Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)
1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny és hatékonyság az egészségügyben 5. A magyar egészségügy: tendenciák, dilemmák
A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI
Az Egészségügy szerepe a gazdaságban és társadalomban Foglalkoztatás (2012): ~266.000 fő (egészségügyi/szociális ellátás), az összes foglalkoztatott 6,9 %-a ~ 106.000 fő (kórházak/szakrendelők létszáma) Egészségbiztosítási Alap (2005) Kiadás: ~ 1580 milliárd Ft Bevétel: ~ 1204 milliárd Ft Hiány: ~ a GDP 1,7 százaléka (Államháztartás hiánya: a GDP 7,5 százaléka) Egészségbiztosítási Alap (2011) Kiadás: ~1460 milliárd Ft (~ a GDP 5,3%-a) Bevétel: ~1371 milliárd Ft Hatás a társadalomra
Az egészségügyi szolgáltatás és finanszírozás sémája PÁCIENS (fogyasztó) Pénz (közvetlen) Szolgáltatás EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK Pénz (tb-járulék, adó, biztosítási díj) Biztosítás HARMADIK FÉL (finanszírozó) Igénylés Pénz (szolgáltatók finanszírozásának különböző technikái) Az egészségügyi rendszer szereplői: szolgáltatók, finanszírozók, szakember képzés, szakmai szervezetek, az egészségpolitika intézményei és a páciensek
A teljes és a közösségi egészségügyi kiadások alakulása (Forrás: WHO) Teljes egészségügyi kiadások a GDP %-ban Közösségi egészségügyi kiadások a GDP %-ban 1995 2010 1995 2010 Ausztria 9.6 11.0 7.1 8.4 Egyesült Királyság 6.8 9.6 5.7 8.0 Egyesült Államok 13.6 17.6 6.1 8.5 Finnország 7.8 9.0 5.6 6.7 Franciaország 10.4 11.7 8.3 9.0 Hollandia 8.3 12.1 5.9 10.3 Írország 6.6 9.2 4.8 6.4 Németország 10.1 11.5 8.2 8.8 Norvégia 9.1 9.3 7.3 8.0 Olaszország 7.2 9.5 5.1 7.4 Spanyolország 7.4 9.6 5.3 7.1 Magyarország 7.3 7.8 6.1 5.1
Egészségügyi rendszerek A finanszírozás domináns jellege Közfinanszírozás (társadalombiztosítás vagy/és költségvetés) Közfinanszírozás Vegyes finanszírozás (magán- és közfinanszírozás hasonló fajsúllyal) A szolgáltatók domináns tulajdonformája Köztulajdon Vegyes (köz- és magántulajdonú szolgáltatók hasonló fajsúllyal) Magántulajdon OECD-országpéldák Svédország, Norvégia, Egyesült Királyság Németország, Franciaország Egyesült Államok, Hollandia
Az egészségügy piacának sajátosságai Piaci kudarcok A verseny hiánya Tökéletlen informáltság Aszimmetrikus informáltság Heterogén jószágok Externáliák Az egészségügyi szolgáltatások egy része tiszta közjószág, illetve vegyes jószág A beteg kiszolgáltatottsága A származékos, kínálat vezérelte kereslet Az egészség unikális értéke: specifikus egalitarizmusnak és a a gazdasági totálkár értelmezhetetlensége Third-party payment és a moral hazard
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSTEREMTÉS
A forrásteremtés módozatai Közösségi finanszírozás: Állami költségvetés (Beveridge-i modell) Társadalombiztosítás (bismarcki modell) Magánfinanszírozás: Magánbiztosítás Out-of-pocket payment MSA- medical saving accounts
2. ábra A forrásteremtés módozatai Forrásteremtés az egészségügyben közösségi finanszírozás magánfinanszírozás társadalombiztosítás állami költségvetés magánbiztosítás MSA out-of-pocket payments third-party payment rendszerek
A közösségi finanszírozás két típusa Társadalombiztosítás Állami költségvetés Emberi jog Biztosítási jogviszony alapján Járulékalapú Társadalombiztosító(k) Életmentő, sürgősségi ellátás Nem sürgősségi ellátás Finanszírozás (forrásteremtés) A forrásallokációért felelős intézmény Emberi jog Állampolgári jog Adóalapú Nemzeti Egészségügyi Hatóság/Szolgálat
Az egészségügyi magánbiztosítás Típusai/funkciói: elsődleges magánbiztosítás (primary PHI) kiegészítő magánbiztosítások (complementary PHI) pótlólagos magánbiztosítások (supplementary PHI) duplikációs szerepet betöltő magánbiztosítások (duplicate PHI) Az OECD-országok magán egészségbiztosítási piacai igen heterogén képet mutatnak a piac mérete és a biztosítók által betöltött funkció alapján
A magánbiztosítók részesedése az összes egészségügyi kiadásból és a magánbiztosítással rendelkezők aránya a népességen belül (Forrás: Colombo Tapay 2004) PHI: Private Health Insurance TEH: Total Expenditure on Health 2000 PHI/TEH (1) (%) Magánbiztosítással rendelkezők aránya a népességen belül (2) (%) 2000 PHI/TEH (1) (%) Magánbiztosítással rendelkezők aránya a népességen belül (2) (%) Ausztrália 7,3 44,9 Korea 8,7 n. a. Ausztria 7,2 31,8 Mexikó 0,6 2,8 Kanada 11,4 65 (e) Hollandia 15,2 92 Dánia 1,6 28 (1998) Új-Zéland 6,3 33 37 (3) Finnország 2,6 10 Norvégia 0 <1% Franciaország 12,7 86 Portugália 1,5 (1997) (2) 14,8 Németország 12,6 18,2 Svédország n. a. <1% Magyarország 0,2 <1% Egyesült Királyság 3,3 (1996) (2) 10 Írország 7,6 43,8 Egyesült Államok 35,1 71,9 Japán 0,3 <1% Svájc 10,5 80 OECD átlag (4) 6,4
A magánbiztosítások részesedése az összes egészségügyi kiadásból (PHI/TEH) (Forrás: WHO) % 1995 2011 Ausztria 6.2 4.6 Egyesült Királyság 3.2 3.3 Finnország 2.5 2.1 Franciaország 11.9 13.9 Hollandia 14.3 5.2 Magyarország NA 2.5 Németország 7.6 9.6 Olaszország 1.0 1.0 Spanyolország 3.4 5.6 USA 32.6 32.1
Az egészségbiztosítási piac sajátosságai (kudarcai) információs aszimmetria lefölözés/kockázatszelektálás kontra-, avagy káros szelekció A magánbiztosítás vélt előnyei, hátrányai és a nemzetközi tapasztalatok Költségáthárítás (vélt) Hatékonyság (vélt) Az ellátáshoz való hozzáférés javítása és a fogyasztói preferenciák jobb kielégítése (valós) Kontraszelekció és lefölözés (valós) Kétszintű ellátás (valós)
Out-of-pocket payments Medical Saving Accounts (egészségügyi előtakarékossági számlák rendszere) Horizontális és/vagy vertikális kockázatmegosztás az egészségügyi kiadások finanszírozásában
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A magán egészségügyi kiadások tételes megoszlása (2010) (Forrás: WHO) Ausztria Egyesült Kir. Finnország Franciaország Hollandia Írország Magyarország Németország Olaszország Spanyolország USA Out-of-pocket payment Magánbiztosítás Egyéb