkal fglalkzik. Alapvető célkitűzése a fél évszázada kifejlesztett, nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű martnvásári növényi génállmány felhasználásával, valamint krszerű genetikai, élettani, sejt- és szaprdásbilógiai, funkcinális genmikai, bitechnlógiai, növénynemesítési és növénytermesztési módszerekkel a jövő társadalmi elvárásait kielégítő új, generikus növényi gentípusk létrehzása, azk termesztési eljárásainak és környezetének kutatása. A kmplex jellegű kutatási prgramk mellett az intézet széleskörűen részt vesz a felsőfkú graduálisés psztgraduális képzésben, a hazai és nemzetközi tudmánys együttműködésben, valamint a tudmánys eredmények, szakmai ismeretek gyakrlati elterjesztésében. 30

1.3.3. Hídképző intézmények E szereplői körből jelentős bár megyénként eltérő szerepe van a Kereskedelmi és Iparkamaráknak. Tevékenységüket döntően az érdekérvényesítés, a gazdaságfejlesztés és a szakképzés területén fejtik ki. A reginális innvációs rendszerbe szellemi tulajdnvédelmi, pályázati tanácsadási, üzleti partnerkeresési és klaszterszervezési tevékenységükkel kapcslódnak. Emellett az innváció menedzsment tevékenységek is jelentősek a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara esetében. Az elmúlt néhány évben növekvő szerepe van a felsőktatási intézményekhez kötődő hárm technlógia transzfer irdának (Pannn Egyetem, Dunaújvársi Főiskla, Edutus Főiskla). Tevékenységük minden esetben a felsőktatási intézményben zajló K+F tevékenység népszerűsítéséhez, ipari együttműködések kialakításáhz kapcslódik. Innváció finanszírzási szempntból fnts a régióban a Közép-PannnZrt. szerepe, akik induló, nagy növekedési ptenciállal rendelkező, innvatív vállalkzásk kckázati tőke jellegű finanszírzását végzik. A vállalkzói közpntk, inkubátrházak és a Közép-dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség szerepe is kiemelhető. Utóbbi elsősrban a pályázati finanszírzás, míg előbbiek az induló vállalkzásknak nyújttt szlgáltatásk nyújtásában fntsak. Aznban lényeges, hgy az inkubáció a régióban kizárólag az üzleti inkubátrházak keretei között zajlik, ahl a szlgáltatási paletta nem mutat túl az alapvető üzleti szlgáltatáskn. Az innvatív induló vállalkzásk számára technlógiai inkubációs tevékenységet nem végeznek, az ilyen irányú igényeket nem tudják kielégíteni. Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség A reginális innvációs rendszerek működtetésére, az innvációban érdekelt szereplők tevékenységének krdinálására és a régiós igényeknek megfelelő szlgáltatásk nyújtása érdekében 2004-2007 között tevékenykedett knzrciumi frmában a Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség, amely 2008-tól önálló jgi személyiségű társasággá alakult. A KDRIÜ az államigazgatásn kívül, ugyanakkr a nemzeti kutatás-fejlesztési és innvációs plitika meghatárzó, közfunkciókat is gyakrló krdináló és hídképző szervezeteként működik a régióban. Az ötfős létszámmal működő ügynökség székesfehérvári közpnti irdáján kívül Dunaújvársban, Tatabányán és Veszprémben is működtet egy-egy alirdát, teljes lefedettséget biztsítva a Közép- Dunántúln. Az ügynökség által nyújttt legfntsabb szlgáltatásk: - innvatív, nagy növekedési ptenciálú KKV-k támgatása értéknövelő szlgáltatáskkal - technlógia transzfer hálózatk fejlesztése - K+F+I prjektfejlesztés és prjektmenedzsment - nemzetközi prjektfejlesztés - innvatív prjektértékelés, hatásvizsgálat - innváció népszerűsítése Az ügynökség elmúlt 5 éves működéséhez összesen mintegy 700 millió frint pályázati támgatást használt fel, ugyanakkr a szervezet által generált, mentrált és menedzselt innvációs prjektek értéke meghaladja a 3,4 milliárd frintt, amely 37 prjektben valósult meg. Emellett a vállalkzásk meghatárzó innvációs szakmai támgató szervezetévé vált szlgáltatásain és szakértői hálózatán keresztül. 31